Zimány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (IV.14.) önkormányzati rendelete

Zimány Község Önkormányzata Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2014. 09. 24- 2014. 12. 19

Zimány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (IV.14.) önkormányzati rendelete

Zimány Község Önkormányzata Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2014.09.24.

Bevezető rész

A Magyar Köztársaság Országgyűlése a többpártrendszerű jogállam kiépülésével egyidejűleg az önkormányzati rendszer bevezetése mellett döntött, biztosítva a helyi önkormányzatok három kiemelkedően fontos jogát: az autonómiához való jogot, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, valamint az önkormányzati jogok bírósági védelmének a jogát. Az egyre erősödő önkormányzatok révén olyan önszerveződő helyi hatalomgyakorlás valósul meg, amelyben a lakosság közvetlenül, vagy választott helyi képviselői útján a törvények keretei között, önállóan intézheti a helyi ügyek széles körét. A helyi önállóságot anyagilag, szervezetileg, jogilag biztosító önkormányzatbarát környezetben, a helyi önkormányzatok fokozatosan képessé váltak arra, hogy a településen fejlődési folyamatokat indítsanak el és a köz megelégedésére hatékonyan igazodjanak a helyi sajátosságok és igények sokszínűségéhez, és önállóságukkal kapcsolódjanak az országos közfeladatok helyi érdekű megvalósításához. A helyi önkormányzatok széles feladat- és hatáskörükben eljárva kifejezik a helyi közakaratot, megjelenítik a helyi érdekeket. A Magyar Köztársaság Országgyűlése a többpártrendszerű jogállam kiépülésével egyidejűleg az önkormányzati rendszer bevezetése mellett döntött, biztosítva a helyi önkormányzatok három kiemelkedően fontos jogát: az autonómiához való jogot, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, valamint az önkormányzati jogok bírósági védelmének a jogát. Az egyre erősödő önkormányzatok révén olyan önszerveződő helyi hatalomgyakorlás valósul meg, amelyben a lakosság közvetlenül, vagy választott helyi képviselői útján a törvények keretei között, önállóan intézheti a helyi ügyek széles körét. A helyi önállóságot anyagilag, szervezetileg, jogilag biztosító önkormányzatbarát környezetben, a helyi önkormányzatok fokozatosan képessé váltak arra, hogy a településen fejlődési folyamatokat indítsanak el és a köz megelégedésére hatékonyan igazodjanak a helyi sajátosságok és igények sokszínűségéhez, és önállóságukkal kapcsolódjanak az országos közfeladatok helyi érdekű megvalósításához. A helyi önkormányzatok széles feladat- és hatáskörükben eljárva kifejezik a helyi közakaratot, megjelenítik a helyi érdekeket.Mindezeket alapul véve Zimány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról. Zimány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A § (1) e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Zimány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és szervei szervezeti és működési szabályairól (továbbiakban: SZMSZ) a következőket rendeli el:
I. Fejezet

Általános rendelkezések

Az önkormányzat és jelképei és a helyi önkormányzás általános szabályai

1. § (1) A képviselő-testület és szervei számára az Ötv-ben és más jogszabályokban meghatározott feladatokat, hatásköri, szervezeti és működési előírásokat, az SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

(2) Az önkormányzat

a) hivatalos megnevezése: Zimány Község Önkormányzata (továbbiakban önkormányzat).

b) címe: 7471 Zimány, Kossuth u. 31.

c) illetékességi területe: Zimány község közigazgatási területe.

(3) A képviselő-testületnek öt tagja van, négy fő képviselő és a polgármester.

(4) A képviselő-testület hivatalának

a) megnevezése: Magyaratád, Patalom, Orci és Zimány Községi Önkormányzatok Körjegyzősége (továbbiakban: körjegyzőség) és

b) címe: 7463 Magyaratád, Hősök tere 4.

2. § Az önkormányzat jelképeiről és azok használatának rendjéről az önkormányzatnak Zimány község címeréről és zászlajáról szóló rendelete rendelkezik.

3. § (1) A község történeti múltjának rövid áttekintését az 1. számú függelék tartalmazza.

(2) A polgármester és a képviselő-testület tagjainak névsorát a 2. számú függelék tartalmazza.

II. Fejezet

A képviselő-testület feladat- és hatásköre

4. § Az önkormányzati feladat- és hatáskörök főszabályként a képviselő-testületet illetik meg, melyeket – az Ötv. 10. § (1) bekezdésében foglalt kivételekkel – önkormányzati rendeletben a képviselő-testület a polgármesterre vagy bizottságára átruházhat.

5. § (1) A települési önkormányzat feladatát és hatáskörét az Ötv. 8. §-sa tartalmazza.

(2) Az önként vállalt feladatokról az önkormányzat költségvetési rendeletében a fedezet biztosításával egyidejűleg kell dönteni.

(3) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a körjegyző feladata.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

6. § (1) Az alakuló ülés összehívásáról a választást követő tizenöt napon belül a megválasztott polgármester gondoskodik. Az ülést a polgármester eskütételéig a korelnök (a legidősebb képviselő) vezeti.

(2) Az alakuló ülésen dönteni kell a polgármester és az alpolgármester tiszteletdíjáról.

(3) A képviselő-testület a képviselő-testület tagjai közül egy alpolgármestert választ.

(4) A polgármester kizárólagos joga az alpolgármester személyére javaslatot tenni, aki akkor lesz alpolgármester, ha a titkos szavazás során a képviselők minősített többségének szavazatát megkapja.

(5) Ha a polgármester által első alkalommal javasolt személy nem nyeri el a képviselők minősített többségének támogatását, az alakuló ülésen újbóli javaslattételre kerül sor, melynek során a polgármester az elsőnek javasolt személyt ismét javasolhatja alpolgármesternek.

(6) Ha a polgármester jelöltje nem kapja meg a titkos szavazás során a minősített többség szavazatát, a szavazás az alakuló ülésen háromszor ismételhető meg. Ha a harmadik szavazási eljárás során sem tudja megválasztani a képviselő-testület az alpolgármestert, a képviselő-testület az alakuló ülésen alpolgármestert nem választ. Ez esetben az alpolgármester választás napirendi pontot az alakuló ülést követő első rendes testületi ülésig el kell napolni.

7. § (1) A testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart. Az ülések számába az évente kötelező egy közmeghallgatás nem számít bele.

(2) A képviselő-testület az üléseit az önkormányzat tanácstermében, a közmeghallgatásokat a faluházban tartja.

(3) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A képviselő-testület összehívását a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja.

(4) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni

a) a képviselőket,

b) a körjegyzőt,

c) a kisebbségi önkormányzat elnökét,

d) az önkormányzat által fenntartott intézmények vezetőit az intézményeket érintő napirendekre,

e) akiket a polgármester vagy a képviselő-testület indokoltnak tart és

f) a helyi társadalmi szervezetek, érdekképviseleti szervek, valamint egyéb civil szervezetek képviselőit, amennyiben az őket érintő napirendek tárgyalásánál a részvételt igénylik.

(5) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazatai joggal vesznek részt, mely magába foglalja a tanácskozás jogát is.

(6) A képviselő-testület ülésén tanácskozási jog illeti meg valamennyi napirendi ponthoz kapcsolódóan

a) a körjegyzőt

b) a kisebbségi önkormányzat elnökét és

c) a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv vezetőjét, vagy annak megbízottját.

(7) A képviselő-testület ülésén tanácskozási jog illeti meg a napirendi pontra vonatkozóan

a) a napirend előkészítőit,

b) a téma szerint érintett szerv vezetőit és

c) a polgármester vagy a képviselő-testület által indokoltnak tartott, meghívott személyt.

(8) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy a meghívókat az ülés előtt legalább három nappal korábban megkapják.

(9) Az önkormányzat hirdetőtábláján közzé kell tenni a testületi ülések helyét, időpontját és napirendi pontjait tartalmazó meghívót.

(10) A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább egynegyedének, napirendet is tartalmazó indítványára. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a képviselő-testület ülését telefonon is össze lehet hívni, a sürgősség okát azonban közölni kell.

A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai

8. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart az Ötv. 12. § (4) bekezdés a) pontjában szabályozott esetekben.

(3) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az Ötv. 12. § (4) bekezdés b) pontjában szabályozott esetekben.

(4) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a körjegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő, valamint egyedi esetekben a jogszabály által az abban meghatározott személy vehet részt.

(5) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, ha ő is akadályoztatva van, a jelenlévő legidősebb képviselő vezeti.

(6) A polgármester az ülés vezetése során

a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták-e össze,

b) megállapítja az ülés határozatképességét,

c) az ülés teljes ideje alatt ellenőrzi a határozatképességet,

d) előterjeszti az ülés napirendjeit.

(7) Amennyiben megállapításra kerül az ülés határozatképtelensége az ülést tizenöt napon belül újra össze kell hívni.

(8) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz. A döntéshez egyszerű többség szükséges, amellyel kapcsolatos döntést a jegyzőkönyvben nem kell számmal ellátni.

Az előterjesztés

9. § (1) Előterjesztésnek minősülnek a meghívóban szereplő és az új, napirenden kívül felvett napirendi javaslat, a képviselő-testület által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, a beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztést írásban, vagy szóban kell benyújtani.

(3) Kötelezően írásos előterjesztést kell készíteni

a) rendeletalkotáshoz,

b) a szervezet kialakítására vonatkozó javaslathoz,

c) helyi népszavazás, népi kezdeményezés kiírásához,

d) költségvetési, zárszámadási és valamennyi önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos előterjesztéshez,

e) valamennyi önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügyhöz,

f) Ptk-ból eredő jogügyletekkel kapcsolatos ügyekhez,

g) intézmény alapításához, megszüntetéséhez és átszervezéséhez.

(4) Az írásos előterjesztés főbb elemei

a) az első rész, amelyben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket (testületi megállapodásokat, a hozott határozatok eredményeit) a tárgykört rendező jogszabályokat az előkészítésben részt vevők véleményét, s mindazokat a körülményeket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják,

b) a második rész, amely

ba) rendeletalkotást igénylő napirend esetén a rendelet-tervezetet,

bc) határozat hozatalt igénylő napirend esetén az egyértelműen megfogalmazott, a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők, esetleges részhatáridők megjelölésével ellátott határozati javaslatot

tartalmazza.

(5) Az egyedi ügyekre vonatkozó előterjesztések a tényállás lényeges elemeit és a határozati javaslatot tartalmazzák.

(6) Az előterjesztést a napirendi pont előadója készíti elő.

(7) A polgármester különleges szakértelmet igénylő ügyekben szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat összeállítására. Az előterjesztést törvényességi szempontból ez esetben is a körjegyző véleményezi.

Sürgősségi indítvány

10. § (1) Sürgősségi indítványra a képviselő-testület - a polgármester véleményének meghallgatása után - soron kívül dönthet az előterjesztésről. Sürgősségi indítványt nyújthatnak be, a polgármester, az alpolgármester, a képviselők és a körjegyző a napirendek elfogadása előtt.

(2) A sürgősségi indítványt tevő ismerteti az indítványt, a sürgősség okának megjelölésével. Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését – az indítvány tárgyalása előtt – vitára kell bocsátani.

(3) Ha a testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt első napirendként kell tárgyalnia.

(4) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy az érintett előterjesztést a képviselő-testület hányadik napirendként tárgyalja.

Vita, szavazás

11. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, melynek során

a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet,

b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb öt perc lehet, ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a kettő percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(4) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatait a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(5) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(6) Személyes megjegyzésre az adott tárgy lezárása után módot kell adni annak, aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértéseket kívánja eloszlatni. A személyes megjegyzésre három perc adható és csak egy alkalommal lehet élni vele.

(7) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt, a körjegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(8) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület az elhangzás sorrendjében, majd az eredeti határozati javaslatról.

(9) Szavazategyenlőség esetén a polgármester szünetet rendel el, majd újra elrendeli a szavazást. Amennyiben ismételt szavazategyenlőség áll fenn, a testület a következő ülésén határoz, és mindaddig napirenden tartja a kérdést, amíg döntés nem születik.

12. § (1) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata szükséges.

(2) Minősített többség szükséges az Ötv. 15. § (1) bekezdésében szabályozott esetekben.

(3) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, vagy zárt ülést tarthat. Zárt ülés tartása esetén a polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

(4) Titkos szavazást lehet tartani az Ötv. 12. § (6) bekezdésében foglalt esetekben.

(5) A titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet az ülés vezetője, a körjegyző és bármely képviselő. A javaslatról a testület vita nélkül dönt. A titkos szavazást az alakuló ülésen is a képviselő-testület e rendeletében, a titkos szavazás bonyolításával felruházott bizottsága bonyolítja le.

(6) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik.

(7) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza

a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét, tisztségét és aláírását,

c) a szavazás eredményét és

d) a szavazás során felmerült körülményeket.

(8) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén ugyanazon a testületi ülésen háromszor ismételhető meg a szavazás. Ha a harmadik szavazási eljárás után is szavazategyenlőség alakul ki, a szavazást a képviselő-testület következő ülésén lehet csak megismételni, ekkor azonban a kérdést el kell dönteni.

(9) Név szerinti szavazást kell elrendelni

a) ha azt törvény előírja,

b) ha a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtt kimondja a feloszlatását,

c) a település jogi státuszát érintő ügyekben.

(10) A név szerinti szavazáskor a körjegyző felolvassa a képviselők nevét, a képviselők pedig a nevük elhangzásakor „igen”-nel vagy „ nem”-mel szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól. Az adott választ a körjegyző a névsor megfelelő rovatában rögzíti, majd a képviselők a névsort a nevük és szavazatuk mellett aláírják. A szavazást követően a névsorból az ülésvezető megállapítja az eredményt és azt kihirdeti. A képviselők aláírásával ellátott, külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(11) A képviselő-testület határozatainak sorszámát naptári évenként egytől kezdődően, folyamatosan, növekvő sorrendben kell meghatározni.

(12) A képviselő-testületi határozat megjelölése – az alábbi sorrendben –

a) a határozat sorszámát arab számmal,

b) a „/”jelet,

c) a határozat meghozatalának évét arab számmal,

d) zárójelben a határozat meghozatalának hónapját római számmal és napját arab számmal,

e) Zimány Község Önkormányzata Képviselő-testületének rövidítéseként a „Zimány Önkormányzat” kifejezést és

f) a „határozata” kifejezést foglalja magában.

(13) A testületi határozatokról a körjegyzőség nyilvántartást vezet.

(14) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a körjegyző készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.

Kérdés, interpelláció

13. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezettel, működéssel, döntés-előkészítéssel kapcsolatos felvetés vagy tudakozódás, amelynek rövidnek, tömörnek kell lennie.

(2) A kérdésre a megkérdezett a képviselő-testületi ülésen köteles választ adni, a válasz időtartama legfeljebb öt perc lehet.

(3) A települési képviselő a képviselő-testületi ülésen – lehetőleg a napirendek lezárása után –

a) a polgármestertől,

b) az alpolgármestertől és

c) a körjegyzőtől

önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az ülésen szóban – vagy legkésőbb a képviselő-testületi ülést követő tizenöt napon belül – írásban érdemi választ kell adni.

(4) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább tíz nappal sor került, úgy arra a képviselő-testületi ülésen kell érdemi választ adni.

(5) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló települési képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, amellyel a polgármestert vagy az alpolgármestert bízhatja meg.

(6) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd a válasz elfogadásról vita nélkül a testület dönt.

A tanácskozás rendjének fenntartása

14. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, amelynek során

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, ismételt figyelmeztetés esetén megvonhatja tőle a szót, vagy ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a testületnek a rendbontó települési képviselő tiszteletdíjának csökkentésére,

b) rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének állampolgár általi megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig a rendzavaró állampolgárt a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) A polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett intézkedése ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vele vitába szállni nem lehet.

A jegyzőkönyv

15. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek elkészítéséről a körjegyző gondoskodik.

(2) A képviselő-testület nyilvános üléséről három példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, amelyből

a) az eredeti példányt a körjegyző kezeli,

b) a második példányt tizenöt napon belül meg kell küldeni a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek,

c) a harmadik példányt – amely a körjegyzőségen kerül lefűzésre és tárolásra – hozzáférhetővé kell tenni a települési képviselők és az érdeklődők számára.

(3) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv tartalmazza:

a) az ülés helyét, időpontját,

b) a megjelent települési képviselők nevét (távolmaradt képviselők névsorát),

c) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,

d) az ülés megnyitását,

e) az elfogadott napirendeket,

f) napirendenként az előadó és a felszólaló nevét, a kérdéseket, a hozzászólások lényegét,

g) a határozathozatal, rendeletalkotás módját,

h) a szavazás eredményét és a határozat szövegét, a rendelet címét és számát,

i) külön indítványra a kisebbségi véleményt,

j) a polgármester esetleges intézkedéseit, a testületi ülésen történt fontosabb eseményeket,

k) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,

l) a név szerinti szavazás eredményét a név és a szavazat rögzítésével,

m) a körjegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét és

n) az ülés bezárását.

(4) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv első példányához csatolni kell

a) a meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) az írásban kiküldött előterjesztéseket és mellékleteit,

d) a megalkotott rendeleteket és

e) a települési képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólását.

(5)1 A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

(6)2

(7) Az állampolgárok – a zárt ülés anyagának kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztéseibe és az ülések jegyzőkönyvébe.

(8) A képviselő-testület zárt üléséről kettő példányban külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyből

a) az eredeti példányt a körjegyző kezeli a titkos ügykezelés szabályainak megfelelően,

b) a második példányt tizenöt napon belül meg kell küldeni a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek.

(9) A zárt ülési jegyzőkönyvre az (1) bekezdésben és a (3)-(5) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

IV. Fejezet

Az önkormányzati rendeletalkotás

16. § A képviselő-testület – az Ötv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot.

17. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) a települési képviselők,

b) a polgármester,

c) az alpolgármester,

d) a körjegyző és

e) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői.

(2) A rendelet-tervezetet a körjegyzőség tárgy szerint érintett köztisztviselője a körjegyző irányításával készíti el, azonban az elkészítéssel kapcsolatos feladatokban való közreműködésre külső szakértő is megbízató.

(3) A képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél a rendelet-tervezet tartalmához – szabályozási elveket, szempontokat állapíthat meg.

(4) Az önkormányzati rendeletek előkészítése során széleskörű elemzésből kell kiindulni, ahol figyelembe kell venni:

a) a szabályozni kívánt társadalmi-gazdasági viszonyokat,

b) a tudományos eredményeket,

c) az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését, az érdek-összeütközések feloldásának lehetőségét,

d) a témát már szabályozó jogszabályokat, gazdaságpolitikai irányelveket, a hazai joggyakorlatot,

e) a szabályozandó tárgy szerint érintett szervezetek, szakemberek véleményét,

f) az esetleges lakossági közvélemény-kutatás eredményét és

g) a szabályozás várható hatását és a végrehajtás feltételeit

amelyekről a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

(5) A polgármester egyes rendelet-tervezeteket az érdemi vita előtt közmeghallgatásra bocsáthat.

(6) A polgármester a rendelet-tervezetet – amennyiben sor került rá – a véleményezést követően, indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti, ezzel egyidejűleg tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés és véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira. A rendelet hiteles, végleges szövegét a körjegyző szerkeszti meg.

(7) Az önkormányzati rendeletet a körjegyző és a polgármester írják alá és az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni, azt követően a körjegyző gondoskodik arról, hogy az érintettek tudomást szerezzenek az abban foglaltakról.

(8) Az önkormányzati rendelet megjelölése – az alábbi sorrendben –

a) „Zimány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete” kifejezést

b) a rendelet sorszámát arab számmal,

c) a „/”jelet,

d) a rendelet kihirdetésének évét arab számmal,

e) zárójelben a rendelet kihirdetésének hónapját római számmal és napját arab számmal,

f) az „önkormányzati rendelete” kifejezést és

g) a rendelet címét foglalja magában.

(9) A rendelet-tervezet megjelölése – a rendelet sorszáma és a kihirdetés ideje kivételével – a (8) bekezdésben foglalt elemeket az ott meghatározott sorrendben foglalja magában.

(10) A (8) bekezdés g) pontja szerinti címet úgy kell megfogalmazni, hogy a cím utolsó szavához „ról”, „ről” rag kapcsolódjon.

(11) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek – a polgármester vagy a körjegyző indítványára – tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás fontosabb tapasztalatairól.

(12) A körjegyző köteles a hatályos rendeletekről naprakész nyilvántartást vezetni, valamint ötévenként gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról, amelynek eredményéről előterjesztést készít a képviselő-testület számára.

Munkaterv

18. § (1) A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv, amelynek tervezetét a polgármester irányításával a körjegyző állítja össze és a polgármester terjeszti jóváhagyásra a képviselő-testület elé.

(2) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni

a) az alpolgármestertől,

b) a települési képviselőktől,

c) az önkormányzati intézmények vezetőitől és

d) a civil szervezetek vezetőitől.

(3) A (2) bekezdés szerint beérkezett javaslatokról a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet.

(4) A munkaterv főbb tartalmi elemei

a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjai, napirendjei,

b) azoknak a napirendeknek a megjelölése, amelyeknek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani,

c) az előkészítésben résztvevők felsorolása,

d) a napirend előterjesztőjének, felelősének a megjelölése és

e) meghívandók felsorolása.

(5) A képviselő-testület munkaterve egy évre készül.

V. Fejezet

A települési képviselő

19. § (1) A települési képviselő (továbbiakban: képviselő) tevékenysége során hivatalos személyként jár el.

(2) A képviselőt az Ötv. 19. § (2) bekezdés a)-e) pontjában és e rendeletben rögzített jogok illetik és az Ötv. 19. § (2) bekezdése f) pontjában, valamint e rendeletben foglalt kötelezettségek terhelik.

A képviselő jogai

20. § A képviselő

a) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében,

b) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a polgármester átruházott hatáskörben hozott döntését,

c) sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a körjegyzőség intézkedését, a körjegyző a megtett intézkedésről 8 napon belül köteles tájékoztatást nyújtani.

A képviselő kötelességei

21. § A képviselő köteles

a) tevékenyen, aktívan részt venni a képviselő-testület munkájában,

b) írásban vagy szóban előre bejelenteni, ha a képviselő-testület ülésén való részvételben, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,

c) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre és a választók bizalmára,

d) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésben, valamint a különböző vizsgálatokban,

e) a tudomására jutott állami, szolgálati titkot megőrizni, valamint figyelembe venni az Alkotmánynak, a Polgári Törvénykönyvnek és a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénynek a magántitokra és a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályait,

f) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal és a különböző önszerveződő közösségekkel.

VI. Fejezet

A képviselő-testület szervei

A képviselő-testület bizottsága

22. § (1) A képviselő-testület egy, háromtagú állandó bizottságot választ a települési képviselők közül.

(2) A Bizottság elnökének és tagjainak névsorát e rendelet 3. számú függeléke tartalmazza.

(3) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat, amelynek megbízatása feladatának elvégzéséig és az erről szóló jelentés képviselő-testület általi elfogadásáig tart.

(4) Az állandó bizottság neve: Zimány Község Önkormányzata Képviselő-testületének Ügyrendi és Jogi Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság).

(5) A Bizottság hatáskörébe tartozik

a) vizsgálat lefolytatása a polgármester és a képviselők összeférhetetlenségi ügyeiben,

b) a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatainak nyilvántartása, ellenőrzése és vizsgálata,

c) javaslattétel a polgármester tiszteletdíjának emelésére,

d) titkos szavazással kapcsolatos szavazatszámláló bizottsági feladatok ellátása,

e) a képviselő-testület által kiírt pályázatok bonyolításával, beérkezett pályázatok bontásával kapcsolatos feladatok ellátása,

f) az SZMSZ felülvizsgálatában való részvétel és

g) javaslattétel az SZMSZ módosítására.

(6) A Bizottság működésére e rendelet 7. § (4)-(8) bekezdésében, a 9. §-ában, 14 §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy

a) a bizottsági ülés összehívásával, levezetésével kapcsolatos feladatokat a bizottság elnöke látja el,

b) a bizottság összehívását a polgármester is kezdeményezheti,

c) az elnök akadályoztatása esetén a bizottsági ülést a bizottság megbízott tagja vezeti.

(7) A képviselő-testület hatáskört nem ruház át a bizottságra.

(8) A bizottság üléséről jelenléti ívet és feljegyzést kell készíteni. A feljegyzést a bizottság elnöke és a körjegyző írja alá.

(9) A bizottság évente egy alkalommal beszámol a képviselő-testületnek a tevékenységéről.

A polgármester

23. § (1) A polgármester a feladatát társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester hatáskörét, feladatait törvény vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendelet állapítja meg.

(3) A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggésben

a) segíti a képviselők munkáját,

b) összehívja és vezeti a testület üléseit, biztosítja az ülés rendjét, részt vesz a képviselő-testület döntéseinek végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében,

c) képviseli az önkormányzatot,

d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat és

e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését.

(4) A polgármester a körjegyzőséget fenntartó önkormányzatok polgármestereivel együtt – a körjegyző javaslatainak figyelembe vételével – irányítja a körjegyzőséget az önkormányzat munkájának szervezésével, a képviselő-testület döntéseinek előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokban.

(5) A polgármester az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatosan

a) felelős az önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért,

b) a képviselő-testület elé terjeszti a költségvetés és zárszámadás tervezetét,

c) gondoskodik a helyi önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról,

d) tájékoztatja a képviselő-testületet az évközi gazdálkodásról,

e) kötelezettséget vállal a helyi önkormányzat nevében.

(6) Egyéb jogszabályban foglalt hatáskörén túl

a) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,

b) nyilatkozik a sajtónak,

c) a körjegyzőség köztisztviselőivel kapcsolatos egyes munkáltatói jogok tekintetében egyetértési jogot gyakorol a körjegyzőséget fenntartó polgármesterekkel együtt,

d) ellátja a honvédelmi törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat,

e) biztosítja, hogy a választópolgárok részt vehessenek a képviselő-testület ülésein,

f) összehívja és vezeti a lakossági fórumokat,

g) meghatározza a közmeghallgatással összekötött napirendek tárgyait, kitűzi az ilyen tárgyú testületi ülések időpontját.

(7) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését. Az ülés összehívására és vezetésére vonatkozóan az e rendeletben foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(8) A (7) bekezdés vonatkozásában tartós akadályoztatásnak minősül a 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat, büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés.

Az alpolgármester

24. § (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg, aki a meghatározott feladatokat a polgármester irányításával és felhatalmazása alapján látja el.

A körjegyző

25. § (1) A képviselő-testület a körjegyzőséget fenntartó önkormányzatokkal, együttes ülésen, pályázat alapján, a jogszabályban meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő körjegyzőt nevez ki.

(2) A képviselő-testület nem nevez ki aljegyzőt.

(3) A körjegyző helyettesítését távollétében, vagy akadályoztatása esetén a körjegyzőség szervezeti és működési szabályzatában meghatározott helyettese látja el.

(4) A körjegyző feladatait és kötelességeit az Ötv. 36. § (2)-(3) bekezdése és e rendelet tartalmazza.

VII. Fejezet

A képviselő-testület hivatala

26. § (1) Zimány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyaratád, Patalom és Zimány Községek Önkormányzatainak Képviselő-testületeivel közösen működtetett körjegyzőséggel látja el az Ötv-ben megjelölt polgármesteri hivatali teendőket.

(2) A körjegyzőség döntésre előkészíti a hatáskörébe utalt önkormányzati hatósági, államigazgatási ügyeket, ellátja a képviselő-testületek, bizottságok, polgármesterek munkájával kapcsolatos adminisztrációs feladatokat.

(3) A körjegyzőség vezetője a körjegyző, a körjegyzőség képviseletében kötelezettséget a körjegyző vállal.

(4) A körjegyzőség önálló költségvetési szerv, melynek működési, fenntartási, fejlesztési költségeihez a társult önkormányzatok a tárgyévet megelőző év január 1-i lakosságszám arányában járulnak hozzá.

(5) A körjegyzőség igény- és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek.

(6) A települési képviselő a körjegyző útján igényelheti a körjegyzőségtől a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést.

(7) A körjegyzőséggel kapcsolatos képviselő-testületi döntést igénylő témákat a körjegyzőséget fenntartó önkormányzatok együttes képviselő-testületi ülésén (továbbiakban: együttes ülés) kell tárgyalni.

(8) Az együttes üléseket a körjegyzőséget fenntartó önkormányzatok polgármesterei együtt hívják össze úgy, hogy lehetőség szerint egy naptári éven belül mindegyik önkormányzat székhelyén megtartásra kerüljön legalább egy együttes ülés.

(9) Az együttes ülést az adott együttes ülés megtartásának helye szerinti önkormányzat polgármestere vezeti le.

(10) Az együttes ülésre e rendelet 7. § (4)-(10) bekezdésében, a 8-14. §-ában, valamint 15. § (1)-(6) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet a körjegyzőséget fenntartó önkormányzatok polgármesterei és a körjegyző írja alá.

(11) A körjegyzőség működésével kapcsolatos részletes szabályokat a körjegyzőség szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

VIII. Fejezet

Vagyonnyilatkozat-tétel

27. § (1) A vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos feladatok ellátása során az Ügyrendi és Jogi Bizottság Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben (továbbiakban: Vnyt.) foglaltakat megfelelően alkalmazza.

(2) Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Bizottságnál bárki kezdeményezhet. Az eljárás eredményéről a képviselő-testületet annak soron következő ülésén tájékoztatni kell.

IX. Fejezet

Az önkormányzat társulásai

A társulásokra vonatkozó szabályok

28. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a polgárai olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

(3) A társulás létrehozható

a) közös intézmény fenntartására,

b) nagyobb költségigényű beruházások megvalósítására,

c) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetésére,

d) lakossági szükségletek kielégítését szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolására,

e) a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatására.

(4) A koordináció fajtái:

a) a polgármester, az alpolgármester, a körjegyző kölcsönös meghívása az egymást érintő napirendek megtárgyalására,

b) együttes testületi ülések tartása,

c) közös (ideiglenes) bizottságok szervezése, meghatározott közös érdekű feladatok ellátására.

(5) Az önkormányzat részvételével működő társulások jegyzékét a 4. számú függelék tartalmazza.

X. Fejezet

A lakossági kapcsolattartás formái

Helyi népszavazás, népi kezdeményes

29. § A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét.

Lakossági fórumok

30. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egyszer közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás során az állampolgárok és a településen működő civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a körjegyzőhöz kérdéseket intézhetnek és közérdekű javaslatot tehetnek.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a lakosságot 10 nappal előbb hirdetőtáblákon értesíteni kell.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre vonatkoznak a képviselő-testület nyílt ülésének jegyzőkönyvére irányadó, e rendelet 15. § (1) bekezdésében és a 15. § (3)-(5) bekezdésében foglalt szabályok.

(6) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben és jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében, vagy az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot hívhat össze, amelyet a polgármester vezet és amelyre meg kell hívni a képviselőket és a körjegyzőt

(7) A lakossági fórum helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről az önkormányzat hirdetőtábláján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 10 nappal.

(8) A lakossági fórumról nem kell jegyzőkönyvet készíteni.

XI. Fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

Az önkormányzat vagyona

31. § (1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelet határozza meg.

(2) Az önkormányzat – vagyonának növelése érdekében az Ötv. 80. § (3) bekezdésében foglalt korlátozásokkal – vállalkozási tevékenységet folytathat. A vállalkozási tevékenység formáját és módját önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

(3) Az önkormányzat nevében kötelezettséget csak a polgármester vagy az általa megbízott személy vállalhat, ellenjegyzésére a körjegyző vagy a körjegyzőség szervezeti és működési szabályzatában meghatalmazott helyettese jogosult.

(4) A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz igénybe, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges.

(5) Az önkormányzat – likviditási gondjainak elhárítását szolgáló – működési célú hitelt egy gazdálkodási éven belül legfeljebb egy éves lejáratra egymillió forintig a polgármester is igénybe vehet a körjegyző ellenjegyzésével. A hitelfelvételről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

(6) Fejlesztési feladatok megvalósítását szolgáló hitel igénybevételéről kizárólag a képviselő-testület dönthet. A polgármester csak a képviselő-testület erre vonatkozó felhatalmazásával, valamint a körjegyző ellenjegyzésével írhat alá fejlesztési célú hitel igénybevételére vonatkozó szerződést.

(7) A polgármester az önkormányzat vagyoni helyzetének változásáról évente egy alkalommal a közmeghallgatáson köteles tájékoztatni a lakosságot.

(8) Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes vagyontárgyak tételes listáját az önkormányzat vagyonkatasztere tartalmazza.

Az önkormányzat költségvetése

32. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik, amely során

a) az első fordulóban a költségvetés koncepciója kerül elkészítésre, az előzetesen rendelkezésre álló költségvetési irányelvek alapján, figyelembe véve a kötelező és önként vállalt feladatokat,

b) a második fordulóban a képviselő-testület megtárgyalja a költségvetési rendelet tervezetét (költségvetési javaslat), amely tartalmazza

ba) a bevételi előirányzatokat működési és felhalmozási bontásban,

bb) a kiadási előirányzatokat működési és felhalmozási bontásban.

(3) A költségvetési rendelet tervezetét a körjegyző készíti el és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(4) A zárszámadási rendelet-tervezet elkészítésére a (2) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében foglalt szabályok az irányadóak azzal, hogy az előirányzatok mellett a költségvetési évben teljesült bevételeket és kiadásokat számszerűsítve szerepeltetni kell.

(5) Az önkormányzat költségvetésének és zárszámadásának előterjesztésére vonatkozó szabályokról a képviselő-testület részére tájékoztatásul bemutatandó mérlegek tartalmának meghatározásáról szóló önkormányzati rendelet rendelkezik.

Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai

33. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.

(2) A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért az állami költségvetés nem tartozik felelősséggel.

(3) Az önkormányzat fizetésképtelenné válását a hitelezők kérelmére bíróság állapítja meg.

(4) A fizetőképesség helyreállítása érdekében az önkormányzat köteles felfüggeszteni a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások kivételével a feladatok finanszírozását.

(5) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről a jogszabályok és ezen rendeletben foglaltak figyelembevételével, saját hatáskörében döntsön, melyről a testületet folyamatosan tájékoztatni kell.

(6) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a körjegyzőség látja el a körjegyzőség által készített pénzügyi-gazdálkodási szabályzatok alapján.

(7)3 Az önkormányzatnál alkalmazott kormányzati funkciók felsorolását az 5. függelék tartalmazza.

Önkormányzati gazdálkodás ellenőrzése

34. § (1) Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának legmagasabb szintű ellenőrzését az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az önkormányzat és intézményei pénzügyi ellenőrzését

a) folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzéssel (FEUVE)

b) belsőellenőrzéssel

kell biztosítani.

(3) Az önkormányzat a (2) bekezdés b) pontja szerinti belsőellenőrzési kötelezettség teljesítésére a körjegyzőségen köztisztviselőt nem alkalmaz, a feladatot a Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulás (továbbiakban: KTKT) látja el. A KTKT – a társulási megállapodás szerint – a belsőellenőrzési feladatok elvégzéséhez megfelelő végzettségű munkavállalót alkalmaz.

(4) A KTKT a belsőellenőrzési tevékenységének tervezése során önállóan jár el, ellenőrzési terveit kockázatelemzésre alapozva és a soron kívüli ellenőrzések figyelembevételével állítja össze.

(5) Az önkormányzatra és intézményeire vonatkozó belső ellenőrzési tervet a KTKT készíti el, amelyben az elvégzendő belsőellenőrzési feladat témáját az önkormányzat határozza meg a tárgyévet megelőző év november 15-ig.

Az önkormányzat gazdasági programja

35. § (1) A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, egy ciklusra vonatkozik.

(2) A gazdasági program helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembe vételével – a kistérségi területfejlesztési koncepciókhoz illeszkedve – az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.

(3) A gazdasági program tartalmazza a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó lehetséges megoldásokat.

(4) A gazdasági program képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

XII. Fejezet

Települési kisebbségi önkormányzat

36. § (1) A települési kisebbségi önkormányzat testülete (továbbiakban: kisebbségi önkormányzat) saját hatáskörben határozza meg szervezeti és működési rendjét.

(2) A kisebbségi önkormányzat testületi munkáját a körjegyző segíti.

(3) A kisebbségi önkormányzat saját hatáskörében, az önkormányzat rendeletében foglalt keretek között határozza meg költségvetését, zárszámadását, a képviselő-testület által rendelkezésére bocsátott források felhasználását.

37. § (1) Az önkormányzat a kisebbségi önkormányzat részére ingyenes helyiséghasználatot biztosít a munkája ellátásához.

(2) Az önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat együttműködésére vonatkozó részletes szabályokat és eljárási rendet az önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat pontos határidőket is tartalmazó megállapodásban rögzítik, amely megállapodást minden év január 15. napjáig lehet módosítani.

(3) A képviselő-testület a kisebbségi önkormányzattal kapcsolatos egyeztetésekre a polgármestert jelöli ki kapcsolattartóként.

38. § (1) Ha a kisebbségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselő-testület döntése szükséges, a kisebbségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a képviselő-testület köteles a következő ülésén napirendre tűzni.

(2) A képviselő-testület jogszabályban meghatározott esetekben önkormányzati rendeletet csak a települési kisebbségi önkormányzat egyetértésével alkothat.

XIII. Fejezet

Záró rendelkezések

39. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Zimány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/2007. (II. 19.), valamint az azt módosító 8/2007.(VIII. 27.) rendeletek hatályukat vesztik.

(3) A hatályba lépő új SZMSZ-t meg kell küldeni a képviselő-testület tagjainak és a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv részére.

1. függelék a 3/2011. (IV. 14.) önkormányzati rendelethez

ZIMÁNY KÖZSÉG RÖVID TÖRTÉNETE

ZIMÁNY községet az ismert adatok alapján 1268-ban említik először Terra Ziman néven. A törökdúlások idején a község teljesen elpusztult, területe a századok folyamán többször cserélt gazdát.
Az 1715. évi összeírások jegyzik fel, hogy akkortájt betelepült néhány zsellér lakja.
A község újbóli kialakulása 1773-tól számítható, mivel a község akkor újra új, magyar telepeseket hozott a községbe. Ezek a telepesek alkották a község magvát.
A községhez tartozott Rácegres puszta és Alsómajor. A község életében a következő jelentős fejlődést az első világháború utáni földreform hozta, így új falurész épült ki.
Az igazi változást a község életében a II. világháború utáni földreform hozta meg, amikor kielégítésre kerültek a jogos földigények.
A községben 1948. márciusában bevezetésre került a villany.
A Községet Kaposvárral összekötő kövesút 1960. augusztus 20-án került átadásra és azóta rendszeres az autóbusz forgalom.
A község települési adottságaiból következően mezőgazdasági jellegű. Főbb termelési ága a növénytermesztés.
Az első termelőszövetkezet 1951. évben alakult. Ez a szövetkezet 1956-ban feloszlott, majd 1959-ben alakult újra, az egész falura kiterjedően. Először Orci Község Termelőszövetkezetével, majd a Toponári Termelőszövetkezettel egyesült és jelenleg is eredményesen működik.
Zimány község közigazgatásilag 1900-ig a Büssü-i, 1900-tól 1950-ig a Magyaratádi Körjegyzőséghez tartozott.
Az önálló tanács a községben 1950-ben alakult.
A község 1966. február 3-án egyesült Orcival Közös Községi Tanáccsá.
A Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének 1/1973. (II. 25.) MT-TH számú rendelkezése alapján Zimány közös tanácsú községet Kaposvár városkörnyéki községgé nyilvánította.
A község minden utcájában szilárdburkolatú járda van, úttestjei szilárdburkolatúak.
1973-ban elkezdett és 1974-ben üzembe helyezett törpevízmű 189 taggal üzemel.
1974. őszén megtörtént a község utcáinak fásítása.
Az óvoda építése 1979-ben befejeződött, melyet a község lakói társadalmi munkában építettek fel és 1980. február 14-én 36 kisgyermekkel, egy csoporttal megindult az üzemeltetése.
A Dózsa Gy. u. kövesútja 1982-ben, a Petőfi utcáé és a József A. utca kövesútja 1983-ban készült. A Táncsics M. utca 1998-ban készült el. A ravatalozó 1984-ben épült. 1984-ben elkészült a Táncsics M. u. útépítés terve és elkezdődött a szúróhely építése.
1988-ban a Dózsa Gy. utca járdájának felújítása és kétszemélyes hűtőkoporsó beszerzése történt meg.
Ugyancsak 1989-ben készült el a Táncsics M. utca felújítása.
1989-ben megkezdődött a kultúrház építése, amely 1990-ben készült el.
1990-ben kivitelezésre került a temetőhöz vezető út.
1990-ben megtörtént a Kossuth utcában a járdafelújítás.
1991-ben járdafelújítás volt a József A. és Petőfi utcákban.
1992-ben kialakításra kerültek a buszmegállók öblözetei. Még ebben az évben rendezés alá vették a Hősök terét, elkészült a belterületi vízrendezés, 3 db híd épült.
1993-ban megindult Zimány község földgázellátása és ez a nagyszabású beruházás 1994-ben befejeződött.
1994-ben az intézményeket átalakították az energiatakarékos gázfűtésre.
1995-ben tőkehalmozás (anyagiak tartalékolása).
1996-ban tőkehalmozás (anyagiak tartalékolása).
1997-ben Kossuth utca járdafelújítás.
1998-ban Táncsics M. utca teljes rekonstrukciója.
2007-2008-ban megvalósult a szennyvízberuházás a településen.

2. függelék a 3/2011. (IV. 14.) önkormányzati rendelethez

Zimány Község Önkormányzata polgármesterének és képviselőinek neve

Hideg László polgármester

Zima István alpolgármester

Pavlényi Károly képviselő

Takács János képviselő

Tamcsu József képviselő

3. függelék a 3/2011. (IV. 14.) önkormányzati rendelethez

Zimány Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Ügyrendi és Jogi Bizottsága tagjainak névsora

Tamcsu József képviselő bizottság elnöke

Pavlényi Károly képviselő bizottság tagja

Takács János képviselő bizottság tagja

4. függelék a 3/2011. (IV. 14.) önkormányzati rendelethez

Zimány Község Önkormányzatának részvételével működő önkormányzati társulások

1. Magyaratád, Patalom, Orci és Zimány Községi Önkormányzatok Körjegyzőségét fenntartó Társulás

7463 Magyaratád, Hősök tere 4.

2. Építésügyi Hatósági Igazgatási Társulás

7463 Magyaratád, Hősök tere 4.

3. Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulás

7400 Kaposvár, Berzsenyi u. 9.

4. Kaposvár és környéke Általános Iskolai Közoktatási intézményfenntartó Társu-

lás
7400 Kaposvár, Kossuth tér 1.

5. Igali Általános Művelődési Központot fenntartó Társulás

7275 Igal, Szent I. u.

6. Alapszolgáltatási Központot fenntartó Társulás

7443. Somogyjád, Kossuth L. u. 42.

7. Igali Alapszolgáltatási Központot fenntartó társulás

7275 Igal, Szent I. u.

8. Adóügyi Hatósági Igazgatási Társulás

7453 Mernye, Lenin u. 14.

9. Pénzügyi, Végrehajtási Társulás

7400 Kaposvár, Kossuth tér 1.

10. Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás

7400 Kaposvár, Kossuth tér 1.

11. Jogi segítségnyújtói Társulás

7400 Kaposvár, Csokonai u. 3.

12. Somogy Megyei Önkormányzatok Erdészeti és Vadgazdálkodási Társulása

7400 Kaposvár, Csokonai u. 3.

13. Somogy Megyei Önkormányzatok Munka- és Tűzvédelmi Társulása

7400 Kaposvár, Csokonai u. 3.

5. függelék

Az önkormányzatnál alkalmazott kormányzati funkciók felsorolása

011130

Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

013320

Köztemető fenntartás és működtetés

013350

Önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

032020

Tűz- és katasztrófavédelmi tevékenységek

041220

Munkavédelmi célú támogatások

041231

Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232

Start munkaprogram - Téli közfoglalkoztatás

041233

Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

041236

Országos közfoglalkoztatási program

041237

Közfoglalkoztatási mintaprogram

045160

Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

051010

Hulladékgazdálkodás igazgatása

051030

Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes, ömlesztett begyűjtése, szállítása, átrakása

052020

Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

063020

Víztermelés, -kezelés, -ellátás

064010

Közvilágítás

066010

Zöldterület kezelés

066020

Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072312

Fogorvosi ügyeleti ellátás

074013

Pálya- és munkaalkalmassági vizsgálatok

074031

Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

074032

Ifjúság-egészségügyi gondozás

081030

Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

082044

Könyvtári szolgáltatások

082091

Közművelődés-közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

086020

Helyi, térségi közösségi tér biztosítása, működtetése

086090

Mindenféle egyéb szabadidős szolgáltatás

091140

Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

091220

Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok

092120

Köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok

096015

Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

096025

Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben

104037

Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

104042

Család és gyermekjóléti szolgáltatások

106020

Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

107051

Szociális étkeztetés

107052

Házi segítségnyújtás

107053

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

107055

Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás

1

A 15. § (5) bekezdése a 4/2013. (IV. 3.) önkormányzati rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. Hatályos: 2013. április 4-től.

2

A 15. § (6) bekezdését a 4/2013. (IV. 3.) önkormányzati rendelet 2 §-a hatályon kívül helyezte. Hatálytalan: 2013. április 4-től.

3

A 33. § (7) bekezdését a 9/2014. (IX. 23.) önkormányzati rendelet 1. §-a iktatta be. Hatályos: 2014. szeptember 24-től.