Hács Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/1999(IV.27.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2021. 12. 23Hács Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/1999(IV.27.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hács Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §.(1) és 18. §.(1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Hács Községi Önkormányzat
(2) Az önkormányzat székhelye: 8694. Hács, Fő u. 42/a.
(3) Az önkormányzat a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben önállóan eljáró jogi személy.
(4) A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Lengyeltóti Közös Önkormányzati Hivatal
(5) A Közös Önkormányzati Hivatal Lengyeltóti Városi, Gyugy, Hács, Kisberény Községi Önkormányzatok Képviselő-testületei által az önkormányzatok működésével, valamint a polgármesterek vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásra létrehozott jogi személy. A Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője valamennyi érintett településen ellátja a jegyző feladatait.
2. § (1) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló.
(2) Az önkormányzat jelképeit és használatának rendjét külön rendeletben szabályozza.
A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
Az önkormányzati jogok
3. § (1) Az önkormányzat a feladat és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben önállóan jár el.
4. § (1) A képviselő-testület véleményt nyilváníthat, és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben – a polgármesteri indítványra – a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv, vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilváníthat véleményt, tesz kezdeményezést.
(2) Önkormányzati döntést:
a) az önkormányzat képviselő-testülete,
b) helyi népszavazás
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATA, HATÁSKÖRE, SZERVEI
5. § (1) A helyi önkormányzat a Mötv. önkormányzatok feladataira- és hatásköreire vonatkozó rendelkezései alapján ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.
(2) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:
a) településfejlesztés, településrendezés;
b) településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);
c) a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;
d) egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
e) környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);
f) óvodai ellátás;
g) kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
h) gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;
i) szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg;
j) lakás- és helyiséggazdálkodás;
k) a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;
l) helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
m) honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
n) helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
o) a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;
p) sport, ifjúsági ügyek;
q) nemzetiségi ügyek;
r) közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;
s) hulladékgazdálkodás;
t) távhőszolgáltatás;
u) víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.
(3) Törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat.
(4) Az önkormányzat - törvényben meghatározott esetekben - az állammal kötött külön megállapodás alapján elláthat állami feladatokat. A megállapodásban rendelkezni kell a feladatellátás finanszírozásáról. A feladat- és hatáskör vállalása esetén a települési önkormányzat a központi költségvetéstől igényelheti a vállalt feladattal arányos fedezet biztosítását.
(5) A nagyobb gazdasági teljesítőképességű, lakosságszámú települési önkormányzat számára előírt kötelező feladat- és hatáskör ellátását - annak egyetértésével – az önkormányzat vagy társulása önként akkor vállalhatja, ha
a) a lakossági igények indokolják;
b) gazdaságosabban és legalább változatlan szakmai színvonalon;
c) többlet állami támogatás igénybevétele nélkül
képes ellátni.
(6) A feladat- és hatáskör vállalásáról a települési önkormányzat képviselő-testülete - a feladat- és hatáskör eredeti címzettjének előzetes egyetértése esetén - rendeletben, a társulás határozatban dönt a feladat- és hatáskör vállalás tervezett időpontját megelőzően legalább három hónappal korábban. Az (1) bekezdésben foglalt feltételek meglétét a kormányhivatal - indokolt esetben más állami szervek bevonásával - törvényességi felügyeleti eljárás keretében vizsgálja. Törvény vagy megállapodás eltérő rendelkezésének hiányában az ellátás megkezdésének időpontja a döntést követő év január 1. napja.
6. § (1) Az önkormányzat - a képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes.
(2) Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges
(3) Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetés elfogadásakor – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.
(4) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások megvalósítása céljából intézményt, vállalatot, más szervezetet alapíthat. Az önkormányzati intézmények, más szervezetek vezetőinek kinevezése során – az alkalomnak és a konkrét ügynek megfelelő – előkészítési eljárást határozhat meg. Így különösen: a bizottság általi véleményezést, ideiglenes bizottság alakítását, az érintett közösség véleményének kikérését rendelheti el. Az önkormányzati bizottságok a feladatkörükbe tartozó intézmények vezetőinek általános vezetői tevékenységét rendszeresen értékelik, és véleményezési jogot gyakorolnak a munkaviszony létesítésekor, valamint a fegyelmi eljárás megindításakor.
7. § (1) Az önkormányzati feladat – és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.
(2) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre és bizottságára, a jegyzőre és a társulására átruházhatja. E hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja.
8. § A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MÜKÖDÉSE
A képviselő-testület megalakulása
9. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 5 fő.
(2) A képviselő-testület az alakuló ülését a jogerőssé válását követő 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti. Az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester és a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről.
(3) Az alakuló ülésre a megválasztott polgármesteren, települési képviselőkön és a 12. § (3) bekezdésében felsorolt személyeken kívül meg kell hívni:
A munkaterv
10. § (1) A képviselő-testület működésének alapja – a program végrehajtását is célzó – éves munkaterv.
(2) A munkaterv tervezetét a polgármester irányításával a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.
(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:
a) a képviselő-testületi tagoktól,
b) a helyi társadalmi szervezetektől,
c) az önkormányzati intézmények vezetőitől.
A munkaterv-javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani. A beérkezett javaslatokról a képviselő-testületet akkor is tájékoztatni kell, ha azokat a munkaterv összeállításánál nem vették figyelembe. A képviselő-testület döntéséről a javaslattevőt tájékoztatni kell.
(4) A munkaterv tartalmazza:
a) ülések helyét, idejét,
b) az ülés napirendjét, előadóját,
c) az előkészítésben résztvevők felsorolását,
d) a közmeghallgatás helyét és idejét.
(5) A munkatervet meg kell küldeni a/az:
a) képviselő-testület tagjainak,
b) jegyzőnek,
c) aljegyzőnek,
d) önkormányzat intézményeinek,
e) annak akire a munkaterv feladatot szab meg.
A képviselő-testület összehívása
11. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik. Üléseit az Önkormányzat épületében, vagy a Müvelődési Házban tartja. A képviselő-testület a nyári szabadságok miatt július 1-től július 31-ig ülés szüntet tart.
(2) A képviselő-testület üléseit a polgármester, távollétében az alpolgármester hivja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze. Tartós akadályoztatásnak minősül a folyamatos 30 napon túli távollét.
(3)1 A képviselő-testületet össze kell hívni:
Az együttes ülés külön szabályai
11/A. § (1) Az Önkormányzat tagja a Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulásnak (továbbiakban: többcélú társulás).
(2) A többcélú társulás tagjai a társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat- és hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülést tarthatnak.
(3) Az együttes képviselő-testületi ülés tartását a többcélú társulás tanácsa kezdeményezi.
(4) Az együttes képviselő-testületi ülést a társulást alkotó képviselő-testületek Szervezeti és Működési Szabályzataiban meghatározottak szerint, a polgármesterek hívják össze a megállapodás helye szerinti településre.
(5) Az együttes képviselő-testületi ülést a többcélú társulás tanácsának elnöke vezeti.
(6) Az együttes ülésen a képviselő-testület ülésére – az ülés vezetését kivéve – az Ötv-ben és a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltaknak megfelelően kerül sor.
(7) Az együttes ülésen a határozati javaslatok tárgyában a képviselő-testületek külön-külön szavaznak és hoznak határozatot.
(8) Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, amely a testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályoknak megfelelően a képviselő-testületek által hozott határozatokat külön, valamint a tanácskozáson elhangzott valamennyi – beleértve a más képviselő-testület tagjai által tett hozzászólás lényegét tartalmazza.
11/B. § (1) A 11/A. §.- (3) –(5) bekezdéseinek kivételével – rendelkezését kell alkalmazni minden más esetben is, ha kettő vagy több képviselő-testület működését, feladat, illetve hatáskörét érintő döntés meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülés tartása szükséges.
(2) Az együttes ülés összehívását bármelyik érintett képviselő-testület kezdeményezheti, az ülés vezetéséről a képviselő-testületek állapodnak meg.
A meghívó
12. § (1) A képviselő-testületi ülés meghívóját az ülés előtt legalább 5 nappal korábban meg kell küldeni a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak.
(2) A meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét és időpontját,
b) a napirendi pontokat és az előterjesztő nevét,
c) a (3) bekezdés b.) és c.) pontjában foglalt kivétellel azírásos előterjesztéseket,
d) a zárt ülésre, vagy annak tarthatóságára utalást.
(3) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) az írásos előterjesztések megküldésével a/az
aa) jegyzőt,
ab) aljegyzőt
b) az írásos előterjesztések megküldése nélkül a/az:
ba) a Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,
bb) az önkormányzati intézmények vezetőit.
c) a tevékenységüket érintő előterjesztés megküldésével akinek meghívását az előterjesztő, vagy a polgármester szükségesnek tartja.
(4) A képviselő-testületi ülés időpontjáról és helyéről az ülés előtt legalább 5 nappal nyilvános hirdetmény útján értesíteni kell a község lakosságát.
Előterjesztések
13. § (1) Előterjesztésnek minősül a rendelet – és határozat – tervezet, a beszámoló és tájékoztató.
(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban, vagy kivételesen a sürgősségi indítvány szabályai szerint szóban nyújtható be.
(3) Kötelező írásos előterjesztést készíteni a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyekben.
(4) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek az ülésen történő kiosztását.
(5) A képviselő-testületnek előterjesztést nyújthat be:
a) polgármester, illetve megbízása alapján az alpolgármester,
b) települési képviselő,
c) jegyző
d) a polgármester, vagy a jegyző által felhatalmazott, vagy felkért személy, illetve szervezet vezetője.
(6) Az előterjesztés két részből áll:
a) Az első rész tartalmazza:
aa) az előterjesztés címét, tárgyát,
ab) az előzményeket,
ac) a tárgykört érintő jogszabályokat,
ad) a döntési alternatívákat,
ae) az előkészítés során felmerülő ellenvéleményeket,
af) az előkészítésben résztvevőket.
b) A második rész tartalmazza:
ba) indoklás nélküli, egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot,
bb) az esetleges alternatív megoldási javaslatokat egymástól világosan elkülönülő megfogalmazásban,
bc) végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megjelölését,
bd) a végrehajtási határidő megjelölését.
(7) A polgármester esetenként elrendelheti kívülálló szakértő igénybevételét az előterjesztés és a határozati javaslat összeállításához
Sürgősségi indítvány
14. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan képviselő-testületi vagy bizottsági ülésre tárgyalásra kért ügy, vagy előterjesztés, amely a képviselőknek – a rendkívüli ülést kivéve – az előterjesztés kiküldésére előirt általános szabályok szerint nem került kiküldésre, de azt tárgyára vagy a döntés határidejére, fontosságára, indokára tekintettel a polgármester, a képviselő-testület tagja, vagy a jegyző kéri.
(2) Sürgősségi indítványt legkésőbb az ülést megelőző nap 12.00 óráig írásban lehet benyújtani a polgármesternél. Az indítványnak tartalmaznia kell annak tárgyát, a sürgősség indokát, a döntési javaslatot.
(3) A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről, tárgyalásáról, vagy elnapolásáról a polgármester javaslatára a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(4) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, és állást kell foglalni arról, hogy melyik testületi ülésre kerüljön előterjesztésre.
Az ülések nyilvánossága
15. § (1) A képviselő-testület ülései a zárt ülés kivételével nyilvánosak, azokon bárki részt vehet.
(2) A képviselő-testület:
a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;
b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;
c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.
A napirendek tárgyalása
16. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van.
(2) A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 15 napon belüli időpontra ismét össze kell hívni, változatlan napirenddel.
(3) A képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében az alpolgármester vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a jogi bizottság elnöke vezeti.
17. § (1) A polgármester a testületi ülés vezetése során:
18. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a) az előadó az előterjesztését kiegészítheti és módosíthatja, kérheti az előterjesztés napirendről történő levételét,
b) a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők az előterjesztéssel kapcsolatban kérdést tehetnek fel, észrevétellel élhetnek, az előterjesztés és a döntési javaslat módosítását, az előterjesztés tárgyalásának elhalasztását, vagy napirendjének levételét javasolhatják.
(2) Indokolt esetben a polgármester szót adhat bármely személynek, aki a testületi ülésen nem döntési és tanácskozási joggal vesz részt.
(3) A vita lezárása, a hozzászólások időtartalmának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.
(4) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(5) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról.
Szavazás
19. § (1) A szavazás eredményének kétsége esetén a szavazást meg kell ismételni. Szavazategyenlőség esetén az előterjesztést a képviselő-testület azon a napon – esetleges szünet beiktatásával – újratárgyalhatja, vagy az előterjesztést az előterjesztőnek visszaadhatja új előterjesztés készítése végett. Meghatározhatja az új előterjesztés benyújtásának határidejét, szempontjait, és további adatok beszerzését is kérheti.
(2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(3) Minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több, mint a felének azonos szavazata szükséges.
(4) Minősített többség szükséges:
Titkos szavazás
20. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést rendelhet el.
(2) Titkos szavazásra bármelyik képviselő-testületi tag javaslatot tehet, a javaslatról a képviselő-testület dönt, a határozathozatal szabályai szerint. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon szavazófülke és urna igénybevételével történik. Külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a szavazás helyét, napját, a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét, a tisztségét, a szavazás során felmerült körülményeket.
(3) A szavazólapon az ügy jellegének megfelelő félreérthetetlen javaslatnak és az igen/nem szavaknak, ehhez tartozó, a döntés megjelölésére szolgáló „O” jelnek kell szerepelnie. Ebben a jogosult a szavazatát két egymás metsző vonal elhelyezésével fejezi ki.
(4) A Jogi és Önkormányzati Bizottság tagjai működnek közre a titkos szavazás lebonyolításában: a szavazás megkezdése előtt ellenőrzik a szavazóurnát, biztosítják a szavazás zavartalanságát, tisztaságát, a vonatkozó előírások megtartását, a szavazásra jogosult kérésére, az általa rontott szavazólap átadása mellett újat adnak, összeszámolják a szavazatokat, és segítenek a polgármesternek a szavazás eredményének megállapításában.
(5) Érvénytelen:
a) az a szavazat, amelyből nem állapítható meg kétséget kizáróan a szavazó döntése, vagy ha a szavazólap kitöltetlen maradt,
b) a titkos szavazás, ha a szavazás befejezése után a szavazóurnában a szavazásra jogosult résztvevők számát meghaladó szavazólap található.
(6) Az érvénytelen szavazást meg kell ismételni.
(7) A jegyzőkönyvben a szavazással kapcsolatos eseményeket is (rontott szavazólapok, érvénytelen szavazás stb.) rögzíteni kell.
Név szerinti szavazás
21. § (1) A képviselő-testület névszerinti szavazás megtartásáról dönthet, ha azt:
a) a képviselő-testület 2 tagja vagy
b) a polgármester
indítványozza.
(2) Névszerinti szavazást kell tartani a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához
(3) A névszerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa az ülésen jelenlévő szavazásra jogosultak nevét, akik a nevük elhangzása után szavaznak. Szavazni igennel vagy nemmel lehet, a tartózkodás nem megengedett.
(4) A szavazás névszerinti eredményét a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvébe kell foglalni.
Kérdés, interpelláció
22. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén – a napirendek lezárása után – a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottságok elnökeitől, a jegyzőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, interpellálhat.
(2) Az interpelláció csak testületi ülésre nyújtható be, akár szóban, akár írásban. Az ülés kezdetén a polgármester közli a képviselők által már benyújtott interpelláció tárgyát.
(3) Ha az írásban beadott interpelláció a testületi ülést megelőzően legalább 10 nappal korábban megérkezik, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell.
(4) Az interpelláció kivizsgálásáról szükség esetén, kérésére be kell vonni az interpelláló képviselőt is. A testület részletes vizsgálatot is elrendelhet. A vizsgálattal a polgármestert, bármely bizottságot, vagy a jegyzőt is meg lehet bízni.
(5) A képviselő-testület hozzájárulhat, hogy az interpellációra 15 napon belül írásban adjanak választ, amelyet minden képviselő-testületi tagnak meg kell küldeni. A válasz elfogadásáról a legközelebbi testületi ülésen döntenek.
(6) A képviselő-testület ülésén az interpellációkra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza.
(7) Az interpellációkról a jegyző folyamatos nyilvántartást vezet.
23. § (1) Kérdésnek minősül az önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntés-előkészítés jellegű tudakozódás.
(2) A kérdésre a megkérdezett a képviselő-testület ülésén maximum 5 perc időtartamban köteles választ adni. Amennyiben érdemben nem tud válaszolni azt a kérdés felvetőnek 15 napon belül írásban köteles megtenni.
(3) A kérdésre adott választ elfogadásáról a képviselő-testület csak akkor határoz, ha a kérdező nem fogadta el a választ.
(4) Személyes megjegyzést tehet az a testületi ülésen megjelent, tanácskozási joggal rendelkező személy, vagy állampolgár, akit a vita során bírálat ért, illetve aki az álláspontjával összefüggő félreértést akarja eloszlatni. A tárgyról további vitát folytatni nem lehet.
Tanácskozás rendjének fenntartása
24. § (1) A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról. Ennek során:
Jegyzőkönyv
25. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül. A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül, melyet a testületi ülést követő 3 hónapig meg kell őrizni.
(2) A testületi ülésről a jegyzőkönyvet 3 példányban kell készíteni:
Önkormányzati rendeletalkotás
26. § A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
27. § (1) Az önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezheti:
a) a település képviselő,
b) a polgármester,
c) a jegyző
(2) A képviselő-testület dönt a kezdeményezés elfogadásáról és rendelkezik az elkészítés módjáról és határidejéről.
(3) A rendelet-tervezet elkészítése:
a) A képviselő-testület elveket, szempontokat állapíthat meg.
b) A tervezetet a jegyző, vagy a Közös Önkormányzati Hivatal tárgy szerint érintett munkatársai (irodái) készítik el. Megbízható szükség esetén szakértő is. Szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot.
c) A Közös Önkormányzati Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet szakértő készíti el.
(4) A tervezett képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása:
a) Az előterjesztő az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indoklással együtt terjeszti a képviselő-testület elé. Tájékoztatást ad az előkészítés és véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.
b) A rendelt hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az Önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
c) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:
Hács Községi Önkormányzat Képviselő-testületének .../….év(…hó…nap) önkormányzati rendelete.
(5) Az önkormányzati rendelet kihirdetése és közzététele:
a) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon kell kihirdetni. Helyben szokásos módnak minősül a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján 15 napra történő kifüggesztés. A kihirdetés napja azonos a kifüggesztés napjával. Önkormányzati rendelet irattári példányán szerepeltetni kell a kifüggesztés és a levétel napját.
b) Az önkormányzati rendeleteket a www.poganyvolgy.hu webhelyen közzé kell tenni.
(6) A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni. Folyamatosan gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról. A jegyző elkészíti a rendeletek egységes szerkezetbe foglalását. Az egységes szerkezetbe foglalt rendeleteket meg kell küldeni a Kormányhivatal részére a jegyzőkönyv felterjesztésével egyidejűleg.
(7) A jegyző folyamatosan vizsgálja, hogy az önkormányzati rendeletek nem ellentétesek-e magasabb szintű jogszabályokkal, azok módosításával, vagy a megváltozott körülmények, társadalmi viszonyok nem igénylik-e a rendeletek módosítását, esetleges hatályon kívül helyezését, vagy új rendelet alkotását. A vizsgálat eredményeként és az új jogszabályok megjelenését követően az abban megjelölt, ennek hiányában ésszerű időponton belül kezdeményezi az önkormányzati rendelet szükségszerű módosítását, új alkotását.
Települési képviselők
28. § (1) A települési képviselő a ciklusprogramban megfogalmazott célkitűzések, valamint az önkormányzati feladat és hatáskörök megvalósításáért, illetőleg a település egészéért vállalt felelősséggel vesz részt választói érdekeinek képviseletében.
(2) A települési képviselő a mandátumvizsgálat eredményéről szóló határozat meghozatala után az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen az SZMSZ 9. §. (4) bek. szerinti esküt tesz.
(3) A település képviselő jogosult:
a) a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásában, a végrehajtás szervezésében és ellenőrzésében részt venni,
b) kezdeményezni, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a bizottságnak, a polgármesternek- a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését,
c) a polgármester megbízása alapján képviselni a képviselő-testületet,
d) a Közös Önkormányzati Hivataltól igényelni a munkájához szükséges támogatást, valamint ügyviteli közreműködést,
e) sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezni a Közös Önkormányzati Hivatal intézkedését,
f) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, jegyzőtől, a bizottságok elnökeitől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérni,
g) kérni benyújtott hozzászólásának a jegyzőkönyvhöz való csatolását, illetve a testületi ülésen elhangzott hozzászólásának a jegyzőkönyvbe való rögzítését,
h) jogosult megbízatásának ellátásával összefüggésben külön rendeletben meghatározott tiszteletdíjra és természetbeni juttatásra
i) kezdeményezi valamely téma napirendre tűzését.
(4) A települési képviselő köteles:
28/A. §
A képviselő-testület bizottságai
A polgármester, az alpolgármester
Polgármester
29. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.
(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működési szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
30. § (1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével kapcsolatos kiemelt feladatai:
a) segíti a képviselők munkáját,
b) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,
c) képviseli az önkormányzatot,
d) biztosítja a demokratikus hatalomgyakorlást, a helyi közakarat érvényesülését,
e) javaslatot tesz az alpolgármester személyére,
f) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, kapcsolatot tart a helyi társadalmi szervezetek képviselőivel.
(1) Rendkívüli esemény esetén 10.000,-Ft-ig támogatást nyújt az arra rászorulónak.
(2) A polgármester minden héten pénteki napon az önkormányzat épületében 16.00-18.00 óráig fogadóórát tart.
31. § (1) A társadalmi megbízatású polgármester havonta tiszteletdíjra és költségtérítésre jogosult, melynek mértékét Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 71. §-a határozza meg.
(2) A polgármester jutalmazására bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet, amelyről a képviselő-testület foglal állást.
(3)
(4) A polgármester e tisztségéről, a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le, melyet az alpolgármesternek, ennek hiányában a Jogi és Önkormányzati Bizottság elnökének ad át.
(5) A polgármester tisztségének megszűnése esetén a tisztség megszűnését követő 8 munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve a Jogi és Önkormányzati Bizottság elnökének.
Alpolgármester
32. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
Közös Önkormányzati Hivatal, a jegyző
Közös Önkormányzati Hivatal
33. § (1) A képviselő-testület Lengyeltóti Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
(2) A jegyző a Közös Önkormányzati Hivatal bevonásával látja el Lengyeltóti Város, Gyugy, Hács, Kisberény Községek jelen rendelet 1. § (5) bekezdésében foglalt feladatait.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatal jogi személy és önálló költségvetési szerv. A működéshez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket az éves költségvetés határozza meg.
(4) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egységei:
a) Önkormányzati Iroda,
b) Közgazdasági Iroda,
c) Hatósági Iroda,
d) Településüzemeltetési, Beruházási és Közterület-felügyeleti Iroda
(5)
(6) A Közös Önkormányzati Hivatal igény- és szükség szerint, az adatvédelemre figyelemmel köteles adatokat szolgáltatni a képviselő-testületnek és bizottságának.
(7) A Közös Önkormányzati Hivatal dolgozóját a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti (magán) titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.
(8) A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője a képviselő-testület és a bizottság döntéséről szóló határozat kézhezvételének időpontjától függetlenül – az ülésen résztvevő polgármester, jegyző, vagy a szervezeti egység vezetőjének értesítése alapján – köteles haladéktalanul a határozat végrehajtása érdekében a szükséges intézkedéseket (előterjesztés kiegészítése, döntés végrehajtás megszervezése, stb.) megtenni.
(9) A hivatal működésének részletes szabályait a Lengyeltóti Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza, mely jelen rendelet 1. függelékét képezi.
Hatósági ügyintézés külön szabályai
33/A. § (1) Önkormányzati hatósági döntést a képviselő-testület vagy a rendelet 3. számú mellékletében meghatározott átruházott hatáskörben a képviselő-testület bizottsága, a polgármester és a jegyző hoz.
(2) A közigazgatási hatóság elektronikus úton is intézheti a külön jogszabályban meghatározott ügyeket vagy eljárási cselekményeket.
(3)
(4) Az (1) bekezdésben megnevezett hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben a kérelem megérkezését követő naptól számított 30 napon belül, vagy ha ez nem lehetséges, a határidő letelte utáni első testületi ülésen, legkésőbb azonban két hónapon belül határoz.
Jegyző
34. § (1) A jegyzőt Lengyeltóti Város Polgármestere nevezi ki pályázat alapján, határozatlan időre Gyugy, Hács, Kisberény Községek Polgármestereinek írásos véleményének kikérésével.
(2) A jegyző vezeti a Lengyeltóti Közös Önkormányzati Hivatalt; a hivatal bevonásával látja el feladatait.
(3) A jegyző főbb feladatai az önkormányzat működésével kapcsolatban:
Aljegyző
34/A. § (1) Lengyeltóti Város Polgármestere a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, a jegyző javaslatára, határozatlan időre aljegyzőt nevezhet ki a jegyző helyettesítésére és a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.
(2) Az aljegyző belső szervezeti egységet is vezet.
(3) A jegyzőt távollétében az aljegyző teljes jog- és hatáskörében helyettesíti. Munkáltatói jogköre az egyéb munkáltatói jogokra terjed ki.
(4) Az aljegyző feladatát a jegyző irányításával látja el. Tevékenységéről, a jegyző által adott megbízások teljesítéséről beszámolási kötelezettséggel tartozik.
(5) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb 6 hónap időtartamra – a Lengyeltóti Közös Önkormányzati Hivatal Közgazdasági Irodavezetője látja el a jegyzői feladatokat.
35. §
36. §
- 37. §
Társulások, lakossági fórumok
A társulások
38. § (1) Az Önkormányzat képviselő-testülete a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.
(2) A képviselő-testület megállapodással, egyes közigazgatási hatósági ügyfajták szakszerű intézésére hatósági igazgatási társulást hozhat létre, illetve ahhoz csatlakozhat.
(3) A képviselő-testület megállapodhat más érdekelt képviselő-testülettel, több települést ellátó egy, vagy több intézmény közös irányításában (alapításban, fenntartásban és fejlesztésben).
(4) A képviselő-testület tagja a lengyeltóti kistérség települési önkormányzatai részvételével az önkormányzati közszolgáltatások ellátásának, valamint a kistérség összehangolt fejlesztésének előmozdítása érdekében létrejött Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulásnak és a külön függelékben felsorolt mikrotérségi társulásoknak.
(5) A képviselő-testület a többcélú társulással megállapodást köthet a társulás egyes feladatainak az önkormányzat intézményei általi ellátására.
(6) A képviselő-testület az SZMSZ-ben egyes feladat- és hatásköreinek ellátását a többcélú társulásra vagy a mikrotérségi társulásra átruházhat.
Lakossági fórumok
39. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre.
(2) Fontosabb lakossági fórumok:
40. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente 1 esetben közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szerveztek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, a polgármesterhez, vagy a jegyzőhöz kérdést intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.
(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a napirendekről az állampolgárokat legalább 5 nappal előbb a polgármester a helyben szokásos módon értesíti.
41. § (1) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatással egybekötött testületi ülésnek is határozatképesnek kell lennie.
(2) Ha a közérdekű bejelentések száma lehetővé teszi, a polgármester a javaslatok felett részletes vitát nyithat. Nagyszámú, vagy bonyolultabb vizsgálatot igénylő ügy esetén csak válaszadásra van lehetőség.
(3) A közmeghallgatáson felmerült kérdésekre a polgármester, a jegyző, vagy megbízottja érdemi választ adhat. Bonyolultabb ügy vizsgálatával a képviselő-testület megbízza a polgármestert, vagy a tárgy szerinti bizottságot, ha szükséges az ügy vizsgálatára alkalmi bizottságot is létrehozhat.
(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadók.
42. § (1) Az állampolgári közösségek, önszerveződő csoportok, társadalmi szervezetek az érdekkörükbe tartozó önkormányzati közügyekben, közszolgáltatásokban kezdeményezhetik a tervezett döntésekről a tájékoztatást: az e célból szervezett rendezvényeken pedig véleményt nyilváníthatnak. A rendezvényekről a polgármester a soron következő ülésen ad tájékoztatást.
(2)
Az Önkormányzat gazdasági alapja
Az Önkormányzat vagyona
43. § (1) Az Önkormányzat tulajdonára és vagyonára vonatkozó rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.
(2) Az önkormányzat a képviselő-testület döntése szerint vagyonának növelése és a város működése, működtetése érdekében részt vehet különböző vállalkozásokban és annak érdekében, gazdasági társaságot hozhat létre.
(3)
(4) Az önkormányzat szükség esetén pénzügyi helyzetének megoldására, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges hitelt vehet fel.
Az önkormányzat költségvetése
44. § (1) A képviselő-testület költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az Államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az éves állami költségvetési törvény határozza meg.
(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik. Az első szakasz a koncepció elfogadása, a második szakasz a költségvetési rendelet megalkotása.
(3) Az első forduló főbb elemei:
45. § (1) A képviselő-testület a gazdálkodásáról éves beszámolót készít, és elfogadásáról rendeletet alkot.
(2) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
46. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal útján látja el.
(2) Az Önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(3) Az önkormányzati intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el. Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik.
Felterjesztési jog
47. §
Záró rendelkezések
48. § (1) Jelen rendelet 1999. május l. napján lép hatályba. Kihirdetésének napját és módját az SZMSZ eredeti példányán fel kell tüntetni.
(2) Az SZMSZ mellékleteinek és függelékeinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.
(3) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 4/1995./VI.28./, 5/1996./XI.13./ számú rendeletek.
1. melléklet
2. melléklet
a) külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút, gyorsút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint
b) belterületen - a közút mellett - ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához,
c) amennyiben az elhelyezendő létesítmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi.
3. melléklet
I. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje
II. Az ellenőrzési nyomvonal
III. A belső ellenőrzési kötelezettség, az ellenőrzést végző személy/szervezet jogállásának, feladatának meghatározása
IV. Táblázatok, folyamatábrák, mellékletek
I.
1. Szabálytalanság
A szabálytalanság, valamely létező szabálytól:
- központi jogszabályi rendelkezéstől,
- helyi rendelettől,
- egyéb belső szabályzattól, utasítástól
való eltérést, ott megfogalmazott elvárás be nem tartását jelenti.
A szabályok be nem tartása adódhat
- nem megfelelő cselekményből,
- mulasztásból,
- hiányosságból.
2. Jelen eljárásrend tekintetében a szabálytalanságok körének meghatározása
Jelen eljárásrend tekintetében szabálytalanságnak minősülnek azok a szabálytalanságok, melyek mértékük alapján
- a büntető-,
- szabálysértési,
- kártérítési, illetve
- fegyelmi eljárás megindítására adnak okot.
3. A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja
A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja a szabálytalanságok (újbóli) előfordulásának megelőzése.
A megelőzés érdekében a szabálytalanságok kiküszöbölésére, megakadályozására a FEUVE rendszerbe új elemeket kell beépíteni, hogy az előzetes, a folyamatos, valamint az utólagos vezetői ellenőrzés eszközével a szabálytalanság előfordulása, illetve ismételt felmerülése kivédhető legyen.
A FEUVE rendszerben az ellenőrzési pontok kialakításakor figyelembe kell venni a független belső ellenőrzés érintett területre vonatkozó megállapításait, különös tekintettel a mulasztások, hiányosságok, helytelen cselekmények tényeire , okaira, körülményeire, illetve a felelősökre.
A FEUVE rendszer karbantartása, fejlesztése során a független belső ellenőrzési tapasztalatokat úgy kell hasznosítani, hogy az adott területre meghatározott részletes szabályozással, a szabályozás megismertetésével, a szabályozás betartatásával, illetve közvetlen felelősök meghatározásával az újabb szabálytalanságok kivédhetőek legyenek.
4. Általános elvek
A FEUVE rendszer kialakításáért felelős költségvetési szerv vezetőjének kell gondoskodnia arról, hogy az első szintű pénzügyi irányítási és kontroll rendszer megfelelőségének és hatékonyságának vizsgálatával és értékelésével a szabálytalanságok bekövetkezését elkerüljék.
A FEUVE rendszer kielégítő működését biztosítani kell az önkormányzat minden tevékenysége vonatkozásában.
A szerv azon tevékenységeire, működési folyamataira, ahol a szabálytalanságok előfordulásának kockázata magas, külön figyelmet kell szentelni.
A FEUVE rendszer ezen területekhez kapcsolódva olyan elemeket határoz meg, mely olyan feladatokat ír elő, amelyek kiküszöbölik az elkövetés lehetőségét, illetve korlátozzák az okozható kár mértékét.
5. A nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok kiemelt kezelése a szabálytalanságok megelőzése érdekében
A szervnél nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok a következők:
- a tervezési folyamatok egyes területei,
- az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek,
- a szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek,
- a pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek.
5.1. A tervezési folyamatok esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő:
1. A korábbi évek tapasztalatai alapján, - a költségvetési beszámolók adatait is figyelembe véve, - meg kell keresni azokat a tételeket, melyek különösen kényes területek, (elsősorban olyan területek, ahol nagyobb mennyiségű készpénz, illetve készletmozgás van);
2. Gondoskodni kell a nagyobb, egyösszegű kiadások teljesítésével járó területek, pl: beruházások, rendszeres intézmény finanszírozások fokozott ellenőrzési rendjének meghatározásáról;
3. Biztosítani kell egyes, az elmúlt évek tapasztalatai, illetve a megváltozott szabályozások miatt megnőtt jelentésű területek fokozott ellenőrzését, a szabályosság kontrollálását.
4. Figyelembe kell venni a külső ellenőrzés által tett észrevételeket, melyek kihatnak a tervezési tevékenységre is.
5.2. Az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő:
1. Meg kell határozni, írásban rögzíteni kell olyan belső rendet, politikát, melyek az illegális pénzügyi cselekmények megelőzését célozzák.
2. Gondoskodni kell arról, hogy a szerv dolgozói számára ismert eljárásrend legyen arra az esetre, ha illegális pénzügyi cselekmény gyanúja merül fel. Ismertnek kell lenni az ilyen esetek bejelentési, illetve vizsgálati szabályainak.
3. Tájékozódni kell az illegális pénzügyi cselekmények előfordulási típusairól, területeiről, feladathoz, intézményhez, esetleg személyhez köthetőségéről.
Az illegális pénzügyi cselekmények külön figyelmet igénylő területeit, folyamatait az alábbi ismérvek alapján kell meghatározni:
- az adott terület költségvetési terv, illetve tényszám adatai költségvetési főösszeghez viszonyított nagyságrendjének vizsgálatával, - azt a százalékot, melytől jelentős tételnek számítható a terület, a szerv a vizsgálat során maga – de írásban is rögzítve - határozza meg,
- az adott terület ellenőrzéssel, közvetlen irányítással való kapcsolatának vizsgálatával, azaz annak ellenőrzésével, hogy a terület milyen mélységig szabályozott, a szabályozást az érintettek megismerték-e, a szabályok betartását a tevékenység során ellenőrzik-e, utólag mikor történik ellenőrzés, illetve, hogy a területet érintette e a független belső ellenőri, illetve esetleg külső ellenőri tevékenység. Az a terület lesz figyelmet érdemlő, mely az ellenőrzés szempontjából a legkevésbé lefedett.
A fenti két fő szempont együttes értékelésével kell meghatározni azokat a területeket, melyek a legnagyobb figyelmet igénylik.
5.3. A szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő:
- rendszeresen át kell tekinteti a szerv belső eljárásrendjét, különös tekintettel a belső szabályozottságra, és az ott szabályozott folyamatokra,
- vizsgálni kell a tényleges folyamatok és a folyamatleírások közötti összhangot, eltérés esetén meg kell keresni az okokat és a szabályosság követelményének megfelelően gondoskodni kell a szabályok módosításáról, illetve a betartatás ellenőrzéséről.
5.4. A pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő:
- a valódiság és hitelesség érdekében egyes pénzügyi tranzakciók folyamatában való teljes végigkísérése történik meg.
Ilyen pénzügyi tranzakció csoportok lehetnek pl.:
- dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomon követése,
- a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások köre,
- a beruházások pénzügyi lebonyolítása, stb.
A pénzügyi tranzakció csoport egyik lehetséges területének a dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomon követése esetében a tényleges ellenőrzési feladatok például a következők lehetnek:
- a beszerzés kezdeményezése körülményeinek, dokumentumának vizsgálata,
- a beszerzés kezdeményezés ellenőrzése, áttekintése jogosság, célszerűség szempontjából,
- a megrendelés áttekintése az alábbi szempontokból:
- a megrendelő jogosult volt-e a megrendelésre, mint kötelezettségvállaló,
- megtörtént-e a megrendelésnek, mint egyfajta kötelezettségvállalásnak az ellenjegyzése,
- az ellenjegyzést az ellenjegyzésre jogosult végezte-e,
- gazdaságosság elvét szem előtt tartották-e;
- a megrendelés nyilvántartása megfelelőségének, átlátható rendszerben történő kezelésének ellenőrzése,
- a megrendelés beérkezésekor a szakmai teljesítés igazolása körülményeinek áttekintése,
- a készletjellegű termékek beérkezést követő nyilvántartásba vételének, tárolásának vizsgálata,
- a pénzügyi teljesítés előtt az érvényesítői feladatok ellátásának teljes ellenőrzése – a feladat valamennyi mozzanatára kiterjedően,
- a pénzügyi teljesítés előtt az utalványozás körülményeinek, megalapozottságának áttekintése,
- az utalvány ellenjegyzésének ellenőrzése,
- a tényleges pénzügyi teljesítés dokumentumainak vizsgálata,
- a pénzügyi teljesítést követő számviteli folyamatok nyomon követése.
A pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatban a ténylegesen vizsgálandó területeket, valamint a részterületeket mindig a feladat-ellátáskor kell külön, írásban meghatározni.
6. A költségvetési szerv vezetőjének értékelési feladata a szabálytalanságok megakadályozása érdekében
A szerv vezetője a szabálytalanságok megakadályozása érdekében legalább évente egy alkalommal értékeli a szerv egyes működési folyamatait. Az értékelési feladatok ellátásába más személyeket, különösen a folyamatgazdákat is bevonja.
Az értékelés során át kell, hogy tekintsék legalább a következőket:
- a szervnél, illetve annak tevékenységeinél, feladatellátásánál mennyire tudatos a FEUVE tevékenység,
- a FEUVE rendszer fejlesztése, javítása megfelelő ütemben történik-e, kellő rugalmassággal válaszol-e a feltárt szabálytalanságok kezelésére,
- az ellenőrzési tapasztalatok nem utalnak-e olyan területekre, ahol a FEUVE rendszer még nem került kialakításra,
- a FEUVE rendszerhez kapcsolódóan megfelelőek-e a kialakított ellenőrzési nyomvonalak,
- a FEUVE szabályzata elkészült-e, annak betartására fordítanak-e kellő figyelmet.
A költségvetési szerv vezetője a FEUVE tevékenységet köteles értékelni
- a független belső ellenőr, valamint
- a külső ellenőri szervezet
megállapításai alapján is.
7. Feladatok a szabálytalanságok észlelése esetén
A FEUVE rendszernek a következő feladatai lehetnek, ha működése során szabálytalanságot észlel:
a) amennyiben a FEUVE rendszerben feladatot ellátó személy az ellenőrzési tevékenysége során a korábban már meghatározott - szabálytalanság gyanúját észleli, haladéktalanul köteles értesíteni a szerv vezetőjét;
b) amennyiben a költségvetési szerv vezetője észleli a szabálytalanság gyanúját, köteles erről a felügyeleti szerv vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni, illetve a felügyeleti szerv vezetőjének érintettsége esetén gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve az eljárások megindításáról.
8. A büntető, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárások
8.1. A büntetőeljárás megindítása
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani.
A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni.
8.2. Szabálysértési eljárás
A szabálysértésekről szóló LXIX. Törvény 1. § (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget.
A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg.
8.3. Kártérítési eljárás
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.
A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) megfelelő rendelkezései.
8.4. Fegyelmi eljárás
Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., a Ktv., illetve a Kjt. megfelelő rendelkezései az irányadók.
II.
1. Az ellenőrzési nyomvonal – a hivatkozott jogszabály alapján – az alábbi területekhez kapcsolódva került meghatározásra:
- tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal,
- végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal, valamint
- az ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala.
2. A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal
A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza az egyes tervezéshez kapcsolódó, annak részeként definiálható főtevékenység megnevezését így az alábbi kiemelt területeket:
- gazdasági program,
- költségvetési koncepció,
- költségvetési tervezés.
A kiemelt, főtevékenységeken belül munkafolyamatok kerültek meghatározásra.
Az egyes tevékenységekhez meghatározásra kerültek a következők:
- előzetes vezetői ellenőrzés
- módja, eszköze,
- feladatellátója,
- határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság;
- munkafolyamatba épített ellenőrzés
- módja, eszköze,
- feladatellátója,
- határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság;
- utólagos vezetői ellenőrzés
- módja, eszköze,
- feladatellátója,
- határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság.
A tervezéssel kapcsolatos konkrét ellenőrzési nyomvonal
- részletes táblázatos ismertetését az 1. számú tábla,
- összefoglaló folyamatábráját az 1. számú folyamatábra tartalmazza.
3. A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal
A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza a végrehajtáshoz kapcsolódó, főfolyamatok, tevékenységek megnevezését így az alábbi kiemelt területeket:
- szabályzatok készítése, aktualizálása,
- személyi juttatások és a létszám-előirányzat felhasználása,
- dologi kiadások előirányzat felhasználása,
- felhalmozási kiadások előirányzatának felhasználása,
- saját bevételek előirányzat teljesítése,
- állami támogatás, hozzájárulás, egyéb központi forrás előirányzat teljesítése,
- főkönyvi és analitikus könyvelés,
- bizonylati rend és bizonylatkezelés,
- házipénztári pénzkezelési tevékenység,
- bankszámlaforgalom kezelési tevékenység,
- leltározási tevékenység,
- selejtezési tevékenység,
- pénzgazdálkodással kapcsolatos tevékenység (kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés),
- vagyongazdálkodás,
- féléves beszámolási tevékenység,
- éves beszámolási tevékenység.
A kiemelt, főtevékenységeken belül munkafolyamatok kerültek meghatározásra.
Az egyes tevékenységekhez meghatározásra kerültek a következők:
- előzetes vezetői ellenőrzés
- módja, eszköze,
- feladatellátója,
- határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság;
- munkafolyamatba épített ellenőrzés
- módja, eszköze,
- feladatellátója,
- határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság;
- utólagos vezetői ellenőrzés
- módja, eszköze,
- feladatellátója,
- határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság.
A végrehajtással kapcsolatos konkrét ellenőrzési nyomvonal
- részletes táblázatos ismertetését a 2. számú tábla,
- összefoglaló folyamatábráját a 2. számú folyamatábra tartalmazza.
4. Az ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala
Az ellenőrzéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza
- a tervezési folyamatokhoz, illetve
- a végrehajtási folyamatokhoz
kapcsolódó kiemelt fontosságú ellenőrzési folyamatokat.
Az ellenőrzési folyamatokkal kapcsolatos konkrét ellenőrzési nyomvonal
- részletes szöveges ismertetését az 1. számú melléklet
- összefoglaló folyamatábráját a 3. számú folyamatábra tartalmazza.
5. Az ellenőrzési nyomvonallal kapcsolatos egyéb szabályokat a FEUVE szabályzata tartalmazza.
III.
1. A belső ellenőrzési kötelezettség
A szerv köteles megszervezni és gondoskodni a vonatkozó jogszabályok, valamint az elkészített „Belső ellenőrzési” kézikönyve által meghatározott előírások szerinti belső ellenőrzésről.
A belső ellenőrzés kialakításáról és megfelelő működtetéséről – az államháztartási törvényben meghatározottak szerint – a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni.
2. A belső ellenőrzési tevékenységet ellátó személy/szervezet jogállása
A belső ellenőrzési tevékenység a 2. számú mellékletben meghatározott formában kerül megszervezésre.
A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét
- a költségvetési szerv vezetőjének közvetlenül alárendelve végzi,
- jelentéseit közvetlenül a költségvetési szerv vezetőjének küldi meg.
Helyi önkormányzatok esetében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben foglaltak az irányadóak.
A költségvetési szerv vezetője köteles biztosítani a belső ellenőrök funkcionális (feladatköri és szervezeti) függetlenségét, különösen az alábbiak tekintetében:
A belső ellenőrzés függetlenségét biztosító szervezeti felépítést a Belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza.
A belső ellenőrzést végző személyek feladatainak maradéktalan ellátása érdekében az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység
- bármely helyiségébe beléphet,
- számára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi
- irathoz,
- adathoz és
- informatikai rendszerhez,
- kérésére az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely dolgozója köteles szóban vagy írásban információt szolgáltatni.
A belső ellenőrzést végző személy az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti egységnél
- államtitkot, szolgálati titkot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, illetve
- személyes adatokat kezelhet, a jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával.
a) az éves ellenőrzési terv kidolgozása, kockázatelemzési módszerek alapján és a soron kívüli ellenőrzések figyelembevételével,
b) az ellenőrzési program elkészítése és végrehajtása,
c) az ellenőrzési módszerek kiválasztása,
d) következtetések és ajánlások kidolgozása, ellenőrzési jelentés elkészítése,
e) a belső ellenőr ellenőrzési tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonható be.
3. Az ellátandó feladatok
3.1. A belső ellenőrzési tevékenység során végezendő ellenőrzések
A belső ellenőrzési tevékenység során
- szabályszerűségi,
- pénzügyi,
- rendszer ellenőrzéseket és
- teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve
- informatikai rendszerellenőrzéseket kell végezni, valamint
- az éves beszámolókról megbízhatósági igazolásokat és az európai uniós források tekintetében zárónyilatkozatokat kell kibocsátani.
3.2. A belső ellenőrzést végző személyek munkavégzésének keretei
A belső ellenőrzést végző személy munkáját
- a vonatkozó jogszabályok,
- a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és
- nemzetközi belső ellenőrzésre vonatkozó standardok, továbbá
- a Belső ellenőrzési kézikönyv
szerint végzi.
IV.
1. számú táblázat
A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal
2. számú táblázat
A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal
Folyamatábrák
1. számú folyamatábra
A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonalról
2. számú folyamatábra
A végrehajtási folyamatokhoz kapcsolódó ellenőrzési nyomvonalról
3. számú folyamatábra
Az ellenőrzési folyamatokhoz kapcsolódó ellenőrzési nyomvonalról
Mellékletek
1. számú melléklet
Az ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonaláról
2. számú melléklet
A belső ellenőrzési tevékenység ellátási formájának meghatározása
1. függelék az 5/1999. (IV.27.) önkormányzati rendelethez
2. függelék az 5/1999. (IV.27.) önkormányzati rendelethez
Államháztartási szakágazat |
Megnevezése |
|---|---|
841105 |
Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége |
Kormányzati funkció |
Megnevezés |
|---|---|
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
013320 |
Köztemető-fenntartás és -működtetés |
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
016010 |
Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek |
041231 |
Rövid időtartamú közfoglalkoztatás |
041232 |
Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás |
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
041237 |
Közfoglalkoztatási mintaprogram |
045120 |
Út, autópálya építése |
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
047410 |
Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek |
062020 |
Településfejlesztési projektek és támogatásuk |
063020 |
Víztermelés, - kezelés, - ellátás |
063080 |
Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése |
064010 |
Közvilágítás |
066010 |
Zöldterület-kezelés |
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
072112 |
Háziorvosi ügyeleti ellátás |
074040 |
Fertőző megbetegedések megelőzése, járványügyi ellátás |
081041 |
Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása |
082030 |
Művészeti tevékenységek (kivéve: színház) |
082042 |
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása |
082044 |
Könyvtári szolgáltatások |
082091 |
Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
082092 |
Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
082093 |
Közművelődés – egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek |
082094 |
Közművelődés – kulturális alapú gazdaságfejlesztés |
086090 |
Egyéb szabadidős szolgáltatás |
091140 |
Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai |
102031 |
Idősek nappali ellátása |
102032 |
Demens betegek nappali ellátása |
104030 |
Gyermekek napközbeni ellátása családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet vagy alternatív napközbeni ellátás útján |
104037 |
Intézményen kívüli gyermekétkeztetés |
106020 |
Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások |
107051 |
Szociális étkeztetés szociális konyhán |
107052 |
Házi segítségnyújtás |
107055 |
Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás |
107060 |
Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások |
107080 |
Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok |
107090 |
Romák társadalmi integrációját elősegítő tevékenységek, programok |
3. függelék az 5/1999. (IV.27.) önkormányzati rendelethez
4. függelék az 5/1999.(IV.27.) önkormányzati rendelethez
5. függelék az 5/1999.(IV.27.) önkormányzati rendelethez
A 11. § (3) bekezdése a Hács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2021. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (4) bekezdése a Hács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2021. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (5) bekezdése a Hács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2021. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.