Hács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2004. (VIII. 26.) önkormányzati rendelete
Hács helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2004. 10. 01- 2022. 08. 10Hács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2004. (VIII. 26.) önkormányzati rendelete
Hács helyi építési szabályzatáról
Hács község Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv) 6. §-ában kapott felhatalmazás alapján – a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balaton Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvényre (a továbbiakban BTSZ) és az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban: OTÉK) figyelemmel- az alábbi rendeletet alkotja:
Általános előírások
1. § (1) A rendelet hatálya Hács község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni – az általános érvényű jogszabályok mellett – e rendelet előírásainak és az annak 1. és 2. számú mellékleteit képező szabályozási terveknek megfelelően szabad.
(3) A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei:
a) a külterületi és belterületi határvonal
b) a szabályozási vonalak
c) az övezeti határok és övezeti jelek
d) az építési övezeti előírások
e) az építési határvonalak
f)
g) a sajátos jogintézmények
h) az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei
i) a beültetési kötelezettség a lakókertek végénél a belterület szabályozási terv szerinti helyeken
j) a kertépítészeti terv készítési kötelezettség.
(4) A kötelező erejű szabályozási elemek csak a rendezési terv módosításával, a jogszabályokban előírt egyeztetések lefolytatásával változtathatók, képviselőtestületi jóváhagyással Az egyéb, irányadó elemek változtatása – a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával – hatósági eljárás keretében történhet.
(5)
(6) Szaktervező által tervezett kertépítészeti tervet kell készíteni a "kertépítészeti terv készítési kötelezettség" -gel érintett területre. A területek kialakítása csak annak megfelelően történhet.
(7) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet-és az építészeti-érték védelmi követelményeknek.
(8) A telekalakítások és építések során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát; a kialakult telekméreteket. Nyeles telek nem alakítható ki. A már beépült telkek nem oszthatók meg, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek beépítettsége az adott területen érvényes szabályozási előírások által megengedett mértéket meghaladná.
(9) A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő létesítése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.
(10)
(11) A földtani veszélyforrás övezet által érintett területek beépítése előtt mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatokra alapozva kell tisztázni a beépítés egyedi feltételeit.
(12) A vízeróziónak kitett terület övezete által érintett területeken a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével kell az erózió mértékét csökkenteni.
(13)
(14) A mélyfekvésű, magas talajvízállású területeken minden, egyéb területeken a családi ház nagyságrendjét meghaladó mértékű területfejlesztési és építési szándék esetében a tervezés során olyan talajmechanikai szakvélemény készítendő, mely tisztázza a geotechnikai, mérnökgeológiai és vízföldtani jellemzőket, értékelően feltárja az építésföldtani adottságokat, valamint a tervezett területfelhasználás várható hatásait is.
(15) Terepszint alatti építmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetnek. Az érintett területeken a tervezésnél figyelembe kell venni az építési terület pince- és üregviszonyait.
(16)
(17)
(18) Állattartó épületet és trágyatárolót lakó és intézményi funkciójú épülettől épületet és trágyatárolót lakó és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb – a hátsó kertben – kell elhelyezni.
(19)
(20) Beépítésre szánt területeken különálló terepszint alatti építmény (pince) csak a falusias lakóterületen létesíthető. A többi területfelhasználási egység területén terepszint alatti építmény csak épület alatt helyezhető el oly módon, hogy nem korlátozhatja a szomszédos ingatlanok beépítését.
(21)
Településszerkezet, területfelhasználás
2. § (1) A település igazgatási területének
a) beépítésre szánt területei - építési övezetei:
aa) falusias lakóterület (Lf),
ab) ipari terület, ezen belül
egyéb terület a közműellátást biztosító területigényes létesítmény (vízműkút) (Gip-kv) és az energiaellátást biztosító területigényes létesítmény (gázfogadó) (Gip-kg) területe
jelentős mértékű zavaró hatású terület a mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (Gip-M),
ac) különleges terület, ezen belül
temető, kegyeleti park (Kü-T)
sportterület (Kü-S)
idegenforgalmi fogadóhely (turisztikai fejlesztési terület (Kü-I)), ahol a megengedett legnagyobb szintterületsűrűség 0,2
turisztikai terület (K-tur)
b) beépítésre nem szánt területei-övezetei:
ba) közlekedési és közműterület, ezen belül:
közút (KÖu)
bb) zöldterület, ezen belül:
közpark (Zkp)
bc) erdőterület, ezen belül:
védelmi (Ev)
turisztikai (Et)
gazdasági (Eg)
bd) mezőgazdasági terület, ezen belül:
általános mezőgazdasági terület (Má)
kertes mezőgazdasági terület (Mk)
be) vízgazdálkodási terület
folyó és állóvizek medre és parti sávja (V)
(2) A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek, valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.
Beépítésre szánt területek
Falusias lakóterület
3. § (1) A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14. §. előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:
a) a lakóépület legfeljebb kétlakásos formában helyezhető el,
b) nem helyezhető. el üzemanyagtöltő állomás.
(2) A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek, valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.
Jel |
Beépítési mód |
Beépítési % maximum |
Építménymag. maximum |
Telekterület minimum |
Lf1 |
O |
20 |
5,5 |
3000 |
Lf2 |
O |
25 |
5,5 |
2500 |
Lf3 |
O |
25 |
5,5 |
2000 |
Lf4 |
O |
30 |
5,5 |
1500 |
Lf5 |
O |
30 |
5,5 |
1000 |
Lf6 |
SZ |
K |
K |
K |
Lf7 |
SZ |
100 |
K |
K |
az előkertet – az építési határvonal figyelembe vételével - a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni
az oldalkertet a beépítési mód függvényében – a kialakult helyzet és az OTÉK 35. §. előírásai alapján - kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy a (6) bekezdésben előírtak az elő- és oldalkert egészére vonatkoznak. Kialakult állapot esetén a jogszabályban előírt értéknél kisebb oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek megtarthatók (OTÉK alóli eltérési engedélyt a Balatoni Területi Főépítész a 24-3/2004. ikt. számú levelében megadta.)
a hátsókertet az építési határvonal figyelembevételével kell biztosítani.
Ipari terület
4. § (1) Az ipari területekre vonatkozóan az OTÉK 20. §. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el az (5) bekezdés 2. pontja szerinti létesítmények.
(2) Az ipari terület az alábbi övezetekre tagozódik:
egyéb terület a közműellátást biztosító területigényes létesítmény (vízműkút) (Gip-kv), valamint az energiaellátást biztosító területigényes létesítmény (gázfogadó) (Gip-kg) területe
jelentős mértékű zavaró hatású terület a mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (Gip-M)
(3) A mezőgazdasági üzemi területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a külterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:
Jel |
Beépítési mód |
Beépítési % |
Építménymagasság |
Telekterület |
Gip-M1 |
SZ |
30 |
7,5 |
10000 |
Gip-M2 |
SZ |
30 |
7,5 |
1750 |
Különleges terület
5. § (1) A település területén különleges területek a működő temető, a lezárt temetők (kegyeleti parkok), a sportterület, az idegenforgalmi fogadóhely (turisztikai fejlesztési terület Gárdony-puszta 044/5-41 hrsz-ú ingatlanjai, valamint a 044/3 hrsz-ú ingatlan egy része), valamint a turisztikai terület.
(2) A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők. A lezárt temetők területe kegyeleti parkká alakítandó és akként kezelendő.
(3) Urnás temetés elsődlegesen urnasírba történjen, urnafal csak zárt kerítésként alakítható ki.
(4) A temető szabad területeit fásítani kell; a zölddel való fedettség min. 50% kell legyen.
(5) A sportterület, idegenforgalmi fogadóhely (turisztikai fejlesztési terület (Kü-I)) és a turisztikai terület övezeti előírásait a szabályozási tervek is tartalmazzák, az alábbiak szerint:
Jel |
Beépítési |
Beépítési % |
Építménymag |
Telekterület |
Zölddel való fedettség (%) |
Kü-S |
SZ |
10 |
5,5 |
10000 |
50 |
Kü-I |
SZ |
8 |
7,5 |
50000 |
55 |
K-Tur |
O |
30 |
5,5 |
1500 |
50 |
rendeltetést tartalmazhat
Beépítésre nem szánt területek
6. § (1) A település beépítésre nem szánt területein 3000 m2-nél kisebb telket – a közlekedési, közmű-elhelyezési és hírközlési terület, valamint közhasználatú zöldterület, védőerdő, illetve a közlekedési, közmű-elhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület kivételével – kialakítani nem szabad.
(2)
(3) A beépítésre nem szánt területeken terepszint alatti építmény bruttó alapterülete a telek területének 10 %-át nem haladhatja meg.
(4) A beépítésre nem szánt területeken 10 m-nél nagyobb építménymagasságú építményeket – e rendelet 15. §. (7) bekezdés előírásaira is figyelemmel – a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni. A 10 m-nél nagyobb építménymagasságú vagy a 250 m2 –nél nagyobb beépített alapterületű építmények építési engedély iránti kérelméhez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni.
(5)
Közlekedési és közműterület
7. § (1) A közlekedési és közműterületekre vonatkozóan az OTÉK 26. §. előírásait kell alkalmazni, a (3) bekezdés 2,3,4 pontja kivételével.
(2) A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.
(3) A kertépítészeti terv készítési kötelezettséggel érintett területek kialakítása csak szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.
(4) Az utak mentén egyoldali fasorok ültetendők. A meglévő fasorok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben. amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.
(5) A területen nem létesíthető – a mezőgazdaságból élők ingatlanainak kivételével - 3,5 m-nél szélesebb gépkocsibehajtó.
(6) A közlekedési és közműterületeket a szabályozási tervek tartalmazzák.
Zöldterület
8. § (1) A területre vonatkozóan az OTÉK 27. §. előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhető el az OTÉK 27. §. (4) bekezdés b és c pontja szerinti létesítmény.
(2)
(3) A kertépítészeti terv készítési kötelezettséggel érintett területek kialakítása csak szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.
(4) A területen a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen.
(5) A zöldterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.
Erdőterület
9. § (1) Az erdőterületekre vonatkozóan e rendelet 6. §. és az OTÉK 28. §. előírásait – a turisztikai (Et), a védelmi (Ev) és a gazdasági (Eg) rendeltetésű erdőkre vonatkozókat – kell alkalmazni azzal az eltéréssel hogy a nem védelmi célú erdőterületen épületet 10 ha-nál nagyobb földrészleten, legfeljebb 0,3 %-os beépítettséggel lehet építeni.
(2)
(3) Az erdő művelési ág létrejöttéig a területen csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható.
(4) A Az erdőterületen kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve erdőgazdálkodási célból szabad.
(5) Az erdőterületen lévő 0127 hrsz-ú ingatlanon meglévő lakó- és melléképületek adottságként kezelendők, felújíthatók, korszerűsíthetők, a lakóépület egy alkalommal nettó 25 m2-rel bővíthető.
(6) Az Ev-1, Et-1 és Eg-1 övezeti jelű –magterület övezet, ökológiai folyosó övezet és Natura 2000 terület által érintett (a továbbiakban: természetvédelmi érintettségű) – erdőterületeken
a) szántó művelési ágú területen építmény nem helyezhető el
b) új építmény elhelyezése a természetvédelmi szempontok figyelembe vételével történhet
c) 10 m magasságot meghaladó építmény – kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével – csarnokjellegű épület nem létesíthető
d) közlekedési létesítmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el
e)
f)
g)
(7)
(8) Az Ev-2, Et-2 és Eg-2 övezeti jelű – térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete által érintett (a továbbiakban: tájképvédelmi érintettségű),– erdőterületen
a) új építmény elhelyezése tájba illesztve történhet
b) csarnok jellegű épület nem helyezhető el
c)
(9) Az Eg-3 övezeti jelű – természetvédelmi és tájképvédelmi érintettségű,– erdőterületeken a (6) és (8) bekezdés előírásait együttesen kell alkalmazni.
(10)
(11)
(12) Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.
Mezőgazdasági terület
10. § (1) A mezőgazdasági területekre vonatkozóan e rendelet 6. §. és az OTÉK 29. §. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a (3) és (4) bekezdés előírásai helyett jelen rendelet előírásait kell alkalmazni.
(2) A település közigazgatási területén a mezőgazdasági területek az alábbi övezetekre tagozódnak:
a) általános mezőgazdasági terület (Má)
b) építési lehetőség nélküli általános mezőgazdasági terület (Má-0)
c) természetvédelmi érintettségű általános mezőgazdasági terület (Má-1)
d) tájképvédelmi érintettségű általános mezőgazdasági terület (Má-2)
e) természetvédelmi és tájképvédelmi érintettségű általános mezőgazdasági terület (Má-3)
f) kertes mezőgazdasági terület (Mk)
g) építési lehetőség nélküli kertes mezőgazdasági terület (belterületi kert) (Mk-0)
(3) A mezőgazdasági területen 3000 m2-nél kisebb területű, 12 m-nél keskenyebb telket kialakítani nem szabad.
(4)
(5)
(6) A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.
Általános mezőgazdasági terület
11. § (1) Az általános mezőgazdasági területre vonatkozó előírások a 10. §. előírásaival együtt alkalmazandók.
(2) Általános mezőgazdasági területen épületet létesíteni a vonatkozó jogszabály előírásai szerint lehet.
(3) Birtokközpontot kialakítani a vonatkozó jogszabály előírásai szerint lehet.
(4)
(5) Az Má övezeti jelű területen a lakófunkció a megengedett beépítettség 50 %-át nem haladhatja meg. A létesíthető lakóépületek építménymagassága legfeljebb 5,5 m, az üzemi illetve gazdasági épület és építmény építménymagassága – az alkalmazott üzemtechnológia függvényében – ennél nagyobb is lehet.
(6) Az Má-0 övezeti jelű – építési lehetőség nélküli – területen épületet építeni nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.
(7) Az Má-1 övezeti jelű – természetvédelmi érintettségű – általános mezőgazdasági területeken
a) szántó művelési ágú területen építmény nem helyezhető el
b) új építmény elhelyezése a természetvédelmi szempontok figyelembe vételével történhet
c) 10 m magasságot meghaladó építmény – kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével – csarnokjellegű épület nem létesíthető
d) közlekedési létesítmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el
e) közmű és elektronikus hírközlési létesítmények tájba illesztve, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – helyezhetők el
f)
g)
(8)
(9) Az Má-2 övezeti jelű – tájképvédelmi érintettségű, – általános mezőgazdasági területeken
a) új építmény elhelyezése tájba illesztve történhet
b) csarnok jellegű épület, valamint reklámcélú hirdető építmény nem helyezhető el
c)
(10) Az Má-3 övezeti jelű – természetvédelmi és tájképvédelmi érintettségű, – területeken a (7) és (9) bekezdés előírásait együttesen kell alkalmazni.
(13)
Kertes mezőgazdasági terület
12. § (1) A kertes mezőgazdasági területre vonatkozó előírások a 10. §. előírásaival együtt alkalmazandók.
(2) Az Mk övezeti jelű kertes mezőgadasági területen
a) a beépíthető telek legkisebb nagysága 2000 m2
b) gazdasági épület csak művelt telekre, legfeljebb 3 %-os beépítettséggel építhető úgy, hogy az építménymagasság nem haladhatja meg a 4 m-t, és az építmény legmagasabb pontja nem lehet több 6 m-nél
c) a település belterületéhez közvetlenül kapcsolódó területeken a közigazgatási terület összes kertes mezőgazdasági területének legfeljebb 10 %-a nagyságrendjéig, ha a helyi vízellátás biztosított és a szennyvízkezelés az illetékes vízügyi és környezetvédelmi hatóság által elfogadott módon megoldott, legalább 3000 m2 nagyságú művelt telken, legfeljebb 3 %-os beépítettséggel lakóépület is elhelyezhető. A lakóépületek építménymagassága nem haladhatja meg az 5,5 m-t.
d) az 2000 m2-nél kisebb telken meglévő gazdasági épületek eredeti kubatúrájukban megtarthatók, felújíthatók, korszerűsíthetők, de nem bővíthetők.
e) szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép stb.) a telek méretétől függetlenül elhelyezhető
f) lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el.
(3) A területen műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 80 %-án intenzív kertészeti kultúra található.
(4) Az Mk-0 övezeti jelű – építési lehetőség nélküli – területen épületet építeni nem lehet; azon csak a nyomvonaljellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.
(5)
Vízgazdálkodási terület
13. § (1) Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30. §. előírásait kell alkalmazni. Emellett figyelemmel kell lenni a vonatkozó jogszabályok előírásaira is.
(2)
(3) A vízfolyások és a halastavak jó karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6-6 m, a tavak körül 3 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.
(4) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben végezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának fenntartását, visszaállítását elősegítik.
(5) A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.
Közhasználatra szolgáló területek
14. § (1) Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a zöldterületek és a turisztikai rendeltetésű erdők a közhasználatra szolgáló területek.
(2) A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.
Közműellátás, közmű- és hírközlési létesítmények
15. § (1) A belterületen, valamint a külterületi beépítésre szánt területeken legalább a részleges közműellátást kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:
a) a közüzemi energia szolgáltatás (villamos energia és vezetékes gáz)
b) a közüzemi ivóvíz szolgáltatás (ennek részeként a külön jogszabályban meghatározott oltóvízintenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal)
c) a közüzemi szennyvízelvezetés (átmenetileg, annak megvalósulásáig a kommunális szennyvíz saját telken – zárt, vízzáróan szigetelt tárolóban – történő átmeneti tárolása úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő)
d) a közterületi nyílt rendszerű csapadékvízelvezetés
megoldott legyen.
Fenti közműellátás megléte feltétele az építési telekké nyilvánításnak, illetve a beépíthetőségnek.
(2) A település közigazgatási területén a megépült szennyvízcsatorna-hálózatra a rákötés kötelező.
(3) A szennyvízcsatorna rendszer kiépítéséig a zárt tárolóban összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet engedélyezett ürítő helyre kell szállítani.
(4)
(5) A külterületen a beépítésre nem szánt területeken – amennyiben nincs lehetőség a közcsatornára történő csatlakozásra – új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén lehet.
(6) A településen a csapadékvíz-elvezetést kiemelt gondossággal kell kezelni. A település egészére vízrendezési tanulmánytervet kell készíteni. Új területek beépítésének alapfeltétele a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetése. Az igazgatási terület csapadékvizeinek elvezetése vízjogi engedélyköteles tevékenység, melyhez az engedélyt az illetékes vízügyi hatóságtól kell megkérni a vonatkozó külön jogszabály5 szerint.
(7)
Kommunális ellátás, kommunális létesítmények
16. § (1) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.
(2) Az állati tetemeket engedélyezett feldolgozóhelyre kell szállítani.
Környezetvédelem
17. § (1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:
a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
b) megelőzze a környezetszennyezést ,
c) kizárja a környezetkárosítást.
(2) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.
(3) A település területén csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek a levegővédelmi előírásokat kielégítik. A területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a hatályos országos jogszabályok szerint kell figyelembe venni.
(4) A település igazgatási területének nagy része felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny terület ahol:
a) korlátozott vegyszer- és műtrágya használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés, folytatható.
b) új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep – kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás – és vegyszertároló nem létesíthető.
A település területén talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem végezhető.
(5) A település igazgatási területén meglévő és tervezett tavak és közvetlen környezetük felszíni vízminőség-védelmi területek, ahol
a) épületek építése, bővítése – a természetvédelmi szempontokkal összhangban elhelyezett, a régészeti lelőhelyek leletmentését és bemutatását lehetővé tevő építmények,a horgászturizmust szolgáló, esőbeálló jellegű építmények és a legkevesebb 5 ha egybefüggő gyepterületen a legeltetést biztosító állatállomány szállásául szolgáló hagyományos istállóépületek kivételével – nem lehetséges.
b) üzeanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, hulladékátrakó állomás, valamint szennyvízürítő nem létesíthető
c) a vízfolyások menti 20-20 méteres sávban megtelepedett fás szárú növényzet védelmét a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek biztosítása mellett kell megoldani
A vízminőség-védelmi területeket a külterület szabályozási terv jelöli.
(6) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés és az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.
(7) A településen a zajvédelem az országos előírások (8,9) szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint az összekötő utak menti lakóterületen 60/50 dB, az egyéb lakóterületeken 55/45 dB.
(8) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.
(9) A település közigazgatási területén üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető.
Természet- és tájvédelem
18. § (1)
(2) A természetvédelmi és a tájképvédelmi érintettségű területeket – tájékoztató jelleggel – a külterület szabályozási terv és a 2. sz. függelék tartalmazza.
(3)
(4) Táj- és településkép-védelmi okokból
a) a belterületi szabályozási terven jelölt helyeken védősávot kell kialakítani, valamint
b) útsorfásítást kell végezni az utak mentén. Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő és a javasolt fasorok nyomvonalában.
Művi értékek védelme
19. § (1) Az országos védelem alatt álló művi értékeket és a régészeti területeket – tájékoztató jelleggel – a külterület szabályozási terv, tételes felsorolásukat a 3. sz. függelék tartalmazza.
(2)
(3)
Sajátos jogintézmények
20. § (1)
(2)
(3) A településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettsége előírható.
(4) Beültetési kötelezettség – telken belüli kötelező védőfásítás – terheli környezetvédelmi valamint táj- és településképvédelmi okokból a belterületi ingatlanok egy részét a belterület szabályozási terv szerinti helyeken.
Záró rendelkezések
21. § (1) Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.
(2)
(3) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.
(4) E rendelet 2004. október 1-én lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 3/1986. KT. számú rendelettel jóváhagyott „Lengyeltóti településcsoport összevont rendezési terve jsz: 85-17 (SOMOGYTERV 1985)” Hácsra vonatkozó része.
(5) A 8/2015. (X.28.) önkormányzati rendelettel az állami főépítészi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatallal és az érintett államigazgatási szervekkel történt közlést követő 5. napon, de legkorábban a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.
(6) A rendelet mellékletét képező szabályozási tervek a 8/2015. (X.28.) önkormányzati rendelet 1. és 2. sz. melléklete szerint módosulnak.
(7) A rendelet „Természet- és tájvédelem” című 1. sz. melléklete helyébe a 8/2015. (X.28.) önkormányzati rendelet 3. sz. melléklete lép.
(8) A rendelet „Művi értékek védelme” című 2. sz. melléklete helyébe a 8/2015. (X.28.) önkormányzati rendelet rendelet 4. sz. melléklete lép.
(9) A rendelet kiegészül a 8/2015. (X.28.) önkormányzati rendelet 1., 2. és 3. sz. függelékével.
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
4. melléklet
1. függelék
1. „ A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról” szóló 2000. évi CXII törvény 39. § (1) bekezdés
2. „A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról” szóló 2000. évi CXII törvény 39. § (2) bekezdés
3. A nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvizi mederkezelési terv készítési rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Kormányrendelet
4. A vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Kormányrendelet
5. „A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről” szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet
6. „A levegő védelméről” szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet
7. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről” szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet
8. „A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról” szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet
9. „A környezeti zaj és a rezgés elleni védelem egyes szabályairól” szóló 284/2007. (X. 29.) Kormányrendelet
2. függelék
1. TERMÉSZETVÉDELMI ÉRINTETTSÉGŰ TERÜLETEK
1.1. Ex lege védett országos jelentőségű természeti emlékek: A település közigazgatási területén található források.
1.2. Natura 2000 terület (Vityai erdő HUDD 20047) helyrajzi számai: 052, 053, 060, 061, 062, 063, 0202/6, 0203/1, 0203/2, 0209
1.3. Magterület övezet helyrajzi számai: 045, 051 egy része, 053, 058 egy része, 060, 061, 062, 063, 0203/1, 0209
1.4. Ökológiai folyosó övezet helyrajzi számai: 018 egy része, 019, 020, 034/3, 036/5, 037, 040/2 egy része, 045, 048 egy része, 049, 050, 051 egy része, 052, 054, 055, 056, 057/1,2,3,4, 058 egy része, 059, 064 egy része, 066, 068/1-3, 069/5, 067/2-4, 091/1 egy része, 091/2-3,, 095/13, 0101, 0102, 0103, 0104, 0107, 0108, 0109, 0110, 0111, 0116/2-6, 0117, 0118, 0126, 0127, 0128/1-2, 0130, 0131/1-2, 0132, 0133, 0134, 0135/1-12, 0136/1-11, 0137, 0138, 0151, 0152, 0153, 0154, 0155/3-4, 0155/6-7, 0158/2-13, 0159/1-2, 0160/1-12, 0161, 0162, 0163/1-2, 0164, 0165, 0166/1-6, 0167/15, 0167/17-19, 0168, 0169, 0170, 0171, 0172, 0173/11-12, 0174/7-15, 0175, 0177/1, 0177/3, 0178, 0179/1-2, 0180, 0181, 0182/1-7, 0183, 0184, 0185, 0186, 0187, 0188, 0189/1-8, 0190, 0191, 0192, 0193, 0194/1-2, 0196, 0197, 0198/1-3, 0199/1-8, 0200, 0201, 0202/1-3, 0202/7, 0203/4-5, 0203/8, 0204, 0205/1-5, 0206/3-6, 0208/1-3, 0208/7-9, 0214, 0215, 0216
2. TÁJKÉPVÉDELMI ÉRINTETTSÉGŰ TERÜLETEK
2.1. Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezet helyrajzi számai: 023/1-2, 025 egy része, 026, 027, 033, 034/1 egy része, 035/2, 036/5,7,8, 038, 039, 040/1, 040/2 egy része, 041, 042, 043/1-8, 064 egy része, 065 egy része , 069/1-18, 071, 072, 073, 075, 077/1-3, 078/1-2, 080 egy része, 081 egy része, 083 egy része, 085 egy része, 086, 087, 088, 092, 093, 095/1-5, 095/7-10, 101, 0102, 0103, 0104, 0105, 0106, 0107, 0108, 0109, 0110, 0111, 0112, 0113/1-3, 0114, 1147/2, 1148, 1151, 1153, 1154, 1156/1-10
2.2. Egyedi tájértékek: A település közigazgatási területén található löszmélyutak (horhosok).
3. függelék
1. Országos védelem alatt álló műemlék: Templomrom (M III 4425), béndekpusztai temető, 0165 hrsz
2. Műemléki környezetet jelentő ingatlanok: 0163/3,4 hrsz, 0164 hrsz egy része, 0166/1-6 hrsz
3. Régészeti területek:
KÖH azonosító |
lelőhely név |
érintett helyrajzi számok |
jelenség |
|
|---|---|---|---|---|
1 |
20360 |
Béndekpuszta |
0163/1-3, 0164, 0165, 0166/1-6, 0167/19, 0176, 182/1, 0182/4-5 |
Népvándorlás kori temető, Árpád-kori templom és temető, késő középkori telep |
2 |
20361 |
Béndekpuszta II. |
0126, 0134, 0135/1-2, 0135/12, 0136/1-5, 137, 0157, 0158/8-10, 0159/1, 0164 |
Népvándorlás kori temető |
3 |
22910 |
Sudak-dűlő |
095/11-12 (Lengyeltóti 063/1, 063/3-5, 066; Gyugy 040/11) |
Késő Árpád-kori és késő középkori telep |
4 |
22911 |
Béndekpuszta III. |
0166/1-2, 0166/4, 0166/6, 0167/16-19, 0168, 0169, 0174/7-9 |
Késő rézkori -, bronzkori település |
5 |
20371 |
Pusztaszentegyháza |
088, 092 |
Középkori település (templom?) |
6 |
20374 |
Templomdomb |
036/7, 065 |
Középkori település és templom |
7 |
20372 |
Meleg-oldali-dűlő |
0167/15, 0169, 0171, 0172 |
Középkori telep (templom?) |
8 |
20364* |
Pettend majortól É-ra |
0102, 0108, 0112, 0113/3, 0114, 0116/2-3, 0116/6, 0119, 1017, 1021/2, 1022, 1023, 1024, 1025, 1026; (Gyugy: 051/18-19, 053, 054) |
Középkori, késő középkori, kora újkori település |
9 |
47422 |
Gárdonypuszta 2 |
023/1, 041, 043/1-2 |
Római kori, |
10 |
47427 |
Gárdonypuszta 3 |
055, 065 |
Bronzkori-, Árpád-kori telep |
11 |
47429 |
Idapuszta |
020, 0213 |
Őskori, Árpád-kori, koraújkori (török kori) és újkori telep |
(a Lechner Lajos Tudásközpont nyilvántartása alapján)