Hács Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

4/2006.(III.22.) rendelete

A gyermekvédelem helyi rendszeréről    

Egységes szerkezetben a módosítására kiadott 21/2013.(XII.20.) önkormányzati rendelettel

Hács Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A.§. (2) bekezdésében, a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.§. (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt.) kapott felhatalmazás alapján a gyermekvédelem helyi rendszeréről az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet célja

1.§.

E rendelet célja, hogy meghatározza Hács Község Képviselő-testülete által biztosított, a Gyvt-ben is szabályozott, a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásának formáit, feltételeit, mértékét, valamint igénybevételük rendjét.

A rendelet hatálya

2.§.

(1) E rendelet hatálya kiterjed a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel Hács község területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire.

(2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó gyermekeire.

(3) Hács község területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

(4) A rendelet hatálya Hács Község Önkormányzata által társulás útján fenntartott intézményeire terjed ki.

(5) A rendelet hatálya nem terjed ki az óvodai nevelés, az iskolai oktatás-nevelés, a kollégiumi nevelés keretében biztosított napközbeni ellátásra, ha az oktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX törvény 114.§.-a alapján ingyenes igénybe vehető szolgáltatások, illetve a 115.§. alapján térítési díj fizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások körébe tartozik.

A gyermekek védelmének rendszere

3.§.

(1) A gyermekek védelme a gyermekek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység.

(2) A képviselő-testület az e rendeletben foglaltak szerint biztosítja a pénzbeli és természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, továbbá szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájárulást.

(3) A gyermekek védelmét a képviselő-testület a következő pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások keretében biztosítja:

a)[1] Pénzbeli és természetbeni ellátás:

            - tankönyvtámogatás

b) Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások:

-gyermekjóléti szolgáltatás,

-gyermekek napközbeni ellátása.

Eljárási rendelkezések

4.§.

(1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások megállapítására irányuló kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő az önkormányzatnál, vagy a Lengyeltóti Polgármesteri Hivatalnál ( továbbiakban: hivatal) terjesztheti elő.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott pénzbeli ellátások megállapítását nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény (természetes személy), illetve a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet is kezdeményezheti.

(3) Hács Község Képviselő-testülete a gyermekjóléti szolgáltatást a Lengyeltóti székhellyel működő intézményi társulás keretében létrehozott és fenntartott Alapszolgáltatási Központ intézményében biztosítja.

(4) Önkormányzati hatósági ügyekben az elektronikus ügyintézésre vonatkozóan a külön rendeletben[2] foglaltak az irányadók.

5.§.

(1) A gyermeket gondozó családban, közös háztartásban élő közeli hozzátartozók személyi adatairól, jövedelmi viszonyairól a szülő ( törvényes képviselő) külön jogszabály[3] szerinti, jelen rendelet 1. számú mellékletében foglalt nyilatkozatot köteles benyújtani; továbbá köteles  a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat, illetve az egy főre jutó jövedelem számításánál figyelembe vett körülmények bizonyítására az alábbi igazolásokat becsatolni:

a)a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot,

b)szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó megállapodást tartalmazó jegyzőkönyvet,

b)a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást,

c)a középfokú, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról

(2) Az egy főre jutó havi jövedelem számításánál a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók tényleges nettó összjövedelemét csökkenteni kell a támogatást kérő és házastársa által, bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összegével.

(3) A jövedelem megállapításánál a kérelem benyújtását megelőző három hónap átlagát kell figyelembe venni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető.

(4) A jövedelem számításnál közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni:

-a szülőt, a szülő házastársát, vagy élettársát

-a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket,

-a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali tagozaton, egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató gyermeket,

-korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos  gyermeket,

-az előzőkbe nem tartozó, a Csjt. alapján a szülő, vagy házastársa által eltartott rokont.

(5) A (4) bekezdés alkalmazásánál figyelembe kell venni a támogatást kérő szülővel (törvényes képviselővel) közös háztartásban élő valamennyi vérszerinti és örökbe fogadott, valamint nevelt és családba fogadott gyermeket.

(6) A támogatást kérővel közös háztartásban élő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül; így különösen diákotthonban, kollégiumban, kórházban, hetes otthonban, valamint aki 30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül.

I.

Pénzbeli és természetbeni ellátások

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

6.§.

(1) A képviselő-testület a gyermeket rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen: valamely családtag tartós betegsége, vagy ellátatlan munkanélkülisége miatt bekövetkezett jövedelemcsökkenés, illetve az elemi kár miatt bekövetkezett rendkívüli kiadás.

(2) A rendkívüli támogatás egyszeri összege 1.000,-Ft-nál kevesebb és a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegénél magasabb nem lehet.

(3) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egy naptári éven belül gyermekenként legfeljebb 4 alkalommal állapítható meg.

(4) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatást akkor állapíthat meg az önkormányzat, ha a kérelmező és családja

a)   egy főre jutó jövedelme

-gyermekintézményi térítési díj átvállalása iránti eljárás esetén nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át,

-egyéb esetben 150%-át, és

a)nem rendelkezik olyan vagyonnal, amelynek hasznosításával létfenntartása egyébként biztosítható.

(5) A támogatás pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható. Természetbeni ellátásként nyújtható különösen, ha:

a)a kérelem a gyermek tanszerellátásának támogatására, illetve térítési díj-támogatására irányul;

b)a kérelem benyújtását megelőzően nevelési-oktatási intézménynél térítési díj, illetve egyéb, a tanítással-neveléssel kapcsolatban felmerült költségek tekintetében hátraléka keletkezett;

c)az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a gondozó a pénzbeli támogatást nem a gyermekre fordítja.

(6) A támogatás összegéről és formájáról határozatban kell rendelkezni. A határozatot indokolt esetben azonnal végrehajthatóvá lehet nyilvánítani.        

(7) Különösen indokolt esetben a képviselő-testület a (4) bekezdésben megállapított feltételektől eltérhet.

Tankönyvtámogatás

7.§.[4]

(1) Tankönyvtámogatásban részesíti az önkormányzat - egyedi elbírálás alapján – azokat a hácsi állandó lakosú tanulókat, akik alap-, vagy középfokú oktatási intézményben iskolai tanulmányokat folytatnak, amennyiben a kérelmező és családja egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.

(2) A tankönyvtámogatás összege 1.000,-Ft-nál kevesebb és a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegénél magasabb nem lehet.

(3) A kérelemhez csatolni kell:

b)a gyermeket gondozó családban, közös háztartásban élő közeli hozzátartozók jövedelmi viszonyairól szóló jövedelemigazolást,

c)rendszeres pénzellátások igazolását (pl. GYES, családi pótlék, árvaellátás, nyugdíjszerű ellátások)

d)a tanulói jogviszony igazolására iskolalátogatási igazolást,

e)oktatási intézmény igazolását a tankönyvek áráról.

(4) A kérelmet minden év október 15. napjáig kell benyújtani. A támogatás összege egyedi elbírálás alapján, a mindenkor érvényben lévő helyi költségvetési rendeletben meghatározott összeg keretén belül kerül megállapításra.

II.

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Általános szabályok

8.§.

(1) A személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselője ( továbbiakban kérelmező) kérelmére történik.

(2) A kérelmező a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételére irányuló kérelmét az ellátást biztosító intézménynél nyújthatja be.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás igénybevételét a tényállás tisztázása mellett az intézményvezető intézkedése alapozza meg. 

(4) A személyes gondoskodás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell.

(5) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megkezdése előtt az ellátásra jogosult gyermeket és törvényes képviselőjét tájékoztatni kell:

-az ellátás tartalmáról és feltételeiről

-az intézmény által vezetett, reá vonatkozó nyilvántartásokról,

-az intézmény házirendjéről,

-a fizetendő térítési, illetve gondozási díjról.

(6) Az ellátásra jogosult köteles:

-a (5) bekezdésben foglal tájékoztatás tudomásul vételéről nyilatkozni,

-az intézményi nyilvántartásokhoz adatokat szolgáltatni,

-a jogosultsági feltételekben, illetve nyilvántartott adataiban bekövetkezett változásokról nyilatkozni.

(7) Az ellátás megszűnik:

-a jogosult törvényes képviselőjének kérelmére,

-a jogosult halála esetén.

Gyermekjóléti alapellátások

9.§.

(1) A gyermekjóléti alapellátások célja a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség kialakulásának, illetve a gyermek családjából való kiemelésének megelőzése, valamint a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése.

Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez, életkörülményeinek javításához.

(2)[5] Az önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokat az alábbiak szerint biztosítja:

1. Gyermekjóléti szolgáltatás: a Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Lengyeltóti Alapszolgáltatási Központ intézményén keresztül,

2. Gyermekek napközbeni ellátása:

      ba) óvoda – a saját fenntartásában lévő Hácsi Napsugár Óvoda útján,

      bb) gyermekek nappali étkeztetése – a Lengyeltóti Fodor András Általános Iskola intézményben ellátást igénybe vevők részére,

      bc) bölcsőde - a Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Lengyeltóti Alapszolgáltatási Központ intézményen keresztül.

Gyermekjóléti szolgálat

10.§.

(1) A gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el, a védőnői szolgálattal együttműködve.

(2) A szolgálat feladatai különösen:

-a településen élő gyermekek szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése,

-a gyermekek jogairól, a részükre biztosított támogatásról való tájékoztatás, az ezekhez való hozzájutás segítése,

-a védelembe vett gyermekek gondozási-nevelési tervének elkészítése,

-a helyettes szülői hálózat szervezése,

-a nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatai ellátásának segítése

-az önkormányzat gyermekvédelmi rendelete hatályosulásának folyamatos figyelemmel kísérése, új ellátások bevezetésének kezdeményezése,

-felkérésre környezettanulmány készítése, illetve az örökbe fogadni szándékozók körülményeinek vizsgálata.

(3) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.

Gyermekek napközbeni ellátása

11.§.

(1) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését (foglalkoztatását) és étkeztetését szervezi meg azok számára, akiknek napközbeni ellátásáról a szüleik, gondozóik munkavégzésük, egészségi állapotuk, vagy egyéb ok miatt nem tudnak gondoskodni.

(2) A gyermekek napközi ellátását elsősorban az olyan gyermekek számára kell biztosítani:

-akinek testi, szellemi fejlődése érdekében állandó ellátásra van szüksége;

-akit egyedülálló, vagy időskorú személy nevel;

-akivel együtt a családban három, vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban részesül;

-akiről szülője, gondozója szociális helyzete miatt nem tud gondoskodni.

(3) A gyermekek napközbeni ellátásának intézményi formái: bölcsőde, óvoda, általános iskola napközi.

Bölcsőde

12.§.

(1) A bölcsőde alapellátásként a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosítja. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a bölcsődei nevelés egy évvel meghosszabbodik.

(2) A bölcsődei ellátás keretében – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. szerinti – szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a fogyatékos gyermek legfeljebb hatéves koráig fejlődését biztosító korai fejlesztésben és gondozásban, vagy fejlesztő felkészítésben vehet részt.

(3) A bölcsőde az alapellátáson túl szolgáltatásként időszakos gyermekfelügyelettel, speciális tanácsadással, vagy más gyermeknevelést segítő szolgáltatásokkal segíti a családokat.

(4) A bölcsődei ellátás megszűnik

a)annak a nevelési évnek a végén, amikor a gyermek a 3. életévét betölti,

b) ha a gyermek az (1), illetve a (2) bekezdésben foglalt életkort elérte.

III.

Térítési díjak

13.§.

(1) A gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért térítési díjat kell fizetni.

(2) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben az alapellátások keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkezésért kell térítési díjat fizetni.

(3)[6] Az intézményi térítési díjat az étkezési nyersanyagnormákról és az intézményi térítési díjakról szóló 11/2013.(VII.11.) önkormányzati rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(4) Az intézményi térítési díj alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege.

(5) A személyi térítési díjat az intézményvezető állapítja meg az intézményi térítési díj egy napra jutó, általános forgalmi adóval növelt összege, az  igénybe vett étkezések száma, továbbá a 18.§.(1) bekezdés szerinti normatív kedvezmények figyelembe vételével.

(6) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

Normatív kedvezmények

14.§.

(1) Gyermekétkeztetés esetén a Gyvt. 148.§. (5) bekezdésben meghatározott normatív kedvezményt kell biztosítani az ellátottaknak.

(2) Normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe.

15.§.

(1) Az intézmény vezetője az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti a kötelezettet a személyi térítési díjról.

(2) Ha a kötelezett a személyi térítési díj összegével nem ért egyet, vagy annak a normatív kedvezményeken, illetve egyéni kedvezményeken túli további csökkenését ( elengedését ) kéri, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a képviselő-testülethez fordulhat. Ebben az esetben a képviselő-testület a kérelem tárgyában határozattal dönt.

(3) A személyi térítési díjat gyermekétkeztetés esetén egy havi időtartamra előre kell megfizetni.

(4) A személyi térítési díjat havonta, a tárgyhónapot követő hó 10. napjáig kell megfizetni. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztja, az intézményvezető 15 napos határidővel felszólítja az elmaradt térítési díj befizetésére. A határidő eredménytelen eltelte esetén az intézményvezető a hátralékot nyilvántartásba veszi, s erről negyedévenként tájékoztatja a képviselő-testületet. A térítési díjhátralék behajtásáról a képviselő-testület intézkedik.

Záró rendelkezések

16.§.

(1)E rendelet 2006. április 01. napján lép hatályba.                                        

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni.

(3) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Hács Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló többször módosított 3/1998.(IV.17.) rendelete.

Hács, 2006. március 21.  

            Dr. Henger György                                                                             Mátrai Gabriella

                    jegyző                                                                                            polgármester

A rendelet kihirdetésre került: 2006. március 22-én.  

                                                                                                                 Dr. Henger György

                                                                                                                           jegyző

A rendelet egységes szerkezetben hiteles.

Lengyeltóti, 2013. december 30.

                                                                        Dr. Szatmári Ibolya

                                                                                  jegyző

1.  melléklet a 4/2006.(III.22.) ör-hez

NYILATKOZAT

* A 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a 25 évesnél fiatalabb önálló keresettel nem rendelkező nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató, továbbá korhatárra tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos gyermek.

Egy főre jutó havi családi nettó jövedelem: .................. Ft/hó.

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a NYILATKOZAT-ban közölt adatok a valóságnak megfelelnek.