Hács Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

6/2013.(IV.25.) önkormányzati rendelete

Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól       

Egységes szerkezetben a módosítására kiadott 23/2013.(XII.20.) önkormányzati rendelettel

Hács Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 109.§ (4) bekezdésében, 143.§ (4) bekezdés i) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. 18.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1.§

(1) E rendelet hatálya Hács Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, vagy tulajdonába kerülő

            a) ingatlanra;

            b) ingó dologra;

            c) vagyoni értékű jogra;

            d) üzletrészre, társasági részesedésre és részvényre (a továbbiakban együtt: üzletrész);

            e) értékpapírra

terjed ki.

(2) A (3) bekezdésben foglalt kivétellel e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni

            a) az Önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek vagyonára;

            b) az Önkormányzat társulásba vitt vagyonára;

            c) az Önkormányzat által vállalkozásba vitt vagyonra;

            d) az Önkormányzatot megillető követelésre.

(3) E rendelet hatálya – jogszabály alapján – nem terjed ki a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére.

(4) Az Önkormányzat a vagyonával az általa meghatározott közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terve szerint gazdálkodik.

2. A vagyonelemek minősítése

2.§

(1) Az Önkormányzat törzsvagyonába tartoznak a 1-4. mellékletben meghatározott vagyonelemek.

(2) Az Önkormányzat törzsvagyonából a törvény alapján kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló

vagyon körébe tartoznak a rendelet 1. mellékletben meghatározott vagyonelemek.

(3) Az Önkormányzat törzsvagyonából a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti

vagyon körébe tartoznak a 2. mellékletben meghatározott vagyonelemek.

(4) Az Önkormányzat törzsvagyonából a korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartoznak a 3.

mellékletben meghatározott vagyonelemek.

(5) Az Önkormányzat vagyonából az üzleti vagyon körébe tartoznak a rendelet 1-3. mellékletében fel nem sorolt vagyonelemek.

(6) Az üzleti vagyonba tartozó ingatlanokat a rendelet 4. melléklete tartalmazza.                  

3.§

(1) Az önkormányzat vagyonának a 2.§ (2)-(4) bekezdésében meghatározott minősítése abban az esetben változtatható meg, ha a vagyonelem által szolgált kötelező önkormányzati feladat megváltozása ezt szükségessé teszi.

(2) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelem üzleti vagyonná abban az esetben minősíthető át, ha megszűnt a vagyonelem által szolgált kötelező önkormányzati feladat, vagy a kötelező önkormányzati feladatkör ellátása, hatáskör gyakorlása az átminősítést követően az átminősített vagyonelem nélkül is biztonságosan megoldható.

(3) Az üzleti vagyonból a törzsvagyon körébe abban az esetben kell átsorolni a vagyonelemet, ha a vagyonelem kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, hatáskör gyakorlását szolgálja, vagy az átminősítést követően ilyenné válik.

(4) Az átminősítést kezdeményezheti a polgármester, a jegyző.

A vagyon nyilvántartása

4.§

 (1) A vagyont, annak értékét és változásait a mindenkor hatályos jogszabályi előírások szerint nyilván kell tartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a vagyon elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölését is. A nyilvántartási adatok - a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat kivételével - nyilvánosak.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyont és annak változásait az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet szerint kataszterben kell nyilvántartani.

(3) A képviselő-testület részére a zárszámadáshoz csatolt - az államháztartásról szóló törvényben meghatározott - vagyonkimutatás az önkormányzat és intézményei saját vagyonának adatait (eszközeit és kötelezettségeit) mutatja be.

(4) Az Önkormányzat intézményei a használatukban lévő vagyonról a rájuk vonatkozó gazdálkodási szabályok szerint nyilvántartásokat vezetnek.

3. A vagyonelemek értékelése

5.§

(1) Az Önkormányzat által megszerezni kívánt vagyonelem, a hasznosításra – ide értve a kezelésbe, használatba vagy bérbe adást is - vagy elidegenítésre szánt önkormányzati vagyonelem forgalmi értékét hasznosítás vagy elidegenítés előtt meg kell határozni.

(2) A megszerezni kívánt vagyonelem forgalmi értékét nyilvántartásba vett ingatlanközvetítő és értékbecslő végzettséggel rendelkező személy által készített forgalmi értékbecslés alapján kell meghatározni.

(3) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyonelem megterhelésére, hasznosítására irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értékben kell meghatározni.

(4) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyonelem elidegenítése, tulajdonjogának bármely formában történő átruházása esetén

            a) az ingatlan vagyonelem forgalmi értékét nyilvántartásba vett ingatlanközvetítő és értékbecslő végzettséggel rendelkező személy által három hónapnál nem régebben készített forgalmi értékbecslés alapján;

            b) az ingó vagyonelem forgalmi értékét a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó érték alapján;

            c) a vagyoni értékű jog forgalmi értékét a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó érték alapján;

            d) a tőzsdei forgalomban szereplő üzletrész értékét a Budapesti Értéktőzsdén kialakult napi árfolyam szerinti értéken;

            e) az egyéb üzletrész értékét a kereskedők által a sajtóban közzétett vételi középárfolyamon, ennek hiányában 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés szerinti értéken, ennek hiányában névértéken;

            f) az értékpapír vagyon értékét a Budapesti Értéktőzsdén kialakult napi árfolyam szerinti értéken, ennek hiányában névértéken kell meghatározni.

4. A tulajdonosi jog gyakorlása

6.§

(1) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek felett a tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

(2) Az üzleti vagyon körébe tartozó vagyontárgyak hasznosítása vonatkozásában a tulajdonosi jogokat

            a) 50.000 Ft becsült egyedi forgalmi értéket meg nem haladó vagyontárgy esetén - ha a használat az egy évet nem haladja meg - a polgármester

            b) 50.000 Ft becsült egyedi forgalmi értéket meghaladó vagyontárgy esetén a képviselő-testület gyakorolja.

(3) Az üzleti vagyon körébe tartozó vagyontárgyak elidegenítése vonatkozásában a tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

(4) Az önkormányzati tulajdonú ingatlant érintő földhasználati jog létesítéséről vagy megszüntetéséről a képviselő-testület dönt.

(5) Önkormányzati tulajdonú ingatlant érintő szolgalmi jog létesítéséről a képviselő-testület dönt.

(6) Önkormányzati tulajdonú ingatlant terhelő jelzálogjog létesítéséről a képviselő-testület dönt.

(7) Önkormányzat javára bejegyzett jelzálogjog törléséről – amennyiben a jelzálogjog alapjául szolgáló körülmény már nem áll fenn – a polgármester dönt.

(8) Az Önkormányzatot más ingatlanra megillető visszavásárlási vagy elővásárlási jog érvényesítéséről a képviselő-testület dönt.

7.§

(1) Az üzleti vagyontárgy hasznosítása vagy értékesítése esetén a nemzeti vagyonról szóló törvényben előírt versenyeztetés értékhatárára a 25 millió Ft egyedi forgalmi értéket kell alkalmazni.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlant értékesíteni a (3) bekezdésben foglalt kivétellel csak pályázati eljárás keretében lehet. A pályázati kiírás feltételeit a képviselő-testület határozza meg.

(3) Nem kötelező a pályázat kiírása, amennyiben az ingatlan forgalmi értékének megfelelő vételi ajánlat érkezik.

5. Az intézmények gazdálkodása a vagyonnal

8.§

(1) Az Önkormányzat a kötelező és a vállalt feladatainak ellátására intézményt alapíthat.

(2) Az alapított intézmény vagyona az Önkormányzat vagyona, amit az Önkormányzat az alapított intézmény használatába ad. Az Önkormányzat a működéshez szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátásához szükséges mértékben biztosítja.

(3) Az intézmény a használati jogot a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosult és köteles gyakorolni. Az intézmény köteles teljesíteni az Önkormányzatot, mint tulajdonost terhelő fizetési kötelezettségeket, valamint köteles a használatában lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására és adatszolgáltatásra.

(4) Az intézmény vezetője felelős a feladatai ellátásához az intézmény vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, a költségvetési szerv vagyongazdálkodásában a szakmai hatékonyság, gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséért, a vagyongazdálkodás vezetői és folyamatba épített ellenőrzésének megszervezéséért és működtetéséért.

(5) Az intézmény a használatába kapott ingatlanokat és ingókat - az alapfeladata sérelme nélkül - bevételei növelésére fordíthatja.

A használat jogát gyakorló intézmény a rábízott törzsvagyont – az alapfeladatai ellátásának sérelme nélkül – határozott idejű bérbeadás útján hasznosíthatja. Az ebből származó bevétel az intézményt illeti.

(6) Amennyiben az (5) bekezdésben foglalt bérbeadás az 1 év időtartamot meghaladja, a bérbeadáshoz a képviselő-testület előzetes hozzájárulása szükséges.

Az 5 évet meghaladó időtartamú bérbeadás meghirdetés, pályáztatás útján történhet.

(7) Az intézménytől a vagyoni eszközök hasznosításának jogát a képviselő-testület bármikor megvonhatja.

9.§

(1) Az intézmények a használatukban lévő vagyon hasznosításával az alapfeladat színvonalának javítása és saját bevételének növelése érdekében az alapító okiratba foglalt módon vállalkozói tevékenységet folytathatnak.

(2) A vállalkozás eredményességéért és jogszerűségéért az intézményvezető felel.

(3) Az intézmények a használatukban lévő ingót, valamint pénzvagyont – alapfeladataik sérelme nélkül – gazdasági társaságba csak a képviselő-testület előzetes engedélyével vihetnek be.

(4) Önkormányzati költségvetési szerv csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik. Költségvetési szerv alapítványt nem alapíthat, ahhoz nem csatlakozhat, társadalmi szervezetet (egyesület, szövetség stb.) pedig csak a képviselő-testület előzetes engedélyével hozhat létre és támogathat.

10. §

A közös alapítású és fenntartású intézmények vagyona feletti rendelkezési jogokat az alapítók és fenntartók között létrejött megállapodás rendezi.

6. Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása

11.§

(1) A képviselő-testület az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó vagyonelemre önkormányzati

közfeladat hatékonyabb ellátása végett vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) A vagyonkezelésre kijelölt vagyonelemek felsorolását az 5. melléklet tartalmazza.

12.§

(1) Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adására vonatkozó döntést megelőzően meg kell határozni

            a) azt az önkormányzati feladatot, feladatkört, amely a feladat ellátásához szükséges vagyon kezelésbe adása útján hatékonyabban látható el és

            b) a vagyonkezelői jog ellenértékét.

(2) A vagyonkezelői jog ellenértéke megegyezik a tárgyévi költségvetésben, illetve üzleti tervben a vagyonkezelés alapjául szolgáló közfeladat ellátására meghatározott – önkormányzati támogatás nélkül számított – saját bevétel öt százalékával.

(3) A vagyonkezelő a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel évente a vagyonkezelői jog ellenértékének megfelelő összegű vagyonkezelői díjat fizet az önkormányzat számára.

(4) Költségvetési szerv vagy önkormányzati intézmény, valamint a helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet részére a vagyonkezelői jog ingyenesen átengedhető.

13.§

(1) A vagyonkezelő felújítási, pótlólagos beruházási feladatához kapcsolódóan a képviselő-testület az éves költségvetésben dönt a tárgyévi feladatokról és azok megvalósításának forrásáról.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott döntést megelőzően előzetesen meg kell kérni a vagyonkezelő szervezet vezetőjének véleményét, amelynek figyelembe vételével a képviselő-testület a vagyon állagának megóvását, felújítását, illetve korszerűsítését célzó éves feladattervet határoz meg.

(3) A vagyonkezelő köteles a jó gazda gondosságával eljárni a kezelt vagyon működtetése során. E kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezet vezetője felel.

(4) A vagyonkezelő

            a) az általa kezelt önkormányzati vagyonnal kapcsolatos költségekről és a vagyon állagát érintő változásokról nyilvántartást vezet, arról a Lengyeltóti Közös Önkormányzati Hivatal Közgazdasági Irodája számára évente, a költségvetési koncepció elfogadása előtt adatot szolgáltat;

            b) teljesíti a vagyonkezelési szerződésben vállalt kötelezettségeket.

14.§

(1) A vagyonkezelői tevékenység ellenőrzését a Közös Önkormányzati Hivatal Közgazdasági Irodája látja el.

(2) A Közgazdasági Iroda a vagyonkezelői tevékenység ellenőrzését a képviselő-testület által elfogadott éves ellenőrzési ütemterv szerint, valamint esetileg elrendelt ellenőrzés keretében végzi.

(3) A vagyonkelezés ellenőrzéséhez a vagyonkezelő az éves ellenőrzési ütemtervben meghatározott

gyakorisággal adatot szolgáltat a Közgazdasági Iroda számára.

15.§

(1) A vagyonkezelési szerződést írásba kell foglalni.

(2) A vagyonkezelési szerződésnek a törvény által előírtakon, valamint a szerződés általános tartalmi elemein kívül - figyelembe véve az adott vagyontárgy sajátos jellegét, valamint az ellátandó önkormányzati közfeladatot - különösen az alábbiakat kell tartalmaznia:

            a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot,

            b) a vagyonkezeléssel érintett vagyoni kör pontos megjelölését,

            c) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az Önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező, az eszközök értékét is tartalmazó tételes jegyzékét, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését,

            d) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket,

            e) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, a vagyonkezelő által az Önkormányzat számára fizetendő vagyonkezelői díj mértékét, ingyenes átengedés esetén az ingyenesség tényét, a vagyonkezelői díj megfizetésének gyakoriságát,

            f) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,

            g) az Önkormányzat költségvetését megillető - a vagyonkezelésbe adott vagyon kezeléséből származó - befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,

            h) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket, mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat,

            i) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat,

            j) az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos, valamint a vagyonkezelői jog megszűnése következtében fennálló elszámolást, továbbá a költségek és a ráfordítások elkülönítésének módját,

            k) a vagyonkezelési szerződés időtartamát,

            l) a szerződés megszűnése esetén a felek által teljesítendő szolgáltatásokat.

16.§

A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot, ha

            a) ellene csőd- vagy felszámolási eljárás; adósságrendezési eljárás indult,

            b) ellene végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre

            irányuló intézkedésre került sor,

            c) 3 hónapnál régebbi lejárt köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást,

            d) a vagyonkezelő szervezet tulajdonosi szerkezete megváltozik.

7. Az Önkormányzat javára történő vagyonlemondás elfogadása

17. §

(1) Bármely személy vagy szervezet által a tulajdonában levő vagyontárgyról az Önkormányzat, vagy annak valamely intézménye javára történő térítésmentes lemondás elfogadásáról a képviselő-testület dönt.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt vagyontárgy abban az esetben fogadható el, ha a vagyontárgy előzetes felmérés szerinti fenntartási költsége nem haladja meg a hasznosításából származó várható bevételt és nem zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.

(3) Az (1) bekezdésben megjelölt lemondással és annak elfogadásával a vagyontárgy az Önkormányzat tulajdonába kerül. Amennyiben a lemondás kifejezetten az Önkormányzat valamely intézménye javára történik, a vagyon az önkormányzat tulajdonába és - a kedvezményezett intézmény vezetője kérelmére - a kedvezményezett intézmény használatába kerül.

(4) Amennyiben az Önkormányzat valamely intézménye javára történt térítésmentes lemondással az Önkormányzat tulajdonába került vagyontárgy kötelező önkormányzati közfeladat ellátását szolgálja, azt a törzsvagyon körébe kell sorolni, és az intézmény kezelésébe kell adni.

8. Követeléskezelés, követelésről való lemondás

18.§

(1) Az Önkormányzatot, valamint az általa irányított költségvetési szervet megillető követelésről részben vagy egészben csak méltányosságból lehet lemondani, ha

            a) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelés nem hajtható be, és előreláthatólag nincs lehetőség a követelés későbbiekben való behajthatóságára;

            b) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét meghaladó költségekkel járna;

            c) a követelés kötelezettje bizonyíthatóan nem lelhető fel;

            d) a követelés érvényesítése a kötelezett életvitelét bizonyítottan és számottevően megnehezítené vagy ellehetetlenítené, melynek következtében különösen kiskorú gyermekei lakhatás nélkül maradnának és a kötelezett tartásra köteles hozzátartozója tartását nem tudná biztosítani;

            e) a felszámolási eljárás, a csődeljárás, vagy a bíróság bevonásával történő végrehajtási eljárás során a követelésről való lemondásról felszámolói egyezség, csődegyezség, vagy bírói egyezség megkötésére került sor. Ilyen egyezség abban az esetben köthető, ha a követelés részben vagy egészben előreláthatólag nem realizálható, és a követelésről vagy annak egy részéről való lemondás nem veszélyezteti az önkormányzat fizetőképességét.

(2) A (1) bekezdés e) pontjában említett egyezség a követelés egészének vagy egy részének részletekben történő teljesítésére, a követelés egy része megfizetésének határozott időre szóló elhalasztására, vagy a követelés egészének vagy egy részének elengedésére irányulhat. Az egyezségi tárgyalás során az e bekezdésben leírt sorrend szerinti teljesítést kell megkísérelni.

(3) A követelés elengedése során alaposan mérlegelni és elemezni kell az adós pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az önkormányzattal fenntartott üzleti és egyéb kapcsolatait, az önkormányzattal kötött megállapodásai, kötelezettségei betartásával kapcsolatos magatartását, teljesítési készségét és képességét, az elengedés esetleges előnyeit, hátrányait.

(4) A követelés elengedésével összefüggésben megállapodás köthető az adóssal pénz ellenérték helyett szolgáltatás nyújtására, továbbá részletfizetési és beszámítási megállapodás is köthető.

(5) Az Önkormányzatot megillető követelésről való lemondásról, a (2) bekezdés e) pontjában foglalt egyezség, továbbá a (4) bekezdésben foglalt megállapodás megkötéséről a képviselő-testület dönt.

9. Az önkormányzati vagyon értékesítése

19.§

(1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni természetes személy vagy átlátható szervezet részére lehet.

(2) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet.

(3) A képviselő-testület egyedileg dönt ingatlan értékesítésre történő kijelöléséről.

(4) A képviselő-testület

            a) az 1 millió Ft-ot meghaladó értékű vagyon értékesítéséről a megyei lapban és a helyben szokásos módon való hirdetéssel;

            b) az 1 millió Ft-ot meg nem haladó értékű vagyon értékesítése esetén a helyben szokásos módon hirdeti meg a vételi ajánlattétel jogát.

Az értékesítésről szóló hirdetményt az Önkormányzat hirdetőtábláján közzé kell tenni.

(5) A képviselő-testület által kijelölt ingatlant értékesíteni csak értékbecsléssel megalapozva, meghirdetés és ajánlatkérés vagy pályázat útján lehet. Az értékesítés lehetőségeitől függően – a forgalmi értékhez képest megfelelő ajánlat hiánya esetén – a szakértői értékbecslésben szereplő forgalmi értéktől lefelé legfeljebb 5 %-kal lehet eltérni a képviselő-testület döntése alapján.

(6)  A képviselő-testület által értékesítésre kijelölt ingatlanra az összességében legelőnyösebb ajánlattevővel a szerződés a képviselő-testület előzetes jóváhagyásával köthető meg.

(7) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén – a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglalt kivétellel – az államot minden más jogosultat megelőző elővásárlási jog illeti meg.

20.§

(1) Amennyiben értékesítésre előzetesen ki nem jelölt ingatlanra érkezik vételi ajánlat, az értékesítés előkészítésére csak abban az esetben kerül sor, ha az értékesítés előkészítésének várható költségeit – különösen az értékbecslés, esetleges rendezési terv-módosítás, stb. költségét - az ajánlattevő megelőlegezi. Az értékesítés előkészítéséhez szükséges munkálatokat az önkormányzat rendeli meg és készítteti el.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben megjelölt ajánlat alapján az ajánlattevővel létrejön az adásvételi szerződés, az értékbecslés megelőlegezett költségét a vételárba be kell számítani.

(3) Amennyiben az (1) bekezdésben megjelölt értékbecslés alapján pályázati eljárás kötelező, és

            a) az (1) bekezdésben megjelölt ajánlattevő a pályázat nyertese, és vele az adásvételi szerződés létrejön, az értékbecslés megelőlegezett költségét a vételárba be kell számítani.

            b) az (1) bekezdésben megjelölt ajánlattevő a pályázat nyertese, de a szerződés az ajánlattevő hibájából nem jön létre, az értékesítés előkészítésének megelőlegezett költségét az ajánlattevő viseli, az nem jár vissza az ajánlattevőnek.

            c) nem az (1) bekezdésben megjelölt ajánlattevő a pályázat nyertese, részére az értékesítés előkészítésének általa megelőlegezett teljes költségét a pályázati eljárás befejezését követő tizenöt munkanapon belül vissza kell fizetni.

21.§

A képviselő-testület egyedi mérlegelés alapján dönt abban a kérdésben, hogy tárgyalja-e annak a személynek vagy szervezetnek az önkormányzati vagyon hasznosítására, vagy tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó kérelmét, akinek az önkormányzattal szemben fennálló lejárt határidejű meg nem fizetett tartozása vagy köztartozása van. E körülmény fennállásáról és a tartozás összegéről az előterjesztésben tájékoztatni kell a képviselő-testületet.

10. Egyes jogügyletekre vonatkozó szabályok

22.§

(1) A mezőgazdasági célra alkalmas ingatlan haszonbérbeadás útján is hasznosítható.

(2) A haszonbérleti szerződés leghosszabb időtartama 10 év lehet.

(3) A haszonbérlő a bérelt föld művelési ágát csak a bérbeadó előzetes hozzájárulásával változtathatja meg és csak ideiglenes jellegű gazdasági épületet létesíthet az építésre vonatkozó jogszabályok szerint, melyet a haszonbérlet megszűnésekor kártalanítási igény nélkül köteles elbontani.

(4) A haszonbérbeadásról a képviselő-testület dönt. A megkötött szerződésről nyilvántartást kell vezetni, melynek felfektetéséről, folyamatos vezetéséről a jegyző gondoskodik.

23.§

(1) A vagyontárgyak elidegenítése során a vételárat elsősorban a szerződés aláírásával egyidejűleg pénzben kell megfizetni. Amennyiben a vételár vagy annak egy része megfizetése nem a szerződéskötéssel egyidejűleg, hanem később történik, úgy a tulajdonjogot a vételár teljes kiegyenlítéséig fenn kell tartani, egyidejűleg elállási jogot kikötni arra az esetre, ha a vételár megfizetésére határidőben nem kerül sor.

(2) Részletfizetést vagy fizetési haladékot kizárólag a képviselő-testület adhat.

(3) A vagyontárgyak elidegenítésénél, illetve hasznosításánál pénzen kívüli ellenérték csak a képviselő-testület jóváhagyásával fogadható el.

11. A pályázati rendszer

24.§

(1) A képviselő-testület a vagyon hasznosítására két vagy több fordulós pályázatot is kiírhat. A kiíró a pályázat első fordulójában a résztvevők pénzügyi-gazdasági, illetve műszaki, szakmai alkalmasságát méri fel. A kiíró az első forduló objektív alkalmassági mutatói alapján meghatározza a második fordulóban résztvevő ajánlattevők körét. A második fordulóban zártkörben, részletes ajánlattételre kerül sor.

(2) Ingatlan bérbeadására és értékesítésére kiírt pályázat kétszeri eredménytelensége esetén – ugyanazon éven belül – az ingatlan ajánlatkérési felhívás keretében is hasznosítható vagy értékesíthető, melyre az ajánlott vételár, vagy bérleti díj és a gyakorolni kívánt tevékenységi kör megjelölésével lehet ajánlatot benyújtani. A felhívás nyertese a képviselő-testület döntése alapján az összességében legkedvezőbb ajánlatot tevő.

A pályázat kiírása

25.§

(1) A pályázat kiírása a képviselő-testület feladata.

(2) A pályázat meghirdetésére a 19.§-ban foglaltak az irányadók.

(3) Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot a pályázati felhívásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontok között legalább 8 nap legyen.

(4) A kiíró a pályázati felhívás visszavonását az ajánlatok benyújtására meghatározott időpontig teheti meg. A felhívás visszavonását a pályázat meghirdetésével azonos módon kell közzé tenni, ebben az esetben a pályázati csomag díja visszajár.

26.§

(1) A pályázati kiírás tartalmazza különösen:

1. az ellenszolgáltatás mértékét,
2. az ingatlan címét, helyrajzi számát, alapterületének nagyságát, műszaki jellemzőit, tulajdonosi jogosultságát, esetenként az ajánlott funkciót, tevékenységi, illetve üzletkört,
3. bérleti díj esetén a várható inflációs ráta érvényesíthetőségét,
4. a bérleti, a használati jog időtartamát,
5. a pályázati ajánlat benyújtásának helyét, idejét,
6. a pályázati tárgyalás helyét, idejét,
7. pályázati csomag díjazás ellenében történő átvétel lehetőségét (esetenként),
8. az elbírálás szempontjait,
9. a hiánypótlás lehetőségének biztosítását, vagy kizárását,
10. az indoklás nélküli eredménytelenné nyilvánítás jogának fenntartását,
11. egyéb kikötéseket, feltételeket.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit – az a) pont kivételével – az ajánlatkérésre is alkalmazni kell.

A pályázati biztosíték (bánatpénz) és a pályázati ajánlat

27.§

(1) A pályázaton való részvétel biztosíték adásához kötött, amely biztosítékot a pályázat benyújtásával egyidejűleg kell az ajánlattevőnek a kiíró rendelkezésére bocsátani.

(2) A pályázati biztosíték (bánatpénz) a pályázatban meghirdetett vételár, vagy éves bérleti (használati) díj 10%-a, de minimum 50.000 Ft, amely összeg eredményes pályáztatás esetén beszámításra kerül.

(3) A biztosíték visszajár:

            a) a pályázati felhívás visszavonásától,

            b)az ajánlatok érvénytelenségének, a pályázat eredménytelenségének megállapításától,

            c) az ajánlatok elbírálásától számított 30 napon belül.

(4) Nem jár vissza a bánatpénz, ha

            a) az a pályázati kiírás szerint a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul

            át, vagy beszámításra kerül,

b) az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta,

c) az ajánlattevő a pályázat benyújtását követően, de az eredményhirdetést megelőzően vonta vissza ajánlatát,

d) a szerződésnek a pályázat eredményhirdetésétől számított 30 napon belüli megkötése neki felróható, vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.

28.§

(1) A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő nyilatkozatát a pályázati felhívás feltételeinek elfogadásáról.

(2) A pályázathoz mellékelni kell – ha a kiíró előírta – a tevékenység végzésére feljogosító engedély (30 napnál nem régebbi cégkivonat; cégbejegyzés vagy változásbejegyzés esetén az eljárást tanúsító cégbírósági igazolás és az annak tárgyát képező, cégbírósági bélyegzővel ellátott okiratok) hiteles másolatát is, amennyiben a tevékenység jogszabályban meghatározott engedélyhez kötött, valamint mindazon nyilatkozatokat, igazolásokat, amelyeket a kiíró a pályázati kiírásban meghatározott.

(3) Az ajánlattevő az ajánlat egyes elemeinek nyilvánosságra hozatalát megtilthatja, kivéve a nevét és az általa felajánlott ellenszolgáltatást és azon adatokat, amelyek bírálati szempontok lehetnek.

(4) Az ajánlatot zárt borítékban kell benyújtani és fel kell tüntetni rajta az adott pályázatra utaló jelzést.

(5) Az ajánlattevő az ajánlathoz az elbírálástól számított 30 napig, amennyiben a döntést testület hozza, a testület soron következő ülésétől számított 30 napig kötve marad, kivéve, ha a kiíró ezt megelőzően valamelyik más ajánlattevővel szerződést köt, vagy közli, hogy egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni. 

29.§

(1) A beérkezett zárt pályázatok egyidejű felbontását kell biztosítani a jegyző által kijelölt, legalább 3 fő köztisztviselő jelenlétében.

(2) A pályázatok bontásáról jegyzőkönyvet kell felvenni.

A pályázatok értékelése, a szakértői munkacsoport

30.§

(1) Az önkormányzati vagyon elidegenítésére vonatkozó pályázatok értékelését szakértői munkacsoport végzi, melynek tagjai:

            a) Polgármester

            b) Jegyző vagy megbízottja

            c) Jogi és Önkormányzati Bizottság elnöke.

(2) A szakértői munkacsoport ülésén tanácskozási joggal vesz részt:

            a) a Közgazdsági Iroda vezetője

            b) a Jegyző által kijelölt illetékes ügyintéző.

(3) Az értékelés időpontjáról a szakértői munkacsoport tagjait legkésőbb 5 nappal előbb értesíteni kell.

(4) A munkacsoport üléseit a polgármester vezeti. A munkacsoport akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagjainak több mint fele jelen van. A szakértői munkacsoport egyszerű többséggel határoz.

(5) A munkacsoport az ajánlatok értékeléséről azok felbontását követő 15 napon belül a képviselő-testület számára jegyzőkönyvet készít. A szakértői munkacsoport véleményét figyelembe véve a pályázat elbírálásáról a képviselő-testület 15 napon belül dönt. 

(6) A munkacsoport az értékelés során megállapítja a beérkezett pályázat érvényességét vagy érvénytelenségét, több érvényes pályázat esetén intézkedik a licittárgyalás lefolytatásáról, javaslatot tesz a képviselő-testület számára a pályázat nyertesének kihirdetésére.

A licittárgyalás lefolytatásának szabályai

31.§

(1) A licittárgyalást legalább 3 fős – Jegyző által kijelölt köztisztviselőkből álló – csoport végzi.

(2) A licittárgyaláson részt vehet a pályázó, vagy képviselője, meghatalmazottja.

(3) A licit megkezdése előtt a jelenlevőknek igazolniuk kell, hogy a licittárgyaláson milyen minőségben vesznek részt.

(4) A licit elején a levezető személy ismerteti a licittárgyalás lefolytatására vonatkozó szabályokat. Felhívja a pályázók figyelmét arra, hogy amennyiben a liciten legmagasabb összeget tartó nem köt szerződést, úgy a pályázati biztosítékot elveszti és az önkormányzat a következő legmagasabb összeget tartóval kísérli meg a szerződéskötést az általa tartott összegen.

(5) A licitemelés mértékét az induló licitösszeg 1 és 10 %-a közötti összegben a pályázók határozzák meg. Amennyiben a pályázók között erre vonatkozóan nem születik egyezség, úgy az emelés mértékéről ugyanezen keretek között a levezető személy dönt.

(6) A pályázat nyertese az, aki a legnagyobb licitösszeget tartja. Amennyiben licitálással nem állapítható meg a pályázat nyertesének a személye, úgy sorsolással döntenek a pályázók a nyertes kiválasztásáról. A sorsolás módját a levezető személy határozza meg. Nem választható olyan sorsolási módszer, amely ellen valamennyi pályázó tiltakozik.

(7) A licittárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

A szerződéskötés

32.§

(1) A pályázat eredményéről az ajánlattevőket az elbírálást követő 8 napon belül írásban értesíteni kell. A bírálat eredményének kézhezvételét követő 90 napon belül a nyertes pályázó köteles a vonatkozó (elő)szerződést megkötni.

(2) A vagyonhasznosítás során felmerülő forgalmi értékbecslés és a szerződésszerkesztés költségei a vevőt terhelik.

(3) A szerződésekről a Jegyző nyilvántartást vezet.

(4) Amennyiben a szerződés az (1) bekezdésben rögzített határidőn belül nem jött létre, úgy a határidő lejártát követően új pályázati eljárás folytatható le.

12. Záró rendelkezések

33.§

(1) Jelen rendelet alkalmazásakor az értelmező rendelkezések tekintetében a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak az irányadók.

(2) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(3) A hatálybalépéssel egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 4/2007.(III.29.) önkormányzati rendelet és az azt módosító 11/2008.(V.14.) , 22/2008.(XII.16.), 3/2009.(II.10.), 11/2011.(VII.19.) önkormányzati rendeletek.                                                      

Hács, 2013. április 24.              

                      dr. Szatmári Ibolya                                        Molnárné Kubik Zsuzsanna

                               jegyző                                                            polgármester

Jelen rendelet kihirdetésre került: 2013. április 25-én.                                                       

                                                                                            dr. Szatmári Ibolya

                                                                                                      jegyző

A rendelet egységes szerkezetben hiteles.

Lengyeltóti, 2013. december 30.

                                                                       dr. Szatmári Ibolya

                                                                                 jegyző

                                                           1. melléklet a  6/2013.(IV.25.) önkormányzati rendelethez[1]

Forgalomképtelen törzsvagyon

                                                                                             2. melléklet a 6/2013.(IV.25) önkormányzati rendelethez

Forgalomképtelen törzsvagyon

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon

Hács Községi Önkormányzat Képviselő-testülete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont nem határoz meg.

                                                           3. melléklet a  6/2013.(IV.25.) önkormányzati rendelethez[2]

Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon

                                                           4. melléklet a  6/2013.(IV.25.) önkormányzati rendelethez[3]

Üzleti vagyonba tartozó ingatlanok

                                                                               5. melléklet a 6/2013.(IV.25.) önkormányzati rendelethez

Vagyonkezelésre kijelölt vagyonelemek

Hács Községi Önkormányzat Képviselő-testülete vagyonkezelésre nem jelöl ki ingatlant.