Hács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2017. (XII. 7.) önkormányzati rendelete
I/A. A településkép védelméről
Hatályos: 2018. 01. 01- 2025. 10. 01 10:00Hács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2017. (XII. 7.) önkormányzati rendelete
I/A. A településkép védelméről
Hács Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontban kapott felhatalmazás alapján,az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.08.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Somogy Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészének, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságnak, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala és a Miniszterelnökség Kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkársága, valamint a partnerségi rendelet szerinti résztvevők véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések
1. § A rendelet célja Hács község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus általtörténő védelme és alakítása:
a) a helyi építészeti örökség egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) településképi követelmények meghatározásával;
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.
2. § (1) A helyi védelem célja Hács község településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja:
a) Hács épített és természeti értékeinek védelme, az épített környezet esztétikus kialakítása.
b) A településképi szempontból meghatározó területen a településképi illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő településképi követelmények érvényesítése.
4. § A rendelet hatálya Hács község teljes közigazgatási területére terjed ki.
5. § E rendelet mellékletei:
1. melléklet: A település helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke
2. melléklet: A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
3. melléklet: A településkép védelme szempontjából kiemelt területek
4. melléklet: Telepítésre javasolt és veszélyt jelentő növények jegyzéke
5. melléklet: A Településképi bejelentési tervdokumentáció - Bejelentés minta
6. § E rendelet alkalmazásában:
a) közérdekű molinó', olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét;
b) Önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületéi, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
c) önkormányzati hirdetőtábla', az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
d) útbaigazító hirdetmény, közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás.
A helyi védelem
2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
7. § A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti örökség
a) meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése és
d) a lakossággal történő megismertetése.
8. § (1) A helyi védelem alá helyezés, illetve megszüntetés írásban benyújtott kérelemmel kezdeményezhető.
(2) A kérelmet bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy Hács helyi önkormányzati képviselője benyújthatja a község Polgármesterének.
(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét;
b) a védendő-, vagy a védettség megszüntetésével érintett érték megnevezését, a helyszínének címét, helyrajzi számát,
c) helyi területi védelem esetén az együttes megnevezését, térképi lehatárolását,
d) a védendő-, vagy a védettség megszüntetésével érintett érték, illetve terület ismertetését,
e) védelem alá helyezés esetén, értékvizsgálatot.
(4) A helyi védelem alá helyezés, illetve megszüntetés kezdeményezése során hiánypótlásra nincs lehetőség.
(5) A kérelmet a beérkezésétől számított 30 napon belül a polgármester előkészíti a Képviselő- testületnek, aki dönt, hogy
a) a kérelem alapján kezdeményezi a településképi rendelet módosítását, vagy
b) részletes indokolás mellett elutasítja a kérelmet.
(6) Az (5) bekezdés szerinti döntésről a polgármester 8 napon belül értesíti az érdekelteket.
(7) A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:
a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan, ingatlanok tulajdonosait,
b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
c) a kezdeményezőket.
(8) A helyi egyedi védelem megszüntetése az értékvizsgálat alapján csak akkor javasolható, ha a védett építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre.
9. § Ha a helyi védelem alatt álló elem országos műemléki védelem alá kerül, a helyi védelem az országos védettség hatályba lépésével egyidőben megszűnik.
10. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) a Polgármester a hivatal útján nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet. A nyilvántartást jelen rendelet 1. függeléke tartalmazza.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését,
b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,
c) a védelem típusát,
d) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám) és
e) a védelem rövid indokolását.
3. Az egyedi védelem meghatározása
11. § Az egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó, az 1. mellékletben meghatározott
a) építményekre, építményrészletekre
b) alkalmazott anyaghasználatra,
c) tömegformálásra,
d) homlokzati kialakításra,
e) táj- és kertépítészeti alkotásra,
f) egyedi tájértékre, növényzetre,
g) szoborra, képzőművészeti alkotásra,
h) utcabútorra terjed ki.
4. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
12. § (1) Az 1. mellékletben szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jó karban tartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészei örökség fennmaradását.
(2) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.
(3) A helyi védelem alatt álló művi érték korszerűsítéssel, átalakítással, bővítéssel, részleges bontással, bontással kapcsolatos általános szabályai:
a) A helyi védelem alatt álló értékek jókarbantartása, használata és fenntartása során biztosítani kell a védelem alapjául szolgáló értékek megőrzését.
b) Helyi védelem alá tartozó épületek nem bonthatók. Átalakítás esetében épületrészek bonthatók, a védelmet megalapozó építményrészek kivételével.
c) Átalakítás a védett értékek fenntartása, érvényre juttatása szempontjainak szem előtt tartásával lehet végezni, olyan módon és mértékig, ami nem sérti az érték összességének (tömegalakítás, térkapcsolatok, arányviszonyok, szimbolikus tartalom, felületek kialakítása, díszítmények), valamint a történeti korok emlékeinek megtartását.
5. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
13. § .Településképi szempontból meghatározó területek:
a) Falusias, történeti településrész
b) Szőlőhegy-pincék területe
c) Gazdasági karakterű településrész
d) A településkép védelme szempontjából kiemelt területek.
14. § A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. és 3. melléklet tartalmazza.
A településképi követelmények
6. A Falusias, történeti településrészre vonatkozó településképi követelmények
15. § A Falusias, történeti településrész megnevezésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi építészeti követelmények:
a) Új beépítés esetén egy főépület épüljön. Meglévő beépítés esetén a telek rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb építményeket egy csoportban, oldalhatáron állóan kell elhelyezni.
b) A területen az épületek csak földszint vagy földszint + tetőtér kialakításúak lehetnek.
c) A kerítés magassága a rendezett terepszinttől mérve 1,8 m-nél kisebb kell legyen.
d) Az utcafronton elhelyezett kerítés minimum 50 % -bán áttört lehet.
16. § A Falusias, történeti településrész megnevezésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) A homlokzatok burkolóanyaga nagyelemes fém és műanyag hullám, valamint trapézlemez burkolat nem lehet.
b) Az épületek színezésénél a rikító, környezetéhez nem illeszkedő színek használata tilos.
c) A főépületek tetőfedő anyagaként nem alkalmazható: műanyag hullámlemez, alumínium trapézlemez, mesterséges pala.
d) Rikító színű, környezetéhez nem illeszkedő tetőfedő anyagok használata tilos.
e) A lakóépületek tetőhajlásszöge nem lehet 30°-nál kisebb és 45°-nál nagyobb.
f) A főrendeletetést kiegészítő építmények tetőhajlásszöge nem lehet kisebb 10°-nál.
g) Új épület építése esetén a tető fő gerincvonala nem lehet az utcával párhuzamos.
h) A területen fás növényzet ültetése esetén - környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt - a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fás szárú növényfajok telepíthetők. A fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzékét a 4. melléklet 1. pontja tartalmazza.
i) A területen a 4. melléklet 2. pontjában felsorolt, veszélyt jelentő inváziós idegenhonos fajok telepítése tilos.
17. § A Falusias, történeti településrész megnevezésű településképi szempontból meghatározó területen az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények:
a) Az épület utcai homlokzatára, látható helyre technológiai berendezés (pl. klímaberendezés, szellőző, stb.) nem helyezhető el, kivéve a homlokzathoz illeszkedő takarás alkalmazása esetén.
b) Az épület homlokzatán, illetve kerítésen, rendeltetési egységenként legfeljebb 1 darab, maximum 0,5 m2 nagyságú cégtábla, üzletfelirat, illetve cégér elhelyezése megengedett.
c) Az épületeken elhelyezhető cégtáblák, üzletfeliratok, cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
7. A Szőlőhegy-pincék területére vonatkozó településképi követelmények
18. § A Szőlőhegy-pincék területe megnevezésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi építészeti követelmények:
a) A területen az épületek csak földszint vagy földszint + tetőtér kialakításúak lehetnek.
b) Az épület legmagasabb pontja a terepcsatlakozástól számított maximum 6,0 m lehet.
c) Az épületek megközelíthetőségét kerítés alkalmazása nélkül kell biztosítani.
19. § A Szőlőhegy-pincék területe megnevezésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) A homlokzatok burkolóanyaga nagyelemes fém és műanyag hullám és trapézlemez burkolat nem lehet.
b) Az épületek színezésénél a rikító, környezetéhez nem illeszkedő színek használata tilos.
c) A főépületek tetőfedő anyagaként nem alkalmazható: műanyag hullámlemez, alumínium trapézlemez, mesterséges pala.
d) Rikító színű, környezetéhez nem illeszkedő tetőfedő anyagok használata tilos.
e) Az épületek tetőhajlásszöge nem lehet 30°-nál kisebb és 45°-nál nagyobb.
f) Új épület építése, meglévő felújítása esetén a tető fo gerincvonala az utcával párhuzamos nem lehet.
g) A területen fás növényzet ültetése esetén - környezetvédelmi-, értékvédelmi és Iátványvédelmi érdekek miatt - a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fás szárú növényfajok telepíthetők. A fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzékét a 4. melléklet 1. pontja tartalmazza.
h) A területen a 4. melléklet 2. pontjában felsorolt, veszélyt jelentő inváziós idegenhonos fajok telepítése tilos.
20. § A Szőlőhegy-pincék területe megnevezésű településképi szempontból meghatározó területen az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények:
a) Az épület utcai homlokzatára, látható helyre technológiai berendezés (pl. klímaberendezés, szellőző, stb.) nem helyezhető el, kivéve a homlokzathoz illeszkedő takarás alkalmazása esetén.
b) Az épület homlokzatán, illetve kerítésen, rendeltetési egységenként legfeljebb 1 darab, maximum 0,5 m2 nagyságú cégtábla, üzletfelirat, illetve cégér elhelyezése megengedett.
c) Az épületeken elhelyezhető cégtáblák, üzletfeliratok, cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
8. A Gazdasági karakterű településrészre vonatkozó településképí követelmények
21. § A Gazdasági karakterű településrész megnevezésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi építészeti követelmények:
a) A területen az épületek legmagasabb pontja a terepcsatlakozástól számított maximum 10,0 m lehet, kivéve az alkalmazott technológiából adódó létesítmények.
b) A kerítés magassága a rendezett terepszinttől mérve 1,8 m-nél kisebb kell legyen.
c) Az utcafronton elhelyezett kerítés minimum 50 % -bán áttört lehet.
22. § A Gazdasági karakterű településrész megnevezésű telepüíésképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) A 8 m-nél kisebb fesztávú épületek esetében a homlokzatok burkolóanyaga nagyelemes fém és műanyag hullám és trapézlemez burkolat nem lehet.
b) Az épületek színezésénél a rikító, környezetéhez nem illeszkedő színek használata tilos.
c) A 8 m-nél kisebb fesztávú épületek esetében a tető fedőanyagaként nem alkalmazható: műanyag hullámlemez, alumínium trapézlemez, mesterséges pala, bitumenes zsindely.
d) Rikító színű, környezetéhez nem illeszkedő tetőfedő anyagok használata tilos.
e) A 8 m-nél kisebb fesztávú épületek tetőhajlásszöge nem lehet 30°-nál kisebb és 45°-nál nagyobb.
f) A területen fás növényzet ültetése esetén - környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt - a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fás szárú növényfajok telepíthetők. A fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzékét a 4. melléklet 1. pontja tartalmazza.
g) A területen a 4. melléklet 2. pontjában felsorolt, veszélyt jelentő inváziós idegenhonos fajok telepítése tilos.
h) A területen fásítás során tilos az alábbi szabálytól eltérni: a teljes telekméret minden 300 m2-e után 1 db, minimum 16/18 törzs-körméretű fa ültetendő.
23. § A Gazdasági karakterű településrész megnevezésű településképi szempontból meghatározó területen az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények:
a) Az épület homlokzatán, illetve kerítésen, rendeltetési egységenként legfeljebb 3 darab, összesen maximum 1,0 m2 nagyságú cégtábla, üzletfelirat, illetve cégér elhelyezése megengedett.
b) Az épületeken elhelyezhető cégtáblák, üzletfeliratok, cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
9. A településkép védelme szempontjából kiemelt területekre vonatkozó településképi követelmények
24. § A településkép védelme szempontjából kiemelt területek megnevezésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi építészeti követelmények:
a) A 10%-osnál nagyobb lejtésű terepfelszín rendezése során a természetes tereplejtést megváltoztatni csak a földtömeg-egyensúly mértékéig lehet. A földtömeg-egyensúllyal történő tereprendezést úgy kell megvalósítani, hogy a természetes terepszinthez viszonyított feltöltés, vagy bevágás - rézsű vagy támfal megoldással- egy teraszlépcsőben legfeljebb l,5méter szintkülönbségű lehet.
b) Lejtős terepen való építés esetén az épület terepre illesztésével el kell kerülni a lejtő irányába kedvezőtlen látványú, magas épülethomlokzat kialakulását.
c) Építmények legmagasabb pontja 6,0 méter lehet, kivéve kilátó.
25. § A településkép védelme szempontjából kiemelt területek megnevezésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) A területen a nem természetes anyaghasználatú és jellegű (minőség, szín) építmények, a nem egységes arculatú berendezési tárgyak elhelyezése tilos.
b) A területen az építmények tömegformálásánál a tájba nem illeszkedő, környezetétől jelentősen eltérő tömegarányok használata tilos.
c) A zöldfelület létesítésénél a zöldfelület településképi, használati és kondicionáló értékének optimalizálása érdekében a zöldfelületi telekrészek elaprózása nem megengedett.
d) Új fasor telepítésénél és meglévő fasor kiegészítésénél (fapótlásnál) várostűrő, előnevelt, többszörösen iskolázott, útsorfa minőségű faegyedek ültetésénél a 8 méternél kisebb tőtávolság nem megengedett.
e) A területen fás növényzet ültetése esetén - környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt - a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fás szárú növényfajok telepíthetők. A fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzékét a 4. melléklet 1. pontja tartalmazza.
f) A területen a 4. melléklet 2. pontjában felsorolt, veszélyt jelentő inváziós idegenhonos fajok telepítése tilos.
26. § A településkép védelme szempontjából kiemelt területek megnevezésű településképi szempontból meghatározó területen az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények:
a) Kültéri világítás biztosításánál kerülni kell a hideg fehér fényű, kültéri világítótestek alkalmazását.
b) A világítótestek emyőzése olyan legyen, hogy a fényt jellemzően csak oda irányítsa, ahol arra szükség van.
c) A közterületek, utcák megvilágításának kiépítése - különösen a természetes területek szomszédságában - egyenletes fénnyel, csak a szükséges mértékű intenzitással történjen a fényszennyezés csökkentése érdekében.
10. Az egyéb, településképi szempontból nem meghatározó területekre vonatkozó településképi követelmények
27. § Az egyéb, településképi szempontból nem meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
A területen az építmények tömegformálásánál a tájba nem illeszkedő, környezetétől jelentősen eltérő tömegarányok használata tilos.
28. § Az egyéb, településképi szempontból nem meghatározó területen az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények:
a) Az épület homlokzatán, illetve kerítésen, rendeltetési egységenként legfeljebb 1 darab, maximum 0,5 m2 nagyságú cégtábla, üzletfelirat, illetve cégér elhelyezése megengedett.
b) Az épületeken elhelyezhető cégtáblák, üzletfeliratok, cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
c) Kültéri világítás biztosításánál kerülni kell a hideg fehér fényű, kültéri világítótestek alkalmazását.
d) A világítótestek emyőzése olyan legyen, hogy a fényt jellemzően csak oda irányítsa, ahol arra szükség van.
e) A közterületek, utcák megvilágításának kiépítése - különösen a természetes területek szomszédságában - egyenletes fénnyel, csak a szükséges mértékű intenzitással történjen a fényszennyezés csökkentése érdekében.
f) Az egyes utcák, vagy útszakaszok mentén azonos fafajú fasorokat kell létesíteni az egységes utcaképi megjelenés érdekében.
11. A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó településképi követelmények
29. § A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) Meg kell őrizni a helyi védett épület hagyományos, értékes építészeti tömegét, tetőformáját, az eredeti nyílásrendet úgy, hogy új nyílás nem alakítható ki, a nyílások szélessége nem változtatható meg.
b) Helyi védett épület csak úgy bővíthető, hogy az épület jellege, arányai, utcaképi szerepe ne változzon, a védett érték ne sérüljön.
c) Védett épület homlokzatán, tetőzetén nem alkalmazható bitumenes zsindely-, cseréputánzatú fémlemez-, vagy bármilyen anyagú hullámlemezfedés.
d) Védett épület tetőzetén nyílászáró elhelyezése, vagy a belső tér növelés céljából létesített tetősíkból kiemelkedő tetőfelépítmény nem helyezhető el.
e) Nyílászáró cseréje során az új nyílászáró az eredetivel azonos anyagból, azonos kialakítással és részletképzéssel kell készüljön.
f) A homlokzatot egységesen kezelve lehet felújítani, a homlokzat egy részének önálló felújítása, színezése nem megengedett.
g) Epületdísz, épülettagozat károsítása, eltakarása tilos.
h) A területen fás növényzet ültetése esetén - környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt - a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fás szárú növényfajok telepíthetők. A fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzékét a 4. melléklet 1. pontja tartalmazza.
i) A területen a 4. melléklet 2. pontjában felsorolt, veszélyt jelentő inváziós idegenhonos fajok telepítése tilos.
30. § A helyi védelemben részesülő elemek területén az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények:
a) Az épület utcai homlokzatára, látható helyre technológiai berendezés (pl. klímaberendezés, szellőző, stb.) nem helyezhető el, kivéve a homlokzathoz illeszkedő takarás alkalmazása esetén.
b) Technológiai berendezés az építészeti értékhez hozzájáruló elemet nem károsíthatja, és nem takarhatja el.
c) Az épület homlokzatán, illetve kerítésen, rendeltetési egységenként legfeljebb 1 darab, maximum 0,5 m2 nagyságú cégtábla, üzletfelirat, illetve cégér elhelyezése megengedett.
d) Az épületeken elhelyezhető cégtáblákat, üzletfeliratokat, cégéreket úgy kell elhelyezni, rögzíteni, hogy az építészeti értékhez hozzájáruló elemet ne károsítson, és ne takarjon el.
12. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
31. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmas területek a Hács Községi Önkormányzat Képviselő- testületének Hács helyi építési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben szereplő alábbi építési övezetek és övezetek:
a) ipari területek;
b) közlekedési és közműterületek.
(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek a Hács Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Hács helyi építési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben szereplő alábbi építési övezetek és övezetek:
a) falusias lakóterületek,
b) különleges területek.
13. Reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
32. § A település területén a reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények az alábbiak:
a) Óriásplakát a településen nem helyezhető el.
b) Közterületen és köztulajdonban álló ingatlanon 10 méterenként legfeljebb 1 db, maximum 1,0 m2 nagyságú reklámhordozó helyezhető el.
c) A reklámhordozó anyaga az időjárásnak ellenálló (nem rozsdásodó) kell legyen, az élénk színek használata kerülendő.
33. § A település területén a reklámok közzétételének, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének közterületekre és magánterületekre irányadó, reklámrendeletben rögzített országos rendelkezésektől el lehet térni, a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében, évente összesen 12 naptári hét időszakra, bármely települési területen.
14. Információs célú berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
34. § Információs célú berendezésként a településen elhelyezhető önkormányzati hirdetőtábla, önkormányzati faliújság, útbaigazító hirdetmény és közérdekű molinó.
35. § A település területén az információs célú berendezésekre vonatkozó településképi követelmények az alábbiak:
a) A település területén 50 méterenként legfeljebb 1 db információs célú berendezés helyezhető el.
b) Az információs célú berendezés felülete legfeljebb 2,0 m2 nagyságú lehet, magassága a rendezett terepcsatlakozástól számított 3,0 métert nem haladhatja meg.
c) Az információs célú berendezés káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet.
d) Az információs célú berendezést úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a terület rendeltetésszerű használatát.
e) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb egyharmada vehető igénybe reklám közzétételére.
Kötelező szakmai konzultáció
15. Rendelkezés a kötelező szakmai konzultációról
V/A. 15. Rendelkezés a szakmai konzultációról
36. § (1) A településkép védelme érdekében építtető kérelmére az önkormányzati főépítész (főépítész) — illetve, ha az önkormányzat által főépítész nincs alkalmazásban, akkor a polgármester — 8 napon belül szakmai tájékoztatást ad a településképi követelményekről.
(2) Szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre a helyszínen is lefolytatható.
(3) A kérelem papír vagy elektronikus formában nyújtható be az önkormányzathoz az alábbi címre: Hács Községi Önkormányzat 8694 Hács, Fő u. 42/A., Tel: 0630/288-2674, email: lengyeltoti@somogy.hu
(4) A kérelmet a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező a (3) bekezdésben szereplő elérhetőségekre eljuttatva, írásban kezdeményezi. A kérelmet az alábbi tartalmi követelménnyel kell benyújtani:
a) kérelmező neve, lakcíme;
b) tervezett tevékenység helye (cím, hrsz.);
c) tervezett tevékenység rövid leírása;
d) a közterület felőli arculati megjelenés bemutatása (fotó, grafika, megjelenés a közvetlen környezetben);
e) beépítési koncepció vázlatos bemutatása.
(5) A főépítész - illetve, ha az önkormányzat által főépítész nincs alkalmazásban, akkor a Polgármester - szakmai konzultációról készített emlékeztetőjéhez csatolni kell az esetlegesen bemutatott dokumentumokat (pl. vázlattervet, fotót).
(6) A konzultációkról az önkormányzati főépítész, ha főépítész nincs alkalmazásban, akkor a Polgármester nyilvántartást vezet.
Településképi bejelentési eljárás
16. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre
37. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén.
17. A bejelentési eljárás részletes szabályai
38. § A rendelet hatálya alá tartozó területen reklám, reklámhordozó és cégér csak településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el.
39. § (1) A településképi bejelentési eljárás a reklámozó, illetve a reklámhordozó és reklám elhelyezésével érintett telek tulajdonosa (a továbbiakban együtt: bejelentő) kérelmére indul.
(2) A kérelmet Hács Község Polgármesteréhez kell benyújtani a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben rögzítettek szerint.
(3) A településképi bejelentési eljárás megindításához szükséges bejelentőlapot az 5. melléklet tartalmazza.
(4) A Polgármester a településképi bejelentési eljárást a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint folytatja le.
(5) A Polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Hács Község Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.
40. § A településképi bejelentési eljárás szempontjai:
a) a kérelem megfelel-e a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek;
b) a reklámhordozó és reklám elhelyezése megfelel-e az e rendeletben megállapított településképi követelményeknek.
A településképi kötelezés, településkép-védelmi bírság
18. A településképi kötelezési eljárás
41. § (1) A jelen rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése esetén a Polgármester hivatalból, vagy kérelemre végzésben felhívja az ingatlan tulajdonosának figyelmét a jogszabálysértésre.
(2) Az (1) bekezdés szerinti végzésben a jogszabálysértés megszüntetésére, a jogszabálysértés mértékéhez igazodó határidőt kell megállapítani.
(3) A Polgármester kötelezési eljárást folytat le az (1) bekezdés szerinti végzésben meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően.
(4) A településképi kötelezésről a Polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz határozat formájában.
19. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
42. § (1) A Polgármester a 41 .§ (4) bekezdés szerinti hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítés esetén településkép-védelmi bírságot szab ki.
(2) A településkép-védelmi bírság összege egyedi elbírálás alapján szabható ki, amelynek mértéke 30.000.- forinttól, 1.000.000. forintig teijedhet.
20. A településkép-védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja
43. § (1) A bírság összegét 30 naptári napon belül az Önkormányzat 11743105-15398288 számú számlaszámra kell befizetni.
(2) A befizetési határidő letelte után az elmaradt befizetés ismételten kivethető és eljárási bírsággal sújtható.
VIII. Záró rendelkezések
ZÁRÓ 21. Hatálybalépés
44. § (1) E rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.
45. § Hatályát veszti Hács Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Hács helyi építési szabályzatáról szóló 11/2004. (VIII.26.) számú rendeletének:
(1) az l.§ (3) bekezdés 6. franciabekezdése,
(2) az l.§ (8) bekezdésben a „beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát’ szövegrész,
(3) az l.§ (21) bekezdése,
(4) a 3. § (4) bekezdésében az „és helyi építészeti karaktert’ szövegrész,
(5) a 3. § (4) bekezdés c. és d. pontjai,
(6) 3. § (4) bekezdés h. pontjában a korszerű technológiával és anyaghasználattal épülő... minimum lOo-os hajlásszögű tetővel, tájba illeszkedő színű, csillogásmentes felületképzéssel szövegrész,
(7) a 4. § (6) és (10) bekezdései,
(8) az 5. § (8) bekezdése,
(9) a 6. § (5) bekezdése,
(10) a 8. § (4) bekezdésében a ,„melyet többszintesen (gyep, cserje, fa) kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 60% legyen” szövegrész,
(11) a 9. § (6) bekezdés b. pontjában az „és a helyi építészeti hagyományok’ szövegrész,
(12) a 9. § (6) bekezdés c. pontjában a Reklámcélú hirdető építmény nem helyezhető eF szövegrész,
(13) a 9. § (6) bekezdés e., f. és g. pontjai,
(14) a 9. § (8) bekezdés a. pontjában az „,a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételéveF szövegrész,
(15) a 9. § (8) bekezdés b. pontjában az valamint reklámcélú hirdető építmény” szövegrész,
(16) a 9. § (8) bekezdés c. pontja,
(17) a 10. § (4) bekezdése,
(18) a 11 .§ (7) bekezdés b. pontjában az „és a helyi építészeti hagyományok?’ szövegrész,
(19) a 11 .§ (7) bekezdés c. pontjában a „reklámcélú hirdető építmény nem helyezhető eF szövegrész,
(20) a 11 .§ (7) bekezdés f. és g. pontjai,
(21) a 11 .§ (9) bekezdés a. pontjában az „,a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételéveF szövegrész,
(22) a 11 .§ (9) bekezdés c. pontja,
(23) a 15. § (7) bekezdése,
(24) a 18. § (2) bekezdésében a „A településen az e rendelettel védetté nyilvánított helyi jelentőségű védett természeti emlékeket a külterület szabályozási terv, tételes felsorolásukat az 3.sz. melléklet tartalmazza.” szövegrész,
(25) a 18. § (3) bekezdése,
(26) a 15. § (4) bekezdés első francia bekezdésében a „tájba illő őshonos fajokkal és a hagyományos faluképhez illeszkedő cserjékkel,” szövegrész,
(27) a 19. § (1) bekezdésében az „Az e rendelettel védetté nyilvánított helyi művi értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 4.sz. melléklet tartalmazza.” szövegrész,
(28) a 3. sz. melléklet, és
(29) a 4. sz. melléklet.