A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban megfogalmazott feladat - és hatáskörét, a szervezeti és működési előírásokat jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Hács Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 8694 Hács, Fő u. 42/a.

(3) Az Önkormányzat hivatala: Lengyeltóti Közös Önkormányzati Hivatal (székhely: 8693 Lengyeltóti, Zrínyi u. 2.)

(4) A Képviselő-testület és a Polgármester bélyegzőjén a Magyar Köztársaság címere használható.

Helyi címer alapítását és használatának rendjét külön rendelet szabályozza.

Helyi kitüntetések és elismerő címek alapítását és adományozását külön rendelet szabályozza

(1) A helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkező lakosok közösségét illetik meg. A választópolgárok a képviselő-testületbe választott képviselőjük útján és helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják ezen jogaikat.

(2) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.

(3) A képviselő-testület a feladat és hatáskörébe tartozó helyi közügyekben szabadon dönt. A törvény keretei között önállóan szabályozza, egyedi ügyekben szabadon igazgatja a feladat és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.

(1) A helyi önkormányzat - saját felelősségére - vállalkozói tevékenységet folytathat.

(2) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom és gazdaságszervező munkában együttműködhet más önkormányzatokkal. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata.

(1) Az önkormányzat jogállását az Alaptörvény és az Mötv. határozza meg.

(2) A képviselő-testület hatásköréből az Mötv. 42. § szerinti hatáskörök nem ruházhatóak át.

(3) Hács Községi Önkormányzat Képviselő-testületének szervei:

(1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli képviselő-testületi ülést tart.

(2) A rendes ülésekre a képviselő-testület munkatervének megfelelően kerül sor.

(3) A képviselő-testület az önkormányzat székhelyén vagy a művelődési házban tartja üléseit, de az ülés a polgármester döntése alapján más helyszínen is megtartható, a nyilvánosság biztosítása mellett.

(1) A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül – az általános szabályok szerint – a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A képviselő-testület alakuló ülésén résztvevőket a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatja a polgármester- és a képviselőválasztás eredményéről és a választási eljárás törvényességéről.

(3) A polgármester, a képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok az alakuló ülésen, illetve – időközi választás esetén – a megválasztásukat követő első képviselő-testületi ülésen ünnepélyes esküt tesznek.

(4) Az alakuló ülésről távollévő képviselő, ill. nem képviselő bizottsági tag az esküt azon a testületi ülésen teszi le, amelyen először részt vesz.

(5) A képviselő-testület az alakuló ülésén vagy az azt követő ülésén a polgármester előterjesztése alapján – más napirendek mellett - tárgyal az alábbi napirendekről:

(1) A polgármester sürgős esetben rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés időpontja nem szerepel a képviselő-testület éves munkatervében.

(2) Rendkívüli ülésre „Egyebek” napirendi pont felvételére nincs lehetőség.

(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó polgármesteri meghívóban meg kell jelölni az ülés tervezett napirendjét (napirendjeit), valamint mellékelni kell az előterjesztéseket és a határozati javaslatokat. Az ülés napirendjének módosítására, új napirend felvételére rendkívüli ülésen nincs lehetőség.

(4) Rendkívüli ülés esetén az írásos meghívót és az előterjesztéseket legkésőbb 24 órával az ülés előtt kézbesíteni kell az önkormányzati képviselőknek. Rendkívül sürgős esetben lehetőség van a képviselők telefonos összehívására is, az ülés papíralapú anyagának kiküldése nélkül.

(5) A rendkívüli ülésen a képviselő-testület a meghívóban szereplő napirendeket tárgyalja.

(6) Rendeletet alkotni vagy módosítani a rendkívüli ülésen csak olyan témában lehet, amelyet a témában érintett bizottság tárgyalt.

(7) A rendkívüli képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és a tárgyalandó napirendi pontokról a település lakóit a közös hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel értesíteni kell (rendkívüli ülés előtt legalább 24 órával).

(8) Az Mötv. 44. §-a alapján kötelező az ülést összehívni legkésőbb a kezdeményezéstől számított tizenöt napon belül a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén pedig a korelnök hívja össze és vezeti.

(2) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és a napirendi pontokról az önkormányzati képviselőket a meghívó megküldésével kell értesíteni (rendes ülés előtt legalább 5 nappal).

(3) A képviselő-testületi ülésre szóló meghívónak tartalmaznia kell:

(4) A meghívóhoz mellékelni kell a döntéshozást segítő anyagokat, kapcsolódó tájékoztatásokat, előterjesztést (ha az adott kérdésben a képviselő-testület döntése szükséges, illetve ez esetben a határozati javaslatot).

(5) A képviselő-testület ülésére – a képviselőkön kívül – tanácskozási joggal meg kell hívni:

(6) A rendes képviselő-testület ülések időpontjáról, helyéről és a tárgyalandó napirendi pontokról a település lakosságát az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel értesíteni kell (rendes ülés előtt 5 nappal).

(1) Az Mötv. 47. § (1) bekezdése alapján a képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele, azaz legalább 3 önkormányzati képviselő jelen van.

(2) Ha a fentiekben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen, a levezető elnök az ülést nem nyitja meg, vagy ha ülés közben áll be a határozatképtelenség, az ülést bezárja, a nem tárgyalt napirende(ke)t vagy rendkívüli ülésen vagy a következő rendes ülésen tárgyalja a képviselő-testület.

(3) A minősített többséghez Hács Községi Önkormányzat Képviselő-testületében 3 fő igen szavazata szükséges. Egyszerű többséghez az Mötv. 47. § (2) bekezdése értelmében a jelenlévők többségének igen szavazata szükséges.

(4) Az az indítvány, amely a szavazás során nem kapta meg a szükséges többséget, elutasított javaslatnak számít. Az elutasított javaslatról a képviselő-testület bármikor újra szavazhat, vagy a következő ülésén újra napirendre veheti azt.

(5) A minősített szavazattöbbséget igénylő kérdések az Mötv. 42. § 1., 2., 5., 6., 7. és 16 pontjában foglalt ügyek (Mötv. 50. §.).

(1) A testületi ülések nyilvánosak. A nyilvános ülésen a részvételi lehetőség nem korlátozható, feltételhez nem köthető. A képviselő-testület nyilvános ülésein megjelenő polgárok a részükre kijelölt helyen, a terem végében található széksorokon foglalhatnak helyet.

(2) A zárt ülésről a hivatali hanganyagon kívül semmilyen külön felvétel nem készíthető.

(3) Zárt ülésen kizárólag az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsorolt személyek vehetnek részt.

(4) A képviselő-testület

(5) Az Mötv. 46. § (2) a) b) pontja esetében a zárt ülést el kell rendelnie az ülésvezetőnek, az Mötv. 46. § (2) c) pontja esetében az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület dönt.

(6) Zárt ülés tartását indítványozhatja:

(7) A zárt ülésre ajánlott napirend anyagai titoktartási kötelezettség alá esnek. A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a napirend tárgyalása során tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében is. A zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell a közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.

(8) A zárt ülés jegyzőkönyvébe – a polgármesteren és a jegyzőn kívül – csak a képviselő-testület tagjai, és a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos jogi képviselője tekinthet be.

(9) Zárt ülés tartható az Mötv. 46. §-ában meghatározott esetekben.

(1) A képviselő-testületi ülést a polgármester megnyitja, vezeti, berekeszti vagy bezárja. A polgármester a jelenléti ív alapján megállapítja a jelenlévő önkormányzati képviselők számát, a testület határozatképességét, ismerteti az ülésről távollévők nevét. A polgármester az ülés ideje alatt folyamatosan ellenőrzi a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét.

(2) A határozatképesség megállapítása után a polgármester megnyitja az ülést. Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot, amelyhez a polgármester és a képviselők módosító indítványokat tehetnek.

(3) A napirenddel kapcsolatos módosító indítványokról és a teljes napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. Amennyiben a módosító indítvány új napirendi pont felvételére vonatkozik, úgy a napirendre tűzéshez minősített többség szükséges.

(4) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetére a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a képviselő-testület összehívásának, vezetésének a módjáról.

(5) A polgármester napirendről napirendre vezeti a vitát, majd szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat. A polgármester a jelentkezések sorrendjében megadja a szót, s ülésvezetési jogkörén belül bármikor megtagadhatja, illetve megvonhatja a szót. A polgármester figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt napirendtől.

(6) A polgármester az ülésvezetési jogkörén belül, szükség esetén tárgyalási szünetet rendelhet el, ill. a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja vagy berekesztheti.

(7) Az ülés vezetője a napirendi pont tárgyalásakor ismerteti az esetleges bizottsági határozatot, majd megnyitja a napirend vitáját. Az ülésvezető saját hatáskörében dönt a vita lezárásáról. Az ülésvezető, ha egyéb ok nem merül fel, a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez nincs további hozzászóló, vagy a képviselő-testület egyszerű többséggel a vita lezárása mellett dönt. A vita lezárását ügyrendi javaslatként bármely képviselő kezdeményezheti. A szavazás után az ülés vezetője kimondja a határozatot.

(8) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet, amelyet szóban meg kell indokolni. Amennyiben az előterjesztő kéri a napirendről történő levételt, arról szavazni nem kell, egyébként a képviselő-testület az indítványról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(9) Amennyiben az ülés során határozatképes létszám alá csökken a képviselők száma, az ülést be kell rekeszteni. A döntéssel le nem zárt napirendi ponttal kapcsolatos határozathozatalra – hacsak a határozatképesség korábban vissza nem áll – a következő testületi ülésen kerülhet sor.

(10) Az önkormányzati döntéseknek két formája van: a rendelet és a határozat (Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a)-b) pontja; Mötv. 48. § (1) bek., tehát a képviselő-testület más elnevezésű, típusú döntést (pl. tájékoztató) rendeletében nem határozhat meg, jogszerűen nem hozhat.

(11) Amennyiben a képviselő egy naptári éven belül a képviselő-testület ülésén

(12) A (11) bekezdésben foglaltakon túlmenően megvonásra kerül a képviselő egy havi tiszteletdíja, amennyiben az éves munkaterv szerinti képviselő-testületi ülésekről két alkalommal hiányzik.

(13) Amennyiben a képviselő-testületi ülés a képviselői távolmaradások következtében előálló határozatképtelenség miatt nem kerül megtartásra, úgy a távolmaradás ebben az esetben is hiányzásnak minősül.

(1) A hozzászólási szándékot a kézfeltartással, az ülésvezetőnél kell jelezni. A felszólalásra az ülés vezetője adja meg a szót, a jelentkezés sorrendjében.

(2) Egy napirendnél egy képviselő több alkalommal, összesen maximum 5 perc terjedelemben szólalhat fel. A jegyző a vitában soron kívül, több alkalommal is felszólalhat.

(3) A képviselő-testület hozzájárulhat a nem meghívott, de jelenlévő szakértő vagy egyéb személy hozzászólásához. A tanácskozási jog megadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) Ügyrendi kérdésben a képviselő bármikor szót kérhet. Ügyrendi javaslatnak minősül a képviselő-testület ülésének vezetésével, az ülés rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Az ügyrendi, technikai szavazásokról nem születik alakszerű határozat. Amennyiben az ülés vezetője megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, a képviselőtől megvonja a szót. Ebben az esetben vitának helye nincs.

(1) A képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárást az Mötv. 49. §-a szabályozza: A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a képviselő-testület döntéshozatala saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására irányul. A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában meghatározza a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit.

(3) Az SZMSZ-ben meghatározottak alapján az Mötv-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható. (Mötv. 33. §)

(1) Az ülés vezetője gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról és a tanácskozás méltóságának megőrzéséről.

(2) Az önkormányzat és a képviselőtársak méltóságát, tekintélyét súlyosan sértő képviselőt, ill. aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, vagy az ülés tagjait sértő kifejezésekkel illeti, a polgármester az ülésen szóban figyelmeztetheti.

(3) Ha nem képviselő-testületi tag a rendbontó, az ülésvezető kétszeri figyelmeztetés után kiutasíthatja az ülésteremből.

(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni nem lehet.

(5) A képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés i) pontja alapján köteles az ülést megelőző napon a polgármesternél előzetesen elektronikus levélben vagy személyesen telefonon bejelenteni, amennyiben a képviselő-testületi ülésen nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik.

(6) A nyilvános ülésen résztvevő hallgatóság nem rendelkezik tanácskozási joggal, az ülés ideje alatt köteles minden, az ülést zavaró vagy befolyásoló megnyilvánulástól tartózkodni.

(7) A képviselő-testület ülésén megjelent hallgatóság akkor szólhat hozzá a tanácskozáshoz, ha az ülésvezető szót ad számukra. A hozzászólás időtartama legfeljebb 5 perc lehet.

(1) A képviselő-testülethez az előterjesztések határozati javaslatokkal, rendelettervezetekkel együtt, a 15. § (3) bekezdésben foglalt kivétellel csak írásban nyújthatók be. Az előterjesztéseket a polgármesterhez kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület rendes ülését megelőző 6. napon kell a polgármesterhez benyújtani. Az előterjesztést a polgármester továbbítja a jegyzőnek, aki jogszerűségi észrevételt tehet, és gondoskodik valamennyi anyag kiküldéséről a képviselők számára.

(2) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) Szóbeli előterjesztést a polgármester minősített többséggel történő napirendi pont módosítással veteti fel a napirendek közé.

(4) A Képviselő-testület döntéséhez írásos előterjesztés szükséges az alábbi esetekben:

(5) Az SZMSZ 15. § (3) bekezdés szerinti új napirendi pont felvételét követően a napirendi pont tárgyában döntés akkor születhet, ha a döntéshez nem kell írásos előterjesztés.

(6) Az írásbeli előterjesztés tartalmazza:

(7) Előterjesztést tehetnek:

(8) Az Mötv. 42. §-ában meghatározott – át nem ruházható hatásköröket érintő – előterjesztések a bizottságok állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek.

(1) Módosító javaslatot az adott napirendi pont tárgyalásakor, a szavazási szakaszig szóban is be lehet terjeszteni. Módosító javaslatnak csak az tekinthető, amely az előterjesztésben megjelölt tárgyra és az eredetileg előterjesztett határozati javaslat módosítására irányul.

(2) Amennyiben a módosító javaslatot a napirend előterjesztője teszi, vagy a más által tett módosító javaslatot az előterjesztő szóban befogadja, a képviselő-testület már csak a módosított határozati javaslat elfogadásáról dönt. Amennyiben a módosító javaslatot az előterjesztő nem fogadta be, a képviselő-testület külön dönt a módosító javaslatról, majd a módosított határozati javaslatról.

(3) Amennyiben a döntést minősített többséggel fogadhatja el a képviselő-testület, úgy a módosító javaslatról is kizárólag minősített többséggel dönthet.

(1) Az önkormányzati képviselők csak személyesen szavazhatnak.

(2) A szavazás jellege nyílt vagy titkos lehet. A nyílt szavazás esetén név szerinti szavazás is elrendelhető.

(3) A képviselő-testületi ülésen a nyílt szavazás kézfeltartással történik, az ülésvezető köteles a szavazatokat megszámlálni.

(4) A nyílt szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz, illetve egyéb hiba esetén – elrendeli a szavazás megismétlését és a korábbi szavazás megsemmisítését.

(1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben. A szavazás titkosságáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A titkos szavazás történhet szavazólappal, urna igénybevételével. A titkos szavazás módját az ülésvezető határozza meg.

(3) Az urnás titkos szavazás lebonyolítása a Jogi és Önkormányzati Bizottság jelenlévő képviselő tagjainak feladata. Amennyiben a bizottságnak valamely képviselő tagja nincs jelen, úgy a képviselő-testület határozattal, az adott alkalomra kiegészíti a szavazatszámláló bizottságot, úgy, hogy az legalább 3 tagú legyen.

(4) A szavazatszámláló bizottság a szavazatok összeszámlálása után megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát.

(5) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke számol be a képviselő-testületnek.

(1) Az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben név szerinti szavazást kell elrendelni.

(2) Név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát a polgármester, távollétében az alpolgármester olvassa fel.

(3) A képviselők az „igen” „nem”, illetve a „tartózkodás” szavak érthető kimondásával szavaznak. Az elnök vagy az őt helyettesítő képviselő a szavazást a képviselők névsorán feltünteti, a szavazatokat külön-külön összeszámolja, és kihirdeti a szavazás eredményét. A szavazási névsor a jegyzőkönyv része.

(4) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha a jogszabály titkos szavazást ír elő, valamint, ha a képviselő-testület előzőleg döntött a titkos szavazás alkalmazásáról.

(1) A képviselő-testület rendes ülésein a polgármester írásos beszámoló keretében tájékoztatja a képviselő-testületet az előző rendes ülés óta történt fontosabb polgármesteri tevékenységekről (polgármesteri beszámoló).

(2) A polgármester írásos kimutatást készít a korábbi üléseken elfogadott határozatokról, és ebben beszámol azok végrehajtásának alakulásáról. A kimutatásban szerepelnie kell a határozat számának és címének, valamint a végrehajtásról, teljesülésről szóló tájékoztatásnak. Amennyiben az adott határozattal kapcsolatosan már beszámoltak, az adott határozatnak a végrehajtásáról szóló tájékoztatás után a következő képviselő-testületi üléseken már nem kell szerepelnie a kimutatásban.

(3) A települési képviselő az ülésen a polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet.

(1) A képviselő-testület üléséről az Mötv. 52. §-a alapján jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.

(3) A jegyzőkönyv egy-egy példányát, annak aláírása után – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével – a lakosság számára betekintésre a Lengyeltóti Közös Önkormányzati Hivatalnál hozzáférhetővé kell tenni.

(1) A képviselő-testület – a naptári évtől eltérő – éves munkaterv szerint dolgozik. Az éves munkaterv minden év március 1-től a következő év március 1-ig szól. Az éves munkatervet a polgármester minden év decemberében köteles beterjeszteni a képviselő-testület elé.

(2) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(1) Az önkormányzati képviselő jogállását az Alaptörvény, az Mötv. és a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény rendelkezései határozzák meg.

(2) Az önkormányzati képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(3) A települési képviselő megbízatása a választással jön létre, jogait a képviselői eskü letételétől gyakorolhatja, feladatait társadalmi megbízatásként látja el.

(4) A képviselő-testület tagjait és a bizottságok nem képviselő tagjait tiszteletdíj illeti meg. A képviselő-testület tagjait, valamint a bizottságok tagjait és elnökeit megillető tiszteletdíjat a települési önkormányzati képviselők költségtérítéséről, tiszteletdíjáról és az egyéb juttatásokról szóló külön rendelet állapítja meg.

Az önkormányzati képviselő köteles:

A képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatáskörök jegyzékét az Mötv. 42. § tartalmazza.

(1) A képviselő-testület feladatainak hatékonyabb, eredményesebb ellátása érdekében, illetve a jogszabályi előírásoknak megfelelően állandó bizottságokat hoz, és ideiglenes bizottságokat hozhat létre. A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó, vagy külön rendeletében meghatározott, átruházott hatáskörben, önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel rendelkező, egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.

(2) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

(3) A bizottságok nem képviselő-testületi tagjai megválasztásukat követően a képviselő-testület előtt kötelesek esküt tenni. A bizottság teljes jogkörű tagjává az eskü letételét követően válnak.

(4) A képviselő-testület meghatározott időre és célfeladat ellátására ideiglenes (ad hoc) bizottságot hoz létre, amely bizottság a feladat teljesülésével automatikusan megszűnik. A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg. Az ad-hoc bizottságban végzett munkáért külön díjazás nem jár. Az ad-hoc bizottságra egyebekben a bizottságokra vonatkozó szabályok irányadók.

(5) Az állandó bizottság elnöke és tagjai a települési önkormányzati képviselők költségtérítéséről, tiszteletdíjáról és az egyéb juttatásokról szóló külön rendeletben meghatározottak szerint jogosultak díjazásra.

(6) Az állandó bizottságok általános feladatai:

(1) A képviselő-testület állandó bizottsága (elnevezésük, rövidített nevük, létszámuk): Jogi és Önkormányzati Bizottság (JB) (3 fő képviselő)

(2) A Képviselő-testület határozza meg bizottsági rendszerét, a bizottságok feladatait, összetételét és választja meg bizottságok tagjait. A bizottsági tagok, a bizottsági elnök megválasztásához és visszahívásához minősített többség szükséges.

(3) A bizottság elnökét, valamint képviselő és nem képviselő (külsős) tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg. Egy képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.

(1) A bizottság ülését az elnök, illetve az elnök felkérésére vagy az elnök akadályoztatása esetén a bizottság valamelyik önkormányzati képviselő tagja hívja össze és vezeti.

(2) Több bizottság feladatkörét érintő ügy esetén együttes bizottsági ülés tartható. Együttes ülésen a bizottságok határozatképességének a megállapítása és a szavazás bizottságonként, külön-külön történik. Ebben az esetben egy közös bizottsági jegyzőkönyv készül.

(3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester, a jegyző.

(4) A bizottsági ülés helyét, idejét és napirendjét tartalmazó meghívót az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján az ülés előtti 3 nappal – rendkívüli ülés esetén 24 órával az ülés előtt – ki kell függeszteni. A bizottsági ülésre a meghívót és az előterjesztéseket minden bizottsági tag és minden tanácskozási joggal rendelkező meghívott részére a fenti időben meg kell küldeni.

(5) Az elnök köteles a bizottságot az indítványban megjelölt határidőn belülre összehívni:

(6) A bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az elnök felkérése szerinti egy, az aktuális ülésen jelen lévő tagja írja alá.

(1) Ügyrendi feladatai:

(2) Vagyonnyilatkozatokkal és képviselői összeférhetetlenséggel kapcsolatos tevékenysége:

A helyi önkormányzat tisztségviselői: a polgármester és a képviselő-testület által választott alpolgármester (1 fő), a jegyző és az aljegyző.

(1) A polgármester a választópolgárok által közvetlenül megválasztott tisztségviselő, az önkormányzat képviselő-testületének elnöke.

(2) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(3) A polgármesterre ruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 1. melléklete tartalmazza.

(4) A polgármester illetményét a képviselő-testület a jogszabály keretei között határozza meg. A polgármester egyéb munkáltatói jogokkal kapcsolatos kéréseit az alpolgármester engedélyezi.

(5) A polgármester, amennyiben a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. A polgármesteri kezdeményezés a döntés végrehajtására nézve halasztó hatályú. A polgármesteri vétó után a testület csak minősített többséggel dönthet a kifogásolt ügyben (Mötv. 68. § (1), 70. § (1) bek.).

(6) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan – az SZMSZ-ben meghatározott - a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati alábbi ügyekben [Mötv. 68. § (3) bekezdés]:

(7) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester - az SZMSZ-ben meghatározott a 28/A. §-ban meghatározott ügyek kivételével (Mötv. 42. §-a) - döntést hozhat az alábbi ügyekben:

(8) A polgármester a (7) szakasz szerinti döntéséről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja [Mötv. 68. § (2) bekezdése].

(1) A polgármester megbízatásának létrejöttére az Mötv. 63. §-a, megszűnésére az Mötv. 69. §-a, illetményének megállapítására az Mötv. 71. §-a az irányadó.

(2) A polgármester feladatait az Mötv., különösen annak 65–68. §-ai tartalmazzák. Tartós – 14 naptári napot meghaladó – szabadság esetén a polgármester előre köteles tájékoztatni a Képviselő-testületet.

(3) A polgármester:

(4) A polgármester javaslatot tesz:

(5) A polgármester:

(1) A jegyző:

(2) A jegyző a képviselő-testület és a bizottságok működése, döntése kapcsán az esetleges jogszabálysértő gyakorlatot köteles jelezni. Jelzési kötelezettségének az ülésen szóban, vagy az ülés után írásban is eleget tehet.

(3) Az Mötv. 81. § (2) bekezdése alapján a jegyzőt tartós akadályoztatása, valamint a tisztség betöltetlensége esetén, annak betöltéséig, de legfeljebb 6 hónap időtartamra az aljegyző helyettesíti.

(4) Felhatalmazást kap a jegyző, hogy a feladatok változását figyelembe véve átcsoportosítást hajtson végre, de ez nem eredményezheti a közös hivatal összlétszámának növekedését.

(5) A belső szervezeti egységek biztosítják az önkormányzati és közigazgatási feladatok politikamentes, gyors, szakszerű ellátását, az ügyek jogszerű és méltányos intézését.

(6) A házasságkötéssel kapcsolatos anyakönyvvezetői feladatok ellátása a vonatkozó rendelet szerint hivatali időn túl is munkaköri feladatként és külön jegyzői utasítás nélkül végzendő.

(7) A jegyző feladatkörére, valamint kinevezésére az Mötv. 81–82. §-ai az irányadók.

(8) A közös önkormányzati hivatal működésére az Mötv. 84. §-a, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény, valamint a szakágazati jogszabályok az irányadók.

(1) Az alpolgármester a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester. A Képviselő-testület tagjai közül 1 fő – társadalmi megbízatású – általános alpolgármestert választ. Kinevezésére az Mötv. 74–75. §-ának, megbízatása megszűnésére az Mötv. 76. §-ának, illetményére az Mötv. 80. §-ának szabályai az irányadók.

(2) Az alpolgármester feladatainak ellátására az Mötv. 74. § (2) bekezdése az irányadó.

(3) Az alpolgármester a polgármester általános helyettese. A feladatmegosztás – az általános helyettesítést kivéve – önálló hatáskört nem keletkeztet, egyedi hatósági ügyekben az alpolgármester utasítást nem adhat.

(4) Az alpolgármesterre is a polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak.

(1) Az általános helyetteseként megválasztott alpolgármester a polgármester akadályoztatása esetén az Mötv. 67. § rendelkezései szerint látja el feladatait.

(2) Az alpolgármester feladatai:

(1) A polgármester a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, a jegyző javaslatára, határozatlan időre aljegyzőt nevezhet ki a jegyző helyettesítésére és a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.

(2) Az aljegyző feladatai:

(1) A képviselő-testület által jóváhagyott előirányzatok terhére a polgármester jogosult kötelezettséget vállalni, illetve rendelkezni a Beszerzési szabályzat, a Vagyonrendelet és a Közbeszerzési szabályzat, valamint a magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseinek betartásával.

(2) A képviselő-testület az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 23. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az éves költségvetéséről rendeletet alkot.

(3) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll.

(4) Az önkormányzat vagyontárgyainak nyilvántartását, elidegenítésének, megterhelésének, vállalkozásba vitelének, illetve más célú hasznosításának lehetőségeit külön rendelet tartalmazza.

(5) A zárszámadással kapcsolatban az Áht. 91. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(1) A polgármester évente legalább egyszer – az éves munkatervben meghatározott időpontban, az Mötv 54. §-a szerinti közmeghallgatást tart. A közmeghallgatásra a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadóak.

(2) A Képviselő-testület tagjai kötelesek kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal – a polgármester közmeghallgatását követően, nyilvános ülésen - tájékoztatást nyújtanak képviselői tevékenységükről. (Mötv. 32. § (2) bek. k.) pont)

(3) A közmeghallgatás időpontját és helyét széles körben meg kell hirdetni. Az önkormányzat a közmeghallgatásról a település polgárait 15 nappal a közmeghallgatás előtt a helyben szokásos módon értesíti.

(4) A közmeghallgatás kiírására és lebonyolítására a képviselő-testületi ülés összehívásával és vezetésével kapcsolatos szabályok az irányadóak. A Képviselő-testület a közmeghallgatáson lehetővé teszi az állampolgároknak, a társadalmi szervezeteknek, hogy közvetlenül terjesszék elő közérdekű javaslataikat, kérdéseiket, valamint közérdekű kezdeményezéseiket.

A lakosság kezdeményezésére, a polgármester kezdeményezésére vagy a képviselők többségének javaslatára lakossági fórumot kell tartani, különösen a lakosságot érintő, fontosabb döntések előkészítésekor.

A rendeletek és hirdetmények helyben szokásos módon történő kihirdetése az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik.

Hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/1999(IV.27.) önkormányzati rendelet.

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az 1. melléklet: A Képviselő-testület által átruházott hatásköröket, a 2. melléklet: Hács Községi Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait,a 3. melléklet: A Hács Községi Önkormányzat által ellátandó kormányzati funkciókat,a 4. melléklet: A Képviselő-testület tagjai, és a Képviselő-testület bizottságai, társulásai felsorolását tartalmazza.