Kisberény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2003(VII.31..) önkormányzati rendelete

Kisberény Község helyi építési szabályzatáról

Hatályos: 2016. 03. 15- 2022. 11. 08

Kisberény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2003(VII.31..) önkormányzati rendelete

Kisberény Község helyi építési szabályzatáról

2016.03.15.

Kisberény község Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv) 6. §-ában kapott felhatalmazás alapján – a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. Törvényre (a továbbiakban BTSZ), valamint az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban OTÉK) figyelemmel- az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános előírások

1. §

.

(1) A rendelet hatálya Kisberény község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni - az általános érvényű jogszabályok mellett - e rendelet előírásainak és az annak mellékleteit képező szabályozási terveknek megfelelően szabad.[1]
(3) A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei:
-a külterületi és a belterületi határvonal
-a szabályozási vonalak
-az övezeti határok és övezeti jelek
-az építési övezeti előírások
-az építési határvonalak
-az e rendelettel védetté nyilvánított természeti és művi értékek
-a sajátos jogintézmények
-az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei
-a védőfásítás a lakókertek végénél.[2]
(4) A kötelező erejű szabályozási elemek csak a rendezési terv módosításával változtathatók, képviselőtestületi jóváhagyással. Az egyéb elemek változtatása – a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával – hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.
(5) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet-és az építészeti-érték védelmi követelményeknek.
(6) A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát; a kialakult telekméreteket, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek nem alakítható ki.[3]
(7) [4]
(8) [5]
(9) Kisberény belterületétől, a Halsak patak völgyétől délre fekvő meredek völgyoldalt felszínmozgásra fokozottan veszélyes területenként tartja nyilván az illetékes földtani hatóság. E területen tervezett terület-igénybevétel esetén az építési tevékenység megalapozására geotechnikai, mérnökgeológiai szakági vizsgálat szükséges.[6]
(10) [7]
(11) A település igazgatási területének beépítésre szánt területein a vonatkozó jogszabály alapján fákat kivágni csak a jegyző engedélyével lehet. A fakivágást követően az ingatlanon fapótlást kell elvégezni.[8]
(12) Állattartó épületet és trágyatárolót lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni.[9]
(13) Az itt nem szabályozott kérdésekben az OTÉK és a BTSZ vonatkozó előírásait kell figyelembe venni.
(14) A település beépítésre nem szánt területein 3000 m2-nél kisebb telket – a közlekedési, közmű-elhelyezési és hírközlési terület, valamint közhasználatú zöldterület, védőerdő, illetve a közlekedési, közmű-elhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület kivételével – kialakítani nem szaba.[10]
II. Fejezet

Településszerkezet, területfelhasználás

2. §

.

(1) A település közigazgatási területének
a./ beépítésre szánt területei - építési övezetei:
aa/ lakóterület, ezen belül
-falusias lakóterület (Lf), ahol a megengedett legnagyobb szintterületsűrűség 0,3.
ab/ egyéb ipari gazdasági terület, ezen belül
-a közműellátás (víztározó) (GIP-K) és a hírközlés (átjátszóállomás) (GIP-H) területigényes létesítményeinek területe
ac/ különleges terület, ezen belül
- temető (KÜ-T)
- idegenforgalmi fogadóhely (KÜ-I)[11]
b./ beépítésre nem szánt területei-övezetei:
ba./ közlekedési és közműterület (KÖu)
bb./zöldterület-közpark (Zkp)
bc./ erdőterület, ezen belül
- védelmi (E-V)
- turisztikai (E-T)
bd./ mezőgazdasági terület, ezen belül
- szántó (M-SZ)
- gyep, legelő, rét (M-GY)
be./ vízgazdálkodási terület
- folyó és állóvizek medre és parti sávja (V)
(2) A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek, valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.[12]

Falusias lakóterület

3. §

.

1. A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

Jel

Beépítési mód

Beépítési %
maximum

Építménymag.
maximum

Telekterület
minimum

Lf1

O

30

4,5*

1500

Lf2

O

30

4,5*

2000

Lf3

O

30

4,5*

3500

Lf4

SZ

30

4,5*

3500
* A mezőgazdasági (üzemi) és egyéb gazdasági épületek építménymagassága max 6,5 méter lehet.[13]
(2) A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14. §. előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:
a., az OTÉK 14. § (1) bekezdés szerinti épületmagasság 7,5 méter helyett 3,5-4,5 méter, melyet a szabályozási terv is tartalmaz
b., nem helyezhetők el az OTÉK 14. § (2) bekezdés 2 és 8 pontjában felsorolt létesítmények
(3) A lakóterület építési telkein - 1-2 egységes egy tömegű lakóépületek építhetők.
(4) A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a jelenlegi telekstruktúrát és a helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:
a., a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet, úgy hogy új telekalakításnál a telekszélesség 18,0 méternél kevesebb nem lehet. Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.
b., a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet
c., az építési telkeken
ca.,az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a kialakult állapothoz igazodó legyen. Az épületek tetőfedése színes (szürke nem) cserép, betoncserép; a tető hajlásszöge 35-45o közötti lehet a cb., pontban foglalt kivételekkel
cb.,az utcafronti építési határvonaltól mért 20 m távolságon túl korszerű technológiával és anyaghasználattal megvalósuló – a mezőgazdasági gazdálkodást szolgáló (üzemi) – építmények is elhelyezhetők, minimum 10o-os hajlásszögű tetővel, tájba illeszkedő, semleges színű felületképzéssel (donga formájú építmény is létesíthető)
cc.,az OTÉK melléképítményei közül siló csak az utcafronti építési határvonaltól mért 20 m távolságon túl helyezhető el, úgy, hogy legmagasabb pontja 15 m-nél magasabb nem lehet, de a kiszolgáló gépészeti berendezés e fölé is emelkedhet
d.,az építési telken az OTÉK fogalommeghatározásai között definiált melléképítmények helyezhetők el, a kirakatszekrény és a föld feletti gáztartály kivételével
e.,az elő- oldal-és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:
-az előkertet – az építési határvonal figyelembe vételével - a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni
-az oldalkertet a beépítési mód függvényében – a kialakult helyzet és az OTÉK 35. §. előírásai alapján – kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy a (6) bekezdésben előírtak nem csak az „elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül” érvényesek, hanem az elő- és oldalkert egészére vonatkoznak
-a hátsókertet az építési határvonal figyelembevételével kell biztosítani.[14]
f., az elő- oldal-és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:
-az előkertet – az építési határvonal figyelembe vételével - a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni
-az oldalkertet a beépítési mód függvényében – a kialakult helyzet és az OTÉK 35. §. előírásai alapján - kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy a (6) bekezdésben előírtak nem csak az „elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül” érvényesek, hanem az elő- és oldalkert egészére vonatkoznak. A jogszabályban előírt értéknél kisebb oldalkerti mérettel rendelkező meglévő épületek egyedi építési ügyeinek engedélyezési eljárásába a tűzoltó szakhatóságot be kell vonni.
-a hátsókertet az építési határvonal figyelembevételével kell biztosítani
(5) A lakóterületen
a./ legalább a részleges közműellátás, és
b./ a burkolt út
biztosítandó.
(6) A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani.
(7) A lakóterület építési telkein a zöldfelületi arány minimum 50 % kell legyen.
(8) Terepszint alatti építmények (pince) a talajmechanikai és talajvíz viszonyok figyelembevételével egy szint mélységben, a telken beépített területet meg nem haladó kiterjedéssel létesíthetők.
(9) A lakóterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.
1. A falusias lakóterületen a mezőgazdasági termeléssel, tárolással és feldolgozással kapcsolatos építmények csak akkor létesíthetők, ha a lakóterületre vonatkozó környezetvédelmi előírások betartása igazoltan biztosított.[15]
Egyéb ipari gazdasági terület

4. §

.

(1) Az egyéb ipari gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 20. §. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el a (3) és (5) bekezdés szerinti létesítmények.
(2) Az egyéb ipari gazdasági terület az alábbi övezetekre tagozódik:
a./ a közműellátást biztosító területigényes létesítmény (víztározó) (GIP-K) és
b./ a hírközlést biztosító területigényes létesítmény (átjátszóállomás) (GIP-H)
területe.
(3) Az egyéb ipari gazdasági területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.
Különleges terület

5. §

.

(1) A település területén különleges terület a temető területe, valamint az idegenforgalmi fogadóhelyek területe.[16]
(2) A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők.
(3) Urnás temetés elsősorban urnasírokkal javasolt, urnafal csak zárt kerítésként alakítható ki.
(4) A területen:
a./ legalább a részleges közműellátás, és
b./ a burkolt út
biztosítandó.
(5) A különleges területek építési övezeti előírását a belterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

Jel

Beépítési mód

Beépítési % maximum

Építménymag. maximum

Telekterület minimum

Kü-T

SZ

10

5,5*

5000

Kü-I

SZ

30

5,5*

2000
* Az építési övezetre megállapított maximális építménymagasságnál nagyobb építménymagasság (max 8,0 m) is létesíthető ha azt az adott funkció miatt szükséges technológiai-magasság (pl. harangláb, sportcsarnok, uszoda) indokolttá teszi. Eltérés esetén a megengedett legnagyobb építménymagasság max. 8,0 m, amely esetén e rendelet és az OTÉK további rendelkezéseit, különös tekintettel az építési helyre vonatkozóakat, együttesen be kell tartani.”[17]
(6) A különleges területeken a zöldfelületi arány minimum 50% kell legyen.[18]
(7) A különleges terület lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.
(8) Az idegenforgalmi fogadóhelyek területén falusi egészségmegőrző, regenerálódási lehetőséget, sport-és hagyományőrző programokat, kulturális rendezvényeket és egyéb élményprogramokat biztosító, illetve befogadó épületek, építmények, a falusi turizmust szolgáló fizetővendég-szálláshelyek, valamint a tulajdonosok és a személyzet számára szolgáló lakások és azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.[19]
(9) Az idegenforgalmi fogadóhelyek övezeti előírását a belterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

Jel

Beépítési mód

Beépítési % maximum

Építmény magasság maximum

Telekterület minimum

Kü-I

SZ

30

5,5

2000
A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság(max.8,0 m)is létesíthető ha azt az adott funkció miatt szükséges belmagasság(pl.sportcsarnok,uszoda) indokolttá teszi.[20]
(10) Az idegenforgalmi fogadóhelyek területének feltárása és kiszolgálása magánútról biztosítható, melynek helyét és nagyságát a terület egészére vonatkozó telekalakítási eljárás keretében kell meghatározni.
A magánút telekszélességének legalább 12 méternek kell lennie. (Területének nagyságára nem vonatkozik az övezetre előírt legkisebb telekterület)[21]

Közlekedési és közműterület

6. §

.

(1) A közlekedési és közműterületekre vonatkozóan az OTÉK 26. §. előírásait kell alkalmazni, a (3) bekezdés 2, 3, 4 pontja kivételével.
(2) A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.
(3) A közlekedési- és közmű területen - a védőtávolságokra is figyelemmel - a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat föld alatt elhelyezhető legyen.
(4) Az utak mentén fasorok ültetendők, a meglévő fasorok, fás bozótok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben, amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.
(5) A közlekedési és közműterületek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazza.

Zöldterület

7. §

.

(1) A területre vonatkozóan az OTÉK 27. §. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy nem helyezhetők el az OTÉK 27. §. (4) bekezdés b és c pontja szerinti létesítmények.
(2) A területen belüli kötelező zöldfelületi minimum 80%, melyet többszintesen kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 50% legyen.
(3) A területen közlekedési, közmű- és hírközlési hálózatok, létesítmények és berendezések – gyalogos és kerékpárutak illetve közvilágítás kivételével – valamint reklámtáblák nem helyezhetők el.
(4) A zöldterület lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Erdőterület

8. §

.

(1) Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK 28. §. előírásai közül a védelmi és a turisztikai rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni azzal, hogy az építmények elhelyezéséhez az illetékes erdészeti hatóság hozzájárulása is szükséges.[22]
(2) A védelmi rendeltetésű erdőterületen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető. Ezen a területen építményt elhelyezni nem szabad. Csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható.
(3) A nem védelmi rendeltetésű erdőterületen a 10 ha-nál nagyobb földrészleten legfeljebb 0,3 % beépítettséggel elhelyezhetők az erdő rendeltetésének megfelelő építmények. [23]
(4) [24]
(5) Erdőterületen kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad.
(6) Az erdőterületen – a 040/2 helyrajzi számú ingatlanon – meglévő lakóépület adottságként kezelendő, korszerűsíthető, felújítható, egy alkalommal nettó 25 m²-rel bővíthető.
(7) Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Mezőgazdasági terület

9 §.

(1) A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29. §. előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:
a./az OTÉK 29. § (3) bekezdés szerint létesíthető lakóépületek építménymagassága 7,5 m helyett 3,5-4,5 m lehet
b./a mezőgazdasági területen épületet létesíteni a BTSZ vonatkozó előírásai szerint lehet [25]
c./ [26]
d./ [27]
(2) [28]
1. A mezőgazdasági területen az új épületeket, építményeket szabadon állóan kell elhelyezni és kialakítani. Az épületek tetőfedése – a nagy fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – színes (szürke nem) cserép, betoncserép; a tető hajlásszöge 35-45o közötti lehet. A 6 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez) vagy fémlemezfedéssel is építhetők.[29]
(4) A mezőgazdasági területen az épületek, építmények elhelyezésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy azok a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsák. Az építkezés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében kárt ne okozzanak.
(5) [30]
(6) A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.

Vízgazdálkodási terület

10. §

.

(1) Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30. §. előírásait kell alkalmazni. Emellett figyelemmel kell lenni a vonatkozó jogszabályok előírásaira is.[31]
(2) [32]
(3) A tervezett tó kialakításának feltétele, hogy az érintett terület építésföldtani adottságaiban olyan változásokat (felszínmozgás, talajvízszint emelkedés) ne eredményezzen, melyek az épített és természeti környezetet veszélyeztetnék, ezért mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatokkal kell tisztázni létesítésének várható hatásait
(4) A vízfolyások jókarbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6-6 m, a víztározó mellett 3 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.
(5) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.
(6) A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.
III. Fejezet

Közhasználatra szolgáló területek

11. §

.

(1) Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a közforgalom elöl el nem zárt magánutak, valamint a zöldterület és a turisztikai erdők a közhasználatra szolgáló területek.
(2) A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.
(3) A közterületek rendeltetéstől eltérő használatának részletes szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(4) A területen csak fásított parkolókat lehet kialakítani.
IV. Fejezet

Közműellátás, közmű- és hírközlési létesítmények

12. §

.

(1) A beépítésre szánt területeken legalább a részleges közműellátást kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:
a./ a közüzemi villamosenergia-szolgáltatás
b./ a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a külön jogszabályban meghatározott oltóvíz-intenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal)
c./ a közüzemi szennyvízelvezetés vagy a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés alkalmazható[33]
d./ a közterületi nyíltrendszerű csapadékvíz-elvezetés
megoldott legyen.
(2) A beépítésre nem szánt területeken az (1) bekezdés szerinti közműellátás biztosítandó, azzal az eltéréssel, hogy amennyiben nincs lehetőség a közcsatornára történő csatlakozásra, új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna közműpótló) megléte esetén lehet.
(3) A fenti közműellátás megléte feltétele az építési telekké nyilvánításnak és a beépíthetőségnek.
(4) A zárt tárolóban összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet somogytúr-berencsepusztai kell szállítani.
(5) Az igazgatási terület csapadékvizeinek elvezetése, valamint a tervezett tó kialakítása vízjogi engedélyköteles tevékenység, melyhez az engedélyt az illetékes vízügyi hatóságtól kell megkérni a vonatkozó külön jogszabályok szerint.[34]
(6) [35]

Kommunális ellátás, kommunális létesítmények

13. §

.

(1) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a Zöldfok Rt. közreműködésével - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.
(2) Az esetleges állati tetemeket a lengyeltóti dögkút beteltét követően feldolgozóhelyre kell szállítani.
V. Fejezet

Környezetvédelem

14. §

.

(1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:
a./a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
b./ megelőzze a környezetszennyezést
c./ kizárja a környezetkárosítást
(2) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.
(3) A területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a vonatkozó országos előírások határozzák meg. A területen csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek ezen előírásokat kielégítik.[36]
(4) A település területén talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető. Kisberény község közigazgatási területe a BTSZ vonatkozó tervlapja szerint SZ-1 övezeti jelű felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny területnek minősül.[37]
(5) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés, valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.
(6) A településen a zajvédelem a vonatkozó országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartársa kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a közlekedésből származó megengedett A-hangnyomásszint a lakóterületeken az összekötőutak mentén 60/50 dB a település egyéb lakóterületein 55/45 db, a a temető területén és a beépítésre nem szánt területeken- a közlekedési és közműterületek kivételével-50/40 dB.[38]
(7) A tervezési területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.
(8) A település területén üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető.

Természet- és tájvédelem

15. §

.

(1) A településen a Natura2000 területek, a magterület és az ökológiai folyosó övezete által érintett területek, illetve a védelemre javasolt helyi jelentőségű természetvédelmi területek (a továbbiakban: természetvédelmi érintettségű területek) helyrajzi számait, valamint a tájképvédelmi érintettségű területek helyrajzi számait a 2. sz. függelék tartalmazza. A helyi jelentőségű védett természeti emléket a 3. sz. melléklet tartalmazza. [39]
(2) A helyi jelentőságű természetvédelmi területekre hosszú távú természetvédelmi kezelési tervet kell készíteni; a terv elfogadásáig a területen fakivágás, bozót- és cserjeirtás nem engedélyezhető, illetve nem végezhető. A területeken csak természetvédelmi kezelési terv alapján lehet építési munkát, tereprendezést végezni, melyhez az illetékes természetvédelmi kezelő és hatóság hozzájárulása is szükséges. [40]
(3) A helyi természeti értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendeletben kell megállapítani.
(4) Táj- és településkép-védelmi okokból
-a belterületi szabályozási terven jelölt helyen védősávot kell kialakítani tájba illő őshonos fajokkal és a hagyományos faluképhez illeszkedő cserjékkel, valamint
-útsorfásítást kell végezni a meglévő és tervezett új utak mentén.
-nem létesíthető közmű- és energia-, táv- és hírközlésvezeték a területen meglévő és a településszerkezeti tervben javasolt fasorok nyomvonalában.

Kulturális örökségvédelem

16. §

.

(1) A település területén nyilvántartott régészeti lelőhelyek találhatók. Ezeket a – tájékoztató jelleggel- a belterületi szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 3. függelék tartalmazzák.

[41]

(2) Az e rendelettel védetté nyilvánított helyi művi értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 4. sz. melléklet tartalmazza.[42]
(3) A helyi művi értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendeletben kell megállapítani, melyben a lehetséges önkormányzati támogatásokon túl a védendő értékek hasznosításának különböző változatait is meg kell határozni.
VI. Fejezet

Sajátos jogintézmények

17. §

.[43]

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

18. §

.

(1) Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.
(2) [44]
(3) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.
(4) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az - 3/1986. KT. számú rendelettel jóváhagyott – „Lengyeltóti településcsoport összevont rendezési terv jsz: 85-17 (SOMOGYTERV 1985)” Kisberényre vonatkozó része.

1. melléklet

2. melléklet

Természet- és tájvédelem

1./ Helyi jelentőségű védett természeti emlék:

Sorszám

Latin név

Magyar név

Hrsz

1.

Crataegus monogyna.

Egybibés galagonya

031/1

3. melléklet

Művi értékek védelme
Helyi védelem alatt álló művi értékek

1. Gazdasági épület

Petőfi S. u. 14.

2 hrsz

2. Lakóház

Petőfi S. u. 16.

3 hrsz

3. Polgármesteri Hivatal

Petőfi S. u. 36.

14 hrsz

4. Lakóház

Petőfi S. u. 38.

15 hrsz

5. Lakóház

Petőfi S. u. 48.

20 hrsz

6. Iskolakápolna

Petőfi S. u.

21/1 hrsz

7. Kőkereszt a kápolna előtt

Petőfi S. u.

82 hrsz

8. Világháborús emlékmű

Petőfi S. u.

82 hrsz

9. Lakóház

Petőfi S. u. 51.

93 hrsz

10. Lakóház

Petőfi S. u. 39.

98 hrsz

11. Útmenti kőkereszt

bekötőút

116 hrsz

12. Lakóház és gazdasági épület

Petőfi S. u. 7.

118 hrsz

13. Lakóház és gazdasági épület

Petőfi S. u. 5.

119 hrsz

14. Temetői kőkeresztek

Temető

165 hrsz

15. Útmenti kőkereszt

közút

073 hrsz

1. függelék a 3. melléklethez

A HÉSZ ELŐÍRÁSOKBAN MEGHIVATKOZOTT

JELENLEG HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK

1. A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet

2. A nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek általveszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet

3. A vizek és a közcélú létesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. renelet

4. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet

5. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet

6. A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVMEüM rendelet

7. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet

2. függelék a 3. melléklethez

TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM

1. TERMÉSZETVÉDELMI ÉRINTETTSÉGŰ TERÜLETEK

1. Natura 2000 terület (Vityai erdő HUDD 20047) helyrajzi számai:

046/1, 051

1. Magterület övezeti helyrajzi számai:

051, 059 egy része, 061 egy része
1.3 Ökológiai folyósó övezet helyrajzi számai:
017 egyrésze, 019, 021/1-15, 021/17-19, 021/1-3 egy része, 022/4, 024/6-10, 026/1-5 egy része, 026/6-13, 027/1 egy része, 028/3-8 egy része, 031/1, 031, 033, 036/6 egy része, 038 egy része, 040/1-3, 042 egy része, 044/1-2, 046/1-2, 048/2 egy része, 050, 061 egy része, 064 egy része, 066, 067, 069, 070, 072
1.4 Védelemre javasolt helyi jelentőségű természetvédelmi területek helyrajzi számai:
48, 49, 50, 51, 52, 53, 54, 55, 83, 84, 85, 86, 87, 88
017, 019, 021/1-19, 022/1-4, 024/2-5, 024/6-15, 026/1-11, 026/13, 027/1, 031/1-2, 032, 033, 034/5, 040/1-3, 044/2, 045/1, 046/2, 047, 049, 050 egy része, 051, 055, 057, 058, 059, 061, 064 egy része, 066, 067, 069, 072

1. TÁJKÉPVÉDELMI ÉRINTETTSÉGŰ TERÜLETEK

034/2, 034/5-9, 034/11, 036/1, 036/3-6, 038, 040/3 egy része, 042, 044/1-2, 045/1 egyrésze, 046/2 egy része, 051 egy része

3. függelék a 3. melléklethez

MŰVI ÉRTÉKEK VÉDELME

1. Régészeti területek

1. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek

Azonosító

Hrsz.

40049

31, 34, 36, 37

40051

80, 57, 033

47364

051, 051

47380

101, 102, 103, 104, 105, 106, 107, 109, 110/1, 110/2, 112, 113, 114, 115, 048/1, 048/2

47383

036/1, 036/3, 036/4, 036/5, 036/6, 036/1

47386

036/1, 035