Kisberény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

3/2009.(III.27.) rendelete

A szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályairól

(egységes szerkezetben a 7/2009.(IX.10.) , 11/2009.( XI.25.), 12/2009(XI.25.),  5/2010.(IV.22); 7/2011.(IV.27.), 13/2011.(X.13.), 15/2011.(XI.29.), 6/2013.(IV.24.), 20/2013.(XII.17.) önkormányzati rendeletekkel)

Kisberény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A.§. (2) bekezdésében, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló – többször módosított – 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Sztv.) 1.§. (2) bekezdésében, 10.§. (1) bekezdésében, 25.§. (3) bekezdésében, 26.§-ában, 32.§. (3) bekezdésében, 37/D.§. (3) bekezdésében, 43/B.§. (1) és (3) bekezdésében, 45.§. (1) bekezdésében, 46.§. (1) bekezdésében, 47.§-ának (1) bekezdésében, 50.§-ának (3) bekezdésében, 62.§. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja:

I.

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1.§.

A rendelet hatálya kiterjed:

(1)Kisberény Községi Önkormányzat közigazgatási területén élő, lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre.

(2)Az Sztv. 6.§-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Kisberény község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.

(3)Az Sztv. 7.§-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország[1] területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(4)Az Szmtv. szerinti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a 3 hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország[2] területén gyakorolja, és bejelentett lakóhellyel rendelkezik; valamint az Sztv. 32/B.§-ának (1) bekezdésében meghatározott időskorúak tekintetében az Sztv. 3.§. (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott személy körre, amennyiben az ellátás időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

(5)A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a Kisberény Községi Önkormányzat által szervezett és nyújtott ellátásokra.

(6)Az (1) – (4) bekezdésekben foglaltakon kívül, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, az önkormányzat köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt biztosítani, ha annak hiánya életét, testi épségét veszélyezteti.

Eljárási rendelkezések

2.§.

(1)Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmet az önkormányzathoz, vagy a Lengyeltóti Közös Önkormányzati Hivatalhoz (továbbiakban: Közös Önkormányzati Hivatal) kell benyújtani.[3]

(2)Kisberény Község Önkormányzata a szociális alapellátásokat (étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés), nappali ellátást a Lengyeltóti székhellyel működő intézményi társulás keretében létrehozott és fenntartott Alapszolgáltatási Központ intézményben biztosítja.

(3)A (2) bekezdésben foglalt ellátások igénybevétele iránti kérelmet az Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez kell benyújtani. A kérelmet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999.(XI.24.) SZCSM rend. 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani. Az intézményvezető dönt az intézménybe történő felvételről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról.

(4)Az eljárás megindítása történhet kérelemre, illetve hivatalból.

(5)Az igénylő köteles saját és családja szociális és anyagi helyzetének feltárásában közreműködni. Így az Sztv. 4.§-nak megfelelő jövedelemigazolásokat, nyilatkozatokat, költségeket igazoló okmányokat, számlákat becsatolni.

(6)Ha a szociális támogatás időtartama alatt anyagi, szociális és lakáskörülményeiben változás következik be, illetve a közös háztartásban élők jövedelme változik, azt köteles 15 napon belül bejelenteni.

(7)A jogosultság megállapításakor a jövedelemszámításnál

• a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
• a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.

A jövedelem igazolható:

• havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolással,
• munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátást igazoló szelvénnyel, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolással,
• a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámlakivonatot,
• vállalkozó esetén az illetékes APEH igazolását a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról.

A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni:

• a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
• a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt.

(8)Amennyiben a benyújtott kérelem hiányos, a Közös Önkormányzati Hivatal[4] felszólítására a kérelmező 8 napon belül köteles a hiányosságokat pótolni. Ha a kérelmező adatközlési, illetve hiánypótlási kötelezettségének a megadott határidőre nem tesz eleget, a kérelmét el kell utasítani.

(9)Ha az önkormányzat – akár hivatalos tudomás, vagy környezettanulmány alapján – a kérelmező életkörülményeire tekintettel az (5) bekezdés szerinti jövedelemigazolások valódiságát vitatja, felhívja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják az igazolt jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

(10)A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. rend. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

(11)[5]A rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, önkormányzati segély egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban kell rendelkezni.

(12)A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás (különösen: élelmiszer, ruházat, gyógyszer, tanszerellátás) formájában nyújtható az Alapszolgáltatási Központon keresztül, amennyiben a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 68.§-a szerinti védelembe vett gyermek él. Összege védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 20%-a, de összesen legfeljebb a segély 60%-a nyújtható természetben.

(13)A képviselő-testület a szociális ellátások igénylése során az elektronikus ügyintézés lehetőségét kizárja.

(14)A szociális ellátásra való jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

3.§.

(1) Az önkormányzat feladat- és hatáskörébe utalt szociális hatósági ügyben határozattal dönt.

(2) A képviselő-testület dönt:

-méltányossági ápolási díj;[6]

-szociális hatósági ügyekben kivételes méltányosságból, egyedi elbírálással;

-személyes gondoskodást nyújtó intézményvezetői döntések elleni beadványokról;

    -     önkormányzati segély iránti kérelmekről. [7]

(3) A Polgármester átruházott hatáskörben:

-- megállapítja a temetési célú önkormányzati segélyt;[8]

-engedélyezi a köztemetést;

-rendkívüli esemény (pl. viharkár) vagy különös méltánylást érdemlő szociális helyzet esetén – a 13.§ (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően – esetenként 10.000,-Ft-ig támogatást nyújt az arra rászorulónak. A támogatás vissza nem térítendő egyszeri segély vagy visszatérítendő kölcsön formájában nyújtható.

(4) [10]A Jegyző átruházott hatáskörben:

• megállapítja a méltányossági közgyógyellátásra való jogosultságot.

(5) [11]A polgármester és a jegyző döntése ellen a képviselő-testülethez fellebbezéssel lehet élni.

(6) [12]A 3.§ (3) bekezdés harmadik francia bekezdésében foglalt visszatérítendő támogatás nyújtására vonatkozóan jelen rendelet 15.§ (7) bekezdésének rendelkezései az irányadók.

4.§.

(1)A pénzbeli ellátások kifizetését, folyósítását a 3.§. szerint hozott határozat alapján a Közös Önkormányzati Hivatal[13] közgazdasági irodája végzi az alábbiak szerint:

-rendszeres pénzbeli ellátás folyósítása esetén utólag, minden hónap 5. napjáig,

-esetenkénti megállapításnál a határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 napon belül átutalással vagy készpénz kifizetésével történik.

(2)A jogosulatlanul igénybevett ellátás megtérítésére az Sztv. 17.§-ában foglaltak az irányadók.

5.§.

(1)A jegyző a beérkezett kérelmeket döntésre előkészíti, a támogatásra való jogosultság fennállását folyamatosan figyelemmel kíséri és szükség esetén  javaslatot tesz a támogatás megszüntetésére.  

(2)A rendszeres pénzbeli ellátásokra való jogosultságot – ha e rendelet másként nem rendelkezik – évente, egy ízben felül kell vizsgálni.[14]

II.

Pénzbeli ellátások

Aktív korúak ellátása

Rendszeres szociális segély

6.§.

(1)A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyek körének meghatározására, az ellátás megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára és a hajléktalan személyek részére történő megállapítására vonatkozóan a Sztv. rendelkezéseit változtatás nélkül kell alkalmazni.

(2) [16]Az aktív korúak ellátásra jogosult személy is rendszeres szociális segélyre jogosult, aki:

a.)egészségkárosodása 40% (orvosi szakvélemény alapján)

b.)várandós anya (szülész-nőgyógyász szakorvosi vélemény alapján)

c.)folyamatos pszichiátriai kezelés alatt áll (szakorvosi vélemény alapján)[17]

d.)[18]a közfoglalkoztatáshoz szükséges foglalkozás egészségügyi szakvélemény alapján csak feltételekkel alkalmas, és akit a szociális helyzete képtelenné teszi arra, hogy a munkába lépés feltételeként előírt szükséges gyógyászati segédeszközöket megvegye, a szakorvos által előírt kiegészítő feltételeket biztosítsa

Hátrányos szociális helyzetűnek minősül aki:

-a foglalkoztatást helyettesítő támogatás megállapításának jövedelmi és vagyoni helyzete alapján a családban az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét, és a vele egy háztartásban élő családtagnak vagyona nincs.

e.)a közfoglalkoztatáshoz szükséges foglalkozás egészségügyi szakvélemény alapján nem kapott ’alkalmas’ minősítést.

(3)A rendszeres szociális segély megállapításának és folyósításának feltételeként a jogosult személy a Közös Önkormányzati Hivatallal[19] és az önkormányzat által kijelölt szervvel köteles együttműködni.

7.§.

Az együttműködés eljárási szabályai

(1)A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátásra jogosult személy az önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködésre köteles.

Az együttműködési kötelezettség kiterjed

• az együttműködésre kijelölt szervnél történő nyilvántartásba vételre,
• beilleszkedést segítő programról való írásbeli megállapodás megkötésére,
• a programban foglaltak teljesítésére.

(2)Az együttműködésre kijelölt szerv a Lengyeltóti székhellyel működő Alapszolgáltatási Központ.

(3)A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy köteles:

a)rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül megjelenni az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vétel céljából (kivéve az ellátásra egészségkárosodott jogcímen jogosultak),

b)együttműködni az együttműködésre kijelölt szervvel a beilleszkedést segítő program elkészítésében,

c)a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a megállapodást megkötni,

d)a folyamatos kapcsolattartásra az együttműködésre kijelölt szervnél, és a megállapodásban foglalt időközönként az együttműködésre kijelölt szervnél megjelenni (3 havonta).

(4) Az Alapszolgáltatási Központ a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködés keretében:

a)figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján - a szervnél történő megjelenésekor - nyilvántartásba veszi,

b)tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt az Szt. 37/D. § (2) bekezdése szerinti beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,

c)a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,

d)folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

e)legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges - a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával - módosítja a programot,

f)jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

g)a (4 ) bekezdés e) pontja szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,

h)az előírt határidők (15 nap, 60 nap) be nem tartása, és a megjelenés elmulasztása esetén a határnapot követő 3 munkanapon belül írásban felszólítja a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyt a mulasztás okának igazolására,

i)a személyes találkozásokra szóló értesítést a találkozást megelőzően 5 munkanappal korábban kézbesíti a rendszeres szociális segélyben részesülő részére,

j)vizsgálja, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az előírt képzésen, programban való részvételi kötelezettségének eleget tesz-e,

k)elbírálja a h) pontban foglalt mulasztás esetén benyújtott igazolási kérelmeket,

l)az igazolási kérelem elutasítását követő 3 munkanapon belül a mulasztásról értesíti a jegyzőt.

(5)  A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy beilleszkedését segítő program a következőkre terjed ki:

1. munkaerő-piaci integrációt célzó oktatásban, képzésben, munkavégzésre történő felkészítést segítő programban való részvételre,
2. az a) pontban foglaltakhoz kapcsolódó szolgáltatások igénybevételére (pl. életmódformáló tanácsadás; szociális, mentális képességek fejlesztése).

(6) [20]

8.§.

Az együttműködési kötelezettség megszegése

(1)Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül: 

a)az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidők elmulasztása (pl. a nyilvántartásba vételre, megállapodás megkötésére előírt határidő elmulasztása),

b)a megjelenési kötelezettség elmulasztása,

c)képzésen való részvétel elmulasztása,

d)előírt programban való részvétel elmulasztása.

(2)A rendszeres szociális segélyben részesülő személy megjelenésében való akadályoztatása esetén igazolási kérelemmel fordulhat az Alapszolgáltatási Központ felé. A mulasztás orvosi igazolással, hivatalos okirattal igazolható az elmulasztott napot követő 5 munkanapon belül.

9.§.

Az együttműködési kötelezettség megszegésének

következményei

Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan az együttműködésre kijelölt szervnél két éven belül ismételten megszegi, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultságát meg kell szüntetni.

9/A. § [21] [22]

 A foglalkoztatást helyettesítő támogatás egyéb feltételei

(1) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra[23] jogosult személy köteles a lakókörnyezete rendezettségét biztosítani. A lakókörnyezet rendezettségére vonatkozóan az Szt. 35. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(2) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra[24] jogosult az (1) bekezdésben előírt kötelezettségét megszegi, ha:

a.)a lakáshoz tartozó udvar, kert, és a kerítésen kívüli utcafronti rész gyommentesítését, parlagfű irtását, rendben tartását, gaz, szemét és lom eltávolítását elmulasztja,

b.)nem végzi el az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használatát, művelését,

c.)az ingatlan, valamint a hozzá tartozó kert, udvar vonatkozásában a rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítést elmulasztja,

d.)az épület állaga veszélyezteti az emberi életet és testi épséget,

e.)udvari illemhelyek rendeltetésszerű használatát és karbantartását elmulasztja,

f.)a lakóház környezetében jelentős mennyiségű, az általa használt – annak hiányában 110 literes - hulladékgyűjtő edény űrtartalmának megfelelő mennyiségű kommunális hulladékot halmoz fel,

g.)a lakóház környezetében az emberi egészségre ártalmas veszélyes hulladékot tárol, tart,

h.)az épület, járda tisztántartását – járda hiányában 1 méter széles területsáv a telekhatár utca felőli oldalán -, a hó- és jégmentesítési kötelezettségét elmulasztja,

i.)az állattartásra vonatkozó helyi szabályok betartását - különös tekintettel az ebtartási szabályokra – elmulasztja.

(3) Az ellátásra jogosult az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölését tartalmazó felszólítástól számított 8 napon belül köteles eleget tenni az (1) bekezdésben előírt kötelezettségnek.

(4) A (2) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítését évente két alkalommal, illetve szükség esetén a Képviselő-testület egy tagja, a Közös Önkormányzati Hivatal[25]  szociális ügyintézője és az Alapszolgáltatási Központ családsegítő szolgálatának egy munkatársa ellenőrzi.

(5)[26] Az (1) bekezdés szerinti feltételek vizsgálata során a (4) bekezdés alapján végzett ellenőrzés e rendelet 1. számú melléklete szerinti felülvizsgálati lap alapján történik. A felülvizsgálati lapon az egyes feltételek meglétét, állapotát 0-tól 5-ig kell pontozni.

(6) Amennyiben az ellátásra jogosult az ellenőrzés során az átlag 30 pontot nem érte el, és mulasztásainak a (3) bekezdés szerinti felszólítás ellenére sem tesz eleget, úgy a megállapított foglalkoztatást helyettesítő támogatást[27] meg kell szüntetni.

Lakásfenntartási támogatás

10.§.

(1)

(2)Normatív lakásfenntartási támogatás esetén a lakásfenntartás elismert havi költségére, az elismert lakásnagyságra, valamint a lakásfenntartás havi összegére az Sztv. szabályait változtatás nélkül alkalmazza.[29]

(3)A lakásfenntartási támogatás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a Jegyző[30] gyakorolja.

10/A.§ [31]

Ápolási díj

11.§.

(1)Az Sztv. 41.§. (1) bekezdésében foglaltakon túl az önkormányzat ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak (Ptk. 685.§. b) pont) is, aki

a)18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi és

b)a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén annak 200 %-át; feltéve, hogy

c)a családban nincs olyan ápolásra alkalmas személy aki rendszeres pénzellátásban részesül vagy kereső tevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát nem haladja meg;

d)az ápoló, valamint az ápolt közös háztartásban élnek.

(2)Ápolási díj akkor állapítható meg, ha

a)a gondozott jövedelmének és rendszeres pénzellátásának 1 havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és

b)az ápoló és a gondozott nem kötött eltartási, életjáradéki, öröklési szerződést.

(3)Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rend. 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az Sztv. 43.§-ában és a 63/2006.(III.27.) Korm. rend. 25.§-ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt.

(4)Az önkormányzat az ápolási díjra való jogosultság feltételeit két évente felülvizsgálja.

(5)E rendelet alapján adható ápolási díj megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület gyakorolja.

(6)Kivételes méltányosságból, egyedi elbírálással a képviselő-testület az (1) b) pontban szabályozottaktól eltérhet.

12.§.

Ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése

(1)Az Alapszolgáltatási Központ az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését 3 havonta ellenőrzi. Az ellenőrzés során szükség esetén együttműködik a háziorvossal is. Amennyiben az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ezt a jegyzőnek haladéktalanul jelzi.

(2)Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti.

(3)Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik; ha az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre.

Önkormányzati segély

13.§[32]

(1) Az önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére önkormányzati segélyt nyújt. Az önkormányzati segély pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható.

(2) Önkormányzati segély adható az (1) bekezdésben foglaltakon túl annak, akinek

1. egészségi állapota, munkaképesség változása indokolja;
2. önhibáján kívül létfenntartása más módon nem biztosítható;
3. nyugdíjba vonulást követő időszakban az ellátás megállapításáig;
4. szabadságvesztésből szabadult személy támogatására.

(3) Önkormányzati segély akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén 200 %-át.

(4) Az önkormányzati segély maximum összege a 14.§. (3) bekezdésben foglaltak kivételével 10.000,-Ft, de rendkívüli méltányosságot indokló körülmény esetén ettől el lehet térni.

(5) Az önkormányzati segélyre való jogosultság megállapításáról szóló határozatban rendelkezni lehet arról, hogy a készpénzben nyújtott segélyt a családgondozó részére kell kifizetni. A határozatban rögzíteni kell ennek okait is.

(6) Önkormányzati segélyben egy naptári éven belül egy személy (család) három havonként részesíthető.

(7) Évente egy alkalommal részesíthető önkormányzati segélyben az a személy (család), aki (amelynek tagja) az önkormányzat, vagy az önkormányzat jegyzője által megállapított, az Sztv. 4.§. (1) bekezdés i) pontjában foglalt rendszeres pénzellátásban részesül.

(8) Természetben nyújtott átmeneti segély tekintetében a (4) bekezdésben meghatározott összegtől eltérően 20.000,-Ft-ig állapítható meg támogatás családok részére évi egy alkalommal.

14.§.[33]

(1) Alkalmankénti önkormányzati segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosító által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatások díjaként is megállapítható.

(2) Gyógyszertámogatási célú önkormányzati segély nyújtható annak, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át és havi gyógyszerköltsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10%-át.

(3) A segély összege az orvos által igazolt havi gyógyszerköltség 50 %-a. A támogatás maximum 3 hónapra állapítható meg. Egyszeri legmagasabb összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladhatja meg.

15.§.[34]

(1) Az önkormányzati segély kivételes esetben, évente egy alkalommal pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes szociális kölcsön formájában nyújtható annak a rászorult személynek, aki olyan átmeneti pénzzavarba került, vagy olyan rendkívüli kiadása merült fel, amely veszélyezteti saját és családja létfenntartását.

(2) Szociális kölcsön formájában nyújtható önkormányzati segély állapítható meg különösen:

• átmeneti megélhetési támogatásra,
• elemi kár esetén,
• temetési költségek fedezésére,
• tartós fogyasztási cikk vásárlására,
• váratlan súlyos betegség esetén,

feltéve, hogy a kérelmező személye és jövedelmi viszonyai köztudottan garantálják a visszafizetést.

(3) A kamatmentes kölcsön törlesztésének időtartama maximum 2 év.

(4) Nem állapítható meg szociális kölcsön annak a kérelmezőnek, aki korábbi tartozását nem, vagy csak fizetési felhívások útján fizette ki.

(5) A kamatmentes kölcsön maximum összege 50.000,-Ft.

(6) A közös háztartásban élők részére kamatmentes kölcsön évente egy alkalommal nyújtható.

(7) A kölcsön nyújtásáról az önkormányzat határozatot hoz, amely tartalmazza a támogatás felhasználásának célját és összegét, a visszafizetés feltételeit, a kölcsön késedelmes fizetése esetén a behajtás módját.

(8) Az önkormányzat Közös Önkormányzati Hivatalának közgazdasági irodája negyedévenként ellenőrzi, hogy a kölcsön visszafizetése a szerződésben foglaltak szerint megtörtént-e. Hátralék esetén a behajtásról intézkedik.

16.§.[35]

(1) Temetési célú önkormányzati segélyt állapíthat meg az önkormányzat annak, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) A segély megállapításának feltétele, hogy a család egy főre jutó jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-ánál, egyedül álló esetén annak 300%-ánál magasabb ne legyen.

(3) A képviselő-testület a helyben szokásos legolcsóbb temetés összegét 170.000,-Ft-ban határozza meg.

(4) A temetési célú önkormányzati segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-a.

(5) A segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani a Közös Önkormányzati Hivatalban.

(6) Az önkormányzati segély iránti kérelemhez mellékelni kell a családban jövedelemmel rendelkezők jövedelemigazolását, a temetés költségeiről a segélyt kérő nevére kiállított számlák eredeti példányát, és az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát amennyiben nem a haláleset helye szerint illetékes önkormányzattól kéri az ellátást.           

(7) A megállapított segély összegét, a határozat számát a jegyző az eredeti számlákra rávezeti.

(8) Nem állapítható meg temetési célú önkormányzati segély annak a kérelmezőnek sem, aki tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján köteles az eltemettetésről gondoskodni.

(9) A temetési célú önkormányzati segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

17.§.[36]

(1) Gyermeknevelést elősegítő önkormányzati segély állapítható meg abban az esetben, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul. Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen: valamely családtag tartós betegsége, vagy ellátatlan munkanélkülisége miatt bekövetkezett jövedelemcsökkenés, illetve az elemi kár miatt bekövetkezett rendkívüli kiadás.

(2) A segély egyszeri összege 1.000,-Ft-nál kevesebb és a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegénél magasabb nem lehet.

(3) Gyermeknevelést elősegítő önkormányzati segély egy naptári éven belül gyermekenként legfeljebb 4 alkalommal állapítható meg.

(4) A segély akkor állapítható meg, ha a kérelmező és családja egy főre jutó jövedelme

a) gyermekintézményi térítési díj átvállalása iránti eljárás esetén nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át,

b) egyéb esetben az öregségi nyugdíj 150%-át.

(5) A segély pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható. Természetbeni ellátásként nyújtható különösen, ha:

a) a kérelem a gyermek tanszerellátásának támogatására, illetve térítési díj-támogatására irányul;

b) a kérelem benyújtását megelőzően nevelési-oktatási intézménynél térítési díj, illetve egyéb, a tanítással-neveléssel kapcsolatban felmerült költségek tekintetében hátraléka keletkezett;

c) az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a gondozó a pénzbeli támogatást nem a gyermekre fordítja.

(6) A segély összegéről és formájáról határozatban kell rendelkezni. A határozatot indokolt esetben azonnal végrehajthatóvá lehet nyilvánítani.

(7) Különösen indokolt esetben a képviselő-testület a (4) bekezdésben megállapított feltételektől eltérhet.

18.§.[37]

III.

Természetben nyújtott szociális ellátások

Köztemetés

19.§.

(1)Az önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben - az Sztv. 48.§-ában meghatározottak szerint - gondoskodik köztemetésről.

(2)Az önkormányzat

a)a köztemetés költségeit hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy

b)az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi határozattal. A határozat tartalmazza a temetési költség összegét, visszafizetésének feltételeit, módját, késedelmes fizetés esetén a behajtás módját.

(3)Az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesül, amennyiben

-vagyonnal nem rendelkezik, és

-a hagyaték csak hagyatéki teherből áll, feltéve, hogy

-az eltemettetésre köteles személy és családja jövedelemmel nem rendelkezik.

Közgyógyellátás

20.§.

(1)Méltányosságból, kérelemre annak a személynek is megállapítható a közgyógyellátásra való jogosultsága, aki szociálisan rászorult és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.

(2)A közgyógyellátási igazolvány kiadása szempontjából szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, akinek

a)a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén 200 %-át és

b)a havi rendszeres gyógyító ellátása költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 25 %-át eléri.

(3)A közgyógyellátás iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rend. 9. számú melléklet szerinti formanyomtatványon a Közös Önkormányzati Hivatalban[38] kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a 63/2006.(III.27.) Korm. rend. 35.§-ában előírt igazolásokat, nyilatkozatokat.

IV.

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

21.§.

(1)A személyes gondoskodást nyújtó ellátások keretében az önkormányzat szociális alapellátások, így étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, valamint igény esetén nappali ellátás (lengyeltóti Idősek Klubjában) igénybevételét biztosítja.

(2)Az e rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások igénybevétele iránti kérelmet az Alapszolgáltatási Központ intézményvezetőjéhez kell benyújtani, a 9/1999.(XI.24.) SZCSM. rend. 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon.

Étkeztetés

22. §.

(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

       (2) Étkeztetésben részesülhet az,

a)aki a 70. életévét betöltötte vagy

b)az egészségi állapota indokolja az ellátást (különösen, ha pszichiátriai vagy szenvedélybetegségben szenved, rokkant, fogyatékos) vagy

c) hajléktalan, és

az (1) bekezdés szerinti étkeztetésről más módon nem képes gondoskodni.

        (3) Az ellátás igénybevételéről a döntést

            a) a (2) bek. a) pontjánál a személyi igazolvány;

            b) a (2) bek. b) pontjánál szakorvosi, kezelőorvosi igazolás, rokkantságot -

               fogyatékosságot megállapító határozat;

            c) a (2) bek. c) pontjánál a hajléktalan ellátást végző intézmény igazolása alapozza meg.

(4) Az igénybevételt megelőzően az Alapszolgáltatási Központ környezettanulmányt készít jelen rendelet 3. számú mellékletében foglalt értékelő lap alapján az igénylő (1) és (2) bekezdésben foglalt ellátási képessége vizsgálata céljából.

(5) Az étkeztetést azonnali intézkedéssel az Alapszolgáltatási Központi biztosítja a rendkívüli élethelyzetbe került személyek, hajléktalanok részére.

(6) A napi személyi térítési díj kiszámításához az önkormányzat által megállapított intézményi térítési díj, az étel házhoz szállítása esetén az intézményi térítési díj és az egy főre jutó szállítási költség összege szolgál. Ha az étel kiszállítása közös háztartásban élő személyek részére történik, a kiszállításért fizetendő térítési díjat csak egy személyre lehet megállapítani.

(7) Az étkezésért fizetendő havi személyi térítési díjat a napi személyi térítési díj és az adott hónapban igénybe vett étkezések számának szorzata alapján kell kiszámítani, figyelemmel jelen rendelet 27.§. (2) bekezdésében foglalt mértékre.

(8) Az ellátás iránti kérelmet az Alapszolgáltatási Központi intézményvezetőjéhez lehet benyújtani, aki dönt az igénybevételről. Az intézményvezető az ellátásra való jogosultságot határozott időre, legfeljebb egy év időtartamra állapíthatja meg.

Házi segítségnyújtás

23.§.

(1)Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2)A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:

a)az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését;

b)az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést;

c)a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

(3)Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően – az Sztv. 68/A.§. (4) bekezdése, valamint a 63.§. (8) bekezdés szerinti kivétellel – vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető kezdeményezi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.

(4)A gondozási szükséglet vizsgálatát külön jogszabályban megjelölt szakértői bizottság végzi, mely kötelező erejű szakvéleményt ad a napi gondozási szükséglet mértékéről.

(5)A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.

(6)Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű, vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezető döntése alapján legfeljebb 3 hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható.

(7)Az önkormányzat a megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni.

(8)A házi segítségnyújtásban részesülő által havonta fizetendő személyi térítési díjat az óradíj és az adott hónapban a gondozásra fordított idő szorzata alapján kell kiszámítani, figyelemmel a jelen rendelet 27.§. (2) bekezdésében foglalt mértékre. A gondozásra fordított időt a gondozási napló alapján kell megállapítani.

(9)Az ellátás iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani, aki dönt az igénybevételről.

(10)Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése az Sztv. 93.§ - 94/A.§. rendelkezéseinek megfelelően, az Alapszolgáltatási Központ intézményvezetője intézkedése alapján történik.

Családsegítés

24.§.

(1)A családsegítő szolgáltatásban nyújtott általános szolgáltatás olyan személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, a családok, valamint a különböző közösségi csoportok jólétéhez és fejlődéséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz.

(2)A családsegítő szolgáltatás általános  szolgáltatása keretében az önkormányzat segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái, vagy krízishelyzete miatt segítséget igénylő személynek, családnak  az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

(3)A családsegítés keretében az önkormányzat az Sztv-ben meghatározott ellátásokat biztosítja.

(4)A családsegítő szolgáltatás nyújtása az egyén és a család számára térítésmentes.

(5)Az ellátás iránti kérelmet a kérelmezőnek az Alapszolgáltatási Központhoz kell benyújtania, a kérelemről az intézmény vezetője dönt.

Idősek Klubja

25.§.

(1)Az önkormányzat az Alapszolgáltatási központ lengyeltóti telephelyén lehetőséget biztosít Idősek Klubja keretében napközbeni ellátás igénybevételére az önmaguk ellátására részben képes, szociális, mentális támogatásra szoruló időskorúak részére.

(2)Az Idősek Klubjába felvehető az a 18. életévét betöltött személy is, aki egészségi állapotára figyelemmel az (1) bekezdésben meghatározott támogatásra szorul.

(3)Az önkormányzat az Idősek Klubjában kétszeri étkezést (tízórai, ebéd) biztosít.

(4)A nappali ellátást igénybe vevők által fizetendő személyi térítési díj aszerint differenciált, hogy étkezés igénybevételével, vagy étkezés igénybevétele nélkül tartózkodnak az ellátottak az Idősek Klubjában.

(5)A napi személyi térítési díj kiszámításához az önkormányzat képviselő-testülete által megállapított intézményi térítési díj összege szolgál alapul, figyelemmel a 27.§. (3) bekezdésben foglaltakra.

(6)Az ellátás iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, aki dönt az igénybevételről.

A fizetendő személyi térítési díj megállapítása, megfizetése

26.§.

(1)Ha az Sztv. másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért

személyi térítési díjat kell fizetni.

(2)A személyi térítési díjat

a)az ellátást igénybe vevő jogosult;

b)a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő;

c)a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbefogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét;

d)a jogosult tartását szerződésben vállaló személy;

e)a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c)-e) pont alattiak továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy) köteles megfizetni (az a)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett).

(3) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat

a) aki jövedelemmel nem rendelkezik,

      b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében, akinek családja jövedelemmel

         (Sztv.119/C.§.) nem rendelkezik.

(4)A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve ha az ellátott, illetve étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a  családja jövedelme

a)olyan mértékben csökken, hogy a jelen rendeletben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;

b)az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.

27.§.

(1) A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál

 a) a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét,

b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében az Sztv.119/C.§. (3) bekezdése szerinti jövedelemigazolásban meghatározott jövedelmet,

c) kiskorú igénybe vevő esetén – a b) pont szerinti kivétellel – a vele közös háztartásban élő szülők egy főre jutó rendszeres havi jövedelmét kell figyelembe venni.

(2) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti jövedelem

a) 25%-át étkeztetés,

b) 20%-át házi segítségnyújtás,

c) 30%-át házi segítségnyújtás mellett étkeztetést is igénybe vevők esetén.

(3)Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 15%-át nappali ellátást, illetve 30%-át a nappali ellátást és ott étkezést igénybe vevők esetén.

(4)A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját a képviselő-testület évenként kétszer állapíthatja meg.

(5)A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

(6)Az intézményvezető javaslatára a megállapított személyi térítési díjat az önkormányzat képviselő-testülete mérsékelheti, vagy elengedheti akkor, ha az igénybevevő életkörülményeiben kedvezőtlen változás következett be, különösen ha

-elemi kárt szenvedett,

-bűncselekménnyel (pl. lopással vagy rablással) jelentősen megkárosították,

-családi körülményeiben olyan változás állt be (pl. tartós betegség, vagy fogyatékos hozzátartozó, haláleset) amely miatt az ellátott a térítési díj összegét átmenetileg nem tudja megfizetni.

28.§.

(1)A személyi térítési díjat havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell megfizetni.

(2)Az alapszolgáltatási központ intézményvezetője havonta ellenőrzi, hogy a megállapított személyi térítési díjak befizetése megtörtént-e. A hátralékos nevét, lakcímét és a fennálló hátralékot az ismételt fizetési felszólítást követően nyilvántartásba veszi. A díjhátralékról negyedévente tájékoztatja a fenntartót a hátralék behajtása érdekében.

(3)A szolgáltatások, illetve ellátások igénybevételének szüneteltetését a szüneteltetés első napját megelőző két munkanappal korábban, írásban kell az intézményvezetőnek bejelenteni.

Az intézményvezető és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás

29.§.

Az intézményvezető az ellátás (kivéve családsegítés) igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Sztv. 94/B. §-ában foglaltakon túl:

a)étkeztetés esetén az étkeztetés módjára;

b)házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára;

c)a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára;

d)az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira;

e)az ellátás megkezdésének időpontjára;

f)az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre;

g)a döntések elleni jogorvoslat módjára.

Az intézményi jogviszony megszűnése

30. §.

(1) Az alapellátás megszűnik, ha a jogosult:

a) kéri az ellátás megszüntetését;

b) a térítési díjat két hónapon keresztül nem fizeti ki, kivéve, ha ingyenes ellátásban kell részesíteni;

c) a szolgáltatást 4 hónapon keresztül nem veszi igénybe;

d) az Sztv. 9.§-ában foglaltak szerinti,  a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények (egészségügyi állapot, családtagok száma, jövedelmi viszonyok) megváltozásáról 15 napon belül nem értesíti az ellátást megállapító Alapszolgáltatási Központ vezetőjét;

e) elhalálozik.

(2) Az alapellátás megszüntetése az intézményvezető hatásköre. Az ellátás megszűnéséről az intézményvezető írásban értesíti az ellátásban részesülőt. Ha az ellátott a döntéssel nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A jogerős és végrehajtható döntésig az ellátást változatlanul biztosítani kell.

(3) A megszüntetés iránti intézkedés elleni fellebbezés elbírálása a képviselő-testület hatásköre.

(4) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan jelen rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Sztv. 114.§. – 119.§-ában foglaltak az irányadók.

Záró rendelkezések

31.§.

(1)Jelen rendelet a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2)E rendelet 2. számú melléklete 2009. április 01-én lép hatályba, egyidejűleg Kisberény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének A szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályairól szóló 4/2008.(IV.30.) rendeletének 2. számú melléklete hatályát veszti.

32.§.

(1)Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg A szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályairól szóló 4/2008.(IV.30.) rendelete, valamint annak módosításai a 31.§.(2) bekezdésben foglalt kivétellel hatályukat vesztik.

(2)Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és e törvény végrehajtására hozott magasabb szintű jogszabályok megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni.

Kisberény, 2009. március 26.

       Dr. Szatmári Ibolya                                                               Spanics Róbertné

                jegyző                                                                             polgármester

A rendelet kihirdetésre került: 2009. március 27-én.

                                                                                                   Dr. Szatmári Ibolya

                                                                                                             jegyző    

A rendelet egységes szerkezetben hiteles.

Lengyeltóti, 2013. december 30.

                                                                                   Dr. Szatmári Ibolya

                                                                                             jegyző   

                                                                                                                    1. melléklet a 3/2009.(III.27.) ör-hez[1]

FELÜLVIZSGÁLATI LAP

Ellátásra jogosult

Név: …………………………………………..

Lakóhely: .…………………………………….

Szül.hely, idő: ………………………………...

A vizsgálat időpontja: ………………………...

Feltételek a R. 9/A. § (1) bekezdése szerint                                                          Pont (0-5)

Elért pontszám:                                             …………..

Ellenőrzést végzők aláírása:

………………………………………..                                ……………………………………

                                               ……………………………………

                                                                                                            2. melléklet [2]

                                                                                  3. melléklet a 3/2009.(III.27.) ör-hez

Értékelő lap szociális étkeztetés igénybevételéhez

Értékelés:      0-5 pontig nem igényel segítséget az ételkészítésben

                        6 ponttól étkeztetésre szorul.          

4. melléklet a 3/2009.(III.27.) ör-hez[3]

FELÜLVIZSGÁLATI LAP

Ellátásra jogosult

Név: …………………………………………..

Lakóhely: .…………………………………….

Szül.hely, idő: ………………………………...

A vizsgálat időpontja: ………………………...

Feltételek a R. 9/A. § (1) bekezdése szerint                                                          Pont (0-5)

Elért pontszám:                                             …………..

Ellenőrzést végzők aláírása:

………………………………………..                                ……………………………………

                                               ……………………………………