Rinyaújlak Községi Önkormányzat

Képviselő-testületének

6/2015 (V. 7.) önkormányzati rendelete

a közterületek és ingatlanok gondozásáról, tisztántartásáról,

Rinyaújlak községi Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben kapott felhatalmazásával élve az alábbi rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések

1. §

1. A rendelet célja, hogy Rinyaújlak község közigazgatási területén, a köztisztaságot fenntartsa, és az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze.
2. A rendelet hatálya a község közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre egyaránt kiterjed.
3. A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni.
4. Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosának, használójának (haszonélvezőjének, másnak a használatában lévő ingatlanok tisztántartásáról pedig a használati joggal rendelkező bérlőnek) kell gondoskodni.
5. A település közterületeinek, parkjának és az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok, árkok vízfolyások stb. gondozásáról, tisztántartásáról az önkormányzat gondoskodik.

2. §

Fogalmak:

a) közigazgatási terület: a település önkormányzatának működési területe, amely belterületből és külterületből (belterületen kívüli terület) áll

b) köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok – ezen belül a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, szállás, stb.) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek, valamint a közterület tisztántartása.

c) tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterület háztartási, termelési és egyéb hulladékoktól való tisztítása, hó- és síkosság-mentesítése, illetőleg por-mentesítése.

d) háztartási hulladék (szemét): a lakásokban, valamint a lakás, üdülés, pihenés céljára használt egyéb helyiségekben, valamint a lakás közös használatára szolgáló helyiségekben és területeken keletkezett szilárd hulladék, így pl.: a salak (beleértve a központi fűtésből keletkezett salakot is), a rongy, söpredék, hamu, korom, edény, eszköz, ablaküveg, papír, konyhai hulladék (ideértve a műanyag konzervdobozt, üveget), a kerti és gazdasági hulladék, falomb, nyesedék, valamint a lakásban folytatott vállalkozási tevékenység gyakorlásából keletkezett hulladék, ha a naponta keletkező mennyisége nem haladja meg a rendelet alkalmazása szempontjából szokásosnak minősülő mennyiséget, mely 15 liter,

e) nem háztartási szemét: az emberi ürülék, az állati hulla és trágya, a jég, a hó, a sár, az épület vagy egyes részeinek megrongálódásából, bontásából vagy javításából származó nagyobb mennyiségű anyag, továbbá tűz- vagy robbanásveszélyes, mérgező, illetve fertőző anyag, valamint a nem lakás céljára szolgáló épületekben (irodákban, intézményekben, üzemekben, üzletekben stb.) és a hozzájuk tartozó területen, továbbá a vegyes (részben lakás, részben egyéb) célra szolgáló épületekben keletkezett hulladék, tekintet nélkül arra, hogy az a működési tevékenység gyakorlása során keletkezett-e, vagy sem;

f) egyéb szilárd hulladék: a lakásban és az emberi tartózkodásra szolgáló más helyiségekben felhalmozódott szilárd hulladék (nagyobb mértékű berendezési tárgy, lom, bútor, ágybetét, háztartási berendezés és készülék stb., valamint az azokhoz tartozó területeken, illetőleg közterületeken keletkezett szilárd hulladék, szemét) az ipari tevékenység során keletkező, a b) pontot meghaladó mennyiségű hulladék, építési törmelék;

g) köztisztasági szolgáltatás: megbízás, illetve megrendelés alapján a köztér tisztántartása, a települési szilárd hulladék kezelése;

h) tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek rendszeres tisztítása, hó- és síkosság mentesítése, illetőleg pormentesítése; g) kezelés: a települési szilárd hulladék összegyűjtése és a kijelölt lerakóhelyre való elszállítása.

Az ingatlanok és közterületek tisztántartása

3. §

(1)  A község területén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai, tényleges

        használói - közegészségügyi és esztétikai szempontok érvényesülése érdekében – kötelesek

        gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat a jó gazda gondosságával

        karbantartsák, műveljék, gyommentesítéséről gondoskodjanak.

        A lakásoknak és a lakás céljára használt helyiségek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló

               helyiségek, ezekhez tartozó területek rovar, rágcsáló és kártevő – különösen a nyest, róka, spanyol meztelen csiga stb. - mentesítéséről a használó köteles gondoskodni.

(2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat gondoskodik.

(3) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.

(4) Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed.

(5) Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges használójának kötelessége. Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységből származik-e. Ez a kötelezettség kiterjed a hó eltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.

(6) A tényleges használó kötelessége a járda mellett növő gaz kiirtása, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése és a terület szükség szerinti kaszálása.. Az ingatlanok előtt lévő gyümölcsfákat köteles az ingatlan használója (tulajdonosa) gondozni, gallyazni, a lehulló gyümölcsöt eltakarítani.

(7) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükség szerint fel kell hinteni. A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

(8) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.

(9) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.

(10) Tilos az összerakott hó elhelyezése: – a gyalogos közlekedési útvonalon, – az útkereszteződésben, – az úttorkolatban, – a kapubejárat elé, annak szélességében, – a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, a jármű megállóhelye és a járda között, – a közüzemi, szolgáltatási, felszerelési tárgyon és annak közérdekű létesítményein. (

Vízelvezető rendszerek karbantartása, tisztítása

4. §

(1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek stb. tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása– az ingatlan előtti szakaszra terjedően –, járműbehajtók és átereszeinek építése, jó karban és tisztántartása az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(2) Az ingatlanon belüli árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek stb. jó karban és tisztántartása az ingatlan tulajdonosának, tényleges használójának a kötelessége.

(3) A csapadékvíz-elvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos!

(4) Eldugulás vagy rongálás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot stb.) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos!

Építési terület tisztántartása

5. §

(1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak, ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.

(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(4) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék anyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.

(5) Közterületen építési, bontási anyagot a közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

(6) Bontási anyagot, törmeléket az önkormányzat előzetes engedélye nélkül közútra elhelyezni tilos.

Szennyező anyag szállítása

6. §

(1) Közterületen szennyező anyagot csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a közterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

Járművek tárolása, mosása

7. §

(1) A község közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.

(2) A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos!

(3) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos.

(4) Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt körülvevő terület tisztántartása az alkalmi használó kötelessége.

Hirdetmények kihelyezése

8. §

(1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élőfákat bármilyen felirattal megrongálni.

(2) Épületen (kapun, ablakon stb.) egyéb létesítményben lévő, idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani, legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.

(3) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni. Aki közterületet, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.

(5) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad.

(6) Elhullott állat tetemét a tulajdonos köteles haladéktalanul elszállítani. Közúton történt állat elhullását – ha annak tulajdonosa ismeretlen – az önkormányzatnál azonnal be kell jelenteni.

Az avar és kerti hulladékok belterületen történő

nyílttéri égetése

13. §

(1) A kerti hulladékot (avar, lomb, fű, nyesedék, egyéb növényi maradvány) elsősorban hasznosítani, komposztálni kell. Amennyiben ez nem lehetséges, a kerti hulladék gyűjtése a hulladékgyűjtő edényekben történik. A kerti hulladékot az edénybe helyezése előtt aprítani kell.

(2) Száraz avart és kerti hulladékot csak állandó felügyelet mellett, a lakókörnyezet zavarása

nélkül, a tűzvédelmi előírások betartásával lehet égetni úgy, hogy az emberi egészséget és

környezetet ne károsítsa. Az égetésre csak 8.00 és 18.00 óra közötti időszakokban kerülhet sor.

(3) Az égetés színhelyén olyan eszközöket, illetőleg felszereléseket kell készenlétben tartani,

amelyekkel a tőz elterjedése megakadályozható, illetőleg a tőz eloltható.

(4) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (műanyag, gumiabroncs stb.)

(5) Nem égethető kerti hulladék:

a) vasárnap és ünnepnapokon,

b) ha az arra illetékes szerv általános tűzgyújtási tilalmat rendelt el.

A köztisztasági rendelkezések betartásának ellenőrzése

14. §

1. Aki a (2) bekezdésben meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályait megszegi - amennyiben súlyosabbnak minősülő cselekmény nem valósul meg - mulasztást követ el és 50 ezer forintig terjedő helyszíni bírsággal és 200 ezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követi el, és vele szemben az (1) bekezdés szerint kell eljárni, aki

a) az általa használt, illetve tulajdonát képező ingatlant nem műveli meg, nem tartja rendben, gyomtól, kártevőktől nem tisztítja meg,

f) a szemétgyűjtő-edény és környékének tisztántartásáról (takarításáról, fertőtlenítéséről) nem gondoskodik,

g) az ingatlan és az ingatlana előtti járda tisztántartásáról (hó eltakarításáról, síkosság mentesítéséről, ) nem gondoskodik,

h) az ingatlanán belüli és az ingatlana előtti árkot, folyókát, csatornanyílást, átereszt stb. nem tisztítja, vagy a csapadékvíz zavartalan lefolyását nem biztosítja,

i) a beépített, illetve beépítetlen belterületi ingatlana előtti járdán, illetve mellette nőtt gazt nem írtja, nem kaszálja, a kinyúló ágak és bokrok nyeséséről nem gondoskodik,

k) a járdáról letakarított havat a gyalogos, illetve járműközlekedést akadályozó módon rakja le. Havat útkereszteződésben, úttorkolatban, kapubejárat elé, tömegközlekedéshez szolgáló jármű megállóhelyénél, a közüzemi szolgáltatási, felszerelési tárgyra, közérdekű létesítményre, illetve parkosított területre rakja,

l) gépkocsit tiltott helyen és módon mos,

m) szennyvizet, eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot a csapadékelvezető árokba vezet, önt,

n) közkifolyót nem háztartási vízszükséglet kielégítése céljára engedély, illetve hozzájárulás nélkül igénybe vesz,

o) az idejét múlt hirdetményt, plakátot nem távolítja el,

p) építményeket, kerítéseket, élőfát bármilyen felirattal megrongál,

q) közterületen elhelyezett és általa beszennyezett felszerelési és berendezési tárgyakat nem tisztítja meg,

r) a gondozott zöldterületre járművel ráhajt vagy azon parkol,

s) közútra, útpadkára salakot vagy építési törmeléket engedély nélkül szállít vagy elhelyez,

t) magáncélra tartott, illetve vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépet, járművet közterületen tárol,

u) alkalmi jelleggel igénybe vett közterületen és környékén keletkezett hulladékot nem gyűjti össze, és elszállításáról nem gondoskodik,

v) a településen lévő tavakba, holtágakba élővízfolyásokba, belvízelvezető árokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezet, partjait szemét, vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezi,

w) a rothadó bűzös szemét, hulladék elszállításáról, megsemmisítéséről haladéktalanul nem gondoskodik,

y) avar és kerti hulladékok nyílt téren történő égetését nem a rendeletben foglaltak szerint végzi

Záró rendelkezések

20. §

Ez a rendelet kihirdetése napját követő napon lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

Rinyaújlak, 2015. április 21.

            Peti Csaba                                                                                         Balla Róbert

          polgármester                                                                                           jegyző

A rendelet kihírdetve:

Csokonyavisonta, 2015. május 7.

                                                                       Balla Róbert

                                                                            jegyző