Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) - b) pontjai értelmében a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között rendeletet alkot, határozatot hoz.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 1. § 3. pontja értelmében e törvény alkalmazásában képviselő-testület határozata: normatív határozat és egyedi határozat. Az Mötv. 48. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Mindebből az következik, hogy a képviselő-testület a döntését normatív határozat, egyedi határozat vagy rendelet formájában hozza meg.

A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabálvozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 15. § (1) bekezdése meghatározza a normatív határozat megjelölését annak közzététele során, így többek között a határozatot hozó szervet, a határozat sorszámát, közzétételének évét, „határozata" kifejezést a megjelölésnek tartalmaznia kell. Ezen megjelölési szabályokat az IM rendelet 19. §-a értelmében a nem normatív (egyedi) határozatok megjelölésére is alkalmazni kell, annak közzététele során.

A Kúria a Köf.5.055/2012/8. számú határozata értelmében a képviselő-testület az SZMSZ-ben eredeti jogalkotói jogkörében nem jogosult a rendeleten és határozaton kívül új döntési formákat bevezetni.

A rendeletben a hivatkozott rövídítések helyes megnevezése (a továbbiakban), így a rendeletet ez miatt is módosítani kellett.

A fenti indokokra tekintettel az önkormányzat rendelete felülvizsgálatra és módosításra került.