Őrtilos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2003. (X. 14.) önkormányzati rendelete
A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Hatályos: 2023. 02. 21 15:00Őrtilos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2003. (X. 14.) önkormányzati rendelete
A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
1Őrtilos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §- ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban Étv.) kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a település önkormányzatának az országos szabályozásnak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan), az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(Xll.20.)sz. Kormányrendeletre (a továbbiakban: OTÉK) is figyelemmel a helyi építési szabályzatról (HÉSZ) szóló 11/2003.(X.14.).sz. önkormányzati rendeletet (továbbiakban: Ökr.) - az időközben megjelent jogszabályok változásait is átvezetve, az Állami Főépítész OTÉK előírásától eltérő beépítettség megvalósításához adott 8-307-3/2010. sz. eltérési engedélye figyelembevételével - az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja.
Általános előírások
1. § (1) A rendelet területi hatálya a község igazgatási területére terjed ki,
(2)2 A község igazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezek terveire hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag Az Ökr. és a hozzátartozó KSZ-1,2, BSZ-1,2, jelű szabályozási tervek (tervező: Balázs és Társa Építészeti és Számviteli Iroda, 2002-2004.), valamint a KSZ-2 jelű, és BSZ-2 jelű szabályozási terv 1. számú módosításához készített 2.3.1, 2.3.2, és 23.3. jelű tervlap (tervező: Balázs és Társa Építészeti Iroda, 2010. március) alkalmazásával szabad.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.
(4) A szabályozási terven szabályozási elemek jelöltek. A kötelező erejű szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, testületi jóváhagyással. Az irányadó szabályozási elemek változtatása - a szükséges egyeztetések lefolytatásával - a hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.
(5) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni :
2. § (1) Építmények építése, meglévők bővítése csak az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásainak betartásával engedélyezhető. Tűzivíz ellátást a Szabályzatnak megfelelően kell biztositani.
(2) A termőtalaj védelme érdekében
a) a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem lehet rontani;
b) termelésből kivont mezőgazdasági területen építkezés esetén a humuszos réteget meg kell menteni.
(3) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásában a 7Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Pécsi Bányakapitányság állásfoglalását ki kell kémi, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag elszállításra kerül és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.
(4) Lakótelken állattartó épületek az utcai telekhatártól számított 20 méteren túl építhetők max.80 méterig, a hátsó építési határvonalig; engedélyezésénél a vonatkozó önkormányzati rendeletet is figyelembe kell venni.
3. § 8A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Pécsi Bányakapitányság államigazgatási szerv szakhatósági állásfoglalását/szakvéleményét ki kell kémi építési engedélyezés során a következő esetekben:
(1) általában:
a) 7 m-nél nagyobb fesztávú tartószerkezeteket tartalmazó, előregyártott vagy vázas tartó szerkezetű épületeknél;
b) 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél;
c) 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén (feltöltés, bevágás);
d) minden esetben, amikor az altalajjal összefüggő kedvezőtlen adottságok észlelhetők (pl: az építési területen vagy annak határvonalától mért 20 m-en belül sárfolyás, omlás, csúszás, forrás jelentkezés stb.)
(2) Az országhatár és a Visszafolyó patak közötti jelenlegi külterületen geodéziai terepfelvétel, geotechnikai, mérnökgeológiai szakvélemény és statikai tervfejezet készítése szükséges minden építmény engedélyezési eljárásához, melyek ismeretében az MGSZ egyetértését előzetesen ki kell kémi. Kétlépcsős engedélyezési (elvi építési és építési engedélyezési) eljárást kell lefolytatni és a felmerülő kérdéseket előzetesen kell tisztázni:
a) minden olyan épület tervezésekor, mely állandó lakóhely céljából létesül, vagy alapterülete meghaladja a 30 m2-t (önálló pincénél is),
b) minden 30 m2-nél kisebb alapterületű épület, vagy egyéb építmény, ha főfala 2 m-nél nagyobb magasságú természetes vagy mesterségesen kiképzett kőzetfallal érintkezik,
c) 2 m-es vastagságot meghaladó bevágások, feltöltések, vájással vagy terepfelszín kinyitásával létesülő pincék, egyedi tereprendezések stb. valamint az ily módon létesülő teraszok vagy mesterséges tereplépcsök kialakítása, melyet az építési engedély megszerzéséhez beadott tervdokumentációknak kötelezően tartalmaznia kell,
d) csúszásveszélyes területen épületek korszerűsítése, átépítése tervezésénél.
(3) a csúszásveszélvesnek megjelölt területeken (mérnökgeológiai szempontok alapján, előzetesen tisztázás után) a tevékenységek várható hatását a lejtő állékonyságára:
a) 2 ha területnél nagyobb erdőirtás,
b) vonalas létesítmények elhelyezése (pld,: út, vasút),
c) szivárgó rendszerek felújítása vagy újak kiépítése,
d) eseti tereprendezések, egyedi földmunkák stb.
(4) a csúszásveszélyesnek megjelölt rnagasparti területen egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos vagy azokkal összefüggő engedélyezési eljárások közül:
a) a magaspart lábvonalában és lábvonaltól a folyók felé eső területen történő vonalas létesítmények (út, vasút, termékvezeték stb.) építéséhez,
b) az alsó zónában (a magaspart lábvonalában és a + 180 m Bf. szint területrészen) a felület (terepfelszín) 2 m-nél nagyobb mértékű megbontásával, átalakításával járó tevékenységekhez.
Településszerkezet, terület-felhasználás
4. § A település igazgatási területének tagozódása:
(1) beépítésre szánt terület, amelyen belül az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10 % lehet;
(2) beépítésre nem szánt terület, amelyen belül a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 % lehet.
Lakóterületek
5. § (1) A település területén falusias lakóterület / Lf/ kialakítására kerül sor (a belterületen és a beépítésre szánt kertterületen).
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen csak az OTÉK 14.S. (2) bekezdésben felsorolt építmények helyezhetők el azzal a feltétellel, hogy legfeljebb kétlakásos lakóházak építhetők. A jelenlegi kertterület beépítésre szánt részén főépületként lakóház, gazdasági és üdülő épület építhető a területre vonatkozó külön előírások betartásával. A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásait kell alkalmazni.
(3) A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza. A telekszélesség a kialakult lehet, illetve új telekalakítás esetén a belterületen min. 16,0 méter engedélyezhető. 9Az egyházi közösségi épületnél nagyobb építménymagasság is megállapítható max. 15 méterig.
(4) A kialakult beépítésnél a meglévő telekméretet és beépítettséget, előkertet, építmény magasságot, beépítési módot adottságnak kell tekinteni. Az épületek közötti telepítési távolságra vonatkozó előírásokat be kell tartani. 10 méternél keskenyebb telkek nem építhetők be. A Rákóczi és a Kossuth utcákban 20 méternél keskenyebb telkeknél az utcai épületszélesség maximum 7 méter lehet, 4 méter után keresztszárny is építhető. A korábban felépített - oldalkertben lévő - épületek megtarthatók, azonban bármilyen építési munka csak a tűzrendészeti szakhatóság egyetértő véleménye alapján végezhető.
(5) Az önálló útkapcsolattal nem rendelkező belterületi ingatlanok nem építhetők be. Nyeles telek nem alakítható ki.
(6) A területet a szennyvízhálózat kiépítéséig legalább részleges közművesítéssel kell ellátni, a szennyvíz gyűjtése zárt közmű pótló berendezésekbe történhet a szennyvízhálózat megépítéséig. Állattartó épületeknél zárt trágyalé gyűjtő aknák létesítése kötelező, a trágya elhelyezése tárolóba, vagy mezőgazdasági földterületre való terítéssel történhet. A szennyvíz kezelésére egyedi szennyvíztisztító berendezés létesítendő.
(7) Az építési hely meghatározása általában:
a) előkert: meglévő beépítésnél kialakult (két szomszédos beépítéshez igazodjon), új telekalakításnál, terület beépítésénél 5,0 méter,
b) oldalkert: oldalhatáros beépítés esetén min. 5,0 méter, a kialakult legalább 10 méter széles oldalhatáron átló beépítettségű telkeknél az oldalkert 4,0 méterig csökkenthető, de az építési engedélyezési eljárás során az illetékes tűzvédelmi szakhatóság véleményét ki kell kémi, szabadon álló beépítés esetén min. 3,0 - 3,0 m
(8) hátsókert:min. 6,0 méter, illetve nagyobb mélységű telkeknél a telek beépíthető része a telek homlokvonalától mért 80 méteres sáv. 10A lakótelkekhez tartozó kertek a lakótelkek 80 méteres telekmélysége utáni telekrészek. A kertekben növényházak és az OTÉK I.sz. melléklet 67. pontjában felsoroltak létesíthetők a d., g, h., i. pontok kivételével.”
(9) Az építési használat felső határai:
a) lakóterületi egységre megengedhető legnagyobb szintterület sűrűség: 0,5
b) legkisebb zöldfelület: 40 %
c) legnagyobb építménymagasság: 5,0 m, illetve a kialakult hagyományos utcaképhez igazodjon.
(10) Az egyes építési övezetek határértékei és jellemzői:
Építési övezet |
Beépítési mód |
Max beépítési % |
Max építmény-magasság (m) |
Min. telekterület (m2) |
|
Lf-1 |
O |
30% |
5,0 |
1000-K |
|
Lf-2 |
O-Sz |
15% |
5,0 |
1500-K (min 1000) |
|
Lf-3 |
O-Sz |
10% |
5,0 |
1500 |
6. § Szentmihályhegyi kertterület belterületté nyilvánítható beépítésre szánt Lf-2 és Lf-3 jelű építési övezet területén telkek kialakításához és azok beépítésének engedélyezéséhez az alábbi szabályokat is be kell tartani:
(1) Az Lf-3 jelű területen az Ökr. 5. §. (2) bekezdésében jelzett építmények közül üzemi jellegű gazdasági épület nem helyezhető el.
(2) Meglévő épületek átalakítása, bővítése, helyreállítása az új épületek paramétereit meghaladó mértékben nem engedélyezhető. Az előírt jellemzők (beépítettség, épületmagasság, elő-, oldal-, hátsó kertek, stb.) betartandók.
(3) Új építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei:
a) lakóépület csak 1500 m2-nét nagyobb telekre építhető;
b) az építmények alapterülete nem haladhatja meg a 150 m2-t; szintszáma max. alagsor + földszint + tetőtér beépítéses lehet, ahol az alagsort a teljes alapterület alatt ki kell építeni; lejtős terep esetében min. 1 méter tölthető fel az alagsori padlóvonal felett és max. 6 méter lehet völgy felől az épület homlokzatmagassága;
c) az építmények telken belüli elhelyezése:
Gazdasági terület
7. § (1) A gazdasági terület elsősorban a gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A település területén egyéb ipari terület kerül kialakításra A szabályozási terven a terület jele: Gip
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen elsősorban állattartási tevékenységhez tartozó a működéshez szükséges építmények raktárak, tárolók szolgálati lakás, iroda, víztorony, siló, stb. helyezhetők el. A nem szabályozott kérdésekben az OTÉK 20. §. és a helyi állattartási rendelet előírásait kell alkalmazni.
(3) A legkisebb kialakítható telekméret 3000 m2. A beépítési mód szabadon álló. A beépíthetőség mértéke max. 30 %. Ha a meglévő területet megosztásra kerül, telekalakítás során minden terület/ földrészlet beépíthetősége a meglévő beépíthetőséget figyelembe véve sem haladhatja meg a 30 %-ot.
(4) Az építési használat felső határai:
a) területi egységre megengedhető legnagyobb szintterület sűrűség: 0,8
b) legkisebb zöldfelület: 40 %
c)11 legnagyobb építménymagasság: 7,5 m. Sajátos építmények esetében (pl: siló, víztorony, stb,) ennél nagyobb mérték is megállapítható max. 20 méterig.
(5) Az épületeket magas tetősre kell tervezni, egy épülettömegen belül azonos felületképzést (tetőfedő anyag, lábazat, stb.) kell alkalmazni.
(6) A létesítmények parkoló szükségletét az OTÉK 4. sz. melléklete szerinti mértékben a saját telken belül kell biztosítani.
Közlekedési és közmű területek
Erdőterületek
Mezőgazdasági területek
Általános mezőgazdasági övezetek
Kert, szőlő és gyümölcsös területek övezete
(1) A kert, szőlő, gyümölcsös területeket a szabályozási terv jelöli (Mk)
Érzékeny természeti területek mezőgazdasági övezete
Vízgazdálkodási terület
Különleges terület
Temető
Sport-szabadidő terület
Környezet-, táj-, természet-, műemléki- és helyi védelem, geológia
18. § A környezet: táj-, természet-, régészeti, műemléki és helyi védelemmel, a geológiával kapcsolatos területeket védőtávolságokat és egyedi védettséget, szabályozást, védőtávolságokat vagy védőterületeket a szabályozási terv tünteti fel.
Általános követelmények
19. § (1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.
(2) Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét, illetve csak az ökológiai mag és az ökológiai folyosó övezetekre vonatkozó előírásainak betartásával lehetséges. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
(3) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
(4) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód -változtatás(-ok) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokat, valamint a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeiről szóló elvárásokat be kell tartani.
(5) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.
(6) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
(7) A nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell
(8) A vizek és közcélú vízi létesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.
(9) Tilos a környezeti levegő olyan mértékü terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
(10) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.
(11) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.
Környezetterhelési határéttékek
19/A. § (1) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.
(2) Élővízbe és közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani.
(3) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előirt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.
(4) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.
(5) Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembevételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.
(6) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belül vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket
Speciális eljárási szabályok
19/B. § (1) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.
(2) A település a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint - engedély alapján - történhet.
(3) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
(4) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint.
(5) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít
(6) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
(7) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a "helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.
(8) A településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.
(9) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.
Természetvédelem
20. § (1) A természetvédelmi területeket a szabályozási terc tartalmazza. A t 1 1 11 terület és a Nemzeti park határa egyrészt a folyópartok, e megye-, ország határa és a magas parton jelölt határok közötti, másrészt a kertterületen kijelölt (T) terület.
(2) A természetvédelmi (498.3255 ha) területek a Dráva folyó (V), árterülete (Ev, Má, MV) és a település északi részén lévő erdő és általános mezőgazdasági (Ev és Má jelé) területek.
(3) A természetvédelmi területen a növényállomány védelméről és karbantartásáról gondoskodni kell. E területen bármilyen - a HÉSZ-ben megengedett - létesítmény elhelyezése, bontása vagy megváltoztatása a természetvédelmi – ha csúszásveszélyes terület a geológia (is) - szakhatóság hozzájárulásával lehetséges.
Geológia
21. § (1) A Dráva és Mura folyóktól keletre eső terület ártéri és magasparton lévő területe csúszásveszélyes. Határát a szabályozási terv tartalmazza (mely közel azonos helyen van a természetvédelmi terület ITI lehatárolt helyével és területével).
(2) A területi lehatárolás a rendezési terv készítéséhez készített szakvélemény alapján történt. Mivel mozgások nem zárhatók ki, ezért az Önkormányzatnak
a) az Önkormányzatnak minden évben legalább egy esetben terepi felvételezést kell végezni a magaspart területén, és 5 évenként szaktervező geodéziai és mérnökgeológiai - szükség szerint geotechnikai vizsgálatokkal kiegészített állapot felvételezése szükséges a változások rögzítéséhez a meglévő épített környezet védelme érdekében,
b) a magasparti területen történő újabb mozgásos jelenségeket rögzíteni kell, és minden lejtői helyzetű 100 m2-nél nagyobb területű mozgást, vagy a lábvonalban kialakult és 200 m3-t meghaladó tömegű sárfolyást szaktervezővel kell kivizsgáltatni, értékeltetni.
Kilátásvédelem
22. § (1) Kilátásvédelmi helyeket a szabályozási terv tünteti fel.
(2) A kilátásvédelmi területeken
Műemlék védelem
23. § (1) A település műemléki jelentőségű területét, műemléki védettségű környezetét építményét a szabályozási terv tünteti fel.
(2) Műemléki védelem alatt áll a
24. § (1) A község településképe és történelme szempontjából meghatározó épített értékeinek védelme és megőrzése céljából a HÉSZ helyi védelmet rendel el, melyet ezen előírásokkal együtt kell alkalmazni. Az értékeket az építészeti értékvédelem című alátámasztó munkarész megállapításai alapján a HÉSZ melléklete és a szabályozási terv tüntet fel.
Régészet
25. § (1) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek (FESTUNG - 4231 hrsz, Új-Zrínyi vár - 0427/1 hrsz, födvár — 0325 hrsz) területét és környezetét a szabályozási terv tartalmazza.
(2) A nyilvántartott területen (R) az eddigi használattól eltérő használat, illetve minden a talaj megmozgatásával járó tevékenység esetén a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes engedélye szükséges.
(3) Ha a község igazgatási területén bárhol - az építés vagy művelés kapcsán - újabb régészeti lelet kerül elő a további építést, művelést azonnal fel kell függeszteni, és a régészeti lelet megóvása mellett a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságát értesíteni kell.
Záró rendelkezések.
26. § (1) Aki e rendeletben foglaltakat megszegi - amennyiben más jogszabálysértést nem valósít meg - szabálysértést követ el, és ismételhető pénzbírsággal sújtható.
(2) Építési birsággal sújtható az az építtető - külön jogszabályi előírás alapján - aki építéshez, vagy bontáshoz kötött munkát engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően végez.
(3)18 E rendelet a belső piaci szolgáltatásról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja
(4) E rendelet 2003.10.14-én lép hatályba, kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.
Módosította: 4/2010.(VIII.16.) önkormányzati rendelet preambuluma. Hatályos: 2010 augusztus 16.
Módosította: 4/2010.(VIII.16.) önkormányzati rendelet 1§. Hatályos: 2010 augusztus 16.
Módosította: 4/2010.(VIII.16.) önkormányzati rendelet 1§. Hatályos: 2010 augusztus 16.
Módosította: 4/2010.(VIII.16.) önkormányzati rendelet 1§. Hatályos: 2010 augusztus 16.
Az 1. § (11) bekezdését az Őrtilos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 21.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
Az 1. § (12) bekezdését az Őrtilos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 21.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
Módosította: 4/2010.(VIII.16.) önkormányzati rendelet 2§. Hatályos: 2010 augusztus 16.
Módosította: 4/2010.(VIII.16.) önkormányzati rendelet 2§. Hatályos: 2010 augusztus 16.
Módosította: 4/2010.(VIII.16.) önkormányzati rendelet 3§. Hatályos: 2010 augusztus 16.
Módosította: 4/2010.(VIII.16.) önkormányzati rendelet 3§. Hatályos: 2010 augusztus 16.
Módosította: 4/2010.(VIII.16.) önkormányzati rendelet 4§. Hatályos: 2010 augusztus 16.
Módosította: 4/2010.(VIII.16.) önkormányzati rendelet 8§. Hatályos: 2010 augusztus 16.
Módosította: 4/2010.(VIII.16.) önkormányzati rendelet 9§. Hatályos: 2010 augusztus 16.
Módosította: 4/2010.(VIII.16.) önkormányzati rendelet 9§. Hatályos: 2010 augusztus 16.
Módosította: 4/2010.(VIII.16.) önkormányzati rendelet 10§. Hatályos: 2010 augusztus 16.
Módosította: 4/2010.(VIII.16.) önkormányzati rendelet 11§. Hatályos: 2010 augusztus 16.
Módosította: 4/2010.(VIII.16.) önkormányzati rendelet 12§. Hatályos: 2010 augusztus 16.
Módosította: 7/2009.(X.09.) önkormányzati rendelet 1§. Hatályos: 2009. október 09.
A 2. mellékletet az Őrtilos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 21.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdése iktatta be.
A 3. mellékletet az Őrtilos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 21.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be. A 3. melléklet az Őrtilos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 21.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet az Őrtilos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 21.) önkormányzati rendelete 2. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. mellékletet az Őrtilos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 21.) önkormányzati rendelete 2. § (5) bekezdése iktatta be.
Az 5. mellékletet az Őrtilos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 21.) önkormányzati rendelete 2. § (6) bekezdése iktatta be.