1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Jákó Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Jákó Község Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(3) A polgármesteri hivatal hivatalos megnevezése: Nagybajomi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

2. § Jákó jelképei a címer és a zászló, külön rendeletben meghatározottak alapján

3. § A Képviselőtestület alakuló ülését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott időn belül és módon tartja meg.

4. § (1) A Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a polgármester, valamint az önkormányzati képviselők választásának eredményéről.

(2) A polgármester és az önkormányzati képviselők esküjének szövegét a Helyi Választási Bizottság Elnöke olvassa elő.

5. § A polgármester az alakuló vagy az azt követő ülésen előterjesztést nyújt be:

6. § A Képviselőtestület tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

7. § Az alakuló és az alakuló ülést követő ülésen e rendeletnek a bizottság(ok) feladataira vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

8. § (1) Az önkormányzati képviselő jogszabályban meghatározott módon gyakorolja jogait és teljesíti kötelességeit. Az önkormányzati képviselő előzetesen bejelenti a polgármesternek, ha a Képviselőtestület vagy szervei ülésén való részvételében vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.

(2) A Képviselőtestület tagja a Mötv. szerinti személyes érintettségét köteles a polgármesternek a napirend pont tárgyalása előtt bejelenti. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztó tárgyhavi tiszteletdíja külön önkormányzati rendelet szerint csökken.

9. § A Képviselőtestület tagjainak juttatásait az 1. melléklet tartalmazza.

10. § (1) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést – az érintett önkormányzati képviselő tájékoztatása mellett – nyolc napon belül az Ügyrendi Bizottság elé terjeszti kivizsgálásra, amely nyolc napon belül javaslatot tesz a Képviselőtestület számára.

(2) A bizottság nem önkormányzati képviselő tagját –amennyiben ilyen tag van-érintő összeférhetetlenségi eljárásra e § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó megbízatások felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

11. § (1) A Képviselőtestület éves munkatervének megfelelően hat alkalommal ülésezik, ezen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tart. Az ülés legfeljebb két nyolc munkanapon belüli ülésnapra hívható össze, vagy a megkezdett ülés nyolc munkanapon belül egy alkalommal másik ülésnapon folytatható. A rendes ülések tárgyalandó fő napirendjeit az éves munkatervben minden év február végéig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze.

(2) A Képviselőtestület július – augusztus hónapokban munkaterv szerinti ülést nem tart, (ülésszünet) de indokolt esetben a polgármester az ülésszünet idején is hívhat össze rendkívüli testületi ülést.

(3) A munkaterv összeállításához javaslatot lehet kérni:

(4) A beérkezett javaslatokról a polgármester az előterjesztésben – a figyelmen kívül hagyás okát külön megjelölve – tájékoztatja a Képviselőtestületet.

12. § (1) A munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti a Képviselőtestület elé.

(2) A munkaterv tartalmazza:

13. § (1) A Képviselőtestület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. A Képviselőtestület üléseit a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.

(2) A képviselő-testület ülését főszabályként az önkormányzat székhelyére kell összehívni. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.

(3) A Képviselőtestület tagjai és a meghívottak részére az ülés munkatervben szereplő előterjesztéseit a Képviselőtestület ülése előtt három nappal meg kell küldeni. A képviselő-testület ülésére főszabály szerint írásos előterjesztést kell benyújtani, de indokolt esetben lehetőség van rendkívüli írásos előterjesztésre is. Az ülés napján, illetve az ülésen a rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést ilyen előterjesztésként kell kezelni. A Képviselőtestület belegyezésével szóban is benyújtható előterjesztés.

(4) A Képviselőtestület rendkívüli esetben az ülés gyors megkezdését lehetővé tevő bármely módon összehívható.

14. § (1) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendet, a napirendi pontok előterjesztőit.

(2) A Képviselőtestület ülésére a Képviselőtestület tagjai mellett meg kell hívni:

15. § A közmeghallgatás eljárási szabályait a 4. melléklet tartalmazza.

16. § (1) A Képviselőtestület ülése a polgármester tájékoztatójából, a napirend előtti felszólalásból, a napirend megszavazásából, a napirend (benne az egyes napirendi pontok) megtárgyalásából, a napirend utáni felszólalásból, interpellációból, kérdésből és az ezekre adott válaszból áll.

(2) A Képviselőtestület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. A polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén az ülést az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.

(3) A Képviselőtestületi ülést vezető személy megállapítja az ülés határozatképességét, javaslatot tesz az ülés napirendjére, dönt a napirendi pontok megtárgyalásának sorrendjéről. Határozatképtelenség esetén a Képviselőtestületet nyolc napon belül újra össze kell hívni.

(4) A Képviselőtestület a napirendről és a napirenden kívüli felszólalás lehetőségéről vita nélkül határoz. A polgármester napirend előtt tájékoztatja a Képviselőtestületet a legutóbbi ülés óta történtekről.

17. § (1) Napirenden kívüli (napirend előtti vagy napirend utáni) felszólalás a napirenden nem szereplő, interpelláció, kérdés tárgykörébe nem tartozó, a község egészét érintő, halaszthatatlan ügyben tehető.

(2) Képviselőtestületi napirendi pont előterjesztője lehet:

18. § (1) Minden önálló napirendi pontot képező előterjesztést külön kell megtárgyalni. A napirendi pont megtárgyalása ebben a sorrendben az előterjesztő szóbeli kiegészítéséből, a kérdések feltételéből, a kérdésekre adott válaszból, a hozzászólásokból és az előterjesztő záróbeszédéből áll.

(2) Az előterjesztőhöz a Képviselőtestület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkezők legfeljebb három perc időtartamban intézhetnek kérdéseket. A kérdésekre az előterjesztő vagy az előterjesztés elkészítésében részt vevő válaszol.

(3) A Képviselőtestület tagjai, valamint a felszólalásra engedélyt kapott személy részéről hozzászólásra legfeljebb három perc időtartamban van lehetőség, melyet a Képviselőtestület a képviselő kérésére két perccel meghosszabbíthat. Ugyanazon napirendi ponthoz ismételt hozzászólás legfeljebb egy perc időtartamban lehetséges, amennyiben a képviselő a két percet nem vette igénybe.

(4) A hozzászólások során a napirendi pont tárgyalásának lezárására a Képviselőtestület bármely tagja ügyrendi javaslatot tehet. Az ügyrendi javaslat időpontjáig hozzászólásra jelentkezettek felszólalását követően a napirend előadója válaszol, majd a Képviselőtestület dönt a napirendi pontról.

(5) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően az éves költségvetés elfogadásakor egy alkalommal, legfeljebb öt perc időtartamban van lehetőség hozzászólásra.

(6) Ügyrendi javaslat vagy a jegyző jogszabálysértési jelzése esetén a polgármester soron kívül ad szót, az ügyrendi javaslatot vita nélkül, azonnal megszavaztatja.

19. § (1) A Képviselőtestület ülésein jelenlévő, szavazati vagy tanácskozási joggal nem rendelkező személy akkor szólalhat fel, ha azt Képviselőtestület ülése előtt kéri és felszólalását a polgármester engedélyezi.

(2) A polgármester saját véleményét a napirendi pont tárgyalása során önálló hozzászólásban nyilváníthatja ki.

(3) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a napirendi pont tárgyalása során elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni.

(4) A napirendi pont tárgyalásánál a személyes megjegyzéssel érintett legfeljebb egy perces időtartamban reagálhat az elhangzottakra.

(5) A napirendi pont tárgyalása során a felszólaló a személyhez fűződő jogokat megtartani köteles.

(6) A polgármester gondoskodik az ülés rendjének a fenntartásáról, ennek során:

(7) A (6) bekezdés c – d) pontja a Képviselőtestület tagjával szemben nem alkalmazható.

20. § (1) Az előterjesztés tartalmazza különösen:

(2) Az előterjesztés elkészítésére kötelezett az ülés előtt legalább 4 nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, hogy az előterjesztést alapos okkal és indokkal nem tudja elkészíteni.

(3) Az önkormányzati rendeletek előkészítésében való társadalmi részvétel szabályait a 3. melléklet tartalmazza.

(4) Az előterjesztés akkor kerülhet napirendre, ha benyújtását megelőzően a jegyzőnek reális lehetősége volt a döntést megalapozó eljárás és a döntési javaslat jogszerűségének ellenőrzésére, aki jogszabálysértés esetén jelezni köteles.

(5) Amennyiben az előterjesztés tárgya szerinti feladatkörű bizottság működik, az előterjesztést a bizottság véleményével együtt tárgyalható.

21. § (1) A zárt ülésen tárgyalandó előterjesztést hozzáférhetővé kell tenni:

(2) Zárt ülésen a napirendi pont tárgyalásánál jelen lehet és a zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe betekinthet, aki a zárt ülésen tárgyalandó előterjesztéshez hozzáférhet. A zárt ülésen jelen lehet a testületi működést segítő technikai berendezést működtető személy.

22. § A Mötv-ben meghatározottakon[3] túl minősített többség kell a következő döntéshez:

23. § (1) A Képviselőtestület ülésein a nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) A Képviselőtestület hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, megbízás és kitüntetés adományozása ügyében, ha a határozati javaslatban több személy szerepel, a Képviselőtestület többlépcsős szavazással dönt oly módon, hogy minden képviselő mindegyik jelöltre szavazhat. Az egyes szavazási fordulókban a legkevesebb szavazatot kapott személyre a következő szavazási fordulóban nem lehet szavazni. A végszavazás során a két legtöbb szavazatot kapott személyről a Képviselőtestület együttes szavazással dönt. A kitüntetés adományozásáról a Képviselőtestület vita nélkül szavaz.

24. § (1) A Mötv. által lehetővé tett esetben a Képviselőtestület bármely tagja indítványozhatja titkos szavazás tartását, amelyről a Képviselőtestület dönt.

(2) Amennyiben a titkos szavazást kell tartani vagy a Képviselőtestület titkos szavazás tartásáról döntött, a Képviselőtestület tagjai sorából háromfős szavazatszámláló bizottságot választ. A szavazatszámláló bizottság elnökét saját tagjai sorából választja.

(3) A titkos szavazás szavazólap, és urna igénybevételével történik. A szavazatokat a szavazatszámláló bizottság számolja össze, a választási eljárásról szóló törvény szabályainak megfelelően dönt a szavazat érvényességéről.

(4) A titkos szavazásról jegyzőkönyv készül, amelyet a szavazatszámláló bizottság tagjai írnak alá. A titkos szavazás eredményét a jegyzőkönyv alapján a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti.

25. § (1) A Mötv-ben meghatározott számú önkormányzati képviselő vagy a polgármester indítványára a Képviselőtestület név szerinti szavazást tart.

(2) A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a Képviselőtestület jelen lévő tagjainak nevét, akik nevük felolvasásakor "igen", "nem", "tartózkodom" kijelentéssel szavaznak. A név szerinti szavazás eredményét a polgármester ismerteti.

25/A. § (1) Amennyiben az ülés során határozatképes létszám alá csökken a képviselők száma, az ülést be kell rekeszteni. A döntéssel le nem zárt napirendi ponttal kapcsolatos határozathozatalra – hacsak a határozatképesség korábban vissza nem áll – a következő testületi ülésen kerülhet sor.

(2) Az önkormányzati döntéseknek két formája van: a rendelet és a határozat (Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a)-b) pontja; Mötv. 48. § (1) bek., Köf.5055/2012/8.), tehát a képviselő-testület más elnevezésű, típusú döntést (pl. tájékoztató) rendeletében nem határozhat meg, jogszerűen nem hozhat.

(3) Amennyiben a képviselő egy naptári éven belül a Képviselő-testület ülésén

(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően megvonásra kerül a képviselő egy havi tiszteletdíja, amennyiben az éves munkaterv szerinti képviselő-testületi ülésekről két alkalommal hiányzik.

(5) Amennyiben a képviselő-testületi ülés a képviselői távolmaradások következtében előálló határozatképtelenség miatt nem kerül megtartásra, úgy a távolmaradás ebben az esetben is hiányzásnak minősül.

26. § (1) Az interpelláció valamely probléma önkormányzati képviselő által történő felvetése és kifejtése a Képviselőtestület ülésén, és ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz.

(2) Interpellálni a Képviselőtestület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben lehet.

(3) Az interpelláló az interpellációt visszavonhatja. Ha az interpelláló a Képviselőtestület ülésén az interpellációk elhangzásának időpontjában nincs jelen, s távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, úgy számára a választ – a többi képviselő számára az interpellációt és a választ – tizenöt napon belül írásban kell megküldeni. Kimentés esetén az interpelláció elmondására a polgármester új időpontot tűz ki.

(4) Az interpelláció három perc időtartamban terjeszthető elő. A válaszra három perc, a válasz elfogadásával kapcsolatos nyilatkozattételre egy perc áll rendelkezésre. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselőtestület vita nélkül dönt. Ha a (3) bekezdés alapján írásban kiküldött választ a képviselő nem fogadja el, ezt a (2) bekezdésben megjelölt időpontig írásban kell jeleznie. A válasz elfogadásáról a Képviselőtestület következő ülésén vita nélkül dönt.

(5) Az elmondott interpelláció nem tartalmazhat olyan új tényt, amelyet az interpelláció írott szövege nem tartalmazott. Ettől eltérni csak az interpellált egyetértésével lehet.

(6) Ha az interpellációra adott választ a Képviselőtestület nem fogadja el, dönthet a további teendőkről. Az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendelhet el, melyet az általa kijelölt bizottság végez. A bizottság vizsgálatába az interpelláló képviselőt be kell vonni.

27. § (1) A kérdés az Önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítés jellegű felvetés.

(2) A kérdésre az interpelláció szabályait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

28. § (1) A Képviselőtestülethez önkormányzati rendelet-tervezetet nyújthat be elfogadásra:

(2) az önkormányzati rendelet társadalmi egyeztetésének szabályait a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza

29. § (1) Az önkormányzati rendeletet, a normatív önkormányzati határozatot a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A hirdetményt tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.

(2) Az önkormányzati rendeleteket a módosításokkal egységes szerkezetben az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni, valamint a Nemzeti Jogszabálytár rendszerébe fel kell tölteni.

30. § (1) A Képviselőtestület üléséről készült jegyzőkönyvben a Mötv-ben meghatározottak tartalmi elemeken túl a Képviselőtestület tagjának az adott napirendi pont tárgyalásakor tett előzetes kérésére saját hozzászólását a jegyzőkönyvben szó szerint kell rögzíteni. A jegyzőkönyvet az ülésen rögzített hangfelvétel és a jegyzőkönyvvezető jegyzetei alapján kell elkészíteni.

(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, a jelenléti ívet, valamint az elfogadott és aláírt önkormányzati rendeletet.

31. § (1) A jegyzőkönyvet a mellékletekkel együtt a Jegyző kezeli, gondoskodik a nyilvános ülésű jegyzőkönyvek beköttetéséről, valamint megfelelő őrzéséről.

(2) A Képviselőtestület nyilvános üléseiről készült jegyzőkönyvbe bárki betekinthet. A jegyzőkönyvet az aláírást követő 3 munkanapon belül jogszabályban előírt módon – bárki számára hozzáférhetővé kell tenni.

(3) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

32. § (1) A Képviselőtestület a következő bizottságokat hozza létre: Ügyrendi Bizottság tagjainak száma 3 fő,mindhárom fő képviselő;

(2) A Képviselőtestület önkormányzati határozatával az abban megjelölt ügy határozott ideig történő intézésére ideiglenes bizottságot alakíthat. Az ideiglenes bizottság működésének szabályait - a Mötv. és e rendelet kereti között – maga határozza meg.

(3) A bizottság feladatkörét az 5. melléklet tartalmazza, amely feladatkört érintő képviselőtestületi előterjesztések bizottsági véleményezését lehetővé kell tenni. A benyújtott előterjesztésekről történő bizottsági állásfoglalás elmaradása a képviselőtestületi döntéshozatalt nem akadályozza.

(4) A Képviselőtestület szerveire átruházott hatáskörök jegyzékét a 6. melléklet tartalmazza. A Képviselőtestület a szerveire ruházott döntési jogot magához vonhatja.

33. § (1) A bizottság e rendelet és a Mötv. keretei között maga állapítja meg működése részletes szabályait. Akadályoztatása esetén a bizottsági munkában az elnököt az általa felkért bizottsági tag önkormányzati képviselő helyettesíti.

(2) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik..

34. § (1) A települési nemzetiségi önkormányzat testületi munkáját és önkormányzati működését a jegyző,vagy az általa kijelölt személy segíti.

(2) A települési nemzetiségi önkormányzat kezdeményezési, javaslattételi, véleményezési és egyetértési jogait a nemzetiségek jogállásáról szóló törvényben meghatározottak szerint gyakorolja.

(3) A települési nemzetiségi önkormányzatot véleményének kifejtésére, illetve egyetértésének megadására a polgármester írásban hívja fel.

(4) A települési nemzetiségi önkormányzat kezdeményezését, javaslatát, véleményét, egyetértését a polgármesterhez juttatja el, amelyet a Képviselőtestülettel a kapcsolódó előterjesztés tárgyalásakor vagy önálló előterjesztésben ismertetni kell.

(5) Nemzetiségi egyesület a (2) bekezdésben szereplő jogait e §-ban foglaltak szerint gyakorolhatja.

35. § (1) Az Önkormányzat a nemzetiségek jogállásáról szóló törvényben meghatározottak szerint biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzat önkormányzati működéséhez szükséges tárgyi feltételeket és a közös önkormányzati Hivatal útján gondoskodik a működéssel, gazdálkodással, testületi tevékenységgel kapcsolatos előkészítő, végrehajtási és ügyviteli feladatok ellátásáról.

(2)²

(3) A települési nemzetiségi önkormányzat elnöke jogait a nemzetiségek jogállásáról szóló törvényben meghatározottak szerint gyakorolja. Feladata ellátásához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést a Hivatal biztosítja.

36. § (1) A polgármester dönt az e rendeletben hatáskörébe utalt ügyekben.

(2) A polgármester negyedévenként tájékoztatja a Képviselőtestületet az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

(3) A polgármester a Mötv. 68. § (3) bekezdése szerint eljárva dönt az Önkormányzat, vagy intézményei, vagy közreműködésével benyújtandó pályázatokkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

37. § (1) Az alpolgármester hivatali munkarendjét a polgármester határozza meg.

(2) Az alpolgármester önállóan dönt a polgármester által meghatározott feladatainak ellátása során.

38. § A jegyző dönt a jogszabályban hatáskörébe utalt ügyekben.

39. § a) a Képviselőtestületet és az Önkormányzatot a polgármester, illetve az általa felhatalmazott alpolgármester jogosult képviselni;

b) a Hivatalt a jegyző, ideiglenes vagy tartós akadályoztatása esetén az aljegyző vagy a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában meghatározott esetekben a belső szervezeti egység vezetője jogosult képviselni.

40. § (1) A képviselő-testület egységes hivatalt hozott létre – Nagybajomi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel - az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A Hivatal szervezeti tagozódásáról annak létrehozását tartalmazó megállapodás, illetve a hivatal szervezeti és működési szabályzata rendelkezik, mely e rendelet függeléke.

41. § (1) A polgármester a Mötv. szabályai[8] szerint legalább a Képviselőtestület megbízatásának időtartamára gazdasági programot terjeszt a Képviselőtestület elé.

(2) Az Önkormányzat kormányzati funkcióit a 8. melléklet tartalmazza.

42. § (1) Az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodást, az önkormányzati vagyon forgalomképesség szerinti felosztását, az önkormányzat vállalkozói tevékenységét az önkormányzati vagyongazdálkodásról szóló önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) A polgármester évente tájékoztatja a Képviselő-testület az Önkormányzat vagyoni helyzetéről.

(3) Az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzéséről a jegyző a Hivatal belső ellenőrzésének közreműködésével gondoskodik.

(4) Az önkormányzati intézmények gazdálkodását a Hivatal felügyeli.

43. § A közmeghallgatáson túl a polgármester az egyéni választókerületben megválasztott önkormányzati képviselővel megbízatása alatt legalább egy alkalommal lakossági fórumot tart. A lakossági fórumokon megfogalmazott többségi és kisebbségi javaslatokról a Képviselőtestületet tájékoztatni kell.

44. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek megfelelő szabályozást tartalmaz.

45. § (1) Ez a rendelet 2015. január 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályukat vesztik a Képviselőtestület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító önkormányzati rendeletek.