Kutas Község Önkormányzat Képviselő-testületének

1/ 2014.( I.24.   ) önkormányzati rendelete

a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról

Kutas Község Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) az Alaptörvény 32.cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32.cikk.(1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

  (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kutas Község Önkormányzata.

       (a továbbiakban: Önkormányzat)

      Székhelye: Kutas, Petőfi u. 70.

(2)        Az Önkormányzat Képviselő-testületének elnevezése: Kutas Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)

Székhelye: Kutas, Petőfi u. 70.

(3)        Az önkormányzat címere:

(4) A címer  leírása: Vágással és hasítással négy részre osztott álló csücskös talpú pajzs, melynek első kék mezejében két oldalról egy-egy hatágú ezüstcsillagtól kísért gombos szárú arany kehely lebeg, második ezüst mezejében zöld dombon álló stilizált tölgyfa áll, harmadik ezüst mezejében levelekkel kísért zöld szőlőfürt lebeg, negyedik kék mezejében lebegő, leveles arany búzakalász szerepel, melyet két oldalról egy-egy lebegő, csúcsával felfelé, élével befelé fordított ezüst kaszapenge kísér.  A címerpajzson két oldalról egy-egy alul keresztbe tett szárú, arany makkokkal megrakott zöld tölgyfaág keresztezi. A címerpajzs fölött lebegő, hármas tagolású, íves arany szalagon fekete betűs KUTAS felirat olvasható.

Jelentése: A szőlőfürt, a búzakalász, és a kaszapenge a mezőgazdasági termelést jelzik. A két csillaggal kísért kehely Kutas korábban használt pecsétjein is szerepelt, miként a fa motívuma is, amelyet itt azért tölgyfaként jelenítenek meg, mert ez kapcsolódik a leginkább az európai népek természetvallásos mítoszaihoz. A korábbi elemek átvétele a történeti folytonosságot fejezi ki.

(5) Az önkormányzat hivatalos köralakú pecsétjén  Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat:

a) Kutas Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Ezen bélyegzővel kell ellátni a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben kiadmányozásra kerülő iratokat, illetve a testületi ülések jegyzőkönyveit. A bélyegző lenyomata az SZMSZ 1. számú melléklete

b) Kutas Község Polgármestere

Ezen bélyegzővel kell ellátni a polgármester hatáskörébe tartozó ügyekben kiadmányozásra kerülő iratokat. A bélyegző lenyomata az SZMSZ 2. számú melléklete

(6) Az Önkormányzat illetékességi területe: Kutas község közigazgatási területe

(7)    Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök, valamint az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet megnevezése:

             Kutas Község Önkormányzat Képviselő-testülete

(8) Kutas Község Önkormányzat Képviselő-testületét a polgármester képviseli.

(9) Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapításáról és adományozásáról, az önkormányzati jelképekről és azok használatának rendjéről külön rendeletet alkot.

(10) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.kutas.hu

2. §

(1) Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn a Romániában lévő Hargita Megyei Csikszépvíz községgel. A kialakított kapcsolatot tovább kell ápolni és szélesíteni. A testvérfalui kapcsolatról szóló megállapodás az SZMSZ 10. sz. függelékét képezi.

II. fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre,  szervei

3. §

(1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat a Mötv. 13. § (1) bekezdése határozza meg.

(2) Az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel, biztosítja a helyi közügyekben való széles körű állampolgári részvételt.

(3) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják.

A képviselő-testület szervei:

·        a polgármester,

·        a képviselő-testület Vizsgáló Bizottsága,

·        a képviselő-testület Szociális Bizottsága

·        a közös önkormányzati hivatal,

·        a jegyző,

·        a társulás.

(4)Az önkormányzat  a Mötv. 12. §-ban meghatározott feltételekkel és módon vállalhat önként magára  feladatot.

A Képviselő-testület átruházott hatáskörei

4. §

(1) A képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja:

a) polgármesterre,

b) bizottságra,

c) jegyzőre,

d) társulásra - törvényben meghatározottak szerint.

(2) A képviselő-testület a hatáskörgyakorlás átruházásáról, illetőleg visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.

(3) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja, illetőleg az átruházott hatáskört gyakorló szervet beszámoltatja.

(4) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

(5) Az átruházott hatáskör gyakorlója - az e kereten belül tett - intézkedéseiről, azok eredményeiről a soron következő - rendes - ülésen beszámol.

(6) A képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatásköröket a Mötv. 42. §-a tartalmazza.

(7) A (6) bekezdésben felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás és kinevezés alkalmával a személyi alapbér meghatározása,

b) helyi közügy megoldásának vállalása, illetőleg arról történő lemondás,

c) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, alapítás, megszüntetés.

A Képviselő-testület

5. §

(1)  A Képviselő-testület tagjainak száma: 6 fő

      (A Képviselő-testület névjegyzékét, a képviselők és a polgármester elérhetőségeit az 1. sz. függelék tartalmazza)

(2)  A Képviselő-testület kötelezően ellátandó, valamint önként vállalt feladatai jegyzékét a 2. sz. függelék tartalmazza.

(3)  A képviselő-testület feladat- és hatáskörét képviselő-testületi ülésen gyakorolja.

(4)  A képviselő-testület akkor határozatképes, ha a megválasztott települési képviselők több mint fele - azaz 4 fő - jelen van.

(5)  A polgármester, az önkormányzati képviselővel szemben kezdeményezett összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálását a Vizsgáló Bizottság hatáskörébe utalja.

(6)  A képviselő vagyonnyilatkozatot köteles tenni – törvényben meghatározott módon és időben -, melyet a Vizsgáló Bizottság tart nyilván és ellenőriz.

III. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

A képviselő-testület ülései

6. §

(1)  A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal tart ülést. 

(3) A polgármester távolléte, akadályoztatása esetén az alpolgármester gondoskodik a képviselő-testület összehívásáról, és a polgármester távollétében vezeti az ülést.

(4) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze és vezeti.

(5)  Az ülés helye – kivéve a közmeghallgatást - a Községháza (Kutas, Petőfi u. 70. ) tanácskozóterme. ( a Képviselő-testület székhelye)

(6)  Abban az esetben, ha valamely fontos ok (helyszín megtekintése, stb.) ezt szükségessé teszi, az elnök saját, vagy bármely képviselő, vagy bizottság javaslatára a (4) bekezdéstől eltérő más helyszínre is összehívhatja az ülést. A jegyzőkönyvvezetésre vonatkozó szabályokat ebben az esetben is maradéktalanul be kell tartani.

(7) A (4) bekezdés szerinti tartós akadályozatásnak minősül – a 30 napot meghaladó távollét.

7. §

(1)  A Képviselő-testület tagjait

·        az ülés helyének,

·         napjának és kezdési időpontjának,

·        a javasolt napirend tárgyának és előadójának

       megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

A meghívóhoz mellékelni kell a tárgyalandó napirendi pontokhoz kapcsolódó írásos előterjesztéseket.

(2) A meghívó és az írásos előterjesztés kiküldésének módja:

a)      postai úton

b)      elektronikus úton a képviselő által megadott elektronikus elérhetőségre.

c)      zárt ülésen tárgyalandó írásos előterjesztés elektronikus úton nem kerülhet kiküldésre.

d)      zárt ülésen tárgyalandó írásos előterjesztés kizárólag az Képviselő-testület hivatalos pecsétjével lezárt borítékban küldhető ki.

A Képviselő-testület a fenntartható fejlődés, a környezettudatos hivatal elősegítése, valamint költségtakarékossági szempontok figyelembevételével az írásos előterjesztések kiküldésének módjában prioritásként az elektronikus kiküldést preferálja, kivéve a zárt üléseken tárgyalandó írásos előterjesztések esetét.

(3) Meghívó és előterjesztés kiküldése:

a) Rendes ülés esetén a meghívót és az írásos előterjesztést úgy kell kiküldeni, hogy azt a képviselők az ülés időpontja előtt legalább 8 nappal megkapják. 

b) Rendkívüli ülés esetén a meghívót és az írásos előterjesztést úgy kell kiküldeni, hogy azt a képviselők az ülés időpontja előtt legalább 24 órával megkapják.

c) Halasztást nem tűrő esetben a meghívóval egyenértékű a képviselők telefonon történő értesítése, amelyről hivatalos feljegyzést kell készíteni, és azt kell csatolni a jegyzőkönyvhöz.

(4)        A képviselő-testület ülése nyilvános. A nyilvánosság biztosítása érdekében a Képviselő-testület ülésének időpontjáról és helyszínéről, a javasolt napirendi pontokról a nyilvánosságot (a település lakosságát) az önkormányzat hirdetőtábláján és az önkormányzat hivatalos honlapján történő értesítés kifüggesztésével kell tájékoztatni.

(5)        A képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) bekezdésében nevesített napirendi ügyek esetében.

(6)        A Képviselő-testület zárt ülést rendel el a választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor,

a.      ha az ügyben érintett személy a nyilvános ülésen való tárgyalásba nem egyezik bele,

b.     ha az ügyben érintett személy személyes adatainak nyilvános ülésen történő tárgyalásához nem járul hozzá,

c.     és erről szóló nyilatkozatát a napirend tárgyalását megelőzően a nyilvános ülésen szóban jelzi a Képviselő-testület felé, vagy

d.     nyilatkozatát írásban benyújtja a Képviselő-testület felé, legalább a testületi ülés megnyitását megelőzően.

(7)        A Képviselő-testület zárt ülést rendelhet el egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül

a.     a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá

b.     az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor,

c.     a pályázat tárgyalásakor,

ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét   

sértené.

(8)        A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét a Képviselő-testület a zárt ülés tartása esetén is biztosítja. A közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot tartalmazó képviselő-testületi döntés nyilvánosságát a képviselő-testület a döntés közzétételével biztosítja. A közzététel biztosításának felelőse a jegyző. A közzétételt az önkormányzat hirdetőtábláján vagy a hivatalos honlapján történő kihirdetésével, vagy a közérdekű adatok nyilvántartásába való felvétellel lehet biztosítani.

(9)        A Képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

a.     a jegyzőt, aljegyzőt

b.     a napirendi pontok előadóit,

c.     nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének elnökét,

d.     akiket a polgármester és a Képviselő-testület indokoltnak tart.

(10)   A Képviselő-testület zárt üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

a.     a jegyzőt, aljegyzőt

b.     a  képviselő-testület nem képviselő tag alpolgármesterét

c.     a napirendi pontok előadóit

d.     a szakértőt

(11) A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására újra össze kell hívni.

Alakuló ülés

8.§

(1) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) Az alakuló ülés napirendi pontjai:

            a.) a Helyi Választási Bizottság tájékoztatója

            b.) önkormányzati képviselők eskütétele

            c.) polgármester eskütétele

            d.) polgármesteri program ismertetése

             e.) a bizottsági tagok megválasztása

            f.) alpolgármester megválasztása

            g.) alpolgármester eskütétele

            h.) alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása

            i.) polgármester illetményének megállapítása

            j) Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálata

(2)  Az alakuló ülésen a polgármester illetményére vagy tiszteletdíjára és költségtérítésére  a kötelezően megválasztandó Vizsgáló Bizottság Elnöke tesz javaslatot, a Bizottság által meghozott döntés alapján.

(3)  A Vizsgáló Bizottság bonyolítja le az alpolgármester választását.

(4)  A Bizottságok tagjaira a polgármester tesz javaslatot.

Rendes ülés

9. §

(1)              A Képviselő-testület az évente legalább 6 rendes ülést tart.

(2)              A rendes ülést munkanapokon kell megtartani.

Rendkívüli ülés

10. §

(1)  A polgármester a Képviselő-testület ülését  soron kívül is összehívhatja, amennyiben arra a döntés meghozatalára vonatkozó idő rövidsége miatt szükség van.

(2)  Rendkívüli ülést kell összehívni a

·                       képviselők 1/4-ének (2 fő)

·                       a képviselő-testület bizottságának,

·                       a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára

·                       ha haladéktalanul dönteni kell a hatáskörbe tartozó ügyben.

(3)  Amennyiben az ülés összehívására a (2) bekezdésben nevesítettek indítványára kerül sor, úgy az indítványnak tartalmaznia kell:

a.                    az ülés időpontjára,

b.                    az ülés napirendjére,

c.                    az ülés összehívásának indokára vonatkozó

valamennyi rendelkezésre álló információt.

(4)  A (2) bekezdés szerinti indítvány beérkezésétől vagy az ok felmerülésétől számított 15 napon belül a polgármester köteles az ülést összehívni.

(5)  A rendkívüli ülésen csak az a napirend tárgyalható, amire az indítvány vonatkozik, vagy amely az ülés meghívóján szerepel.

A képviselő-testületi ülés vezetése

11. §

(1)       A polgármester a képviselő-testület ülését;

a./ összehívja, megnyitja, berekeszti, szünetet rendel el,

b./ megállapítja a határozatképességet, számba veszi az igazoltan, illetve az igazolatlanul távollévőket.

(2)       A polgármester ülésvezetési feladatai, jogköre:

a./ az ülés vezetése,

b./ a szó megadása, megtagadása,

c./ szó megvonása, tárgyra térésre felszólítás,

d./ napirend előtti és ügyrendi kérdésben történő szó megadása és megtagadása,

e./ az ülés félbeszakítása,

f./ javaslattétel a napirendi pont tárgyalásának elnapolására,

g./ javaslattétel napirendek összevont illetve elkülönített tárgyalására,

h./ a polgármester a vitára bocsátott  kérdés tárgyalásakor csak a vita berekesztése, az ülés félbeszakítása esetén, illetve a határozathozatalt követően szünet elrendelése, illetve az ülés berekesztése után hagyhatja el az üléstermet.

i./ Rendkívüli esemény esetén (vendég érkezése, egészségügyi ok) félbeszakításnak, illetve szünet elrendelésének van helye.

(3)       A polgármester vitavezetési feladatai:

a./ napirendi pontként megnyitja és berekeszti a vitát,

b./ szavazást rendel el

c./ megállapítja a szavazás eredményét

d./ kimondja a határozatot.

(4)       A polgármester egyéb feladatai, jogköre:

a./ megilleti a felszólalási jog a  képviselő-testület  ülésén bármikor,

b./ az ülés rendjének biztosítása,

c./ tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről.

d./ beszámol a két ülés között hozott – átruházott hatáskörében meghozott -döntéseiről,

e./ jelentést ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.

Tárgyra térés, a szó megvonása

12.§

(1)  Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólíthatja hogy térjen a tárgyra. A felszólításnak tartalmaznia kell, hogy annak eredménytelensége esetén az a felszólalótól a szó megvonásra kerül.

       (2) A polgármester a felszólítás eredménytelensége után megvonja a szót.

Az ülés félbeszakítása

13.§

(1)  Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakítja.

(2)   A félbeszakítás időtartama nem haladhatja meg a 30 percet, kivéve, ha a rend helyreállításához indokoltan hosszabb idő szükséges.

Napirendi pontok tárgyalásának elnapolása

14.§

(1)  A polgármester vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását.

(2)  Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz és határozatában meghatározza a napirend tárgyalásának határidejét.

(3)  Amennyiben az elterjesztő az elnapolással nem ért egyet az elnapolás kérdését a polgármester vitára bocsátja. A testület ezt követően hozza meg határozatát, melyben a napirend tárgyalásának határidejét megjelöli.

Vita bezárása

15.§

(1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát bezárja. Nem zárható be a vita, ha olyan képviselő kíván hozzászólni, aki az adott napirendi pont vitájában még nem kapott szót, vagy az előterjesztő szóbeli kiegészítés előtt kapott csak szót.

(2) Az előterjesztő, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita bezárását. A képviselő-testület e kérdésben vita nélkül határoz.

Rendfenntartás

16. §

(1)  Ha valamely jelenlévő felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét vagy valamely jelenlévőt sértő kifejezést használ, illetőleg ha egyébként a szabályzatnak a tanácskozás rendjére és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, a polgármester rendreutasíthatja.

(2)  Ha a polgármester felszólalása során a testület tekintélyét, vagy bármely képviselőt sértő kifejezést használ, abban az esetben a sértett, a képviselő-testület tekintélyének sérelme esetén bármely képviselő a képviselő-testülethez fordulhat. A képviselő-testület a polgármestert határozatban figyelmezteti, hogy a jövőben tartózkodjon az ilyen magatartástól. A továbbiakban a polgármesterre a rendfenntartás szabályai ugyanúgy vonatkoznak, mint bármely képviselőre. 

(3)  A polgármester a rendfenntartás érdekében tett - a szabályzatban meghatározott- intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem szabad.

(4)  Ha az (1) bekezdés szerinti rendre utasítás eredménytelen, a polgármester javaslatot tesz a képviselő-testületnek, hogy a képviselőt határozatban rója meg.

      (5) A javaslatról a képviselő-testület felszólalás és vita nélkül határoz.

(6)     Ha valamely jelenlévő zavarja meg a tárgyalás rendjét a polgármester először rendreutasítja, ismételt rendzavarás esetén – szükség szerint az ülés félbeszakításával – a rendzavaró tárgyalóteremből való eltávolításáról gondoskodik. A rendreutasításnak tartalmaznia kell a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetést.

Távollét

17. §

(1) A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület ülésén, valamint a bizottságnak az ülésén, amelynek tagja.

(2) Igazoltnak kell tekinteni annak a képviselőnek a távollétét, aki:

a./ engedéllyel, (maximálisan évi 3 rendes ülés)

b./ betegség miatt volt távol.

(4)  Az igazoltan és igazolatlanul távollévők nyilvántartásáról a Közös Önkormányzati Hivatal a testületi ülések jelenléti ívei alapján gondoskodik, és negyedévente adatot szolgáltat a Polgármester felé.

Napirend

18. §

(1) A Képviselő-testület ülése napirendjének tárgyalási sorrendje:

a.)a polgármester jelentése a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, valamint

     az átruházott hatáskörben meghozott döntéseiről,

b.) polgármesteri tájékoztató a két ülés közötti eseményekről,

c.) rendeleti javaslatok,

            d.) határozati javaslatok,

            e.) beszámolók,

            f.) tájékoztatók,

g.) felvilágosítások,

h.) indítványok, javaslatok

 (2) A képviselő-testület üléseinek napirendjére fel kell venni az előterjesztésnek minősülő, továbbá a Képviselő-testület, a Képviselő-testület bizottsága, a polgármester és a jegyző által előzetesen javasolt:

a./ rendeleti javaslatot,

b./ határozati javaslatot,

c./ beszámolót,

d./ és tájékoztatót.

Előterjesztés

19. §

(1) Az előterjesztések írásban és szóban terjeszthetők elő.

(2) Kizárólag írásban terjeszthetők elő:

a.)  a rendelettervezetek,

b.)  a gazdasági és

c.)   vagyoni ügyek.

(3) A testületi ülésre előterjesztést tehet:

·      a polgármester

·      a bizottság elnöke

·      bármely képviselő

·      a jegyző,

·      mindazok, akiket a képviselő-testület előterjesztés elkészítésére kötelez.

(4) A Képviselő-testület Vizsgáló Bizottságának Elnöke tehet írásbeli előterjesztést, és nyújthat be határozati javaslatot a Bizottsági ülésen hozott döntés alapján:

a.)  a polgármester illetményének vagy tiszteletdíjának, illetve költségtérítése mértékének megállapítására

b.)  a polgármester illetményének vagy tiszteletdíjának, illetve költségtérítése mértékének emelésére

c.)   az alpolgármester választásáról,

d.)  titkos szavazás lebonyolításáról,

e.)   polgármester és a képviselő-testületi tagok összeférhetetlenségi ügyeinek vizsgálatára

f.)     a képviselő-testület tájékoztatására a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséről.

Írásbeli előterjesztés

20. §

(1)Az írásbeli előterjesztéseket a Közös Önkormányzati Hivatal illetve a Kirendeltségen kell leadni, legalább az ülést megelőző 10 nappal előbb.

(2)Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) Az írásos előterjesztés főbb elemei:

·      a tárgy pontos meghatározása

·      az előterjesztő meghatározása

·      az előkészítésben résztvevők megnevezése

·      a tárgykört rendező jogi normák felsorolása

·      annak áttekintése, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, s ha igen, akkor milyen döntés született

·      az előkészítés során felmerült kisebbség véleményének bemutatása (ha a kisebbségben maradt fél kéri)

·      nemzetiségi véleménynyilvánításhoz kötött előterjesztés esetén a települési nemzetiségi önkormányzat véleménye

·      az önkormányzat költségvetését befolyásoló tényezők bemutatása

·      a határozati javaslat, amely egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből áll

·      az esetleges alternatív döntésre előterjesztett javaslatok egymástól elkülönülő megfogalmazása

·      a meghozandó döntés indokainak bemutatása

·      a végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megnevezése

·      a végrehajtási határidő megjelölése.

A kiküldött előterjesztésekkel kapcsolatban a bizottság és bármely képviselő módosító indítványt nyújthat be a képviselő-testületi ülésen.

(4) A képviselő-testület elé csak törvényességi szempontból megvizsgált előterjesztés kerülhet. Az előzetes törvényességi vizsgálat biztosítása a körjegyző feladata. A vizsgálat célszerűségre nem terjed ki.

(5) A képviselő-testület ülésére következő ügyekben kötelező az írásbeli anyagok készítése:

a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható döntésekre vonatkozó előterjesztések, így különösen:

a)    a rendeletalkotás;

b)    szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;

c)     a helyi népszavazás, helyi népi kezdeményezés elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;

d)    a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása;

e)     önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

f)       megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

g)    intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;

h)     közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;

i)        eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;

j)        a bíróságok ülnökeinek megválasztása;

k)      állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;

l)        a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;

m)  területszervezési kezdeményezés;

n)     amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

- SZMSZ meghatározása.

- gazdasági társasággal kapcsolatos előterjesztések.

- önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügyek.

- helyi adókra vonatkozó előterjesztés,

- Ptk-ból eredő önkormányzati, polgári, jogi jogügylet,

- gazdasági program, költségvetési megállapítása, végrehajtásukról szóló beszámoló

Szóbeli előterjesztés

21. §

(1)        Egyszerűbb ügyekben az előterjesztés írásbeli megfogalmazása elhagyható, elegendő egy jól megszerkesztett és világosan megfogalmazott határozati javaslat.

(2)        A szóban előterjesztett határozati javaslatról a képviselő-testület

a.)  érdemben dönt, vagy

b.)  írásbeli előterjesztés benyújtásához köti az érdemi döntést, és felhívja a szóbeli előterjesztőt az írásos előterjesztés benyújtására.

Beszámolók

22.§

(1) Az alábbi szervezetek írásban beszámolni kötelesek:

-         az önkormányzati fenntartású intézmények és intézményfenntartó társulás intézményeinek vezetői évente az intézmény működéséről 

-         Közös Önkormányzati Hivatal vezetője – külön törvényben meghatározott esetekben történő - beszámolója

-         a költségvetési rendeletben támogatást kapott, nem önkormányzati fenntartású önszerveződő közösségek képviselői, mely beszámoló része a támogatás felhasználását tartalmazó, iratokkal (pénzügyi dokumentummal) alátámasztott pénzügyi beszámoló és szakmai beszámoló

-         jogszabályban beszámolásra kötelezett szervek és szervezetek.

(2) A beszámoló elfogadásáról a testület határozatot hoz. Amennyiben a beszámolót a testület nem fogadta el, határozatot hoz a beszámoló újbóli előterjesztésének időpontjára. Ezzel egy időben – pénzügyi támogatást kapott szervezet esetében – határoz a pénzügyi támogatás folyósításának felfüggesztéséről. 

Felszólalás a képviselő-testület ülésén

23.§

A felszólalások típusa:

a./ napirend előtti felszólalás,

b./ felszólalás ügyrendi kérdésben,

c./ napirendhez kapcsolódó felszólalás.

Felszólalás az ügyrendhez

24. §

A tárgyalt napirendet érintő kérdésben bármelyik képviselő, bármikor szót kérhet és javaslatot tehet, a képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül határoz.

Napirendhez kapcsolódó felszólalás

25.§

(1)  Az elfogadott napirendhez tartozó előterjesztés tárgyalása előtt a napirend előadója az előterjesztését szóban kiegészítheti. Az előterjesztés előadójához a testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt választ kell adni. A polgármester minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

(2)  Az ülésen megjelent állampolgároknak - kérdésükre - a polgármester hozzászólási jogot biztosíthat.

(3)  A napirendi ponthoz való hozzászólásra kézfelemeléssel kell jelentkezni.

(4)  Az ülés során egy felszólaló egy napirendi ponthoz legfeljebb három esetben szólhat hozzá. Az első felszólalás ideje 10 percnél, a második 5 percnél hosszabb nem lehet.

(5)  Az előterjesztő, a polgármester, az alpolgármester és a jegyző több alkalommal is hozzászólhatnak.

(6)  A tanácskozási joggal rendelkezők, illetve az eseti felszólalásra engedéllyel rendelkezők napirendi pontonként legfeljebb egy esetben 5 perc időtartamban szólalhatnak fel.

(7)  A felszólalások során a korábban tett módosító javaslatot annak előterjesztője visszavonhatja.

(8)  A vita lezárása után a napirend előterjesztője válaszolhat a hozzászólásokra. Az előterjesztőt megilleti a zárszó joga, melyben összefoglalja az elhangzottakat. Amennyiben módosító javaslat hangzott el, azok támogatásáról illetve elutasításáról indokoltan nyilatkozik. Nem kell arra a módosító javaslatra reagálni, melyet annak előterjesztője a zárszót megelőzően visszavont.

A szavazás rendje

26. §

(1) A képviselő-testület a napirendi pont vitájának lezárása és a zárszó után nyílt szavazással rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2)A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat, rendeletet módosító indítványokat egyenként bocsátja szavazásra, úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati, rendeletet módosító javaslatról döntsön a testület.

(3) A szavazás előtt a polgármester a jegyzőnek ad szót, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(4)Szavazni „igen”-nel, vagy „nem”-mel lehet. A képviselő a szavazástól „tartózkodhat”.

(5)  Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt, úgy a polgármester szünet elrendelése után újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.

(6)  Ha a Képviselő-testület a (2) bekezdésben szabályozott eljárásban újból nem hoz döntést, akkor az eredeti javaslatot a legközelebbi ülésen ismételten napirendre kell tűzni, feltéve, hogy a döntésre:

a.     törvényi kötelezettség, vagy

b.     szerződésből eredő kötelezettség teljesítése miatt van szükség.

(7)  A Mötv. 49. § (2) bekezdése szerinti személyes érintettségre vonatkozó képviselői – ide  

      értve a polgármestert is - bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezménye a  

      megrovás, melyet a Képviselő-testület nyilvános ülésén meghozott határozattal mond ki.

(8) A  Mötv. 50 § szerinti minősített többség szükséges

·        a rendeletalkotás;

·        szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;

·        önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás   módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

·        megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez  való csatlakozás, abból történő kiválás;

·        intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;

·        az önkormányzati képviselő kizárásához, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez,

·        a Mötv. 46.§ (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez

Név szerinti szavazás

27. §

(1)  Név szerinti szavazást kell tartani

a.)              a képviselők 1/4 –ének indítványára,

b.)              bizottság indítványára.

(2)  Név szerinti szavazás esetén a jegyző egyenként felolvassa a jelenlévő képviselők nevét (ABC sorrendben). Az a képviselő, akinek a nevét felolvassák, értetően „igen” vagy „nem” kifejezéssel nyilvánítja ki véleményét, vagy „tartózkodhat” a szavazástól.

(3)  Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni.

(4)  Név szerinti szavazást rendelhet el:

a.)  önkormányzati tulajdonról való rendelkezés

b.)  nagyobb összegű hitelfelvétel

c.)   a helyi népszavazás kiírása

d.)  képviselő-testület feloszlatása esetén.

(5)  Nem lehet név szerinti szavazást tartani:

a.)              a bizottság összetételére és létszámára tekintettel, valamint

b.)              ügyrendi kérdésekben.

Titkos szavazás

28. §

(1)  A képviselő-testület a Mötv 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben titkos szavazást

      tarthat. A titkos szavazás elrendelésére indítványt tehet:

a)         polgármester

b)        bármely képviselő,

c)         bizottság.

(2)  A szavazás borítékba helyezett az önkormányzat bélyegzőjével ellátott szavazólapon,

       urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely a  

       testületi ülés jegyzőkönyvének része.

(3) Titkos szavazásnál Vizsgáló Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság jár el. Ha a vizsgáló

      bizottság tagja vagy tagjai az ülésről távolmaradtak, úgy a polgármester javaslata alapján  

      a testület nyílt egyszerű szavazással a bizottság létszámát 3 főre kiegészíti.

(4) Szavazni akként lehet, hogy a szóban feltett kérdésre a képviselő a (2) bekezdésben

      meghatározott szavazólapon feltüntetett  „igen” vagy „nem”, ”tartózkodom” kifejezés

      alatti négyzetbe tett „X” vagy „+” jel feltüntetésével lehet. Amennyiben más alternatívák

      közül kell választani, akkor az alternatíva – Vizsgáló Bizottság által meghatározott –

      számát illetve jelét kell a szavazólapon feltüntetni.

(5) A Vizsgáló Bizottság a 1. sz. függelék alapján összeállított névjegyzék aláírása után átadja

      a szavazólapokat, majd a szavazás befejeztével összeszámolja a szavazatokat,  

     megállapítja a szavazás eredményét, erről a képviselő-testületnek jelentést tesz.

(6)   A titkos-szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni. Titkos szavazás esetén a jegyzőkönyvbe  

       kerül:

- a szavazás helye, napja,

- a bizottság tagjainak neve és önkormányzati tisztsége,

- a szavazás során felmerült körülmények,

- a szavazás eredménye.

(7) A Vizsgáló Bizottság jelentése alapján a polgármester megállapítja és kihirdeti a  

határozatot.

A Képviselő-testület döntései

29. §

 (1) A képviselő-testület döntései:

- Képviselő-testületi határozat,

- önkormányzati rendelet.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

a.)  a napirend elfogadásáról,

b.)  az ügyrendi kérdésekről,

c.)   a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a kérdésre adott válasz elfogadásáról

d.)  név szerinti szavazás elrendeléséről,

e.)   tájékoztatók elfogadásáról.

(3) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza

·        a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban,

·        a végrehajtás határidejét és

·        a végrehajtásért felelős megnevezését.

(4) A képviselő-testület hatósági határozataira - az Mötv-ben foglalt eltérésekkel – a

     közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv.

     rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A képviselő-testület határozatait naptári év elejétől folyamatos, növekvő egyedi

      sorszámmal kell ellátni.

      A határozatok jelölése a következő formában történik:

       "***/20***. (...................... hó ... nap) Kt. határozat"

(6) A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról.

      A határozat-nyilvántartás formáját a 3. számú függelék tartalmazza.

30. §

(1) A képviselő-testület, a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok

      rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására

      önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

·        polgármester

·      települési képviselő

·      képviselő-testület bizottsága,

·      jegyző.

(3) A rendelet alkotás menete:

a) A települési képviselő és képviselő-testület bizottsága rendeletalkotásra irányuló

indítványát a polgármesterhez kell benyújtani, aki tájékoztatja a testületet a rendelet kezdeményezéséről.

b) A képviselő-testület állást foglal a rendelet szükségességéről, a rendelettervezet előkészítéséről és annak módjáról. Állásfoglalását határozati formában hozza meg.

c) A testület meghatározza az előkészítés menetét, megbízza bizottságát vagy az

előkészítésre, külön bizottságot hoz létre. Indokolt esetben szakértőt kér fel. Erről szóló döntéseit határozati formában hozza meg.

(4) A településen élő nemzetiségiek körét érintő ügyekben – külön törvényben  

      meghatározott esetekben – a rendeletalkotást megelőzően a településen működő   

      nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének véleményét, törvényben   

      meghatározottak esetén, egyetértését ki kell kérni a rendelettervezet benyújtását

      megelőző 30 nappal előbb. A véleményben, és az egyetértésben megfogalmazottak

      kötelező érvényűek a Képviselő-testületre nézve a rendeletalkotás során.

(5) Megfelelő előkészítés és előzetes hatásvizsgálat lefolytatása után nyújtható be a

képviselő-testülethez a rendelet tervezete, annak indoklásával együtt.

       Az indoklásában és az előzetes hatásvizsgálatban be kell mutatni azokat a társadalmi,   

       gazdasági és szakmai körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik,

       továbbá ismertetni kell a jogi megoldás szempontjait is.

       A rendelet szabályaihoz indokolt esetben jogkövetkezmények tartoznak, amelyek    

      ösztönöznek az előírások követésére, illetőleg felhívják a figyelmet a joghátrányra, az

      előírást be nem tartók számára.

(6) Rendeletben kell szabályozni különösen:

·        az önkormányzat vagyonával kapcsolatos kérdéseket

·        a helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeit és eljárási rendjét

·        a helyi adók megállapítását

·        az önkormányzat költségvetését

·        a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadását.

(7) A rendelet elfogadását követően a hiteles szöveg megszerkesztése a jegyző feladata.

(8) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(9) Az önkormányzati rendelet a helyben szokásos módon kell kihirdetni, a kihirdetésről a

      jegyző gondoskodik.

(10) Helyben szokásos módnak az önkormányzat hirdetőtáblán történő, legalább 15 napig

        történő folyamatos kifüggesztés, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján történő 

        közzététel minősül.

       (11) Az önkormányzati rendeleteket a képviselő-testület ciklusonként felülvizsgálja.

(12) A képviselő-testület rendeleteit naptári év elejétől folyamatos, növekvő egyedi

       sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet

        kihirdetésének időpontját.

        A rendeletek jelölése a következő formában történik:

         "Kutas Község Önkormányzat Képviselő-testületének ****/20**. (......................... hó ...  

           nap) önkormányzati rendelete".

(13) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról, valamint a

        módosított rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

        A rendelet-nyilvántartás formáját a 4. számú függelék tartalmazza.

A jegyzőkönyv

31.§

(1) A képviselő-testület üléséről kettő példányban, a tanácskozás lényegét tartalmazó  

      jegyzőkönyvet kell készíteni.  A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv. 52. § (1) bekezdésében felsoroltakat, továbbá:

a.)  a távol maradt képviselők nevét, a távollét okát,

b.)  a napirend előtti felszólalásokat és annak lényegét,

c.)   napirendi pontonként az előadók nevét és az előterjesztés módját

d.)  a szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, és az előterjesztett határozati javaslatokat

e.)   a határozathozatal módját,

f.)     az elhangzott bejelentéseket, kérdéseket, interpellációkat, azokkal kapcsolatos válaszokat

g.)  a képviselő-testület ülésén /folyamatában/ történt fontosabb eseményeket,

h.)   a képviselő kérésére véleményének szó szerinti rögzítését.

(3) Bármely képviselő, valamint tanácskozási joggal rendelkező jelenlévő az ülésen kérheti,

      hogy nyilatkozatát szó szerint vegyék jegyzőkönyvbe, mely nem tagadható meg. Ennek

      tényét a jegyzőkönyvben jelezni kell.

(4) A jegyzőkönyv elválaszthatatlan melléklete a jelenléti ív, a meghívó, az írásbeli előterjesztések, a módosító javaslatok és egyéb beadványok.

(5) A jegyzőkönyvet, az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Somogy

      Megyei Kormányhivatal részére.

(6) Az előző évi jegyzőkönyvek egy-egy példányát az év elején be kell köttetni, s az

      önkormányzat irattárába el kell helyezni.

(7)Ha a nyílt testületi ülésről hangfelvétel vagy filmfelvétel is készül,

a.) a filmfelvételt a helyi Kábeltévében közzé kell tenni.

b.)a hangfelvételt tartalmazó kazettát, vagy elektronikus fájlt, vagy médiafájlt az ülést követően a Közös Önkormányzati Hivatalban (elektronikus fájl és médiafájl esetében cd-n, vagy pendrive-on) kell tárolni, 

c.) a jegyző az elkészült felvételekről elkészíti az ülés jegyzőkönyvét, és gondoskodik a felvételek megfelelő tárolásáról.

d.) a hangkazettákról, elektronikus fájlokról, médiafájlokról a jegyző az ülések időrendi sorrendjében nyilvántartás vezet.

e.) A jegyzőkönyvekbe és felvételekbe biztosítja a betekintési jogot, melynek időpontját és a betekintő szerv/személy nevét a nyilvántartásba bevezeti.

f.)A hangkazetták, elektronikus fájlok, médiafájlok selejtezésére a ciklust követő választás hónapjának végén kerül sor, melyet a jegyző és a jegyző által megbízott személy végez el.

Nyilvánosság

32. §

(1)  A választópolgár - zárt ülés kivételével - betekinthet a képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyveibe, (a Közös Önkormányzati Hivatal erre kijelölt irodájában, ügyfélfogadási időben) azok egyes részeiről vagy egészéről másolatot kérhet. A másolás költségei a kikérőt terhelik.

(2)  A nyílt testületi ülésről készült jegyzőkönyvek – mellékletek és előterjesztések nélkül – hozzáférhető az önkormányzat hivatalos honlapján.

Lakossági fórum

33. §

(1) A jelentősebb testületi döntések, helyzetértékelések előtt az önkormányzat választott

     képviselői és bizottságai lakossági fórumot szervezhetnek. A lakossági fórumok a lakosság,  

     a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatást, a fontosabb döntések előkészítésében   

     való bevonását szolgálják.

(2) Lakossági fórumok

·      Falugyűlés

·      Közmeghallgatás

(3) A falugyűlés:

A helyi önkormányzat a lakosság tájékoztatása, véleményének megismerése céljából falugyűlés elé terjesztheti a helyi közösség életében alapvető jelentőségű kérdéseket.

(4) Közmeghallgatás:

         a) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, amely

             nem számít bele az évente kötelezően megtartandó testületi ülések számába.

         b) A képviselő-testület közmeghallgatáson lehetővé teszi az állampolgároknak, a

             társadalmi szervezeteknek, hogy közvetlenül terjesszék elő közérdekű  

             kezdeményezéseiket.

(5) A közmeghallgatás kiírására a testületi ülés összehívásával kapcsolatos szabályok az

      irányadók.

(6) A közmeghallgatáson feltett kérdésekre lehetőség szerint azonnal válaszolni kell. Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható  meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester megvizsgálja, és arra 15 napon belül írásbeli választ nyújt a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.

III. FEJEZET

A Képviselő-testület szervei

A Képviselő-testület bizottságai

34. §

(1) A képviselő-testület bizottsága előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési

      feladatokat ellátó - az SZMSZ 5. sz. függelékében meghatározott feladatkörében, döntési

       jogkörrel rendelkező választott testületi szerv. 

(2) A képviselő-testület állandó bizottságot hoz létre, és ideiglenes (ad hoc) bizottságot

      hozhat létre.

(3) A képviselő-testület az ideiglenes (ad hoc) bizottságot meghatározott időre vagy feladat

     elvégzésére hozza létre. Az ideiglenes (ad hoc) bizottságra az állandó bizottságra

     vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) Ideiglenes (ad hoc) bizottságot célszerű létrehozni:

·      önkormányzati rendelet előkészítésére, felülvizsgálatára, előzetes hatásvizsgálatának lefolytatására

·      beruházás, felújítás, környezetvédelmi program végrehajtásának megszervezésére.

(5) Az ideiglenes (ad hoc) bizottság megszűnik, ha

      a./ a feladatát elvégezte és jelentését a testület jóváhagyta,

      b./ a testület a bizottságot határozatával felosztatta,

      c./ a bizottság megalakítását kimondó határozatban megjelölt feltétel bekövetkezett, határidő eltelt.

(6)  A Képviselő-testület az alábbi két állandó bizottságot hozza létre:

Vizsgáló Bizottság

Szociális Bizottság

(7) A bizottságok tagjainak számát és összetételét, valamint feladatkörét az 5. sz. függelék

     tartalmazza.

(8) A bizottságok tagjaira javaslatot tehet a polgármester.

(9)  A bizottságok szükség szerint üléseznek. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti,

      de a bizottságot a polgármester indítványára is össze kell hívni.  Az elnököt

      akadályoztatása esetén a korelnök helyettesíti.

(10) A bizottság üléseire a képviselő-testületi ülésekre alkalmazott szabályokat kell

       alkalmazni.

A polgármester

35. §

(1)  A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2)  A megválasztott polgármester illetményét vagy tiszteletdíját és költségtérítését a Képviselő-testület állapítja meg, a Vizsgáló Bizottság javaslata alapján, melyet a Bizottság Elnöke terjeszt elő az alakuló ülésen.

(3)  A polgármester az Mötv. 67. §.ban meghatározott feladatokat látja el, továbbá feladata

a.)  az önkormányzat demokratikus működésének, széleskörű nyilvánosságának biztosítása

b.)  a településfejlesztés, közszolgáltatások szervezése

c.)   a települési képviselők, bizottságok munkájának segítése

d.)  együttműködés a önszerveződő közösségi szervezetekkel és egyéb szervekkel

e.)   kapcsolattartás a nem önkormányzati tevékenységet végző szervekkel, vállalatokkal, intézményekkel.

(4) A polgármester ügyfélfogadásának rendjét az 6. sz. függelék tartalmazza.

(5) A polgármester az Mötv. 68. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottak alapján bármely

     olyan ügyben dönthet, amelyet az Mötv. 42. §-a nem említ.

(6) A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdésében meghatározottak alapján bármely olyan

     halaszthatatlan ügyben dönthet, amely a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik, és

     amelyet az Mötv. 42. §-a nem említ.

(7) A polgármester az 1994. évi LXIV. tv. (a továbbiakban:  Pttv.) 2. § (4) bekezdésében foglalt  

írásbeli nyilatkozatát az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége esetén a Képviselő-testület korelnökének adja át, részére juttatja el.

Az alpolgármester

36. §

A Képviselő-testület saját tagjai közül egy alpolgármester választ, aki nem főállásban látja el a tisztségét.

A települési képviselő

37. §

(1) A képviselőt az Ötv.-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg ill.

      terhelik.

(2) A képviselő főbb jogai:

- részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében,

- a képviselőt a polgármester bevonhatja a döntések előkészítésébe, a különböző szervekkel folytatott tárgyalásokba,

- megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet,

- kérelme alapján hozzászólását szó szerint tartalmazza a jegyzőkönyv, írásban is benyújtott hozzászólását csatolni kell a jegyzőkönyvhöz,

- kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a bizottságnak, a polgármesternek, a képviselő-testület által  önkormányzati ügyben hozott döntését,

- a jegyzőtől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést,

- a bizottság ülésén tanácskozási joggal vehet részt,

- javasolhatja a bizottság elnökének feladatkörükbe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság a legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt meg kell hívni,

- kérdést tehet fel,

- helyi rendelet keretei között jogosult tiszteletdíjra, természetbeni juttatásra.

(3) A képviselő főbb kötelezettsége:

- tevékeny részvétel a képviselő-testület és bizottsága munkájában,

- olyan magatartás tanúsítása, mely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

- felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében és vizsgálatokban,

- köteles bejelenteni, ha az ülésen való megjelenésében akadályoztatva van,

- rendszeres kapcsolatot kell tartani a választópolgárokkal, lakossági közösségekkel,

- köteles a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkot megőrizni, titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennmarad,

- köteles az adott napirend tárgyalásának megkezdésekor bejelenteni, ha az ügy saját magát vagy hozzátartozóját személyesen érinti, vagy ha az ügy elsőfokú döntéshozatalában részt vett.

(4) A képviselő aktívan közreműködik a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében

      és végrehajtásának szervezésében és ellenőrzésében.

A jegyző, aljegyző

38.§

(1)  A jegyző vezeti a Közös Önkormányzati Hivatalt, és ellátja az Mötv. 81. § (3) bekezdésében meghatározott feladatokat.

(2)  A jegyző munkájának segítésére – Mötv-ben meghatározottak alapján – a Közös Önkormányzati Hivatalt vezető polgármester aljegyzőt nevez ki.

(3)  A jegyző a Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó települések tekintetében a Kirendeltségeken biztosítja – a Közös Önkormányzati Hivatal létrehozásáról szóló megállapodásban foglaltak alapján – az állandó ügyfélfogadást.

(4)  A jegyző az ügyfélfogadás rendjét a Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozza, melyet a Közös Önkormányzati Hivatalt alkotó települések Képviselő-testületei együttes ülésen fogadnak el.

(5)  A jegyző és az aljegyző a Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltségein fogadónapot tartanak, melynek rendjét a 7. sz. függelék tartalmazza.

(6)  A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége esetén – figyelemmel az Mötv 82. § (2) – (3) bekezdéseiben meghatározottakra – külön jogszabályi rendelkezések szerinti képesítéssel és alkalmazási feltételekkel rendelkező közös önkormányzati hivatali köztisztviselő bízható meg a jegyző helyettesítésére, a helyettesítési rend szerint.

(7)  A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel. Jelzését a képviselő-testület és a bizottság ülésén a döntés meghozatalát megelőzően, szóban terjeszti elő. A polgármester által meghozott döntés esetében írásban, hivatalos feljegyzés formájában teszi meg jelzését, melyet a polgármester részére hivatalos iratként eljuttat, részére átad.

(8)  A Képviselő-testület által meghozott döntés esetében írásban, hivatalos feljegyzés formájában teszi meg jelzését, melyet a képviselő-testület valamennyi tagja részére hivatalos iratként eljuttat, részére átad.

Társulások

39. §

(1) Amennyiben az önkormányzat társulásban vesz részt, úgy a társulásban az

      önkormányzatot a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester képviseli.

(2) A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén az önkormányzatot

      a társulásban a polgármester által megjelölt személy képviseli.

(3) Az önkormányzati feladatellátásra kötött társulási megállapodások jegyzékét, valamint a

      társulásra átruházott hatáskörök felsorolását a 8. sz. függelék tartalmazza.

A Közös Önkormányzati Hivatal

40. §

(1) A Képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdésében foglalt feladatai ellátására közös

     önkormányzati hivatalt hoz létre, Bakháza, Kutas, Kisbajom, Szabás és Tarany települések

     részvételével.

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos elnevezése: Kutasi Közös Önkormányzati

      Hivatal. Székhelye: 7541. Kutas, Petőfi u. 70.

(3)  A Közös Önkormányzati Hivatal – a létrehozását megállapító megállapodásban foglaltak

       alapján – Kirendeltségeket működtet az állandó ügyfélszolgálat biztosítása érdekében.

(4) A Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltségeinek elnevezése, és címe:

• Kutasi Közös Önkormányzati Hivatal Kisbajomi Kirendeltsége,

7542. Kisbajom,  Kossuth u. 111.

• Kutasi Közös Önkormányzati Hivatal Szabási Kirendeltsége,

7544. Szabás, Fő u. 152.

• Kutasi Közös Önkormányzati Hivatal Taranyi Kirendeltsége

7514. Tarany Szent I.u.20.

(5) A Közös Önkormányzati Hivatal működését és ügyfélfogadási rendjét Szervezeti és

      Működési Szabályzata határozza meg, melyet a Közös Önkormányzati Hivatalt alkotó

      települések Képviselő-testületei együttes ülésen fogadnak el.

(6) A Közös Önkormányzati Hivatal ügyfélfogadási rendjét –a Szervezeti és Működési

      Szabályzata alapján – a 9. sz. függelék tartalmazza.

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

41. §

(1) A helyi népszavazás és népi kezdeményezés a helyi sajátosságok érvényesítése érdekében

      történő önkormányzati jogok gyakorlását jelentik.

(2) A helyi népszavazás és népi kezdeményezés kérdését külön önkormányzati rendelet

szabályozza.

IV. FEJEZET

Az önkormányzat gazdasági alapjai

42. §

(1) Az önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival

      önállóan gazdálkodik, éves költségvetésében meghatározottak alapján.

(2) Az önkormányzatok költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával

      kapcsolódik. Az önkormányzati költségvetés az állami költségvetéstől elkülönül, ahhoz az

      állami támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokkal kötődik.

(3) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás

      szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(4) Az önkormányzat gazdálkodását a jegyző által készített, a polgármester által jóváhagyott

      pénzügyi-gazdálkodási szabályzatok alapján végzi.

Az önkormányzat vagyona

43. §

(1) Az önkormányzat vagyona a nemzeti vagyon része, az önkormányzat vagyona

      törzsvagyon és a törzsvagyon körébe nem tartózó, üzleti vagyon lehet. Az önkormányzat

      törzsvagyona az a nemzeti vagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati

      feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja.

(2) Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályaitól külön rendeletet alkot.

V. FEJEZET

Nemzetiségi együttműködések

44. §

(1) A  településen roma nemzetiségi önkormányzat működik.

(2) A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat közötti együttműködés szabályait együttműködési megállapodásban rögzítik.

(3) A helyi önkormányzat a nemzetiségi jogok gyakorlásának biztosítása érdekében, az együttműködés keretén belül biztosítja a 2011. évi CLXXIX. törvényben meghatározott feltételeket.

(4) A Közös Önkormányzati Hivatal minden szervezeti egysége – feladat és hatáskörébe tartozó ügyekben – köteles a nemzetiségi önkormányzat munkáját segíteni.

(5) A képviselő-testület és szervei, valamint a nemzetiségi önkormányzat közötti rendszeres kapcsolattartás és együttműködés biztosítása érdekében:

-         a nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testületi üléseken,

-         a nemzetiségi önkormányzat véleményt nyilváníthat, és javaslatot tehet az önkormányzat éves költségvetéséhez.

-         az Önkormányzat ingyenesen biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat az üléseinek lebonyolításához szükséges helyiséget a Petőfi u.70. szám alatti épületben, illetve közmeghallgatásaihoz, fórumaihoz a Petőfi u. szám alatti Kultúrotthon tanácstermében. Az Önkormányzat továbbá lehetővé teszi a Nemzetiségi Önkormányzat részére az önkormányzati intézményekben a rendezvényeinek ingyenes megszervezését.

-         A képviselő-testület a Kutasi Közös Önkormányzati Hivatalon keresztül biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat kérésének megfelelően a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és az ezzel járó költségek viselését, a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket.

-         A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületi ülésein, közmeghallgatásán a jegyző, vagy aljegyző és a Kutasi Közös Önkormányzati Hivatal témafelelősei részt vesznek.

-         A Nemzetiségi Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat a jegyző az Kutasi Közös Önkormányzati Hivatal hivatali apparátusán keresztül biztosítja.

-         A Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek előkészítését (meghívók, előterjesztések kiküldése, jegyzőkönyvek előkészítése, sokszorosítás, jegyzőkönyv közzététele stb.) a jegyző az Kutasi Közös Önkormányzati Hivatal hivatali apparátusán keresztül biztosítja.

VI FEJEZET

Záró rendelkezések

45. §

(1)  Jelen rendelet kihirdetését követő második napon lép hatályba.

(2)  A rendelet kihirdetéséről a jegyző, helyben szokásos módon gondoskodik.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Kutas község Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2011.(IV.29.) önkormányzati rendelete.

Kutas, 2014.január 23.

  Ütő Szabolcs                                                                                 Pintér Csilla Judit

 polgármester                                                                                       jegyző              

Kihirdetési záradék:

A rendelet 2014.január 24. napján került kihirdetésre.

Pintér Csilla Judit

   jegyző

1. sz. melléklet

A Képviselő-testület bélyegző lenyomata

2. sz. melléklet

A Polgármester által használt bélyegző lenyomata

1. sz. függelék

A Képviselő-testület névjegyzéke,

és elérhetőségei

2. sz. függelék

Az Önkormányzat kötelezően ellátandó, valamint önként vállalt feladatainak jegyzéke

 3. sz. függelék

Képviselő-testületi határozatok nyilvántartása

4. sz. függelék

Képviselő-testületi rendeletek nyilvántartása

 Önkormányzati rendeletek nyilvántartása

………… évre

5. sz. függelék

A képviselő-testület bizottságai

A Szociális Bizottság tagjai:

1. Egyed György elnök

2. Garzó László bizottsági tag

3. Pávlicz Zsolt bizottsági tag

4. Bogdán Ferenc bizottsági tag (külső)

A bizottság feladata:

• Megállapítja a képviselőtestület átruházott hatáskörében, a képviselő-testület szociális rendeletében meghatározottak szerinti önkormányzati segélyt
• Véleményezi a szociális  rendelet-tervezetet
• Véleményezi a költségvetési rendelet szociális ellátásokkal kapcsolatos kiadási előirányzatait

A Vizsgáló Bizottság tagjai:

1. Tamás László elnök

2. Fenyvesi Zoltán bizottsági tag

3. Pávlicz Zsolt bizottsági tag

A bizottság feladata:

• polgármester, képviselő-testületi tagok, vagyonnyilatkozatainak nyilvántartása, ellenőrzése
• a képviselő-testület tájékoztatása a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséről, a határidő lejártát követő első testületi ülésen
• polgármester, képviselő-testületi tagok összeférhetetlenségi ügyeinek vizsgálata,
• javaslattétel a polgármester illetményére/tiszteletdíjára és költségtérítésére
• javaslattétel a polgármester illetményének/tiszteletdíjának emelésére,
• polgármesterrel szembeni fegyelmi eljárás lefolytatása
• a képviselő-testület döntése alapján hatáskörébe utalt vizsgálatok lefolytatása
• titkos szavazáskor a szavazatszámláló bizottsági feladatok ellátása.