Kutas Község Önkormányzata Képviselő-testületének

12/2012.(XII.28.) önkormányzati rendelettel és a 2/2012.(II.17.) önkormányzati rendelettel módosított 5/2011. (IV.21.) rendelete

a szociális ellátások helyi szabályozásáról

 MÓDOSÍTVA ÉS

EGYSÉGESÍTVE a 2/2014. (I.24.) önkormányzati rendeletével

Kutas község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdés d) és g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

A szociális igazgatás és a szociális ellátás általános szabályai

1. Általános rendelkezések

A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

A rendelet hatálya

   1.  §.

(1) A rendelet hatályára vonatkozóan az Szt. 3.§-a az irányadó.

(2)     A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a rendelet hatálya kiterjed a Kutasi Alapszolgáltató Társulás által szervezett és nyújtott ellátásokra.

Eljárási rendelkezések

2.   §.

(1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket a  közös hivatalnál lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(2) E rendeletben kistérségi társulás keretében fenntartott intézmény (Szociális Szolgáltató Központ) útján biztosított alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a Központ vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(3) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét formanyomtatványon nyújthatja be.

3. §.

(1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

(2) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

                  - az ellátást igénylő személynek az Szt.18.§ a) c) g) h) pontjában szereplő adatait,

                        az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat,

nyilatkozatokat.

A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(3) A jogosultság megállapításakor figyelembe vehető jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10.§ (2)-(3) bekezdése az irányadó.

 (4) A jövedelem számításakor figyelmen kívül hagyandó jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10.§ (4) bekezdése az irányadó.

(5) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(6) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Közös Hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36.§-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.

4. §.

1. A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-ig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik. A házipénztárból történő döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

2. Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelmét a kérelmező igazolja.

3. Az önkormányzati segély kérelmekre vonatkozó döntést 15 napon belül kell intézni.  A rendeletben szabályozott önkormányzati hatósági ügyek elektronikus úton nem intézhetőek.
   

5. §.

(1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Közös Önkormányzati Hivatal más méltányossági , segélyezési ügyben a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül vizsgálta és azokban lényeges változás a kérelem alapján nem feltételezhető

6. §.

(1) )  A rendszeres szociális segély, a lakásfenntartási támogatás, az önkormányzati segély  egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A  folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

(2) A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 68.§-a szerint védelembe vett gyermek él.

7. §.

(1)      Az egyes pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelemhez csatolni kell a törvényben, valamint a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendeletben meghatározott igazolásokat és nyilatkozatokat.

 (2)     Az önkormányzati segély iránti kérelem esetében csatolni kell azokat az iratokat, igazolásokat, amelyek alkalmasak arra, hogy a rendkívüli élethelyzet megítélése megfelelően alátámasztott legyen.

8. §.

A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

II. FEJEZET

Szociális ellátások

1. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

9. §.

   (1)  Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselő-testülete az Szt-ben, valamint e rendeletben meghatározott feltételek szerint

                 a/ méltányossági ápolási díjat (18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását

                     végző hozzátartozó kérelmére )

                  b/ önkormányzati segélyt állapít meg ( a továbbiakban együtt : szociális rászorultságtól  

                       függő pénzbeli ellátások).

(2) A fenti ellátások esetén a jogosultság fennállását – ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik – az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal ismételten vizsgálni kell.

(3)Az aktív korú nem foglalkoztatott személy – elsősorban foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy – foglalkoztatásának megszervezését a polgármester látja el, és a közfoglalkoztatásban részt vevők felett gyakorolja a munkáltatói jogokat.

Aktív korúak ellátása

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás egyéb feltételei

10. §.

(1) A foglalkoztatást helyettesítő támogatást kérelmező, illetve az ellátásra jogosult személy köteles a lakókörnyezete rendezettségét biztosítani. A lakókörnyezet rendezettségére vonatkozóan az Szt. 35.§ (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(2) A foglalkoztatást helyettesítő támogatást kérelmező, valamint az ellátásra jogosult az (1) bekezdésben előírt kötelezettségét megszegi, ha a lakóház:

                        - az épület állaga veszélyezteti az emberi életet és testi épséget,

                        - a lakóház környezetében jelentős mennyiségű hulladékot halmoz fel,

                        - a lakóház környezetében csekély mennyiségű, de emberi egészségre ártalmas

veszélyes hulladékot halmoz fel,

- az udvarát és kertjét nem rendeltetésének megfelelően használja, ill. hasznosítja,

valamint az ott található tárgyak rendben tartását elmulasztja,

- a kerítéssel kívül határos területen, járdán hulladékot tárol,

- az épület, járda hó- és jégmentesítési, valamint az ingatlan előtti terület tisztántartási

és kaszálási kötelezettségét elmulasztja,

- egészségügyi kártevők elszaporodása meggátolását elmulasztja,

- a tulajdonát képező eb(ek) veszettség elleni beoltatását elmulasztja.

(3) A kérelem benyújtója, az ellátásra jogosult az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölését tartalmazó felhívástól számított 15 napon belül köteles eleget tenni az (1) bekezdésben előírt kötelezettségnek.

(4) Amennyiben a kérelem benyújtója, az ellátásra jogosult a felszólítás ellenére nem tesz eleget az (1) bekezdésben előírtaknak, úgy az aktív korúak ellátását meg kell szüntetni.

Rendszeres szociális segély

11. §.

(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyek körének meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára és a hajléktalan személyek részére történő rendszeres szociális segély megállapítására az Szt. 37-37/C. §-ban foglaltak irányadók.

(2) A rendszeres szociális segélyben részesülő – kivéve az egészségkárosodott jogcímen részesülőt – aktív korúak ellátása megállapításának, folyósításának feltételeként az önkormányzata által kijelölt szervvel köteles együttműködni.

(3) Az Szt. 37.§ (1) bekezdés a.) – c) pontjaiban foglaltakon túl, az az aktív korúak ellátására jogosult személy is rendszeres szociális segélyre jogosult, aki:

  a) legalább 40 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy

  b) munkaegészségügyi vizsgálaton foglalkoztatásra alkalmatlannak minősül.

Az együttműködés eljárási szabályai

12.§

(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködésre köteles.

Az együttműködési kötelezettség kiterjed:

• az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vételre,
• beilleszkedést segítő programról való írásbeli megállapodás megkötésére,
• a programban foglaltak teljesítésére.

(2) Az együttműködésre kijelölt szerv: a Kutasi   Szociális alapszolgáltató Társulás keretében működtetett  Szociális és Családsegítő Szolgálata (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat).

(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy köteles:

            - a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre

               emelkedésétől számított 15 napon belül megjelenni az együttműködésre kijelölt szervnél

               nyilvántartásba vétel céljából.

- együttműködni az együttműködésre kijelölt szervvel a beilleszkedést segítő program

elkészítésében

- a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a megállapodást megkötni,

- köteles a folyamatos kapcsolattartásra az együttműködésre kijelölt szervnél megjelenni

   (legalább 3 havonta).

(4) A Családsegítő Szolgálattal a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködés keretében:

1. figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatában

megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás

okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat

alapján – a szervnél történő megjelenésekor – nyilvántartásba veszi,

b.)        tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt az Szt. 37/D § (2) bekezdése szerinti beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,

c.)               a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy  bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,

d.)               folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

1. legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával – módosítja a programot,

f.)        jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

g.)       az e) pont szerint éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést

segítő program végrehajtásáról,

h.)       az előírt határidők (15 nap, 60 nap) be nem tartása, megjelenés elmulasztása esetén

írásban felszólítja a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására

jogosult személyt a mulasztás okának tisztázására,

i.)        vizsgálja, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására

      jogosult személy az előírt képzésben, programban való részvételi kötelezettségének eleget tesz-e,

j.)        elbírálja a benyújtott igazolási kérelmeket,

k.)       az igazolási kérelem elutasítását követő 8 napon belül a mulasztásról értesíti a jegyzőt,

l.)        tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosultat e rendeletben előírt

együttműködési szabályokról, és az együttműködési kötelezettség megszegésének

következményeiről.

(5) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy beilleszkedését

      segítő program a következőkre terjedhet ki:

• oktatásban vagy képzésben történő részvétel,
• munkavégzésre történő felkészülés,
• életmódformáló tanácsadás,
• szociális és mentális képességek fejlesztése.

 Az együttműködési kötelezettség megszegése  

13. §

(1) Együttműködési kötelezettség megszegésének minősül:

            - aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő

            elmulasztása (pl. megállapodás megkötésére előírt határidő elmulasztása)

            - megjelenési kötelezettség elmulasztása,

            - képzésben való részvétel elmulasztása,

            - előírt programban való részvétel elmulasztása.

(2) A mulasztás igazolására benyújtott kérelem akkor fogadható el, ha a távolmaradásra ellenőrizhetően indokolt ok miatt kerül sor, és az erről szóló kérelmet igazolással (orvosi, hatósági) együtt a felszólítás átvételét követő 5 napon belül benyújtja a Családsegítő Szolgálathoz.

(3) A jegyző 8 napon belül tájékoztatja a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyt a mulasztásról, illetve az ismételt mulasztás következményeiről.

Az együttműködési kötelezettség megszegésének következményei

14. §

Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan az együttműködésre kijelölt szervnél két éven belül ismételten megszegi, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultságot meg kell szüntetni.

Időskorúak járadéka 

15. §.

Az önkormányzat az Szt.-nek az időskorúak járadékára vonatkozó rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.

16. §.

Az időskorúak járadékának havi összege az Szt.-ben kötelezően előírt összeg.

Lakásfenntartási támogatás

17. §.

            Az önkormányzat a normatív lakásfenntartási támogatás esetén a lakásfenntartás elismert havi költségére, az elismert lakásnagyságra, valamint a lakásfenntartási támogatás havi összegére az Szt. szabályait változtatás nélkül alkalmazza.

18. §

A normatív lakásfenntartási támogatás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a szociális bizottság gyakorolja.

Ápolási díj

19. §.

A képviselő-testület ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén 150%-át.

20. §.

Az ápolási díj havi összege az Szt.-ben kötelezően előírt összeg.

21. §.

E rendelet 19. §-a szerint adható ápolási díj megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a szociális bizottság gyakorolja.

22. §

Ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése

(1) Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre.

2. A házi segítségnyújtást végző a kistérségi többcélú társulás fenntartásában lévő Rinyamenti Szolgáltató Központ Lábodi Intézményegységének gondozója az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését negyedéves rendszerességgel ellenőrzi. Az ellenőrzés során együttműködik a háziorvossal is, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól. Amennyiben az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ezt a jegyzőnek jelzik.

Önkormányzati segély

23. §.

Az önkormányzat a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdőszemélyek részére önkormányzati segélyt nyújt. 

24. §.

(1.)   Önkormányzati segélyben részesíthető kérelemre az a személy:

a.) akinek 1 főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-át  nem haladja meg,

b.) egyedül élő esetén jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át nem haladja meg.

(2) Önkormányzati segély évente legfeljebb két alkalommal nyújtható:

a.) alkalmanként minimum 2 eFt, maximum 10 eFt összegben, vagy

b.) kamatmentes kölcsön formájában, maximum 50 eFt-os összeghatárig és maximum   10 havi törlesztő részletre.

(3)     Az önkormányzati segély az alábbi célokra állapítható meg:

         - ellátatlan munkanélküliek segélyezésére,

         - élelmiszer, ruha, gyógyszer, és gyógyászati segédeszköz vásárlás céljára,

         - szabadságvesztésből szabadultak segélyezésére,

          - tanévkezdési támogatásra,

          - hajléktalan személyek átmeneti segélyezésére,

           - szilárd tüzelő vásárlásra

           - lakásfelújításra ( karbantartásra ) korszerűsítésre

           - közüzemi számla kiegyenlítésére,

           - a 25. § szerinti beiskolázásra,

            - a 26. § szerinti rendkívüli méltánylást érdemlő eset bekövetkezésekor

                      - a 29. -32.§-okban meghatározott esetekben

25. §.

(1) Az önkormányzat, az óvoda és az általános, középiskolai, valamint a felsőfokú iskola tanévkezdésekor a családokat terhelő kiadások csökkentése érdekében  önkormányzati segélyt nyújthat azon gyermekes családok részére, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 300 %-át.

(2) A támogatás legmagasabb összege gyermekenként 15 eFt lehet.

(3) A tanévkezdési támogatás megállapítható kérelemre, hivatalból vagy az oktatási intézmény kezdeményezésére.

26. §.

2. Rendkívüli élethelyzet (különösen betegség, elemi kár, előre nem tervezhető váratlan nagyobb összegű kiadás) esetén kivételesen nagyobb összegű átmeneti segély nyújtható annak a személynek is, akinek családjában az egy főre eső jövedelem meghaladja  az önkormányzati rendeletben meghatározott összeghatárt, azaz egy főre eső jövedelem esetén mindenkori öregségi nyugdíjminimum 300 %-áig, egyedül álló esetén mindenkori öregségi nyugdíjminimum 350 %-áig. A rendkívüli élethelyzetre tekintettel folyósított segélyt a polgármester állapítja meg évente maximum egy alkalommal nyújtható.

2. Krízissegély adható annak a személynek, aki önmaga vagy családja létfenntartásáról azért nem tud gondoskodni, mert a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe (krízishelyzet) került. Krízishelyzetbe került, (előre nem tervezhető nagyobb összegű kiadásnak kell tekinteni ha
   • az a személy, aki legalább 2 hét folyamatos, vagy a kérelem benyújtását megelőző 30 napon belül összesen 13 napot meghaladó kórházi fekvőbeteg ellátásban részesült,
   • az a személy, aki vagyon elleni bűncselekmény áldozata lett,
   • az a személy, akinek az általa lakott lakását elemi kár sújtotta.
   • az a személy, aki munkahelye megszűnése, elvesztése miatt olyan élethelyzetbe került, amely létfenntartását átmenetileg vagy tartósan veszélyezteti.

A kérelemhez csatolni kell a kórházi kezelés időtartamáról szóló igazolást, a vagyon elleni bűncselekmény tényét az ügyfélnek a rendőrség által kiállított közokirattal kell igazolni. az elemi kár tényét szakértői (tűzoltósági, biztosítói) véleménnyel kell igazolni. Krízissegély iránti kérelmet a folyamatos kórházi kezelés megszűnését követően, illetve a vagyon elleni bűncselekmény, valamint az elemi kár bekövetkezésének időpontjától számított 30 napon belül lehet benyújtani. Krízissegély egy naptári évben legfeljebb egy alkalommal adható, maximális összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszerese lehet. A krízissegélyt a polgármester állapítja meg. Krízissegély kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. A rendkívüli élethelyzetre tekintettel  az önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott keret erejéig  jogosult a polgármester krízissegélyt megállapítani..

27. §.

(1) Az önkormányzati segély megállapítása elõtt indokolt esetben környezettanulmányt kell készíteni. Indokolt esetnek minősül, ha a rendkívüli méltánylást igénylő eset megítélése során a kérelmező lakhatási körülményeinek részletes ismerete szükséges. 

(2) Sürgõs szükség esetén, - ha az igénylõ életkörülményei indokolják, az azonnali segítséget - a segély bizonyítási eljárás nélkül, az igénylõ nyilatkozata alapján kiutalható.

28. §.

         Az önkormányzati segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a 26.§ -ban foglalt segélyezés kivételével a Szociális Bizottság gyakorolja.

28/A. §

A szociális tűzifára vonatkozó kérelmet e rendeletben szabályozottak szerint, az átmeneti segélyre vonatkozóak szerint kell benyújtani, és a kérelem elbírálása során e rendelet eljárási rendelkezéseit kell alkalmazni.

28/B. §

(1) A szociális célú tűzifára való jogosultság megállapítása során előnyben kell részesíteni

  a) az Szt.-ben meghatározott

             aa) aktív korúak ellátására,

ab) időskorúak járadékára,

ac) adósságkezelési támogatáshoz kapcsolódó adósságcsökkentési támogatásra, vagy

ad) - tekintet nélkül annak természetbeni vagy pénzbeli formában történő nyújtására –

       lakásfenntartási támogatásra jogosult

       személyt, illetve annak családját

 b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott halmozottan   hátrányos helyzetű gyermeket nevelő családot.

2. Háztartásonként legfeljebb 5 m3 szociális célú tűzifára való jogosultság állapítható meg.

(3) Az alapvető feltételeknek nem megfelelő kérelmező esetén szociális célú tűzifa az önkormányzat által meghatározott m3/Ft áron biztosítható kamatmentes kölcsön formájában annak a személynek is, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíjminimum 350 %-át, egyedülálló esetében a 400 %-át haladja meg.

28/C. §

A szociális célú tűzifára való jogosultság megállapításáról a képviselő-testület dönt.

29. §.

Az önkormányzat önkormányzati segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről  gondoskodott

a./ annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy

b./ tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti,

és akinek a családjában a saját és vele közös háztartásban élõ személyek figyelembe vételével számított  egy fõre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét, és aki nem részesült a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV tv. alapján temetési hozzájárulásban. 

30. §.

(1) A képviselő-testület a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségét 130 eFt-ban állapítja meg.

(2) A segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének minimum 20 %-a, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.

31 §.

(1) Az önkormányzati segély iránti kérelmet a 29.-30 §-ban meghatározott céllal történő kérelem esetén a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani a Közös Önkormányzati Hivatalhoz.

(2) A kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell e rendelet 3. §-ában meghatározottakon kívül:

            - halotti anyakönyvi kivonatot,

            - a temetés költségeiről a segélyt kérő, vagy az egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát.

32. §.

A 29-31 §-ban meghatározott céllal történő önkormányzati segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

2. Természetben nyújtott szociális ellátás

Közgyógyellátás

33. §.

(1)„Annak a szociálisan rászorult személynek, aki alanyi jogon, és normatív jogcímen nem jogosult közgyógyellátásra, de gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, méltányosságból a Polgármester megállapítja az ellátást.”

(2) „Az (1) szerinti ellátás állapítható meg annak a személynek,

    a/ akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 200 %-át, egyedül elő esetében az öregségi nyugdíjminimum 300 %-át nem haladja meg és

     b/ akinek a havi rendszeres gyógyszerköltsége, vagy gyógyító ellátás költsége, illetve gyógyászati segédeszköz költsége meghaladja az öregségi nyugdíjminimum 10 %-át.”

(3) „A (2) bekezdésben foglaltakon túl , akkor állapítható meg méltányosságból a közgyógyellátásra való jogosultság, ha a kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének tízszeresét.

III. FEJEZET

Szociális szolgáltatások

Az egyes szociális szolgáltatások szabályai

34. §

(1) Az önkormányzat a szociálisan rászorulók részére személyes gondoskodást nyújtó ellátást biztosít a Kutasi Szociális Alapszolgáltató Társulás intézményben, illetve annak intézményegységeiben. A szociális szolgáltatások körére vonatkozóan az Szt. 57.§ (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.

2. Az alapszolgáltatások tekintetében az Szt. 59/A.§ alapján az szociális rászorultságot jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, valamint támogató szolgáltatás esetében vizsgálni kell.

3. Az egyes szociális alapszolgáltatások térítésmentesen biztosítására vonatkozóan az Szt. 115 /A.§-           ban foglaltak az irányadók.

4. Az ingyenes ellátásban részesülőkre vonatkozóan az Szt. 114.§ (3) bekezdésében foglaltak az irányadók.

Az ellátások igénybevétele

35. §

(1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történõ felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet a Kutasi Szociális Alapszolgáltató Társulás Intézményvezetőjéhez (a továbbiakban: intézményvezető) kell benyújtani, a 9/1999. (XI. 24.) SZCSM. rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon.

(2) A jogviszony keletkezésérõl és az ellátás iránti kérelemről  az intézményvezető dönt.

3. Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.

4. Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999.
   (XI. 24.) SZCSM rendelet 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

Étkeztetés

36. §

1. Szociálisan rászorultnak tekinti, és napi egyszeri meleg étkeztetésben részesíti az önkormányzat azokat az igénylőket, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

1. koruk,
2. egészségi állapotuk,
3. fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
4. szenvedélybetegségük, vagy
5. hajléktalanságuk

miatt.

(2) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező az intézményvezetőhöz lehet benyújtani, aki dönt az ellátás iránti kérelemről.

Házi segítségnyújtás

37. §

(1)  Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:

a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

(3) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően – az Szt. 68/A. § (4) bekezdése, valamint a 63. § (8) bekezdés szerinti kivétellel - vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető kezdeményezi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.

(4) A gondozási szükséglet vizsgálatát külön jogszabályban megjelölt szakértői bizottság végzi, mely kötelező erejű szakvéleményt ad a napi gondozási szükséglet mértékéről.

(5) A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.

(6) Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezető döntése alapján legfeljebb három hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható.

(7)  Az önkormányzat a megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni.

(8)  Az ellátás iránti kérelmet az intézményvezetőhöz lehet benyújtani.

(9) Az ellátás iránti kérelemről az intézményvezető dönt.

(10) Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése az intézményvezető intézkedése alapján az Szt. 93. § - 94/A. § rendelkezéseinek megfelelően történik.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

38. §

1. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.
2.  Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:

a)      az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen   történő haladéktalan megjelenést,
b)     a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges

azonnali intézkedések megtételét,
c)      szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.

(3)  A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult:
a) az egyedül élő 65 év feletti személy,

b) az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy
c) a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy
    pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás       
    folyamatos biztosítását (a háztartásban élő kiskorú személyt nem kell figyelembe venni. A súlyos fogyatékosságot, a pszichiátriai betegséget és az egészségi állapot miatti indokoltságot igazolni kell.

4. Amennyiben a szociális rászorultság több feltétel egyidejű fennállásán alapul, valamennyi feltételt külön igazolni kell.

(5) Súlyosan fogyatékos a külön jogszabály szerinti fogyatékossági támogatásban, vakok személyi                      járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy.

(6) A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet:

   a) az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal,

   b) az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel.

(7) Ha a szakvélemény a következő felülvizsgálat (ellenőrző vizsgálat) időpontját, illetve az állapot fennállásának várható idejét tartalmazza, a jogosultság eddig az időpontig áll fenn.

(8) Az ellátás iránti kérelmet az intézményvezetőhöz lehet benyújtani.

(9) Az ellátás iránti kérelemről az intézményvezető dönt.

Családsegítés

39. §

1. Családsegítés keretében segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítségre szoruló személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

A családsegítésért térítési díjat nem kell fizetni, az ellátás ingyenes.

(2) A családsegítés keretében Kutas Község Képviselő-testülete az Szt-ben meghatározott ellátásokat biztosítja.

(3) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmezőnek az intézményvezetőhöz kell benyújtani.

(4)  Az ellátás iránti kérelemről az intézményvezető dönt.

Közösségi ellátások

40. §

Az ellátás szabályozása a Szt. 65/A. § rendelkezéseinek megfelelően.

Támogató szolgáltatás

41. §

(1) Az ellátás szabályozása a Szt. 65/C. § rendelkezéseinek megfelelően.

(2) A támogató szolgáltatás igénybevétele esetén a szociális rászorultságot vizsgálni kell.

A támogató szolgáltatás igénybevétele során szociálisan rászorultnak minősül a súlyosan fogyatékos személy, azaz, aki – a külön jogszabály szerinti – fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesül.

(3) A szolgáltatás igénybevételére irányuló kérelemhez mellékelni kell a súlyos fogyatékosság igazolásáról szóló iratot.

A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet:

         a) az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal,

      b) az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel.

(3)  Az ellátás iránti kérelmet az intézményvezetőhöz lehet benyújtani.

(4)  Az ellátás iránti kérelemről az intézményvezető dönt.

Nappali ellátás

42. §

1. A képviselő-testület a nappali ellátást az Szt. 65/F. § rendelkezéseinek megfelelően biztosítja.
2. A személyi térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy annak összege nem haladhatja meg az igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 30 %-át.

(3)  Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező az intézményvezetőhöz lehet benyújtani.

(4) Az ellátás iránti kérelemről az intézmény vezetője dönt.

2. Térítési díj

43. §.

(1) Az intézményi térítési díjak megállapítására vonatkozóan a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjairól szóló 29/1993. (II.17.) Korm. r. 2-7.§-ban foglaltak az irányadók.

 (2) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Szt. 114-119/B.§-ában foglaltak az irányadók.

(3) Az intézményi térítési díjakat Kutasi Alapszolgáltató Társulás Társulási Tanácsának javaslata alapján a Társulásban főzőkonyhát fenntartó Önkormányzat képviselő-testülete állapítja meg.

(4) A saját fenntartású intézmény útján nyújtott étkeztetési szolgáltatás térítési díjait e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

A személyi térítési díjak megfizetése

44. §

(1) A személyi térítési díj megfizetésére vonatkozóan az Szt. 114-119/B.§-ában, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.

A fizetendő személyi térítési díj csökkentésének, elengedésének esetei, módjai

45.§

(1) Térítési díjkedvezményt, illetve mentességet az ellátást biztosító

intézmény vezetőjétől kell kérni.

(2) Az egyes személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat igénybevevők személyi térítési díja megállapítása során alkalmazandó kedvezményeket e rendelet 2.sz. melléklet tartalmazza.

3. Intézményi jogviszony

46.§

Az intézményi jogviszony keletkezésére vonatkozóan az Szt. 94-94/D.§-ban foglaltak az irányadók.

Az intézményvezető és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás

47.§

A megállapodásban foglaltak szabályozására vonatkozóan az Szt. 94/C.§-ában foglaltak az irányadók.

Az intézményi jogviszony megszűnése

48.§

(1) Az intézményi ellátás megszűnésére az Szt. 100-101.§-ában foglaltak az irányadók.

Házirend

49.§

Az intézmények házirendjét Kutasi Alapszolgáltató Társulási Tanács hagyja jóvá.

IV. fejezet 

Záró rendelkezések

50. §.

(1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépése után indult ügyekben, illetve a jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 3/2008. (III.28.) önkormányzati rendelet, és az azt módosító önkormányzati rendeletek. 

Jelen rendelet 2011. április 21. napján kihirdetésre került.

                                                                                                          Sári Dénes s.k.

                                                                                                          körjegyző

1. sz. melléklet

az 5/2011. (IV.21.) önkormányzati rendelethez

Saját fenntartású intézmény útján nyújtott szolgáltatás

1./ Felnőtt étkeztetés

                           vendégebéd                         529 Ft/adag

2./ Gyermek étkeztetés:

    napközi                               288.- Ft/adag

                            menza                                  186.- Ft/adag

                            óvoda                                  282.- Ft/adag

A térítési díjak az ÁFA-t is tartalmazzák.