Kutas község Önkormányzat Képviselő-testülete 3/2014. (III.06.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről

Hatályos: 2014. 09. 24- 2015. 05. 13

Kutas község Önkormányzat Képviselő-testülete

Kutas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2014. (III. 06.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről

2014.09.24.

Kutas Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 23. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló CXXXIX. törvény 111. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről a következőket rendeli el:

1. § A rendelet hatálya a képviselő-testületre, annak szerveire (polgármester, bizottságok, képviselő-testület hivatala) és az önkormányzat költségvetési szerveire terjed ki.

2. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat címrendjét a (2)-(3) bekezdés szerint állapítja meg.

(2) Az önkormányzat, valamint az önállóan működő és gazdálkodó, továbbá önállóan működő intézményei külön-külön alkotnak egy-egy címet. Ennek felsorolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) Az önkormányzat költségvetésében szereplő nem intézményi kiadások és bevételek e rendelet 1. melléklete szerint külön-külön címet alkotnak.

I.

A költségvetés bevételeinek és kiadásainak főösszege

3. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat és költségvetési szervei együttes 2014. évi költségvetését

449.632 ezer Ft költségvetési bevétellel,
449.632 ezer Ft költségvetési kiadással
állapítja meg.
Ezen belül:
a működési célú bevételt 449.632eFt-ban
ebből:
- finanszírozási célú műveletek:
előző évi pénzmaradványt 32.245 eFt-ban
- kiemelt bevételi előirányzatok:
- kapott támogatásokat 241.348eFt-ban
- támogatás államháztartáson belül 121.794eFt-ban
- közhatalmi bevételeket 14.060 eFt-ban
- intézményi működési bevételeket 38.385 eFt-ban
- kölcsönök visszatérülését (működési) 1.800 eFt-ban
a működési célú kiadásokat 396.323eFt-ban
ebből : (kiemelt kiadási előirányzatok)
- a személyi juttatások kiadásait 166.988 eFt-ban
- a munkaadókat terhelő járulékokat
szociális hozzájárulási adó 38.508 eFt-ban
- a dologi kiadásokat 107.920 eFt-ban
- az egyéb működési célú kiadásokat 12.230 eFt-ban
- az egyéb speciális célú tám. (szoc.kiadások) 57.578 eFt-ban
- az általános tartalékot 11.099 eFt-ban
- kölcsönök nyújtását 2.000 eFt-ban
a felhalmozási célú bevételt 48.200eFt-ban
ebből:
- finanszírozás célú művelet
- előző évi pénzmaradvány 32.245 eFt-ban
- kiemelt előirányzatok
- sajátos felhalmozási bevételt -- .eFt-ban
- támogatásértékű felhalmozási bevételt 48.200eFt-ban
a felhalmozási célú kiadást 53.309 eFt-ban
ebből:
- a felújítások összegét 0 eFt-ban
- a beruházások összegét 53.309eFt-ban
állapítja meg.
(2) A költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évi pénzmaradványt működési és felhalmozási célú igénybevétel szerinti tagolásban a 2. melléklet alapján hagyja jóvá.

Az önkormányzat bevételei és kiadásai

4. § (1) Az önkormányzat és költségvetési szervek bevételeit forrásonként e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(2) Az önkormányzat és költségvetési szervek kiadási előirányzatait e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(3) A képviselő-testület az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv (Közös Önkormányzati Hivatal) bevételeit és kiadásait e rendelet 5. melléklete szerint hagyja jóvá.

(4) A képviselő-testület az önállóan működő költségvetési szervek bevételeit és kiadásait e rendelet 6. melléklete szerint állapítja meg.

(5) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetését – ezen belül az önként vállalt feladatok kiadásait -e rendelet 7. melléklete szerint hagyja jóvá.

(6) A képviselő-testület a felújítási előirányzatokat célonként e rendelet 8. melléklete szerint hagyja jóvá. A jóváhagyott új induló célok a keretösszegen belül az elfogadott rangsornak megfelelően valósíthatók meg.

(7) A képviselő-testület a felhalmozási kiadásokat feladatonként e rendelet 9. melléklete szerint állapítja meg.

(8) A képviselő-testület az önkormányzat éves létszám-előirányzatát összesen, valamint költségvetési szervenként e rendelet 10. melléklete szerint állapítja meg.

(9) A képviselő-testület a közfoglalkoztatottak éves létszám-előirányzatát a 11. melléklet szerint hagyja jóvá.

(10) A képviselő-testület a 2014. évi költségvetésének felhasználási ütemtervét a 12. melléklet szerint állapítja meg.

(11) A képviselő-testület az önkormányzat közvetett támogatásait e rendelet 13. melléklete szerint hagyja jóvá.

(12) A képviselő testület az önkormányzat összevont költségvetési mérlegét e rendelet 14. melléklete szerint hagyja jóvá.

(13) A képviselő-testület Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 45. § (1) bekezdés a.) pontja felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerint a 2014. évi saját bevételét 13875 eFt összegben állapítja meg.

(14) A képviselő-testület a polgármester részére 1.000 eFt keretet állapít meg a szociálisan rászorult rendkívüli élethelyzetbe vagy krízishelyzetbe került személyek önkormányzati segélyének megállapítása érdekében.

A bevételek és kiadások közötti egyensúly megteremtéséhez szükséges intézkedések, a hitelműveletekkel kapcsolatos hatáskörök

5. § A képviselő-testület a bevételek és kiadások közötti egyensúly megteremtése érdekében hitel felvételével nem számol.

Általános és céltartalék

6. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat 2014. évi költségvetésében céltartalékot nem képez.

(2) A képviselő-testület az önkormányzat általános tartalékát

11.099 eFt összegben ( ebből: Közös Hivatal 9.099 eFt)
állapítja meg.
(3) Az általános tartalék felhasználásáról – a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - a képviselő-testület az erre vonatkozó igény felmerülésekor egyedi határozatban dönt.
(4) A polgármester átruházott hatáskörben az általános tartalék terhére 500 eFt összeg erejéig költségvetési éven belüli kötelezettséget vállalhat, azonban az egyszeri kötelezettség vállalása a 200 eFt-t nem haladhatja meg.

II.

A 2014. évi költségvetés végrehajtásának szabályai

7. § (1) A képviselő-testület és szervei a szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben átruházott hatáskörökön túl a jóváhagyott kiadási és bevételi előirányzatok terhére történő átcsoportosítás jogát az Áht. 34. § (2) bekezdése alapján 1 mFt összeghatárig a polgármesterre ruházza át.

(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntések a későbbi években a képviselő-testület által jóváhagyottnál nagyobb többletkiadással nem járhatnak.

(3) Az átruházott hatáskörben történt átcsoportosításokról az érdekelt negyedévente, a negyedévet követő első képviselő-testületi ülésen kötelesek beszámolni. A költségvetési rendelet módosítására a polgármester ezzel egyidejűleg javaslatot tesz.

8. § (1) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek éves költségvetésének végrehajtásáért, a gazdálkodás jogszerűségéért, a takarékosság érvényesítéséért, a bevételek növeléséért az alapfeladatok sérelme nélkül a költségvetési szerv vezetője a felelős.

(2) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv éves költségvetését a megállapított önkormányzati támogatás és saját bevételei terhére úgy köteles megtervezni, hogy abból biztosított legyen az éves gazdálkodás, illetve kötelezően ellátandó feladatait maradéktalanul teljesíteni tudja.

(3) A költségvetési szervnél tervezett bevételek elmaradása nem vonja automatikusan maga után az önkormányzati támogatás növekedését. A kiadási előirányzatok – amennyiben a tervezett bevételek nem folynak be – nem teljesíthetők.

(4) A költségvetési szervek számadási kötelezettséggel tartoznak a részükre juttatott céljellegű támogatás rendeltetésszerű felhasználására vonatkozóan.

(5) A költségvetési szervek kizárólag a képviselő-testület előzetes jóváhagyásával nyújthatnak be szakmai pályázatokat abban az esetben, ha a pályázattal megvalósuló feladat ellátása költségvetési többlettámogatást igényel.

(6) Az önkormányzat költségvetési szervei éven túli fejlesztési kötelezettséget csak a képviselő-testület jóváhagyásával vállalhatnak.

9. § (1) Az év közben engedélyezett központi pótelőirányzatok felosztásáról - ha az érdemi döntést igényel - a testület dönt a polgármester előterjesztésére a költségvetési rendelet egyidejű módosításával.

(2) Az (1) bekezdésben nem szereplő központi pótelőirányzatok felosztásáról és az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek saját hatáskörben kezdeményezett rendelet módosításáról a képviselő testület a 18. § (2) bekezdésben foglalt módon dönt.

10. § (1) A helyi önkormányzati költségvetési szerv pénzmaradványát a képviselő-testület hagyja jóvá.

(2) A képviselő-testület gazdasági szükséghelyzetben a költségvetési szervet megillető pénzmaradvány felhasználását korlátozhatja. Gazdasági szükséghelyzetnek minősül különösen az, amikor az önkormányzat működése fizetésképtelenség miatt veszélybe kerül.

11. § A helyi önkormányzat, illetve a helyi kisebbségi önkormányzattal történő megállapodás alapján a helyi kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve a költségvetési szervként működő Közös Önkormányzati Hivatal.

A költségvetési szerv előirányzat-módosításának szabályai

12. § (1) Az önkormányzat és a költségvetési szervek bevételi és kiadási előirányzatai év közben megváltoztathatók az előirányzat módosításával. Az előirányzatok megváltoztatása e költségvetési rendeletben meghatározottak szerint történik.

(2) A költségvetési szerv saját hatáskörű előirányzat módosítást csak abban az esetben hajthat végre, ha a személyi juttatások vagy a munkaadót terhelő járulék előirányzatból dologi kiadásokra csoportosít át. Az átcsoportosítást a képviselő-testület rendelet-módosításban hagyja jóvá.

(3) A költségvetési szervek a jóváhagyott bevételi előirányzataikon felüli többletbevételeiket a költségvetési rendeletbe történő átvezetése, annak módosítása után használhatják fel.

(4) A jóváhagyott kiemelt előirányzatokon belül az átcsoportosításról a költségvetési szerv vezetője saját hatáskörben dönt.

(5) A költségvetési szerv a saját hatáskörű előirányzat módosításokról az irányító szervét negyedévenként tájékoztatja.

Létszám- és bérgazdálkodással kapcsolatos előírások

13. § (1) A Közös Önkormányzati Hivatal által céljuttatás címén tervezett előirányzat nem haladhatja meg az eredeti rendszeres személyi juttatások előirányzatának 10 %-át.

(2) A költségvetési szerv által jutalmazásra (prémium címén teljesítményösztönzésre, személyi ösztönzésre) kifizethető együttes összeg az eredeti rendszeres személyi juttatások előirányzatának 8 %-át nem haladhatja meg.

(3) A költségvetési szerv vezetője önálló létszám- és bérgazdálkodási jogkörében eljárva a költségvetési szerv részére engedélyezett létszám (álláshely)-keretet a tényleges foglalkoztatás során köteles betartani.

(4) Az egyes foglalkoztatási formákra (teljes munkaidős, részmunkaidős, valamint a megbízási, tiszteletdíjas foglalkoztatás) álláshelyenként, illetve összességében az elemi költségvetésben tervezett (módosított személyi juttatás) előirányzatot nem lépheti túl.

(5) A költségvetési szerv csak abban az esetben fordulhat a fenntartóhoz személyi juttatási pótelőirányzat kérelemmel, ha előirányzata, illetve maradványa nem biztosítja törvényben előírt kötelezettségei teljesítését.

Támogatási szerződés

14. § (1) A támogatások átadása előtt a támogatás címzettjével megállapodást kell kötni.

(2) A támogatott szervezetek, ill. személyek a tárgyévet követő év március 31.-ig köteles elszámolni a helyi önkormányzat költségvetéséből céljelleggel juttatott támogatások felhasználásáról.

(3) Az elszámolási kötelezettséget nem teljesítő, illetve a támogatást nem célirányosan felhasználó szervezetek, személyek részére újabb támogatás 2 évig nem ítélhető meg.

15. § Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv költségvetési támogatását a képviselő-testület a költségvetési szervek pénzellátási rendje szerint biztosítja. Az egyéb szervezetek részére nyújtott támogatások a megállapodásoknak megfelelően, illetve negyedévente egyenlő részletekben kerüljenek kiutalásra.

Szolgáltatási szerződés

16. § Az önkormányzat által irányított költségvetési szervekben szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység szolgáltatási szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételének szabályai:

(1) Az önkormányzat által felügyelt költségvetési szervnél, szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység végzésére szolgáltatási szerződéssel, számla ellenében külső személy vagy szervezet az e §-ban meghatározott feltételekkel vehető igénybe.

(2) A szolgáltatási szerződést írásban kell megkötni.

(3) A szerződéskötés feltétele, hogy

a) a költségvetési szerv az adott feladat ellátáshoz megfelelő szakértelemmel rendelkező személyt nem foglalkoztat, vagy

b) eseti, nem rendszeres jellegű feladat ellátása szükséges és a költségvetési szerven belül a feladat ellátásához megfelelő szakértelemmel rendelkező személy átmenetileg nem áll rendelkezésre.

(4) Jogszabályban vagy a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetői feladat ellátására szolgáltatási szerződés nem köthető.

(5) A feladat ellátásának – a fenntartóval egyeztetett - részletes feltételeit, az ellátható feladatokat a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatban határozza meg.

(6) A szerződésnek tartalmaznia kell különösen:

a) az ellátandó feladatot,

b) a díjazás mértékét,

c) részletes utalást arra, hogy a (3) bekezdésben írt feltétel mely körülményre tekintettel

áll fenn,

d) a szerződés időtartamát,

e) szervezettel kötendő szerződés esetén azt, hogy a szervezet részéről személy szerint

ki(k) köteles(ek) a feladat ellátására, valamint,

f) a teljesítés igazolására felhatalmazott személy megnevezését.

Önkormányzati biztos kirendelése

17. § (1) Ha a helyi önkormányzati költségvetési szerv 30 napon túli, elismert tartozásállományának mértéke eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át, vagy egyébként a 150 millió forintot, és e tartozását egy hónapon belül nem tudja 30 nap alá szorítani, akkor a képviselő-testület a költségvetési szervnél az Áht. 71. § (4) bekezdésében foglalt hatáskörrel rendelkező önkormányzati biztost jelöl ki.

(2) Az önkormányzati biztos kirendelését az (1) bekezdésben meghatározott mértékű elismert tartozásállomány elérése esetén a képviselő-testületnél a polgármester kezdeményezi.

(3) Ha a polgármester a kötelezettségének nem tesz eleget, a biztos kirendelését indítványozhatja

a) a helyi önkormányzat jegyzője a polgármesteren keresztül,

b) a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megbízott könyvvizsgáló,

c) a költségvetési szerv vezetője.

(4) Az önkormányzati biztost a jelölhető személyek, illetve szervezetek közül a képviselő-testület döntése alapján a polgármester bízza meg, és ennek tényét a helyben szokásos módon teszi közzé.

(5) Amennyiben az önkormányzatnál időközben adósságrendezési eljárást kezdeményeztek az általa fenntartott költségvetési szervek körében, az önkormányzati biztos további tevékenységére az alábbi szabályok alkalmazandók:

a) az önkormányzati biztos tevékenységéről a képviselő-testületnek havonta köteles

beszámolni,

b) az önkormányzati biztos haladéktalanul köteles tájékoztatni a polgármestert, ha a

költségvetési szervvel szemben adósságrendezési eljárást kezdeményeztek.

A költségvetés módosítása

18. § (1) Amennyiben az önkormányzat év közben a költségvetés készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, úgy a költségvetési rendeletet módosítani kell.

(2) Az (1) bekezdés szerinti többletet, elmaradást és ezek költségvetési hatásait, valamint a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítást negyedévenkénti gyakorisággal, a negyedév utolsó hónapjában – kivéve az első negyedév – a költségvetési rendeleten át kell vezetni.

Záró és egyéb rendelkezések

19. § (1) A képviselő-testület a polgármesternek e rendelet elfogadásáig az átmeneti időszakban tett intézkedéseiről (bevételek beszedése, az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítése) szóló beszámolóját elfogadja. Az átmeneti időszakban beszedett bevételek és teljesített kiadások e rendeletbe beépítésre kerültek.

(2) Ez a rendelet kihirdetését követő második napon lép hatályba.