Kutas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (II. 24.) önkormányzati rendelete

a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályozásáról

Hatályos: 2015. 03. 01- 2021. 09. 09

Kutas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (II. 24.) önkormányzati rendelete

a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályozásáról

2015.03.01.

Kutas Község Önkormányzatának Képviselő – testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)1. § (2) bekezdésében , Szt. 10. § (1) bekezdésében a 3. § (6),(7) bekezdés tekintetében, Szt. 26. §-ban, Szt. 32. § (1) bekezdés b) pontjában a 3. § (6) bekezdés tekintetében, Szt.32. § (3) bekezdésében, Szt.45. § (1) és (3) bekezdésében,az Szt.48. §(4) bekezdése a 11. § tekintetében, az Szt. 132 § (4) bekezdés g) pontjaiban, az Szt. 134/E. §.-ában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában biztosított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. rész

I.FEJEZET

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed:

(1) Kutas Község Önkormányzat közigazgatási területén élő lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező, az Szt. 3. §-ban megjelölt személyekre az Szt. 4. § alkalmazásával.

Eljárási rendelkezések

2. § (1) Az eljárási rendelkezéseket – e rendeletben foglaltakon túl –az Szt. 5. §-16. §-a szabályozza.

(2) A képviselő-testület az alábbi szociális ellátásokat szabályozza:

1. szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások,

aa) települési támogatás
2. természetben nyújtott szociális ellátások,
3. szociális szolgáltatások.
(3) E rendeletben szabályozott települési támogatást, a helyi önkormányzat képviselő-testület átruházott hatáskörében a Szociális Bizottsága (a továbbiakban: bizottság), a polgármester, és a jegyző állapítja meg.
(5) A 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott települési támogatást a házipénztárból kell kifizetni, a kérelem benyújtását követő 3 napon belül.
(6) A szociális ellátás iránti eljárás kérelemre, vagy hivatalból indul. A kérelemre indult eljárás esetén a kérelmet a Kutasi Közös Önkormányzati Hivatalnál kell benyújtani, az erre rendszeresített és a rendelet 1. és 2. számú mellékletét képező formanyomtatványokon. A kérelemhez csatolni, vagy a nyomtatványon szükség szerint igazolni kell a jövedelemre, munkaviszonyra, vagyoni helyzetre, tanulói jogviszonyra, egészségi állapotra, a munkaképesség megváltozására, a közmű kiadásokra, az együtt élő családtagok személyi adataira, családi állapotra, valamint az ellátás érdemi elbírálásához szükséges egyéb adatokra vonatkozó nyilatkozatokat és igazolásokat. A kérelmeket a benyújtásuktól számított 15 napon belül el kell bírálni.
(7) Kérelmező a kérelem benyújtásakor köteles saját maga, családja, illetve a háztartás tagjainak jövedelmi viszonyairól igazolást csatolni. Ha az igazolandó jövedelem más szerv által történő okirati igazolásra nincs mód, vagy a jövedelem nem mérhető, akkor erre vonatkozóan az okirat pótlására köteles az érintett büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni.
(8) Hivatalból - az Szt.45. §(5) bekezdésében meghatározottak - kezdeményezhetnek eljárást, különösen:
- a háziorvos,
- a védőnő,
- az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse,
- az óvodavezető,
- a gyermekvédelmi rendszer szervezete
- gyermekjóléti szolgálat,
- családsegítő szolgálat,
- a polgármester,
- - a Társadalompolitikai és Településműködtetési Bizottság,
- a képviselő-testület,
- települési képviselő,
- nemzetiségi önkormányzat
A hivatalból indult eljárást írásban kell benyújtani, és a kérelem lényegén kívül egy rövid indoklást kell tartalmaznia.

Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése és az adatkezelés

3. §

1. A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésével, valamint az adatkezeléssel kapcsolatban az Szt. 17. § (1) –(3) bekezdésében, és 17. §(5) bekezdésében, az Szt. 18. §-ban, az Szt. 19. §(1) és 19. §(1/b) bekezdésében, 19. § (2) bekezdésében, 19. § (4) bekezdésében, az Szt. 22. §(1) bekezdésében, Szt.23. §(1) bekezdésében és Szt.24. §-ban foglalt rendelkezések az irányadóak.
2. A hatáskör gyakorlója az Szt. 17. § (5) bekezdés szerinti méltányosságot az alábbi feltételek szerint engedélyezheti:
1. részletfizetés esetén, ha a kötelezett
családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg,
b) csökkentés esetén, ha a kötelezett
családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át nem haladja meg
c) elengedés esetén, ha a kötelezett
családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át
nem haladja meg.
II. Fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Települési támogatás

4. § (1) A települési támogatás formái:

a) eseti települési támogatás,

b) tanévkezdési települési támogatás

c) gyógyszerköltség települési támogatása,

d) rendkívüli élethelyzetre tekintettel nyújtott települési támogatás

e) temetési költségekhez való hozzájárulás,

f) havi rendszerességgel nyújtott lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás

Eseti települési támogatás

5. § (1) A bizottság a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személy részére évente két alkalommal rendkívüli települési támogatás állapíthat meg.

(2) Eseti települési támogatásban – kivéve a temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított települési támogatást - az a személy részesíthető, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg

a) családban élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át,

b) egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.

(3) A települési támogatás pénzbeli vagy természetbeni juttatásként is adható.

(4) A települési támogatás pénzbeli folyósítása esetén utólagos elszámolási kötelezettség írható elő.

(5) Eseti települési támogatás mértéke – a temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított települési támogatás kivételével – esetenként és személyenként nem lehet kevesebb 2.000 Ft-nál és nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 150%-át.

(6) Különös méltánylást érdemlő esetben (különösen: elemi kár, haláleset, hosszan tartó súlyos betegség miatti kereset kiesés, magas gyógyszerköltség) a kérelmező jövedelmére tekintet nélkül méltányossági rendkívüli települési támogatásban részesíthető. A méltányosságból adott rendkívüli települési támogatás összege a 30.000 Ft-ot nem haladhatja meg.

Tanévkezdési települési támogatás

6. § (1) A bizottság, az óvoda és az általános, középiskolai, valamint a felsőfokú iskola tanévkezdésekor a családokat terhelő kiadások csökkentése érdekében önkormányzati segélyt nyújthat azon gyermekes családok részére, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 300%-át.

(2) A támogatás legmagasabb összege gyermekenként 15 eFt lehet.

(3) A tanévkezdési támogatás megállapítható kérelemre, hivatalból vagy az oktatási intézmény kezdeményezésére.

Gyógyszerköltség települési támogatása

7. §

1. A bizottság évente kettő alkalommal a vényköteles gyógyszer költségéhez, alkalmanként maximum 5000 Ft települési támogatást nyújthat a községben állandó bejelentett lakóhelyén életvitelszerűen tartózkodó kérelmező részére, amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszeresét és a kérelmező az Szt. alapján érvényes közgyógyellátással nem rendelkezik.

Rendkívüli élethelyzetre tekintettel nyújtott települési támogatás

8. § (1) A polgármester Kutas község Önkormányzata éves költségvetési rendeletében meghatározott keret összegig, a bizottság azon felül is, a rendkívüli élethelyzetben, a krízishelyzetben lévő család, vagy egyén részére sürgős esetben vissza nem térítendő települési támogatást, és kamatmentes szociális kölcsön formájában visszatérítendő települési támogatást nyújthat a szociálisan rászorult személynek, önhibáján kívül adódó átmeneti nehézségének enyhítésére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet, krízishelyzet különösen:

a) a családot ért elemi kár;

b) ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 30 napon belül büntetés-végrehajtási intézetből szabadult, és egyéb jövedelme nincs;

c) szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása;

d) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásnak, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése,

e) előre nem tervezett, váratlan kiadás, amennyiben az indokolt és méltányolható – például az egyébként rászoruló család vízmelegítő, vagy fűtő berendezése hirtelen tönkremegy és cseréje szükséges;

f) a gyermek hátrányos helyzete miatt a család anyagi segítségre szorul;

g) a családban történt haláleset, és a család nem képes az elhunyt eltemettetéséről gondoskodni;

h) ha a családban egyidejűleg három, vagy több gyermek születik;

i) a gyermek és fiatal felnőtt iskoláztatásával, a gyermek óvodai nevelésével, iskolai előkészítésével kapcsolatos egyszeri, nagyobb összegű kiadások fedezése, illetve a védőnői szolgálat vagy egészségügyi intézmény által javasolt szolgáltatások, vagy ellátások igénybevétele.

(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatás

a) vissza nem térítendő támogatás formájában akkor adható, ha a (2) bekezdésben meghatározott rendkívüli élethelyzet bekövetkezésekor a kérelmező rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, és a támogatás visszafizetésére a támogatás megállapítását követő egy éven belül nem képes..

b) kamatmentes szociális kölcsön formájában különösen akkor adható, amikor a kérelmező a rendszeresen jelentkező havi kiadásai mellett felmerült rendkívüli kiadását saját erőből nem tudja fedezni, de rendszeres jövedelemmel rendelkezik és a támogatás visszafizetésére képes.

(4) A (2) bekezdésre tekintettel, mind vissza nem térítendő, mind szociális kölcsön megállapítható.

(5) Az (1) bekezdés szerinti támogatást - a háztartásban élük közül - csak az egyik családtag kérheti. Újabb kérelem esetén a háztartásban élő családtagok közül a másik személyt is úgy kell tekinteni, mint aki már kölcsönben részesült.

(6) A vissza nem térítendő támogatás és a kamatmentes kölcsön összege: maximum 50.000 Ft.

(7) Nem állapítható meg kamatmentes szociális kölcsön annak, aki

a.) a kölcsön visszafizetési kötelezettségét önhibájából nem teljesítette,
b.) a megállapításra jogosult szerv úgy ítéli meg, hogy a kölcsön visszafizetésére nem képes.
(8) A kamatmentes kölcsön havi részletekben történő visszafizetésére egy évig terjedő időpont határozható meg. A kölcsön visszafizetésének kezdő időpontja a folyósítást követő hónap 10.-e.
(9) A kamatmentes kölcsön visszafizetésének feltételeit egyedi elbírálás alapján a megállapításra jogosult szerv határozza meg, melyet külön szerződésbe kell foglalni.
(10) A kamatmentes kölcsönt ugyanazon kérelmezőnek évente egy alkalommal az előző kölcsön visszafizetését követően lehet újra megállapítani.
Temetési költségekhez nyújtott települési támogatás

9. § (1) A polgármester települési támogatás címén temetési költségekhez való hozzájárulást nyújthat az eltemettető részére amennyiben családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének az ötszörösét.

(2) A temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított települési támogatás összege a legolcsóbb temetés költségének 20%-a, de rendkívüli esetben - amennyiben a család a temetés költségeinek kifizetésére nem képes –, a legolcsóbb temetés költségének összegéig terjedhet. A legolcsóbb temetés költségét az önkormányzat 130.000,-Ft-ban határozza meg.

(3) A temetési költségekhez való hozzájárulás iránti kérelmet a halálesetet követő 3 hónapon belül lehet benyújtani.

(4) A temetési költségekre tekintettel igényelt települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről - a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére - kiállított számla másolatát.

Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatás

10. § (1) A jegyző a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez havi települési támogatást nyújthat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott lakhatáshoz kapcsolódó és támogatható rendszeres kiadások elsősorban az alábbiak:

a) villanyszámla

b) gázszámla

c) közüzemi víz, szennyvíz szolgáltatás számlája

d) szennyvízberuházáshoz kapcsolódó lakás elő takarékossági szerződés részlete, hátraléka

e) hulladékgazdálkodás közszolgáltatási számlája

f) közműfejlesztési hozzájárulás megfizetése

(3) Lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(4) A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatást a háztartásban, illetve az egy lakcímen élők közül csak az egyik családtag kérheti.

(5) A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás havi összege

a) 4.000,-Ft ha a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem 40.000,-Ft alatt van,

b) 3.000,-Ft ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem 40.001 és 60.000,-Ft között van,

c) 2.000,-Ft ha a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem 60.001,-Ft felett van.

(6) A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatást egy évre kell megállapítani. A támogatást elsősorban természetbeni juttatásként kell megállapítani a kérelmező közüzemi számla – villanyszámla, vízdíj stb. – kiegyenlítésére.

(7) A kérelmezőt a lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás a kérelem benyújtását követő hónap első napjától illeti meg.

(8) A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(9) A (6) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(10) A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot is.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

Köztemetés

[Sztv. 48. §]

11. § Képviselő-testület a Sztv. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén (pl. ha egyedülálló, rokkant, kórházi ápolásra szorul az eltemettetésre köteles személy, vagy nincs más eltemettetésre köteles személy) mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt az alábbiak szerint:

1. részletfizetést engedélyezhet, ha a kötelezett
családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem haladja meg,
b) csökkentheti, ha a kötelezett
családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg
c) elengedheti, ha a kötelezett
családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét
nem haladja meg.

4. Szociális szolgáltatások

[Sztv. 56. – 65. §]

12. § (1) A községi önkormányzat a Sztv. szerint az alábbi szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:

a) étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás,

c) családsegítés,

(2) A Községi Önkormányzat

a) az (1) bekezdés a)-c) pontban meghatározott alapszolgáltatásokról a Kutas Központú Szociális Alapszolgáltató Társulásban történő részvétellel gondoskodik.

(3) A szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes, az ellátás az igénylők kérelmére történik.

(4) A szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes, az ellátás az igénylők kérelmére történik.

13. § (1) Az ellátás iránti kérelmet a 12. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti ellátásra vonatkozóan a Kutas központú Szociális Alapszolgáltató Társulás, Kutas Központú Szociális és Gyermekjóléti Szolgálata vezetőjéhez kell benyújtani.

(2) A szolgáltatással kapcsolatosan felmerült panaszt a 12. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti szolgáltatás tekintetében a Kutas központú Szociális Alapszolgáltató Társulás, Kutas Központú Szociális és Gyermekjóléti Szolgálata vezetőjéhez kell benyújtani.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatásokért térítési díjat kell fizetni, kivéve a családsegítést, és a gyermekjóléti szolgáltatást.

(4) A fizetendő térítési díjak mértékét Kutas község Önkormányzatának külön rendelete tartalmazza.

Záró rendelkezések

14. §

.

(1) E rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépése után indult ügyekben, illetve a jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti „Kutas Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2012.(XII.28.) önkormányzati rendelettel és a 2/2012.(II.17.) önkormányzati rendelettel módosított 5/2011.(IV.21.) rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról módosítva és egységesítve a 2/2014.(I.24.) önkormányzati rendeletével” c. rendelete.