Kutas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2020. (II. 8.) önkormányzati rendelete

Kutas Község Önkormányzat 2020. évi költségvetéséről

Hatályos: 2020. 02. 20- 2021. 05. 30

Kutas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2020. (II. 8.) önkormányzati rendelete

Kutas Község Önkormányzat 2020. évi költségvetéséről

2020.02.20.

Kutas Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk. (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 34. § (2) bekezdésében, 71. § (1) bekezdésében, 97. § (2) bekezdésében, 109. § (6) bekezdésében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi LXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdésének h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi LXXXIX. törvény 111. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva és Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvényre figyelemmel a 2020. évi költségvetéséről a következőket rendeli el:

1. §

A rendelet hatálya

A rendelet hatálya kiterjed:
a. az Önkormányzat Képviselő-testületére és szerveire (polgármester, bizottság)
b. az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervekre.

2. §

A költségvetés bevételei és kiadásai

A Képviselő-testület az önkormányzat és költségvetési szervei 2020. évi költségvetését a következők szerint állapítja meg.
(1) A Képviselő-testület a Községi Önkormányzat 2020. évi költségvetését:
a) 476.228 e Ft költségvetési bevétellel állapítja meg, s ezen belül
a működési célú bevételt 476.228 eFt-ban
ebből:
- finanszírozási célú műveletek:
előző évi pénzmaradványt 68.378 eFt-ban
- kiemelt bevételi előirányzatok:
- kapott támogatásokat 274.571 eFt-ban
- támogatás államháztartáson belül 86.834 eFt-ban
- közhatalmi bevételeket 20.300 eFt-ban
- intézményi működési bevételeket 15.000 eFt-ban
- kölcsönök visszatérülését (működési) 750 eFt-ban
- áht-n belüli megelőlegezések 10.395 eFt-ban
b) 476.228 eFt költségvetési kiadással állapítja meg, ezen belül
a működési célú kiadásokat 461.650 eFt-ban
ebből: (kiemelt kiadási előirányzatok)
- a személyi juttatások kiadásait 65.642 eFt-ban
- a munkaadókat terhelő járulékokat 9.187 eFt-ban
- a dologi kiadásokat 49.370 eFt-ban
- az egyéb működési célú kiadásokat 78.716 eFt-ban
- az egyéb speciális célú tám 26.843 eFt-ban
- az általános tartalékot 21.825 eFt-ban - áht.-n belüli megelőlegezés 10.395 eFt-ban
- intézményfinanszírozás 199.663 eFt-ban
a felhalmozási célú kiadást 14.587 eFt-ban
ebből:
- a felújítások összegét 9.687 eFt-ban
- a beruházások összegét 4.900 eFt-ban
állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdésben megállapított költségvetési bevételek és költségvetési kiadások kiemelt előirányzatonkénti megoszlását önkormányzati szinten, továbbá a finanszírozási célú műveletek bevételeit és kiadásait a rendelet 1. sz. és 2. sz. melléklete alapján határozza meg a Képviselő-testület.
(3) A működési hiány belső finanszírozásának érdekében a Képviselő-testület az előző évi költségvetési maradványának igénybevételét rendeli el a 3. sz. melléklet szerint.
(4) A felhalmozási hiány finanszírozása a működési többletből történik. A 10 millió forintot meghaladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet megkötésére a Kormány hozzájárulása szükséges. Az önkormányzat fejlesztési hitel felvétellel nem számol.
(5) A Képviselő-testület Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 45. § (1) bekezdés a.) pontja felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerint a 2020. évi saját bevételét 15.000 eFt összegben állapítja meg.
(6) A Képviselő-testület a polgármester részére 500 eFt, a bizottság részére 12.250 eFt keretet állapít meg a szociálisan rászorult rendkívüli élethelyzetbe vagy krízishelyzetbe került személyek önkormányzati segélyének megállapítása érdekében.
(7) A Képviselő-testület a polgármester részére átruházott hatáskörben 1.000 eFt összeg erejéig a költségvetési éven belüli kötelezettséget vállalhat, azonban az egyszeri kötelezettség vállalása a 250 eFt-ot nem haladhatja meg.

3. §

Kutasi Közös Önkormányzati Hivatal

(1) A Képviselő-testület az intézmény 2020. évi költségvetését:
a) 96.440 eFt költségvetési bevétellel állapítja meg, s ezen belül
- a működési költségvetési előirányzat csoport összege: 96.440 eFt,
- intézményfinanszírozás: 94.317 eFt,
- pénzmaradvány: 2.122 eFt,
- költségvetési bevétel: 2 eFt
- a felhalmozási költségvetési előirányzat csoport összege: 0 Ft,
b) 96.440 eFt költségvetési kiadással állapítja meg, ezen belül
- a működési költségvetési előirányzat csoport összege: 96.440 eFt,
- személyi juttatások: 69.122 eFt,
- járulékok: 11.581 eFt,
- dologi kiadások: 4.400 eFt,
- egyéb működési kiadások/ pénzeszközátadás: 7.599 eFt,
- tartalék: 3.738 eFt
(2) Az (1) bekezdésben megállapított költségvetési bevételek és költségvetési kiadások kiemelt előirányzatonkénti megoszlását intézményi szinten, továbbá a finanszírozási célú műveletek bevételeit és kiadásait a rendelet 2. sz. melléklete alapján határozza meg a Képviselő-testület.
(3) A helyi önkormányzati költségvetési szerv előző évi költségvetési maradványát a 3. sz. melléklet szerint a Képviselő-testület hagyja jóvá.
(4) A működési hiány belső finanszírozásának érdekében a képviselő-testület az előző évi költségvetési maradványának igénybevételét rendeli el.

4. §

Kutasi Micimackó Óvoda Zsebibaba Minibölcsőde és Konyha

(1) A Képviselő-testület az intézmény 2020. évi költségvetését:
a) 121.305 eFt költségvetési bevétellel állapítja meg, s ezen belül
- a működési költségvetési előirányzat csoport összege: 121.305 eFt,
b) 121.305 eFt költségvetési kiadással állapítja meg, ezen belül
- a működési költségvetési előirányzat csoport összege: 121.305 eFt,
(2) Az (1) bekezdésben megállapított költségvetési bevételek és költségvetési kiadások kiemelt előirányzatonkénti megoszlását intézményi szinten, továbbá a finanszírozási célú műveletek bevételeit és kiadásait a rendelet 2. sz. melléklete alapján határozza meg a Képviselő-testület.
(3) A helyi önkormányzati költségvetési szerv előző évi költségvetési maradványát a Képviselő-testület hagyja jóvá a 3. sz. melléklet szerint.
(4) A működési hiány belső finanszírozásának érdekében a Képviselő-testület az előző évi költségvetési maradványának igénybevételét rendeli el.

5. §

A költségvetés részletezése

A Képviselő-testület az önkormányzat és költségvetési szervei 2020. évi költségvetését részletesen a következők szerint állapítja meg:

Kutas Község Önkormányzat

(1) Az önkormányzat költségvetésében szereplő beruházási és felújítási kiadásának részletezését a 4.sz. melléklet szerint határozza meg.
(2) Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásból fennálló kötelezettségei a 2020. évben nincsenek az önkormányzat a 2011. évi CXIV. törvény (Stabilitási törvény) szerinti adósságot nem tervez.
(3) Az Önkormányzat a 2020. évben engedélyezett létszámát 60 főben állapítja meg a Képviselő-testület. (5.sz. melléklet)
(4) Az önkormányzat helyi adók és egyéb közhatalmi bevételeit a 6. sz. melléklet szerint tervezi.
(5) A Képviselő-testület az önkormányzat civil szervezeteknek átadott pénzeszközeit a 7. sz. melléklet szerint hagyja jóvá.
(7) Az önkormányzat 2020. évben Európai Uniós támogatással megvalósuló fejlesztéssel nem rendelkezik.
(8) Az önkormányzat a kiadások között 21.825 eFt tartalékot állapít meg a 8. sz. melléklet szerint.
(9) Az önkormányzat irányítószervi támogatások folyósítását a 9. sz. melléklet tartalmazza.
(10) A Képviselő-testület az önkormányzat költségvetésében szereplő bevételeket és kiadásokat az 1. sz. és 2. sz. melléklet szerint hagyja jóvá.
(11) Az önkormányzat bevételi és kiadási előirányzatainak felhasználási ütemtervét havi bontásban a 10. sz. melléklet tartalmazza.
(12) Az önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban a 11. sz. melléklet tartalmazza.
(13) Az önkormányzat többéves kihatással járó döntése nincs.

6. §

Kutasi Közös Önkormányzati Hivatal

(1) Az intézmény költségvetésében szereplő kiadásokat és bevételeket a 2.sz. melléklet szerint határozza meg.
(2) Az intézmény 2020. évi költségvetésében nem felújítást tervez.
(3) Az intézmény a 2020. évben engedélyezett létszámát 15 főben állapítja meg. (5. sz. melléklet)
(4) A Képviselő-testületek a Közös Önkormányzati Hivatalban a béren kívüli cafetéria juttatás mértékét egységesen bruttó 200.000 forint összegben határozzák meg.
(5) A közös hivatal köztisztviselőinek illetménykiegészítését a Képviselő-testületek külön rendeletben állapítják meg.
(6) Az intézmény a kiadások között 2.122 eFt tartalékot állapít meg.

7. §

Kutasi Micimackó Óvoda és Konyha

(1) Az intézmény költségvetésében szereplő kiadásokat és bevételeket a 2. sz. melléklet szerint határozza meg.
(2) Az intézmény a 2020. stb. évben engedélyezett létszámát 18 főben állapítja meg. (5. sz. melléklet)
(3) Az intézmény a kiadások között tartalékot nem állapít meg.

8. §

A költségvetés végrehajtásának szabályai

(1) Az önkormányzati szintű költségvetés végrehajtásáért a polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző a felelős.
(2) Az Önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
(3) A költségvetési hiány csökkentése érdekében évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni a kiadások csökkentésének és a bevételek növelésének lehetőségeit.
(4) Amennyiben a költségvetési szerv 30 napon túli, elismert tartozásállományának mértéke eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át és a tartozását egy hónapon belül nem tudja 30 nap alá szorítani, akkor az irányító szerv a költségvetési szervnél – az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott költségvetési szerv esetén az egészségbiztosítási szerv kérésére, vagy ha az egészségbiztosítási szerv azt nem kérte, véleményének előzetes kikérésével – önkormányzati biztost jelöl ki. A költségvetési szerv vezetője köteles a tartozásállományról adatot szolgáltatni.
(5) Az önkormányzati biztos kirendelését az (1) bekezdésben meghatározott mértékű elismert tartozásállomány elérése esetén a képviselő-testületnél a polgármester kezdeményezi.
(6) Ha a polgármester a kötelezettségének nem tesz eleget, a biztos kirendelését indítványozhatja:
a) a helyi önkormányzat jegyzője a polgármesteren keresztül,
b) a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megbízott könyvvizsgáló,
c) a költségvetési szerv vezetője.
(7) Az önkormányzati biztost a jelölhető személyek, illetve szervezetek közül a Képviselő-testület döntése alapján a polgármester bízza meg, és ennek tényét a helyben szokásos módon teszi közzé.
(8) Amennyiben az önkormányzatnál időközben adósságrendezési eljárást kezdeményeztek az általa fenntartott költségvetési szervek körében, az önkormányzati biztos további tevékenységére az alábbi szabályok alkalmazandók:
a) az önkormányzati biztos tevékenységéről a képviselő-testületnek havonta köteles
beszámolni,
b) az önkormányzati biztos haladéktalanul köteles tájékoztatni a polgármestert, ha a
költségvetési szervvel szemben adósságrendezési eljárást kezdeményeztek.
(9) Kiegészítő támogatás igényléséről a működőképességet veszélyeztető helyzet esetében a polgármester gondoskodik, külön képviselő-testületi döntés alapján.
(10) A finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket a Képviselő-testület gyakorolja.
(11) A költségvetési szervek éves költségvetésének végrehajtásáért, a gazdálkodás jogszerűségéért, a takarékosság érvényesítéséért, a bevételek növeléséért az alapfeladatok sérelme nélkül a költségvetési szerv vezetője a felelős.
(12) A költségvetési szerv éves költségvetését a megállapított önkormányzati támogatás és saját bevételei terhére úgy köteles megtervezni, hogy abból biztosított legyen az éves gazdálkodás, illetve kötelezően ellátandó feladatait maradéktalanul teljesíteni tudja.
(13) A költségvetési szervnél tervezett bevételek elmaradása nem vonja automatikusan maga után az önkormányzati támogatás növekedését. A kiadási előirányzatok – amennyiben a tervezett bevételek nem folynak be – nem teljesíthetők.
(14) A költségvetési szervek számadási kötelezettséggel tartoznak a részükre juttatott céljellegű támogatás rendeltetésszerű felhasználására vonatkozóan.
(15) A költségvetési szervek kizárólag a képviselő-testület előzetes jóváhagyásával nyújthatnak be szakmai pályázatokat abban az esetben, ha a pályázattal megvalósuló feladat ellátása költségvetési többlettámogatást igényel.
(16) Az önkormányzat költségvetési szervei éven túli fejlesztési kötelezettséget csak a képviselő-testület jóváhagyásával vállalhatnak.
(17) A helyi önkormányzat, illetve a helyi nemzetiségi önkormányzat közötti megállapodás alapján a helyi nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve a költségvetési szervként működő Közös Önkormányzati Hivatal.

9. §

Az előirányzatok módosítása

(1) Az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a – vonatkozó jogszabályokban megjelölt határidőben - Képviselő-testület dönt.
(2) A Képviselő-testület a polgármester számára lehetővé teszi az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítást.
(3) A Képviselő-testület és szervei a szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben átruházott hatáskörökön túl a jóváhagyott kiadási és bevételi előirányzatok terhére történő átcsoportosítás jogát az Áht. 34. § (2) bekezdése alapján 1 millió Ft összeghatárig a polgármesterre ruházza át.
(4) Az átruházott hatáskörben hozott döntések a későbbi években a képviselő-testület által jóváhagyottnál nagyobb többletkiadással nem járhatnak.
(5) Az átruházott hatáskörben történt átcsoportosításokról az érdekelt negyedévente, a negyedévet követő első képviselő-testületi ülésen kötelesek beszámolni. A költségvetési rendelet módosítására a polgármester ezzel egyidejűleg javaslatot tesz.
(6) Az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek vezetői a költségvetési szerv bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítást elvégezhetik.

10. §

Államháztartáson kívüli szervezetek támogatása

1. Államháztartáson kívüli szervezetek részére támogatás – írásbeli kérelem alapján – egyedi elbírálás alapján a Képviselő-testület döntése alapján nyújtható.
2. Támogatás csak annak adható, aki vagy amely a kapott támogatás felhasználásának ellenőrzését biztosítja, és hozzájárul működésének teljes körű megismeréséhez. A támogatáshoz megállapodást kell készíteni. A 2020. évi támogatás feltétele, hogy a 2019. évben kapott összegről a támogatott elszámolást készít a támogatási megállapodásban megjelölt határidőig.
3. A támogatási szerződésben meg kell határozni:
a) a támogatott tevékenység konkrét meghatározását,
b) a támogatás összegét,
c) a támogatás felhasználásának módját,
d) a támogatás időtartamát, felhasználásának határidejét,
e) a támogatás rendelkezésre bocsátásának módját, feltételeit, ütemezését,
f) a beszámolással, továbbá az ellenőrzéssel kapcsolatos szabályokat,
g) a jogosulatlanul igénybe vett támogatás jogkövetkezményeit, visszafizetésének rendjét,
h) a támogatással kapcsolatos iratok, valamint a támogatás felhasználását alátámasztó bizonylatok teljes körű megőrzésének határidejét,
i) a támogatott tevékenység megvalósításában közreműködők bevonásának lehetőségét, a közreműködők által megvalósítható tevékenységeket,
j) a támogatás nyújtásához szükséges adatok és az azokban bekövetkező változások támogató felé történő bejelentésének kötelezettségét,
k) a támogatási szerződéstől való elállás, felmondás okait, valamint a támogatás visszavonásának okait.
4. Az elszámolási kötelezettséget nem teljesítő, illetve a támogatást nem célirányosan felhasználó szervezetek, személyek részére újabb támogatás 2 évig nem ítélhető meg.
5. A költségvetési szerv költségvetési támogatását a képviselő-testület a költségvetési szervek pénzellátási rendje szerint biztosítja. Az egyéb szervezetek részére nyújtott támogatások a megállapodásoknak megfelelően, illetve negyedévente egyenlő részletekben kerüljenek kiutalásra.

11. §

Készpénzben történő teljesítés

Az Önkormányzat, illetve az általa irányított költségvetési szervek házipénztárából a következő kiadások teljesíthetők készpénzben:
a. bérjellegű kifizetések
b. készpénzelőleg
c. postai kézbesítés
d. belföldi-külföldi kiküldetéseknél útiköltség térítések,
e. karbantartással, működtetéssel kapcsolatos kiadások,
f. készletbeszerzéssel kapcsolatos kiadások
g. reprezentáció,
h. jogszabályban meghatározott szociális vagy gyermekvédelmi pénzbeli ellátás,
i. utazási költségtérítés, bérlet,
j. természetes személy részére pénzbeli kártalanítás vagy kártérítés
k. élelmiszer ellátmány beszerzése,
l. ellátottak részére személyi térítési díj visszafizetése
m. ellátottak egyéb pénzbeli juttatása
n. jogcímtől függetlenül 100.000 Ft összegig történő kifizetés.

12. §

Létszám- és bérgazdálkodással kapcsolatos előírások

(1) A Költségvetési szervek céljuttatás címén tervezett előirányzat nem haladhatja meg az éves eredeti rendszeres személyi juttatások előirányzatának 10 %-át.
(2) A költségvetési szerv vezetője önálló létszám- és bérgazdálkodási jogkörében eljárva a költségvetési szerv részére engedélyezett létszám - (álláshely) - keretet a tényleges foglalkoztatás során köteles betartani.
(3) Az egyes foglalkoztatási formákra (teljes munkaidős, részmunkaidős, valamint a megbízási, tiszteletdíjas foglalkoztatás) álláshelyenként, illetve összességében az elemi költségvetésben tervezett (módosított személyi juttatás) előirányzatot nem lépheti túl.
(4) A költségvetési szerv csak abban az esetben fordulhat a fenntartóhoz személyi juttatási pótelőirányzat kérelemmel, ha előirányzata, illetve maradványa nem biztosítja törvényben előírt kötelezettségei teljesítését.

13. §

A követelések elengedése

(1) A Képviselő-testület, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a behajthatatlan követeléseiről lemondhat,
a. a felszámolási eljárás alá vont szervezettel szemben fennálló meg nem térült követelés esetén, ha a szervezet felszámoláskori vagyona alapján a követelés várhatóan részben sem térül meg;
b. végrehajtás során behajthatatlanná vált követelés esetén;
c. bírósági döntéssel alátámasztott behajthatatlan követelés esetén;
d. amennyiben az adós behajtható jövedelemmel nem rendelkezik, vagyoni nincs, és igazolhatóan a behajtási – végrehajtási - eljárásból a követelés részbeni megtérülése sem várható;
e. kis összegű lejárt követelések közül, azon követelése esetében, amelyek érvényesítésével kapcsolatos költségek igazoltan meghaladják a követelés összegét, vagy a követelés összege nem éri el a 10000 Ft-ot, amennyiben az önkéntes teljesítésre történő felszólítás eredménytelenül zárul.
(2) A behajthatatlan követelések felülvizsgálatát évente egyszer a zárszámadást megelőzően kell elvégezni. A behajthatatlan követelések törléséről, illetve elengedéséről a Képviselő-testület dönt.
(3) A követelések elengedésével kapcsolatos felülvizsgálat és döntés előkészítés során a Hivatal a vonatkozó jogszabályok alapján körültekintően és az írásbeli dokumentálást biztosítva köteles eljárni.

14. §

Szolgáltatási szerződés

Az önkormányzat által irányított költségvetési szervekben szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység szolgáltatási szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételének szabályai:
(1) Az önkormányzat által felügyelt költségvetési szervnél, szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység végzésére szolgáltatási szerződéssel, számla ellenében külső személy vagy szervezet az e §-ban meghatározott feltételekkel vehető igénybe.
(2) A szolgáltatási szerződést írásban kell megkötni.
(3) A szerződéskötés feltétele, hogy
a) a költségvetési szerv az adott feladat ellátáshoz megfelelő szakértelemmel rendelkező személyt nem foglalkoztat, vagy
b) eseti, nem rendszeres jellegű feladat ellátása szükséges és a költségvetési szerven belül a feladat ellátásához megfelelő szakértelemmel rendelkező személy átmenetileg nem áll rendelkezésre.
(4) Jogszabályban vagy a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetői feladat ellátására szolgáltatási szerződés nem köthető.
(5) A feladat ellátásának – a fenntartóval egyeztetett - részletes feltételeit, az ellátható feladatokat a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatban határozza meg.
(6) A szerződésnek tartalmaznia kell különösen:
a) az ellátandó feladatot,
b) a díjazás mértékét,
c) részletes utalást arra, hogy a (3) bekezdésben írt feltétel mely körülményre tekintettel áll fenn,
d) a szerződés időtartamát,
e) szervezettel kötendő szerződés esetén azt, hogy a szervezet részéről személy szerint
ki(k) köteles(ek) a feladat ellátására, valamint,
f) a teljesítés igazolására felhatalmazott személy megnevezését.

15. §

Záró rendelkezések

1. A Képviselő-testület a polgármesternek e rendelet elfogadásáig az átmeneti időszakban tett intézkedéseiről (bevételek beszedése, az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítése) szóló beszámolóját elfogadja. Az átmeneti időszakban beszedett bevételek és teljesített kiadások e rendeletbe beépítésre kerültek.
2. Ez a rendelet a kihirdetést követő második napon lép hatályba.
3. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.