Kutas Község Önkormányzat Polgármesterének 2/2021. (III.12.) önkormányzati rendelete
Kutas Község Önkormányzat 2021. évi költségvetéséről
Hatályos: 2021. 03. 14Kutas Község Önkormányzat Polgármesterének 2/2021. (III.12.) önkormányzati rendelete
Kutas Község Önkormányzat 2021. évi költségvetéséről
2021-03-14-tól
Kutas Község Önkormányzat Polgármesterének a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelettel kihirdetett, és a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján a 80/2021.(II.22.) Korm. rendelet 1.§ 70. pontjával meghosszabbított veszélyhelyzetben, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 34. § (2) bekezdésében, 71. § (1) bekezdésében, 97. § (2) bekezdésében, 109. § (6) bekezdésében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi LXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdésének h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi LXXXIX. törvény 111. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva és Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvényre figyelemmel a 2021. évi költségvetéséről a következőket rendeli el:
1. §.
A rendelet hatálya
A rendelet hatálya kiterjed:
- az Önkormányzat Képviselő-testületére és szerveire (polgármester, bizottság)
- az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervekre.
2. §.
A költségvetés bevételei és kiadásai
A Képviselő-testület az önkormányzat és költségvetési szervei 2021. évi költségvetését a következők szerint állapítja meg.
(1) A Képviselő-testület a Községi Önkormányzat 2021. évi költségvetését:
a) 466.139 e Ft költségvetési bevétellel állapítja meg, s ezen belül
- a működési célú bevételt 466.139 eFt-ban
ebből:
- finanszírozási célú műveletek:
előző évi pénzmaradványt 41.324 eFt-ban
- kiemelt bevételi előirányzatok:
- kapott támogatásokat 272.034 eFt-ban
- támogatás államháztartáson belül 97.000 eFt-ban
- közhatalmi bevételeket 23.300 eFt-ban
- intézményi működési bevételeket 15.400 eFt-ban
- kölcsönök visszatérülését (működési) 1.200 eFt-ban
- áht-n belüli megelőlegezések 10.881 eFt-ban
b) 466.139 eFt költségvetési kiadással állapítja meg, ezen belül
- a működési célú kiadásokat 455.939 eFt-ban
ebből : (kiemelt kiadási előirányzatok)
- a személyi juttatások kiadásait 69.095 eFt-ban
- a munkaadókat terhelő járulékokat 8.972 eFt-ban
- a dologi kiadásokat 86.639 eFt-ban
- az egyéb működési célú kiadásokat 93.181 eFt-ban
- az egyéb speciális célú tám 28.433 eFt-ban
- az általános tartalékot 11.142 eFt-ban - áht.-n belüli megelőlegezés 10.881 eFt-ban
- intézményfinanszírozás 147.596 eFt-ban
- a felhalmozási célú kiadást 10.200 eFt-ban
ebből:
- a beruházások összegét 10.200 eFt-ban
állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdésben megállapított költségvetési bevételek és költségvetési kiadások kiemelt előirányzatonkénti megoszlását önkormányzati szinten, továbbá a finanszírozási célú műveletek bevételeit és kiadásait a rendelet 1. sz. és 2. sz. melléklete alapján határozza meg a Képviselő-testület.
(3) A működési hiány belső finanszírozásának érdekében a Képviselő-testület az előző évi költségvetési maradványának igénybevételét rendeli el a 3. sz. melléklet szerint.
(4) A felhalmozási hiány finanszírozása a működési többletből történik. A 10 millió forintot meghaladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet megkötésére a Kormány hozzájárulása szükséges. Az önkormányzat fejlesztési hitel felvétellel nem számol.
(5) A Képviselő-testület Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 45. § (1) bekezdés a.) pontja felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerint a 2021. évi saját bevételét 15.400 eFt összegben állapítja meg.
(6) A Képviselő-testület a polgármester részére 500 eFt, a bizottság részére 12.250 eFt keretet állapít meg a szociálisan rászorult rendkívüli élethelyzetbe vagy krízishelyzetbe került személyek önkormányzati segélyének megállapítása érdekében.
(7) A Képviselő-testület a polgármester részére átruházott hatáskörben 1.000 eFt összeg erejéig a költségvetési éven belüli kötelezettséget vállalhat, azonban az egyszeri kötelezettség vállalása a 250 eFt-ot nem haladhatja meg.
3.§
Kutasi Közös Önkormányzati Hivatal
(1) A Képviselő-testület az intézmény 2021. évi költségvetését:
a) 94.385 eFt költségvetési bevétellel állapítja meg, s ezen belül
- a működési költségvetési előirányzat csoport összege: 94.385 eFt,
- intézményfinanszírozás: 81.776 eFt,
- pénzmaradvány: 12.609 eFt,
b) 94.385 eFt költségvetési kiadással állapítja meg, ezen belül
- a működési költségvetési előirányzat csoport összege: 94.385 eFt,
- személyi juttatások: 76.760 eFt,
- járulékok: 11.774 eFt,
- dologi kiadások: 4.080 eFt,
- tartalék: 1.771 eFt
(2) Az (1) bekezdésben megállapított költségvetési bevételek és költségvetési kiadások kiemelt előirányzatonkénti megoszlását intézményi szinten, továbbá a finanszírozási célú műveletek bevételeit és kiadásait a rendelet 2. sz. melléklete alapján határozza meg a Képviselő-testület.
(3) A helyi önkormányzati költségvetési szerv előző évi költségvetési maradványát a 3. sz. melléklet szerint a Képviselő-testület hagyja jóvá.
(4) A működési hiány belső finanszírozásának érdekében a képviselő-testület az előző évi költségvetési maradványának igénybevételét rendeli el.
4.§
Kutasi Micimackó Óvoda Zsebibaba Minibölcsőde
(1) A Képviselő-testület az intézmény 2021. évi költségvetését:
a) 67.180 eFt költségvetési bevétellel állapítja meg, s ezen belül
- a működési költségvetési előirányzat csoport összege: 67.180 eFt,
b) 67.180 eFt költségvetési kiadással állapítja meg, ezen belül
- a működési költségvetési előirányzat csoport összege: 67.180 eFt,
(2) Az (1) bekezdésben megállapított költségvetési bevételek és költségvetési kiadások kiemelt előirányzatonkénti megoszlását intézményi szinten, továbbá a finanszírozási célú műveletek bevételeit és kiadásait a rendelet 2. sz. melléklete alapján határozza meg a Képviselő-testület.
(3) A helyi önkormányzati költségvetési szerv előző évi költségvetési maradványát a Képviselő-testület hagyja jóvá a 3. sz. melléklet szerint.
(4) A működési hiány belső finanszírozásának érdekében a Képviselő-testület az előző évi költségvetési maradványának igénybevételét rendeli el.
5.§
A költségvetés részletezése
A Képviselő-testület az önkormányzat és költségvetési szervei 2021. évi költségvetését részletesen a következők szerint állapítja meg:
Kutas Község Önkormányzat
(1) Az önkormányzat költségvetésében szereplő beruházási és felújítási kiadásának részletezését a 4.sz. melléklet szerint határozza meg.
(2) Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásból fennálló kötelezettségei a 2021. évben nincsenek az önkormányzat a 2011. évi CXIV. törvény (Stabilitási törvény) szerinti adósságot nem tervez.
(3) Az Önkormányzat a 2021. évben engedélyezett létszámát 61 főben állapítja meg a Képviselő-testület. (5.sz. melléklet)
(4) Az önkormányzat helyi adók és egyéb közhatalmi bevételeit a 6. sz. melléklet szerint tervezi.
(5) A Képviselő-testület az önkormányzat civil szervezeteknek átadott pénzeszközeit a 7. sz. melléklet szerint hagyja jóvá.
(7) Az önkormányzat 2021. évben Európai Uniós támogatással megvalósuló fejlesztéssel nem rendelkezik.
(8) Az önkormányzat a kiadások között 11.142 eFt tartalékot állapít meg a 8. sz. melléklet szerint.
(9) Az önkormányzat irányítószervi támogatások folyósítását a 9. sz. melléklet tartalmazza.
(10) A Képviselő-testület az önkormányzat költségvetésében szereplő bevételeket és kiadásokat az 1. sz. és 2. sz. melléklet szerint hagyja jóvá.
(11) Az önkormányzat bevételi és kiadási előirányzatainak felhasználási ütemtervét havi bontásban a 10. sz. melléklet tartalmazza.
(12) Az önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban a 11. sz. melléklet tartalmazza.
(13) Az önkormányzat többéves kihatással járó döntése nincs.
6. §.
Kutasi Közös Önkormányzati Hivatal
(1) Az intézmény költségvetésében szereplő kiadásokat és bevételeket a 2.sz. melléklet szerint határozza meg.
(2) Az intézmény 2021. évi költségvetésében nem tervez felújítást.
(3) Az intézmény a 2021. évben engedélyezett létszámát 15 főben állapítja meg. (5. sz. melléklet)
(4) A Képviselő-testületek a Közös Önkormányzati Hivatalban a béren kívüli cafetéria juttatás mértékét egységesen bruttó 200.000 forint összegben határozzák meg.
(5) A közös hivatal köztisztviselőinek illetménykiegészítését a Képviselő-testületek külön rendeletben állapítják meg.
(6) Az intézmény a kiadások között 1.771 eFt tartalékot állapít meg.
7. §.
Kutasi Micimackó Óvoda és Bölcsőde
(1) Az intézmény költségvetésében szereplő kiadásokat és bevételeket a 2. sz. melléklet szerint határozza meg.
(3) Az intézmény a 2021. évben engedélyezett létszámát 15 főben állapítja meg. (5. sz. melléklet)
(4) Az intézmény a kiadások között 1.360 eFt tartalékot állapít meg.
8. §.
A költségvetés végrehajtásának szabályai
(1) Az önkormányzati szintű költségvetés végrehajtásáért a polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző a felelős.
(2) Az Önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
(3) A költségvetési hiány csökkentése érdekében évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni a kiadások csökkentésének és a bevételek növelésének lehetőségeit.
(4) Amennyiben a költségvetési szerv 30 napon túli, elismert tartozásállományának mértéke eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át és a tartozását egy hónapon belül nem tudja 30 nap alá szorítani, akkor az irányító szerv a költségvetési szervnél – az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott költségvetési szerv esetén az egészségbiztosítási szerv kérésére, vagy ha az egészségbiztosítási szerv azt nem kérte, véleményének előzetes kikérésével – önkormányzati biztost jelöl ki. A költségvetési szerv vezetője köteles a tartozásállományról adatot szolgáltatni.
(5) Az önkormányzati biztos kirendelését az (1) bekezdésben meghatározott mértékű elismert tartozásállomány elérése esetén a képviselő-testületnél a polgármester kezdeményezi.
(6) Ha a polgármester a kötelezettségének nem tesz eleget, a biztos kirendelését indítványozhatja:
a) a helyi önkormányzat jegyzője a polgármesteren keresztül,
b) a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megbízott könyvvizsgáló,
c) a költségvetési szerv vezetője.
(7) Az önkormányzati biztost a jelölhető személyek, illetve szervezetek közül a Képviselő-testület döntése alapján a polgármester bízza meg, és ennek tényét a helyben szokásos módon teszi közzé.
(8) Amennyiben az önkormányzatnál időközben adósságrendezési eljárást kezdeményeztek az általa fenntartott költségvetési szervek körében, az önkormányzati biztos további tevékenységére az alábbi szabályok alkalmazandók:
a) az önkormányzati biztos tevékenységéről a képviselő-testületnek havonta köteles
beszámolni,
b) az önkormányzati biztos haladéktalanul köteles tájékoztatni a polgármestert, ha a
költségvetési szervvel szemben adósságrendezési eljárást kezdeményeztek.
(9) Kiegészítő támogatás igényléséről a működőképességet veszélyeztető helyzet esetében a polgármester gondoskodik, külön képviselő-testületi döntés alapján.
(10) A finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket a Képviselő-testület gyakorolja.
(11) A költségvetési szervek éves költségvetésének végrehajtásáért, a gazdálkodás jogszerűségéért, a takarékosság érvényesítéséért, a bevételek növeléséért az alapfeladatok sérelme nélkül a költségvetési szerv vezetője a felelős.
(12) A költségvetési szerv éves költségvetését a megállapított önkormányzati támogatás és saját bevételei terhére úgy köteles megtervezni, hogy abból biztosított legyen az éves gazdálkodás, illetve kötelezően ellátandó feladatait maradéktalanul teljesíteni tudja.
(13) A költségvetési szervnél tervezett bevételek elmaradása nem vonja automatikusan maga után az önkormányzati támogatás növekedését. A kiadási előirányzatok – amennyiben a tervezett bevételek nem folynak be – nem teljesíthetők.
(14) A költségvetési szervek számadási kötelezettséggel tartoznak a részükre juttatott céljellegű támogatás rendeltetésszerű felhasználására vonatkozóan.
(15) A költségvetési szervek kizárólag a képviselő-testület előzetes jóváhagyásával nyújthatnak be szakmai pályázatokat abban az esetben, ha a pályázattal megvalósuló feladat ellátása költségvetési többlettámogatást igényel.
(16) Az önkormányzat költségvetési szervei éven túli fejlesztési kötelezettséget csak a képviselő-testület jóváhagyásával vállalhatnak.
(17) A helyi önkormányzat, illetve a helyi nemzetiségi önkormányzat közötti megállapodás alapján a helyi nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve a költségvetési szervként működő Közös Önkormányzati Hivatal.
9. §.
Az előirányzatok módosítása
(1) Az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a – vonatkozó jogszabályokban megjelölt határidőben - Képviselő-testület dönt.
(2) A Képviselő-testület a polgármester számára lehetővé teszi az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítást.
(3) A Képviselő-testület és szervei a szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben átruházott hatáskörökön túl a jóváhagyott kiadási és bevételi előirányzatok terhére történő átcsoportosítás jogát az Áht. 34. § (2) bekezdése alapján 1 millió Ft összeghatárig a polgármesterre ruházza át.
(4) Az átruházott hatáskörben hozott döntések a későbbi években a képviselő-testület által jóváhagyottnál nagyobb többletkiadással nem járhatnak.
(5) Az átruházott hatáskörben történt átcsoportosításokról az érdekelt negyedévente, a negyedévet követő első képviselő-testületi ülésen kötelesek beszámolni. A költségvetési rendelet módosítására a polgármester ezzel egyidejűleg javaslatot tesz.
(6) Az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek vezetői a költségvetési szerv bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítást elvégezhetik.
10. §
Államháztartáson kívüli szervezetek támogatása
- Államháztartáson kívüli szervezetek részére támogatás – írásbeli kérelem alapján – egyedi elbírálás alapján a Képviselő-testület döntése alapján nyújtható.
- Támogatás csak annak adható, aki vagy amely a kapott támogatás felhasználásának ellenőrzését biztosítja, és hozzájárul működésének teljes körű megismeréséhez. A támogatáshoz megállapodást kell készíteni. A 2020. évi támogatás feltétele, hogy a 2019. évben kapott összegről a támogatott elszámolást készít a támogatási megállapodásban megjelölt határidőig.
- A támogatási szerződésben meg kell határozni:
a) a támogatott tevékenység konkrét meghatározását,
b) a támogatás összegét,
c) a támogatás felhasználásának módját,
d) a támogatás időtartamát, felhasználásának határidejét,
e) a támogatás rendelkezésre bocsátásának módját, feltételeit, ütemezését,
f) a beszámolással, továbbá az ellenőrzéssel kapcsolatos szabályokat,
g) a jogosulatlanul igénybe vett támogatás jogkövetkezményeit, visszafizetésének rendjét,
h) a támogatással kapcsolatos iratok, valamint a támogatás felhasználását alátámasztó bizonylatok teljes körű megőrzésének határidejét,
i) a támogatott tevékenység megvalósításában közreműködők bevonásának lehetőségét, a közreműködők által megvalósítható tevékenységeket,
j) a támogatás nyújtásához szükséges adatok és az azokban bekövetkező változások támogató felé történő bejelentésének kötelezettségét,
k) a támogatási szerződéstől való elállás, felmondás okait, valamint a támogatás visszavonásának okait.
- Az elszámolási kötelezettséget nem teljesítő, illetve a támogatást nem célirányosan felhasználó szervezetek, személyek részére újabb támogatás 2 évig nem ítélhető meg.
- A költségvetési szerv költségvetési támogatását a képviselő-testület a költségvetési szervek pénzellátási rendje szerint biztosítja. Az egyéb szervezetek részére nyújtott támogatások a megállapodásoknak megfelelően, illetve negyedévente egyenlő részletekben kerüljenek kiutalásra.
11.§.
Készpénzben történő teljesítés
Az Önkormányzat, illetve az általa irányított költségvetési szervek házipénztárából a következő kiadások teljesíthetők készpénzben:
- bérjellegű kifizetések
- készpénzelőleg
- postai kézbesítés
- belföldi-külföldi kiküldetéseknél útiköltség térítések,
- karbantartással, működtetéssel kapcsolatos kiadások,
- készletbeszerzéssel kapcsolatos kiadások
- reprezentáció,
- jogszabályban meghatározott szociális vagy gyermekvédelmi pénzbeli ellátás,
- utazási költségtérítés, bérlet,
- természetes személy részére pénzbeli kártalanítás vagy kártérítés
- élelmiszer ellátmány beszerzése,
- ellátottak részére személyi térítési díj visszafizetése
- ellátottak egyéb pénzbeli juttatása
- jogcímtől függetlenül 100.000 Ft összegig történő kifizetés.
12. §
Létszám- és bérgazdálkodással kapcsolatos előírások
(1) A Költségvetési szervek céljuttatás címén tervezett előirányzat nem haladhatja meg az éves eredeti rendszeres személyi juttatások előirányzatának 10 %-át.
(2) A költségvetési szerv vezetője önálló létszám- és bérgazdálkodási jogkörében eljárva a költségvetési szerv részére engedélyezett létszám - (álláshely) - keretet a tényleges foglalkoztatás során köteles betartani.
(3) Az egyes foglalkoztatási formákra (teljes munkaidős, részmunkaidős, valamint a megbízási, tiszteletdíjas foglalkoztatás) álláshelyenként, illetve összességében az elemi költségvetésben tervezett (módosított személyi juttatás) előirányzatot nem lépheti túl.
(4) A költségvetési szerv csak abban az esetben fordulhat a fenntartóhoz személyi juttatási pótelőirányzat kérelemmel, ha előirányzata, illetve maradványa nem biztosítja törvényben előírt kötelezettségei teljesítését.
13.§
A követelések elengedése
(1) A Képviselő-testület, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a behajthatatlan követeléseiről lemondhat,
- a felszámolási eljárás alá vont szervezettel szemben fennálló meg nem térült követelés esetén, ha a szervezet felszámoláskori vagyona alapján a követelés várhatóan részben sem térül meg;
- végrehajtás során behajthatatlanná vált követelés esetén;
- bírósági döntéssel alátámasztott behajthatatlan követelés esetén;
- amennyiben az adós behajtható jövedelemmel nem rendelkezik, vagyoni nincs, és igazolhatóan a behajtási – végrehajtási - eljárásból a követelés részbeni megtérülése sem várható;
- kis összegű lejárt követelések közül, azon követelése esetében, amelyek érvényesítésével kapcsolatos költségek igazoltan meghaladják a követelés összegét, vagy a követelés összege nem éri el a 10000 Ft-ot, amennyiben az önkéntes teljesítésre történő felszólítás eredménytelenül zárul.
(2) A behajthatatlan követelések felülvizsgálatát évente egyszer a zárszámadást megelőzően kell elvégezni. A behajthatatlan követelések törléséről, illetve elengedéséről a Képviselő-testület dönt.
(3) A követelések elengedésével kapcsolatos felülvizsgálat és döntés előkészítés során a Hivatal a vonatkozó jogszabályok alapján körültekintően és az írásbeli dokumentálást biztosítva köteles eljárni.
14. §
Szolgáltatási szerződés
Az önkormányzat által irányított költségvetési szervekben szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység szolgáltatási szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételének szabályai:
(1) Az önkormányzat által felügyelt költségvetési szervnél, szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység végzésére szolgáltatási szerződéssel, számla ellenében külső személy vagy szervezet az e §-ban meghatározott feltételekkel vehető igénybe.
(2) A szolgáltatási szerződést írásban kell megkötni.
(3) A szerződéskötés feltétele, hogy
a) a költségvetési szerv az adott feladat ellátáshoz megfelelő szakértelemmel rendelkező személyt nem foglalkoztat, vagy
b) eseti, nem rendszeres jellegű feladat ellátása szükséges és a költségvetési szerven belül a feladat ellátásához megfelelő szakértelemmel rendelkező személy átmenetileg nem áll rendelkezésre.
(4) Jogszabályban vagy a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetői feladat ellátására szolgáltatási szerződés nem köthető.
(5) A feladat ellátásának – a fenntartóval egyeztetett - részletes feltételeit, az ellátható feladatokat a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatban határozza meg.
(6) A szerződésnek tartalmaznia kell különösen:
a) az ellátandó feladatot,
b) a díjazás mértékét,
c) részletes utalást arra, hogy a (3) bekezdésben írt feltétel mely körülményre tekintettel áll fenn,
d) a szerződés időtartamát,
e) szervezettel kötendő szerződés esetén azt, hogy a szervezet részéről személy szerint
ki(k) köteles(ek) a feladat ellátására, valamint,
f) a teljesítés igazolására felhatalmazott személy megnevezését.
15.§.
Záró rendelkezések
- A Képviselő-testület a polgármesternek e rendelet elfogadásáig az átmeneti időszakban tett intézkedéseiről (bevételek beszedése, az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítése) szóló beszámolóját elfogadja. Az átmeneti időszakban beszedett bevételek és teljesített kiadások e rendeletbe beépítésre kerültek.
- Ez a rendelet a kihirdetést követő második napon lép hatályba.
- A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
Ütő Szabolcs Pintér Csilla Judit
polgármester jegyző
Kihirdetési záradék:
A rendelet 2021. év március hó 12. napján kihirdetve.
Pintér Csilla Judit
jegyző