Kutas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2021. (IX.10.) önkormányzati rendelete
a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályozásáról
Hatályos: 2023. 10. 13- 2025. 04. 10Kutas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2021. (IX. 10.) önkormányzati rendelete
a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályozásáról
Kutas Község Önkormányzatának Képviselő–testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1.§ (2) bekezdésében; 10.§ (1) bekezdésében; a 3.§ (6)-(7) bekezdés tekintetében; a 26.§-ban; a 32.§ (1) bekezdés b) pontjában; a 3.§ (6) bekezdés tekintetében; a 32.§ (3) bekezdésében; a 45.§ (1) és (3) bekezdésében; a 48.§ (4) bekezdése; a 11.§ tekintetében; az Szt. 132.§ (4) bekezdés d) és g) pontjaiban; a 134/E.§-ban kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 8a.) pontjában biztosított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:1
A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed Kutas Község Önkormányzat közigazgatási területén élő lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3.§-ban megjelölt személyekre az Szt. 4.§ alkalmazásával.
Eljárási rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) életvitelszerű tartózkodás: az a tényleges, életvitelszerű tartózkodás céljára szolgáló lakóingatlan:
aa) ahonnan az életét szervezi (pl. rendszeresen innen indul munkába vagy oktatási intézménybe, illetve ide tér haza);
ab) ahol az életviteléhez szükséges tevékenységeket (pl. étkezés, főzés, mosás stb.) leginkább folytatja;
ac) amely családi élete színhelyéül szolgál;
ad) amelyre vonatkozóan közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe;
ae) amely elsődleges levelezési címként jelenik meg a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál.
b) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen:
ba) a családban a létfenntartást biztosító kereső személy, illetve személyek kereső tevékenysége megszűnik;
bb) a család életkörülményei jelentősen megváltoznak – pl. elemi kár, tűzeset következik be, vagy egyszerre több haláleset;
bc) a családban olyan igazolhatóan jelentős, hirtelen és váratlan kiadás keletkezik, amely a család havi jövedelméhez képest a havi megélhetését veszélyezteti – pl. csőtörés miatti jelentős mértékű vízelfolyás - .
c) Az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy, vagy család:
ca) a családban a létfenntartást biztosító kereső személy, illetve személyek kereső tevékenységet hosszabb ideje nem tud – illetve nem tudnak - végezni pl. betegség vagy a képességeinek, képzettségének megfelelő munkahely hiányában;
cb) a családban a létfenntartást biztosító kereső személy tartósan beteg vagy fogyatékos lesz.
3. § (1) Az eljárási rendelkezéseket – e rendeletben foglaltakon túl – az Szt. 5.§-16.§-a szabályozza.
(2) A képviselő-testület az alábbi szociális ellátásokat szabályozza:
a) szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások - települési támogatás;
b) természetben nyújtott szociális ellátások;
c) szociális szolgáltatások.
(3) E rendeletben szabályozott települési támogatást a helyi önkormányzat képviselő-testület átruházott hatáskörében a Szociális Bizottsága (a továbbiakban: bizottság), a polgármester és a jegyző állapítja meg.
(4) Az 5.§ d) pontjában meghatározott települési támogatást a házipénztárból kell kifizetni a kérelem benyújtását követő 3 napon belül.
(5) A szociális ellátás iránti eljárás kérelemre vagy hivatalból indul. A kérelemre indult eljárás esetén a kérelmet a Kutasi Közös Önkormányzati Hivatalnál kell benyújtani az erre rendszeresített és a rendelet 1. és 2. számú mellékletét képező formanyomtatványokon. A kérelemhez csatolni vagy a nyomtatványon szükség szerint igazolni kell a jövedelemre, munkaviszonyra, vagyoni helyzetre, tanulói jogviszonyra, egészségi állapotra, a munkaképesség megváltozására, a közmű kiadásokra, az együtt élő családtagok személyi adataira, családi állapotra, valamint az ellátás érdemi elbírálásához szükséges egyéb adatokra vonatkozó nyilatkozatokat és igazolásokat. A kérelmeket a benyújtásuktól számított 15 napon belül el kell bírálni.
(6) Kérelmező a kérelem benyújtásakor köteles saját maga, családja, illetve a háztartás tagjainak jövedelmi viszonyairól igazolást csatolni. Ha az igazolandó jövedelem más szerv által történő okirati igazolásra nincs mód, vagy a jövedelem nem mérhető, akkor erre vonatkozóan az okirat pótlására köteles az érintett büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni.
(7) Hivatalból - az Szt. 45.§ (5) bekezdésében meghatározottak - kezdeményezhetnek eljárást, különösen:
a) a háziorvos;
b) a védőnő;
c) az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse;
d) az óvodavezető;
e) a gyermekvédelmi rendszer szervezete;
f) gyermekjóléti szolgálat;
g) családsegítő szolgálat;
h) a polgármester;
i) a Szociális Bizottság;
j) a képviselő-testület;
k) települési képviselő;
l) nemzetiségi önkormányzat.
A hivatalból indult eljárást írásban kell benyújtani és a kérelem lényegén kívül egy rövid indoklást kell tartalmaznia.
Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése és az adatkezelés
4. § (1) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésével, valamint az adatkezeléssel kapcsolatban az Szt. 17.§ (1)–(3) bekezdésében és 17.§ (5) bekezdésében, az Szt.18. §-ban, az Szt.19. § (1) és 19. § (1/b) bekezdésében, 19.§ (2) bekezdésében, 19.§ (4) bekezdésében, az Szt.22. § (1) bekezdésében, Szt. 23.§ (1) bekezdésében és Szt. 24.§-ban foglalt rendelkezések az irányadóak.
(2) A hatáskör gyakorlója az Szt. 17.§ (5) bekezdés szerinti méltányosságot az alábbi feltételek szerint engedélyezheti:
a) részletfizetés esetén, ha a kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg;
b) csökkentés esetén, ha a kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át nem haladja meg;
c) elengedés esetén, ha a kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át nem haladja meg.
Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások
Települési támogatás
5. § A települési támogatás formái:
a) eseti települési támogatás;
b) tanévkezdési települési támogatás;
c) gyógyszerköltség települési támogatása;
d) idősek települési támogatása;
e) rendkívüli természetbeni támogatás;
f) rendkívüli tartozásrendezési települési támogatás;
g) rendkívüli természetbeni tűzifa támogatás;
h) rendkívüli élethelyzetre tekintettel nyújtott települési támogatás;
i) temetési költségekhez nyújtott települési támogatás;
j) lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatás.
Eseti települési támogatás
6. § (1) A Bizottság a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személye részére települési támogatást állapíthat meg. Az egy lakcímen lakó személyek az igénylő személyétől függetlenül évente két alkalommal részesülhetnek e jogcímen települési támogatásban.
(2) Eseti települési támogatásban – kivéve a temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított települési támogatást - az a személy részesíthető, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át.
(3) A települési támogatás pénzbeli vagy természetbeni juttatásként is adható.
(4) A települési támogatás pénzbeli folyósítása esetén utólagos elszámolási kötelezettség írható elő.
(5) Eseti települési támogatás mértéke – a temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított települési támogatás kivételével – esetenként és személyenként nem lehet kevesebb 2.000 Ft-nál és nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 150%-át.
(6) Különös méltánylást érdemlő esetben (különösen: elemi kár, haláleset, hosszan tartó súlyos betegség miatti kereset kiesés, magas gyógyszerköltség) a kérelmező jövedelmére tekintet nélkül méltányossági rendkívüli települési támogatásban részesíthető. A méltányosságból adott rendkívüli települési támogatás összege a 30.000 Ft-ot nem haladhatja meg.
7. § A bizottság eseti települési támogatást évente egy alkalommal maximum 60.000 Ft támogatási összeg erejéig kamatmentes kölcsön formájában akkor is megállapíthat, ha
a) a kérelmező az eseti települési támogatásban évente már két alkalommal részesült;
b) rendkívüli élethelyzetre tekintettel megállapított kamatmentes kölcsön támogatásban az adott évben már részesült és kamatmentes kölcsön tartozása van, mert azt még nem fizette vissza;
c) a megállapított kamatmentes kölcsön támogatást a szennyvízcsatorna rendszerre történő rákötés érdekében a hozzájárulás befizetésére fordítja és egyúttal vállalja, hogy a hátralévő összeget havi 6.000 Ft összegben megtéríti, illetve a hozzájárulásból hátralévő összeg havonta történő befizetésére lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatás kérelmet nyújt be a rendelet 10.§-a szerinti feltételek teljesülése esetén;
d) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.
Tanévkezdési települési támogatás
8. § (1)2 A bizottság, az óvoda és az általános, középiskolai, valamint a felsőfokú iskola tanévkezdésekor a családokat terhelő kiadások csökkentése érdekében önkormányzati segélyt nyújthat azon gyermekes családok részére, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 1000%-át.
(2) A támogatás összege gyermekenként 15.000 Ft.
(3) A tanévkezdési támogatás megállapítható kérelemre, hivatalból vagy az oktatási intézmény kezdeményezésére.
Gyógyszerköltség települési támogatása
9. §3 (1) A bizottság évente kettő alkalommal a vényköteles gyógyszer költségéhez, alkalmanként maximum 10.000 Ft települési támogatást nyújthat a községben állandó bejelentett lakóhelyén életvitelszerűen tartózkodó kérelmező részére, amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét és a kérelmező az Szt. alapján érvényes közgyógyellátással nem rendelkezik.
(2) A bizottság évente maximum hat hónap időtartamra, a vényköteles gyógyszert természetben települési támogatásként nyújthatja a községben állandó bejelentett lakóhelyén életvitelszerűen tartózkodó kérelmező részére, amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét.
(3)4 Az a kérelmező, aki az első alkalommal hat hónap időtartamra kérte a gyógyszer költségéhez való hozzájárulást, újabb kérelmet a hozzájárulás megállapítására vonatkozóan a következő évben nyújthat be a bizottsághoz.
Idősek települési támogatása
10. § (1) Kutas községben élő nyugdíjasok életkörülményeinek javítására, valamint az idősek hónapjának alkalmából a Képviselő-testület egyszeri pénzbeli támogatást biztosíthat a Kutas községben állandó lakcímmel rendelkező 62 éven felüli lakosoknak, akik családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum tízszeresét.
(2) A pénzbeli támogatás összegét a Képviselő-testület állapítja meg.
(3) Az önkormányzat a támogatást hivatalból nyújtja.
Rendkívüli természetbeni támogatás
11. § (1) A Polgármester a településen lakóhellyel rendelkező és egy lakcímen élő család vagy egyén részére évente egyszeri alkalommal támogatást nyújthat a szociálisan rászorult személynek önhibáján kívül adódó átmeneti nehézségének enyhítésére, amennyiben a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tízszeresét.
(2) A támogatás legmagasabb összege 10.000 Ft/alkalom.
(3) A támogatás a képviselő-testület döntése szerint természetben élelmiszerutalvány formájában is megállapítható, melyet a helyben működő élelmiszer, illetve vegyes üzletben lehet beváltani.
Rendkívüli tartozásrendezési települési támogatás
12. § (1) A bizottság rendkívüli tartozásrendezési települési támogatást nyújthat a községben állandó bejelentett lakóhelyén életvitelszerűen tartózkodó azon kérelmező részére, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszeresét és a kérelmező a tartozását – pl. elszámoláskori villanyszámla – egy összegben megfizetni nem képes.
(2) A támogatás legmagasabb összege 20.000 Ft/alkalom.
(3) A támogatás a bizottság döntése szerint természetben – a tartozás kiegyenlítésével - is megállapítható.
Rendkívüli természetbeni tűzifa támogatás
13. §5 (1) A bizottság vissza nem térítendő támogatásként maximum 2 m3 tűzifa- vagy maximum 200 kg fabrikett támogatást nyújthat rendkívüli természetbeni tűzifa támogatásként, annak a községben állandó bejelentett lakóhelyén életvitelszerűen tartózkodó kérelmező részére, aki helyzete alapján rászorult és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszeresét.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén, a polgármester is megállapíthatja a rendkívüli természetbeni tűzifa támogatást, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a támogatás bizottság megállapítása rendkívüli intézkedést igényel.
Rendkívüli élethelyzetre tekintettel nyújtott települési támogatás
14. § (1) A polgármester Kutas község Önkormányzata éves költségvetési rendeletében meghatározott keret összegig, a bizottság azon felül is a rendkívüli élethelyzetben, a krízishelyzetben lévő család vagy egyén részére sürgős esetben vissza nem térítendő települési támogatást és kamatmentes szociális kölcsön formájában visszatérítendő települési támogatást nyújthat a szociálisan rászorult személynek, önhibáján kívül adódó átmeneti nehézségének enyhítésére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet, krízishelyzet különösen:
a) a családot ért elemi kár;
b) ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 30 napon belül büntetés-végrehajtási intézetből szabadult és egyéb jövedelme nincs;
c) szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása;
d) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásnak, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése;
e) előre nem tervezett, váratlan kiadás, amennyiben az indokolt és méltányolható – például az egyébként rászoruló család vízmelegítő, vagy fűtő berendezése hirtelen tönkremegy és cseréje szükséges;
f) a gyermek hátrányos helyzete miatt a család anyagi segítségre szorul;
g) a családban történt haláleset, és a család nem képes az elhunyt eltemettetéséről gondoskodni;
h) ha a családban egyidejűleg három vagy több gyermek születik;
i) a gyermek és fiatal felnőtt iskoláztatásával, a gyermek óvodai nevelésével, iskolai előkészítésével kapcsolatos egyszeri, nagyobb összegű kiadások fedezése, illetve a védőnői szolgálat vagy egészségügyi intézmény által javasolt szolgáltatások vagy ellátások igénybevétele.
(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatás
a) vissza nem térítendő támogatás formájában akkor adható, ha a (2) bekezdésben meghatározott rendkívüli élethelyzet bekövetkezésekor a kérelmező rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik és a támogatás visszafizetésére a támogatás megállapítását követő egy éven belül nem képes;
b) kamatmentes szociális kölcsön formájában különösen akkor adható, amikor a kérelmező a rendszeresen jelentkező havi kiadásai mellett felmerült rendkívüli kiadását saját erőből nem tudja fedezni, de rendszeres jövedelemmel rendelkezik és a támogatás visszafizetésére képes.
(4) A (2) bekezdésre tekintettel, mind vissza nem térítendő, mind szociális kölcsön megállapítható.
(5) Az (1) bekezdés szerinti támogatást - a háztartásban élük közül - csak az egyik családtag kérheti. Újabb kérelem esetén a háztartásban élő családtagok közül a másik személyt is úgy kell tekinteni, mint aki már kölcsönben részesült.
(6) A vissza nem térítendő támogatás és a kamatmentes kölcsön összege: maximum 50.000 Ft.
(7) Nem állapítható meg kamatmentes szociális kölcsön annak, aki
a) a kölcsön visszafizetési kötelezettségét önhibájából nem teljesítette;
b) a megállapításra jogosult szerv úgy ítéli meg, hogy a kölcsön visszafizetésére nem képes.
(8) A kamatmentes kölcsön havi részletekben történő visszafizetésére egy évig terjedő időpont határozható meg. A kölcsön visszafizetésének kezdő időpontja a folyósítást követő hónap 10-e.
(9) A kamatmentes kölcsön visszafizetésének feltételeit egyedi elbírálás alapján a megállapításra jogosult szerv határozza meg, melyet külön szerződésbe kell foglalni.
(10) A kamatmentes kölcsönt ugyanazon kérelmezőnek évente egy alkalommal az előző kölcsön visszafizetését követően lehet újra megállapítani.
Temetési költségekhez nyújtott települési támogatás
15. § (1) A polgármester települési támogatás címén temetési költségekhez való hozzájárulást nyújthat az eltemettető részére, amennyiben családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének az ötszörösét.
(2) A temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított települési támogatás összege a legolcsóbb temetés költségének 20%-a, de rendkívüli esetben - amennyiben a család a temetés költségeinek kifizetésére nem képes – a legolcsóbb temetés költségének összegéig terjedhet. A legolcsóbb temetés költségét az önkormányzat 130.000 Ft-ban határozza meg.
(3) A temetési költségekhez való hozzájárulás iránti kérelmet a halálesetet követő 3 hónapon belül lehet benyújtani.
(4) A temetési költségekre tekintettel igényelt települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről - a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére - kiállított számla másolatát.
Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatás
16. § (1) A jegyző a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez havi települési támogatást nyújthat.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott lakhatáshoz kapcsolódó és támogatható rendszeres kiadások elsősorban az alábbiak:
a) szennyvízberuházáshoz kapcsolódó lakás előtakarékossági szerződés részlete, hátraléka, illetve a szennyvízberuházáshoz kapcsolódó csatlakozási díj;
b) villanyszámla;
c) gázszámla;
d) közüzemi víz, szennyvíz szolgáltatás számlája;
e) hulladékgazdálkodás közszolgáltatási számlája;
f) közműfejlesztési hozzájárulás megfizetése.
(3) Lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.
(4) A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatást a háztartásban, illetve az egy lakcímen élők közül csak az egyik családtag kérheti.
(5) A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás havi összege
a) 6.000 Ft, ha a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem 40.000 Ft alatt van;
b) 3.000 Ft, ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem 40.001 és 60.000 Ft között van;
c) 2.000 Ft, ha a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem 60.001 Ft felett van.
(6) A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatást egy évre kell megállapítani. A támogatást elsősorban természetbeni juttatásként kell megállapítani, melyet elsősorban a kérelmező (2) bekezdés a)–f) pontjaiban meghatározott költséginek kiegyenlítésére, az ott felsoroltak szerinti sorrendben.
(7) A kérelmezőt a lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás a kérelem benyújtását követő hónap első napjától illeti meg.
(8) A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(9) A (6) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
(10) A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás iránti kérelemhez vagyonnyilatkozatot is csatolni kell.
Természetben nyújtott szociális ellátások
Köztemetés [Sztv. 48. §]
17. § A polgármester a Sztv. 48.§ (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén (pl. ha egyedülálló, rokkant, kórházi ápolásra szorul az eltemettetésre köteles személy, vagy nincs más eltemettetésre köteles személy) mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt az alábbiak szerint:
a) részletfizetést engedélyezhet, ha a kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem haladja meg;
b) csökkentheti, ha a kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg;
c) elengedheti, ha a kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg.
Szociális szolgáltatások [Sztv. 56. – 65. §]
18. § (1) A községi önkormányzat az Sztv. szerint az alábbi szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:
a) étkeztetés;
b) házi segítségnyújtás;
c) családsegítés.
(2) A Községi Önkormányzat az (1) bekezdés a)–c) pontban meghatározott alapszolgáltatásokról a Kutas Központú Szociális Alapszolgáltató Társulásban történő részvétellel gondoskodik.
(3) A szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes, az ellátás az igénylők kérelmére történik.
19. § (1) Az ellátás iránti kérelmet a 18.§ (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti ellátásra vonatkozóan a Kutas Központú Szociális Alapszolgáltató Társulás, Kutas Központú Család és Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjéhez kell benyújtani.
(2) A szolgáltatással kapcsolatosan felmerült panaszt a 18.§ (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti szolgáltatás tekintetében a Kutas Központú Szociális Alapszolgáltató Társulás, Kutas Központú Család és Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjéhez kell benyújtani.
(3) A személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatásokért térítési díjat kell fizetni, kivéve a családsegítést, és a gyermekjóléti szolgáltatást.
(4) A szociális alapszolgáltatásokra vonatkozó részletes szabályokat – az étkezésről, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételére vonatkozó szabályokról, valamint a fizetendő térítési díjakról - Kutas község Önkormányzata külön rendelete tartalmazza.
Záró rendelkezések
20. § Ez a rendelet 2021. szeptember 15-én lép hatályba.
21. § (1) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépése után indult ügyekben, illetve a jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kutas Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2015. (VI.26.) önkormányzati rendelettel, 5/2016. (V.5.) önkormányzati rendelettel, 7/2016. (VII.13.) önkormányzati rendelettel, 10/2016. (XII.9.) önkormányzati rendelettel, 1/2018. (II.2.) önkormányzati rendelettel, 8/2020. (IX.3.) önkormányzati rendelettel és 9/2020. (IX.29.) önkormányzati rendelettel módosított 1/2015. (II.24.) rendelete a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló rendelete.
A bevezetője a Kutas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (V. 19.) önkormányzati rendelete 3. §-a szerint módosított szöveg.
A 8. § (1) bekezdése a Kutas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (X. 11.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § a Kutas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (V. 19.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (3) bekezdését a Kutas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 13. § a Kutas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (V. 19.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.