Segesd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban Étv.) kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a település önkormányzatának az országos szabályozásnak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan ), az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.)sz. Kormányrendeletre és az azt módosító 36/2002.(III.7.) Kormányrendeletre (a továbbiakban OTÉK) is figyelemmel az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.

I. FEJEZET

Általános előírások

1. §

(1) ^[1]

(2) ^[2] A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani az általános érvényű előírások mellett csak e rendelet (és a hozzátartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad.

(3) ^[3]

(4) ^[4]  A szabályozási terven kötelező szabályozási és irányadó elemek jelöltek.

(5) ^[5] A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni:

-     a település igazgatási határát

• a meglévő és javasolt belterületi határt
• a szabályozási és védelmi vonalakat, területeket,

• az egyes terület-felhasználási egységek és övezetek határait, és előírásait.
• az építési vonalat

Irányadó szabályozási elem: a tervezett telekhatár.

(6) ^[6]

(7) ^[7] A község közigazgatási területén megvalósuló épületek parkoló szükségletét az OTÉK előírásai alapján kell meghatározni, és az építési telken belül kell kialakítani.

(8) ^[8]

(9) ^[9]

(10) ^[10]

(11) ^[11]

(12) ^[12]

(13) ^[13] A növényzet telepítésére vonatkozó előírásokat az 1. számú melléklet tartalmazza.

(14) ^[14]

(15) ^[15] A település országos és helyi védett területein, a belterületen, valamint az ökológiai hálózattal érintett területeken adótorony nem létesíthető.

(16) Ahol a terv, kötelező építésvonalat vagy építési határvonalat a terv nem tartalmaz, ott a kialakult állapothoz igazodva kell a tervezett épületet elhelyezni.

(17) ^[16]

(18) ^[17]

(19) ^[18] A beültetési kötelezettséggel érintett területeken háromszintes, gyep-, cserje-, és lombkoronaszinttel képzett, őshonos növényzetből kell kialakítani és fenntartani. A beültetési kötelezettséget az Étv.-ben szabályozott településrendezési szerződésben kell előírni és a létesítmény üzembe helyezéséig kell teljesíteni.

1. (20) A szennyvízcsatornázással nem rendelkező külterületen, ahol a vezetékes vízellátás biztosított, és a belterület azon részén, ahol az ingatlan szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötése nem oldható meg, a keletkező szennyvizeket vízzáróan kialakított zárt szennyvíz-tárolóban vagy egyedi szennyvízkezelő berendezésben kell elhelyezni.

Fogalom meghatározások ^[19]

1/A. §

II. FEJEZET

Településszerkezet, terület-felhasználás

2. §

A település igazgatási területe tagozódik:

(1) Beépítésre szánt területre, amelyen belül az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10 %

(2) Beépítésre nem szánt területre, amelyen belül a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 % lehet.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Lakóterületek

3. § ^[20]

(1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésre szolgál.

(2) A község területén az alábbi lakóterületek szabályozására kerül sor:

• Falusias lakóterület (Lf)
• Kertvárosi lakóterület (Lke)

(3) ^[21] A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot és méreteket a szabályozási terv tartalmazza. A külterületen lévő falusias lakóterületeken (Lf) a beépítési mód szabadon-álló, építménymagasság legfeljebb 5,0 m, a beépítettség maximum 30 %, legkisebb telekméret 1200 m².

(4) ^[22] az övezeti előírásban előírtakat meghaladó esetekben a meglévő telekméretet és beépítettséget, építmény magasságot, beépítési módot adottságnak kell tekinteni, az előírások azonban bővítés esetén nem léphetők túl.

A kialakult területeken új telekalakítás esetén a telekszélesség minimuma oldalhatáros beépítésnél 14 m, szabadon álló beépítésnél 16 m.

(5) ^[23]

(6) ^[24] A lakótelkekhez közvetlenül kapcsolódó, azokkal azonos helyrajzi szám alatt lévő belterületi kertek (KERTEK) a kertgazdálkodás körébe tartoznak és azokon csak növényházak és az OTÉK mellékletében meghatározott melléképítmények helyezhetők el.

(7) Az oldalhatáros beépítésnél a 20 m vagy annál szélesebb telek szabadon állóan is beépíthető azzal, hogy a szomszédos oldalhatáros beépítés felé minimum 6,0 m-es oldalkertet kell biztosítani.

Falusias lakóterület

4. §

(1) ^[25] A falusias lakóterületen (Lf) legfeljebb négylakásos lakóépület és az OTÉK-ban felsorolt, falusias lakóterületen megengedett egyéb rendeltetésű épületek helyezhetők el, az üzemanyagtöltő kivételével.

(2) ^[26] A megengedett legkisebb zöldfelület 40 %.

(3) ^[27] A beépítési mód meghatározását, az építménymagasságot, a beépítés mértékét, a minimális teleknagyságot és méreteket a szabályozási terv is tartalmazza a következők szerint:

„Lf” építési övezeti jellel:

ahol „O” oldalhatáros, „SZ” szabadonálló.

^[28] (4) Az építési övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni.

Kertvárosias lakóterület

5. §

(1) ^[29] A kertvárosias lakóterületen (Lke) az OTÉK-ban felsorolt, kertvárosias lakóterületen megengedett egyéb rendeltetésű épületek helyezhetők el, az üzemanyagtöltő kivételével.

(2) ^[30] A megengedett a legkisebb zöldfelület 50 %.

(3) ^[31]

(4) ^[32] A beépítési mód meghatározását, az építménymagasságot, a beépítés mértékét, a minimális teleknagyságot és méreteket a szabályozási terv is tartalmazza a következők szerint:

„Lke” építési övezeti jellel:

ahol „O” oldalhatáros.

^[33](5) Az építési övezetet teljes közművesítettséggel kell ellátni.

Vegyes terület

6. §

(1) A vegyes terület lakó-és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál.

(2) A község területén az alábbi vegyes területek szabályozására kerül sor:

• Településközpont vegyes terület (Vt)
• Központi vegyes (Vk)

(3) ^[34] A területeket teljes közművesítettséggel kell ellátni.

Településközpont vegyes terület

7. §

(1) A településközpont vegyes terület (Vt) igazgatási, oktatási, kereskedelmi és szolgáltató épületek elhelyezésére szolgál.

(2) ^[35] A településközpont vegyes területen (Vt) az OTÉK-ban felsorolt, településközpont vegyes területen megengedett egyéb rendeltetésű épületek helyezhetők el, parkolóház, üzemanyagtöltő kivételével. 

(3) ^[36] A beépítési mód meghatározását, az építménymagasságot, a beépítés mértékét, a minimális teleknagyságot és méreteket a szabályozási terv is tartalmazza a következők szerint:

„Vt” építési övezeti jellel:

ahol „SZ” szabadonálló, „O” oldalhatáronálló, „Z” zártsorú.

(4) A meglévő, de az előírásoknak nem megfelelő beépítettségű telkeken építési, felújítási és korszerűsítési munkák végezhetők, de nem bővíthetők. A túlépített ingatlanokon lévő épület lebontása után új épület az eredeti beépítettség szerint visszaépíthető a terület-felhasználási egységre érvényes többi paraméter betartása mellett.

(5) ^[37] A legkisebb zöldfelület 30 %. A „Vt1”-es építési övezetben a legkisebb zöldfelület mértéke 10 %.

Központi vegyes terület

8. §

(1) A központi vegyes terület (Vk) több önálló rendeletetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, oktatási, kereskedelmi és szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.

(2) ^[38] A központi vegyes területen (Vk) az OTÉK - ban felsorolt, központi vegyes területen megengedett egyéb rendeltetésű épületek helyezhetők el, parkolóház és üzemanyagtöltő kivételével. 

(3) ^[39] A beépítési mód meghatározását, az építménymagasságot, a beépítés mértékét, a minimális teleknagyságot és méreteket a szabályozási terv is tartalmazza a következők szerint:

„Vk” építési övezeti jellel:

(4) A meglévő, de az előírásoknak nem megfelelő beépítettségű telkeken építési, felújítási és korszerűsítési munkák végezhetők, de nem bővíthetők. A túlépített ingatlanokon lévő épület lebontása után új épület az eredeti beépítettség szerint visszaépíthető a terület-felhasználási egységre érvényes többi paraméter betartása mellett.

(5) ^[40] A legkisebb zöldfelület a be nem épített terület 50 %-a.

Gazdasági terület

9. §

(1) A gazdasági terület elsődlegesen gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) ^[41] A község területén:

1. Kereskedelmi gazdasági terület (Gksz)
2. Ipari és mezőgazdasági üzemi területek (Gip) és állattartó telepek (Gipm) kialakítására kerül sor.

(3) ^[42] A területeket legalább részleges közművesítettséggel kell ellátni.

Kereskedelmi gazdasági terület

10. §

(1) ^[43] A beépítési mód meghatározását, az építménymagasságot, a beépítés mértékét, a minimális teleknagyságot és méreteket a szabályozási terv is tartalmazza a következők szerint:

„Gksz” építési övezeti jellel:

ahol „SZ” szabadonálló.

(2) ^[44]

(3) ^[45]

(4) A telken belüli zöldterület minimum 20 %.

(5) ^[46]A területen történő beépítéseknél az OTÉK-ban felsorolt, kereskedelmi, szolgáltató területen megengedett egyéb rendeltetésű épületek helyezhetők el, parkolóház és üzemanyagtöltő kivételével. 

(6) Az utak mentén, a telken belül minimum 5,0 m-es előkertet kell kialakítani.

(7) ^[47]A létesítmények parkoló szükségleteit az OTÉK előírásai alapján teljes egészében a telken belül kell kielégíteni.

(8) A lakóterületekkel szomszédos területeken csak olyan tevékenység folytatható, amely megfelel a lakóterületi környezetterhelés követelményeinek.

Ipari és mezőgazdasági üzemi területek és állattartó telepek

11. §

(1) ^[48] Az ipari és mezőgazdasági üzemeket, valamint állattartó telepeket és beépítési előírásukat is (Gip és Gipm) a belterületi és külterületi szabályozási terv tünteti fel.

(2) A területen új mezőgazdasági üzem vagy állattartó telep csak a rendezési terv módosításával jelölhető ki.

(3) ^[49] A beépítési mód meghatározását, az építménymagasságot, a beépítés mértékét, a minimális teleknagyságot és méreteket a szabályozási terv is tartalmazza a következők szerint:

ahol „SZ” szabadonálló.

A szabályrendeletben előírt és a szabályozási terven jelölt technológiai jellegű, és sajátos építmények építménymagassága maximum, siló- terményszárító- és tároló esetében 15 m, víztorony esetében 25 m lehet.

(4) ^[50]

Különleges területek

12. §

(1) ^[51] A különleges területek közé a község területén a temető (KT) és a sportterület (KS) soroltak, különleges vegyes építési övezet (Kü-v).

(2) ^[52] A sportterületen a sportolással kapcsolatos építmények, a temető területén belül csak a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények és egyházi építmények helyezhetők el. A beépítési mód szabadon-álló, a beépítettség legfeljebb 15 %, az építménymagasság maximum 5,0 m lehet, a telek nem osztható.

(3) ^[53]

(4) A sportterület és a temető szabad területeit fásítani kell.

^[54]

(5) A különleges vegyes építési övezetek területén lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szállás szolgáltató, egyéb közösségi szórakoztató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület, sportlétesítmény kivételesen nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenységre szolgáló épület helyezhető el. A beépítési előírásokat a szabályozási terv tartalmazza.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési és közmű területek

13. §

(1) A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozás terv tünteti fel. (KÖu - közutak, KÖk - vasút, KÖ - közmű)

(2) ^[55] A közutak elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a szabályozási terv és az OTÉK-ban előírtak alapján kell biztosítani.

(3) ^[56] A közutak, vasút és közművek védőtávolságait az OTÉK előírások alapján kell figyelembe venni.

(4) ^[57] A közutak, vasút és a közművek védőtávolságait a szabályozási terv tartalmazza. A védőtávolságokon belül bármely építési tevékenységhez az illetékes feladat- és hatáskörrel rendelkező szerv véleményét meg kell kérni.

(5) ^[58] A közlekedési területeken a közlekedési létesítményeken kívül az OTÉK-ban felsorolt építmények helyezhetők el.

(6) Az újonnan nyitott utcákban közvilágítás kiépítése és utcai fásítás telepítése kötelező.

(7) ^[59]

^[60] (8)

Zöldterületek

14. §

(1) A község igazgatási területén a zöldterületek közé a közparkok (Z) soroltak.

(2) A közparkok (Z) a község állandóan növényzettel fedett közterületei, amelyeknek közútról, köztérről közvetlen megközelíthetőnek kell lennie.

(3) ^[61] A közparkokban az OTÉK-ban felsorolt építmények helyezhetők el, annak legfeljebb 2 %-os beépítettségéig.

Erdőterületek

15. §

(1) ^[62] A község igazgatási területén gazdasági erdők (Eg) és védelmi erdők (Ev) területei kerültek kijelölésre.

(2) ^[63]

(3) A véderdő területeken (Ev) épület nem helyezhető el.

^[64] (4) A tervezett erdők beültetését őshonos fafajok telepítésével kell biztosítani.

Mezőgazdasági területek

16. §

(1) A mezőgazdasági területeken a növénytermesztés, állattenyésztés, halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás, a kert és szőlőgazdálkodás építményei helyezhetők el

(2) A község igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági területek kialakítására került sor:

• Mezőgazdasági árutermelő területek (Má)
• Kert, szőlő és gyümölcsös területek (Mk, Mko)

• Be nem építhető mezőgazdasági területek (Mo)

(3) ^[65] A területen építményeket elhelyezni az e rendeletben kikötötteken túl csak az OTÉK előírásai figyelembe vételével lehet. Az egyéb technológiai jellegű építmények, műtárgyak építmény magassága siló-, terményszárító- és tároló esetében 15 m, víztorony esetében 25 m lehet.

(4) ^[66]

(5) ^[67]

^[68] (6) A szőlő, gyümölcs és kert művelési ágú területeken lakóépület 3000 m², egyéb művelési ág esetén 6000 m² telekterület felett helyezhető el úgy, hogy a megengedett 3 %-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 7,5 m lehet.

Mezőgazdasági árutermelő területek

17. §

(1) A mezőgazdasági árutermelő területek a szabályozási terven jelöltek.(Má)

(2) ^[69] A területeken kialakítható földrészlet minimális nagysága 1.500 m², amelynek megközelítését közhasználatú, vagy magán úttal kell biztosítani.

(3) ^[70]

Kert, szőlő és gyümölcsös területek

18. §

(1) A kert, szőlő és gyümölcsös területek a szabályozási terven jelöltek (Mk,)

(2) A területeken kialakítható beépíthető legkisebb földterület 1.500 m², legkisebb szélesség 12 m.

(3) ^[71] A már korábban kialakított:

• 720 m² - nél kisebb  földrészleten építmény nem helyezhető el.
• 720 - 1500 m² közötti területen a nádas, gyep és szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével – legfeljebb 3 %-os beépítettséggel - elsősorban a tárolás céljait szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el.

(4) ^[72] Az 1500 m²-t meghaladó területeken építmény legfeljebb 3 %-os beépítettséggel, és egy tömegben helyezhető el.

(5) ^[73]

(6) ^[74] A be nem építhető kertterületeken (Mko) növényházak, és az OTÉK mellékletében felsorolt melléképítmények helyezhetők el, kirakatszekrény kivételével.

Be nem építhető mezőgazdasági övezetek

19. §

(1) A be nem építhető mezőgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem érdekeit szolgálják. A területek a szabályozási terven jelöltek (Mo).

(2) A művelési ág elsősorban erdősítés céljára megváltoztatható.

(3) ^[75] A területen kialakítható legkisebb földrészlet 1.500 m²

(4) A területen csak köztárgyak, közutak, ^[76] nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadász lesek és a természetvédelem kutató, bemutató építményei helyezhetők el.

(5) A területen már meglévő építmény a 3%-os beépítettség mellett maximum 25 m²-rel bővíthető.

Egyéb rendeltetésű területek

20. §

(1) Az egyéb rendeltetésű területek a vízgazdálkodással kapcsolatos területek (V).

(2) A „V” területeken a közforgalmi vízi közlekedési építmények, a vízkár elhárítási, a vízi sport és a sporthorgászat közösségi építményei a halastavak mentén a halászattal annak értékesítésével, feldolgozásával, tárolásával kapcsolatos építmények helyezhetők el.

(3) ^[77] A vízfolyások partszélei mentén mindkét oldalon 6-6 m, a halastó természetes határai (hossztöltéssel és keresztgáttal körbe nem zárt terület) mentén 3-3 m-es sávot szabadon kell hagyni.

(4) A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres tisztításáról, karbantartásáról gondoskodni kell.

III. FEJEZET

Környezet-, táj-, természet-, műemléki és helyi védelem

21. §

A környezet-, táj-, természet-, műemlék és helyi védelemmel kapcsolatos szabályozást, lehatárolását, a védőtávolságokat a szabályozási terv tünteti fel.

Környezetvédelem

22. §

(1) ^[78]

(2) ^[79]

(3) ^[80] Levegőtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható és csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegőszennyezőanyag-kibocsátása a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl és nem okoz a lakosságot zavaró bűzhatást.

(4) ^[81] Állati tetemet csak e célra kijelölt telepen lehet elhelyezni.

(5) A kommunális szemét a központilag kijelölt és kiépített hulladéktároló telepre szállítandó a település igazgatási határán kívülre.

(6) ^[82]

(7) A község területén veszélyes hulladék az üzemek és szolgáltató létesítmények területén átmeneti jelleggel a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások szerint gyűjthető.

(8) Külterületen bármely szennyvizet és trágyát termelő meglévő létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha szivárgásmentes zárt tárolóban történik a szennyvíz, illetve trágya, trágyalé átmeneti gyűjtése.

(9) A szippantott szennyvizek csak a hatóságilag kijelölt szennyvízürítő helyre szállíthatók.

(10) ^[83] A település a felszín alatti vizek szempontjából érzékeny területnek minősül.

(11) A zaj és rezgésvédelemi előírásokat a szabályozási terv területi és övezeti kijelölésének alapján kell alkalmazni. A környezeti zajt keltő és attól védendő létesítményeket úgy kell elhelyezni, hogy a hatályos jogszabályokban előírt zajterhelési határértékek teljesüljenek.

(12) A mezőgazdasági művelésből kivonásra kerülő földrészleteken, az épületek megvalósítása előtt a felső 30 cm vastag humuszos talajréteget el kell távolítani. A humuszos földet az építkezés idején deponálni kell, és a munkálatok befejezését követően azt a környezet tereprendezésére lehet felhasználni.

^[84]

(13) A település területe nitrát érzékeny területnek minősül, ahol a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló Korm. rendelet előírásai szerint gondoskodni kell.

Kulturális örökség védelme

23. §

(1) ^[85] A település helyi védelemre javasolt (H) építményeit a 2. melléklet és a szabályozási terv tünteti fel. Az ebben felsorolt helyi művi értékeket a Képviselő-testület helyi védetté nyilváníthatja.

(2) ^[86] A műemléki építmények és a régészeti lelőhelyek listáját az 1. függelék tartalmazza. A szabályozási terven szereplő régészeti lelőhelyek területe helyett,- a településrendezési eszközök felülvizsgálatáig,- e függelékben felsorolt és ábrázolt régészeti lelőhelyek területe alkalmazandó.

(3) ^[87] Ha régészeti feltárás nélkül régészeti emlék, lelet vagy annak tűnő tárgy kerül elő, a felfedező, a tevékenység felelős vezetője, az ingatlan tulajdonosa, az építtető, vagy a kivitelező köteles

1. az általa folytatott tevékenységet azonnal abbahagyni,

2. a jegyző útján az örökségvédelemért felelős hatóságnak azt haladéktalanul bejelenteni, amely arról tájékoztatja a mentő feltárás elvégzésére,- a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint feltárásra,- jogosult intézményt, valamint

3. a tevékenységet szüneteltetni, továbbá a helyszín és a lelet őrzéséről,- a felelős őrzés szabályai szerint,- a feltárásra jogosult intézmény intézkedéséig gondoskodni.

(4) ^[88]

(5) ^[89] Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzat és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.

1. Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.

Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.

2. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

3. Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően.

(6) ^[90]

(7) ^[91] A helyi védettség alá helyezésről, illetve törlésről, okleveles építészmérnök által készített szakvélemény alapján,- e rendelet mellékletének módosításával, a Képviselő-testület dönt.

(8) ^[92]

IV. FEJEZET

Egyes sajátos jogintézmények követelmény rendszere

Építésjogi követelmények

24. § ^[93]

(1)

(2)

Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

25. § ^[94]

(1) ^[95]

(2)

(3)

(4)

Útépítési és közművesítési hozzájárulás

26. §

(1) A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatba vételéig meg kell valósítani.

(2) ^[96]

Településrendezési kötelezések

27. §

(1) ^[97]

(2) ^[98]

(3) ^[99]

(4) ^[100]

IV/A. FEJEZET ^[101]

Településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények

27/A. §

A HÉSZ 5. számú mellékletében felsorolt ingatlanok tulajdonosát az ott felsorolt ingatlanra vonatkozóan, és az abban meghatározott településrendezési célok megvalósítása érdekében meghatározott,- településrendezési szerződésben rögzített,- kötelezettség terheli.

IV/B. FEJEZET ^[102]

A rendelet szabályozási tervmellékletei

27/B. §

3. számú melléklet: Belterületi Szabályozási Terv 1- 6 számú tervlapja

4. számú melléklet: Külterületi Szabályozási Terv SZK számú tervlapja.

V. FEJEZET

Záró rendelkezések

28. §

1. ^[103]

2. ^[104]

3. E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 3/1997. (III.1.) Kt. rendelettel módosított 11/1995 (X.17.) Kt. Rendelet és a 8/2001. (IX.27.) Kt. Rendelet.

4. ^[105]

Záradék ^[106]

29. §

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Segesd, 2002.okt.15.

ph.

                     Dr. Mohr Tamás sk.                                           Veszner József sk.

                           polgármester                                                        körjegyző

Kihirdetve: 2002. október 15.

                          Péntek László                                                 dr. Varga Katalin

                           polgármester                                                           jegyző

1. ^[107]számú melléklet

A növényzet telepítésére vonatkozó előírások.

1./  A legkisebb ültetési (telepítés) távolság az ingatlan határától

a)belterületen és külterületeknek a kertterületre (MK) és beépítésre szánt területnek minősített területek belső részén:

• szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetén 0,50 m,
• 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetén 1,0 m,
• 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetén 2,0 m,

b)külterületen a kertterületen, és beépítésre szánt területen kívül eső részén:

• gyümölcsfa iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke és málnabokor esetén 0,80 m,
• minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró) stb.) esetében 2,0 m,
• birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetén 2,5 m,
• törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetén 3,5 m,
• vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszi fa esetén 4,0 m,
• cseresznyefa esetén 5,0 m
• dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m,

c)külterületnek kertterületen és beépítésre szánt területen kívüli részén, amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy kertterület, szőlőt és gyümölcsfát a b) pontban foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni:

• 1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetén 0,80 m
• 2 m-nél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetében 1,2 m
• 2 m-nél magasabbra növő bokor (élő sövény) esetében 2,0 m
• fa esetében 8,0 m

2./ Közút és vasút területén – szőlőtől, gyümölcsöstől, kertterülettől és beépítésre szánt területtől – minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot, legalább 1,5 m, 3 m-nél magasabbra növő gyümölcsfát legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni (telepíteni).

2. ^[108]számú melléklet

Helyi építészeti értékek

1./ Iskola,                                                                              Iskola u. 1.                  4

2./ Volt magtár, múzeum                                                      Kossuth u. 113/A       814/1

FERROKOV üzem épületei:

3./ Irodaház                                                                           Pálmaház u. 1.            915/2

4./ Kémény                                                                            Pálmaház u.                064/34

5./ Lakóház                                                                           Pálmaház u.                064/34

6./ Üzemi épület 1.                                                                                                   921/1

7./ Üzemi épület 2.                                                                                                   921/1

8./ Kerítés.                                                                   895-898, 915/1, /2, 919,922,923/2

9./ Községháza                                                                      Szabadság tér 1.         169/1

10./ Nepomuki Szent János szobor                                       Kanizsai u.                  894

11./ Harangtorony.                                                                Vörösmarty u.            764

12./ Lakóház                                                                         Kossuth u.34.             187/1

13./ Lakóház                                                                         Teleki u. 25.                786

14./ ^[109]

15./ Lakóház                                                                         Kossuth u. 21.            990

16./ Lakóház                                                                         Vörösmarty 35.          699/1

17./ Lakóház                                                                         Vörösmarty 72           558

18./ Parókia                                                                           Vörösmarty 44.          540

19./ Ref. Templom                                                                Vörösmarty 23/a         708

20./ Kereszt                                                                           Felsőhegy                   1768

21./ Lakóház                                                                         Vörösmarty 43           694

22./ Lakóház                                                                         Vörösmarty 85           671

23./ Lakóház                                                                         Táncsics 17.                749

24./ Harangtorony                                                                 Felsőhegy                   1709

25./ Présház                                                                           Alsóhegy                    2466/2

26./ Kereszt                                                                           Felsőhegy                   2069/4

3. számú melléklet

Belterületi Szabályozási Terv 1- 6 számú tervlapja.

4. számú melléklet

Külterületi Szabályozási Terv SZK számú tervlapja.

5. ^[110]számú melléklet

Településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények

A HÉSZ 27/A.§ alapján az alábbi kötelezettség került meghatározásra:

1.^[111] függelék

Örökségvédelem

Készült Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelemért Felelős Helyettes Államtitkár KÖHÁT/711/2/2017 számú adatszolgáltatása alapján.

Műemlékek és műemléki környezetek:

Régészeti lelőhelyek:

             2. ^[112]számú függelék

1.13. § (8) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rend.

2.15. § (4) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009 évi XXXVII.tv. és a végrehajtásáról szóló 153/2009 (XI..13.) FVM rendelet

3.22. § (3)   A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről 4/2011. (I.14..) VM  rendelet

4.22. § (13) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006.(II.7.) Korm. rend.

5.23. § (3) a régészeti örökség és a műemléki értékek védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012.(XII.20.) Korm. rend.

6.300 méteres védőtávolság a szabályozási és településszerkezeti terven: a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rend.