Segesd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 13. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §.

Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének (a továbbiakban: képviselő-testület) a helyi adók bevezetéséről szóló 16/1995. (XII.29.) számú rendelete (továbbiakban: R.) 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. §

A képviselő-testület a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) 13. §-ában meghatározott adómentességeken kívüli további mentességet nem állapít meg.”

2. §.

A R. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. §

(1) Mentes a magánszemélyek kommunális adója alól az önkormányzat területén lévő építmények közül:

1. a magánszemély tulajdonában levő, életvitelszerű tartózkodásra szolgáló belterületi lakás,
2. a magánszemély tulajdonában lévő, az életvitelszerű tartózkodásra szolgáló lakással azonos ingatlanon levő nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész.

(2) Az (1) bekezdés szerinti mentesség alkalmazása során az a lakás szolgál életvitelszerű tartózkodásra:

1. ahonnan az adóalany, illetve a lakást nem adóalanyként használó természetes személy az életét szervezi, rendszeresen munkába vagy oktatási intézménybe indul, oda tér haza,
2. ahol az életviteléhez szükséges tevékenységeket leginkább folytatja,
3. amely családi élete helyszínéül szolgál,
4. a melyre vonatkozóan közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe,
5. amely elsődleges címként jelenik meg a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál.

(3) Az (1) bekezdés szerinti mentesség biztosítására irányuló bevalláshoz mellékelni kell a bevallás benyújtását megelőzően már kézhez kapott, utolsó időszakra vonatkozó közüzemi számlák másolatát.

(4) Az adómentesség megszűnik annak az évnek az utolsó napjával, amelyikben az adóalany felhagy a lakás életvitelszerű használatával.”

3. §

A R. 26. § /2/ bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként a Tv. 37. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti tevékenységek esetén 3.000 Ft.”

4. §

A R. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27. §

Az adóelőleg megállapítására és megfizetésére, a Tv. 41. §-ában és 42. §-ában meghatározottak, az adóbevallások határidejére 2003. évi XCII. törvény 32. §-ában foglaltak az irányadók.”

5. §

A R. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóelőleget a vállalkozónak évente két egyenlő részletben, az adóév március 15.-ig, illetve szeptember 15.-ig kell megfizetnie.”

6. §

A R. 30. §-ában az „1990. évi XCI. törvény” szövegrész helyébe a „2003. évi XCII. törvény” szöveg lép.

7. §

(1) A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) A 2. § szerinti mentességet 2014. január 1-től kell alkalmazni.

                 Péntek László                                                                       Veszner József

                  polgármester                                                                      címzetes főjegyző

A kihirdetés napja: 2014. február 11.

                                                               Veszner József.

                                                             címzetes főjegyző

Segesd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

a helyi adók bevezetéséről szóló 16/1995. (XII.29.) számú rendelete

Segesd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete /a továbbiakban: Önkormányzat/ működőképességének biztosításához, a terület és településfejlesztéshez, valamint a lakossági ellátás színvonalának javításához szükséges források megteremtése érdekében a helyi adók bevezetését tartja szükségesnek. Az önkormányzat a helyi adók körére, mértékére és a helyi adózás főbb szabályaira az alábbiakat rendeli.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1.§

Az Önkormányzat az 1990.évi C. törvény 1.§-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján

1. az építményadót, valamint
2. a kommunális adót,

_[1]

3. és az iparűzési adót határozatlan időre bevezeti

2.§

Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén

1. az ingatlan-tulajdonra, valamint
2. az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra,
3. munkaerő foglalkoztatására,

[2]

4. állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenységre

továbbiakban együtt: adótárgy terjed ki.

3.§

E rendelet alkalmazásában adóalany

1. a magánszemély,
2. a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság
3. a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése,

[3]

4. a vállalkozó.

[4]

4.§

(1) Adómentes a 3.§ b.) és c.) pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíj-pénztár, a költségvetési szerv és a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési-oktatási intézmény, abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyereség) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv  esetében eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.

(2) A 3.§-ban meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy visszavonásig, illetve e rendelet nem biztosítja. A viszonosság kérdésében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó.

II. Fejezet

Építményadó

5.§

(1) Adóköteles – e rendelet 7.§-ában foglalt kivételekkel – az önkormányzat illetékességi területén lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló építmény.

[5]

(2) Az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges földrészlet a helyi adókról szóló 2000. évi C. törvény 11.§ (2) bekezdése szerint állapítandó meg.

1. lakás esetében 1.500 m2-ben
2. nem lakás céljára szolgáló építmény esetén a tényleges beépített földrészlet nagyságában határozza meg.

(3) Az adókötelezettség – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – az építmény valamennyi helyiségére kiterjed az építmény rendeltetésétől és használatától függetlenül.

(4) A lakás esetén az adókötelezettség nem terjed ki az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgáló tüzelőtérre, salaktárolóra, padlásra, szerszám-kamrára és színre.

Az adó alanya

6.§

(1) Építményadó fizetési kötelezettség terheli a 3.§. b./ c./ pontjában és a 4.§. (2) bekezdésében meghatározott nem magánszemély adóalanyt, aki a naptári év első napján az 5.§. (1) bekezdésében meghatározott építmény tulajdonosa.

(2) Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Ettől valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban el lehet térni.

(3) Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, annak gyakorlására jogosult az adó alanya.

A vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult személy és tulajdonos írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodás esetén ettől el lehet térni.

(4) Társasház és társas-garázs esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiség után az adó alanya az említett közösség.

Adómentesség

[6]

7.§

A képviselő-testület a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) 13. §-ában meghatározott adómentességeken kívüli további mentességet nem állapít meg.

[7]

7/A. §

Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése

8.§

(1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

(2) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Építménynek az első félévben történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

(3) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

Az adó alapja

9.§

Az adó alapja az építmény m²-ben számított hasznos alapterülete.

Az adó mértéke

10.§

Az adó mértéke:

[8]

a) lakás esetén 500 Ft/m2

[9]

b) nem lakás esetén 500.- Ft/m2”

III. Fejezet

Magánszemélyek kommunális adója

Az adó bevezetésének célja az infrastruktúra fejlesztése, valamint a település környezetvédelmi feladatainak jobb ellátása.

11.§

(1) Kommunális adót köteles fizetni a 3.§. a) pontjában és a 4.§. (2) bekezdésében meghatározott magánszemély, aki

a./ lakás,

b./ nem lakás céljára szolgáló építmény tulajdonjogával vagy,

c./ nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik.

(2) Több tulajdonos, társasház, társas-garázs, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog esetén a 6.§. (2)-(4) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók.

(3) Az építmény használatbavétele, megszűnése és használatának szünetelése tekintetében a 8.§. /1-3/ bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

Adómentesség

12.§[10]

(1) Mentes a magánszemélyek kommunális adója alól az önkormányzat területén lévő építmények közül:

1. a magánszemély tulajdonában levő, életvitelszerű tartózkodásra szolgáló belterületi lakás,
2. a magánszemély tulajdonában lévő, az életvitelszerű tartózkodásra szolgáló lakással azonos ingatlanon levő nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész.

(2) Az (1) bekezdés szerinti mentesség alkalmazása során az a lakás szolgál életvitelszerű tartózkodásra:

1. ahonnan az adóalany, illetve a lakást nem adóalanyként használó természetes személy az életét szervezi, rendszeresen munkába vagy oktatási intézménybe indul, oda tér haza,
2. ahol az életviteléhez szükséges tevékenységeket leginkább folytatja,
3. amely családi élete helyszínéül szolgál,
4. a melyre vonatkozóan közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe,
5. amely elsődleges címként jelenik meg a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál.

(3) Az (1) bekezdés szerinti mentesség biztosítására irányuló bevalláshoz mellékelni kell a bevallás benyújtását megelőzően már kézhez kapott, utolsó időszakra vonatkozó közüzemi számlák másolatát.

(4) Az adómentesség megszűnik annak az évnek az utolsó napjával, amelyikben az adóalany felhagy a lakás életvitelszerű használatával.

Az adó mértéke

13.§

Az adó mértéke:

[11]

a) lakásbérleti jogviszony (11.§.(1) bek. c) pont ) esetén                                            12.000.- Ft

[12]

b) lakás (11.§.(1) bek. a) pont) után                                                                            12.000.- Ft

[13]

c) nem lakás céljára szolgáló építmények (11.§.(1) bek. b) pont / után 2.000.- Ft.

IV. Fejezet

[14]

Vállalkozók kommunális adója

[15]

V. Fejezet

Helyi iparűzési adó

20.§

(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (továbbiakban: iparűzési tevékenység) (Tv. 35.§. (1) bek.)

(2) Az adó alanya a vállalkozó (Tv. 35.§. (2) bekezdés).

21.§

Adóköteles iparűzési tevékenység a vállalkozó e minőségben végzett nyereség, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.

Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység

[16]

22.§

(1) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

(2) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó 

      a) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot,

      b) bármely - az a) pontba nem sorolható - tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

(3) Ha az építőipari tevékenység folytatásának, illetőleg a természeti erőforrás feltárásának, kutatásának időtartama az önkormányzat illetékességi területén a 180 napot meghaladta vagy előreláthatóan meghaladja, akkor e tevékenységek végzésének helye a tevékenység-végzés megkezdésének napjától telephelynek minősül, a vállalkozónak állandó jellegű iparűzési tevékenységet végzőként kell bejelentkeznie és az ideiglenes jellegű tevékenység utáni adót nem kell megfizetnie. Amennyiben a vállalkozó az önkormányzat illetékességi területén folytatott ideiglenes jellegű iparűzési tevékenysége után az adóévre már fizetett adót, akkor azt - eltérően a 40. § (4) bekezdésében foglaltaktól-az adott önkormányzat illetékességi területén végzett adóévi állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adóból vonhatja le.

Amennyiben a vállalkozó előzetes bejelentésétől eltérően a tevékenység-végzés napjai alapján a vállalkozónak az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettsége áll fenn, akkor arról legkésőbb az adóévet követő év január 15. napjáig köteles bevallást benyújtani, s a bevallás benyújtásával egyidejűleg az adót az ideiglenes tevékenység után egyébként fizetendő adó eredeti esedékességétől számított késedelmi pótlékkal növelten megfizetni. (Tv. 37. §)

[17]

23.§

Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése

24.§

(1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszűnése napjával szűnik meg. (Tv. 38.§. (1) bek.)

(2) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett tevékenység végzésének időtartama irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére (Tv. 38.§. (2) bek.)

25.§

(1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítések értékével, valamint az anyagköltséggel.

(2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját a vállalkozónak kell megosztania a helyi adókról szóló törvény mellékletében foglaltak szerint.

(3) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adót a tevékenység végzésének napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap 1 napnak számit / Tv. 39.§./

26.§

 [18]

(1) Az adó mértéke az adóalap 2 %-a.

[19]

(2) Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként a Tv. 37. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti tevékenységek esetén 3.000 Ft.

Az adóelőleg megállapítása és megfizetése az adóbevallások határideje

27.§[20]

Az adóelőleg megállapítására és megfizetésére, a Tv. 41. §-ában és 42. §-ában meghatározottak, az adóbevallások határidejére 2003. évi XCII. törvény 32. §-ában foglaltak az irányadók.

28.§

(1) [21]Az adóelőleget a vállalkozónak évente két egyenlő részletben, az adóév március 15.-ig, illetve szeptember 15.-ig kell megfizetnie.

(2) Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett tevékenység után az iparűzési adót a tevékenység befejezésének napján kell megfizetni.

VI. Fejezet

Értelmező rendelkezések

[22]

29.§

A helyi adórendelet alkalmazása során az 1990.évi C. törvény 52.§-ában foglalt értelmező rendelkezések az irányadók.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

30.§.

[23]

(1) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben – így különösen az adóbevallásra, az adó megállapítására, esedékességére – a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, kivéve, ha az építményadó vagy a magánszemélyek kommunális adójának kivetése a tárgyév március 15. napjáig nem történik meg. Ez esetben az adózók a tárgyév június 30-ig teljesíthetik I. félévi adófizetési kötelezettségüket.

(2) E rendelet 1996. január 1.-én lép hatályba. A rendeletet a Segesd Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának hirdetőtábláján 30 napig közszemlére kell tenni.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a helyi adók bevezetéséről szóló, a 10/1992.(XII.29.) és a 7/1994.(XII.30.) számú rendeletekkel módosított 13/1991.(XII.28.) számú rendelet.

Segesd, 1995. december 28.

                      Dr. Mohr Tamás sk.                                             Veszner József sk.

            polgármester   jegyző