Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015.(II.25.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátásokról
Hatályos: 2020. 09. 11- 2021. 01. 30
Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015.(II.25.) önkormányzati rendelete
2020.09.11.
A szociális igazgatás és a szociális ellátás általános szabályai
(1) A rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében, megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti keretei, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.
(2) A képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, illetve egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevekénységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni.
(1) A rendelet hatálya kiterjed a Segesd Község Önkormányzata illetékességi területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező személyekre.
(3) Az e rendeletben meghatározott hatásköröket eltérő rendelkezés hiányában a képviselő-testület gyakorolja.
(4) E rendeletben foglaltakat kell alkalmazni Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása (továbbiakban: társulás) által fenntartott, Rinyamenti Szociális Szolgáltató Központ (továbbiakban: RSZSZK) létrehozásáról és fenntartásáról szóló társulási megállapodás szerinti intézmény útján biztosított szociális és gyermekjóléti ellátások igénybevétele esetén.
(5) A 31. § (1) bekezdésben felsorolt alapszolgáltatásokat –a tanyagondnoki szolgáltatás kivételével- az önkormányzat társulás keretében, a RSZSZK útján biztosítja.
3. Eljárási rendelkezések
(1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes értelmező rendelkezéseket és az általános eljárási szabályokat az
Szt. 4 – 16. §-a határozza meg.
(2) Az adott ellátásnál alkalmazandó sajátos eljárási szabályok az adott ellátáshoz kapcsolódva kerülnek meghatározásra.
(3) A szociális igazgatási eljárásra vonatkozó eljárási szabályokat az
Szt. 5. § (1) bekezdése szerint kell alkalmazni.
(4) Az eljárást:
a) a közös hivatalnál szóban vagy írásban előterjesztett kérelemre kell, vagy
b) hivatalból lehet
megindítani.
(5) A kérelmet a jogszabályokban, illetve az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt kell benyújtani.
(6) Az e rendeletben meghatározott vagyoni helyzetre vonatkozó feltétel meglétét a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló
63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozat benyújtásával kell igazolni. A vagyonnyilatkozat II. részét - a nyomtatványon szereplő tájékoztató szövegtől eltekintve - az adott ellátásnál meghatározott személyi körre vonatkozóan kell kitölteni.
(7) A hiányosan előterjesztett kérelmek ügyében a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított három napon belül meg kell tenni.
(8) Ha a szociális ellátás iránti igényt nem a jogosult terjeszti elő az eljárást hivatalból kell megindítani.
A kérelmezőnek a kérelemben, illetve az annak mellékleteként benyújtott dokumentumokban feltüntetett jövedelem-adatokat az
Szt. 10. §-ában meghatározottak szerint kell igazolnia.
(1) A pénzbeli ellátások kifizetése elsősorban utalással, külön kérelem esetén házipénztári kifizetéssel történik.
(2) A rendszeres pénzbeli települési támogatásokat utólag, minden hónap 5-ig kell folyósítani.
(3) Az eseti pénzbeli települési támogatásokat a határozatban meghatározott időpontig kell folyósítani.
(4) A természetbeni települési támogatások biztosításának szabályait, határidejét, formáját a vonatkozó határozat rendezi.
(5) A rendszeres települési támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg az érintettet.
(1) A jogosult halála esetén a havi rendszerességgel adott települési lakhatási támogatásra való jogosultságot, a haláleset hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
(2) Egyéb havi rendszerességgel adott pénzbeli ellátások esetén a támogatásra való jogosultságot
a) a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezését követő nappal kell megszüntetni,
b) ha a jogosult lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, a támogatást a változás hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
(3) Ha a havi rendszerességgel adott települési támogatás nem a teljes hónapra jár, az ellátás összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzata.
4. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése
A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére az
Szt. 17. § (1) – (3) bekezdéseiben foglaltakat kell alkalmazni.
Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások
(1) 2 Az önkormányzat képviselő-testülete e rendelet alapján a jogosult részére települési támogatást, temetési kölcsönt, valamint Bursa Hungarica ösztöndíjat állapít meg.
(2) A pénzbeli települési támogatás formái
a) Eseti települési támogatás:
aa) települési létfenntartási támogatás,
ab) települési gyógyszertámogatás,
ac) települési temetési támogatás,
ad) települési támogatás elemi kár elhárításához,
ae) települési gyermeknevelési támogatás,
af)3
4ag) születési települési támogatás.
b) Rendszeres települési támogatás:
ba) települési gyógyszertámogatás,
bb) települési lakhatási támogatás,
bc) települési ápolási támogatás.
6. Települési létfenntartási támogatás
(1) Eseti települési létfenntartási támogatásra jogosult az a személy, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, és akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő esetén 150 %-át nem haladja meg.
(2) Eseti települési létfenntartási támogatásra jogosult továbbá
a) a 65 év feletti személyekből álló kétfős háztartás azon tagja, aki önmaga létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170 5 %-át nem haladja meg.
b) a 65 év feletti, egyedül élő személy, aki önmaga létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, és akinek havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 225 6 %-át nem haladja meg.
(3) 7 A települési létfenntartási támogatás egyszeri összege nem lehet kevesebb, mint 3.000 Ft, de nem haladhatja meg a 20.000 Ft-ot.
(4) Az igénylő és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára a települési létfenntartási támogatás összege az adott naptári évben nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 8 %-át.
(5) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az ugyanazon rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra hivatkozással 15 napon belül ismételten benyújtott kérelemre vagy hivatalból indult eljárásra települési létfenntartási támogatás nem állapítható meg.
(6) 9 Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre tekintet nélkül a polgármester is megállapíthat települési létfenntartási támogatást, annak, aki egyébként nem lenne jogosult a Pénzügyi és Szociális Bizottság hatáskörébe tartozó települési létfenntartási támogatásra. Ebben az esetben a támogatás összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően. Egyedi mérlegelés alapján a támogatás mértéke a 23.000 10 Ft összeget nem haladhatja meg.
(7) A települési létfenntartási támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a Pénzügyi és Szociális Bizottság a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül dönt.
(8) A támogatás iránti kérelem e rendelet
1. melléklete
11 szerinti nyomtatványon nyújtható be.
12
7. Települési gyógyszertámogatás
(1) Gyógyszerkiadásokra tekintettel települési gyógyszertámogatásra jogosult az a személy, aki a gyógyszerkiadások, illetve betegséghez kapcsolódó kiadások miatt időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd.
(2) A települési gyógyszertámogatás nyújtható eseti, vagy rendszeres települési támogatás formájában.
(3) A rendszeres és eseti települési gyógyszertámogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a jegyző dönt.
(4) A gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott eseti támogatás iránti kérelem e rendelet
1. melléklete
13, a rendszeres támogatás iránti kérelem e rendelet
2. melléklete
14 szerinti nyomtatványon nyújtható be.
(5) Az eseti vagy rendszeres települési gyógyszertámogatás iránti kérelem benyújtásához a háziorvos támogató javaslata szükséges (
3. melléklet).
(6) A támogatás felhasználását esetenként, illetve a támogatási időszak végén a gyógyszertári számlákkal igazolni kell.
(7) Aki az elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, egy évre kizárja magát a támogatás igénybevételének lehetőségéből.
(1) A képviselő-testület a gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott eseti jellegű támogatásban részesítheti azt a személyt, akinek
a) háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 15 %-át, egyedül élő esetén 170 16 %-át nem haladja meg,
b) valamint egy-egy betegség miatt jelentkező magas gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadást jövedelmi helyzete miatt nem képes megfizetni.
(2) A háziorvos és a védőnő javaslata alapján, a családtervezéssel (születésszabályozással) összefüggésben felmerült kiadásokhoz (gyógyszer, gyógyászati eszköz) is igényelhető támogatás.
(3) A támogatás igénylésének alapja az orvos, illetve szakorvos által kiadott vény. Amennyiben az orvosi, illetve szakorvosi vény nem tartalmazza az adott gyógyszer vagy gyógyászati (segéd)eszköz árát, a gyógyszertár árra vonatkozó igazolását szükséges a kérelemhez mellékelni.
(4) Az eseti települési gyógyszertámogatás iránti kérelmet haladéktalanul, a kérelem beérkezését követő 3 napon belül kell elbírálni.
(5) Nem igényelhető támogatás a már rendszeresen szedett gyógyszerek kiváltására, kivéve az első alkalommal történő felírást.
(6) A támogatás csak akkor igényelhető, ha a gyógyszer térítési díja az 1.500 17 Ft összeget meghaladja. A támogatás esetenkénti maximális mértéke 6.000 18 Ft.
(7) Ugyanazon háztartásban élő személyek, adott naptári évben legfeljebb négy alkalommal kérhetik az eseti gyógyszertámogatást.
(1) A képviselő-testület a gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott rendszeres támogatásban részesíti azt a személyt, akinek
a) háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170 19 %-át, egyedül élő esetén 225 20 %-át nem haladja meg,
b) a gyógyszerkiadásai, illetve betegséghez kapcsolódó számlával igazolt kiadásai meghaladják a havi 8.000 Ft-ot, és
c) háziorvos igazolja a gyógyszerkiadások, vagy a betegséghez kapcsolódó egyéb kiadások három hónapot meghaladó szükségességét (
3. melléklet).
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti kiadásokat számlával kell igazolni.
(3) A támogatás megítélését kizárja, ha a kérelmező alanyi jogcímen jogosult közgyógyellátásra.
(4) A képviselő-testület a támogatást havi rendszerességgel, legalább 3 és maximum 12 hónapra állapítja meg.
(5) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési gyógyszer támogatás maximális összege 4.000 Ft.
(6) A rendszeres települési gyógyszertámogatást éven belül legfeljebb 2 alkalommal lehet megállapítani.
8. Települési temetési támogatás
(1) A temetési költségekre tekintettel települési támogatásra jogosult az az eltemettető, akinek a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.
(2) Az (1) bekezdés szerint a temetési költség viselése az eltemettetést vállaló kérelmező létfenntartását akkor veszélyezteti, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg
a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 340 21 %-át,
b) egyedül élő vagy egyedül álló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 450 22 %-át.
(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyagkönyvi kivonatot.
A temetési számlára rá kell vezetni a temetési költségekre tekintettel megállapított települési támogatás összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt, és a kérelmező részére vissza kell adni.
(4) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt települési támogatás összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség mértékének 10 %-a.
(5)23
(6) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt települési támogatás iránti kérelmet az elhalálozás napjától számított 60 napon belül nyújthatja be.
(7) A települési temetési támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a jegyző dönt.
(8) A támogatás iránti kérelem e rendelet
1. melléklete
24 szerinti nyomtatványon nyújtható be.
9. Települési támogatás elemi kár elhárításához
(1) Elemi kárra tekintettel települési támogatásra jogosult az a személy, aki a bekövetkezett elemi károk miatt létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.
(2) Elemi kárnak minősül a tűz, robbanás, vihar, viharon kívüli egyéb elemi kár, földcsuszamlás, talajsüllyedés, földrengés, árvíz miatt bekövetkezett kár.
(3) A támogatás összege kérelmenként a bekövetkezett kár 50 %-a, de maximum 300.000 Ft lehet. Egy ingatlanra egy évben csak egyszer lehet támogatást megállapítani.
(4) A bekövetkezett kár mértékét szakértői nyilatkozattal kell igazolni.
(5) Az (1) bekezdés szerint a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet akkor áll fenn, ha
a) a kérelmező lakhatását biztosító ingatlan elemi kárt szenvedett, és
b) a kérelmezőnek nincs saját, vagy a családja tulajdonában lévő, és haszonélvezeti jogával bíró más, a lakhatását lehetővé tevő ingatlana, és
c) a kérelmezőnek és családjának nincs jelentős vagyona, és
d) családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170 25 %-át, egyedül élő esetében a 225 26 %-át nem haladja meg.
(6) A kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül a kérelemmel érintett ingatlanon helyszíni szemlét kell tartani. A kérelmező köteles a helyszíni szemlén közreműködni. Az együttműködés hiánya a kérelem elutasítását vonja maga után.
(7) A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a (5) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatot.
(8) El kell utasítani azt a kérelmet, mely esetében a kérelmező, illetve családjában élő személy
a) az elemi kárt szándékosan idézte elő,
b) az elemi kár elhárításában, csökkentésében a körülményekhez, lehetőségeihez képest nem, vagy nem megfelelő mértékben vett részt.
(9) A támogatás igénybevételét kizárja, ha a kérelmező rendelkezik lakásbiztosítással és a biztosító az elemi kárra vonatkozóan biztosítási összeget folyósít.
(10) Az elemi kárra tekintettel kérelmezett települési támogatás megítéléséről az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján a Pénzügyi és Szociális Bizottság a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül dönt.
(11) A támogatást megítélő határozatban - legfeljebb 3 hónapos határidő megadásával - a jogosultat kötelezni kell arra, hogy támogatási összeg cél szerinti felhasználásáról - a nevére, vagy a családja valamely tagjának nevére szóló számlával - elszámoljon.
(12) Amennyiben a jogosult a támogatást részben, vagy egészben nem a támogatási cél szerint használta fel, vagy az elszámolási kötelezettségének határidőig nem tesz eleget, határozatban kell kötelezni a támogatás megtérítésére.
(13) A támogatás iránti kérelem e rendelet
1. melléklete
27 szerinti nyomtatványon nyújtható be.
10. Települési gyermeknevelési támogatás
(1) Települési gyermeknevelési támogatásra jogosult az a személy, aki létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került a gyermekneveléshez kapcsolódó, alkalmanként jelentkező többlet kiadások miatt, és ezért anyagi segítségre szorul.
(2) Az (1) bekezdés szerint támogatást kérelmezni lehet
a) a családban élő gyermekre/gyermekekre tekintettel, a gyermek/gyermekek 18. életévének betöltéséig, vagy
b) válsághelyzetben lévő várandós anya által, a gyermekének megtartásához, vagy
c) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez szükséges anyagi támogatásra.
(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatást kérelmező akkor van létfenntartást veszélyeztető élethelyzetben, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170 %-át, egyedül élő esetében a 200 %-át nem haladja meg.
(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelemhez csatolni kell a 16 év feletti gyermek iskolalátogatási igazolását, vagy az iskolai felvételről szóló igazolást, az óvodás gyermek esetében az óvoda igazolását arról, hogy a kérelemben szereplő gyermek(ek) óvodai hiányzása nem haladja meg a munkanapokra eső óvodai nevelési napok 25 %-át.
(5) A (2) bekezdés b) pontja szerinti kérelemhez a kérelmezőnek be kell nyújtania a várandóságot igazoló szakorvosi igazolást.
(6) A (2) bekezdés c) pontja szerinti kérelemhez csatolni kell a nevelésbe vétellel kapcsolatos határozatokat.
(7) A települési gyermeknevelési támogatást eseti jelleggel kell nyújtani. A támogatást egy naptári évben, ugyanazon személy részére egy alkalommal, adott év július – augusztus hónapjában lehet megállapítani.
(8) Az egy alkalommal megállapított eseti települési gyermeknevelési támogatás összege
a) (2) bekezdés a) pontja szerinti okból benyújtott kérelem esetén gyermekenként 6.000 Ft,
b) (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti okból benyújtott kérelem esetén 10.000 Ft.
(9) A (2) bekezdés a) pontja szerinti támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a jegyző, a b) és c) pontja szerinti támogatások megítéléséről az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján a Pénzügyi és Szociális Bizottság a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül dönt.
(10) A támogatás iránti kérelem e rendelet
1. melléklete
33 szerinti nyomtatványon nyújtható be.
11. Hátrányos helyzetű gyermekek települési támogatása
11/A. Születési települési támogatás36
(1) Az önkormányzat rászorultságtól függetlenül, alanyi jogon a gyermek születésekor, a gyermek neveléséhez egyösszegű születési támogatást nyújt.
(2) A támogatás gyermekenkénti összege 30.000 Ft.
(1) A születési támogatásra – az alábbi jogosultsági feltételek együttes fennállása esetén – az a gyermekkel azonos bejelentett lakóhellyel rendelkező, szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő vagy gyám (a továbbiakban: szülő) jogosult, melynek családjában:
a) legalább az egyik szülő a gyermek születésének időpontjában és a gyermek születését közvetlenül megelőző 12 hónapban, megszakítás nélkül Segesden bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és életvitelszerűen Segesden él,
b) a támogatást kérő a gyermeket saját háztartásában neveli.
(2) A születési támogatás iránti kérelmet a
7. melléklet szerinti formanyomtatványon a gyermek születését követő 120 napos jogvesztő határidőn belül lehet benyújtani.
(3) A kérelemhez csatolni kell:
a) a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát,
b) a gyermek és a szülő(k) lakcímet igazoló hatósági igazolványának másolatát,
c) a támogatást kérő nyilatkozatát arról, hogy életvitelszerűen Segesden tartózkodik,
d) a szülői felügyeleti jog vagy a gyámság gyakorlását igazoló okiratot.
(4) A képviselő-testület a születési támogatás megállapítására irányuló kérelmek elbírálását a polgármesterre ruházza át.
12. Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások támogatása
(1) A képviselő-testület a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások támogatását (a továbbiakban: lakhatási támogatás) a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtja.
Háztartás, az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége.
A lakásban vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben az életvitelszerű ottlakást közszolgáltatást igénybe vevő számlával (pl. szemétszállítás) kell igazolni.
(2) A lakhatási támogatást kérelmező köteles a lakókörnyezete rendezettségét biztosítani.
(3) A lakókörnyezet rendezett, ha a kérelmező:
Rendeltetésszerűen használja az általa életvitelszerűen lakott ingatlant, az alábbiak szerint:
a) az ingatlant rágcsálóktól, kártevőktől mentesíti,
b) az épület állagát megóvja,
c) a lakóházat folyamatosan takarítja, tisztántartja,
d) az udvart rendszeresen gondozza, gyomtalanítja,
e) a konyhakertet műveli,
f) a belterületi szántót, gyümölcsöst rendszeresen gondozza, gyomtalanítja.
(4) A lakhatási támogatás megállapítására irányuló kérelem benyújtását követő 10 napon belül helyszíni szemle (környezettanulmány) lefolytatására kerül sor.
(5) Ha a lakókörnyezet a (3) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, a kérelmező – felszólítás alapján – 5 napon belül köteles a kifogásolt hiányosságok felszámolására. Aki lakókörnyezete rendezettségét a kitűzött határidőig nem biztosítja, annak a lakhatási támogatás nem állapítható meg.
(6) 37 A lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 280 %-át, egyedül élő esetén a 340 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.”
(1) 38 A lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege:
a) 6.000 Ft, amennyiben a háztartás egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 115 %-át, egyedül élő esetén a 135 %-át,
b) 5.000 Ft, amennyiben a háztartás egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 115%-át, illetve egyedül élő esetén a 135 %-át meghaladja, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %-át, egyedül élő esetében a 170 %-át.
c) 4.000 Ft, amennyiben a háztartás egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %-át, egyedül élő esetében a 170 %-át meghaladja, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170 %-át, egyedül élő esetében a 225 %-át.
d) 3.000 Ft, amennyiben a háztartás egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170 %-át, egyedül élő esetében a 225 %-át meghaladja, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 280 %-át, egyedül élő esetén a 340 %-át.
(2) A lakhatási támogatást egy évre kell megállapítani.
(1) Azon személy részére, akinél előrefizetős gáz- vagy áramszolgáltatást mérő készülék működik, a lakhatási támogatást a készülék működtetését lehetővé tevő eszköz (kódhordozó) formájában kell nyújtani.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kérelemhez mellékelni kell a szerződéses folyószámlaszámot és a fogyasztási hely azonosítót.
(1) A lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(2) Nem részesülhet lakhatási támogatásban az, aki az
Szt. 2015. február 28.-i állapotának megfelelő 38. § szerinti normatív lakásfenntartási támogatásban részesül.
(1) A lakhatási támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a jegyző dönt.
(2) A lakhatási támogatás iránti kérelem e rendelet
2. melléklete
39 szerinti nyomtatványon nyújtható be.
13. Települési ápolási támogatás
(1) Települési ápolási támogatásra jogosult az a hozzátartozó, aki a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és a beteg ápolása miatt létfenntartása veszélyeztetett. Tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a kérelmező létfenntartása akkor veszélyeztetett, ha
a) a háztartás egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét,
b) egyedülálló kérelmező esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.
(3) A támogatás igénylésének további feltétele, hogy az ápolt személy háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem
a) nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,
b) egyedülálló személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.
(4) Hozzátartozón a Polgári Törvénykönyvről szóló
2013. évi V. törvény 8:1 § (1) bekezdés 2. pontja szerinti meghatározást kell érteni.
(5) A támogatás megállapításának feltétele, hogy a kérelmező alanyi jogcímen nem jogosult ápolási díjra, rendszeres pénzellátásban nem részesül, valamint a gondozásra szoruló személy rendelkezzen háziorvosi igazolással a betegségére vonatkozólag. Az igazolást a rendelet
5. melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani.
(6) Ha az ápolást végző személy a kérelem benyújtásának időpontjában munkaviszonnyal rendelkezik, de munkaviszonya az ápolási tevékenység végzése következtében megszűnik, a jövedelmét a támogatás igénylésénél figyelmen kívül kell hagyni.
(2) Az ápolást végző személy az
Szt. 42. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségét akkor nem teljesíti, ha több egymást követő napon nem gondoskodik:
a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, így különösen:
aa) a megfelelő – legalább napi egyszeri – meleg étel biztosításáról, és
ab) a gyógyszerhez való hozzájutásról, és
ac) az egyéb alap ápolási feladatok ellátásáról.
b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiéniás körülményének biztosításáról, különösen:
ba) a fürdetésről, mosdatásról, és
bb) a lakás takarításáról és tisztántartásáról.
c) az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről.
(3) Az ápolást végző személy ápolás kötelezettségének teljesítését az RSZSZK házi segítségnyújtást végző dolgozója rendszeres időközönként, legalább havonta ellenőrzi, és az ellenőrzési tapasztalatairól évente vagy nem megfelelő kötelezettségteljesítés esetében az ellenőrzést követően haladéktalanul értesítést küld a támogatás megállapítójának. Az ellenőrzés végrehajtása érdekében a települési ápolási támogatásról készült határozatot minden esetben meg kell küldeni az RSZSZK-nak.
(1) A képviselő-testület a támogatást egy évre állapítja meg, összege havonta 20.000 Ft.
(2) A támogatás igénybevételét kizárja, ha a háztartásban van ápolásra alkalmas, egyébként rendszeres jövedelemmel rendelkező személy.
(3) A települési ápolási támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a jegyző dönt.
(4) A támogatás iránti kérelem e rendelet
4. melléklete
40 szerinti nyomtatványon nyújtható be.
(1) 41 A képviselő-testület, temetési kölcsönben (a továbbiakban: kölcsön) részesítheti azt a személyt, aki az elhunyt személy eltemettetéséről anyagi helyzete miatt nem képes gondoskodni, feltéve, hogy
a) az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 340 42 %-át,
b) egyedül élő vagy egyedül álló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át és
c) rendelkezik olyan jövedelemforrással, amely garanciát jelent a kölcsön visszafizetésére.
(2) A kölcsön maximum összege: 170.000 43 Ft.
(3) A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező és a vele közös háztartásban élők utolsó havi jövedelemigazolásait.
(4) A kölcsön 12 hónapra adható.
(5) Az első részletet a kölcsön felvételét követő hónap 15. napjáig kell visszafizetni.
(6) A kölcsön folyósításáról szóló határozatban rögzíteni kell a kölcsön összegét, a visszafizetés feltételeit és a kölcsön késedelmes megfizetése esetén a behajtás módját.
(7) Nem kaphat kölcsönt, akinek az elhunyttal, annak halála idején érvényes tartási-, öröklési szerződése volt, vagy az elhunyt rendelkezett halál esetére szóló kegyeleti biztosítással.
(8) A temetési kölcsönre való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a jegyző dönt.
(9) A támogatás iránti kérelem e rendelet
1. melléklete
44 szerinti nyomtatványon nyújtható be.
14/A. Bursa Hungarica ösztöndíj45
(1) A képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében meghatározott keretösszeg erejéig Bursa Hungarica ösztöndíjat állapíthat meg, amennyiben csatlakozik az évente meghirdetett programhoz.
(2) 46 A támogatás feltételei és mértéke,
a.) amennyiben a pályázó családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum másfélszeresét, havi 4.000 Ft,
b.) ha az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum másfélszeresét eléri, de nem haladja meg annak kétszeresét, havi 3.000 Ft,
c.) amennyiben az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét meghaladja, de nem éri el annak két és félszeresét, havi 2.000 Ft,
d.) ha az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum két és félszeresét eléri, vagy meghaladja havi 1.000 Ft.
(3) Amennyiben a kérelmező családjának vagyoni helyzete, életkörülménye azt indokolják a képviselő-testület a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérhet. Az eltérést a döntés meghozatalakor indokolni kell.
14/B. Iskolakezdési települési támogatás47
(1) Az önkormányzat képviselő-testülete a gyermekeket nevelő családok anyagi terheinek enyhítése érdekében jövedelemhatárra tekintet nélkül iskolakezdési támogatást biztosít a Segesden lakó-, vagy tartózkodási hellyel rendelkező általános iskola 1-8. osztályos tanulók szülője, gondviselője, törvényes képviselője részére.
(2) Az iskolakezdési támogatást az önkormányzat évi egy alkalommal, tárgyév augusztus-szeptember hónapjában, tanszer-utalvány formájában nyújtja, gyermekenként 10.000 Ft összegben.
(3) A támogatást a jogosultnak igényelnie nem kell, a jogosultságot a polgármester az általános iskolák által szolgáltatott adatok alapján, hivatalból állapítja meg.
4814/C. Települési támogatás idősek világnapjára
(1) Az önkormányzat képviselő-testülete az idősek világnapja alkalmából – a megélhetéssel kapcsolatos költségek csökkentéséhez – támogatást nyújt annak a Segesden lakó-, vagy tartózkodási hellyel rendelkező személynek, aki a 75. életévét betöltötte vagy legkésőbb a tárgyévben betölti.
(2) A támogatást az önkormányzat évi egy alkalommal, tárgyév október hónapjában, vásárlási utalvány formájában nyújtja, személyenként 5.000 Ft összegben.
(3) A támogatást a jogosultnak igényelnie nem kell, a jogosultságot a polgármester a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján, hivatalból állapítja meg.
(4) A vásárlási utalvány jogosult részére történő eljuttatása személyesen, vagy az idősek világnapja alkalmából szervezett ünnepség keretében történik, legkésőbb tárgyév október 15. napjáig.
Természetben nyújtott szociális ellátások
A természetben nyújtott szociális ellátások körében az önkormányzat a következő ellátásokat nyújtja:
a) gazdálkodást segítő települési támogatás, és
b) köztemetés.
16. Gazdálkodást segítő települési támogatás
(1) Természetben nyújtott szociális ellátás a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő települési támogatás.
(2) Gazdálkodást segítő támogatásra az a személy jogosult,
a) aki vonatkozásában az
Szt. alapján pénzbeli ellátásra való jogosultság került megállapításra,
b) akinek tulajdonában, illetve használatában művelésbe vonható földterület van,
c) aki vállalja a tulajdonában, illetve használatában lévő földterület legalább 3 évig történő megművelését.
(3) Abban az esetben, ha a (2) bekezdésben meghatározott jogosultsági feltételek alapján a támogatásra rendelkezésre álló keret nem teszi lehetővé az igények teljes körű kielégítését, a támogatás megállapításáról az alábbi szempontok figyelembe vételével kell dönteni:
a) a családban kettő vagy több kiskorú gyermeket nevelnek,
b) a család tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermeket nevel,
c) a család tartósan beteg, vagy fogyatékos személyt gondoz,
d) a kérelmező legalább három éve regisztrált munkanélküli.
(1) A gazdálkodást segítő települési támogatás keretében az alábbi támogatási formák nyújthatók a kérelmező részére:
a) a föld gépi munkái költségének részleges vagy teljes vállalása,
b) munkaeszköz biztosítása,
c) szaporítóanyag biztosítása,
d)49
e)50
(2) A gazdálkodást segítő támogatás (1) bekezdés szerinti formákban nyújtott összege évente nem haladhatja meg a 15.000 Ft-ot.
(1) A támogatásra jogosult köteles:
a)51
b) a használatába adott szerszámokat rendeltetésszerűen használni, épségét megőrizni,
c) 52 a tulajdonában, illetve a használatában lévő földterületet folyamatosan művelni,
d) biztosítani a feltételeket a tulajdonában, illetve a használatában lévő földterület művelésének folyamatos ellenőrzéséhez.
(2) 53 Abban az esetben, ha a támogatásra jogosult
a) a munkaeszközt szándékosan megrongálja,
b) nem jó gazda gondosságával műveli a földterületét, vagy
c) a megítélt támogatást (szaporítóanyag) nem a rendeltetésének megfelelően használja fel,
egymást követő két évben kizárja magát a gazdálkodást segítő települési támogatás igénylésének lehetőségéből.
(3)54
(1) A kérelem minden év április 15-ig
55 folyamatosan benyújtható, e rendelet
6. melléklete
56 57 szerinti nyomtatványon.
(2) A kérelemről Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi és Szociális Bizottsága dönt, az éves költségvetési rendeletben előirányzott összeg mértékéig.
(1) A képviselő-testület az eltemettetésre kötelezett személyt a köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesíti:
a) ha az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 110 58 %-át nem haladja meg; egyedülálló esetén az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170 59 %-át nem haladja meg,
b) az
Szt. szerinti vagyonnal nem rendelkezik, és
c) a hagyaték csak hagyatéki teherből áll.
(2) A képviselő-testület részletfizetést biztosít annak az eltemettetésre kötelezett személynek, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek nem felel meg, de az egy főre számított havi családi jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 280 60 %-át.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek megalapozásául környezettanulmányt kell készíteni.
(4) A köztemetésre való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a jegyző dönt.
18. A szolgáltatások fajtái
(1) Az önkormányzat
Szt. 57. § (1) bekezdésében rögzített szociális alapszolgáltatások közül az alábbiakat biztosítja:
a) tanyagondnoki szolgáltatás,
b) étkeztetés,
c) házi segítségnyújtás,
d) családsegítés,
e) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
f) a közösségi ellátások,
g) támogató szolgáltatás,
h) utcai szociális munka,
i) nappali ellátás.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja kivételével, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló szabályokat Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének a gyermekvédelmi és szociális személyes gondoskodásáról szóló önkormányzati rendelete tartalmazza.
19. Tanyagondnoki szolgáltatás
(1) A tanyagondnoki szolgáltatás keretében az önkormányzat enyhíti a külterületi lakott helyek és egyéb belterületek intézményhiányából eredő hátrányait, biztosítja az alapvető szükségletek kielégítését célzó szolgáltatásokhoz való hozzájutást, az egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutást, valamint segíti az egyéni és a közösségi szintű szükségletek teljesítését.
(2) A tanyagondnoki szolgálatról az önkormányzat külön rendeletet alkot.
Szociálpolitikai kerekasztal
20. A Szociálpolitikai Kerekasztal létrehozása, működtetése
(1) Segesd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Szociálpolitikai Kerekasztalt (a továbbiakban: Kerekasztal) hoz létre és működtet.
(2) A Kerekasztal segítséget nyújt adatok szolgáltatásával, a helyi igények felméréséhez, a szakterületéhez tartozó ellátások fejlesztéséhez, a Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás által elkészített szolgáltatástervezési koncepcióhoz.
(3) A Kerekasztal üléseit a polgármester hívja össze, a feladatok koordinálását az általa megbízott személy végzi.
(1) A Kerekasztal szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal ülésezik.
(2) A Kerekasztal az üléseit Segesd Község Önkormányzata hivatali helyiségében tartja.
(1) A Kerekasztal tagjai:
a) Segesd Község Önkormányzatának polgármestere (1 fő),
b) Segesd Község Jegyzője (1 fő),
c) Segesd Község Önkormányzat Képviselő-testülete Pénzügyi és Szociális Bizottságának elnöke (1 fő),
d) Segesdi Közös Önkormányzati Hivatal szociális ügyekkel foglalkozó köztisztviselője (1 fő),
e) Segesd Község Roma Nemzetiségi Önkormányzatának elnöke (1 fő),
f) Segesd község védőnői (2 fő),
g) Segesd község háziorvosa (1 fő),
h) oktatási és nevelési intézmények gyermekvédelmi felelősei (2 fő),
i) Rinyamenti Szociális Szolgáltató Központ Segesdi Intézményegységének vezetője (1 fő).
(2) A Kerekasztal tagjait tevékenységükért díjazás nem illeti meg.
(1) A Kerekasztal elnöke a polgármester.
(2) A Kerekasztal akkor döntésképes, ha tagjainak több, mint fele jelen van. Véleményét, javaslatait egyszerű szótöbbséggel alakítja ki.
(3) A Kerekasztal ülései nyilvánosak, a tagoknak észrevételezési, javaslattételi joga van. Az ülésekkel kapcsolatos adminisztrációs teendőket a Segesdi Közös Önkormányzati Hivatal szociális ügyekkel foglalkozó köztisztviselője látja el.
Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.
Hatályát veszti:
Hatályát veszti:
Ezt a rendeletet a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.