1. § (1) A rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében, megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti keretei, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

(2) A képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, illetve egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevekénységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni.

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Segesd Község Önkormányzata illetékességi területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező személyekre.

(2) Az (1) bekezdés tekintetében alkalmazni kell a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdéseit, valamint a 7. § (1) bekezdését.

(3) Az e rendeletben meghatározott hatásköröket eltérő rendelkezés hiányában a képviselő-testület gyakorolja.

(4) E rendeletben foglaltakat kell alkalmazni Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása (továbbiakban: társulás) által fenntartott, Rinyamenti Szociális Szolgáltató Központ (továbbiakban: RSZSZK) létrehozásáról és fenntartásáról szóló társulási megállapodás szerinti intézmény útján biztosított szociális és gyermekjóléti ellátások igénybevétele esetén.

(5) A 31. § (1) bekezdésben felsorolt alapszolgáltatásokat –a tanyagondnoki szolgáltatás kivételével- az önkormányzat társulás keretében, a RSZSZK útján biztosítja.

3. § (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes értelmező rendelkezéseket és az általános eljárási szabályokat az Szt. 4 – 16. §-a határozza meg.

(2) Az adott ellátásnál alkalmazandó sajátos eljárási szabályok az adott ellátáshoz kapcsolódva kerülnek meghatározásra.

(3) A szociális igazgatási eljárásra vonatkozó eljárási szabályokat az Szt. 5. § (1) bekezdése szerint kell alkalmazni.

(4) Az eljárást:

• a) a közös hivatalnál szóban vagy írásban előterjesztett kérelemre kell, vagy
• b) hivatalból lehet

megindítani.

(5) A kérelmet a jogszabályokban, illetve az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt kell benyújtani.

(6) Az e rendeletben meghatározott vagyoni helyzetre vonatkozó feltétel meglétét a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozat benyújtásával kell igazolni. A vagyonnyilatkozat II. részét - a nyomtatványon szereplő tájékoztató szövegtől eltekintve - az adott ellátásnál meghatározott személyi körre vonatkozóan kell kitölteni.

(7) A hiányosan előterjesztett kérelmek ügyében a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított három napon belül meg kell tenni.

(8) Ha a szociális ellátás iránti igényt nem a jogosult terjeszti elő az eljárást hivatalból kell megindítani.

4. § A kérelmezőnek a kérelemben, illetve az annak mellékleteként benyújtott dokumentumokban feltüntetett jövedelem-adatokat az Szt. 10. §-ában meghatározottak szerint kell igazolnia.

5. § (1) A pénzbeli ellátások kifizetése elsősorban utalással, külön kérelem esetén házipénztári kifizetéssel történik.

(2) A rendszeres pénzbeli települési támogatásokat utólag, minden hónap 5-ig kell folyósítani.

(3) Az eseti pénzbeli települési támogatásokat a határozatban meghatározott időpontig kell folyósítani.

(4) A természetbeni települési támogatások biztosításának szabályait, határidejét, formáját a vonatkozó határozat rendezi.

(5) A rendszeres települési támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg az érintettet.

6. § (1) A jogosult halála esetén a havi rendszerességgel adott települési lakhatási támogatásra való jogosultságot, a haláleset hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

(2) Egyéb havi rendszerességgel adott pénzbeli ellátások esetén a támogatásra való jogosultságot

• a) a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezését követő nappal kell megszüntetni,
• b) ha a jogosult lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, a támogatást a változás hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

(3) Ha a havi rendszerességgel adott települési támogatás nem a teljes hónapra jár, az ellátás összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzata.

7. § A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére az Szt. 17. § (1) – (3) bekezdéseiben foglaltakat kell alkalmazni.

8. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete e rendelet alapján a jogosult részére települési támogatást, temetési kölcsönt, valamint Bursa Hungarica ösztöndíjat állapít meg.

(2) A pénzbeli települési támogatás formái

• a) Eseti települési támogatás:
  • aa) települési létfenntartási támogatás,
  • ab) települési gyógyszertámogatás,
  • ac) települési temetési támogatás,
  • ad) települési támogatás elemi kár elhárításához,
  • ae) települési gyermeknevelési támogatás,
  • af) születési települési támogatás
  • ag) gazdálkodást segítő települési támogatás.
• b) Rendszeres települési támogatás:
  • ba) települési gyógyszertámogatás,
  • bb) települési lakhatási támogatás,
  • bc) települési ápolási támogatás.

9. § (1) Eseti települési létfenntartási támogatásra jogosult az a személy, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, és akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem a 37.050 Ft összeget, egyedül élő esetén a 42.750 Ft összeget nem haladja meg.

(2) Eseti települési létfenntartási támogatásra jogosult továbbá

• a) a 65 év feletti személyekből álló kétfős háztartás azon tagja, aki önmaga létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem a 48.450 Ft összeget nem haladja meg,
• b) a 65 év feletti, egyedül élő személy, aki önmaga létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, és akinek havi jövedelme a 64.125 Ft összeget nem haladja meg.

(3) A települési létfenntartási támogatás egyszeri összege nem lehet kevesebb, mint 3.000 Ft, de nem haladhatja meg a 20.000 Ft-ot.

(4) Az igénylő és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára a települési létfenntartási támogatás összege az adott naptári évben nem haladhatja meg a 60.000 Ft összeget.

(5) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az ugyanazon rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra hivatkozással 15 napon belül ismételten benyújtott kérelemre vagy hivatalból indult eljárásra települési létfenntartási támogatás nem állapítható meg.

(6) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb kettő alkalommal a polgármester is megállapíthat települési létfenntartási támogatást az alábbi jogosultsági feltételek fennállása esetén:

• a) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a 37.050 Ft összeget,
• b) egyedül élő esetén az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a 42.750 Ft összeget,
• c) 65 év feletti személyekből álló kétfős háztartás esetében az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a 48.450 Ft összeget,
• d) 65 év feletti, egyedül élő személy esetén az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a 64.125 Ft összeget.

Az a)-d) pontok esetében a támogatás összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően. Egyedi mérlegelés alapján a támogatás mértéke a 30.000 Ft összeget nem haladhatja meg.

(7) A települési létfenntartási támogatásra való jogosultságról a (6) bekezdés kivételével, az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a Pénzügyi és Szociális Bizottság a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül dönt.

(8) A támogatás iránti kérelem e rendelet 1. melléklete szerinti nyomtatványon nyújtható be.

10. § (1) Gyógyszerkiadásokra tekintettel települési gyógyszertámogatásra jogosult az a személy, aki a gyógyszerkiadások, illetve betegséghez kapcsolódó kiadások miatt időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd.

(2) A települési gyógyszertámogatás nyújtható eseti, vagy rendszeres települési támogatás formájában.

(3) A rendszeres és eseti települési gyógyszertámogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a jegyző dönt.

(4) A gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott eseti támogatás iránti kérelem e rendelet 1. melléklete, a rendszeres támogatás iránti kérelem e rendelet 2. melléklete szerinti nyomtatványon nyújtható be.

(5) Az eseti vagy rendszeres települési gyógyszertámogatás iránti kérelem benyújtásához a háziorvos támogató javaslata szükséges ( 3. melléklet).

(6) A támogatás felhasználását esetenként, illetve a támogatási időszak végén a gyógyszertári számlákkal igazolni kell.

(7) Aki az elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, egy évre kizárja magát a támogatás igénybevételének lehetőségéből.

11. § (1) A képviselő-testület a gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott eseti jellegű támogatásban részesítheti azt a személyt, akinek

• a) háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem a 45.600 Ft összeget, egyedül élő esetén a 48.450 Ft összeget nem haladja meg,
• b) valamint egy-egy betegség miatt jelentkező magas gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadást jövedelmi helyzete miatt nem képes megfizetni.

(2) A háziorvos és a védőnő javaslata alapján, a családtervezéssel (születésszabályozással) összefüggésben felmerült kiadásokhoz (gyógyszer, gyógyászati eszköz) is igényelhető támogatás.

(3) A támogatás igénylésének alapja az orvos, illetve szakorvos által kiadott vény. Amennyiben az orvosi, illetve szakorvosi vény nem tartalmazza az adott gyógyszer vagy gyógyászati (segéd)eszköz árát, a gyógyszertár árra vonatkozó igazolását szükséges a kérelemhez mellékelni.

(4) Az eseti települési gyógyszertámogatás iránti kérelmet haladéktalanul, a kérelem beérkezését követő 3 napon belül kell elbírálni.

(5) Nem igényelhető támogatás a már rendszeresen szedett gyógyszerek kiváltására, kivéve az első alkalommal történő felírást.

(6) A támogatás esetenkénti maximális mértéke 10.000 Ft.

(7) Ugyanazon háztartásban élő személyek, adott naptári évben legfeljebb négy alkalommal kérhetik az eseti gyógyszertámogatást.

12. § (1) A képviselő-testület a gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott rendszeres támogatásban részesíti azt a személyt, akinek

• a) háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem a 48.450 Ft összeget, egyedül élő esetén a 64.125 Ft összeget nem haladja meg,
• b) a gyógyszerkiadásai, illetve betegséghez kapcsolódó számlával igazolt kiadásai meghaladják a havi 8.000 Ft-ot, és
• c) háziorvos igazolja a gyógyszerkiadások, vagy a betegséghez kapcsolódó egyéb kiadások három hónapot meghaladó szükségességét ( 3. melléklet).

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti kiadásokat számlával kell igazolni.

(3) A támogatás megítélését kizárja, ha a kérelmező alanyi jogcímen jogosult közgyógyellátásra.

(4) A képviselő-testület a támogatást havi rendszerességgel, legalább 3 és maximum 12 hónapra állapítja meg.

(5) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési gyógyszer támogatás maximális összege 4.000 Ft.

(6) A rendszeres települési gyógyszertámogatást éven belül legfeljebb 2 alkalommal lehet megállapítani.

13. § (1) A temetési költségekre tekintettel települési támogatásra jogosult az az eltemettető, akinek a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Az (1) bekezdés szerint a temetési költség viselése az eltemettetést vállaló kérelmező létfenntartását akkor veszélyezteti, ha a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 96.900 Ft összeget, egyedül élő vagy egyedül álló személy esetén a 128.250 Ft összeget.

(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyagkönyvi kivonatot. A temetési számlára rá kell vezetni a temetési költségekre tekintettel megállapított települési támogatás összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt, és a kérelmező részére vissza kell adni.

(4) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt települési támogatás összege 25.000 Ft.

(5) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt települési támogatás iránti kérelmet az elhalálozás napjától számított 60 napon belül nyújthatja be.

(6) A települési temetési támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a jegyző dönt.

(7) A támogatás iránti kérelem e rendelet 1. melléklete szerinti nyomtatványon nyújtható be.

14. § (1) Elemi kárra tekintettel települési támogatásra jogosult az a személy, aki a bekövetkezett elemi károk miatt létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) Elemi kárnak minősül a tűz, robbanás, vihar, viharon kívüli egyéb elemi kár, földcsuszamlás, talajsüllyedés, földrengés, árvíz miatt bekövetkezett kár.

(3) A támogatás összege kérelmenként a bekövetkezett kár 50 %-a, de maximum 300.000 Ft lehet. Egy ingatlanra egy évben csak egyszer lehet támogatást megállapítani.

(4) A bekövetkezett kár mértékét szakértői nyilatkozattal kell igazolni.

(5) Az (1) bekezdés szerint a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet akkor áll fenn, ha

• a) a kérelmező lakhatását biztosító ingatlan elemi kárt szenvedett, és
• b) a kérelmezőnek nincs saját, vagy a családja tulajdonában lévő, és haszonélvezeti jogával bíró más, a lakhatását lehetővé tevő ingatlana, és
• c) a kérelmezőnek és családjának nincs jelentős vagyona, és
• d) családjában az egy főre jutó havi jövedelem a 48.450 Ft összeget, egyedül élő esetében a 64.125 Ft összeget nem haladja meg.

(6) A kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül a kérelemmel érintett ingatlanon helyszíni szemlét kell tartani. A kérelmező köteles a helyszíni szemlén közreműködni. Az együttműködés hiánya a kérelem elutasítását vonja maga után.

(7) A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a (5) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatot.

(8) El kell utasítani azt a kérelmet, mely esetében a kérelmező, illetve családjában élő személy

• a) az elemi kárt szándékosan idézte elő,
• b) az elemi kár elhárításában, csökkentésében a körülményekhez, lehetőségeihez képest nem, vagy nem megfelelő mértékben vett részt.

(9) A támogatás igénybevételét kizárja, ha a kérelmező rendelkezik lakásbiztosítással és a biztosító az elemi kárra vonatkozóan biztosítási összeget folyósít.

(10) Az elemi kárra tekintettel kérelmezett települési támogatás megítéléséről az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján a Pénzügyi és Szociális Bizottság a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül dönt.

(11) A támogatást megítélő határozatban - legfeljebb 3 hónapos határidő megadásával - a jogosultat kötelezni kell arra, hogy támogatási összeg cél szerinti felhasználásáról - a nevére, vagy a családja valamely tagjának nevére szóló számlával - elszámoljon.

(12) Amennyiben a jogosult a támogatást részben, vagy egészben nem a támogatási cél szerint használta fel, vagy az elszámolási kötelezettségének határidőig nem tesz eleget, határozatban kell kötelezni a támogatás megtérítésére.

(13) A támogatás iránti kérelem e rendelet 1. melléklete szerinti nyomtatványon nyújtható be.

15. § (1) Települési gyermeknevelési támogatásra jogosult az a személy, aki létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került a gyermekneveléshez kapcsolódó, alkalmanként jelentkező többlet kiadások miatt, és ezért anyagi segítségre szorul.

(2) Az (1) bekezdés szerint támogatást kérelmezni lehet

• a) a családban élő gyermekre/gyermekekre tekintettel, a gyermek/gyermekek 18. életévének betöltéséig, vagy
• b) válsághelyzetben lévő várandós anya által, a gyermekének megtartásához, vagy
• c) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez szükséges anyagi támogatásra.

(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatást kérelmező akkor van létfenntartást veszélyeztető élethelyzetben, ha a családjában az egy főre jutó havi jövedelem a 48.450 Ft összeget, egyedül élő esetében az 57.000 Ft összeget nem haladja meg.

(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelemhez csatolni kell a 16 év feletti gyermek iskolalátogatási igazolását, vagy az iskolai felvételről szóló igazolást, az óvodás gyermek esetében az óvoda igazolását arról, hogy a kérelemben szereplő gyermek(ek) óvodai hiányzása nem haladja meg a munkanapokra eső óvodai nevelési napok 25 %-át.

(5) A (2) bekezdés b) pontja szerinti kérelemhez a kérelmezőnek be kell nyújtania a várandóságot igazoló szakorvosi igazolást.

(6) A (2) bekezdés c) pontja szerinti kérelemhez csatolni kell a nevelésbe vétellel kapcsolatos határozatokat.

(7) A települési gyermeknevelési támogatást eseti jelleggel kell nyújtani. A támogatást egy naptári évben, ugyanazon személy részére egy alkalommal, adott év július – augusztus hónapjában lehet megállapítani.

(8) Az egy alkalommal megállapított eseti települési gyermeknevelési támogatás összege

• a) (2) bekezdés a) pontja szerinti okból benyújtott kérelem esetén gyermekenként 6.000 Ft,
• b) (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti okból benyújtott kérelem esetén 10.000 Ft.

(9) A (2) bekezdés a) pontja szerinti támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a jegyző, a b) és c) pontja szerinti támogatások megítéléséről az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján a Pénzügyi és Szociális Bizottság a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül dönt.

(10) A támogatás iránti kérelem e rendelet 1. melléklete szerinti nyomtatványon nyújtható be.

16. § (1) A képviselő-testület a gyermek születésekor, a gyermek neveléséhez egyösszegű születési támogatást nyújt annak, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem a 400.000 Ft összeget nem haladja meg.

(2) A támogatás gyermekenkénti összege 30.000 Ft.

17. § (1) A születési támogatásra – az alábbi jogosultsági feltételek együttes fennállása esetén – az a gyermekkel azonos bejelentett lakóhellyel rendelkező, szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő vagy gyám (a továbbiakban: szülő) jogosult, melynek családjában:

• a) legalább az egyik szülő a gyermek születésének időpontjában és a gyermek születését közvetlenül megelőző 12 hónapban, megszakítás nélkül Segesden bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és életvitelszerűen Segesden él,
• b) a támogatást kérő a gyermeket saját háztartásában neveli.

(2) A születési támogatás iránti kérelmet a 7. melléklet szerinti formanyomtatványon a gyermek születését követő 120 napos jogvesztő határidőn belül lehet benyújtani.

(3) A kérelemhez csatolni kell:

• a) a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát,
• b) a gyermek és a szülő(k) lakcímet igazoló hatósági igazolványának másolatát,
• c) a támogatást kérő nyilatkozatát arról, hogy életvitelszerűen Segesden tartózkodik,
• d) a szülői felügyeleti jog vagy a gyámság gyakorlását igazoló okiratot.

(4) A képviselő-testület a születési támogatás megállapítására irányuló kérelmek elbírálását a polgármesterre ruházza át.

18. § (1) A képviselő-testület a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások támogatását (a továbbiakban: lakhatási támogatás) a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtja.

19. § (1) A lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege:

• a) 6.000 Ft, amennyiben a háztartás egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a 32.775 Ft összeget, egyedül élő esetén a 38.475 Ft összeget,
• b) 5.000 Ft, amennyiben a háztartás egy főre jutó havi jövedelme a 32.775 Ft összeget, illetve egyedül élő esetén a 38.475 Ft összeget meghaladja, de nem haladja meg a 45.600 Ft összeget, egyedül élő esetében a 48.450 Ft összeget.
• c) 4.000 Ft, amennyiben a háztartás egy főre jutó havi jövedelme a 45.600 Ft összeget, egyedül élő esetében a 48.450 Ft összeget meghaladja, de nem haladja meg a 48.450 Ft összeget, egyedül élő esetében a 64.125 Ft összeget.
• d) 3.000 Ft, amennyiben a háztartás egy főre jutó havi jövedelme a 48.450 Ft összeget, egyedül élő esetében a 64.125 Ft összeget meghaladja, de nem haladja meg a 79.800 Ft összeget, egyedül élő esetén a 96.900 Ft összeget.

(2) A lakhatási támogatást egy évre kell megállapítani.

20. § (1) Azon személy részére, akinél előrefizetős gáz- vagy áramszolgáltatást mérő készülék működik, a lakhatási támogatást a készülék működtetését lehetővé tevő eszköz (kódhordozó) formájában kell nyújtani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kérelemhez mellékelni kell a szerződéses folyószámlaszámot és a fogyasztási hely azonosítót.

(3) A lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

21. § (1) A lakhatási támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a jegyző dönt.

(2) A lakhatási támogatás iránti kérelem e rendelet 2. melléklete szerinti nyomtatványon nyújtható be.

22. § (1) Települési ápolási támogatásra jogosult az a hozzátartozó, aki a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és a beteg ápolása miatt létfenntartása veszélyeztetett. Tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a kérelmező létfenntartása akkor veszélyeztetett, ha

• a) a háztartás egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a 28.500 Ft összeget,
• b) egyedülálló kérelmező esetében a 42.750 Ft összeget.

(3) A támogatás igénylésének további feltétele, hogy az ápolt személy háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem

• a) nem haladja meg az 57.000 Ft összeget,
• b) egyedülálló személy esetében a 71.250 Ft összeget.

(4) Hozzátartozón a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1 § (1) bekezdés 2. pontja szerinti meghatározást kell érteni.

(5) A támogatás megállapításának feltétele, hogy a kérelmező alanyi jogcímen nem jogosult ápolási díjra, rendszeres pénzellátásban nem részesül, valamint a gondozásra szoruló személy rendelkezzen háziorvosi igazolással a betegségére vonatkozólag. Az igazolást a rendelet 5. melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani.

(6) Ha az ápolást végző személy a kérelem benyújtásának időpontjában munkaviszonnyal rendelkezik, de munkaviszonya az ápolási tevékenység végzése következtében megszűnik, a jövedelmét a támogatás igénylésénél figyelmen kívül kell hagyni.

23. § (1) A települési ápolási támogatás megszüntetésére alkalmazni kell az Szt. 42. § (2) és (3) bekezdését.

(2) Az ápolást végző személy az Szt. 42. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségét akkor nem teljesíti, ha több egymást követő napon nem gondoskodik:

• a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, így különösen:
  • aa) a megfelelő – legalább napi egyszeri – meleg étel biztosításáról, és
  • ab) a gyógyszerhez való hozzájutásról, és
  • ac) az egyéb alap ápolási feladatok ellátásáról.
• b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiéniás körülményének biztosításáról, különösen:
  • ba) a fürdetésről, mosdatásról, és
  • bb) a lakás takarításáról és tisztántartásáról.
• c) az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről.

(3) Az ápolást végző személy ápolás kötelezettségének teljesítését az RSZSZK házi segítségnyújtást végző dolgozója rendszeres időközönként, legalább havonta ellenőrzi, és az ellenőrzési tapasztalatairól évente vagy nem megfelelő kötelezettségteljesítés esetében az ellenőrzést követően haladéktalanul értesítést küld a támogatás megállapítójának. Az ellenőrzés végrehajtása érdekében a települési ápolási támogatásról készült határozatot minden esetben meg kell küldeni az RSZSZK-nak.

24. § (1) A képviselő-testület a támogatást egy évre állapítja meg, összege havonta 20.000 Ft.

(2) A támogatás igénybevételét kizárja, ha a háztartásban van ápolásra alkalmas, egyébként rendszeres jövedelemmel rendelkező személy.

(3) A települési ápolási támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a jegyző dönt.

(4) A támogatás iránti kérelem e rendelet 4. melléklete szerinti nyomtatványon nyújtható be.

25. § (1) A képviselő-testület, temetési kölcsönben (a továbbiakban: kölcsön) részesítheti azt a személyt, aki az elhunyt személy eltemettetéséről anyagi helyzete miatt nem képes gondoskodni, feltéve, hogy

• a) az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 96.900 Ft összeget,
• b) egyedül élő vagy egyedül álló személy esetén a 114.000 Ft összeget, és
• c) rendelkezik olyan jövedelemforrással, amely garanciát jelent a kölcsön visszafizetésére.

(2) A kölcsön maximum összege: 170.000 Ft.

(3) A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező és a vele közös háztartásban élők utolsó havi jövedelemigazolásait.

(4) A kölcsön 12 hónapra adható.

(5) Az első részletet a kölcsön felvételét követő hónap 15. napjáig kell visszafizetni.

(6) A kölcsön folyósításáról szóló határozatban rögzíteni kell a kölcsön összegét, a visszafizetés feltételeit és a kölcsön késedelmes megfizetése esetén a behajtás módját.

(7) Nem kaphat kölcsönt, akinek az elhunyttal, annak halála idején érvényes tartási-, öröklési szerződése volt, vagy az elhunyt rendelkezett halál esetére szóló kegyeleti biztosítással.

(8) A temetési kölcsönre való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a jegyző dönt.

(9) A támogatás iránti kérelem e rendelet 1. melléklete szerinti nyomtatványon nyújtható be.

26. § (1) A képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében meghatározott keretösszeg erejéig Bursa Hungarica ösztöndíjat állapíthat meg annak, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem a 400.000 Ft összeget nem haladja meg, és csatlakozik az évente meghirdetett programhoz.

(2) A támogatás összege pályázónkként 5.000 Ft.

27. § (1) A képviselő-testület a föld gépi munkái költségére (szántásra), illetve szaporítóanyag biztosítására, gazdálkodást segítő települési támogatást állapít meg a községben lakó-, illetve tartózkodási hellyel rendelkező azon személyek számára, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem a 37.050 Ft összeget, egyedül élő esetén a 42.750 Ft összeget nem haladja meg.

(2) Gazdálkodást segítő támogatásra – az (1) bekezdésben meghatározott kritériumokon túlmenően – az a személy jogosult,

• a) aki vonatkozásában az Szt. alapján pénzbeli ellátásra való jogosultság került megállapításra,
• b) akinek tulajdonában, illetve használatában művelésbe vonható földterület van,
• c) aki vállalja a tulajdonában, illetve használatában lévő földterület legalább 3 évig történő megművelését.

(3) Abban az esetben, ha a (2) bekezdésben meghatározott jogosultsági feltételek alapján a támogatásra rendelkezésre álló keret nem teszi lehetővé az igények teljes körű kielégítését, a támogatás megállapításáról az alábbi szempontok figyelembe vételével kell dönteni:

• a) a családban kettő vagy több kiskorú gyermeket nevelnek,
• b) a család tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermeket nevel,
• c) a család tartósan beteg, vagy fogyatékos személyt gondoz,
• d) a kérelmező legalább három éve regisztrált munkanélküli.

(4) A támogatást a testület lakóingatlanra nyújtja. A támogatás ugyanazon lakott ingatlanra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Amennyiben egy ingatlanról több kérelem érkezik, az elbírálás a kérelem beérkezésének sorrendjében történik.

(5) A gazdálkodást segítő támogatás egyszeri összege nem lehet kevesebb, mint 3.000 Ft, de nem haladhatja meg a 15.000 Ft összeget.

(6) A támogatásra jogosult köteles:

• a) a tulajdonában, illetve a használatában lévő földterületet folyamatosan művelni,
• b) biztosítani a feltételeket a tulajdonában, illetve a használatában lévő földterület művelésének folyamatos ellenőrzéséhez.

(7) A támogatás felhasználását a Pénzügyi és Szociális Bizottság ellenőrzi.

28. § (1) A képviselő-testület az eltemettetésre kötelezett személyt a köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesíti:

• a) ha az egy főre számított havi családi jövedelme a 31.350 Ft összeget nem haladja meg; egyedülálló esetén az egy főre számított havi családi jövedelme a 48.450 Ft összeget át nem haladja meg,
• b) az Szt. szerinti vagyonnal nem rendelkezik, és
• c) a hagyaték csak hagyatéki teherből áll.

(2) A képviselő-testület részletfizetést biztosít annak az eltemettetésre kötelezett személynek, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek nem felel meg, de az egy főre számított havi családi jövedelme nem éri el a 79.800 Ft összeget.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek megalapozásául környezettanulmányt kell készíteni.

(4) A köztemetésre való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a jegyző dönt.

29. § (1) Az önkormányzat Szt. 57. § (1) bekezdésében rögzített szociális alapszolgáltatások közül az alábbiakat biztosítja:

• a) tanyagondnoki szolgáltatás,
• b) étkeztetés,
• c) házi segítségnyújtás,
• d) családsegítés,
• e) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
• f) a közösségi ellátások,
• g) támogató szolgáltatás,
• h) utcai szociális munka,
• i) nappali ellátás.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja kivételével, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló szabályokat Nagyatád Város Önkormányzata Képviselő-testületének a gyermekvédelmi és szociális személyes gondoskodásáról szóló önkormányzati rendelete tartalmazza.

30. § (1) A tanyagondnoki szolgáltatás keretében az önkormányzat enyhíti a külterületi lakott helyek és egyéb belterületek intézményhiányából eredő hátrányait, biztosítja az alapvető szükségletek kielégítését célzó szolgáltatásokhoz való hozzájutást, az egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutást, valamint segíti az egyéni és a közösségi szintű szükségletek teljesítését.

(2) A tanyagondnoki szolgálatról az önkormányzat külön rendeletet alkot.

31. § (1) Segesd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Szociálpolitikai Kerekasztalt (a továbbiakban: Kerekasztal) hoz létre és működtet.

(2) A Kerekasztal segítséget nyújt adatok szolgáltatásával, a helyi igények felméréséhez, a szakterületéhez tartozó ellátások fejlesztéséhez, a Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás által elkészített szolgáltatástervezési koncepcióhoz.

(3) A Kerekasztal üléseit a polgármester hívja össze, a feladatok koordinálását az általa megbízott személy végzi.

32. § (1) A Kerekasztal szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal ülésezik.

(2) A Kerekasztal az üléseit Segesd Község Önkormányzata hivatali helyiségében tartja.

33. § (1) A Kerekasztal tagjai:

• a) Segesd Község Önkormányzatának polgármestere (1 fő),
• b) Segesd Község Jegyzője (1 fő),
• c) Segesd Község Önkormányzat Képviselő-testülete Pénzügyi és Szociális Bizottságának elnöke (1 fő),
• d) Segesdi Közös Önkormányzati Hivatal szociális ügyekkel foglalkozó köztisztviselője (1 fő),
• e) Segesd Község Roma Nemzetiségi Önkormányzatának elnöke (1 fő),
• f) Segesd község védőnői (2 fő),
• g) Segesd község háziorvosa (1 fő),
• h) oktatási és nevelési intézmények gyermekvédelmi felelősei (2 fő),
• i) Rinyamenti Szociális Szolgáltató Központ Segesdi Intézményegységének vezetője (1 fő).

(2) A Kerekasztal tagjait tevékenységükért díjazás nem illeti meg.

34. § (1) A Kerekasztal elnöke a polgármester.

(2) A Kerekasztal akkor döntésképes, ha tagjainak több, mint fele jelen van. Véleményét, javaslatait egyszerű szótöbbséggel alakítja ki.

(3) A Kerekasztal ülései nyilvánosak, a tagoknak észrevételezési, javaslattételi joga van. Az ülésekkel kapcsolatos adminisztrációs teendőket a Segesdi Közös Önkormányzati Hivatal szociális ügyekkel foglalkozó köztisztviselője látja el.

35. § Ez a rendelet 2021. február 1. napján lép hatályba.

36. § Hatályát veszti Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátásokról szóló 2/2015. (II. 25.) önkormányzati rendelete.

37. § Ezt a rendeletet a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.