Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2011. (III.29.) önkormányzati rendelete szabályozta a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatát. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) sok tekintetben új helyzetet teremtett az önkormányzatok működésében, újraszabályozott olyan viszonyokat, amelyeket a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv) nem, vagy másképpen szabályozott. A Mötv. több lépcsőben lépett, illetve lép hatályba, azonban legnagyobb része 2013. január 1-ei hatállyal szabályozza az önkormányzatok működését újra, vagy másképpen. Tekintettel ezekre a változásokra, szükséges volt az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának felülvizsgálata.

A rendelet tervezet I. fejezete tartalmazza az önkormányzat, illetve a hivatal hivatalos megnevezését, székhelyét, jelképeit, valamint azon települések megnevezését, amelyekkel Segesd testvérfalusi kapcsolatot tart fenn.

A rendelet tervezet II. fejezete a képviselő-testület működésének szabályait rögzíti. A Mötv. 44. §-a tartalmazza, miszerint „a képviselő-testület szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább hat ülést tart.” Ezek tehát az úgynevezett „rendes” ülések, melyek konkrét időpontját az éves munkaterv határozza meg. A képviselő-testület ülésének összehívása tekintetében fontos rögzíteni, hogy a polgármester és az őt helyettesítő alpolgármester egyidejű akadályoztatása vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén, mi a képviselő-testület ülése összehívásának, illetve az ülés vezetésének módja. A képviselő-testület a döntéseit fő szabályként nyílt szavazással hozza. A Mötv. 48. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a nyílt szavazás módjának meghatározását a képviselő-testületnek az SzMSz-ben kell szabályoznia. Ilyen lehet például a kézfelemeléssel történő vagy a gépi szavazás. Ilyen esetben az ülésen jelen lévők nyíltan szavaznak ugyan, a jegyzőkönyvből azonban nem derül ki, hogy ki szavazott igennel vagy nemmel vagy melyik képviselő tartózkodott. Amikor a jegyzőkönyvből az is kiderül, hogy ki hogyan szavazott, azaz a képviselő-testület „név szerint” szavaz, annak eseteit – a törvényben meghatározott kötelező eseteken túl – és a név szerinti szavazás módját szintén az SzMSz-ben kell szabályozni. Ugyanígy az SzMSz rendelkezik a „titkos” szavazás módjáról is.

Ha egy képviselő valamelyik ügyben személyesen érintett, akkor a döntéshozatalból kizárható. Mivel az önkormányzati képviselő köteles a személyes érintettségét bejelenteni, az Mötv. számol azzal az eshetőséggel, hogy ezt a képviselők el is mulaszthatják. Ilyen esetben szükséges a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit alkalmazni.

A képviselő-testület üléséről – a korábbi szabályokkal megegyezően – jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmát a Mötv. részletesebben határozza meg, mint az Ötv. Emellett a képviselő-testület felhatalmazást kap a további – jegyzőkönyvben szerepeltetendő – elemek meghatározására.

A III. fejezet a képviselő-testület döntéseit határozza meg, melyek formája a rendelet és a határozat lehet.

Az Mötv. – a korábbi szabályozáshoz hasonlóan – előírja, hogy az önkormányzati rendeletet a képviselő-testület hivatalos lapjában vagy a helyben szokásos módon kell kihirdetni. A helyben szokásos módot meg kell jelölni a rendeletben, ez jelen esetben a község honlapján történő megjelenés. Nagyon lényeges, hogy kihirdetési mód csak egy lehet, amelyhez joghatás fűződik, a többi közzétételi módnak tekinthető.

A rendeletek esetében új szabályként jelenik meg a szervezeti és működési szabályzatban, hogy a rendelet-tervezetet lehetőség szerint társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek keretében az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek a rendelet-tervezettel kapcsolatban véleményt nyilváníthatnak papír alapú vagy elektronikus levél formájában.

A IV. fejezet a képviselő-testületi anyagok tartalmi követelményeit és a benyújtásukra vonatkozó szabályokat rögzíti. A tervezet változtatás nélkül átveszi az előterjesztésre, kérdésre és interpellációra vonatkozó szabályokat, illetve részletesebben határozza meg a beszámoló, a tájékoztató és az indítvány tartalmi követelményeit. Ez utóbbi szabályozást a gyakori előfordulás és alkalmazás teszi indokolttá.

Az V. fejezet a képviselő-testület szerveit, tagjait és az önkormányzati tisztségviselőkre vonatkozó rendelkezéseket határozza meg. A szervezeti és működési szabályzatban kell szerepeltetni azt, hogy a polgármester főállásban vagy társadalmi megbízatásban látja-e el a tisztségét.

A Mötv. 68. § (2) bekezdése új szabályt fogalmaz meg a polgármesteri hatáskörök tekintetében. A törvény megfogalmazása szerint a polgármester – az SzMSz-ben meghatározott ügyek esetében – jogosult döntést hozni akkor, ha a képviselő-testület ugyanazon ügyben két egymást követő alkalommal nem hoz döntést. A döntés meghozatalának hiánya ilyen esetben csak határozatképtelenség vagy a határozathozatal hiánya lehet, azaz: nem tartozik ide a döntési javaslat elutasítása. A határozathozatal hiánya lehet például elnapolás vagy a téma napirendre való felvételének elutasítása. A polgármester képviselő-testület helyett történő döntéshozatala nem vonatkozik az át nem ruházható hatáskörök eseteire.

Az Mötv. 82. § (3) bekezdése szerint – amennyiben egyidejűleg betöltetlen a jegyzői, illetve az aljegyzői tisztség vagy a jegyző és az aljegyző is tartósan akadályozott, az esetben az SzMSz rendelkezik a jegyzői feladatok – legfeljebb hat hónapra történő – ellátásának módjáról. A szervezeti és működési szabályzat a helyettesítést jelöli meg az adott probléma megoldására.

A képviselő-testületnek meg kell határoznia a bizottságait, azok tagjait, a bizottságok feladat- és hatáskörét, működésük alapvető szabályait. Az önkormányzat esetében két állandó bizottság működik, a Pénzügyi és Szociális Bizottság, valamint az Ügyrendi és Településfejlesztési Bizottság. A bizottságok feladatait részletesen a rendelet 7. melléklete határozza meg.

Új szabály a törvényben, miszerint a polgármesteri hivatal, közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezését is fel kell tüntetni a szervezeti és működési szabályzatban. A rendelet 43. §-a a Közös Önkormányzati Hivatalt alapító megállapodás fő tartalmi elemeit részletezi.

A rendelet-tervezet 45. §-a rögzíti, hogy az SzMSz 8. melléklete tartalmazza a képviselő-testület társulás útján ellátott feladatait, melyek száma jelentős mértékben lecsökkent az utolsó módosítás ideje óta.

A VII. fejezet az önkormányzat vagyonára, költségvetésére, gazdálkodására és belső ellenőrzési rendjére vonatkozó főbb szempontokat határozza meg.

A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdése értelmében a belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység jogállását, feladatait a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában elő kell írni. A rendelet-tervezet 51. - 52. §-ai határozzák meg a belső ellenőrzési tevékenyég formáját, a belső ellenőr tevékenységének kereteit (jogosultságait és kötelezettségeit).