Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 87. §-a alapján a vagyonról és a költségvetés végrehajtásáról a számviteli jogszabályok szerinti éves költségvetési beszámolót kell készíteni; valamint a költségvetés végrehajtásáról az éves költségvetési beszámolók alapján évente, az elfogadott költségvetéssel összehasonlítható módon, az év utolsó napján érvényes szervezeti, besorolási rendnek megfelelően záró számadást (továbbiakban: zárszámadás) kell készíteni.

Az Áht. 91. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a jegyző által előkészített zárszámadási rendelettervezetet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé úgy, hogy a képviselő-testület elé terjesztést követő harminc napon belül, de legkésőbb a költségvetési évet követő ötödik hónap utolsó napjáig hatályba lépjen.

A helyi önkormányzatok költségvetése az államháztartás rendszerébe tartozik, annak részét alkotja. Az Áht. pedig kötelezően előírja, hogy az önkormányzatok költségvetését, valamint a költségvetés végrehajtására vonatkozó zárszámadást önkormányzati rendeletben kell megállapítani. Az Áht. tehát a szóban forgó tárgykörök tekintetében egyértelműen szabályozási kötelezettséget határoz meg. Az önkormányzatok szabályozási autonómiája nem terjed addig, hogy a zárszámadási rendelet megalkotására vonatkozó törvényi kötelezettségét mellőzze. Az önkormányzat a törvény által kötelezően meghatározott feladat- és hatáskörében köteles eljárni, s ez vonatkozik a jogalkotási kötelezettségére is.

Tehát mind a költségvetési, mind a zárszámadási rendelet megalkotása az önkormányzati működés - és így a lakosság közszolgáltatásokhoz való hozzáférése, ellátása - szempontjából alapvető jogalkotási kötelezettsége a helyi képviselő-testületeknek. A zárszámadási rendelet megalkotása az önkormányzat törvényes működéséhez elengedhetetlen.