Magyaregres Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2014 (XI.14.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2014. 11. 15- 2019. 11. 29Magyaregres Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2014 (XI.14.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról1
Magyaregres Község Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § A képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban (továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembe vételével kell alkalmazni.
2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Magyaregres Község Önkormányzata.
(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 7441 Magyaregres, Dózsa György utca 8.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Magyaregres Községi Önkormányzat Képviselő-testülete.
(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Magyaregres község közigazgatási területe.
(5) A hivatal megnevezése, pontos címe: Jutai Közös Önkormányzati Hivatal 7431 Juta, Hősök tere 8.
(6) Az önkormányzat hivatalos honlapjának (a továbbiakban önkormányzati honlap) címe: www.falvak.hu/magyaregres.
3. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
4. § Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.
5. § Helyi népszavazás kezdeményezésére jogosult választópolgárok számának meghatározását külön rendelet tartalmazza.
6. § A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 5 fő. A képviselők aktuális névjegyzékét a jegyző az önkormányzat hirdetőtáblájára függeszti ki, továbbá a község honlapján teszi közzé. A képviselők névsorát e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
7. § A település hazai és nemzetközi kapcsolatai: külföldi önkormányzattal való együttműködésről szóló megállapodás megkötése a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.
A helyi önkormányzás általános szabályai Az önkormányzati jogok
8. § (1) A helyi önkormányzat - saját felelősségére - vállalkozási tevékenységet folytathat. Ennek megfelelően:
a) Maga is részt vesz a vállalkozásokban.
b) A helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel (pl. a helyi adópolitikával, telek- és ingatlanértékesítéssel) vállalkozásélénkítő, piacgazdaság-barát környezetet teremt.
(2) Amennyiben a települési önkormányzat a működési területen lévő termelő vállalkozásban kíván részt venni, ezt megelőzően szakértői véleményt kér, illetőleg gazdasági elemzést végeztet.
(3) A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörbe nem tmiozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Olyan ügyekben - a polgármester indítványára - a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.
(4) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat képviselő-testülete- annak felhatalmazására bizottsága, a részönkormányzat testülete, a helyi kisebbségi önkormányzat testülete, társulása, a polgármester - hozhat. Törvény a polgármesternek kivételesen önkormányzati feladat- és hatáskört állapíthat meg.
(5) Önkormányzati hatósági ügyekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL tv. szabályait kell alkalmazni.
9. § (1) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében a helyi társadalom és gazdaságszervező munkában - ezek fejlesztése érdekében - együttműködik a Somogy megyei Önkormányzatokkal, Kaposvár megyei Jogú Város Önkormányzatával, a Társulásaival, valamint a környező települések önkormányzataival. A koordináció keretében közvetlen cél, a megyei és kistérségi tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.
(2) A _folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, az alpolgármester, a képviselők és a jegyző feladata.
Az Önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete
10. § (1) Magyaregres Község Önkormányzata ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.
(2) Önként vállalt önkormányzati feladatok: Bursa Hungarica Ösztöndíjpályázat működtetése; közművelődési és kulturális programok támogatása; rendezvények, közösségi programok szervezése; a lakosság önszerveződő közösségei (társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések, ifjúsági szervezetek) tevékenységének segítése, támogatása, az együttműködés biztosítása.
(3) Az önként vállalt (többlet) feladatok tárgyában, az éves költségvetésben a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben - a fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni.
11. § A Képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)-(5) bekezdése tartalmazza.
12. § Az Mötv 42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás, valamint a gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.
13. § Magyaregres Község Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
A képviselő-testület működése
A képviselő-testület üléseinek száma
14. § (1) A Képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.
(2) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést, és 1 alkalommal közmeghallgatást tartani.
(3) A Képviselő-testület a rendes üléseinek éven belüli konkrét számát és időpontját az általa határozattal elfogadott éves munkatervében hagyja jóvá. Az éves munkatervben a (2) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.
(4) A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester te1jeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző-a gazdasági programot figyelembe véve-állít össze.
(5) A munkatervnek tartalmaznia kell az ülések időpontját, helyét, az ülésen tárgyalandó napirendeket, az előte1jesztő megnevezését, a közreműködőket.
(6) A jóváhagyott munkatervet meg kell küldeni a települési képviselőknek, a helyi civil szervezetek vezetőinek, az érintetteknek, intézményvezetőknek, valamint a Járási Hivatal Vezetőjének.
(7) Az ülés meghívóját és az előte1jesztést a képviselőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. A tanácskozási joggal résztvevők részére meghívót és a kapcsolódó napirendi pontok előte1jesztéseit kell megküldeni.
(8) Az ülés időpontjáról a lakosságot a meghívó és a tervezett napirend hirdetőtáblára történő kifüggesztésével, a honlapon történő közzététellel kell tájékoztatni.
15. § A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetben, ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt, képviselők legalább 1/4-ének indítványára, vagy ha azt más hivatalos szerv kezdeményezi. Ilyen sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód is igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.
16. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén a testületi ülést a legidősebb képviselő hívja össze és vezeti.
(2) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni: a képviselőket, a napirend tárgya szerint érintett önkormányzati intézmények vezetőit, akiknek jelenléte a napirend alapos és körültekintő megtárgyalásához elengedhetetlenül szükséges, a közös önkormányzati hivatal napirend tárgya szerint érintett ügyintézőjét.
(3) A képviselő-testület és a bizottságok ülésére meg kell hívni a napirend tárgya szerint érintett és a feladatköréhez kapcsolódó helyi székhellyel rendelkező önszerveződő közösségek vezetőit.
(4) A bizottságokat érintő napirend esetén a bizottság nem képviselő tagjait meg kell hívni.
A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai
17. § (1) A képviselőtestület ülése nyilvános. A képviselőtestület ülésének meghívóját a település hirdetőtábláját, a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
(2) A képviselő-testület
a) zárt ülést tart választás, felmentés, vezetői megbízás átadása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglaló személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor.
b) Zárt ülést rendelhet el - minősített többségi szavazással - a vagyonával való rendelkezés, és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdekeket sé1tene.
(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, aljegyző, továbbá meghívása esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.
(4) Amennyiben az érintett beleegyezésétől függ a zárt ülés tartása, az erre vonatkozó nyilatkozatot a polgármester kéri meg, amelyet csatolni kell az előte1jesztéshez. Amennyiben a nyilatkozat megkérése nem lehetséges, az érintettnek legkésőbb a képviselőtestület ülésén kell nyilatkoznia, amely nyilatkozatot a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(5) A polgármester a testületi ülés vezetése során:
a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését SZMSZ szerint hívták össze,
b) megállapítja az ülés határozatképességét, s annak fennállását folyamatosan figyelemmel kíséri,
c) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásának állásáról, az előző ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, és az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.
d) előterjeszti az ülés napirendjét.
(6) A képviselőtestület a napirendről vita nélkül határoz.
(7) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van. Határozatképtelenné vált ülés esetén meg kell kísérelni a határozatképesség helyreállítását. Erre az időre a polgármester az ülést felfüggesztheti. Amennyiben a határozatképesség helyreállítása nem já1t sikerrel, újabb ülést kell összehívni 5 napon belüli időpontra az elmaradt napirendek tárgyalására.
(8) Határozatképtelenség miatt elmaradt ülés újbóli összeívása esetén az előte1jesztéseket nem kell mellékelni.
Az együttes ülés szabályai
18. § (1) Az együttes képviselő-testületi ülést a polgármesterek hívják össze a meghívóban szereplő helyszíne.
(2) Az együttes képviselő-testületi ülés összehívását társulás esetén a Társulási Tanács elnöke kezdeményezheti.
(3) Az együttes ülésen a képviselő-testület ülésére - az ülés vezetését kivéve - az Mötv-ben és a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak az irányadók.
(4) Az együttes ülésen a határozati javaslatok tárgyában a képviselő-testületek külön-külön szavaznak és hoznak határozatot.
(5) Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, amely a testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályoknak megfelelően a képviselőtestületek által hozott határozatokat külön, valamint a tanácskozáson elhangzott valamennyi - beleértve a más képviselő-testület tagja által tett - hozzászólás lényegét tartalmazza.
(6) Együttes ülés tartható minden más esetben is, ha kettő vagy több képviselő-testület működését, feladat-, illetve hatáskörét érintő döntés meghozatala szükséges.
(7) Együttes ülés összehívását bármelyik érintett képviselő-testület kezdeményezheti, az ülés vezetéséről a képviselő-testületek állapodnak meg.
Az előterjesztés
19. § (1) Előte1jesztésnek minősül az ülés napirendi pontjai közé felvett rendelet- és határozat tervezet, beszámoló, tájékoztató.
A sürgősségi indítvány
20. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan Képviselőtestületi vagy bizottsági ülésre
Vita és szavazás
21. § (1) A polgármester a napirendi pontok sorrendjében minden előte1jesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:
a) az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
b) az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.
(2) A kérdésekre adott válaszok után a polgármester megnyitja a vitát. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.
(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(4) Az előte1jesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja.
(5) A vita lezárása, a hozzászólások időtmiamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot.
(6) E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
(7) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(8) A polgármester az előte1jesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében - majd az eredeti határozati javaslatról.
(9) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
(10) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(11) Amennyiben a javaslat nem kapta meg a jelenlévő települési képviselők több mint felének az igen szavazatát, a javaslatot a képviselő-testület elutasította.
(12) Minősített többség szükséges:
a) Önkormányzati rendeletalkotáshoz,
b) Az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörbe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz, ezek visszavonásához és fegyelmi büntetés kiszabásához,
c) Önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz,
d) Külföldi önkormányzathoz való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervhez való csatlakozáshoz,
e) Intézmény alapításához
f) A képviselő kizárásához g) Zárt ülés elrendeléséhez.
h) A képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához
i) A polgármester elleni kereset benyújtásához
j) Az SZMSZ- meghatározott ügyekben:
A Képviselő-testület döntései Rendelet és határozat
22. § (1) A helyi önkormányzat Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontja értelmében a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között rendeletet alkot, valamint a 32. cikk (2) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendelet alkot.
(2) A rendeletalkotás főbb szabályai:
a) Önkormányzati rendelet alkotását a polgármesternél kezdeményezhetik:
Kérdés, interpelláció
23. § (1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. Ha az érintett a kérdésre nem tud válaszolni az ülésen, azt 15 napon belül írásban megteheti.
(3) A képviselő-testület ülésén - a napirendek lezárása után -
a) a polgármestertől,
b) az alpolgármestertől,
c) az önkormányzati bizottságok elnökeitől,
d) aljegyzőtől
Tanácskozás rendjének fenntartása
24. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, alpolgármester, vagy a levezető elnök gondoskodik. Ennek során:
a) Figyelmezteti a hozzászólót, aki elté1t a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ. Ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja tőle a szót.
b) Rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
Jegyzőkönyv
25. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét, és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A testületi ülésről 1 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, amelyet a jegyző kezel.
(3) A jegyzőkönyv és mellékletei digitalizált másolatát meg kell küldeni 15 napon belül a Somogy Megyei Kormányhivatalnak, az erre rendszeresített elektronikus rendszeren keresztül
(4) A jegyzőkönyv és mellékletei digitalizált másolatát, a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével, közzé kell tenni a helyben szokásos módon.
(5) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a Képviselő-testület előterjesztésébe, és ülésének jegyzőkönyvébe. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetében is biztosítani kell. Ennek feltételeit az önkormányzat hivatali helyiségében kell megteremteni.
(6) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót, az előte1jesztéseket, az elfogadott rendeleteket és a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólását mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz. A jegyzőnek a jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét - a felterjesztéskor - ugyancsak csatolni kell a jegyzőkönyvhöz.
(7) A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) az ülés helyét, időpontját,
b) a megjelent képviselők nevét, a távolmaradt képviselők nevét, a távollét okát, illetve, hogy azt nem jelente
c) a tanácskozási joggal részt vevők nevét,
d) az elfogadott napirendet,
e) napirendenként az előadó és a felszólalók nevét, szóbeli előte1jesztés esetén annak rövid taitalmát, a kérdéseket, a hozzászólások lényegét, képviselő kérésére véleményének rögzítését,
f) a határozathozatal módját,
g) a szavazás eredményét, a határozat vagy a rendelet szövegét,
h) a polgármester esetleges intézkedéseit, az ülésen történt fontosabb eseményeket,
i) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, az azokkal kapcsolatos válaszokat, határozatokat.
(8) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.
(9) A választópolgárok - zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előte1jesztésébe, és az ülésének a jegyzőkönyvébe.
(10) A zá1t ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(11) Közérdekű adat megismerésére irányuló kérelmeket önkormányzati ügyekben a polgármester, államigazgatási ügyekben a jegyző teljesíti az erre vonatkozó szabályzatban foglaltak szerint.
(12) A jegyzőkönyvről, illetve annak részeiről, azokhoz csatolt dokumentumokról térítési díj ellenében a jegyzőtől másolat kérhető. Hivatalos másolatnak csak az így kiadott iratok minősülnek.
Közmeghallgatás
26. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint. A közmeghallgatás képviselő-testületi ülésnek minősül.
(2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.
(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
(4) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy annak időpontjáról és helyéről a lakosságot legalább 15 nappal az időpont előtt hirdetmény útján tájékoztatni kell.
(5) A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A települési képviselő
27. § (1) A települési képviselőt az Mötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
(2) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen az Mötv vonatkozó rendelkezései szerint esküt tesz.
(3) A képviselő-tevékenysége során-hivatalos személyként jár el.
(4) A képviselők főbb jogai és kötelezettségei azonosak.
a) a képviselő-testület ülésén - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon - kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát;
b) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb harminc napon belül írásban - érdemi választ kell adni;
c) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;
d) tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület bármely bizottságának nyilvános vagy zátt ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell te1jeszteni és tárgyalására az önkormányzati képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a jegyzőnek - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését;
e) megbízás alapján képviselheti a képviselö-testületet;
f) a polgármeste1iől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül érdemi választ kell adni;
g) a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján az önkormányzati képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A képviselő-testület átalányt is megállapíthat;
h) a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságának ülésén a magyar jelnyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az önkormányzat biztosítja;
i) köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni;
j) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen;
k) köteles kapcsolatot ta rtani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.
Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai A képviselő-testület bizottsága
28. § (1) A képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladat ellátására - állandó vagy ideiglenes bizottságot hoz létre.
(2) A képviselőtestület az alábbi állandó bizottságot hozza létre: Ügyrendi, Igazgatási és Összeférhetetlenségi Bizottság (továbbiakban: Bizottság), létszáma: 3 fő.
(3) A bizottság tagjaira az Mötv. képviselő-testület bizottságaira vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(4) A bizottság működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.
(5) A Bizottság feladata a települési képviselők vagyon-nyilatkozatainak nyilvántartása, és az összeférhetetlenségi ügyek vizsgálata, az önkormányzati rendeletek hatályosulásának ellenőrzése, a civil szervezetek támogatásával kapcsolatos ügyekben történő döntéshez javaslattétel, az alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása.
(6) A bizottság a belső működési szabályait - az Mötv. és az SZMSZ keretei között - maga állapítja meg.
(7) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
A polgármester
29. § (1) A polgármester a tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozat-képessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekinthető. A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.
(3) A Polgármester az Mötv. 65. § és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai:
a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
d) fogadóórát tart,
e) nyilatkozik a sajtónak, médiának.
(4) A Polgármester fogadóórája minden héten hétfő 8°°-10°° óra, szerdán 14°°-16°° óra.
Az alpolgármester
30. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ a képviselő-testület tagjai közül.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatás látja el feladatait. A polgármestert helyettesítő alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.
A Közös Önkormányzati Hivatal
31. § (1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Juta Község Önkormányzata Képviselő-testületével, Magyaregres Községi Önkormányzat Képviselő-testületével, Somodor Községi Önkormányzat Képviselő-testületével, Somogyaszaló Községi Önkormányzat Képviselő-testületével, Kaposfő Község Önkormányzata Képviselő-testületével közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A hivatal elnevezése: Jutai Közös Önkormányzati Hivatal. A hivatal székhelye: Juta, Hősök tere 8.
(2) A hivatal megalakításának ideje: 2013. január 1.
(3) A hivatal létszámát, szervezeti felépítését, működését a hivatalt alapító együttműködési megállapodás rögzíti
A jegyző
32. § (4) A közös önkormányzati hivatal vezetője a jegyző. A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(5) A jegyző kinevezése az Mötv. 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.
(6) A jegyző az Mötv. 81 § (3) bekezdésében felsoroltakon kívüli feladatai: tájékoztatást nyújt a testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól; gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről; biztosítja az önkormányzati rendeletek, és határozatok érintettekkel való megisme1ietését, a képviselő testület döntéseiről nyilvántartást vezet; a bizottság döntéseiről nyilvántartást vezet; gondoskodik a módosított rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról; gondoskodik a rendeletek helyben szokásos módon történő kifüggesztéséről.
(7) Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82. § (5) bekezdése határozza meg.
(8) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezd időpontjától számított legfeljebb hat hóna időtartamra a jegyzői feladatok ellátásár a polgármester a Közös Önkormányzati Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.
A társulások
A társulásra vonatkozó átfogó szabályok
33. § (1) Az önkormányzatok feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület megyei közgyűléssel és más települések képviselő testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel és közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat.
(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló /szellemi és anyagi/ eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok /közügyek/ megoldására irányulnak.
(3) A társulások célja és rendeltetése:
a) Tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése.
b) A lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházások és településfejlesztési tervek összehangolása.
c) A lakosság közügyek intézkedésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek, közös konzultációkon való megvitatása.
(4) A koordináció főbb módszerei:
a) A polgármester, az alpolgármester és a jegyző kölcsönös meghívása az egymást érintő napirendek megtárgyalására.
b) Testületi ülések együttes tai1ása.
c) e. Közös /ideiglenes/ bizottságok szervezése, meghatározott közös érdekű feladatok ellátására.
Gazdasági program
34. § (1) A polgármester az alakuló ülést követő 6 hónapon belül - a testület megbízásának időtartamára - gazdasági programot te1jeszt a képviselő-testület elé.
(2) A gazdasági program tartalmazza a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait és feladatait.
(3) A program azokat a helyi közügyeket, közszolgáltatásokat is rögzíti, amelyekben a feladatokat vállaló önszerveződő közösségek és vállalkozások támogatást kapnak a képviselő-testülettől.
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
35. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el.
(3) A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről Társulás útján gondoskodik.
Záró rendelkezések
36. § (1) E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2011. (IX. 08.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet a 12/2014. (XI. 14.) önkormányzati rendelethez
Bodor Zoltán polgármester
Kozári Tibor alpolgármester
Győrfi János képviselő
Kiss Szabolcs képviselő
Szabó Mónika képviselő
2. melléklet a 12/2014. (XI. 14.) önkormányzati rendelethez
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
013320 |
Köztemető-fenntartás és -működtetés |
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos |
041231 |
Rövid időtartamú közfoglalkoztatás |
041232 |
Start-munka program- Téli közfoglalkoztatás |
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
041236 |
Országos közfoglalkoztatási program |
041237 |
Közfoglalkoztatási mintaprogram |
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése fenntartása |
064010 |
Közvilágítás |
066010 |
Zöldterület-kezelés |
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
074031 |
Család és nővédelmi egészségügyi gondozás |
081030 |
Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése |
082044 |
Könyvtári szolgáltatások |
082091 |
Közművelődés - Közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
082092 |
Közművelődés - Hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
082093 |
Közművelődés - egész életre kite1jedő tanulás, amatőr művészetek |
096010 |
Óvodai intézményi étkeztetés |
096020 |
Iskolai intézményi étkeztetés |
104042 |
Gyermekjóléti szolgáltatások |
106020 |
Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások |
107051 |
Szociális étkeztetés |
107052 |
Házi segítségnyújtás |
107053 |
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás |
107054 |
Családsegítés |
107080 |
Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok |
Az önkormányzati rendeletet a 11/2019 (X.28.) önkormányzati rendelet 36. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 2019. november 30 napjával.