1. § A képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban (továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembe vételével kell alkalmazni.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Magyaregres Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 7441 Magyaregres, Dózsa György utca 8.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Magyaregres Községi Önkormányzat Képviselő-testülete.

(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Magyaregres község közigazgatási területe.

(5) A hivatal megnevezése pontos címe: Jutai Közös Önkormányzati Hivatal 7431 Juta, Hősök tere 8.

(6) Az önkormányzat hivatalos honlapjának (a továbbiakban önkormányzati honlap) címe: www.magyaregres.eu

3. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

4. § Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

5. § Helyi népszavazás kezdeményezésére jogosult választópolgárok számának meghatározását külön rendelet tartalmazza.

6. § A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 5 fő. A képviselők aktuális névjegyzékét a jegyző az önkormányzat hirdetőtáblájára függeszti ki, továbbá a község honlapján teszi közzé. A képviselők névsorát e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

7. § A település hazai és nemzetközi kapcsolatai: külföldi önkormányzattal való együttműködésről szóló megállapodás megkötése a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.

8. § (1) A helyi önkormányzat - saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat. Ennek megfelelően:

(2)³ Amennyiben a települési önkormányzat a működési területen lévő termelő vállalkozásban kíván részt venni, ezt megelőzően szakértői véleményt kér és gazdasági elemzést végeztet.

(3) A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörbe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Olyan ügyekben a polgármester indítványára – a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.

(4) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat képviselő-testülete - annak felhatalmazására bizottsága, a részönkormányzat testülete, a helyi kisebbségi önkormányzat testülete, társulása, a polgármester – hozhat. Törvény a polgármesternek kivételesen önkormányzati feladat- és hatáskört állapíthat meg.

(5) Önkormányzati hatósági ügyekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályait kell alkalmazni.

9. § (1) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében a helyi társadalom és gazdaságszervező munkában - ezek fejlesztése érdekében - együttműködik a Somogy megyei Önkormányzatokkal. Kaposvár megyei Jogú Város Önkormányzatával, a Társulásaival, valamint a környező települések önkormányzataival. A koordináció keretében közvetlen cél, a megyei és kistérségi tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.

(2) A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, az alpolgármester, a képviselők és a Jegyző feladata.

10. § (1)⁴ Magyaregres Község Önkormányzata ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében 13. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.

(2) Önként vállalt önkormányzati feladatok: Bursa Hungarica Ösztöndíjpályázat működtetése; közművelődési és kulturális programok támogatása; rendezvények, közösségi programok szervezése; a lakosság önszerveződő közösségei (társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések, ifjúsági szervezetek) tevékenységének segítése, támogatása, az együttműködés biztosítása.

(3) Az önként vállalt (többlet) feladatok tárgyában, az éves költségvetésben a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben - a fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni.

11. § A Képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)-(5) bekezdése tartalmazza.

12. § Az Mötv 42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás, valamint a gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.

13. § Magyaregres Község Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

14. § (1) A Képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

(2) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést, és 1 alkalommal közmeghallgatást tartani.

(3) A Képviselő-testület a rendes üléseinek éven belüli konkrét számát és időpontját az általa elfogadott éves munkatervében hagyja jóvá. Az éves munkatervben a (2) bekezdésben meghatározott ütésszámtól több ülést is elő lehet írni.

(4) A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző - a gazdasági programot figyelembe véve - állít össze.

(5) A munkatervnek tartalmaznia kell az ülések időpontját, helyét, az ülésen tárgyalandó napirendeket, az előterjesztő megnevezését, a közreműködőket.

(6) A jóváhagyott munkatervet meg kell küldeni a települési képviselőknek, a helyi civil szervezetek vezetőinek, az érintetteknek, intézményvezetőknek, valamint a Járási Hivatal Vezetőjének

(7) Az ülés meghívóját és az előterjesztést a képviselőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. A tanácskozási joggal résztvevők részére meghívót és a kapcsolódó napirendi pontok előterjesztéseit kell megküldeni.

(8) Az ülés időpontjáról a lakosságot a meghívó és a tervezett napirend hirdetőtáblára történő kifüggesztésével, a honlapon történő közzététellel kell tájékoztatni.

15. § A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetben, ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt. képviselők legalább 1/4-ének indítványára, vagy ha azt más hivatalos szerv kezdeményezi. Ilyen sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód is igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

16. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, a polgármesteri tisztség betöltetlensége, a polgármester tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester, hívja össze és vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén a testületi ülést a legidősebb képviselő hívja össze és vezeti.

(2) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni: a képviselőket, a napirend tárgya szerint érintett önkormányzati intézmények vezetőit, akiknek jelenléte u napirend alapos és körültekintő megtárgyalásához elengedhetetlenül szükséges, a közös Önkormányzati hivatal napirend tárgya szerint érintett ügyintézőjét.

(3) A képviselő-testület és a bizottságok ülésére meg kell hívni a napirend tárgya szerint érintett és a feladatköréhez kapcsolódó helyi székhellyel rendelkező önszerveződő közösségek vezetőit.

(4) A bizottságokat érintő napirend esetén a bizottság nem képviselő tagjait meg kell hívni,

17. § (1) A képviselőtestület ülése nyilvános. A képviselőtestület ülésének meghívóját a település hirdetőtábláját, a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(2) A képviselő-testület

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, aljegyző, továbbá meghívása esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

(4) Amennyiben az érintett beleegyezésétől függ a zárt ülés tartása, az erre vonatkozó nyilatkozatot a polgármester kéri meg, amelyet csatolni kell az előterjesztéshez. Amennyiben a nyilatkozat megkérése nem lehetséges, az érintettnek legkésőbb a képviselőtestület ülésén kell nyilatkoznia, amely nyilatkozatot a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(5) A polgármester a testületi ülés vezetése során;

(6) A képviselőtestület a napirendről vita nélkül határoz.

(7) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van. Határozatképtelenné vált ülés esetén meg kell kísérelni a határozatképesség helyreállítását. Erre az időre a polgármester az ülést felfüggesztheti. Amennyiben a határozatképesség helyreállítása nem járt sikerrel, újabb ülést kell összehívni 5 napon belüli időpontra az elmaradt napirendek tárgyalására.

(8) Határozatképtelenség miatt elmaradt ülés újbóli összeívása esetén az előterjesztéseket nem kell mellékelni.

18. § (1) Az együttes képviselő-testületi ülést a polgármesterek hívják össze a meghívóban szereplő helyszínre.

(2) Az együttes képviselő-testületi ülés összehívását társulás esetén a Társulási Tanács elnöke kezdeményezheti.

(3) Az együttes ülésen a képviselő-testület ülésére – az ülés vezetését kivéve – az Mötv-ben és a SZMSZ.-ben foglaltak az irányadók.

(4) Az együttes ülésen a határozati javaslatok tárgyában a képviselő-testületek külön-külön szavaznak és hoznak határozatot.

(5) Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, amely a testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályoknak megfelelően a képviselőtestületek által hozott határozatokat külön, valamint a tanácskozáson elhangzott valamennyi - beleértve a más képviselő-testület tagja által tett – hozzászólás lényegét tartalmazza.

(6) Együttes ülés tartható minden más esetben is, ha kettő vagy több képviselő-testület működését, feladat-, illetve hatáskörét érintő döntés meghozatala szükséges.

(7) Együttes ülés összehívását bármelyik érintett képviselő-testület kezdeményezheti, az ülés vezetéséről a képviselő-testületek állapodnak meg.

19. § (1)⁶ Előterjesztésnek minősül az ülés napirendi pontjai közé felvett rendelet- és határozat tervezet, beszámoló, tájékoztató. Előterjesztést nyújthat be:

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban, elektronikusan, kivételes esetben szóban kerülhet benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) Kizárólag írásban nyújtható be előterjesztés:

(4) Az előterjesztés főbb elemei:

(5) Az előterjesztésre kötelezett az ülés előtt legalább 10 nappal köteles bejelenteni a polgármestereknek, ha valamilyen okból az előterjesztést nem tudja előkészíteni.

20. § Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan Képviselőtestületi vagy bizottsági ülésre előkészített előterjesztés, amely a képviselőknek a rendkívüli ülést kivéve - az előterjesztés kiküldésére előírt általános szabályok szerint nem került kiküldésre, de annak tárgyalását tárgyára vagy a döntés határidejére, fontosságára, indokára tekintettel a polgármester, a Képviselő-testület tagja, vagy a jegyző kéri.

21. § (1) A polgármester a napirendi pontok sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:

(2) A kérdésekre adott válaszok után a polgármester megnyitja a vitát. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.

(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(4) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja.

(5) A vita lezárása, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja lehet javaslatot.

(6) E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(7) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(8) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében majd az eredeti határozati javaslatról.

(9) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(10) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(11) Amennyiben a javaslat nem kapta meg a jelenlévő települési képviselők több mint felének az igen szavazatát, a javaslatot a képviselő-testület elutasította.

(12)⁷ Minősített többség szükséges

(13) A képviselő-testület döntéseit nyílt vagy titkos szavazással hozza. A nyílt szavazáson belül lehet név szerinti nyílt szavazás, és nem név szerinti nyílt szavazás.

(14) A titkos szavazással kapcsolatos teendőket az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság tagjai látják el. Amennyiben az ülésen a jelenlevő bizottsági tagok száma nem éri el a hármat, a képviselő-testület a szavazást lebonyolító bizottságot három főre kiegészíti.

(15) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon szavazófülke és urna igénybevételével történik.

(16) A titkos szavazás eredményét a szavazást lebonyolító bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.

(17) A titkos szavazás során felhasznált szavazólapokat az ülést követően meg kell semmisíteni, melyről a jegyző gondoskodik.

(18) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:

(19) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha

(20) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(21) Név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, és a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor igennel vagy nemmel szavaznak. Ilyen ügyek:

(22) A név szerinti szavazás eredményét testületi ülés jegyzőkönyvébe kell foglalni. Külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(23) A képviselő-testület nem járul hozzá hogy határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt, két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben döntéshozatal elmaradása esetén a polgármester, döntést hozzon.

22. § (1) A helyi önkormányzat Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontja értelmében a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között rendeletet alkot, valamint a 32. cikk (2) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendelet alkot.

(2)⁸ A rendeletalkotás főbb szabályai:

(3) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően. folyamatos sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölése tartalmazza a sorszámot, elfogadás évét, hónapját és napját: Magyaregres Község Önkormányzat Képviselő-testülete ....../20... (...) képviselő-testületi határozata.

(4) A testületi határozatokról a hivatal nyilvántartást vezet.

(5) A határozatokat, a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

23. § (1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. Ha az érintett a kérdésre nem tud válaszolni az ülésen, azt 15 napon belül írásban megteheti.

(3) A képviselő-testület ülésén a napirendek lezárása után –

24. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, alpolgármester, vagy a levezető elnök gondoskodik. Ennek során:

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

25. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét, és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A testületi ülésről l példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, amelyet a jegyző kezel.

(3) A jegyzőkönyv és mellékletei digitalizált másolatát meg kell küldeni 15 napon belül a Somogy Megyei Kormányhivatalnak, az erre rendszeresített elektronikus rendszeren keresztül.

(4) A jegyzőkönyv és mellékletei digitalizált másolatát, a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével, közzé kell tenni a helyben szokásos módon.

(5) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a Képviselő-testület előterjesztésébe, és ülésének jegyzőkönyvébe. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetében is biztosítani kell. Ennek feltételeit az önkormányzat hivatali helyiségében kell megteremteni.

(6) A jegyzőkönyv tartalmazza:

(7) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót, előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket és a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólását mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

(8)⁹ A Képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a Polgármester és a Jegyző írja alá.

(9) A választópolgárok - zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe, és az ülésének a jegyzőkönyvébe.

(10) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(11) Közérdekű adat megismerésére irányuló kérelmeket önkormányzati ügyekben a polgármester, államigazgatási ügyekben a jegyző teljesíti az erre vonatkozó szabályzatban foglaltak szerint.

(12) A jegyzőkönyvről, illetve annak részeiről, azokhoz csatolt dokumentumokról térítési díj ellenében a jegyzőtől másolat kérhető. Hivatalos másolatnak csak az így kiadott iratok minősülnek.

26. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint. A közmeghallgatás képviselő-testületi ülésnek minősül.

(2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.

(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(4) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy annak időpontjáról és helyéről a lakosságot legalább 15 nappal az időpont előtt hirdetmény útján tájékoztatni kell.

(5) A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

27. § (1)¹⁰ A települési képviselőt az Mötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik.

(2) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen az Mötv vonatkozó rendelkezései szerint esküt tesz.

(3) A képviselő - tevékenysége során - hivatalos személyként jár el.

(4) A képviselők több jogai és kötelezettségei azonosak.

28. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladat ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságot hoz létre.

(2) A képviselőtestület az alábbi állandó bizottságot hozza létre: Ügyrendi, Igazgatási és Összeférhetetlenségi Bizottság (továbbiakban: Bizottság), létszáma: 3 fő.

(3) A bizottság tagjaira az Mötv. képviselő-testület bizottságaira vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(4) A bizottság működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.

(5) A Bizottság feladata a települési képviselők vagyon-nyilatkozatainak nyilvántartása, és az összeférhetetlenségi ügyek vizsgálata, az önkormányzati rendeletek hatályosulásának ellenőrzése, titkos szavazás lebonyolításával járó feladatok elvégzése.

(6) A bizottság a belső működési szabályait - az Mötv. és az SZMSZ keretei között - maga állapítja meg.

(7) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Jutai Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

29. § (1) A polgármester a tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozat-képessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekinthető. A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.

(3) A Polgármester az Mötv. 65. § és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai:

(4) A Polgármester fogadóórája minden héten hétfő 8 00 – 10 00 óra, szerdán 14 00 - 16 00 óra.

30. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére. munkájának segítésére egy alpolgármestert választ a képviselő-testület tagjai közül.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatás látja el feladatait.

(3) A polgármestert helyettesítő alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

31. § (1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Juta Község Önkormányzata Képviselő-testületével, Magyaregres Községi Önkormányzat Képviselő-testületével. Somodor Községi Önkormányzat Képviselő-testületével, Somogyaszaló Községi Önkormányzat Képviselő-testületével. Kaposfő Község Önkormányzata Képviselő-testületével közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A hivatal elnevezése: Jutai Közös Önkormányzati Hivatal. A hivatal székhelye: Juta, Hősök tere 8.

(2) A hivatal megalakításának ideje: 2013. január 1.

(3) A hivatal létszámát, szervezeti felépítését, működését a hivatalt alapító együttműködési megállapodás rögzíti.

32. § (1) A közös önkormányzati hivatal vezetője a jegyző.

(2) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(3) A jegyző kinevezése az Mötv. 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.

(4) A jegyző az Mötv. 81 §. (3) bekezdésében felsoroltakon kívüli feladatai: tájékoztatást nyújt a testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól; gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről; biztosítja az önkormányzati rendeletek, és határozatok érintettekkel való megismertetését, a képviselő testület döntéseiről nyilvántartást vezet: a bizottság döntéseiről nyilvántartást vezet; gondoskodik a módosított rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról; gondoskodik a rendeletek helyben szokásos módon történő kifüggesztéséről.

(5) Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82. § (5) bekezdése határozza meg.

(6) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezd időpontjától számított legfeljebb 6 hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátásár a polgármester a Közös Önkormányzati Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.

33. § (1) Az önkormányzatok feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület megyei közgyűléssel és más települések képviselő testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel és közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat.

(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló szellemi és anyagi/ eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok /közügyek/ megoldására irányulnak.

(3) A társulások célja és rendeltetése:

(4) A koordináció főbb módszerei:

34. § (1) A polgármester az alakuló ülést követő 6 hónapon belül – a testület megbízásának időtartamára - gazdasági programot terjeszt a képviselő-testület elé.

(2) A gazdasági program tartalmazza a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait és feladatait.

(3) A program azokat a helyi közügyeket, közszolgáltatásokat is rögzíti, amelyekben a feladatokat vállaló önszerveződő közösségek és vállalkozások támogatást kapnak a képviselő-testülettől.

35. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el.

(3) A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről Társulás útján gondoskodik.

36. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével hatályát veszti az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 12/2014.(XI.14.) önkormányzati rendelete.