1. § E rendelet célja Magyaregres Község településképének, épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. § (1) A helyi védelem célja Magyaregres községnek és környezetének, az építészeti és táji, valamint az épített környezettel összefüggő természeti elemek jellegzetességeinek, hagyományos megjelenésének megőrzése a jövő nemzedéke számára.

(2) Helyi területi védelmet kell biztosítani a község azon összefüggő hagyományt őrző építészeti arculatára és szerkezetére, ill. azok részeire, amelyek a település történelmi korszakokon átívelő karakterét képviselik, valamint az olyan településrészekre, terekre, utcákra, épületcsoportokra, utcaképileg egységes utcaszakaszokra, ahol jelentős számban találhatók a település vagy településkép arculatát meghatározó épületek, építmények. Helyi Területi védelmet kell biztosítani Továbbá a táji értéket képviselő hasonló szerepet betöltő parkokra, fasorokra, erdőkre, továbbá és zöldterületekre, valamint zöldfelületekre is.

(3) A táji értékek részletes szabályait az önkormányzat helyi természetvédelemről és környezetvédelemről szóló rendelete tartalmazza.

(4) Egyedi védelem biztosítható az épület vagy építmény teljes tömegére, részleteire, a hozzá tartozó földrészletre és az épület vagy építmény valamely részértékére. Helyi egyedi védelemben részesíthetők a köztéri műalkotások, illetve szakrális építmények is.

3. § E rendelet alkalmazásában:

4. § Helyi érték minden olyan településtörténeti, helyi építészeti, néprajzi, ipartörténeti, művészeti, ökológiai szempontból jelentős egyedi vagy együttes alkotás, vagy annak része, valamint az ezeket körülvevő építészeti környezet, amely országos műemléki védettség alatt nem áll, vagy olyan táji alkotó elem, amely országos természetvédelem alatt nem áll.

5. § A helyi védelem feladata megőrizni és a lakosságot megismertetni mindazon értékekkel, amelyek külön jogszabályok alapján nem állnak védelem alatt, és amelyeket Magyaregres Községi Önkormányzat Képviselő-testülete különösen településtörténeti, helyi építészeti, néprajzi, ipartörténeti, művészi, ökológiai és táji értéke miatt védendőnek minősít.

6. § (1) A helyi védelem területi vagy egyedi lehet.

(2) A helyi területi védelem a település és környezetének egészére vagy összefüggő részére kiterjedő

(3) A helyi egyedi védelem a település egyes jellegzetes, művészeti értelemben értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó

7. § Magyaregres község helyi védelemmel érintett értékeit az 1. melléklet és a 4. melléklet tartalmazza.

8. § (1) A védetté nyilvánítást vagy annak megszüntetését bármely jogi vagy természetes személy írásban kezdeményezheti a polgármesternél.

(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó javaslathoz mellékelni kell legalább:

(3) A megszüntetésre vonatkozó javaslathoz mellékelni kell legalább:

(4) A hiányosan benyújtott javaslatokra, kezdeményezésekre a polgármester hiánypótlást ír ki 15 napos határidővel. A hiánytalanul benyújtott javaslatot a polgármester a Képviselő-testület elé terjeszti.

(5) Amennyiben a Képviselő-testület megalapozottnak tartja a helyi védelem alá helyezésre, vagy annak megszüntetésére vonatkozó javaslatot, jogosultsággal rendelkező szaktervező által készített értékvizsgálatot készíttet.

(6) Az (5) bekezdés szerinti értékvizsgálatot a Kezdeményező is elkészíttetheti és mellékelheti a helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére irányuló javaslatához.

(7) Épület helyi védelem alá helyezése vagy megszüntetése előtt tartószerkezeti szakvélemény készítése szükséges az építmény tartószerkezeti állapotának felméréséhez.

9. § A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszűnéséről tájékoztató levélben értesíteni kell az érintett ingatlan tulajdonosait, a kezdeményezőt, az illetékes építésügyi hatóságot és a kulturális örökségvédelmi hatóságot.

10. § A helyi védelem alá helyezést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet a helyi védelem alcím alatti szabályai szerint, az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.

11. § A helyi védett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.

12. § A nyilvántartás tartalma:

13. § A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelessége. A védett érték károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van.

14. § A védett helyi művi érték tulajdonosának az érték megóvása érdekében az önkormányzat anyagi támogatást nem biztosít.

15. § (1) A településképi szempontból meghatározó területeket e rendelet 2. mellékletében szereplő térkép ábrázolja.

(2) Magyaregres településképi szempontból meghatározó területei:

16. § (1) A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 1. melléklete alapján a község területén a (2)–(5) bekezdés szerinti területek lehatároltak.

(2) Műemléki védelem alatt álló épületek és köztéri alkotások és a műemléki környezet területe, melyek nyilvántartását e rendelet 1. függeléke tartalmazza.

(3) Helyi jelentőségű védett értékek területe, melyek nyilvántartását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(4) helyi építészeti védelem alatt álló épületek, köztéri alkotások, síremlékek, melyek nyilvántartását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(5) Az országos ökológiai hálózat elemei:

(6) Helyi jelentőségű természetvédelmi területek, melyek nyilvántartását e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

17. § (1) A község területén az építményekre – amennyiben a településképi szempontból meghatározó területekre és a helyi védelemmel érintett területekre vonatkozó előírások másként nem rendelkeznek – a (2)–(10) bekezdésben foglalt követelményeket kell figyelembe venni.

(2) A hagyományos népi építészeti karakternek megfelelő tömegű, oromfalas, vagy félkontyos, de nem archaizáló épület, az illeszkedés szabályainak megtartása mellett a településen elhelyezhető.

(3) Tornácos épület az egész közigazgatási területen elhelyezhető.

(4) Építmények homlokzatán a környezettől elütő színezés csak akkor alkalmazható, ha a funkció indokolja.

(5) A tetőszerkezet héjalásánál természetes színű égetett agyag- vagy betoncserepet, vagy minőségi anyagból készült, környezetéhez illeszkedő színű lemezfedést (korcolt vagy cserepeslemez) kell alkalmazni. Hullámpala, műanyag vagy bitumenes hullámlemezfedés csak melléképítménynél, vagy főfunkciójú épület esetében állagmegóvás céljából ideiglenes jelleggel (maximum 6 hónap) használható.

(6) Egy építészeti egység (pl ikerház, több lakásos épület) utcáról ortogonálisan látható és egy építészeti egységet képező homlokzatát csak egyszerre, vagy pedig a felújítással nem érintett homlokzati részhez, vagy annak eredeti állapotához teljes mértékben illeszkedően kell felújítani. A felújítás minden esetben az eredeti épület jellegének megfelelően történjen.

(7) Épület nyílászárójának cseréjekor, közterületről látható nyílászáró esetén vagy az építéskori eredeti nyílászáró karakterének megfelelő nyílászárót, vagy az épület építészeti karakteréhez illeszkedő nyílászárót szabad beépíteni.

(8) Amennyiben az új, vagy átépülő épület utcafronti vagy oldalkerti homlokzata tagolatlan, vagy látványban egy felületként jelenik meg, úgy az nem lehet szélesebb, mint 8 méter.

(9) Konténerház, mobilház az egész közigazgatási területen nem helyezhető el.

(10) Növényzet kiirtása, 40 cm átmérőjű törzs feletti fák kivágása településképi szakmai konzultációhoz kötött. Minden ilyen kivágott fa után egy új fa ültetendő.

18. § (1) Építészeti örökség karakterű területen az általános előírásokon túl az alábbi előírásokat kell betartani.

(2) Az épületek jellemző tetőhajlásszöge 35-45 fok közötti lehet. Amennyiben a meglévő épület jellemző tetőhajlásszöge ettől eltér, a bővítés tetőhajlásszöge lehet ezzel megegyező mértékű.

(3) Többszörösen összetett tetőforma nem alakítható ki, de a meglévő összetett tetőforma felújítható.

(4) Több épülettömegből álló fő rendeltetésű épület alacsonyabb, utcafronti épülettömege csak magas tetős kialakítású lehet, 35-45 fok közötti tetőhajlásszöggel.

(5) Az utcai kerítés magassága legfeljebb 1,5 m lehet, szerkezete áttört kialakítású lehet.

(6) Új, tetősíkból kiugró tetőablak nem alakítható ki.

19. § (1) Átalakuló településrész karakterű területen az általános előírásokon túl az alábbi előírásokat kell betartani.

(2) Az épületek jellemző tetőhajlásszöge 35-45 fok közötti lehet. Amennyiben a meglévő épület jellemző tetőhajlásszöge ettől eltér, a bővítés tetőhajlásszöge lehet ezzel megegyező mértékű.

(3) Több épülettömegből álló fő rendeltetésű épület alacsonyabb, utcafronti épülettömege csak magas tetős kialakítású lehet, 35-45 fok közötti tetőhajlásszöggel.

(4) Az utcai kerítés magassága legfeljebb 1,5 m lehet, szerkezete áttört kialakítású lehet.

20. § (1) Kis-Perjés (Új beépítés) karakterű területen az általános előírásokon túl az alábbi előírásokat kell betartani.

(2) Az építményeken lapostető kialakítása is megengedett.

(3) Az utcai kerítés magassága legfeljebb 1,5 m lehet.

21. § (1) Különleges kezelést igénylő területek a temető és a volt TSZ major területe, melyek egymástól is elkülönülő, egyedi megjelenésű területek.

(2) A különleges kezelést igénylő területeken (temető, volt TSZ major területe) az általános előírásokon túl az alábbi előírásokat kell betartani.

(3) A volt TSZ major területén csarnoképület is elhelyezhető. A tetőfedés anyaga lemezfedés is lehet, a tető hajlásszöge a technológiai kialakításnak megfelelően megengedett.

(4) A temető területén és a kerítésen reklám, reklámhordozó nem helyezhető el. Csak hagyományos tömegformálású épület építhető. A padok, egyéb utcabútorok egységes megjelenésűek lehetnek.

(5) Különleges kezelést igénylő területeken tömör kerítés nem létesíthető.

22. § (1) Szőlőhegy karakterű területen az általános előírásokon túl az alábbi előírásokat kell betartani.

(2) Az építési folyamat (tervezés és építési tevékenység) során figyelmet kell fordítani az építmények tájba illesztésére, a természetes, természeti környezetbe illő anyaghasználatra.

(3) A területen a táj jellegét megváltoztató, a tájképet károsító (közmű, közlekedési) létesítmény nem helyezhető el, tájképet romboló, tájsebet okozó tevékenység nem végezhető.

(4) Az épületek jellemző tetőhajlásszöge 35-45 fok közötti lehet. Amennyiben a meglévő épület jellemző tetőhajlásszöge ettől eltér, a bővítés tetőhajlásszöge lehet ezzel megegyező mértékű.

(5) Kerítés csak áttört, lábazat nélküli kialakítású lehet.

(6) Településképet befolyásoló, őshonos faállomány építési tevékenység végzése miatt nem ritkítható, egészséges őshonos fa nem vágható ki.

23. § (1) Közkert, közpark karakterű területen az általános előírásokon túl az alábbi előírásokat kell betartani.

(2) Közpark, közkert csak egységes megjelenésben alakítható ki. Egy közparkon, közkerten belül eltérő anyaghasználatú burkolást, vagy eltérő színű, formájú térkő burkolatot kialakítani nem lehet, kivéve, ha együtt egységes megjelenést eredményeznek.

(3) Utcabútorzat, közvilágítási rendszer (kandeláberek) egységes arculattal alakíthatók ki.

(4) Utcabútorok, játékok a meglévőkkel megegyező kinézetben pótolhatók. Játszótéri elemeknek, új játékoknak karakterükben illeszkedniük kell a meglévő játékokhoz.

(5) Településképet befolyásoló, őshonos faállomány építési tevékenység végzése miatt nem ritkítható, egészséges őshonos fa nem vágható ki.

24. § (1) Erdő, fás területek karakterű területen az általános előírásokon túl az alábbi előírásokat kell betartani.

(2) Az építési folyamat (tervezés és építési tevékenység) során figyelmet kell fordítani az építmények tájba illesztésére, a természetes, természeti környezetbe illő anyaghasználatra.

(3) A területen a táj jellegét megváltoztató, a tájképet károsító (közmű, közlekedési) létesítmény nem helyezhető el, tájképet, táj egységes megjelenését romboló, tájsebet okozó tevékenység nem végezhető.

(4) Településképet befolyásoló, őshonos faállomány építési tevékenység végzése miatt nem ritkítható, egészséges őshonos fa nem vágható ki.

25. § (1) Mezőgazdasági területek karakterű területen az általános előírásokon túl az alábbi előírásokat kell betartani.

(2) Az építési folyamat (tervezés és építési tevékenység) során figyelmet kell fordítani az építmények tájba illesztésére, a természetes, természeti környezetbe illő anyaghasználatra.

(3) A területen a táj jellegét megváltoztató, a tájképet károsító (közmű, közlekedési) létesítmény nem helyezhető el, tájképet, táj egységes megjelenését romboló, tájsebet okozó tevékenység nem végezhető.

26. § (1) Vízfelület karakterű területen az általános előírásokon túl az alábbi előírásokat kell betartani.

(2) Vízfelület karakteren a természetközeli megjelenést veszélyeztető, a természetközeli megjelenést befolyásoló építmény nem építhető.

(3) Vízfelületen épület nem helyezhető el.

(4) Stég, kikötő, híd a magasabb szintű jogszabályok előírásai alapján akkor építhető vagy bővíthető, ha illeszkedik (szín, anyaghasználat, méret) a környezetében található építményekhez. Robosztus, tájidegen műtárgy nem építhető. Meglévő kikötő és stég csak a partszakasz mentén bővíthető. Új stég a szomszédos stégekhez képest nem nyúlhat be a parttól mélyebbre.

(5) A partszakasz vízkárelhárításán és partvédelemmel összefüggő építési tevékenységen kívüli a vízpart mederlap burkolása nem megengedett.

(6) Vízfelületen, vízfelület határán kerítés nem létesíthető.

27. § (1) Közlekedési karakterű területen az általános előírásokon túl az alábbi előírásokat kell betartani.

(2) Meglévő útburkolat helyreállítása, részleges javítása során az új burkolati szakasz a meglévővel azonos anyag- és színhasználatban kivitelezhető.

(3) Építési telkek, telkek csapadékvíz-elvezetésének közterületre történő kivezetése vagy az építési telkek, telkek közműellátása miatt burkolatot feltörni az önkormányzattal történt egyeztetést követően csak az elvégzendő munkákhoz szükséges mértékben lehetséges, és a pótlása (helyreállítása) a feltört burkolattal színben, anyagában (térkő esetén formájában is) megegyező burkolással lehetséges. A burkolás nélküli ideiglenes állapotot 3 hónapon belül meg kell szüntetni. Amennyiben a műszaki állapot ezt nem engedi, a polgármester fenti határidőt egyedileg megállapított határidővel meghosszabbíthatja.

(4) Közműépítés, útépítés miatt fa csak akkor vágható ki, ha más műszaki megoldás nem lehetséges. Legalább 15 cm törzsátmérőjű fa kivágása esetén őshonos fát kell ültetni a település egy közterületi ingatlanán, a polgármesterrel történt egyeztetést követően.

(5) Utcanévtáblák egységes arculatban helyezhetők el.

(6) Buszváró a közigazgatási területen egységes arculatban létesíthető. Buszváró tömegformálása hagyományos lehet, tartószerkezete falazott vagy fa. Pillérek, oszlopok, üvegfelületek kialakítása megengedett. A magastető félnyeregtető vagy nyeregtető lehet. Hullámpala, műanyag vagy bitumenes hullámlemezfedés nem megengedett.

28. § Műemléki védelem alatt álló épületekre, köztéri alkotásokra, valamint a műemléki környezet területére a vonatkozó magasabb szintű jogszabályok előírásait kell betartani.

29. § (1) Helyi egyedi védettségű építményekre vonatkozó egyedi építészeti követelményeket a (2)–(9) bekezdés tartalmazza.

(2) Helyi védelem alatt álló épület esetén a védettség nem zárja ki az épület korszerűsítését, átalakítását, bővítését, de az épület eredeti karakterét meg kell őrizni.

(3) A tetőtér beépítésénél nem alkalmazható a tető síkjából kiugró ablak. A meglévő, tetősíkból kiugró ablak megtartható, felújítható, de új nem létesíthető.

(4) Oldalirányú bővítés esetén az eredeti, helyi védelem alatt álló épület tömegformálása hangsúlyosabb legyen a bővítésnél. Az utcára merőleges tetőgerincű oromfalas épület esetén annak oldalszárnyas bővítése esetén utcai vetülete nem lehet szélesebb a főépület szélességénél.

(5) A bővítmény gerincmagassága nem lehet magasabb az eredeti épület gerincmagasságánál.

(6) Az épületen reklám, hirdetés nem helyezhető el, kivéve cégért vagy cégfeliratot. A cégér, cégfelirat az építészeti tagozatot nem takarhatja és a homlokzat harmonikus egységét nem ronthatja.

(7) Az épületen épületgépészeti berendezés kültéri egysége közterületről nem láthatóan, valamint az építészeti értéket nem zavaró módon helyezhető el.

(8) Az épület részleges bontása csak akkor lehetséges, ha a védettséget hordozó érték nem sérül.

(9) Helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény külső színezése, festése településképi szakmai konzultációhoz kötött.

30. § (1) Az országos ökológiai hálózat területét érintő, településképet befolyásoló építési tevékenység az országos előírásokon túl csak a (2)–(5) bekezdés szerint lehet.

(2) Az építési tevékenység során fokozott figyelmet kell fordítani az építmények tájba illesztésére, a természetes, természeti környezetbe illő anyaghasználatra.

(3) Előnyben kell részesíteni a tájegységre jellemző természetes építőanyagokat (fa, égetett agyagcserép).

(4) Tetőfedésre bitumenes zsindely, hullámpala, műanyag vagy bitumenes hullámlemezfedés nem használható.

(5) A területen a táj jellegét megváltoztató, a tájképet hátrányosan megváltoztató (közmű, közlekedési) létesítmény nem helyezhető el, tájképet romboló, tájsebet okozó tevékenység nem végezhető.

(6) Ökológiailag, vagy tájképileg értékes növényzet kiirtása, fák kivágása településképi szakmai konzultációhoz kötött.

31. § (1) Helyi jelentőségű természetvédelmi területeken építési tevékenység a (2)-(5) előírások betartásával lehet.

(2) Az építési tevékenység során fokozott figyelmet kell fordítani az építmények tájba illesztésére, a természetes, természeti környezetbe illő anyaghasználatra.

(3) Előnyben kell részesíteni a tájegységre jellemző természetes építőanyagokat (fa, égetett agyagcserép).

(4) Tetőfedésre bitumenes zsindely, hullámpala, műanyag vagy bitumenes hullámlemezfedés nem használható.

(5) A területen a táj jellegét megváltoztató, a tájképet hátrányosan megváltoztató (közmű, közlekedési) létesítmény nem helyezhető el, tájképet romboló, tájsebet okozó tevékenység nem végezhető.

(6) Ökológiailag, vagy tájképileg értékes növényzet kiirtása, fák kivágása településképi szakmai konzultációhoz kötött.

32. § (1) Az épületek homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét az épület stílusához igazítva lehet kiválasztani.

(2) Közmű, hírközlési berendezés és klímaberendezés kültéri egysége, gáznyomás-szabályozó, gázmérő és gázvezeték az épület alárendeltebb homlokzatára vagy a kerítésbe építve helyezhető el.

(3) Távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületen csak akkor helyezhető el, ha műszakilag feltétlenül szükséges.

(4) Napelemes panel, napkollektor csak az épület tetősíkján helyezhető el, a tetősíkkal azonosan. Az utcai tetőfelületen a napelemes pikkelyes tetőfedés kivételével nem helyezhető el napelem, napkollektor, kivéve, ha műszakilag másképp nem megoldható.

(5) Új épület és jelentős átalakítással, bővítéssel történő építés elektromos bekötése csak földkábellel csatlakozhat a gerincvezetékhez.

33. § (1) A település teljes közigazgatási területén minden meglévő, a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és hírközlési sajátos építmény és műtárgy mindaddig megtartható, amíg jelentős felújításuk (például vezetékcseréjük) vagy átalakításuk nem válik szükségessé.

(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és hírközlési sajátos építmények és műtárgyak jelentős felújítása (például vezetékcseréje) vagy átalakítása során már csak felszín alatti vezetékhálózat létesülhet.

(3) A településképi szempontból fokozott védelem alatt álló területen az energiaellátás , hírközlés nyomvonalas létesítményeit föld alatt kell elhelyezni.

(4) A településképi szempontból kiemelt területeken és azok 50 m-es környezetében, valamint az Építészeti örökség, az Átalakuló településrész, Kis-Perjés (Új beépítés) karakterű területeken és azok 50 m-es környezetében a teljes település ellátását biztosító felszíni elektronikus hírközlési, egyéb gépészeti-közműszolgáltatói sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése nem lehetséges.

(5) A településképi szempontból fokozott védelem alatt álló területeken víztorony nem helyezhető el.

(6) A település energiaellátásának nyomvonalas létesítményei elhelyezhetők, de törekedni kell a felszín alatti elhelyezésre, új oszlopsor nem létesíthető.

(7) A településen nyomvonalas hírközlési létesítmények elhelyezhetők, de törekedni kell a felszín alatti elhelyezésre.

(8) A település ellátásához szükséges közmű műtárgyak (transzformátor, kapcsolószekrény, gáznyomás szabályozó, szennyvízátemelő) a közterület látványát nem zavaró módon, növényzettel takartan helyezhetők el.

34. § (1) A település közigazgatási területén reklámok és reklámhordozók elhelyezése, közzététele a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény és a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet, illetve e rendelet előírásainak megfelelően lehetséges.

(2) A település területén csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, reklámhordozó, tájékoztató-információs rendszer (pl. közterületi hirdetőtáblák, utcanév táblák) helyezhető el.

(3) Tájékoztató-információs rendszer kialakításánál törekedni kell az egységes arculati megjelenésre.

(4) A településképi szempontból kiemelt területeken reklámhordozó a védett érték védelmére és megőrzésére való tekintettel, csak a feltétlenül szükséges mértékig helyezhető el.

(5) Óriásplakát a település belterületén nem helyezhető el.

(6) Közterületi utcabútor nem használható hirdetési célokra.

(7) Települési rendezvény közterületi hirdetésére egyedi térkompozíció, molinó, reklámhordozó átmeneti időre, a települési önkormányzattal egyeztetett időtartamra és feltételekkel együtt elhelyezhető.

(8) A nyilvánosság biztosítására – például az Európai Uniós, a magyar költségvetésből finanszírozott vagy társfinanszírozott, vagy egyéb támogatási forrásban részesülő pályázatok megvalósulására és megvalósítására – szolgáló információs felület kihelyezése időkorlát nélkül, bármely települési területen megengedett.

35. § (1) Magánterületen saját cégfelirat, üzletfelirat, cégér, cégtábla elhelyezhető.

(2) Az épületen, építményen megjelenő cégfelirat köré szerkesztett téglalap mérete nem haladhatja meg az utcai homlokzat 10 %-át.

(3) Cégér a homlokzati felületen és arra merőlegesen helyezhető el. A cégér felülete nem haladhatja meg a 0,4 m²-t.

(4) A homlokzatra szerelt cégtábla felülete nem haladhatja meg a 0,4 m²-t.

(5) A magánterületen, de nem épületen elhelyezett saját cégtábla mérete nem haladhatja meg a 2 m²-t.

(6) Közterületen elhelyezett útbaigazítást szolgáló cégtábla vagy útbaigazítást szolgáló cégfelirat, üzletfelirat mérete nem haladhatja meg az 1,2 m²-t.

36. § A reklámhordozókat, cégéreket, cégtáblákat és tartószerkezetüket nem rozsdásodó, állékony, könnyen karbantartható anyagból kell készíteni.

37. § A 34. §-36. § alá tartozó beavatkozások településképi bejelentési kötelezettséggel járnak.

38. § (1) A településkép védelme érdekében építtető kérelmére az önkormányzati főépítész (főépítész) – illetve, ha az önkormányzat által főépítész nincs alkalmazásban, akkor a polgármester egyedi esetenkénti megbízással felhatalmazott építész, településtervező, vagy tájépítész véleménye alapján – 8 napon belül szakmai tájékoztatást ad a településképi követelményekről.

(2) Szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre a helyszínen is lefolytatható.

(3) A kérelem papír vagy elektronikus formában nyújtható be az önkormányzathoz az alábbi címre: Magyaregres Községi Önkormányzat 7441 Magyaregres, Dózsa György utca 8., email: magyaregres@kapos-net.hu

(4) A kérelmet a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező a (3) bekezdésben szereplő elérhetőségekre eljuttatva, írásban kezdeményezi. A szakmai konzultáció lefolytatása iránti kérelmet az 5. mellékletben foglalt mintának megfelelően kell benyújtani az alábbi mellékletekkel:

39. § (1) A főépítész – illetve, ha az önkormányzat által főépítész nincs alkalmazásban, akkor a polgármester egyedi esetenkénti megbízással felhatalmazott építész, településtervező, vagy tájépítész véleménye alapján – szakmai konzultációról készített emlékeztetőjéhez csatolni kell az esetlegesen bemutatott dokumentumokat (pl. vázlattervet, fotót).

(2) A konzultációkról az önkormányzati főépítész, ha főépítész nincs alkalmazásban, akkor a polgármester nyilvántartást vezet.

40. § Kötelező szakmai konzultációt tartani:

41. § Magyaregres Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 8. §-ban foglalt önkormányzati hatósági hatásköreit a polgármesterre átruházza.

42. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a településképi szempontból kiemelt területeken – kivéve régészeti területen, műemléki védelem alatt álló épületeken, műemléki környezetben – tervezett építési engedélyköteles építési tevékenység esetén az építésügyi hatósági engedélykérelem benyújtását megelőzően.

(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása során az építési tevékenységgel érintett épület településképi megjelenése, az épület természeti és épített környezethez való illeszkedése (pl. tömegformálás, anyag-, színhasználat, tetőhajlásszög, kitakarás, stb.) kerül vizsgálatra az építészeti-műszaki tervdokumentáció alapján.

(3) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása iránti kérelmet e rendelet 6. mellékletében foglalt mintának megfelelően kell benyújtani, az önkormányzat elérhetőségeire (Magyaregres Községi Önkormányzat, 7441 Magyaregres, Dózsa György u. 8., e-mail: magyaregres@kapos-net.hu) vagy a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/A. § (1) bekezdése szerint ÉTDR felületen. A kérelemhez csatolni szükséges az építési engedélyezési eljáráshoz készült tervdokumentációból legalább az alábbi munkarészeket:

(4) A településképi véleményét a polgármester a települési főépítész szakmai véleményére alapozza.

(5) A polgármester szakmai tanácsadó testületként helyi építészeti-műszaki tervtanácsot nem működtet.

(6) A polgármester véleményében

(7) A polgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét az építtetőnek vagy a kérelmezőnek.

(8) A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.

43. § A településképi bejelentési eljárást a polgármester folytatja le, az önkormányzati főépítész szakmai álláspontja alapozva.

44. § A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le rendeltetésmódosítást vagy a rendeltetési egységek számának megváltozását jelentő rendeltetésváltozások (a továbbiakban együtt: rendeltetésváltozás), továbbá a reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében.

45. § (1) A polgármester a településképi bejelentési eljárás során

(2) A településképi bejelentési eljárás iránti kérelem e rendelet 7. melléklete szerinti formanyomtatványon nyújtható be papír alapon vagy elektronikusan az önkormányzat elérhetőségeire (Magyaregres Községi Önkormányzat 7441 Magyaregres, Dózsa György utca 8., email: magyaregres@kapos-net.hu). A kérelemhez csatolni szükséges a:

(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és az önkormányzat a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem tiltja meg vagy az eljárást nem szünteti meg.

(4) A településképi bejelentési eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerinti jogszerű hallgatásnak van helye.

46. § (1) A polgármester a reklám és reklámhordozó elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatást

(2) Ha a rendeltetésváltozás megfelel a kapcsolódó összes magasabb rendű jogszabálynak, továbbá a helyi építési szabályzatban foglalt követelményeknek és a településképi előírásoknak, a polgármester kérelemre - az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetés céljából - 15 napon belül hatósági bizonyítványt állít ki az építmény, valamint az építményen belüli önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosításáról és új rendeltetéséről, valamint az építmény rendeltetési egységei számának megváltozásáról és az új rendeltetésszámáról.

47. § (1) Településképi követelmény megszegésének minősül

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetekben az önkormányzat a figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

(3) A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén, az önkormányzat településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel - a településképi követelmények érvényesítése, a rendeltetésváltozás esetén a helyi építés szabályzat előírásainak teljesítése érdekében az ingatlan tulajdonosát az előírások betartására kötelezi, egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi. A településkép-védelmi bírság közigazgatási bírságnak minősül, amelynek mértéke 10.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedhet.

(4) A (3) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén helyszíni bírság is alkalmazható.

(5) A településkép-védelmi bírság az önkormányzat bevételét képezi. A meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.

48. § Hatályát veszti a településkép védelméről szóló 8/2019 (VII.10.) önkormányzati rendelet.

49. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.