Szorosad Község Képviselő-testületének
7/2003. (VIII.15.) számú rendelete

a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Szorosad Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelmérôl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által a gyermekek részére nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátásokról, illetve az önkormányzat által biztosított, személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja.

A rendelet célja

1. §

A rendelet célja, hogy a Gyvt. által megállapított, a gyermekek védelmét szolgáló ellátási formák alkalmazásához – a helyi sajátosságokat figyelembevéve – a feltételrendszert és eljárásokat szabályozza.

A rendelet hatálya

2. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed Szorosad község közigazgatási területén lakóhellyel rendelkezô

– magyar állampolgárságú,

– állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkezô bevándorolt,

– a magyar hatóságok által menekültként elismert gyerekekre és fiatal felnôttekre, valamint

   szüleikre.

(2) E rendeletet kell alkalmazni az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a község területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyerekek esetében is, ha az intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

(3) Az önkormányzat – lakóhelytôl függetlenül – rendkívüli gyermekvédelmi támogatást biztosít a község közigazgatási területén tartózkodó, arra rászoruló gyermek részére, feltéve, ha ennek hiányában a késedelem a gyermek életét, testi épségét veszélyeztetné.

Ellátási formák

3. §

A gyermekek védelmét az önkormányzat pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokkal biztosítja az alábbiak szerint:

a) pénzbeli és természetbeli ellátások:

– rendszeres gyermekvédelmi támogatás,

– rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,

– tankönyvtámogatás,

– gyermekek karácsonyi támogatása,

b) személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások:

– gyermekjóléti szolgálat,

– gyermekek napközbeni ellátása érdekében mûködtetett óvoda, általános iskolai napközi.

Értelmező rendelkezések

4. §

E rendelet alkalmazásában

a) gyermek: a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 12. § (2) bekezdése szerinti kiskorú,

b) fiatalkorú: az a személy, aki a szabálysértés vagy a bűncselekmény elkövetésekor 14. évét betöltötte, de 18. évét még nem,

c) fiatal felnőtt: az a nagykorú személy, aki a 24. évét nem töltötte be,

d) a gyermek hozzátartozói: a vér szerinti és az örökbe fogadó szülők (a továbbiakban együtt: szülő), a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, a nagyszülő házastársa, a nagyszülő testvére, a dédszülő, a testvér, a testvér házastársa, a saját gyermek,

e) a gyermek közeli hozzátartozói: ha e törvény másképp nem rendelkezik, a szülő, a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, testvér, a saját gyermek,

f) a gyermek tartására köteles személy: a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 61. §-a (4) bekezdésében és 62. §-a (1) bekezdésében, a Csjt. 69/A. §-ában, valamint a 69/D. § (2) bekezdésében meghatározott személy,

g) gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység: a gyermekjóléti alapellátás, illetve a gyermekvédelmi szakellátás keretében - működési engedéllyel - végzett tevékenység, függetlenül a feladatellátás e törvényben nevesített formájától és módjától; a szolgáltató tevékenység célja a gyermekjólétnek, azaz a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, személyi, vagyoni és egyéb jogainak biztosítása,

h) gyermeki jogok: a Magyar Köztársaság Alkotmányában, a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvényben és más törvényekben megfogalmazott, a gyermeket megillető jogok összessége,

i) ellátás: jogszabályban meghatározott pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó alapellátás és szakellátás,

j) természetbeni ellátás: olyan támogatás, amellyel a gyermeket alapvető szükségleteinek kielégítésében az állam (önkormányzat) anyagi javak biztosításával, szolgáltatások kifizetésével és nyújtásával segíti,

k) gyámhatóság: a települési önkormányzat jegyzője és a gyámhivatal,

l) gyámügy: a jogszabály által a gyámhatóság feladat- és hatáskörébe utalt ügyek köre,

m) gyermekvédelmi gondoskodás: az e törvényben meghatározottak szerint elrendelt hatósági intézkedésen alapuló ellátás és védelem,

n) veszélyeztetettség: olyan - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult - állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza,

o) várandós anya szociális válsághelyzete: olyan családi, környezeti, társadalmi helyzet vagy ezek következtében kialakult állapot, amely a várandós anya testi vagy lelki megrendülését, társadalmi ellehetetlenülését okozza, és ezáltal veszélyezteti a gyermek egészséges megszületését,

p) tartós betegség: azon kórforma, amely a külön jogszabályban meghatározott magasabb összegű családi pótlékra jogosít,

r) jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározattak,

s) fenntartó: az a természetes vagy jogi személy (különösen helyi önkormányzat, állami szerv, kisebbségi önkormányzat, egyházi jogi személy, alapítvány, közalapítvány, közhasznú társaság, egyesület), illetve ezek jogi személyiség nélküli társasága, aki, illetve amely e törvényben és más jogszabályban meghatározott feltételek szerint gondoskodik a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység biztosításához szükséges feltételekről. Ha jogszabály másképp nem rendelkezik az egyházi fenntartóra, a nem állami fenntartóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni,

t) természetes személyazonosító adat: az érintett személy családi és utóneve(i), leánykori családi és utóneve(i), neme, születési helye és ideje, anyja leánykori családi és utóneve(i), állampolgársága, illetőleg bevándorolt vagy menekült jogállása, lakó- és tartózkodási helye (a továbbiakban együtt: személyazonosító adat),

u) intézmény: az e törvényben meghatározott gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző szervezet vagy annak szakmailag önálló szervezeti egysége, amely a rá vonatkozó külön jogszabályban foglaltak alapján jön létre, legalább három főt foglalkoztat teljes munkaidőben, és tevékenysége működési engedélyköteles. Ha e törvény másképp nem rendelkezik, az intézmény fogalmát kell megfelelően alkalmazni a helyettes szülői, illetve nevelőszülői hálózatra is,

v) működtető: az a természetes személy, jogi személy, illetve ezek jogi személyiség nélküli társasága, aki, illetve amely a fenntartó által biztosított működési feltételek között a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet szervezi,

z) rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem.

Pénzbeli  ellátások

Rendszeres gyermekvédelmi támogatás

5. §

    (1) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás célja a szociálisan hátrányos helyzetben lévő családok anyagi támogatása a gyermek családi környezetben történő ellátásának elősegítése, illetve a gyermek családból történő kiemelésének megelőzése érdekében.

(2) A képviselő-testület a gyermeket rendszeres támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) és a családban történő nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a (7) bekezdésben meghatározott értéket.

(3) Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a Gyvt. 131. § (2) bekezdését kell alkalmazni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott összeg számításánál - a kérelem benyújtása időpontjában - közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni

a) a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,

b) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket,

c) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató gyermeket,

d) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos (a továbbiakban: tartósan beteg, illetőleg fogyatékos) gyermeket,

e) az a)-d) pontokba nem tartozó, a Csjt. alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.

(5) A kérelemben, valamint a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok valódisága környezettanulmány készítésével vizsgálható. A jogosultság elbírálásánál a vagyoni helyzet vizsgálatára akkor kerül sor, ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy a környezettanulmány megállapításai alapján a gyermeket gondozó család életkörülményei nem felelnek meg a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatoknak.

(6) A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a (4) bekezdésben meghatározott közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára.

(7) Az (5)-(6) bekezdés alkalmazása során vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, gépi meghajtású termelő- és munkaeszközt, vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban

a) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének huszonötszörösét, vagy

b) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenötszörösét

meghaladja, és amelynek hasznosítása nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkező megélhetésének feltételeit. Nem tekinthető vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

    (8) A rendszeres támogatás iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a Körjegyzőség Hivatalánál terjesztheti elő.

(9) A rendszeres támogatás havi összege - gyermekenként - 2003. évben 4600 forint. A 2003. évet követően a rendszeres támogatás összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 százalékával.

(3) Ha a rendszeres támogatást jogerősen megállapították, az a kérelem benyújtásától esedékes azzal, hogy ha a kérelmet

a) a tárgyhónap tizenötödikéig nyújtották be, a támogatás teljes összegét,

b) a tárgyhónap tizenötödikét követően nyújtották be, a támogatás ötven százalékát

kell kifizetni.

(10) A rendszeres támogatásra való jogosultság feltételeit - a Gyvt 19. §-ában meghatározottak alapulvételével – a képviselő-testület évente legalább egyszer felülvizsgálja. A folyósítás időtartama a feltételek fennállásáig tart. Ha a rendszeres támogatásra való jogosultság megszűnik, az a jogosultság megszűnésének hónapjáig esedékes azzal, hogy ha a megszűnés

a) a tárgyhónap tizenötödikéig következik be, a támogatás ötven százalékát,

b) a tárgyhónap tizenötödikét követően következik be, a támogatás teljes összegét

kell kifizetni.

(11) A feltételek fennállása esetén a rendszeres támogatás a gyermek nagykorúvá válása esetén is megállapítható, illetve a már megállapított támogatás továbbfolyósítható addig az időpontig, ameddig a gyermek nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat, de legfeljebb huszonharmadik évének betöltéséig.

(12) A feltételek fennállása esetén a rendszeres támogatás a gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható, illetve a már megállapított támogatás tovább folyósítható, ha a jogosult felsőfokú iskola nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be. Házasságkötés esetén a rendszeres támogatás csak akkor szüntethető meg, ha a jogosult házasságkötése szerinti új családban az egy főre jutó jövedelem összege, illetve vagyon értéke meghaladja a Gyvt. 19. § (2) bekezdésében meghatározott jövedelemhatárt, illetve vagyon értékét.

(13) Ha a jogosult nagykorúvá válik, részére a rendszeres támogatást saját jogán kell folyósítani.

(14) A Gyvt. 19. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén emelt összegű rendszeres támogatás illeti meg azt az adóköteles jövedelemmel nem rendelkező, tartásra köteles, nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesülő hozzátartozót, akit a gyámhivatal a gyermek gyámjául rendelt. Az emelt összegű rendszeres támogatás havi összege - gyermekenként - 2003. évben 9200 forint. A 2003. évet követően az emelt összegű rendszeres támogatás összegének emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt.

(15) Azon tanulói vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkező gyermek után, akire tekintettel a tárgyév június hónapjában rendszeres támogatást folyósítanak - kormányrendeletben meghatározott mértékű - egyszeri támogatás jár. Az egyszeri támogatás összegét a június hónapban esedékes rendszeres támogatás folyósításával egyidejűleg kell kifizetni.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

6. §

   (1) A képviselő-testület a gyermeket rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti (a továbbiakban: rendkívüli támogatás), ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások - különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás - miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) A rendkívüli támogatás iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a Körjegyzőség Hivatalánál terjesztheti elő.

(4) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás adható annak a gyermeknek és fiatal felnőttnek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.

(5) Fiatal felnőtt részére az (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően csak abban az esetben állapítható meg rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul.

(6) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege egyszeri alkalommal nem haladhatja meg a 10.000 forintot.

(7) Egy naptári éven belül ugyanaz a gyermek, fiatal felnőtt legfeljebb 30.000 forint erejéig részesíthető rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban.

(8) Az a gyermek, fiatal felnőtt akinek rendszeres gyermekvédelmi támogatást állapítottak meg, egy naptári éven belül csak legfeljebb 20.000 forint erejéig részesíthető rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban.

(9) Sürgős szükség esetén, illetve ha a késedelem a gyermek, fiatal felnőtt életét, testi épségét veszélyezteti, jövedelemigazolástól, illetve az (7)–(8) bekezdésben foglaltaktól függetlenül is nyújtható rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.

Tankönyvtámogatás

7. §

(1) Az önkormányzat – hivatalból, jövedelemre tekintet nélkül – a tanévkezdés megkönnyítése érdekében a település közigazgatási területén lakóhellyel rendelkezô általános iskolai, középiskolai és felsőfokú iskolai nappali tagozatos tanulók részére a tanulmányok folytatásával járó anyagi terhek enyhítése érdekében tankönyvtámogatást biztosít.

(2) Az iskolakezdési támogatást a képviselő-testület készpénzben – az önkormányzat adott évi költségvetésének figyelembe vételével – biztosítja. A támogatás a főiskolai és egyetemi hallgatók esetén az adott évfolyam első félévének megkezdésekor jár. A támogatás iránti kérelemhez – az általános iskolába járó tanulók kivételével – iskolalátogatási igazolást kell csatolni. A középiskolai tanulók, a felsőfokú iskolai hallgatók és az iskolarendszerű szakképzésben részt vevők iskolalátogatási igazolásának tartalmaznia kell a nevelési-oktatási intézmény nyilatkozatát, hogy a tanuló nem osztály- vagy félévismétlő.

(3) A tankönyvtámogatás felvételekor az iskolalátogatási igazolást be kell mutatni.

(4) Nem jár tankönyvtámogatás annak, aki osztály- vagy félévismétlő, valamint iskolai tanulmányai mellett kereső tevékenységet folytat.

(5) A tankönyvtámogatás a főiskolai és egyetemi hallgatók esetén az adott évfolyam első félévének megkezdésekor jár.

(6) A támogatás mértéke:

        - általános iskolások esetében: az önkormányzat természetben nyújtja;

        - közép- és felsőfokú iskolában tanulók esetében: 5-15.000 Ft.

Gyermekek karácsonyi támogatása

8. §

Amennyiben az önkormányzat költségvetése lehetôvé teszi – hivatalból, jövedelemre tekintet nélkül – a karácsonyi ünnepek elôtt a 0–14 éves korú gyermekek részére támogatást biztosít. A támogatás összegét a képviselô-testület az önkormányzat éves költségvetésének függvényében állapítja meg.

Természetben nyújtott ellátások

9. §

    (1) A képviselő-testület a rendszeres és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást természetbeni ellátás formájában is nyújthatja, különösen a védelembe vett gyermek számára.

(2) Természetbeni ellátás különösen az általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatása, a gyermekintézmények étkezési térítésének díjkedvezménye, tandíj, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj, illetve egyéb ellátás kifizetésének átvállalása.

   (3) A rendszeres és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli vagy természetbeni formájáról a döntéshozó az összes körülményt figyelembe véve  határoz.

(4) A rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás elsôsorban akkor állapítható meg természetbeni ellátás formájában, ha

– a kérelem természetbeni támogatásra irányul;

– a kérelem a gyermekek étkeztetési térítési díjának (díjhátralékának) támogatására irányul;

– az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhetô, hogy a szülô (gondozó) a pénzbeli  

   támogatást nem a gyermek nevelésére, gondozására fordítja.

A pénzbeli és természetbeni ellátások eljárási szabályai

10. §

(1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítása iránti kérelmet szóban vagy írásban a Körjegyzőség Hivatalánál terjesztheti elô a szülô vagy más törvényes képviselô. A szóban elôterjesztett kérelemrôl jegyzôkönyvet kell felvenni.

(2) A rendszeres gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság elbírálásához kérelmezô köteles csatolni:

a) a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében foglalt nyilatkozatot a jövedelmi adatokra vonatkozó igazolásokkal együtt,

b) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot, illetôleg a szülôi felügyeleti jog egyik szülô általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó – az illetékes gyámhivatal által készíttetett – megállapodást tartalmazó jegyzôkönyvet,

c) a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást,

d) közép- vagy felsôfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében – ha nagykorúság után is folyósítják, vagy akkor állapítják meg a támogatást – az oktatási intézmény igazolását a tanulói, illetve hallgatói jogviszony fennállásáról.

(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság elbírálásához az (1) bekezdés a) pontjában foglalt nyilatkozatot és jövedelemigazolásokat, illetve fiatal felnôtt kérelme esetén az (1) bekezdés d) pontja szerinti igazolást is be kell csatolni.

(4) Az egy fôre jutó jövedelem megállapításánál a Gyvt. 19. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(5) A rendszeres és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása elôtt környezettanulmányt kell készíteni. Ha kétség merül fel a becsatolt nyilatkozat és igazolások valóságtartama tekintetében, elõ kell írni a Gyvt. 19. § (5) bekezdés szerinti vagyonnyilatkozat benyújtását.

(6)   A rendszeres gyermekvédelmi támogatás összegét a tárgyhónapot követô hó 5. napján kell kifizetni az önkormányzat házipénztárából. Amennyiben a kifizetés napja munkaszüneti napra esik, a kifizetésre az azt megelôzô munkanapon kerül sor.

(7)   A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a pénzben fizetett tankönyvtámogatás, illetve a karácsonyi támogatás kifizetésének idôpontjáról és módjáról az azt megállapító határozatban kell rendelkezni.

(8) Ha a rendszeres gyermekvédelmi támogatást természetbeni ellátás formájában állapították meg, úgy a támogatás összegét az önkormányzat az illetékes intézménynek utalja át, illetve az élelmiszerutalvány a tárgyhót követô hó 5. napjáig vehetô fel az önkormányzat házipénztárában.

(9) Amennyiben a támogatás összege nem fedezi az étkezésért fizetendô díjat, a különbözetet a kötelezettnek kell megfizetnie. Ha a megállapított támogatás összege nagyobb, mint a fizetendô díj, a különbözet pénzben kerül kifizetésre az (7)–(8) bekezdésben foglaltak szerint. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha természetbeni támogatást valamilyen okból nem lehet biztosítani (pl. az étkeztetést biztosító gyermekintézmény zárva tartása, betegség stb.).

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Általános szabályok

11. §

(1) A személyes gondoskodás igénybevétele – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője (továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik. A kérelmet a Körjegyzőség Hivatalánál kell benyújtani.

(2) Ha a gyermek védelme a személyes gondoskodást nyújtó ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, a körjegyző a védelembevétel során az ellátás kötelező igénybevételét rendelheti el.

   (3)   Az önkormányzat a következô gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:

a) gyermekjóléti szolgálat,

b) gyermekek napközbeni ellátása keretében: óvoda, iskolai napközis foglalkozás.

Gyermekjóléti szolgáltatás

12. §

    (1) A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében

a) a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése,

b) a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése,

c) a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése,

d) a szabadidős programok szervezése,

e) a hivatalos ügyek intézésének segítése.

(3) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében

a) a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben,

b) a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése,

c) az a) pontban, valamint a Gyvt. 17. § (1) bekezdésében meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása.

(4) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében

a) a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával (a továbbiakban: családgondozás) a gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása,

b) a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében,

c) az egészségügyi és a szociális ellátás - különösen a családsegítő szolgáltatás -, valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése,

d) javaslat készítése a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására.

(5) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében

a) a családgondozás biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához,

b) utógondozó szociális munka (a továbbiakban: utógondozás) biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez.

Gyermekjóléti szolgálat

13. §

 (1) Törökkoppány Község Önkormányzata, mint a Törökkoppányi Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti települési önkormányzat köteles gyermekjóléti szolgálatot működtetni. Törökkoppány Község Önkormányzata által működtetett gyermekjóléti szolgálat ellátási területe kiterjed Szorosad község lakosságára.

 (2) A gyermekjóléti szolgálat - összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal - szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. Tevékenysége körében a Gyvt. 39. §-ban foglaltakon túl

a) folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét,

b) meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést,

c) elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét,

d) szervezi a - legalább három helyettes szülőt foglalkoztató - helyettes szülői hálózatot, illetve működtetheti azt, vagy önálló helyettes szülőket foglalkoztathat,

e) segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását,

f) felkérésre környezettanulmányt készít,

g) kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését,

h) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit,

i) biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket,

j) részt vesz a külön jogszabályban meghatározott Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában,

k) nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.

Gyermekek napközbeni ellátása

Óvodai ellátás, napközis foglalkozás

14. §

    (1) A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.

(2) Az óvodai ellátást, iskolai napközis foglalkozást és a gyermekétkeztetést a község a törökkoppányi székhelyű Közoktatási Intézményi Társulásban látja el.

(3) Az óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás igénybevételére a közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Térítési díj

15. §

(1) Az óvodai ellátás, illetve az iskolai napközis foglalkozás keretében biztosított ellátások közül az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni.

(2) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított étkeztetések intézményi térítési díjának mértékét a társulás székhelye szerinti önkormányzat külön rendeletben határozza meg.

Záró rendelkezések

16. §

(1) E rendelet 2003. augusztus 15. napján lép hatályba. Rendelkezéseit – amennyiben az a kérelmezô számára elônyösebb – a folyamatban levô ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Gyvt., továbbá a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükkor felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendeletben és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

(4) A rendelet hatályba lépésével egyidejûleg hatályát veszti a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló többször módosított 4/1998.(VI.25.) Kt. sz. rendelet.

Szorosad, 2003. augusztus 15.

                         Simonics Gyula s.k.                                      Orbánné Zilizi Márta s.k.

                              polgármester                                                   körjegyző

Záradék:

A rendelet kihirdetve 2003. augusztus 15. napján.

Szorosad, 2003. augusztus 15.

Orbánné Zilizi Márta s.k.

körjegyző