Szorosad Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2012. (IV.17.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Hatályos: 2021. 09. 09

Szorosad Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2012. (IV. 17.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

2021.09.09.

Szorosad Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 107. §-ban kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 5. §-ban foglaltakra – a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya Szorosad Község Önkormányzatának vagyonára terjed ki.

Az önkormányzat vagyona

2. § (1) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok nemzeti vagyonnak minősülnek.

(2) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják.

(3) Az önkormányzat vagyona törzsvagyon vagy üzleti vagyon lehet.

(4) Az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon része a törzsvagyon, amely forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakra osztható. Ezen vagyontárgyak körét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(5) Az üzleti vagyonba tartozó forgalomképes vagyontárgyak körét e rendelet 2. számú melléklete tartalmaza.

(6) A képviselő-testület forgalomképtelennek minősülő vagyonából vagyonelemeket nem minősít nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak.

A vagyonnal való gazdálkodás szabályai

3. § (1) Az önkormányzatot - törvényben meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik.

(2)1 A képviselő-testület 2.000.000,- Ft-ban határozza meg azt az értékhatárt, amely felett vagyont értékesíteni csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

Vagyonkezelési jog létesítése és átengedése

4. § A képviselő-testület megállapítja, hogy nincs olyan vagyontárgya, amelyre vagyonkezelői jogot lehetne létesíteni.

Az önkormányzati vagyon használata

5. § (1) Az önkormányzat vagyonát az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet használhatja, aki vagy amely törvény, illetve az önkormányzat helyi rendelete vagy szerződés alapján bármilyen jogcímen nemzeti vagyont birtokol, használ, szedi annak hasznait, kivéve a tulajdonosi joggyakorló.

(2) Az önkormányzati vagyon használatáról a képviselő-testület dönt. A vagyonhasználattal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a vonatkozó jogszabályi előírások, illetve a vagyon használatára vonatkozó szerződés, megállapodás tartalmazza.

Az önkormányzati vagyonról való lemondás

6. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve használatát – jogszabályok eltérő rendelkezése hiányában – ingyenesen vagy kedvezményesen átruházni

a) közérdekű kötelezettségvállalás, közalapítvány javára,

b) köztestület, társadalmi szervezet részére,

c) egyházak részére – elsősorban „A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről„ szóló 1991. évi XXXII. tv. végrehajtása érdekében,

d) más önkormányzat részére, a feladat- és hatáskör átszállása kapcsán,

e) építési telket, a község területén letelepedni szándékozó 35 év alatti fiatal házasok részére – első lakás építése céljából lehet.

(2) Az önkormányzat tulajdonába tartozó vállalkozói vagyon tulajdonjoga csak ellenérték fejében ruházható át, kivéve az alapítvány létrehozása és az ahhoz való csatlakozás esetét. E vagyontárgyak kizárólag közszolgáltatás céljára adhatók ellenérték nélkül más szervezet használatába.

(3) Vagyont ingyenesen átruházni az (1), (4) pontban meghatározottakon kívül, kizárólag közcélra lehet.

(4) Az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv. (a továbbiakban: Áht.) 97. § (2) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat, a társulás, a térségfejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szervek követeléseiről lemondani csak törvényben vagy helyi önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben és módon lehet. A Képviselő-testület – figyelembe véve az Áht. 97. § (3) bekezdésében foglaltakat is, az alábbiakban szabályozza a követelésről való lemondás esetén követendő gyakorlatot: értékhatártól függetlenül a Képviselő-testületet illeti meg a döntés joga.

(5) A (4) bekezdés alapján hozható döntés érvényességének feltétele annak dokumentálása, hogy a követelés behajtására minden lehető intézkedést megtettek.

(6) Behajthatatlannak minősíthető a követelés, ha

a) az adós meghalt és hagyatéka nem maradt,

b) az adósnak nincs lefoglalható vagyona, illetőleg a lefoglalt vagyontárgy értékesítése sikertelen maradt,

c) a bíróság behajthatatlanságra vonatkozó jogerős határozatot hozott.

A vagyontárgyak minősítése

7. § (1) A Képviselő-testülete dönt

a) vagyontárgy törzsvagyonná nyilvánításáról,

b) vagyontárgyak forgalomképtelenné, korlátozottan forgalomképessé vagy forgalomképessé nyilvánításáról,

c) törzsvagyoni körbe tartozó (forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes) vagyontárgy egyéb vagyoni körbe átsorolása tárgyában azon vagyontárgyak vonatkozásában, amelyeket az Nvtv., vagy más törvény nem sorolt be valamely kategóriába.

(2) Amennyiben az önkormányzat tulajdonába e rendelet alapján egyértelműen be nem sorolható vagyontárgy kerül, azt a tulajdonba vétellel egyidejűleg a Képviselő-testületnek minősítenie kell, és e rendelet mellékleteit ennek megfelelően kell módosítania. A mellékleteket a változásnak megfelelően állandóan karban kell tartani, melynek felelőse a jegyző.

(3) Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.

(4) Az ingatlan vagyontárgy minősítése változhat, amennyiben az ingatlan nyilvántartásban megváltozik az ingatlan jellege.

Gazdasági társaságokban való részvétel

8. § Az önkormányzat vállalkozási tevékenysége a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az önkormányzat csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulása mértékét.

Vagyonleltár

9. § (1) A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni.

(2) A vagyonleltár az önkormányzat vagyonának a költségvetési év zárónapján (december 31-én) meglevő aktuális állapotát mutatja. Alapvető célja a vagyon, azon belül is elkülönítve a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon számbavétele.

(3) A vagyonleltár az önkormányzat vagyonát törzsvagyon, (ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon), valamint egyéb vagyon, ezeken belül a forgalomképesség szerinti bontásban és az egyes vagyoncsoporton belül az ingatlanokat a jellemző ismérvek feltüntetésével, (helyrajzi szám, cím, hossz- és terület méretek, rendeltetés, a használó, vagyonkezelő neve, stb), a számviteli nyilvántartásokkal egyező bruttó és nettó értéken (ahol vagyonértékelést hajtottak végre a forgalmi értéket is feltüntetve – jelezve a vagyonértékelés időpontját is). a vagyoni értékű jogokat, részesedéseket és értékpapírokat tételesen, az ingó vagyontárgyakat a számviteli mérleg szerinti bontásban vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti értékben, a levéltári anyagot folyóméterben, a muzeális emlékeket képzőművészeti áganként összevontam, db-számban, a kötelezettségeket (a hosszúlejáratúakat tételesen, értékben, a rövidlejáratúakat pedig jogcímenként összesített értékben) tartalmazza.

(4) A vagyonleltár alapját jelentő nyilvántartások vezetéséről, a vagyonleltár összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről, a közzétételről a Képviselő-testület a jegyző által gondoskodik.

(5) Az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról a polgármester évente, a zárszámadás kertében, a zárszámadási rendelet mellékletét képező vagyonkimutatás alapján számol be.

Átmeneti rendelkezések

10. § (1) Ezen rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Szorosad Község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 13/2005.(VIII.31.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.

Hatályba léptető rendelkezések

11. § Ez a rendelet 2012. április 18-án lép hatályba.

1

A 3. § (2) bekezdése a Szorosad Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2021. (IX. 8.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.