Szorosad Község Önkormányzata Képviselő-testületének

2/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátások helyi rendszeréről

Szorosad Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében, az Szt. 10. § (1) bekezdésében, az Szt. 26. §-ában, az Szt. 32. § (1) bekezdés b) pontjában, az Szt. 32. § (3) bekezdésében, az Szt. 45. § (1) és (3) bekezdésében, az Szt. 48. § (4) bekezdésében, az Szt. 58/B. § (2) bekezdésében, az Szt. 62. § (2) bekezdésében, az Szt. 92. § (1) bekezdés a) pontjában, az Szt. 92. § (2) bekezdésében, az Szt. 132. § (4) bekezdésében, az Szt. 134/E. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja

1. §

E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit.

A rendelet hatálya

2. §

(1) E rendelet hatálya - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kiterjed Szorosad község közigazgatási területén élő

a) magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra,

d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre.

(2) E rendelet hatálya az Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(3) E rendelet hatálya kiterjed a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

3. §

E rendelet alkalmazásában az Szt. 4. §-ában foglalt fogalom-meghatározások az irányadóak.

A szociális igazgatás szervei

4. §

Az e rendeletben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket Szorosad Község Önkormányzatának Képviselő-testülete gyakorolja.

Eljárási rendelkezések

5. §

(1) A pénzbeli és a természetben nyújtott ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre (a továbbiakban: szociális igazgatási eljárás) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A szociális hatáskört gyakorló szerv tájékoztatást nyújt

a) az e rendelet szerinti pénzbeli és természetbeni ellátások igénybevételi feltételeiről és az igényléshez szükséges iratokról,

b) az e törvényben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátásokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban a helyben igénybe vehető ellátások és szolgáltatások köréről, feltételeiről és az igénybevétel eljárási kérdéseiről.

6. §

A hajléktalan személyek ügyében szociális igazgatási eljárásra az a szociális hatáskört gyakorló szerv illetékes, amelynek illetékességi területét a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában tartózkodási helyeként megjelölte.

7. §

(1) A települési önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak rendkívüli települési támogatást, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.

(2) Az ellátást biztosító követelheti az (1) bekezdés alapján kifizetett rendkívüli települési támogatás megtérítését a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervtől.

8. §

A szociális hatáskört gyakorló szerv vezetője az eljárási határidőt annak letelte előtt - indokolt esetben - egy ízben, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja.

9. §

A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.

10. §

(1) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a hatóság felhívhatja a kérelmezőt, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja.

(2) A jogosultság megállapításakor

a) a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,

b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.

(3) Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.

(4) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

a) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet;

b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt;

c) a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét.

(5) A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha az egyéni vállalkozói tevékenység az egyéni vállalkozóról szóló törvényben meghatározottak szerint megszűnt, az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást vagy az egyéni céget törölték a cégjegyzékből.

(6) Ha a képviselő-testület hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel az (1) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

(7) Ha a képviselő-testület a (6) bekezdésében foglalt jogkörében a jövedelmet vélelmezi, akkor az egy főre jutó együttes havi fenntartási költség számításánál csak a saját jövedelemmel rendelkező személyeket - ide nem értve az Szt. 4. § (1) bekezdése d) pontjának db)-dc) alpontjában meghatározott, vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket, továbbá fogyatékos gyermeket - lehet figyelembe venni azzal, hogy a családi pótlékot, árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget jövedelemként figyelembe kell venni.

(8) A havi vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a család (háztartás) által lakott lakás és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes havi fenntartási költségének háromszorosát.

(9) A (8) bekezdés szerinti fenntartási költségnek minősülnek a közszolgáltatási díjak, a lakbér, a közös költség, a telefondíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójellegű befizetések, valamint a hiteltörlesztés.

11. §

(1) Ha a pénzbeli és a természetben nyújtott ellátásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az - ha e rendelet másként nem rendelkezik - a kérelem benyújtásától esedékes.

(2) E rendeletben szabályozott települési támogatással és a köztemetéssel kapcsolatos hatáskör gyakorlását a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

12. §

(1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást - ha e rendelet eltérően nem rendelkezik - meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell

a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére,

b) természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére, [az a)-b) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: megtérítés].

(2) Az (1) bekezdés szerinti megtérítést az elrendelése napján érvényes jegybanki alapkamattal megemelt összegben kell visszafizetni. Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel.

(3) A képviselő-testület a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését az igénybevételről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt.

(4) Ha a képviselő-testület a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét - amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné - méltányosságból

a) elengedheti,

b) csökkentheti,

c) részletekben fizettetheti meg.

Adatkezelés

13. §

A jegyző a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó szociális ellátásokra való jogosultság megállapítása, az ellátások biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza

a) a jogosult és az adott ellátás megállapítása során e rendelet rendelkezései alapján figyelembe vett más személyek

aa) természetes személyazonosító adatait,

ab) belföldi lakó- vagy tartózkodási helyét,

ac) Társadalombiztosítási Azonosító Jelét;

b) a jogosult állampolgárságát, illetve bevándorolt, letelepedett, menekült, oltalmazott vagy hontalan jogállását;

c) a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat;

d) a szociális ellátás

da) megnevezését,

db) jogcímét,

dc) összegét,

dd) megállapítására, megváltoztatására, megszűnésére vagy megszüntetésére vonatkozó adatokat,

de) megszűnésének vagy megszüntetésének jogcímét;

e) a szociális ellátásra való jogosultsággal összefüggő érdemi döntés jogerőre emelkedésének időpontját;

f) a szociális ellátás megállapítása során figyelembe vett, egy főre vagy egy fogyasztási egységre jutó jövedelem összegét;

g) az Szt. 3. § (3) bekezdés a) pontja szerinti személy esetében a Magyarországon tartózkodás jogcímét, hozzátartozói jogcímen történő tartózkodás esetén a rokoni kapcsolatot;

h) az ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevételét megállapító jogerős döntés esetén az érintett ellátás megnevezését és az ellátás megtérítendő összegét.

PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

Az ellátások formái

14. §

(1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható.

(2) A képviselő-testület – e rendeletben meghatározott feltételek szerint - települési támogatást

állapít meg.

(3) A havi rendszeres szociális ellátás összegét felül kell vizsgálni, ha az ellátás megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben tartós változás történt, vagy az ellátás megállapításánál figyelembe vett, egy háztartásban élő családtagok létszáma megváltozott.

(4) Tartós jövedelemváltozásnak kell tekinteni

a) az újonnan megállapított, illetve megszüntetett rendszeres pénzellátást, továbbá családi pótlékot, árvaellátást, tartásdíjat,

b) a keresőtevékenység alapjául szolgáló jogviszony létesítését, feltéve, hogy a jogviszony három egymást követő hónapban fennáll,

c) a keresőtevékenység megszűnését,

d) ha a jogosultság megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben az a)-c) ponton kívüli okból három egymást követő hónapban 10%-nál nagyobb mértékű változás következik be.

(5) A felülvizsgálatot

a) a rendszeres pénzellátásnak minősülő ellátások, a családi pótlék és az árvaellátás esetén a megállapított, illetve megszüntetett összegre,

b) az a) pontba nem tartozó jövedelmek esetén a 10. § (2) és (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kell elvégezni.

(6) Ha a havi rendszeres szociális ellátás összege a (3) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeként

a) emelkedett, akkor az új összeget az ellátásra való jogosultság feltételeiben bekövetkező változás bejelentésének, illetve a hivatalos tudomásszerzésnek az időpontjától;

b) csökkent, akkor az új összeget az ellátásra való jogosultság feltételeiben bekövetkező változásra vonatkozó bejelentési kötelezettség határidejének lejártát, illetve a hivatalos tudomásszerzésnek az időpontját követő hónap első napjától kell folyósítani.

(7) Ha a (3) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeként a havi rendszeres szociális ellátásra való jogosultság megszűnik, akkor az ellátás folyósítását a határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.

(8) A (4) bekezdés b)-c) pontja alkalmazásában nem minősül keresőtevékenységnek az aktív korúak ellátására jogosult személy közfoglalkoztatásban való részvétele.

(9) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni a (3) bekezdés szerinti felülvizsgálat során annak a havi rendszeres szociális ellátásnak az összegét, amelynek összegére vagy jogosultsági feltételeinek fennállására a felülvizsgálat vonatkozik.

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

15. §

Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások iránti kérelmet a Törökkoppányi Közös Önkormányzati Hivatalnál, az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni.

Települési támogatás

16. §

(1) A képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére települési támogatást nyújt.

(2) Települési támogatás adható eseti jelleggel vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel.

(3) A települési támogatás adható

a) rendkívüli települési támogatás,

b) születési támogatás

c) temetési támogatás

formájában.

(4) A megállapított települési támogatás kifizetése történhet az önkormányzat házipénztárából, vagy a kérelmező bankszámlájára történő átutalással.

(5) Az alkalmanként megállapított települési támogatást az erről szóló határozat meghozatalának napjától számított 3 munkanapon belül, a havi rendszerességgel megállapított települési támogatást a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell kifizetni.

(6) A képviselő-testület a települési támogatást megállapító határozatában utólagos elszámolási kötelezettséget írhat elő a segélyezett számára. Amennyiben segélyezett az elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, a további segélyezésből a kötelezettség teljesítéséig ki kell zárni.

Rendkívüli települési támogatás

17. §

(1) A képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást nyújt.

(2) Rendkívüli települési támogatásban azok a személyek részesíthetők, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások - így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak és családjukban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az 57.000.- Ft-ot.

(3) Amennyiben olyan személy kerül létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe, aki a jogosultsági feltételnek egyébként jövedelmi viszonyai alapján nem felel meg, évente legfeljebb két alkalommal jövedelmére tekintet nélkül rendkívüli települési támogatásban részesíthető.

(4) A rendkívüli települési támogatás kérelemre és hivatalból - különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság vagy más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére - is megállapítható.

(5) A rendkívüli települési támogatás pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. A kamatmentes kölcsön formájában biztosított rendkívüli települési támogatás visszafizetését havi egyenlő részletekben kell teljesíteni, a visszafizetés időtartama nem haladhatja meg a 10 hónapot. 

(6) A rendkívüli települési támogatás természetbeni támogatás formájában is biztosítható.

(7) A rendkívüli települési támogatás adható

            - eseti jelleggel,

            - meghatározott időszakra havi rendszerességgel,

            - krízishelyzetben egyedi döntés alapján.

(8) Amennyiben a rendkívüli települési támogatás meghatározott időszakra havi rendszerességgel kerül megállapításra, a megállapító határozatban fel kell sorolni a későbbi kifizetések időpontját és a kifizetendő összegeket.

Születési támogatás

18. §

(1) Azt a családot vagy egyedülálló személyt, akinek gyermeke születik – gyermekenként – egyszeri 20.000,- Ft összegű születési támogatásban kell részesíteni, amennyiben a család egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a 114.000,- Ft-ot.

(2) A születési támogatás a gyermek 3 hónapos koráig igényelhető és a kérelemhez csatolni kell a születési anyakönyvi kivonatot.

Temetési támogatás

19. §

(1) Temetési támogatásra jogosult az a személy, aki az elhunyt eltemettetéséről gondoskodott

a) annak ellenére, hogy arra polgári jogviszony alapján nem volt köteles;

b) tartásra kötelezett hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Temetési támogatásban az az eltemettető részesíthető, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 114.000,- Ft-ot.

(3) A segély összege 20.000,- Ft.

(4) A temetési támogatás a halálesetet követő 3 hónapon belül igényelhető és a kérelemhez csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonatot és az eltemettető nevére kiállított temetési számlát.

TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

Köztemetés

20. §

(1) A képviselő-testület - a halálesetről való tudomásszerzést követő huszonegy napon belül - gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha

a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy

b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

(2) Az elhunyt személy elhalálozása időpontjában fennálló lakóhelye (a továbbiakban: utolsó lakóhely) szerinti települési önkormányzat a köztemetés költségét az (1) bekezdés szerinti önkormányzatnak megtéríti. A megtérítés iránti igényt a köztemetés elrendelésétől számított egy hónapon belül kell bejelenteni.

(3) Az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzat

a) a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy

b) az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.

(4) A képviselő-testület a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben, különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti azt az eltemettetésre köteles személyt, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 71.250,- Ft-ot.

(5) Ha az elhunyt személynek utolsó lakóhelye nem volt, vagy az nem ismert, úgy a temetési költséget viselő önkormányzat a (3) bekezdés szerint jár el.

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK

Az ellátások formái

21. §

(1) A képviselő-testület a község illetékességi területén az alábbi szociális alapszolgáltatásokat, illetve az azokhoz való hozzájutást biztosítja:

a) falugondnoki szolgáltatás,

b) étkeztetés,

c) házi segítségnyújtás,

d) családsegítés.

(2) Az alapszolgáltatások megszervezésével az állam és a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában.

Falugondnoki szolgáltatás

22. §

A falugondnoki szolgáltatást a képviselő-testület a törökkoppányi falugondnoki szolgálat útján biztosítja, Törökkoppány Község Önkormányzatával kötött feladatellátási megállapodás alapján.

Étkeztetés

23. §

(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

a) koruk;

b) egészségi állapotuk;

c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük;

d) szenvedélybetegségük, vagy

e) hajléktalanságuk.

miatt.

(2) Kora miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha betöltötte a 60. életévét.

(3) Egészségi állapota miatt minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani az (1) bekezdésben meghatározott étkeztetést (pl.: erősen legyengült, fekvőbeteg, stb.).

(4) Fogyatékosság, illetve pszichiátriai betegség miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha vonatkozó orvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani az (1) bekezdésben meghatározott étkeztetést, azaz testi fogyatékos, értelmi fogyatékos, pszichiátriai beteg.

(5) Szenvedélybetegség miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha vonatkozó orvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani az (1) bekezdésben meghatározott étkeztetést, azaz olyan szenvedélybeteg, amely miatt képtelen az ellátás biztosítására.

(6) Hajléktalanság miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a személy nyilatkozatában tartózkodási helyeként az önkormányzat illetékességi területét jelölte meg, s a hajléktalan étkeztetésének hiánya veszélyezteti a hajléktalan életét.

(7) Az étkeztetés feladat ellátásával kapcsolatos hatáskör gyakorlását a képviselő-testület a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulásra ruházza át és a társulás által fenntartott Koppány-völgyi Alapszolgáltatási Központ intézményrendszerén keresztül biztosítja. Az ellátással kapcsolatos részletszabályok Tab Város Önkormányzata Képviselő-testületének a személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díjáról szóló rendeletében, a „Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társuláshoz tartozó önkormányzatok személyes gondoskodást nyújtó ellátásai, azok igénybevételének feltételei” cím alatt és a hozzá kapcsolódó mellékletekben kerültek meghatározásra.

Házi segítségnyújtás

24. §

(1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését;

b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést;

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

(3) Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást.

(4) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő végzi el az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.

(5) Az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő a gondozási szükségletet jogszabályban meghatározottak szerint megvizsgálja és megállapítja a napi gondozási szükséglet mértékét.

(6) A házi segítségnyújtást a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről, ebben az esetben a szolgáltatást igénylő az intézményi elhelyezés időpontjáig napi 4 órában történő házi segítségnyújtásra jogosult.

(7) A települési önkormányzat a házi segítségnyújtás feladata keretében az e § szerint megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni.

(8) A házi segítségnyújtás feladat ellátásával kapcsolatos hatáskör gyakorlását a képviselő-testület a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulásra ruházza át és a társulás által fenntartott Koppány-völgyi Alapszolgáltatási Központ intézményrendszerén keresztül biztosítja. Az ellátással kapcsolatos részletszabályok Tab Város Önkormányzata Képviselő-testületének a személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díjáról szóló rendeletében, a „Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társuláshoz tartozó önkormányzatok személyes gondoskodást nyújtó ellátásai, azok igénybevételének feltételei” cím alatt és a hozzá kapcsolódó mellékletekben kerültek meghatározásra.

Családsegítés

25. §

(1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

(2) A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, a járási hivatal, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, az egyesületek, az alapítványok, a vallási közösségek és a magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást.

(3) A (2) bekezdés szerint kapott jelzés alapján a családsegítést nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés (4) bekezdésben megjelölt céljáról, tartalmáról.

(4) A családsegítés keretében biztosítani kell

a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást;

b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését;

c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését;

d) közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését;

e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását;

f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat;

g) a menedékjogi törvényben meghatározott integrációs szerződésbe foglalt társadalmi beilleszkedés elősegítését.

(5) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek - a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha

a) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és

b) a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók.

(6) Családsegítés a gyermekjóléti szolgáltatással egy szolgáltató keretében hozható létre.

(7) A családsegítés feladat ellátásával kapcsolatos hatáskör gyakorlását a képviselő-testület a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulásra ruházza át és a társulás által fenntartott Koppány-völgyi Alapszolgáltatási Központ intézményrendszerén keresztül biztosítja.

Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj támogatás

26. §

(1) A képviselő-testület az esélyteremtés érdekében a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok számára is elérhetővé kívánja tenni a felsőoktatásban való részvételt. E cél elérése érdekében az Önkormányzat évente csatlakozik a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj pályázathoz.

(2) Az egyéni pályázatok elbírálásánál az alábbi prioritásokat (fontossági sorrendet) veszi figyelembe a képviselő-testület:

1./        Kiskorú gyermek léte a családban

2./        A pályázó eltartó

3./        A pályázó árva, félárva

4./        Betegség, rokkantság a családban

5./        Munkanélküliség a családban

6./        Kollégiumi ellátásban való részesülés

7./        A közös háztartásban élők egy főre eső jövedelme nem haladja meg a 142.500,- Ft-ot.

8./        A pályázó hátrányos helyzetű kistérségben lakik.    

(3) A képviselő-testület a jogosultsági feltételeknek megfelelő pályázókat (Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj pályázatok „A” és „B” típus egyaránt) egységesen 5.000,- Ft/hó/fő, azaz ötezer forint/hó/fő összeggel támogatja. A támogatás a tényleges hallgatói jogviszonyban töltött hónapokra vonatkozik.

Arany János Tehetséggondozó Programban való részvétel támogatása

27. §

(1) Szorosad Község Önkormányzatának Képviselő-testülete segíteni kívánja a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező, hátrányos helyzetű, tehetséges, nyolcadik évfolyamos tanulók továbbtanulását. E cél elérése érdekében évente részt vesz az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjában.

(2) A tehetséggondozó programba jelentkezhet minden olyan tanuló, aki

a) tanulói jogviszonyban áll, és a középiskola kilencedik évfolyamára jelentkezik abban a tanévben, amelyben a pályázat meghirdetésre kerül és

b) az alább meghatározott valamelyik feltételnek megfelel:

- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) hátrányos helyzetű, vagy

- rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy

- a Gyvt. 53. §-a szerint gyermekvédelmi szakellátás otthont nyújtó ellátási formájában részesülő átmeneti nevelésbe vett, vagy a programba történő jelentkezés időpontjában ideiglenes hatállyal elhelyezett, nevelésbe vett, vagy

- a gyermekjóléti szolgálat Gyvt. 40. §-a szerinti – az általános iskola és a szülő kezdeményezésére elkészített – javaslata alapján rászorult.

(3) A képviselő-testület vállalja, hogy az általa delegált diák számára a programban való részvétele idejére (maximum 5 tanévre, tanévenként 10 hónapra) 5.000,- Ft havi, azaz ötezer forint/hó ösztöndíjat nyújt.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. §

(1) Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Szorosad Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és szociális ellátások helyi rendszeréről szóló 8/2003.(VIII.15.) rendelete.

Szorosad, 2015. február 27.

Záradék:

A rendelet kihirdetve 2015. február 27. napján.

Szorosad, 2015. február 27.

Orbánné Zilizi Márta s. k.

           jegyző

Általános indokolás

Szorosad Község Önkormányzata Képviselő-testületének

a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló

2/2015.(II.27.) önkormányzati rendeletéhez

A segélyezési rendszer 2015. március 1-jei átalakításával összefüggésben az állam és az önkormányzatok közötti feladat-megosztás a szociális ellátások biztosítása területén átalakul. A jelenleg jegyzői hatáskörben lévő aktív korúak ellátásának megállapítása a járási hivatal hatáskörébe kerül. Felhatalmazást kapott a települési önkormányzat, hogy rendeletben szabályozza az aktív korúak ellátására jogosult személyek részére a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében előírt részletes szabályokat; az étkeztetés jogosultsági feltételeinek részletes szabályait; a települési támogatás keretében nyújtott ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályait. A rendeletalkotási kötelezettségnek 2015. február 28. napjáig kell eleget tenni.

Részletes indokolás

Szorosad Község Önkormányzata Képviselő-testületének

a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló

2/2015.(II.27.) önkormányzati rendeletéhez

Az aktív korúak ellátására jogosult személyek részére a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében részletes szabályokat az önkormányzat nem kívánt előírni. Az étkeztetés jogosultsági feltételeinek részletes szabályait a rendelet 23. §-a tartalmazza. A települési támogatás keretében nyújtott ellátások jogosultsági feltételeiről, továbbá az ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól a rendelet 16-19. §-ai rendelkeznek. A köztemetésre vonatkozó rendelkezéseket a rendelet 20. §-a tartalmazza.

Szorosad, 2015. február 27.

Előzetes hatásvizsgálat

Szorosad Község Önkormányzata Képviselő-testületének

a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló

2/2015.(II.27.) önkormányzati rendeletéhez

Tájékoztatás az előzetes hatásvizsgálat eredményéről

1. A jogszabály-tervezet hatásai

1.1. Társadalmi hatások: A segélyezési rendszer 2015. március 1-jei átalakításával összefüggésben az állam és az önkormányzatok közötti feladat-megosztás a szociális ellátások biztosítása területén átalakul. A jelenleg jegyzői hatáskörben lévő aktív korúak ellátásának megállapítása a járási hivatal hatáskörébe kerül. Felhatalmazást kapott a települési önkormányzat, hogy rendeletben szabályozza az aktív korúak ellátására jogosult személyek részére a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében előírt részletes szabályokat; az étkeztetés jogosultsági feltételeinek részletes szabályait; a települési támogatás keretében nyújtott ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályait. A rendeletalkotási kötelezettségnek 2015. február 28. napjáig kell eleget tenni. A jogszabályi változásokról az érintettek az előírt határidőn belül tájékoztatást kaptak.

1.2. Gazdasági, költségvetési hatás: A települési támogatás keretében nyújtandó ellátások a korábbi segélyezési formák feltételrendszerének változatlanul hagyása mellett kerültek meghatározásra. Az önkormányzat 2015. évi költségvetési rendeletében a szociális feladatok egyéb támogatására biztosított normatív állami támogatás – figyelemmel a lakásfenntartási támogatás állami támogatásának megszűnésére – fedezetet biztosít a települési támogatás és a köztemetés várható kiadásaira. A lakásfenntartási támogatás helyett a képviselő-testület lakhatási támogatást – forrás hiányában – megállapítani nem tudott.

1.3. Környezeti, egészségi következmények: Nincs

1.4. Adminisztratív terheket befolyásoló hatások: Az adminisztratív terhek nem nőnek.

2. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: A segélyezési rendszer 2015. március 1-jei átalakításával összefüggésben az állam és az önkormányzatok közötti feladat-megosztás a szociális ellátások biztosítása területén átalakul. A jelenleg jegyzői hatáskörben lévő aktív korúak ellátásának megállapítása a járási hivatal hatáskörébe kerül. Felhatalmazást kapott a települési önkormányzat, hogy rendeletben szabályozza az aktív korúak ellátására jogosult személyek részére a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében előírt részletes szabályokat; az étkeztetés jogosultsági feltételeinek részletes szabályait; a települési támogatás keretében nyújtott ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályait. E rendeletalkotási kötelezettségnek 2015. február 28. napjáig kell eleget tenni. A rendelet megalkotásának elmaradása esetén az önkormányzat mulasztásos törvénysértést követ el és a szociálisan rászorultak nem tudják igénybe venni az őket megillető ellátásokat.

3. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: Rendelkezésre állnak.

Törökkoppány, 2015. február 27.