1. § (1) ^[1] A rendelet területi hatálya Ordacsehi község közigazgatási területére terjed ki.

(1a) ^[2] E rendelet csak a Dr. Fazekas Sándorné településtervező által készített 6/2009 jelzőszámú, SZK-M1 megjelölésű külterületi, és SZ-1-M1, SZ-2-M1, SZ-3-M1-3 megjelölésű belterületi szabályozási tervvel együtt alkalmazható.

(1b) ^[3] Az (1a) bekezdésben említett SZK-M1 megjelölésű külterületi szabályozási terv e rendelet 3. mellékletét képezi.

(1c) ^[4] Az (1a) bekezdésben említett belterületi szabályozási terv SZ-1-M1 megjelölésű tervlapja e rendelet 4. mellékletét, SZ-2-M1 megjelölésű tervlapja e rendelet 5. mellékletét, SZ-3-M1-3 megjelölésű tervlapja e rendelet 6. mellékletét képezi.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, épületet és más építményt (beleértve a műtárgyakat is) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával szabad.

(3) A szabályozási terven kötelező- és irányadó szabályozási elemek jelöltek. A kötelező erejű szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával, a képviselőtestület jóváhagyásával változtathatók meg. Az irányadó elemek, a rendezési tervi előírások keretei között, az engedélyezési eljárás során változtathatók. A helyi védelemre és a sajátos jogintézményekre vonatkozó előírások az önkormányzati rendelet módosításával, - a szabályozási terv felülvizsgálata nélkül változtathatók.

(4) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni:

2. § (1) A település közigazgatási területe tagozódik:

(2) A beépítésre szán területek egyes területfelhasználási egységein engedélyezhető szinterület-sűrűség maximális mértéke:

3. § (1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál, a területet teljes közművesítettséggel kell ellátni. Amennyiben ennek műszaki feltételei, a szennyvízelvezetés vonatkozásában nem biztosíthatók, úgy azt az 1. § (22) bekezdésében meghatározott feltételekkel kell teljesíteni.

(2) ^[12] A község területén „falusias lakóterület” (Lf) és „kertvárosias lakóterület” (Lke) került kialakításra és szabályozásra.

(3) ^[13] A kialakult 14-m-nél keskenyebb, oldalhatáros beépítésű telkeken az építmények közötti legkisebb távolsági méretek,-maximum 4,5 méter építménymagasság mellett,- legfeljebb 4 méterig történő csökkentése, akkor lehetséges, ha az épületek külső térelhatároló szerkezetét, tetőhéjazatát és párkányzatát az I-III. tűzállósági fokozathoz tartozó tűzállósági határértékű és nem éghető (A1, vagy A2) anyagból készítik, valamint a szemben álló homlokzatok egyikén sincs 0,36 m²-nél nagyobb felületű nyílászáró kialakítva. Nem kell tűztávolságot tartani olyan két épület között, amelyek közül a magasabb átfedő homlokzata nyílásnélküli tűzfalként kerül kialakításra.

(4) ^[14] Az oldalhatáros, 20 m, vagy annál szélesebb telkek esetén, szabadon-álló beépítési mód is engedélyezhető, ha a szomszédos oldalhatárra épült épületek telekhatárától az oldalhatáros beépítésre előírt oldalkert biztosítható.

(5) ^[15] A szabályozási terven a lakóterület jele: „Lf” és „Lke”. A szabályozási terven Lf1-Lf4 jelű és Lke jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságra, a beépítettségre és a legkisebb telekméretre vonatkozó előírásokat a szabályozási terv tartalmazza.

(1) Az övezet területén az OTÉK 13. § (2) bekezdésére tekintettel az alábbi létesítmények helyezhetők el:

(2) ^[20]

(3) ^[21]

(4) ^[22]

(5) ^[23]

(6) ^[24]

(7) A területen haszonállat nem tartható, a kedvtelésből tartott állatok számát az önkormányzat állattartási rendeletében kell szabályozni.

(8) a tetők hajlásszöge 20-450 között lehet. Héjazatuk hagyományos anyagokból (nád, zsupp, égetett kerámia cseréptető) készülhet, beton cserép kizárólag égetett kerámia színben alkalmazható.

4. § (1) A vegyes terület lakó,- kereskedelmi,- igazgatási- és szolgáltató gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál.

(2) A község területén „településközpont vegyes” (Vt) terület szabályozására kerül sor.

(3) A területet teljes közművesítettséggel kell ellátni. Amennyiben ennek műszaki feltételei, a szennyvízelvezetés vonatkozásában nem biztosíthatók, úgy azt az 1. § (22) bekezdésében meghatározott feltételekkel kell teljesíteni.

(4) A településközpont vegyes területen (Vt) az OTÉK 16. § (2) bekezdésben felsorolt építmények helyezhetők el a parkolóház és az üzemanyagtöltő kivételével.

(5) ^[25] Az ingatlanok beépítési előírásai az alábbi táblázat tartalmazza:

5. § (1) A gazdasági terület elsődlegesen gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A község területén:

6. § (1) ^[28] Az ingatlanok beépítési előírásai az alábbi táblázat tartalmazza:

7. § (1) ^[31] Az ipari és mezőgazdasági funkciójú gazdasági területek a község külterületének, beépítésre kijelölt részei (Gipm), ahol ipari és tároló létesítmények, üzemi épületek helyezhetők el, az alábbi beépítési előírások betartásával:

8. § (1) ^[33] A különleges területek közé soroltak; a turisztikai fejlesztési terület (Ktu), a temető (Kt), a kegyeleti park (Kkp), a sportterület, (Ks), a homokbánya, illetve a nyersanyaglelőhely (Kb), és a regionális hulladékkezelő telep (Kh). A Ktu övezet az alábbi előírások szerint építhető be:

9. § (1) A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozás terv tünteti fel. (KÖu-közutak, KÖ-közmű)

(2) A közutak (KÖu) elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a szabályozási terv és az OTÉK 26. §-ban előírtak alapján kell biztosítani.

(3) A közutak, és a közművek védőtávolságait a vonatkozó előírások* (*Elektromos vezetékek esetében az MSZ 151 számú szabvány előírásai. Gázvezetékek mentén a 6/1982.(V.6.) Ip.M.) és a szabályozási terven jelöltek alapján kell figyelembe venni.

(4) Az utak, védőtávolságain belüli építési hatósági ügyekben a közlekedési szakhatóságnak és az út kezelőjének szakvéleményét ki kell kérni.

(5) A közlekedési, és a közmű területeken a közlekedési és közmű létesítményeken kívül az OTÉK 26. § (3) pontjában felsorolt építmények helyezhetők el.

(6) ^[36] Az újonnan nyitott belterületi utcákban az utat szilárd burkolattal kell kiépíteni, a közművek és a közvilágítás kiépítése, a csapadékvíz-elvezetés megoldása, továbbá az utca fásítása kötelező.

(7) Az utcai fásításnál ültetett fák a lakóépületek síkjától minimum 6,0 m-re kerülhetnek.

(8) ^[37]

(9) A 20 személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb gépkocsiparkolók felületéről az összegyűjtött csapadékvizeket csak olajfogon átvezetve lehet a csapadékvíz csatornába bekötni, a parkolókból összegyűjtött csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető.

(10) Szabályozási vonallal érintett telekterület közterületnek szánt részén az Önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg, illetve ilyen területre telekalakítási engedély csak a közterületet is érintő ingatlanrész önálló ingatlanként történő lejegyzésével adható.

(11) Közműterületeken (KÖ) az ügyben illetékes szakhatóság és az üzemeltető hozzájárulásával, elektromos és hírközlési vezetékek, műtárgyak és a közmű működtetéséhez szükséges, legfeljebb 4 m építménymagasságú épületek építhetők.

10. § (1)¹ A község igazgatási területén a zöldterületek közé a közparkok (Z) és (Z-kk) közkertek soroltak.

(3) A közparkok (Z) a község állandóan növényzettel fedett közterületei, amelyeknek közútról, köztérről közvetlen megközelíthetőnek kell lennie.

(4) A közparkokban az OTÉK 27. § (4) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el annak legfeljebb 2 %-os beépítettségéig.

(5) A területen a zölddel való fedettség minimum 80 % kell legyen.

(6) Meglévő zöldterületek felülete nem csökkenthető, azok más területfelhasználásba nem sorolhatók.

10/A. §² (1) A (Z-kk) övezetben csak a pihenés, testedzés építményei, a fenntartáshoz szükséges építmények és közműépítmények helyezhetők el.

(2) Az övezetben:

11. § (1) ^[38] A község közigazgatási területén meglévő és tervezett védelmi erdők (Ev) és gazdasági erdők (Eg) kerültek kijelölésre. Az erdőtelepítésre alkalmas területeket a szabályozási terv Eg-2 és Ev-2 övezettel, a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületeket Eg-3 és Ev-3 övezettel jelöli.

(2) A meglévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg. A meglévő és tervezett védelmi erdőterületeken csak a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott, kizárólag természetvédelmi, illetve erdő- és vadgazdálkodási, közjóléti érdeket szolgáló létesítményt lehet építeni.

(3) A meglévő gazdasági erdők területén (Eg), - a 10 ha-nál nagyobb területen,- legfeljebb 0,3 % beépítettséggel lehet építeni, az erdő rendeltetésének megfelelő épületeket, szolgálati lakással és vadászházzal.

(4) ^[39]

(5) Az övezetben csak természet- és környezetkímélő terület-felhasználás engedélyezhető, illetve ilyen tevékenység folytatható.

(6) Az erdőterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve erdőgazdasági célból szabad.

(7) ^[40] Az erdőtelepítésre alkalmas terület övezetében (E-2) az erdőtelepítést az élőhelynek megfelelő, természetesen kialakult őshonos fafajokból álló erdőfoltok megőrzésével kell végezni.

(8) ^[41] A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében (E-3) a meglévő erdőterületeket azok természetes, kialakult állapotában kell megőrizni. Beépítésük nem engedélyezhető.

(9) ^[42] Ökológiai magterületen, ökológiai folyosó-, Natura 2000-es-, ex.lege láp területeken, ahol szabályozási terv, a BTSZ előírásai alapján, erdőterületeket jelöl ki, de azok tényleges területfelhasználása még attól eltérő, területrendezés, a jelenlegi tájhasználat módosításával járó bármely beavatkozás csak a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának előzetes egyetértésével történhet.

12. § (1) A mezőgazdasági területek a növénytermelés, állattenyésztés, a kert és szőlőgazdálkodás területei és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) ^[43] A község igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági területek kialakítására került sor :

13. § (1) ^[47] A mezőgazdasági árutermelő területek a szabályozási terven jelöltek (Má, Má C-1).

(2) ^[48] Beépítésre nem szánt területen 3000 m²-nél kisebb telek ,- a közlekedési, közmű-elhelyezési és hírközlési terület, valamint a közhasználatú zöldterület, véderdő, illetve a közlekedési, közmű-elhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület települési területfelhasználási egység kivételével,- nem alakítható ki.

(3) ^[49] Szántóföldi művelés esetén a 20 ha-nál nagyobb telken a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, a beépített alapterület a telek 0,3 %-át, illetve az 1000 m²-t nem haladhatja meg. Az építmény magassága maximum 6,0 m lehet.

(4) ^[50] Gyep művelési ágú, 5,0 ha-nál nagyobb telken, hagyományos, almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető és a beépíthető alapterület a telek 1 %-át, illetve az 1000 m²-t nem haladhatja meg. Az építmény magasság maximum 6,0 m lehet.

(5) ^[51] Szőlőműveléssel hasznosított területen a 2 ha-nál nagyobb telken a szőlőtermelést, a borászatot, a borturizmust szolgáló, és lakófunkciót is kielégítő épület építhető. A beépíthető alapterület a telek 2 %-át, illetve az 800 m²-t nem haladhatja meg. Az építmény magasság maximum 5,0 m lehet.

(6) ^[52] Az Má-C1 jelű szőlő termőhelyű kataszteri területeken az előző pontokban rögzítetteken túl építmény akkor létesíthető, ha terület 80 %-a szőlőműveléssel hasznosított.

14. § (1) ^[55] A be nem építhető mezőgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem érdekeit szolgálják. A területeket a szabályozási terv lehatárolja; a külterületen (Má₀ )-val, a belterületen (Mk₀)-val jelöltek.

(2) A művelési ág, külterületen elsősorban erdősítés és gyepesítés céljára megváltoztatható.

(3) Az Mk0 területen kialakítható legkisebb földrészlet 3.000 m2.

(4) A területen csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távközlési magas-építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték kivételével), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadász lesek és a természetvédelem kutató, bemutató építményei helyezhetők el.

(5) Ordacsehi Berek Természetvédelmi Területen kijelölt Má0 besorolású területeken létesítmény elhelyezése és mindennemű egyéb műszaki beavatkozás csak a Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának előzetes egyetértése mellett végezhető.

(6) A területen már meglévő építmény a 3 %-os beépítettség határáig, legfeljebb egy alkalommal, 25 m2-rel bővíthető, ahol ezzel a lehetőséggel 1989. január 1. után még nem éltek.

15. § (1) A vízgazdálkodási területeket a szabályozási terv (V)-vel jelöli.

(2) A vízgazdálkodási területeken és a szomszédos földterületeken a vízkár elhárítás, a természeti megfigyelés közösségi építményei helyezhetők el, a külön jogszabályokban foglaltak alapján.

(3) A vízfolyások mentés mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6 m-es sávot szabadon kell hagyni* (*46/1999.(III.18.) számú Korm.rendelet a parti sávok és vízjárta területek használatáról és hasznosításáról. 120/1999.(VIII.6.) Korm.rendelet a vizek és közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatok meghatározásáról).

(4) A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell.

(5) A vízimunkák csak vízjogi engedély alapján végezhetők** (**18/1996.(VI.13.) KHVM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről).

19. § (1) A környezet-, a táj-, a természet-, a műemlék- és helyi védelemmel kapcsolatos szabályozást, lehatárolást, a védőtávolságokat a szabályozási terv tünteti fel.

(2) ^[60] A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetét, a térségi jelentőségű komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetét, az ökológiai rehabilitációt igénylő terület övezetét, a vízeróziónak kitett terület övezetét a külterületi szabályozási terv lehatárolja, az övezeteket érintő tájhasználat és hatósági eljárások során az BTSZ előírásait^[61] alkalmazni kell.

(3) ^[62] A teljes közigazgatási terület felszíni szennyezésre fokozottan érvényes terület övezetébe és ásványi nyersanyag- gazdálkodási terület övezetébe tartozik, az övezeteket érintő tájhasználat és hatósági eljárások során az BTSZ előírásait^[63] alkalmazni kell.

20. § (1) A környezetvédelmi előírások a település igazgatási területére érvényesek.

(2) A környezetvédelem külön szabályozási rendeletében e rendezési terv előírásait is figyelembe kell venni.

(3) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

(4) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható és csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegőszennyezőanyag-kibocsátása a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl, valamint kielégítik a vonatkozó jogszabályban** (**47/2004.(III.18.) számú Korm.rendelettel módosított 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet 2. számú melléklete) meghatározott védőtávolságokat és nem okoznak lakosságot zavaró bűzhatást. A regionális hulladéklerakó és komposztáló tér súlypontjától számított 500 m-es védelmi övezeten belül lakó- és üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú építmény nem helyezhető el.

(5) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(6) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés, valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.

(7) Külterületen mezőgazdasági és egyéb üzemi létesítmény, telepítéséhez, vagy a már meglévő létesítmény használatának, technológiájának megváltoztatása esetén a környezetvédelmi-, egészségügyi- és az állategészségügyi szakhatóságok véleményét ki kell kérni.

(8) A szippantott szennyvizek csak a hatóságilag kijelölt szennyvízürítő helyre szállíthatók.

(9) ^[64]

(10) A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.

(11) Technológiai eredetű szennyvíz, illetve az üzemek területén összegyűjtött csapadékvíz közcsatornába csak hatályos vízjogi engedéllyel létesített előtisztítóműben történő tisztítás után vezethető. A szennyezett csapadékvíz előtisztítását a vonatkozó jogszabályokban és hatósági előírásokban meghatározottak szerint az üzem területén kell elvégezni, az erre szolgáló létesítmény vízjogi engedély köteles.

(12) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról az üzemeltető köteles gondoskodni.

(13) Közcsatornával még ellátatlan belterületen, illetve külterületen keletkező szennyvizek csak zárt gyűjtőedényben helyezhetők el. A külön pontban meghatározott feltételek szerint. A zárt gyűjtőt a csatornahálózat kiépítésével a rákötések után fel kell számolni.

(14) A szennyvíztisztító teleptől 500 m, a dögkonténertől 300 m, a hígtrágya ürítőtől és szippantott szennyvízürítő helytől 1000 m védőtávolságon belül új lakóépület, élelmiszer feldolgozó, -raktározó, -kereskedelmi létesítmény továbbá állattartótelep nem létesíthető.

(15) Országos közutak beépítésre nem szánt területen levő szakasza mentén a tengelytől számított 50 méter távolságon belül, az M 7-es autópálya tengelyétől számított 100 méter távolságon belül lakóépület nem létesíthető. Más építmények a közút kezelőjének, egyetértésével létesíthetők.

(16) Vízfolyások medrétől 50 méter távolságon belül mezőgazdasági területen állattartó építmény nem létesíthető.

(17) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

(18) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a kommunális hulladéklerakó telepre – megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell megoldani.

(19) A gazdasági területeken csak a környezet terület-felhasználást nem zavaró létesítmények helyezhetők el. A beültetési kötelezettséget a területek beépítésénél a szabályozási terv alapján az engedélyezési eljárás során elő kell írni.

21. § (1) Védett természeti terület állapotát és jellegét természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni tilos.

(2) Védett természeti területen, új adótorony, távközlési magas építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték nem létesíthető, ilyenek üzemeltetésére vonatkozó engedély nem hosszabbítható meg.

(3) Védett természeti területen a gazdálkodás környezet- és természetkímélő módszerek alkalmazásával történhet.

(4) Védett természeti területen az erdő elsődleges funkciója védelmi, szálaló vágás és természetes felújítás megengedett. Új erdő telepítése csak őshonos fafajokból történhet.

(5) Védett természeti területen új külszíni művelésű bánya nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bánya területe (bányatelek) nem bővíthető.

(6) Természeti területen a területet szennyező vagy veszélyeztető létesítmény nem helyezhető el.

(7) A védettségre jelölés tényét az ingatlan nyilvántartásban fel kell tüntetni.

22. § (1) Táj- és településkép-védelmi okokból útsorfásítást kell végezni az utak mentén.

(2) Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok nyomvonalában.

(3) Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani.

(4) Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék, vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell.

(5) Mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken lévő természetes növényállományt (mocsár, láp, rét, legelő) a vonatkozó jogszabály* (*A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény) alapján meg kell őrizni.

23. § (1) A település műemlék és helyi védelem alatt álló építményeit, területeit valamint régészeti területeit a szabályozási terv és a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) A rendelet 1. számú mellékletében felsorolt helyi értékeket a képviselő-testület védelemben részesíti.

(3) A műemlék épületekkel (M) kapcsolatos építési engedélyezési eljárás a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Pécsi Regionális Irodájának hatáskörébe tartozik.

(4) A szabályozási terven műemléki környezetként (M) és régészeti területként (R) jelölt és körülhatárolt területeken az építési engedélyezési eljárási ügyekbe a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Pécsi Regionális Irodáját (KÖH) szakhatóságként be kell vonni.

(5) Régészeti tárgyak előkerülése esetén az építési munkálatokat fel kell függeszteni, és a KÖH-t és a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságát a leletről soron kívül értesíteni kell.

(6) Nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén minden az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, művelési ág-változáshoz, építéshez, földmunkához a KÖH előzetesen szakhatósági hozzájárulása szükséges.

(7) Régészeti érdekű területet érintő munkálatok esetén a KÖH véleményét be kell szerezni.

(8) A nyilvántartott régészeti lelőhelyekre, a régészeti örökségvédelemre, a műemlékvédelemre vonatkozó jogszabályi előírásokat be kell tartani* (*2001. évi LXIV. törvény a Kulturális örökség védelméről).

(9) A műemléki környezetben mindennemű közműellátást kizárólag föld alatti vezetékkel lehet kiépíteni és biztosítani. Ezt az új vezetékek létesítésének, meglevők korszerűsítésének engedélyezése során biztosítani kell.

(10) A helyi védelem alatt álló építményeknél a védett épület megóvására kell törekedni, tetőtér beépítés, bővítés csak a hagyományos értékek védelme mellett engedélyezhető.

(11) ^[65] A helyi védelem csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság beálltával szűntethető meg.

24. § (1) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képeznek ez alól a közterületen, közlekedési valamint zöldterületen történő építések.

(2) A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeltetését, vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek között csak akkor szabad, ha:

25. § (1) A szabályozási terv által javasolt helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében az építési hatóság kisajátítási eljárás nélkül – a kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett – az érdekeltek hozzájárulása nélkül az önkormányzat javára lejegyeztetheti.

(2) Ha a telekalakítási eljárásra, vagy a közút kialakítására az érdekeltek kérelmére és érdekében kerül sor, a lejegyzésért nem jár kártalanítás.

(3) Amennyiben a lejegyzéssel érintett ingatlan visszamaradó része a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy azt a tulajdonos kérelmére kártalanítás mellett igénybe kell venni.

(4) Az ingatlan helyi közút céljára igénybe vett részéért járó kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatlanérték-növekedés összegét, melyet az érintett tulajdonosokra át kell hárítani.

26. § (1) A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatba vételéig a telkeket kialakító beruházónak meg kell valósítani.

(2) A helyi közutat, illetőleg közművet, amennyiben azt a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben, vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékét és arányát önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

27. § A tervszerű telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írható elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.

28. § (1) A rendelet alkalmazása szempontjából hirdető-berendezés, melyre a rendelet hatálya kiterjed.

(2) ^[66]

(3) ^[67]

(4) ^[68] A hirdető berendezések kialakításának az építmény karakteréhez, színezéséhez, arányrendszeréhez, a település és utcaképhez kell igazodnia.

(5) Hirdető-berendezések közutak melletti elhelyezésének szabályait külön törvény* (1988. évi I. törvény) határozza meg.

(6) Nem helyezhető el hirdető-berendezés:

(7) A közigazgatási területen gigantposzter, óriás-plakát nem helyezhető el. A 2 m2-t meghaladó felületű hirdető-berendezésre csak ideiglenes jellegű, maximálisan 3 évi időtartamra szóló, engedély adható, az engedély a képviselő-testület hozzájárulásával meghosszabbítható. Ez a korlátozás nem vonatkozik a cégérre, cég- és címtáblára.

(8) Hirdetmények elhelyezése csak az erre a célra létesített hirdető berendezéseken lehetséges, azok csak vízoldó ragasztóval rögzíthetők, a köztisztasági előírások betartásával.

(9) E rendelet hatálybalépéséig kint levő és a jelen rendelet előírásainak nem megfelelően kihelyezett hirdető-berendezések esetén:

(10) E rendelet előírásainak megszegésével elhelyezett hirdető-berendezéseket az elhelyező a felszólítást követő 8 napon belül saját költségén köteles eltávolítani. Amennyiben ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a jegyző a külön jogszabály*** (1957. évi IV. törvény) értelmében gondoskodik annak végrehajtásáról. Az eljárás befejezéséig a hirdető-berendezés tulajdonosa újabb hirdető-berendezés elhelyezésére nem kaphat engedélyt.

(12) A választási plakátokra, azok ideiglenes jellegére tekintettel a 28. § (2), (4), és (8) pontjának előírásait nem kell alkalmazni.

(11) Magántulajdonon felállított hirdető-berendezés elhelyezéséért és eltávolításáért az ingatlan tulajdonosa és a hirdető-berendezés tulajdonosa egyetemlegesen felelős.

29. § (1) E rendelet 2004. december 1-vel lép hatályba, kihirdetéséről a helyben szokásos módon (az önkormányzat hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel) a jegyző gondoskodik.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik az Ordacsehi község helyi építési szabályzatáról szóló 7/1998.(VI.1.) Kt. számú- és az ezt módosító 1/2001.(II.2.) Kt. számú rendeletek.

(3) ^[69] E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK. irányelvnek való megfelelést szolgálja.