1. § E rendelet célja, hogy Ordacsehi Község lakossága szociális biztonságának megteremtése és megőrzése érdekében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) által meghatározott szociális ellátások biztosításának, mértékének, valamint igénybevételének helyi szabályait megállapítsa.

2. § Az e rendeletben megállapított ellátások az Szt. 7. § (1) bekezdésében foglalt eltérésekkel Ordacsehi Község közigazgatási területén lakóhellyel, illetve ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező személyeket az Szt. 3. § (1)-(3) bekezdései szerint illetik meg.

3. § (1) E rendelet alkalmazása során az egyes szociális ellátásokra vonatkozó egyéb jogszabályok figyelembevételével kell eljárni.

(2) E rendelet alkalmazása során a vagyoni, jövedelmi és hozzátartozói viszonyok meghatározásánál az Szt. vonatkozó rendelkezései az irányadók.

(3) A szociális ellátásra való jogosultság, valamint a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit az Szt.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

4. § Ordacsehi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

5. § (1) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester az Szt.-ben és e rendeletben meghatározottak szerint nyújt rendkívüli települési támogatást a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok, illetve személyek részére, figyelemmel az Szt. 45. § (4) bekezdésében foglaltakra.

(2) Rendkívüli települési támogatás megállapítható kérelemre és hivatalból, eseti jelleggel pénzbeli vagy természetben nyújtott ellátásként.

(3) Rendkívüli települési támogatás a krízishelyzetben lévő személy számára hivatalból, illetve kérelemre jövedelemvizsgálat nélkül is adható.

(4) Krízishelyzetnek minősülnek – a betegséghez, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, az iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez, bűncselekmény áldozatává vált személy helyzetéhez kapcsolódó – nem várt többletkiadások.

6. § (1) Eseti segélyezési célú rendkívüli települési támogatásban csak azt a személyt lehet részesíteni, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló személy esetében 200 %-át.

(2) Indokolt esetben, így különösen gyermekét egyedül nevelő szülő, három és többgyermekes család, tartósan beteg vagy egészségileg károsodott gyermeket nevelő szülő esetében az (1) bekezdésben meghatározott határ 40 %-kal túlléphető.

(3)^[1] Az eseti segélyezési célú rendkívüli települési támogatás alkalmanként folyósított

7. § (1) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester halálesethez kapcsolódó rendkívüli települési támogatást állapíthat meg annak, aki az elhalt személy eltemettetéséről annak ellenére gondoskodott, hogy arra nem volt köteles, vagy köteles volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve a családja létfenntartását veszélyezteti. A segély iránti kérelmet a haláleset napját követő 40 napos jogvesztő határidőn belül lehet benyújtani.

(2) ²Halálesethez kapcsolódó rendkívüli települési támogatás alanyi jogon jár az Ordacsehi településen állandó lakcímmel rendelkező kérelmezőnek, amennyiben Ordacsehiben állandó lakos hozzátartozójának eltemettetéséről gondoskodik. Nem állapítható meg a települési támogatás, ha a kérelmező és az elhunyt személy között tartási, életjáradéki, vagy öröklési szerződés állt fenn.

(3) ³A halálesethez kapcsolódó rendkívüli települési támogatás összege legfeljebb 50.000,- Ft.

(4) Az települési támogatás megállapításához szükséges az eltemettető nyilatkozata arról, hogy az elhunyt után nem részesült más önkormányzatnál rendkívüli temetési célú támogatásban, és a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban.

(5) ⁴A halálesethez kapcsolódó rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az alábbi mellékleteket:

• a) a temetés költségeiről szóló, a kérelmező nevére kiállított számlát,
• b) az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatának másolatát.

8. § (1) Elemi kár elhárításához kapcsolódó rendkívüli települési támogatásban részesíthető az a személy, aki bizonyítja, hogy a tulajdonában álló, vagy haszonélvezeti joga alapján használt lakásban, vagy a lakásban tartott ingó vagyontárgyaiban elemi csapás vagyoni kárt okozott, melynek megtérítésére harmadik személy, így különösen biztosító nem kötelezhető, vagy kötelezhető ugyan, de a kártérítés összege jóval alacsonyabb a bekövetkezett kár összegénél.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatásban csak azt a személyt lehet részesíteni, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg, és a bekövetkezett kár a létfenntartását komolyan veszélyezteti.

(3) Az elemi kár elhárításához kapcsolódó rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az alábbi mellékleteket:

• a) a család tagjainak a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozó

9. § (1) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester a szociálisan rászoruló családok részére az általuk lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatást biztosíthat. Ezen támogatás a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez, illetve a tüzelőanyag költségeihez használható fel.

(2) A lakhatáshoz kapcsolódó támogatásra az személy jogosult, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át és vagyonnal egyik családtag sem rendelkezik, egyedülálló személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át és vagyonnal nem rendelkezik.

(3) A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás összege 2.500,- Ft.

(4) Lakhatáshoz kapcsolódó támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(5) A lakhatáshoz kapcsolódó támogatás iránti kérelmet e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az alábbi mellékleteket:

• a) a család tagjainak a kérelem benyújtását megelőző háromhavi nettó jövedelmének igazolását,
• b) a kérelem benyújtását megelőző három hónap lakhatási kiadásainak igazolását (közüzemi díjak, bérleti díj).

10. § (1) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester a gyógyszerkiadások viseléséhez kapcsolódó eseti települési támogatást állapíthat meg azon közgyógyellátásban nem részesülő, szociálisan rászoruló személy részére, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át, egyedül álló esetén a 300 %-át, a havi rendszeres, társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszereinek orvos által leigazolt és gyógyszertár által beárazott költsége meghaladja az egy főre jutó havi nettó családi jövedelem 15 %-át, és ezt a költséget létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárok túlléphetők abban az esetben, amennyiben a kérelmező rendszeres, orvos által leigazolt és gyógyszertár által beárazott gyógyszerköltsége meghaladja az egy főre jutó havi nettó családi jövedelem 35 %-át.

(3) A gyógyszerkiadások viseléséhez kapcsolódó eseti települési támogatás összege az igazolt gyógyszerköltség 50 %-os mértéke száz forintra kerekítve, de legfeljebb 5.000,- Ft.

(4) A gyógyszerkiadások viseléséhez kapcsolódó rendszeres települési támogatás iránti kérelmet az e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az alábbi mellékleteket:

• a) a család tagjainak a kérelem benyújtását megelőző háromhavi nettó jövedelmének igazolását,
• b) az orvosi és gyógyszertári igazolást a havi rendszeres gyógyszereiről és azok költségéről.

11. § (1) ⁵Települési támogatás állapítható meg az újszülött gyermek születésével kapcsolatos

12. § (1) Amennyiben az Önkormányzatnak rendelkezésére áll közterületekről kivágott fa, valamint az Önkormányzat rendelkezésére álló szociális célú tűzifa keretéből vissza nem térítendő természetbeni juttatásként, támogatási esetenként legfeljebb 2 m³ tűzifa támogatás állapítható meg figyelemmel a fűtési időszakra –november 1.napjától március 31.napjáig- a készlet erejéig annak a

• a) személynek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

13. § (1) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről az Szt. 48. §-ában meghatározottak szerint.

(2) Az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a polgármester a visszafizetést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon belül kérelemre, méltányosságból engedélyezhet:

• a) részletfizetést, ha a temetésre köteles egyedülálló személy havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege háromszorosát nem éri el, vagy családjában az egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege két és félszeresét nem éri el,
• b) a visszafizetési kötelezettség 60%-ig csökkentést, ha a temetésre köteles egyedülálló havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege két és félszeresét nem éri el, vagy családjában az egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege kétszeresét nem éri el.

(3) Különös méltánylást érdemlő esetben az eltemettetésre köteles személy részben vagy egészben mentesíthető a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól. Különös méltánylást érdemlő eset különösen, ha megtérítés a kötelezett családjának megélhetését veszélyezteti, vagy számára aránytalanul nagy terhet jelent.

(4) Közköltségen hamvasztásos temetés vagy a helyben szokásos legolcsóbb temettetés rendelhető el.

14. § (1) A Képviselő-testület a szociálisan rászoruló személyek részére biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó, e rendeletben meghatározott alapellátási formákat. Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában.

(2) A Képviselő-testület a Platán Szociális Alapszolgáltatási Központ (a továbbiakban: Alapszolgáltatási Központ) útján a szociális alapszolgáltatások keretében gondoskodik az étkeztetésről, a házi segítségnyújtásról, a családsegítésről.

(3) A Képviselő-testület a Balatonlellei Körzeti Közös Szociális Alapszolgáltatási

15. § (1) Az Alapszolgáltatási Központ intézményvezetője külön eljárás – így különösen szociális rászorultság, gondozási szükséglet vizsgálata – nélkül köteles szolgáltatást nyújtani családsegítés esetén. Az intézményvezető külön eljárás nélkül köteles szolgáltatást nyújtani továbbá, ha a kérelmező életét, testi épségét vagy egészségét veszélyeztető, és másként el nem hárítható élethelyzetbe került.

(2) Külön eljárás – így különösen szociális rászorultság, gondozási szükséglet vizsgálata – alapján étkeztetés, házi segítségnyújtás.

(3) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt az Szt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott okok miatt önmaguk, illetve eltartottjaik részére nem képesek biztosítani.

• a) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki személyazonosításra alkalmas okmányának másolatával igazolja, hogy a 65. életévét betöltötte.
• b) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a háziorvos vagy kezelőorvos igazolása szerint önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem képes gondoskodni.
• c) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki önmaga ellátására részben képes, és fogyatékosságát a Szt. 65/C. § (6) bekezdésében foglaltak szerint igazolja.
• d) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes. A pszichiátriai, illetve szenvedélybetegséget a 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet 21. §-ában meghatározott szakvéleménnyel kell igazolni.
• e) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki – nyilatkozata szerint – bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azon személyeket, akiknek a hajléktalan szállás a bejelentett lakóhelye.

(4) Házi segítségnyújtást, mint az önálló életvitel fenntartásához szükséges ellátást az Szt. 63. §-ában meghatározottak szerint kell biztosítani.

(5) Nem részesülhet házi segítségnyújtásban az a személy, aki tartási vagy öröklési szerződést kötött.

(6) A családsegítés az Szt. 64. §-ában meghatározottak szerint a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

(7) A családok segítése érdekében a veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző jelzi az Alapszolgáltatási Központ vagy a Balatonlellei Körzeti Közös Szociális Alapszolgáltatási Központ felé, ha segítségre szoruló családról, személyről tudomást szerez.

(8) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás iránti kérelmet az Alapszolgáltatási Központ vagy a Balatonlellei Körzeti Közös Szociális Alapszolgáltatási Központ intézményvezetőjéhez lehet benyújtani. Az ellátás iránti kérelemről a Balatonlellei Körzeti Közös Szociális Alapszolgáltatási Központ intézményvezetője dönt.

(9) A családsegítés és a házi segítségnyújtás térítésmentesen vehető igénybe. Az étkeztetésért fizetendő térítési díj a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjairól szóló önkormányzati rendeletben kerül meghatározásra.

17. § (1) E rendelet 15. § - ában szabályozott ellátások igénybevétele kérelemre történik, melyet az Alapszolgáltatási Központ intézményvezetőjéhez kell benyújtani. Az ellátások igénybevételéről az intézményvezető dönt.

(2) Az intézményvezető az ellátás igénybevételéről szóló döntésről értesíti az ellátást igénylőt vagy törvényes képviselőjét. Az intézményvezető az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés igénybevételének megkezdésekor az igénylővel vagy törvényes képviselőjével a Szt. 94/C. §-a szerinti megállapodást köt.

18. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért az Szt. 115. §-ában foglaltak figyelembevételével az ellátottaknak térítési díjat kell fizetni.

(2) Az ellátások térítési díját, mint intézményi térítési díjat a Képviselő-testület tárgyév április 1. napjáig külön rendeletben állapítja meg, a díjak év közben egy alkalommal korrigálhatók.

(3) Az ellátott által fizetendő személyi térítési díjról az intézményvezető dönt, és erről az ellátást igénylőt az ellátás igénybevételét megelőzően írásban tájékoztatja.

(4) Ha az ellátott személy a személyi térítési díj összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, a (3) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az Egészségügyi és Szociális Bizottsághoz fordulhat, amely a térítési díjról határozattal dönt.

19. § (1) Az e rendeletben meghatározott pénzbeli ellátások megállapítására vonatkozó kérelmet a Hivatal felé kell benyújtani.

(2) A kérelmet írásban a rendelet mellékleteit képező nyomtatványokon az ellátásra jogosult vagy nagykorú hozzátartozója terjesztheti elő.

(3) Amennyiben a jogosult helyzete köztudomású, úgy a döntésre jogosult az eljárás megindítását hivatalból kezdeményezheti.

(4) A kérelmező köteles együttműködni a Hivatallal szociális helyzetének feltárásában. A kérelemhez csatolni kell az e rendelet által előírt iratokat, igazolásokat és mindazokat a bizonyítékokat, amelyek az ügy elbírálásához elengedhetetlenül szükségesek.

(5) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a Hivatal a kérelem alapján a szükséges eljárást lefolytatja, az ügyet döntésre előkészíti és beszerzi mindazokat a bizonyítékokat, amelyek benyújtására az ügyfél nem kötelezhető.

(6) Nem szükséges a kérelmező szociális helyzetét hat hónapon belül ismételten vizsgálni, ha valamilyen önkormányzat által folyósított egyéb olyan ellátásban részesül, melynek során anyagi körülményei, szociális helyzete az eljáró szerv előtt ismertek.

(7) Az e rendeletben meghatározott pénzbeli ellátások megállapítása esetén, amennyiben ezek a kérelemnek helyt adnak és az ügyben ellenérdekű ügyfél nincs, egyszerűsített határozat hozható.

(8) Amennyiben a szociális ellátások megállapításához a magasabb szintű jogszabályokban és e rendeletben meghatározott feltételeket, hitelt érdemlő módon igazoló bizonylatokat, a kérelmező felszólítás ellenére sem csatolja be határidőre, a kérelmét el kell utasítani, illetve az ellátást meg kell szüntetni.

(9) Amennyiben kétség merül fel a jövedelemigazolás vagy bevallás tartalmát illetően, úgy az ügyintéző igazolás beszerzése céljából jogosult megkeresni a kérelmező és családtagjai munkáltatóját vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékes megyei adóigazgatóságát.

(10) Amennyiben az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a támogatást nem a rendeltetésének megfelelően használják fel, úgy a jogosultságot megállapító határozatban az ügyfelet fel lehet hívni arra, hogy annak felhasználásáról a határozat kézhezvételét követő 30 napon belül számoljon el.

(11) A jogosulatlanul igénybe vett települési támogatás, illetve ellátás megtérítésére az Szt.17. §-ában foglaltak az irányadók.

(12) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások megszüntetéséről az intézményvezető dönt, az ellátások megszűnésére és megszüntetésére az

20. § (1) Az e rendelet szerint megállapított pénzbeli ellátásokat egyedi határozatok alapján a Hivatal az alábbiak szerint folyósítja az ügyfél által megjelölt bankszámlára vagy fizeti ki a Hivatal házipénztárában:

• a) rendkívüli települési támogatások esetén a jogerőre emelkedést követően azonnal,
• b) rendszeres települési támogatások esetén a tárgyhót követő hónap 5. napjáig.

(2) A Hivatal gondoskodik az ellátásokkal összefüggő egyéb pénzügyi elszámolási feladatok végrehajtásáról.

21. § (1) Az Szt. 17. § (5) bekezdése szerinti méltányossági eljárás során a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztető helyzet fennállásának tekintendő különösen, ha az ellátott családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.

(2) A hatáskör gyakorlója részletfizetést az (1) bekezdésben foglalt ok fennállásának hiányában is engedélyezhet.

22. § A havi rendszerességgel nyújtott települési támogatások összességében nem haladhatják meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

23. § E rendeletben szereplő ellátások igénybe vételének feltétele, hogy a jogosult minden tőle elvárhatót megtegyen annak érdekében, hogy szociális problémái részben vagy egészben megoldódjanak.

24. § (1) Ez a rendelet 2015. április 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális ellátások helyi