1. § A rendelet célja, hogy Ordacsehi Község Önkormányzata [a továbbiakban: Önkormányzat] a közigazgatási területén élő személyek és családok – kiemelten az időskorú lakosságra, a gyermeket nevelő családokra, ezen belül is a nagycsaládokra illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos gyermeket nevelő családokra figyelemmel, a tartósan beteg, szociálisan rászorult és vagy súlyosan fogyatékos személyekre, figyelemmel az Önkormányzat teherbíró képességére – szociális biztonságának megőrzése, elősegítése érdekében megállapítsa a települési támogatás, szociális ellátás keretében nyújtott támogatások formáit, mértékét, az azokra való jogosultság feltételeit, kifizetésének, folyósításának és ellenőrzésének helyi szabályait.

2. § A rendelet személyi hatálya, amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik, Ordacsehi község közigazgatási területén érvényes lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ában meghatározott személyekre terjed ki.

3. § (1) E rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére elsősorban az Szt. 4. §-ában, az ott fel nem sorolt fogalmak tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. A felsorolt jogszabályokban nem meghatározott fogalmak tekintetében a (2) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni.

(2) E rendelet alkalmazásában:

• a) szociálisan rászoruló: a 2. §-ban meghatározott személy, akinek jövedelme a rendeletben meghatározott mértéket nem haladja meg,
• b) létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet: olyan kialakult időszakos, vagy tartós állapot, amelyben a szociálisan rászoruló személy részére a mindennapi megélhetés nem biztosított és ezen állapot ellátás nélkül nem enyhíthető (különösen: munkanélküliség, tartós keresetkiesés, élelmezési gondok, közüzemi hátralék vagy egyéb adósság felhalmozódása és más hasonló élethelyzet)
• c) különös méltánylást érdemlő eset: külső körülmény által kialakult létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, amely a szociálisan rászoruló személy részére olyan kirívóan nehéz állapotot eredményez, amely ellátás nélkül az élethelyzet súlyos romlásához vezetne (különösen: tartós betegség, fogyatékosság, rokkantság, éhezés, kilakoltatás, nagy összegű felhalmozódott közüzemi hátralék vagy egyéb adósság és más hasonló élethelyzet)
• d) rendkívüli méltánylást érdemlő élethelyzet: olyan különös méltánylást érdemlő eset, amely hirtelen fellépő külső körülmény hatására alakult ki és ezáltal okozott a rászoruló személy részére a c) pontban foglalt kirívóan nehéz állapotot (különösen: elemi kár, kórházi ellátást igénylő betegség vagy baleset, közeli hozzátartozó halála és más hasonló élethelyzet)

(3) E rendelet alkalmazása során a vagyoni, jövedelmi és hozzátartozói viszonyok meghatározásánál az Szt. vonatkozó rendelkezései az irányadók.

(4) A szociális ellátásra való jogosultság, valamint a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL törvény rendelkezéseit az Szt.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

4. § (1) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára az Önkormányzat képviselő-testülete az Szt.-ben, illetve a rendeletben meghatározott feltételek szerint a (2)–(3) bekezdésben megállapított pénzbeli és természetbeni ellátásokat nyújtja.

(2) Az Önkormányzat pénzbeli és természetbeni ellátásként az alábbi települési támogatásokat nyújtja:

• a) eseti segélyezési célú rendkívüli települési támogatás
• b) települési krízis támogatás
• c) az elemi károk elhárításához kapcsolódó rendkívüli települési támogatás
• d) halálesethez kapcsolódó rendkívüli települési támogatás
• e) települési születési támogatás
• f) gyógyszerkiadások viseléséhez kapcsolódó települési támogatás
• g) rendszeres lakásfenntartási költségekhez nyújtott települési támogatás
• h) települési tűzifa támogatás

(3) Az Önkormányzat szociális szolgáltatások keretében az alábbi települési támogatásokat nyújtja:

• a) falugondnoki szolgáltatás
• b) étkeztetés
• c) házi segítségnyújtás
• d) családsegítés
• e) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

5. § (1) A Polgármester a 10. §-ban meghatározott települési krízis támogatásról saját hatáskörben dönt.

(2) A képviselő-testület az alább felsorolt hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza át

• a) a 9. §-ban meghatározott eseti segélyezési célú rendkívüli támogatás
• b) a 11. §-ban meghatározott elemi károk elhárításához kapcsolódó rendkívüli települési támogatás
• c) a 12. §-ban meghatározott halálesethez kapcsolódó rendkívüli települési támogatás
• d) a 13. §-ban meghatározott születési támogatás
• e) a 14. §-ban meghatározott gyógyszerkiadások viseléséhez kapcsolódó települési támogatás
• f) a 15. §-ban meghatározott rendszeres lakásfenntartási költségekhez nyújtott települési támogatás,
• g) a 16. §-ban meghatározott tűzifa támogatás
• h) a 17. §-ban meghatározott köztemetés
• i) a 19. §-ban meghatározott falugondnoki szolgáltatás
• j) a 8. §-ban meghatározottak szerint a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésének elrendelése, méltányoságból történő elengedése, csökkentése vagy részletekben történő megfizettetése.

6. § (1) A rendeletben meghatározott ellátások iránti kérelmet a Balatonboglári Közös Önkormányzati Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) lehet előterjeszteni, ha magasabb szintű jogszabály, vagy jelen rendelet másként nem rendelkezik év közben folyamatosan, kizárólag a Hivatal által e célra rendszeresített formanyomtatványon.

(2) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a figyelmét fel kell hívni, illetőleg amennyiben a benyújtott iratok alapján annak feltételei fennállnak az ellátást részére hivatalból meg kell állapítani.

(3) A támogatási kérelmeket legkésőbb a kérelem benyújtását követő 8 napon belül, az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben szabályozott soron kívüli esetek fennállása esetén a kérelem benyújtását követően haladéktalanul, de legkésőbb a benyújtást követő 3 napon belül kell elbírálni.

(4) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat. Ezek különösen a következők lehetnek: a munkáltató által kiadott keresetigazolás, rendszeres pénzellátásoknál az azt megalapozó határozat vagy a kifizetésről szóló igazolószelvény, egyéb jövedelmeknél az azokat megalapozó határozat, kifizetési bizonylat, igazolás, szerződés, álláskeresési nyilvántartásba vételről hatósági bizonyítvány stb. Nyugdíj-, illetve nyugdíjszerű ellátás esetén a minden év elején a Nyugdíjfolyósító szerv által kiadott, nyugdíj összegéről szóló igazolást vagy a kérelem beadását megelőző hónapban kifizetett nyugdíj összegéről szóló kifizetési bizonylatot kell benyújtani.

(5) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek az önkormányzat nyilvántartásaiban fellelhetőek.

(6) Amennyiben kétség merül fel a jövedelemigazolás vagy a bevallás tartalmát illetően, úgy az ügyintéző igazolás beszerzése céljából jogosult megkeresni a kérelmező és családtagjai munkáltatóját, vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékes megyei adóigazgatóságát.

(7) A döntésre jogosult a benyújtott kérelem, annak mellékletei, valamint az esetlegesen készítendő környezettanulmány alapján köteles meghozni döntését. Környezettanulmány készítése kötelező, ha az elbírálásra jogosult a beadott dokumentumok alapján indokoltnak látja, illetve, ha a kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi. Mellőzni kell a környezettanulmány felvételét, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül már valamilyen ellátásban részesült, és vélelmezhető, hogy körülményeiben nem állt elő változás, illetve erről nyilatkozott.

(8) Amennyiben a döntésre jogosult a szociális ellátás igénylésére vonatkozó kérelemben foglaltaknak helyt ad, az ügyben egyszerűsített döntés hozható.

(9) A rendszeres települési támogatás a támogatásról rendelkező határozatban megjelölt időponttól, a kérelem benyújtását követő hónap első napjától illeti meg az érintettet. A korábban megállapított rendszeres települési támogatás legkorábban a lejárat előtti hónapban igényelhető ismét, és a kérelem benyújtását követő hónap első napjától állapítható meg.

(10) Ha a havi rendszerességgel nyújtott települési támogatásra jogosult személy ordacsehi lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megszűnik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatás teljes összegben folyósításra kerül, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.

7. § (1) A megítélt települési támogatás kifizetése a Hivatal pénzügyi ügyintézőjének közreműködésével a határozat véglegessé válástól számított 5 napon belül a kérelemben megjelöltek alapján házipénztárból való kifizetéssel vagy postai úton történő kifizetéssel vagy átutalással történik.

(2) A havi rendszerességgel nyújtott pénzbeli ellátásokat utólag, minden hónap ötödik napjáig kell folyósítani. A kifizetés történhet házipénztárból, illetve a jogosult kérelme alapján annak bankszámlájára történő utalással.

(3) A házipénztárból történő, döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

8. § (1) E rendelettel megállapított ellátások jogosultsági feltételeinek fennállását – a jogosultság megállapítását követően is – a képviselő-testület bármikor jogosult ellenőrizni. A szociális ellátásra jogosult személy az ellenőrzést tűrni köteles és annak során az ellenőrzést végzővel együtt kell működnie, rendelkezésre kell bocsájtania a kért adatokat, igazolnia kell a szociális ellátás cél szerinti felhasználását.

(2) Amennyiben a (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a szociális ellátás az Szt.-ben és a jelen rendeletben megállapított feltételek hiányában került megállapításra, vagy a jogosult a kérelemben valótlan adatot szolgáltatott, a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére az Szt. 17. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(3) A rendszeres települési támogatásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények (jövedelmi, vagyoni viszonyok, családi állapot, lakcím stb.) megváltozását tizenöt napon belül köteles bejelenteni a Hivatalnak. E kötelezettségről a támogatást megállapító határozatban tájékoztatni kell a jogosultat.

(4) Az Szt. 17. §-ában foglaltak szerint jogosulatlanul igénybevett ellátás és annak kamatai megtérítésének elrendelése esetén, a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmező vagy családja megélhetését súlyosan veszélyeztetné, vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna.

(5) A kötelezett kérelmére a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

9. § (1) Pénzbeli ellátásként eseti segélyezési célú rendkívüli települési támogatás nyújtható, azon szociálisan rászoruló személy részére, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd és önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi segítségre szorul.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak alapján eseti segélyezési célú rendkívüli települési támogatást lehet nyújtani annak a személynek,

• a) akinek legalább két hónapos közüzemi díjtartozása van,
• b) aki közgyógyellátásra nem jogosult és a gyógyszerköltségének jelentős részét nem képes kifizetni,
• c) akinek egyéb igazolt rendkívüli kiadása (pl: útiköltség) keletkezett,
• d) aki gyermeke iskoláztatásáról, étkeztetéséről, ruháztatásáról nem tud megfelelően gondoskodni
• e) aki nevelésbe vett gyermeket és a gyermek családjával való kapcsolattartásához támogatásra szorul,
• f) akinél a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadása keletkezik,
• g) akinek a családjában a gyermek fogadásának előkészítéséhez támogatás szükséges,
• h) akinél lakhatásának elvesztése, közüzemi szolgáltatás megszűnésének esete áll fenn,
• i) akinél az alapvető élelmiszerek megvétele átmenetileg nem biztosított,
• j) aki a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végzi,
• k) akinek a nyugdíja vagy egyéb rendszeres pénzellátásának folyósítása, illetve a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik.

(3) Eseti segélyezési rendkívüli települési támogatásban az a személy részesíthető, akinek:

• a) a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át,
• b) egyedül élő személy esetében az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át.

(4) Az eseti segélyezési célú rendkívüli települési támogatás összege alkalmanként nem haladhatja meg az 50.000 Ft összeget, és éves szinten nem lépheti túl a 200.000 Ft összeget.

(5) Egyedi elbírálás alapján, különösen indokolt esetben az eseti segélyezési célú rendkívüli települési támogatás az év során többször is kérelmezhető.

(6) Nem állapítható meg eseti segélyezési célú rendkívüli települési támogatás annak a személynek, akinek a háztartásában a kérelem benyújtását megelőző 60 napon belül részesült már személy ilyen juttatásban.

(7) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a kérelemben megjelölt rendkívüli élethelyzet igazolására szolgáló bizonyítékokat.

10. § (1) Pénzbeli ellátásként települési krízistámogatásra jogosult – jövedelemére tekintet nélkül – az a rendkívüli méltánylást érdemlő élethelyzetbe került személy, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd.

(2) Krízishelyzetnek minősül különösen:

• a) akinél gyermeke, közeli hozzátartozója betegsége, kezelése miatt váratlan kiadások merülnek fel,
• b) aki hosszabb ideig történő kórházi kezelés, tartós betegség miatti jelentős jövedelem kieséssel küzd,
• c) aki elemi kár, baleset, bűncselekmény miatti jelentős anyagi kárt szenvedett,
• d) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása
• e) iskoláztatás
• f) nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása, gyermek családba való visszakerülésének elősegítése
• g) aki egyéb, igazolt rendkívüli méltánylást igénylő élethelyzetbe került.

(3) Rendkívüli települési támogatás megállapítható kérelemre vagy hivatalból.

(4) A krízistámogatás összege maximum a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 400 %-a.

11. § (1) Elemi kár elhárításához kapcsolódó rendkívüli települési támogatásban részesíthető az a személy, aki bizonyítja, hogy a tulajdonában álló, vagy haszonélvezeti joga alapján használt lakásban, vagy a lakásban tartott ingó vagyontárgyaiban elemi csapás vagyoni kárt okozott, melynek megtérítésére harmadik személy, így különösen biztosító nem kötelezhető, vagy kötelezhető ugyan, de a kártérítés összege jóval alacsonyabb a bekövetkezett kár összegénél.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatásban csak azt a személyt lehet részesíteni, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg, és a bekövetkezett kár a létfenntartását komolyan veszélyezteti.

(3) Az elemi kár elhárításához kapcsolódó rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az alábbi mellékleteket:

• a) a család tagjainak a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozó jövedelemigazolását,
• b) a kár bekövetkezését bizonyító, az illetékes hatóság által készített káreseményt rögzítő jegyzőkönyvet,
• c) a kár bizonyított vagy becsült mértékét igazoló iratot.

(4) Az (1) bekezdés szerinti támogatás összege a (3) bekezdés c) pontjának megfelelő összeg, de legfeljebb 40.000,- Ft.

12. § (1) Pénzbeli támogatásként temetési támogatás állapítható meg annak a szociálisan rászorult személynek, aki az elhunyt személy hozzátartozójaként az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Halálesethez kapcsolódó rendkívüli települési támogatásban az a személy részesíthető, akinek:

• a) a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-át
• b) egyedül élő esetében az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600 %-át.

(3) Nem állapítható meg halálesethez kapcsolódó rendkívüli települési támogatás, ha a kérelmező és az elhunyt személy között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés állt fenn.

(4) A támogatás összege legfeljebb 50 000 Forint.

(5) A települési temetési támogatás iránti kérelem a haláleset napját követő 40 napos jogvesztő határidőn belül nyújtható be. A kérelmet e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell

• a) a temetés költségeiről, a kérelmező nevére kiállított számla eredeti példányát
• b) az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatának másolatát
• c) a kérelmezővel egy háztartásban élő személyeknek a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozó jövedelemigazolását.

13. § (1) Pénzbeli támogatásként települési születési támogatás állapítható meg az újszülött gyermek születésével kapcsolatos költségek fedezése céljából egyszeri támogatásként az Ordacsehi állandó lakóhellyel rendelkező és a településen életvitel szerűen élő törvényes képviselő kérelmére

(2) Települési születési támogatásban az a személy részesíthető, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600 %-át.

(3) Támogatási kérelmet a gyermek születésétől számított 2 hónapon belül lehet benyújtani, mely határidő jogvesztő.

(4) A támogatás összege újszülött gyermekenként legfeljebb 50.000,- Ft.

(5) A kérelemhez csatolni kell

• a) a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát.
• b) igazolást, hogy a szülést követően a Védőnői Szolgálat a csecsemőt nyilvántartásba vette és gondozza.
• c) a településen való életvitel szerűen élést az utolsó 3 havi közüzemi számlával (víz, villany, gáz) kell igazolni.

14. § (1) Pénzbeli ellátásként települési gyógyszertámogatásban részesíthető az a közgyógyellátásra nem jogosult, szociálisan rászoruló személy, akinek az orvos által diagnosztizált krónikus betegségének kezelésével közvetlenül kapcsolatba hozható, havi rendszerességgel szedett gyógyszerek vásárlása veszélyezteti a mindennapi megélhetését, létfenntartását.

(2) Települési gyógyszertámogatásban az a személy részesíthető, akinek:

• a) a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,
• b) egyedül élő esetében az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át

és a havi rendszeres, társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszereinek orvos által leigazolt és gyógyszertár által beárazott költsége meghaladja az egy főre jutó havi nettó családi jövedelem 15 %-át és ezt a költséget létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárok túlléphetők abban az esetben, amennyiben a kérelmező rendszeres, orvos által leigazolt és gyógyszertár által beárazott gyógyszerköltsége meghaladja az egy főre jutó havi nettó családi jövedelem 35 %-át.

(4) A gyógyszerkiadások viseléséhez kapcsolódó eseti települési támogatás összege az igazolt gyógyszerköltség 50 %-os mértéke száz forintra kerekítve, de legfeljebb 5.000,- Ft.

(5) A támogatás megállapítására irányuló kérelmet e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(6) A kérelemhez csatolni kell:

• a) a kérelmezővel egy háztartásban élő személyeknek a kérelem benyújtását megelőző háromhavi nettó jövedelmének igazolását
• b) az orvos igazolását a krónikus betegség fennállásáról és a megvásárolt gyógyszerekről szóló, a beteg nevére szóló bizonylatot vagy a gyógyszertár igazolását a havi gyógyszerek költségéről.

15. § (1) Pénzbeli támogatásként rendszeres lakásfenntartási költségekhez nyújtott települési támogatás állapítható meg a szociálisan rászoruló személyeknek, az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség rendszeres fenntartási költségeinek viseléséhez, a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez, illetve a tüzelőanyag költségeihez.

(2) Rendszeres lakásfenntartási költségekhez nyújtott települési támogatásban az a személy részesíthető, akinek:

• a) a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át és vagyonnal egyik családtag sem rendelkezik
• b) egyedül élő esetében az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át és vagyonnal nem rendelkezik.

(3) A rendszeres lakásfenntartási költségekhez nyújtott települési támogatás összege 2500 Ft/hó/család.

(4) A lakásfenntartási költségekhez nyújtott települési támogatás ugyanazon lakás esetén csak egy jogosult részére állapítható meg függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(5) A lakhatáshoz kapcsolódó támogatás iránti kérelmet e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az alábbi mellékleteket:

• a) a család tagjainak a kérelem benyújtását megelőző háromhavi nettó jövedelmének igazolását,
• b) a kérelem benyújtását megelőző három hónap lakhatási kiadásainak igazolását (közüzemi díjak, bérleti díj).

16. § (1) Amennyiben az Önkormányzatnak rendelkezésére áll közterületekről kivágott fa, valamint az Önkormányzat rendelkezésére álló szociális célú tűzifa keretéből vissza nem térítendő természetbeni juttatásként, támogatási esetenként legfeljebb 2 m³ tűzifa támogatás állapítható meg figyelemmel a fűtési időszakra –november 1.napjától március 31.napjáig- a készlet erejéig annak a

• a) személynek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének 220%-át,
• b) egyedülálló, egyedül élő, illetve gyermekét egyedül nevelő szülőnek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének a 300%-át.
• c) Indokolt esetben (elsősorban betegség esetén, válsághelyzetbe került kérelmező esetében, vagy önhibáján kívül létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került kérelmező esetében) a 16 § (1) a) és b) bekezdésben meghatározott értékhatár túlléphető.

(2) A jogosultak közül előnyben kell részesíteni azt a személyt,

• a) akinek a tűzifával való fűtésen kívül más fűtési lehetősége nincs,
• b) aki az adott naptári évben még nem részesült természetbeni juttatásként biztosított tűzifában
• c) azt a személyt, aki aktív korúak ellátásban, időskorúak járadékában részesül, vagy települési támogatásra (különösen a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viselésével kapcsolatos támogatásban részesülők) jogosult.
• d) aki gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozottak alapján a családjában halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevel.
• e) aki egyedül élő nyugdíjas igénylő, egyedül élő, gyermekét egyedül nevelő szülő

17. § (1) Természetbeni ellátásként köztemetést az önkormányzat az Szt. 48. §-ában meghatározott feltételek szerint nyújtja. A köztemetést a polgármester rendeli el.

(2) Hagyaték hiányában, illetve, ha a hagyaték csak hagyatéki teherből áll és a kérelmező és családja vagyonnal nem rendelkezik a polgármester a visszafizetést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül, kérelemre, méltányosságból az eltemettetésre kötelezett részére engedélyezhet:

• a) részletfizetést, ha az eltemettetésre kötelezett havi jövedelme egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem éri el, vagy családjában egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át
• b) a visszafizetési kötelezettség 60 %-áig csökkentést, ha a temetésre köteles egyedülálló havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem éri el, vagy családjában egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át
• c) a megfizetés alól teljes mentességet, ha az eltemettetésre kötelezett igazolt, rendkívüli méltánylást érdemlő élethelyzetbe került és a megtérítés a kötelezett családjának megélhetését veszélyezteti, vagy számára aránytalan nagy terhet jelent.

(3) Közköltségen hamvasztásos temetés vagy helyben szokásos legolcsóbb temetés rendelhető el.

18. § (1) A Képviselő-testület a szociálisan rászoruló személyek részére biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó, e rendeletben meghatározott alapellátási formákat. Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában.

(2) A Képviselő-testület a Platán Szociális Alapszolgáltatási Központ (a továbbiakban: Alapszolgáltatási Központ) útján a szociális alapszolgáltatások keretében gondoskodik az étkeztetésről, a házi segítségnyújtásról, a családsegítésről.

(3) A Képviselő-testület a Balatonlellei Közös Család- és Gyermekjóléti Szolgálat útján biztosítja a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást.

(4) Az Alapszolgáltatási Központ intézményvezetője külön eljárás – így különösen szociális rászorultság, gondozási szükséglet vizsgálata – nélkül köteles szolgáltatást nyújtani családsegítés esetén. Az intézményvezető külön eljárás nélkül köteles szolgáltatást nyújtani továbbá, ha a kérelmező életét, testi épségét vagy egészségét veszélyeztető, és másként el nem hárítható élethelyzetbe került.

(5) Külön eljárás, így különösen a szociális rászorultság, gondozási szükséglet vizsgálata házi segítségnyújtás esetében szükséges.

19. § (1) A falugondoki szolgáltatás szabályairól a falugondoki szolgálatról szóló önkormányzati rendelet rendelkezik.

(2) A falugondoki szolgáltatás az önkormányzat költségvetésében önálló szakfeladatként szerepel.

(3) Az ellátás iránti kérelmet az Önkormányzathoz kell benyújtani, a kérelemről a polgármester dönt.

20. § Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt az Szt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott okok miatt önmaguk, illetve eltartottjaik részére nem képesek biztosítani:

• a) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki személyazonosításra alkalmas okmányának másolatával igazolja, hogy a 65. életévét betöltötte.
• b) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a háziorvos vagy kezelőorvos igazolása szerint önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem képes gondoskodni.
• c) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki szakorvosi igazolás alapján kiállított háziorvosi javaslattal igazolt fogyatékosságban szenved.
• d) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes. A pszichiátriai, illetve szenvedélybetegséget a 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet 21. §-ában meghatározott szakvéleménnyel kell igazolni.
• e) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki – nyilatkozata szerint – bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azon személyeket, akiknek a hajléktalan szállás a bejelentett lakóhelye.

21. § (1) Házi segítségnyújtást, mint az önálló életvitel fenntartásához szükséges ellátást az Szt. 63. §-ában meghatározottak szerint kell biztosítani.

(2) Nem részesülhet házi segítségnyújtásban az a személy, aki tartási, életjáradéki és öröklési szerződést kötött.

22. § (1) A családsegítés az Szt. 64. §-ában meghatározottak szerint a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

(2) A családok segítése érdekében a veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző jelzi az Alapszolgáltatási Központ vagy a Balatonlellei Közös Család- és Gyermekjóléti Szolgálat felé, ha segítségre szoruló családról, személyről tudomást szerez.

23. § A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás iránti kérelmet az Alapszolgáltatási Központ vagy a Balatonlellei Közös Család-és Gyermekjóléti Szolgálat intézményvezetőjéhez lehet benyújtani. Az ellátás iránti kérelemről a Balatonlellei Közös Család-és Gyermekjóléti Szolgálat intézményvezetője dönt.

24. § (1) E rendelet 19 § -22 §-aiban szabályozott ellátások igénybevétele kérelemre történik, melyet az Alapszolgáltatási Központ intézményvezetőjéhez kell benyújtani. Az ellátások igénybevételéről az intézményvezető dönt.

(2) Az intézményvezető az ellátás igénybevételéről szóló döntésről értesíti az ellátást igénylőt vagy törvényes képviselőjét. Az intézményvezető az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés és az idősek nappali ellátása igénybevételének megkezdésekor az igénylővel vagy törvényes képviselőjével a Szt. 94/C. §-a szerinti megállapodást köt.

25. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért az Szt. 115. §-ában foglaltak figyelembevételével az ellátottaknak térítési díjat kell fizetni.

(2) A családsegítés, a házi segítségnyújtás, az idősek nappali ellátása térítésmentesen vehető igénybe. Az étkeztetésért fizetendő térítési díj a személyi gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjairól szóló önkormányzati rendeletben kerül meghatározásra.

(3) Az ellátások térítési díját, mint intézményi térítési díjat a Képviselő-testület tárgyév április 1. napjáig külön rendeletben állapítja meg, a díjak év közben egy alkalommal korrigálhatók.

(4) Az ellátott által fizetendő személyi térítési díjról az intézményvezető dönt, és erről az ellátást igénylőt az ellátás igénybevételét megelőzően írásban tájékoztatja.

(5) Ha az ellátott személy a személyi térítési díj összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, a (4) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a Képviselő-testülethez fordulhat, amely a térítési díjról határozattal dönt.

(6) Térítési díj hátralék esetén az intézményvezető tájékoztatást küld a Képviselő-testületnek, aki határozattal dönt a térítési díj elengedéséről vagy megfizetéséről.

26. § A személyi térítési díj megfizetésére vonatkozóan az Szt. 114-119/B. §-ában, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.

27. § E rendelet szabályait a folyamatban levő települési támogatás ügyekben is alkalmazni kell.

28. § Hatályát veszti a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló Ordacsehi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2015(IV.1.) önkormányzati rendelete.

29. § Ez a rendelet 2021. június 21-én lép hatályba.