Nagyszakácsi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2011. (IV. 8.) rendelete
a szociális ellátások helyi szabályozásáról
Hatályos: 2020. 10. 31- 2023. 12. 31Nagyszakácsi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2011. (IV. 8.) rendelete
a szociális ellátások helyi szabályozásáról
Nagyszakácsi Község Önkormányzat képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló – többször módosított – 1993. évi III. tv (továbbiakban: Szt.) 1. §-ának (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1), (3) bekezdésében, 35. § (2) bekezdésében, 37. § (1) bekezdés d) pontjában, 37/A. § (3) bekezdésében, 38. §-ának (9) bekezdésében, 43/B. § (1) és (3) bekezdésében, 45. § (1) és (3) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 47. § (2) és (5) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 50. §-ának (3) bekezdésében, 55/C. § (4) bekezdésében, 60. § (3) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1) bekezdésében, a 115. § (3) bekezdésében, a 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
A szociális igazgatás és a szociális ellátás általános szabályai
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatályára vonatkozóan az Szt. 3. §-a az irányadó
(2) A rendelet tárgyi hatálya az alábbi ellátásokra terjed ki:
a) Pénzbeli és természetbeni ellátások:
aa) települési lakásfenntartási támogatás,
ab) települési segély,
ac) rendkívüli települési támogatás,
ad) önkormányzat egyéb pénzbeni juttatásai,
ae) Bursa Hungarica támogatást,
af) köztemetés,
ag) települési gyógyszertámogatás,
ah) önkormányzat saját juttatásai,
ai) egyéb természetbeni gyermekvédelmi ellátások,
b) Szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások
ba) étkeztetés
bb) házi segítségnyújtás
bc) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
bd) családsegítés
be) támogató szolgálat
bf) idősek nappali ellátása
bg) gyermekek ellátásával kapcsolatban gyermekjóléti szolgáltatás
bh) bölcsődei ellátás
bi) gyermeke átmeneti elhelyezése
bj) falugondnoki szolgáltatás
(3) A Bursa Hungarica, támogatást Nagyszakácsi községben állandó bejelentett lakcímmel rendelkező személyekre terjed ki.
(4) A rendelet 1. § (2) bekezdés b. pontjának, bb); bc); bd); be); bf); bg); bh); bi) pontjaiban felsorolt ellátások a Marcali Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központ (továbbiakban: SZESZK) feladatellátása révén valósul meg.
(5) Nagyszakácsi Községi Önkormányzat, mint a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti önkormányzat, egyben feladatt címzettje a család- és gyermekjóléti szolgáltatást 2016. január 1. napjától a Marcali Többcélú Kistérségi Társulás révén biztosítja.
ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK
2. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket a közös önkormányzati hivatalban szóban vagy írásban lehet előterjeszteni.
(2) Amennyiben e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás keretében fenntartott intézmény útján történik, az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a társulás intézményének vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.
(3) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.
(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatás igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő kérelmét a „A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről” szóló 9/1999. (XI.24.) SZCSM rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be.
(5) Elektronikus úton nem intézhető önkormányzati hatósági ügyfajták:
a) szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások ügye
b) természetben nyújtott szociális ellátásokra
c) szociális szolgáltatások igénybevétele
3. § (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint vele közös háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolni.
4. § (1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése, utalása minden hó 5-éig, házipénztárból, lakossági folyószámlára utalással, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik. A házipénztárból történő döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztet, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetén történhet.
(2) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelmét a kérelmező igazolja.
5. § (1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.
(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a körjegyzőség már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.
6. § A települési lakásfenntartási támogatás, a települési segély, a rendkívüli települési támogatás, az önkormányzat egyéb pénzbeli juttatásai egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.
7. § A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.
8. § A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási és hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) rendelkezéseit alkalmazni kell.
Települési lakásfenntartási támogatás
12. § (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott önkormányzati hozzájárulás. Az önkormányzat a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő-részletéhez illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt a rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak.
(2) A lakásfenntartási támogatást a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.
13. § (1) Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.
(2) A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.
(3) Ha a háztartás
a) (4) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
b) (4) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(4) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(5) A lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét - az energiaárak várható alakulására figyelemmel - az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.
(6) A lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság
a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,
b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,
c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,
d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,
e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.
(7) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy a szolgáltatás időtartama alatt lakásfenntartási támogatásra jogosult. Az e jogcímen lakásfenntartási támogatásban részesülő személy egyidejűleg lakásfenntartási támogatásra nem jogosult. A támogatás összegének kiszámítására a lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Azon személy esetében, akinél előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék működik, a lakásfenntartási támogatást vagy annak meghatározott részét természetben, a készülék működtetését lehetővé tévő formában kell nyújtani.
(8) A lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege
a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,
b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.
(9) A (8) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:
|
J-0,5 NYM |
|
NYM |
14. § (1) A testület az ellátás feltételeként előírja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségét biztosítsa. A kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakást vagy házat és annak udvarát, kertjét, a kerítéssel kívül határos területét, járdát tisztán tartása, az ingatlan állagát és rendeltetésszerű használhatóságát, valamint higiénikus állapotát biztosítsa.
15. § (1) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
Ápolási díj
16.- 19. §
Települési segély
20. § (1) Nagyszakácsi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Szt. 45. § (1) bekezdésben hivatkozott esetekre figyelemmel, a településen élő személyeket, kérelemre települési segélyben részesíti.
(2) A települési támogatás iránti kérelmet, illetve az eljárás megindítására vonatkozó kezdeményezést a Nagyszakácsi Közös Önkormányzati Hivatalban lehet benyújtani.
(3) A települési segély megállapítása előtt indokolt esetben környezettanulmányt kell készíteni. Indokolt esetnek minősül, ha a rendkívüli méltánylást igénylő eset megítélése során a kérelmező lakás és egyéb körülményeinek részletes ismerete szükséges.
(4) Sürgős szükség esetén - ha az igénylő életkörülményei indokolják az azonnali segítséget – a támogatás, bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján is megállapítható.
20/A. § (1) Települési segélyben részesülhet az a rászorult, akinek a családjában az egy főre jutó a havi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 130%-át.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt települési segély- rászorultsághoz igazodva - legalább 1.000 Ft, maximum 30.000 Ft lehet.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben megállapított támogatás pénzben és természetben is nyújtható, azonban nem nyújtható kölcsön formájában.
(4) Ha a települési segély megállapítására azért kerül sor, mert a gyermeket nevelő szülő a család anyagi helyzete, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt, illetve más okból segítségre szorul, a segély akkor állapítható meg, ha az egy főre jutó jövedelem egyedülálló, és gyermekét egyedül nevelő szülőnél az öregségi nyugdíjminimum 160 %-a.
(5) A települési támogatás éves mértéke nem lehet több a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200%-ánál. A gyermeknevelés céljából juttatott települési támogatás szociális kölcsön formájában nem juttatható.
(6) A települési segély folyósításával kapcsolatos hatásköröket a polgármester gyakorolja.
20/B. § (1) Települési támogatás rendkívüli méltánylást érdemlő esetben évente legfeljebb egy alkalommal a segélyben részesített egy főre számított jövedelmére való tekintet nélkül is megállapíthat. Ebben az esetben a települési segély összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően. Az egyedi mérlegelés során a speciális élethelyzetet (betegség, elemi kár, stb.) kell a döntést hozónak mérlegelnie. Egyedi mérlegelés alapján a támogatás mértéke az 200.000 Ft-ot nem haladhatja meg. A döntés előkészítése során környezettanulmányt kell minden esetben készíteni.
(2) Az egyedi mérlegelés alapján a (1) bekezdés szerint megállapított segély szociális kölcsön formájában is megállapítható. A kölcsön visszafizetésére 24 hónapnál hosszabb időt megállapítani nem lehet. A kölcsön folyósításának feltétele a visszafizetés garanciáit tartalmazó kölcsönszerződés megkötése.
(3) A visszafizetés határidejét és a részleteket úgy kell megállapítani, hogy az a visszafizetésre kötelezett és vele együtt élő családja létfenntartását ne veszélyeztesse.
(4) A szociális kölcsön folyósítását a képviselő-testület egyik képviselőjének megalapozott, támogató nyilatkozatának is meg kell erősítenie, illetve a visszafizetést követően a felhasználás tényéről szóló feljegyzését is az ügy lezárásához csatolni kell.
21. § (1) Települési segélyt nyújt az önkormányzat annak a temetésre kötelezett személynek, illetve annak a temettetést végzőnek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodik.
(2) A támogatás mértéke nem lehet kevesebb, mint a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-a, maximuma pedig a 30.000 Ft-ot nem haladhatja meg. A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségét a képviselő-testület 160.000 Ft-ban határozza meg.
(3) A temetés költségeihez történő hozzájárulást biztosító települési segély a temetést végző egy főre jutó jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül is megállapíthatja, ha az eljárás során bizonyítást nyer, hogy a temetési költségek viselése, a temetés költségeinek kifizetését is figyelembe véve, a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti.
22. § Ha a temetési célú települési segélyben részesülő családjában egy főre jutó havi átlagos jövedelem meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj 150-%-át, akkor az önkormányzati segély visszatérítendő kamatmentes kölcsön formájában is juttatható. Az erre a célra kifizetett kölcsön a temetési kiadások valós, számlával igazolt mértékét nem haladhatja meg. A kölcsön folyósításának feltétele a visszafizetés garanciáit tartalmazó kölcsönszerződés megkötése.
Rendkívüli települési támogatás
23. § (1) Nagyszakácsi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Szt. 45. § (4) bekezdése alapján rendkívüli települési támogatásban részesíti azt a személyt, aki időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Elsősorban azokat a személyeket részesíti az önkormányzat ilyen jellegű támogatásban, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – így különösen betegséghez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához stb. – miatt anyagi segítségre szorulnak.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a rendkívüli települési támogatás az egy főre számított jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható.
(3) A rendkívüli települési támogatás mértéke az 200.000 Ft-ot nem haladhatja meg.
Önkormányzat egyéb pénzbeli juttatásai
23/A. § (1) Az önkormányzat egyéb pénzbeli juttatásban részesíti évi 5.000 Ft összegben a település gyermekotthonának „családjait és az óvodáját”. A támogatást karácsony előtti időszakban kell átadni. A támogatás átadása a polgármester feladatát képezi.
(2) Az önkormányzat minden évben a SZESZK által szervezett nyári táborozásokban résztvevő Nagyszakácsi állandó lakóhellyel rendelkező gyermekeknek biztosítja a táborozáshoz szükséges önerőt. A támogatások folyósításának elrendelése a polgármester hatásköre, melyről a soron következő testületi ülésen ad tájékoztatást a képviselő-testületnek.
(3) Az Önkormányzat minden évben a tanévkezdés kezdetén a Nagyszakácsi állandó lakóhellyel rendelkező, gyermekvédelmi kedvezményben részesülő óvodásoknak 4.500 Ft, a kedvezményben nem részesülő óvodásoknak 11.000 Ft, a gyermekvédelmi kedvezményben részesülő általános iskolásoknak 8.500 Ft, a kedvezményben nem részesülő általános iskolásoknak 15.000 Ft, a gyermekvédelmi kedvezményben részesülő középiskolásoknak 13.500 Ft, a kedvezményben nem részesülő középiskolásoknak 20.000 Ft, a gyermekvédelmi kedvezményben részesülő felsőfokú tanulmányokat folytatóknak 18.500 Ft, a kedvezményben nem részesülő felsőfokú tanulmányokat folytatóknak 25.000 Ft, tanévkezdési támogatást állapít meg. A támogatások folyósításának elrendelése a polgármester hatásköre, melyről a soron következő testületi ülésen ad tájékoztatást a képviselő-testületnek.
Bursa Hungarica ösztöndíj támogatás
24. § (1) Bursa Hungarica ösztöndíj támogatás állapítható meg annak, az önkormányzat illetékességi területén állandó lakóhellyel rendelkező, hátrányos szociális helyzetű felsőoktatási hallgatónak, utolsó éves középiskolásnak (diplomával nem rendelkező felsőoktatási intézménybe felvételt még nem nyert érettségizettnek) aki,
a) állami felsőoktatási intézményben, illetve az Oktatási Minisztérium és az intézmény közötti megállapodás alapján nem állami felsőoktatási intézményben folyó nappali tagozatos, államilag finanszírozott első alapképzésben, első kiegészítő képzésben, első szakirányú továbbképzésben, vagy első akkreditált rendszerű felsőfokú képzésben vesz részt
b) állami felsőoktatási intézményben, illetve az Oktatási Minisztérium és az intézmény megállapodása alapján nem állami felsőoktatási intézményben folyó nappali tagozatos, államilag finanszírozott első alapképzésben, első kiegészítő képzésben, első szakirányú továbbképzésben, vagy első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú képzésben kíván részt venni a következő tanévtől és Bursa Hungarica ösztöndíj pályázatát az önkormányzat által megállapított határidőben benyújtotta.
(2) Nem jogosultak Bursa Hungarica ösztöndíj támogatásra
a) katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények hallgatói
b) külföldi felsőoktatási intézmények hallgatói
c) középiskolai akkreditált iskolai felsőfokú szakképzésben részt vevő tanulók
(3) Szociálisan rászoruló az a hallgató, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a 70.000 Ft-ot nem haladja meg.
(4) A képviselő-testület az ösztöndíj támogatást az (1) bekezdés a) pontja esetén 10 hónapra, az (1) bekezdés b) pontja esetén 3 x 10 hónapra állapítja meg.
(5) A képviselő-testület döntését név, lakcím, havi támogatás összegének feltüntetésével az önkormányzat hirdetőtábláján elhelyezett hirdetménnyel közli.
(6) A képviselő-testület a következő tanulmányi félévtől visszavonja a már megállapított ösztöndíj támogatást, ha a támogatásban részesülő elköltözik a községből.
(7) A képviselő-testület évente egy alkalommal a szociális rászorultság tekintetében felülvizsgálja az (1) bekezdés b) pontja szerint megállapított ösztöndíj támogatást.
(8) A képviselő-testület a Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíj támogatás havi összegét az éves költségvetési rendeletében határozza meg.
(9) A pályázatok elbírálását a testület beszámolás terhe mellett, a polgármesterre ruházza át.
25. §
Köztemetés
26. §
Mentesülés a köztemetés költségeinek megtérítése alól
TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁSOK
Települési gyógyszertámogatás
27. § (1) Kérelemre, egyedi elbírálás alapján települési gyógyszertámogatás állapítható meg, annak a személynek, aki szociálisan rászorult és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, továbbá az egy főre számított havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg, (egyedül élő esetén 250 %-át) és a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége eléri, illetve meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át .
(2) A támogatást éves mértékben kell meghatározni, oly módon, hogy a kezelő orvos által igazolt havi gyógyszerköltség tizenkétszeresének 30 %-át kell alapul venni. A támogatás mértéke az évi 50.000 Ft-ot nem haladhatja meg, annak folyósítása negyedévente, egyenlő részletekben esedékes. A támogatás indokolt esetben, a kérelemben foglaltak alapján, azonban egy összegben is kifizethető.
(3) Települési gyógyszertámogatás iránti kérelmet évente egy alkalommal lehet benyújtani, úgy, hogy a korábbi hasonló tartalmú kérelem elbírálását követően 12 hónapnak el kell telnie.
(4) A települési gyógyszertámogatás iránti kérelmet írásban kell benyújtani, a kérelemhez csatolni kell a kezelőorvos, vagy gyógyszerész havi gyógyszerköltségre vonatkozó igazolását, továbbá az egy főre jutó havi jövedelemről szóló igazolást.
(5) A települési gyógyszertámogatás folyósításával kapcsolatos hatásköröket a polgármester gyakorolja.
Az önkormányzat saját juttatásai
28. § Az önkormányzat minden év karácsonyára élelmiszer csomagot ad a helyben lakó 65 év feletti férfiak és 60 év feletti nők részére, melynek összegét az éves költségvetési rendeletben állapítja meg.
Egyéb, természetbeni gyermekvédelmi ellátások
29. § Az önkormányzat minden Nagyszakácsiban lakóhellyel rendelkező Marcaliba iskolába járó általános iskolai tanuló részére autóbusz tanuló-bérletet biztosít.
SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK ÉS GYERMEKVÉDELMI SZEMÉLYES GONDOSKODÁS
30. § (1) Nagyszakácsi Községi Önkormányzat az alábbi szociális szolgáltatásokat és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtja:
Étkeztetés
31. § (1) Nagyszakácsi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális, iskolai és a rászoruló gyermekek szünidei gyermekétkeztetését a Széchenyi Zsigmond Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium 8734 Somogyzsitfa-Szőcsénypuszta, Ady u. 8. és a Somogysámsoni Bernáth Aurél ÁMK 8733 Somogysámson, Fő utca 118. főzőhelyekkel kötött külön megállapodásokban foglaltak szerint biztosítja.
(2) Étkeztetés keretében azoknak a személynek a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen:
a) koruk,
b) egészségi állapotuk
c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük
d) szenvedélybetegségük, vagy
e) hajléktalanságuk miatt.
(3) A szociális étkeztetés igénybevétele iránti kérelem szóban és írásban a közös önkormányzati hivatalában nyújtható be.
(4) Megszűnik a szociális étkeztetés
Házi segítségnyújtás
32. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.
(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:
a) alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését
b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést
c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást
(3) Az önkormányzat a házi segítségnyújtást a gondozási központ útján biztosítja. Az ellátás iránti kérelmet a Körjegyzőség hivatalába, vagy a Marcali Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központnál (Marcali, Dózsa Gy.u.9.) lehet előterjeszteni. A kérelemről az intézmény vezetője dönt.
(4) A házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatási iránti kérelem alapján az intézményvezető kezdeményezi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.
Idősek nappali intézményi ellátása
33. § (1) Az időskorúak nappali intézményi ellátása a Marcali Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központ (Marcali, Dózsa Gy. u. 9.) vehető igénybe.
(2) Az ellátás iránti kérelmet a Központ intézményvezetőjéhez kell benyújtani, aki dönt a jogosultság megállapításáról, az ellátás igénybevételének módjáról.
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
34. § (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.
(2) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell
a) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenést
b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedés megtételét
c) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.
(3) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a szociális rászorultságot vizsgálni kell.
(4) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult
a) az egyedül élő 65 év feletti személy
b) az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy
c) a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását.
(5) A súlyos fogyatékosságot, a pszichiátriai betegséget és az egészségi állapot miatti indokoltságot igazolni kell.
(6) Amennyiben a szociális rászorultság több feltétel egyidejű fennállásán alapul, valamennyi feltételt külön igazolni kell.
(7) Súlyosan fogyatékos a külön jogszabály szerinti fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy.
(8) A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet:
a) az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal, vagy más okirattal
b) az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel.
(9) Az ellátás iránti kérelmet a közös önkormányzati hivatalban, vagy a Marcali Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központ (Marcali, Dózsa Gy. u. 9) lehet előterjeszteni. Az ellátás iránit kérelemről az intézmény vezetője dönt.
(10) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás intézményi térítési díja a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete.
(11) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás megszűnik a jogosult kérelmére, halála esetén, valamint a 40/a. (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek hiányában.
(12) Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást vállaló a kötelezett.
Támogató szolgáltatás
35. § (1) A támogató szolgáltatás igénybevételére a jogosultság igazolására vonatkozóan az Szt. 65/C. §-ban foglaltak az irányadók.
(2) Az ellátás iránti kérelmet a SZESZK vezetőjéhez lehet benyújtani.
(3) A támogató szolgáltatás térítési díjára vonatkozóan a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. r. 14/A. §-ban foglaltak az irányadók.
Családsegítő-és gyermekjóléti szolgálat
36. § (1) A családsegítő szolgáltatás célja az önkormányzat működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került családok és személyek életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint krízishelyzet megszüntetésének elősegítése.
(2) A gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el, a védőnői szolgálattal, a bölcsödével, óvodával, általános és középfokú iskolákkal együttműködve.
(3) A gyermekjóléti szolgálat feladatai a Gyvt. 39. §-ában foglaltakon túl különösen e körben:
Gyermekek napközbeni ellátása
37. § (1) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását a Gyvt. 41. §.-ában meghatározottak szerint bölcsőde, óvoda, általános iskola napközi keretében szervezi meg.
(2) Az ellátás megállapítása iránti kérelmet az (1) bekezdésben megjelölt intézmények vezetőihez nyújthatja be a kérelmező, akik döntenek az ellátás megállapításáról.
Gyermekek átmeneti gondozása
38. § (1) A gyermekek átmeneti gondozását, mint alapellátási feladatát az önkormányzat a Marcali Többcélú Kistérségi Társulásban a Marcali Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központ intézmény útján biztosítja.
(2) Az ellátás iránti kérelmet a Központ intézményvezetőjéhez kell benyújtani, aki dönt az ellátás megállapításáról.
Falugondnoki szolgáltatás
39. § (1) Falugondnoki szolgáltatás keretében enyhíti a település intézményhiányából eredő hátrányokat, biztosítja az alapvető szükségletek kielégítését célzó szolgáltatásokhoz való hozzájutást, az egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutást, valamint segíti az egyéni és a közösségi szintű szükségletek kielégítését.
(2) A falugondnoki szolgáltatásról Nagyszakácsi Község Önkormányzata külön rendelete rendelkezik.
A fizetendő személyi térítési díj és csökkentésének, elengedésének esetei, módjai
40. § (1) Ha a Sztv. másképp nem rendelkezik a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért személyi térítési díjat kell fizetni.
(2) A személyi térítési díjat
a) az ellátást igénybe vevő jogosult
b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő
c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyenesági rokona, örökbefogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az l főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét
d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,
e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a)-c)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy) köteles megfizetni ( az a)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett).
(3) Az önkormányzat ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat
a) aki jövedelemmel nem rendelkezik
b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében, akinek családja jövedelemmel nem rendelkezik.
(4) A személyi térítési díj évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha az ellátott, illetve étkeztetés, házi segítségnyújtás esetében a családja jövedelme
a) olyan mértékben csökken, hogy az e rendeletben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni,
b) olyan mértékben növekedett az ellátott, illetve szociális étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a család jövedelme, hogy az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át meghaladta.
41. § (1) A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál
a) a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét,
b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetén a Sztv. 119.C. § (3) bekezdés szerinti jövedelemigazolásban meghatározott jövedelmet - kiskorú igénybe vevő esetén – a), b) pont szerinti kivétellel- a vele közös háztartásban élő szülők 1 főre jutó rendszeres havi jövedelmét kell figyelembe venni.
41. § (2) A szociális étkeztetéshez az önkormányzat a következő kedvezményt biztosítja.
|
||||
Tízórai |
Ebéd |
Uzsonna |
Összesen |
|
Szünidei étkeztetés |
--- |
850 |
--- |
850 |
Személyi térítési díjak megfizetése
42. § (1) A személyi térítési díjat havonta, utólag kell megfizetni.
(2) A szolgáltatások, illetve ellátások igénybevételének szüneteltetését, a szüneteltetés első napját megelőző 2 munkanappal korábban kell írásban, vagy szóban bejelenteni a körjegyzőség községi hivatalában, vagy a Központban.
Személyi térítési díjak megfizetése
42. § (1) A személyi térítési díjat havonta, utólag kell megfizetni.
(2) A szolgáltatások, illetve ellátások igénybevételének szüneteltetését, a szüneteltetés első napját megelőző 2 munkanappal korábban kell írásban, vagy szóban bejelenteni a községi hivatalában, vagy a Központban.
Az intézményi jogviszony megszűnése
44. § (1) Az alapellátás megszűnik, ha az igénylő
a) térítési díjat egy hónapon belül nem fizeti meg. Kivéve, ha ingyenes ellátásban részesül
b) a szolgáltatást hat hónapon keresztül nem veszi igénybe
c) elhalálozik,
d) kéri az ellátás megszüntetését.
(2) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében a Sztv. 114-119. §-ában foglaltak az irányadók.
Személyes gondoskodást nyújtó intézmények térítési díja
45. §
Házi segítségnyújtás
Ellátási forma |
Ellátási díja (Ft/óra) |
|
Házi segítségnyújtás díja (Ft/óra) |
75 Ft |
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
Elbírálási szempont |
Ellátási díj |
Szociálisan rászorult személy |
20 Ft/nap |
600 Ft/ hó |
|
Szociálisan nem rászorult személy |
115 Ft/ nap |
3.450 Ft/hó |
Támogató szolgáltatás
Szociálisan rászorult személy |
Ellátás díja |
Személyi segítés óradíja |
80 Ft |
Speciális szállítás szolgáltatási km díja |
50 Ft |
Szociálisan nem rászorult személy |
|
Személyi segítés óradíja |
400 Ft |
Speciális szállítási szolgáltatás km díja |
180 Ft |
Nappali ellátás
Ellátási forma |
Ellátás díja Ft/nap |
Napközbeni tartózkodás |
0 Ft |
Záró rendelkezések
46. § (1) A rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a 4/2010. (IV.23.) rendelet hatályát veszti.
(3) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.