Nagyszakácsi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015 (II.18.) önkormányzati rendelete
A szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló, - többször módosított – 4/2011. (IV. 8.) önkormányzati rendeletének módosításáról
Hatályos: 2015. 03. 01- 2015. 03. 01Nagyszakácsi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015 (II.18.) önkormányzati rendelete
A szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló, - többször módosított – 4/2011. (IV. 8.) önkormányzati rendeletének módosításáról
2015-03-01-tól 2015-03-02-ig
Nagyszakácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, továbbá a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 45. § és 134. §-ában, valamint Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott felhatalmazás alapján, a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 4/2011. (IV. 8.) önkormányzati rendeletének módosítása kapcsán (továbbiakban: R.) a következőket rendeli el:
1. §
A R. 1. § (2) bekezdés a.) pontja az alábbiak szerit módosul:
(2) A rendelet tárgyi hatálya az alábbi ellátásokra terjed ki:
a.) Pénzbeli és természetbeni települési támogatások:
aa) települési lakásfenntartási támogatás,
ab) települési segély,
ac) rendkívüli települési támogatás,
ad) önkormányzat egyéb pénzbeli juttatásai,
ae) Bursa Hungarica támogatást,
af) köztemetés,
ag) méltányossági közgyógyellátás,
ah) önkormányzat saját juttatásai,
ai) egyéb természetbeni gyermekvédelmi ellátások,
2. §
A R. 6. § (1) bekezdése az alábbiak szerit módosul, (2) bekezdése törlésre kerül:
(1) A települési lakásfenntartási támogatás, a települési segély, a rendkívüli települési támogatás, az önkormányzat egyéb pénzbeli juttatásai egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.
3. §
A R II. fejezete új elnevezést kap:
II. FEJEZET
SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ PÉNZBELI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSOK
4. §
A R. 9. §-a törlésre kerül, 10. §-a az alábbiak szerint módosul.
10. §
Aktív korúak ellátásához kapcsolódó rendelkezés
(1) Az aktív korúak ellátására az a személy jogosult, aki gondoskodik
a) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartásáról,
b) az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosításáról.
(2) Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a jegyző tájékoztatja a járási hivatalt a kötelezettség megszegéséről.
(3) Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a járási hivatal felszólítása ellenére sem tesz eleget, a jegyző e tényről tájékoztatja a járási hivatalt.
5. §
A R. 12. – 15. §-ai az alábbiak szerint módosulnak:
Települési lakásfenntartási támogatás
12. §
(1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott önkormányzati hozzájárulás. Az önkormányzat a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő-részletéhez illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt a rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak.
(2) A lakásfenntartási támogatást a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.
13. §
(1) Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.
(2) A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.
(3) Ha a háztartás
a) (4) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
b) (4) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(4) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(5) A lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét - az energiaárak várható alakulására figyelemmel - az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.
(6) A lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság
a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,
b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,
c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,
d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,
e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.
(7) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy a szolgáltatás időtartama alatt lakásfenntartási támogatásra jogosult. Az e jogcímen lakásfenntartási támogatásban részesülő személy egyidejűleg lakásfenntartási támogatásra nem jogosult. A támogatás összegének kiszámítására a lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Azon személy esetében, akinél előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék működik, a lakásfenntartási támogatást vagy annak meghatározott részét természetben, a készülék működtetését lehetővé tévő formában kell nyújtani.
(8) A lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege
a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,
b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.
(9) A (8) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:
| J-0,5 NYM | |
NYM |
ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.
(10) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet 21 napon belül kell elbírálni.
(11) A lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani.
(12) A lakásfenntartási támogatás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület a jegyzőre ruházza át.
14. §
(1) A testület az ellátás feltételeként előírja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségét biztosítsa. A kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakást vagy házat és annak udvarát, kertjét, a kerítéssel kívül határos területét, járdát tisztán tartása, az ingatlan állagát és rendeltetésszerű használhatóságát, valamint higiénikus állapotát biztosítsa.
A megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a jegyzőnek - az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével - fel kell szólítania. Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.
(2) Amennyiben a lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a jegyző a (1) bekezdés szerinti okból elutasítja, vagy a megállapított lakásfenntartási támogatást megszünteti, ugyanazon lakásra vonatkozóan a döntés jogerőre emelkedésétől számított négy hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be normatív lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet.
15. §
(1) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
6. §
A R. 20. - 20/A. – 20/B. - 21. - 21/A §-ai az alábbiak szerit módosulnak, 20/C. §-a törlésre kerül:
Települési segély
20. §
(1) Nagyszakácsi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Szt. 45. § (1) bekezdésben hivatkozott esetekre figyelemmel, a településen élő személyeket, kérelemre települési segélyben részesíti.
(2) A települési támogatás iránti kérelmet, illetve az eljárás megindítására vonatkozó kezdeményezést a Nagyszakácsi Közös Önkormányzati Hivatalban lehet benyújtani.
(3) A települési segély megállapítása előtt indokolt esetben környezettanulmányt kell készíteni. Indokolt esetnek minősül, ha a rendkívüli méltánylást igénylő eset megítélése során a kérelmező lakás és egyéb körülményeinek részletes ismerete szükséges.
(4) Sürgős szükség esetén - ha az igénylő életkörülményei indokolják az azonnali segítséget – a támogatás, bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján is megállapítható.
20/A. §
(1) Települési segélyben részesülhet az a rászorult, akinek a családjában az egy főre jutó a havi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 130%-át.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt települési segély- rászorultsághoz igazodva - legalább 1.000 Ft, maximum 10.000 Ft lehet.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben megállapított támogatás pénzben és természetben is nyújtható, azonban nem nyújtható kölcsön formájában.
(4) Ha a települési segély megállapítására azért kerül sor, mert a gyermeket nevelő szülő a család anyagi helyzete, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt, illetve más okból segítségre szorul, a segély akkor állapítható meg, ha az egy főre jutó jövedelem egyedülálló, és gyermekét egyedül nevelő szülőnél az öregségi nyugdíjminimum 160 %-a.
(5) A települési támogatás éves mértéke nem lehet több a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200%-ánál. A gyermeknevelés céljából juttatott települési támogatás szociális kölcsön formájában nem juttatható.
(6) A települési segély folyósításával kapcsolatos hatásköröket a polgármester gyakorolja.
20/B. §
(1) Települési támogatás rendkívüli méltánylást érdemlő esetben évente legfeljebb egy alkalommal a segélyben részesített egy főre számított jövedelmére való tekintet nélkül is megállapíthat. Ebben az esetben a települési segély összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően. Az egyedi mérlegelés során a speciális élethelyzetet (betegség, elemi kár, stb.) kell a döntést hozónak mérlegelnie. Egyedi mérlegelés alapján a támogatás mértéke az 150.000 Ft-ot nem haladhatja meg. A döntés előkészítése során környezettanulmányt kell minden esetben készíteni.
(2) Az egyedi mérlegelés alapján a (1) bekezdés szerint megállapított segély szociális kölcsön formájában is megállapítható. A kölcsön visszafizetésére 12 hónapnál hosszabb időt megállapítani nem lehet. A kölcsön folyósításának feltétele a visszafizetés garanciáit tartalmazó kölcsönszerződés megkötése.
(3) A visszafizetés határidejét és a részleteket úgy kell megállapítani, hogy az a visszafizetésre kötelezett és vele együtt élő családja létfenntartását ne veszélyeztesse.
(4) A szociális kölcsön folyósítását a képviselő-testület egyik képviselőjének megalapozott, támogató nyilatkozatának is meg kell erősítenie, illetve a visszafizetést követően a felhasználás tényéről szóló feljegyzését is az ügy lezárásához csatolni kell.
21. §
(1) Települési segélyt nyújt az önkormányzat annak a temetésre kötelezett személynek illetve annak a temettetést végzőnek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodik.
(2) A támogatás mértéke nem lehet kevesebb, mint a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-a, maximuma pedig a 30.000 Ft-ot nem haladhatja meg. A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségét a képviselő-testület 160.000 Ft-ban határozza meg.
(3) A temetés költségeihez történő hozzájárulást biztosító települési segély a temetést végző egy főre jutó jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül is megállapíthatja, ha az eljárás során bizonyítást nyer, hogy a temetési költségek viselése, a temetés költségeinek kifizetését is figyelembe véve, a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti.
21/A. §
(1) Ha a temetési célú települési segélyben részesülő családjában egy főre jutó havi átlagos jövedelem meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj 150-%-át, akkor az önkormányzati segély visszatérítendő kamatmentes kölcsön formájában is juttatható. Az erre a célra kifizetett kölcsön a temetési kiadások valós, számlával igazolt mértékét nem haladhatja meg. A kölcsön folyósításának feltétele a visszafizetés garanciáit tartalmazó kölcsönszerződés megkötése.
7. §
A R. 23. §-a az alábbiak szerint módosul:
23. §
Rendkívüli települési támogatás
(1) Nagyszakácsi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Szt. 45. § (4) bekezdése alapján rendkívüli települési támogatásban részesíti azt a személyt, aki időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Elsősorban azokat a személyeket részesíti az önkormányzat ilyen jellegű támogatásban, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – így különösen betegséghez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, stb. – miatt anyagi segítségre szorulnak.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a rendkívüli települési támogatás az egy főre számított jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható.
(3) A rendkívüli települési támogatás mértéke az 100.000 Ft-ot nem haladhatja meg.
8. §
A R. 23/A. § alcímmel egészül ki:
23/A. §
Önkormányzat egyéb pénzbeli juttatásai
(1) Az önkormányzat egyéb pénzbeli juttatásban részesíti évi 5.000 Ft összegben a település gyermekotthonának „családjait és az óvodáját”. A támogatást karácsony előtti időszakban kell átadni. A támogatás átadása a polgármester feladatát képezi.
9. §
A R. 25. – 26. § paragrafusai az alábbiak szerit módosulnak:
25. §
Köztemetés
(1) Nagyszakácsi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Szt. 48. §-ban foglaltak szerint rendelkezik a köztemetés elrendeléséről.
Mentesülés a köztemetés költségeinek megtérítése alól
26. §
(1) Ha az eltemettetésre kötelezett helyett az önkormányzat gondoskodik az elhunyt személy eltemettetéséről az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól akkor mentesül:
- ha az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 120 %-át nem haladja meg; egyedülálló esetén az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, vagyonnal nem rendelkezik és a hagyaték csak hagyatéki teherből áll.
(2) A megtérítési kötelezettség alóli mentesítésre vonatkozó hatáskört a polgármester gyakorolja.
10. §
(1) A rendelet 2015. március 1-én lép hatályba, majd az azt követő napon hatályát veszti.
(2) A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépése után indult ügyekben, illetve a jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
Kövér István sk. Ács Attila sk.
polgármester jegyző