SZENYÉR KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

5/2008. (XI. 24.) számú

 rendelete

/egységes szerkezet /  

A szociális ellátások helyi szabályozásáról

Szenyér Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. §. (2) bekezdésében, a helyi önkormányzatokról szóló 16. § (1) bekezdésében, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló – többször módosított - 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Sztv.) 1. §. (2); 10. §. (1); 25. §. (3) bekezdéseiben, 26. §.-ában, 32. §. (3); 37/D. §. (5); 38. §. (9); 43/B. §. (1) és (3); 45. §. (1); 46. §. (1); 47. §. (1); 50. §. (3); 62. §. (2); és a 92. § (1) bekezdéseiben, a gyermekvédelemről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (továbbiakban: Gyvt.) 18. § (2); 19. § (2); 21. § (1); 29. § (1) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

 

Általános rendelkezések

A rendelet célja

A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti keretei, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

A rendelet hatálya

   1.  §.

A rendelet hatálya kiterjed:

(1) Szenyér Önkormányzat közigazgatási területén élő lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre.

(2) Az Sztv. 6. §-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Szenyér község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.

(3) Az Sztv. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(4) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

(5) A 32/B. § (1) bekezdésében meghatározottak időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásiról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában a törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.[1]

  

Eljárási rendelkezések

2.   §.

(1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket a körjegyzőségen lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni.

 (2) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás keretében fenntartott intézmény (Szociális Alapellátási és Gyermekjóléti szolgáltatási Társulás – a továbbiakban Alapszolgáltatási Központ) útján történik az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a Központ vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(3) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjedhet ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét a „A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről” szóló 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be.

(5) A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.

3. §.

(1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

- az ellátást igénylő személynek az Sztv. 18. §-ának a.) c.) h.) pontjában szereplő adatait,

- az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

(2) A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete, minden esetben benyújtandó.

(3)  A jogosultság megállapításakor:

- a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,

- a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.

(4) Jövedelem igazolható:

- havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást,

- munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást,

- a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot,

- vállalkozó esetében az illetékes APEH igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról.

(5) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni:

- a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,

- a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt.

(6) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(7) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Körjegyzőség nyilvántartásában fellelhetők,  valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.

(8) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó szociális ellátás esetén, az eljárás során a végzési döntési formába tartozó hatáskör gyakorlását a polgármesterre ruházza.[2]

 4. §.

(1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, kérelem esetén átutalással történik. A házipénztárból történő döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

(2) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja.

5. §.

(1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Körjegyzőség már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető. 

6. §.

(1) A rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

(2) A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 68.§-a szerint védelembe vett gyermek él.

7. §.

  

A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

8. §.

A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal ismételten vizsgálni kell, ennek tényét – azaz a továbbfolyósíthatóságot – az ügyiratban rögzíteni kell.

9. §.

A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

II. FEJEZET

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselő-testülete az Sztv.-ben, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint:

a.)rendszeres szociális segélyt,

b.)rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,

c.) időskorúak járadékát,

d.) lakásfenntartási támogatást,

e.) ápolási díjat (18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását végző személy kérelmére),

f.) átmeneti segélyt,

            g.) rendkívüli gyermekvédelmi támogatást,

h.) temetési segélyt,

            i.) Bursa Hungarica támogatást,

            j.) természeti erők okozta kárenyhítési támogatást

                       

állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).

 Rendszeres szociális segély

10. §.

(1) A rendszeres szociális segély jogosulti körének meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára és a hajléktalan személyek részére történő rendszeres szociális segély megállapítására Szenyér község Önkormányzata a Szt. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.

(2) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként a Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Marcali Kirendeltségével és az Alapszolgáltatási Központtal köteles együttműködni.

11. §.

Az aktív korú rendszeres szociális segélyezettek foglalkoztatása, továbbá az együttműködés eljárási szabályai

(1) Az önkormányzat az aktív korú, nem foglalkoztatott személyek munkaerőpiaci helyzetének javítása érdekében foglalkoztatást szervez, melynek keretében különösen a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult személyek foglalkoztatását kell biztosítani. A foglalkoztatási kötelezettség közfoglalkoztatás biztosításával teljesíthető.

(2) Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás időtartama legalább 30 munkanap, kivéve, ha az aktív korú nem foglalkoztatott személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják.

(3) Az önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatás keretében végezhető közcélú munkák köre különösen:

a ) környezetvédelmi, kommunális munka (pl: hulladék gyűjtése, kaszálás, parlagfű irtása, ároktisztítás).

b) az önkormányzat hivatalánál és intézményeinél végezhető szakipari tevékenység (építőipari, fémmegmunkálási, stb. szakmunkák).

 (4) Az aktív korú nem foglalkoztatott személyt foglalkoztatásának megszervezését a település polgármester látja el.

(5) A kérelmező, illetve a segélyben részesülő a számára felajánlott megfelelő munkát legkésőbb három  munkanapon belül köteles megkezdeni.

(6) Akadályoztatása esetén a nem neki felróható akadályról, egészségügyi okokra hivatkozva, hét munkanapon belül az orvos által kiállított igazolást benyújtja írásban, vagy személyesen a Körjegyzőség hivatalába.

(7) Egyéb előre nem látható okok miatti akadályoztatás igazolása a segélyben részesülő személy nyilatkozatával történik, melynek valóságtartalmát a polgármesteri hivatal ügyintézője vizsgálhatja. Az egészségügyi alkalmasságról a háziorvos vagy szükség esetén a szakorvos által kiállított igazolást kell benyújtani.            

(8) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő naptól számított öt munkanapon belül köteles a munkaügyi központtal a kapcsolatot felvenni.

(9) Az együttműködési kötelezettség előírásáról, valamint az együttműködési kötelezettség megszegésének és súlyos megszegésének következményeiről a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban rendelkezni kell. Meg kell nevezni az együttműködésre kijelölt intézményt, az első jelentkezési határidőt és a jelentkezés elmulasztásának következményeit. 

(10) A nem foglalkoztatott személy az együttműködési kötelezettség keretében köteles teljesíteni a beilleszkedést segítő programban foglaltakat.

(11) A nem foglalkoztatott személy beilleszkedését segítő program a következőkre terjed ki:

a.) a Megyei Munkaügyi Központ Marcali Kirendeltségével és az Alapszolgáltatási Központtal való kapcsolattartásra,

b.) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére,

c.) a felajánlott és számára – az Sztv. 37/H.§ (6) bekezdése szerinti – megfelelő munkalehetőség elfogadására

d.) a munkaügyi központnál (kirendeltségnél) álláskeresőként történő nyilvántartásba vételre és az elhelyezkedés érdekében a munkaügyi központtal való együttműködésre.

(12) Az Alapszolgáltatási Központtal a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködés keretében:

1. figyelemmel kíséri a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozatban megjelölt határidő betartását és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a nem foglalkoztatott személyt a jogerős határozat alapján – a szervnél történő megjelenésekor – nyilvántartásba veszi,
1.  tájékoztatja a nem foglalkoztatott személyt az Sztv. 37/D § (3) bekezdése szerinti beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a beilleszkedést segítő programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,
1. a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a nem foglalkoztatott személy  bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést elősegítő programot és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,
1. folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel és legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,
1. legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a nem foglalkoztatott személy bevonásával – módosítja a programot.

(13) Az Alapszolgáltatási Központ köteles:

1. jelezni a jegyzőnek, ha a nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,
1. e rendelet 11. § (12) e) pontja szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatni a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról.

  

12. §

Az együttműködési kötelezettség megszegése  

(1) Együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha az érintett személy:

a) e rendelet 11.§ (1)- (3) bekezdésében meghatározott tevékenység ellátását nem vállalja, vagy nem teljesíti, illetve a felajánlásra nem jelenik meg,

b) a kirendeltség által felajánlott megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, illetve a felajánlásra nem jelenik meg,

c) az együttműködési felhívásra, valamint a munkavégzésre meg nem jelent személy az akadályoztatásáról, a távolmaradásának okáról szóló igazolást a felhívás kézhezvételétől, illetve a munkakezdésre megjelölt naptól számított 3 napon belül nem mutatja be,

d) a segélyezett az együttműködésre kijelölt kirendeltséggel az első jelentkezésként megjelölt időpontig nem veszi fel a kapcsolatot,

e) a támogatásra való jogosultság vizsgálatakor, valamint a jogosultság évenkénti felülvizsgálatakor megállapításra kerül, hogy a kérelmező az együttműködési kötelezettségnek nem tesz eleget,

f) a segélyben részesülő a foglalkoztatása esetén az alkalmi munkavállalói könyvet a tárgyhónapot követő hónap első munkanapján nem mutatja be.

13. §

Az együttműködési kötelezettség súlyos megszegése

(1) Együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének minősül, ha az érintett személy:

a) az önkormányzat vagy a kirendeltség által felajánlott megfelelő munkalehetőséget elfogadja, de a nyilatkozatban meghatározott időpontban és helyen a munkavégzést nem kezdi meg, vagy a munkáltató a foglalkoztatást rendkívüli felmondással megszünteti,

b) a munkaviszonya a személyében rejlő ok miatt, önhibájából szűnik meg,

c.) a képzést önhibából nem fejezi be.

14. §

Az együttműködési kötelezettség megszegésének és súlyos megszegésének következményei

(1) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét megszegi, akkor a segély összegét 4 hónapig 75 %-os mértékben kell folyósítani.

(2) Az együttműködési kötelezettség súlyos vagy két éven belül történő ismételt megszegése esetén a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni. A megszüntetést követően a rendszeres szociális segély iránti igényét a kérelmező 6 hónap múlva nyújthatja be ismételten.

14/A. § [3]

Az aktív korúak ellátására jogosult személyeknek további mentesítési feltételei

Az aktív korúak ellátására jogosult személyeknek a közfoglalkoztatásban történő részvételt akadályozó vagy kizáró családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel az alábbi élethelyzetek vehetők figyelembe:

- egészségkárosodás 40% (orvosi szakvélemény alapján)

            - terhesség (orvosi szakvélemény alapján)

            - pszichiátriai kezelés (orvosi szakvélemény alapján)

            - hozzátartozó ápolása (nem a Ptk. 685.§ b) szerinti hozzátartozó)

15. §.

A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja tényleges havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér mindenkori kötelező legkisebb összegének személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegét. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90 %-ának szorzatával.

  

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

16. §.

1. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és a hozzá kapcsolódó kiegészítő gyermekvédelmi támogatás tekintetében Szenyér Község Önkormányzata az Gyvt. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.

(2) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezménynek havi összege a Gyvt.-ben kötelezően előírt összeg (Gyvt. 19. §. (2) bekezdés).

(3) A támogatás iránti kérelmet, írásban a Körjegyzőség hivatalába lehet benyújtani, melyről a hatáskör gyakorlója a körjegyző dönt.

Időskorúak járadéka 

 

17. §.

(1) Az időskorúak járadékának megállapítására Szenyér Község Önkormányzata az Szt. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza. 

(2) Az időskorúak járadékának megállapítása iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez csatolni kell a nyomtatványban feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratot.(pl: nyugdíjszelvény, munkáltatói igazolás).

(3) Az időskorúak járadékának havi összege az Sztv-ben kötelezően előírt összeg (Sztv.32/C.§.).

Lakásfenntartási támogatás

18. §.

Az önkormányzat az Sztv-ben és e rendeletben meghatározott jogosultaknak normatív és helyi lakásfenntartási támogatást nyújt.

(1) Szenyér Község Képviselő-testülete normatív lakásfenntartási támogatásban részesíti azt a személyt - lakásonként 1 fő - akinek a háztartásában az 1 főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 150 %-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20 %-át meghaladja,

(2) Normatív lakásfenntartási támogatás esetén Szenyér Község Képviselő-testülete a lakásfenntartás elismert havi költségére, az elismert lakásnagyságra valamint a lakásfenntartási támogatás havi összegére az Sztv. szabályait változtatás nélkül alkalmazza.

19. §.

(1) Szenyér Község Képviselő-testülete helyi lakásfenntartási támogatásban részesíti azt a személyt, akinek háztartásában az 1 főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 200%-át és a lakásfenntartás havi költségének a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított aránya a jövedelem 30%-át elérő költséghányad.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az alábbi kiadások teljes költségét kell figyelembe venni:

-         lakbér vagy albérleti díj

-         lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete

-         csatornahasználati díj

-         villanyáram költsége

-         víz-és gázfogyasztás díja

-         tüzelőanyag költsége.

(3) A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó minimum összege 2500 Ft.

(4) A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a Körjegyzőség hivatalába lehet benyújtani minden év január 15-ig és július 15-ig.

(5) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a 63/2006.(III.27.) Korm. rendeletben meghatározott nyilatkozatokat (a lakásban tartózkodásának jogcíméről, a kérelmezővel közös háztartásban élők számáról, valamint annak a lakásnak a nagyságáról, amelyre tekintettel a támogatást igényli), a jövedelmi és vagyoni igazolásokat, a lakásfenntartási költségek igazolásául szolgáló számlákat, albérletben élő esetén a bérleti szerződést, pénzintézeti hiteltartozás esetén a kölcsönszerződést, és az utolsó befizetés bizonylatát, valamint a lakás nagyságának hitelt érdemlő módon történő igazolását.

(6) A kérelmezőt a havi rendszerességgel járó lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

20. §.

(1) Ugyanazon lakásra vonatkozóan lakásfenntartási támogatás csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekintetni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

  

21. §.

(1) Megszűnik a támogatás:

- a megállapított idő elteltével,

- a támogatásra okot adó körülmények megváltozásával.

(2) A lakásfenntartási támogatás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

 Szociális tűzifa juttatása ,[4]

21/A §- :

(1)A településen szociális tűzifa juttatása természetbeni támogatásban részesülhet az a rászoruló, akinek jövedelmi és vagyoni helyzete miatt aránytalan nehézséget okoz lakásának a fűtése, és a tűzifa juttatás nélkül lakását az emberi tartózkodásra alkalmas hőmérsékletre nem tudja felfűteni.

(2) Jövedelmi helyzete miatt rászorult az, ahol az közös háztartásban élők egy főre jutó jövedelme nem  haladja meg a mindenkori sajátjogú öregségi nyugdíj 150%-át.

(3)A szociális tűzifajuttatásra vonatkozó kérelmet a Böhönyei Közös Önkormányzati Hivatalhoz kell benyújtani. A kérelemben  meg kell jelölni, hogy a kérelmező aktív korúak ellátásában,  időskorúak járadékában,adósságkezelési támogatáshoz kapcsolódó adósságcsökkentési támogatásban, vagy – tekintet nélkül annak természetbeni vagy pénzbeli formában történő nyújtására – lakásfenntartási támogatásban részesül- e.

(4)Azok a rászorultak, akik a (2) bekezdésben foglalt ellátásokban nem részesülnek e rendelet 3.§- ában, továbbá a 63/2006 (II. 27) Korm. r. szerint igazolják jövedelmi és vagyoni viszonyaikat. Be kell csatolniuk a lakásfenntartási költségeiket igazoló számláikat, befizetési bizonylataikat, bérleti szerződésüket, pénzintézeti hiteltartozásuk bizonyítékait, rendszeres befizetéseik igazolásait,

(5)A  szociális tűzifajuttatásnál az elbírálás során előnyt éveznek  azok az (1) bekezdésben írt rászorultak, akik aktív  korúak ellátásában,  időskorúak járadékában,adósságkezelési támogatáshoz kapcsolódó adósságcsökkentési támogatásban, vagy – tekintet nélkül annak természetbeni vagy pénzbeli formában történő nyújtására – lakásfenntartási támogatásban részesülnek.

(6)A juttatható szociális tűzifa mértéke fűtési szezononként  háztartásonként legfeljebb 5 m3 tűzifa . Ugyanazon lakásra vonatkozóan szociális tűzifa juttatás támogatás csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(7) A szociális célú tűzifára való jogosultságról a polgármester határozattal dönt.

(8) Önkormányzati tulajdonú vegyes, vagy egynemű akác, éger stb. tűzifa kedvezményes áron is juttatható a rászorultnak. A fa  tényleges eladási ára és a juttatott ár közötti különbség minősül szociális tűzifa juttatásnak.  E juttatott ingyenes hányadról a polgármester határozattal dönt.

(9)[5]Amennyiben a tűzifa juttatása a (8) bekezdésben foglaltak szerint kedvezményes áron történik, a juttatott fa kedvezményes ára megfizetésére a polgármester részletfizetést engedélyezhet. A részlet havi mértékéről és időtartamáról a támogatás mértékéről szóló döntésben kell rendelkezni.

(10)[6] A kedvezményezett áron történő eladásról adásvételi szerződést kell kötni.

Az adásvételi szerződésben a részletfizetés 8 hónapnál hosszabb időtartamra nem terjedhet ki.

Ápolási díj

 

22. §.

(1) A képviselő-testület ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150%-át.

 (2) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az Szt. 43. §-ában és a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 25.§-ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt.

23. §.

Az ápolási díj havi összege az Sztv-ben kötelezően előírt összeg. (Az Szt. 44. § (1) bekezdés c) pontja alapján az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a.)

24. §.

  

(1)E rendelet alapján adható méltányossági ápolási díj megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

2. A támogatás iránti kérelmet a Körjegyzőség hivatalába lehet benyújtani

25. §.

Ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése

(1) Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre.

(2) A házi segítségnyújtást végző intézmény, az Alapszolgáltatási Központ az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését évente legalább két alkalommal ellenőrzi. Az ellenőrzés során együttműködik a háziorvossal is, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól. Amennyiben az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, jelzéssel él a jegyző felé.

  

Átmeneti segély

 

26. §.

Szenyér Község Képviselő-testülete a létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújt.

27. §.[7]

(1)   Átmeneti segélyben kell részesíteni azt a személyt:

Akinek 1 főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.

(2) Az átmeneti segély - rászorultsághoz igazodva - legalább 1.000 Ft, maximum 10.000 Ft lehet. 

(3) A z (1)és (2) bekezdésben megállapított  átmeneti segély pénzben és természetben is nyújtható .Nem nyújtható kölcsön formájában

(4) A segély rendkívüli méltánylást érdemlő esetben évente legfeljebb egy alkalommal a segélyben részesített egy főre számított jövedelmére való tekintet nélkül is megállapítható. Ebben az esetben az átmeneti segély összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően. Az egyedi mérlegelés során a speciális élethelyzetet( betegség, elemi kár , stb.)   kell a döntést hozónak mérlegelnie. Egyedi mérlegelés alapján a segély mértéke az 150.000 Ft-ot nem haladhatja meg.

(5) Az egyedi mérlegelés alapján a ( 4) bekezdés szerint megállapított segély szociális kölcsön formájában is megállapítható. A kölcsön visszafizetésére 12 hónapnál hosszabb időt megállapítani nem lehet. 

(6) A visszafizetés határidejét és a részleteket úgy kell megállapítani, hogy  az a visszafizetésre kötelezett és vele együtt élő családja létfenntartását ne veszélyeztesse (1)   Átmeneti segélyben kell részesíteni kérelemre azt a személyt:

a.) akinek 1 főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg.

b.) egyedülálló esetén az 1 főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.

28. §.

(1) Az átmeneti segély megállapítása előtt indokolt esetben környezettanulmányt kell készíteni. Indokolt esetnek minősül, ha a rendkívüli méltánylást igénylő eset megítélése során a kérelmező lakhatási körülményeinek részletes ismerete szükséges.

(2) Sürgős szükség esetén - ha az igénylő életkörülményei indokolják az azonnali segítséget - a segély, bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján kiutalható.

29. §. [8]

Az átmeneti segély iránti kérelmet a Böhönyei Közös Önkormányzati Hivatalba lehet benyújtani.

                                                        

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

30. §.

1. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás a Gyvt. 21. §. (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott esetekben kerül megállapításra.
2. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
   1. a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 3. számú melléklete szerinti nyilatkozatot,
   1. az igénylő és családja jövedelmi viszonyairól szóló igazolásokat,
   1. a gyermeket gondozó család létfenntartási gondjait igazoló, illetve a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetre vonatkozó bizonyítékokat.
3. A támogatás egyszeri összege nem lehet kevesebb 3.000 Ft-nál, és gyermekenként évente az öregségi nyugdíj 200%-át nem haladhatja meg.
4. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen a Gyvt. 18. §. (5)-(6) bekezdéseiben meghatározott okok és célok esetében.
5. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

Temetési segély

31. §.

  

Szenyér Község Képviselő-testülete temetési segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott.

a./ annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy

b./ tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és akinek a családjában a saját és vele közös háztartásban élő személyek figyelembe vételével számított egy főre jutó családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150 %-át nem haladja meg, és aki nem részesül a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV tv. alapján temetési hozzájárulásban.[9]

32. §.

A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10 %-ánál, és elérheti annak 50%-át, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege: 180.000 Ft.

33. §.

(1) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani a Körjegyzőség hivatalába.

(2) A kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a temetés költségeiről- a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát, amennyiben nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kéri a temetési segélyt,  valamint a kérelmező és a vele közös háztartásban élők utolsó havi jövedelemigazolásait.  

(3) A temetési segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

(4) Az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesül:

- ha az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 30 %-át nem haladja meg; egyedülálló esetén az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-át nem haladja meg,

- vagyonnal nem rendelkezik,

- a hagyaték csak hagyatéki teherből áll.

Bursa Hungarica támogatás

34. §.

1. A képviselő-testület a felsőoktatási tanulmányokat kezdeni kívánó fiatalok, valamint a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos, államilag finanszírozott első alapképzésben, vagy első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben résztvevők számára a Bursa Hungarica felsőoktatási önkormányzati ösztöndíj pályázat keretében támogatást biztosít.

2. Az ösztöndíj támogatás feltétele a hallgatói jogviszony igazolása.

3. Az ösztöndíj támogatás annak a hallgatónak adható, aki az önkormányzat illetékességi területén állandó lakóhellyel rendelkezik. Amennyiben a támogatott az önkormányzat illetékességi területéről elköltözik, úgy a támogatás az elköltözést követő tanulmányi félévtől megszűnik.

4. Az ösztöndíj támogatás annak adható, akinek a családjában az egy főre jutó nettó jövedelem összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot nem haladja meg.

5. Az ösztöndíj támogatás legkisebb összege havi 1.000,-Ft-nál nem lehet kevesebb, de az 5.000,- Ft-ot nem haladhatja meg.

6. A képviselő-testület az ösztöndíj támogatás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a polgármesterre ruházza át.

Természeti erők okozta kárenyhítési támogatás

35. §.

Szenyér Község Képviselő-testülete természeti erők okozta kárenyhítési támogatást nyújt annak a családnak vagy egyedül álló személynek akinek a lakhatását és életvitelét biztosító lakóingatlanát elemi káresemény érte.

1. A természeti erők okozta kárenyhítési támogatás folyósítása előtt minden esetben környezettanulmányt kell készíteni, és a kár egész ingatlant érintő arányát meg kell határozni. Amennyiben az ingatlan biztosítva volt, úgy a biztosító által megállapított kárhányad változtatás nélkül alkalmazható.
2. Természeti erők okozta kárenyhítési támogatás olyan esetekben nyújtható, ahol az ingatlan egészéhez viszonyítottan a kárhányad mértéke eléri a 30 %-ot.
3.  A természeti erők okozta kárenyhítési támogatást az esemény bekövetkezésétől számított 10 napon belül lehet benyújtani a Körjegyzőség hivatalába. A kérelemhez, lehetőség szerint csatolni kell olyan dokumentumokat (fotók, biztosító kárfelvételi lap másolata stb.) amelyek a káresemény nagyságát hivatottak bemutatni.
4.  A természeti erők okozta kárenyhítési támogatást csak szenyéri állandó lakos vehet igénybe, melynek legmagasabb összege 250.000 Ft lehet.
5. A támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.
6. Az ilyen esetekben tett intézkedésekről a hatáskör gyakorlója beszámolási kötelezettséggel tartozik a Képviselő-testület felé.

III. FEJEZET

 

Természetben nyújtott szociális ellátások

36. §.

Közgyógyellátás

(1) Méltányosságból, kérelemre, egyedi elbírálás alapján annak a személynek is megállapítható a közgyógyellátásra való jogosultsága, aki szociálisan rászorult, és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, akinél az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, egyedül élő esetén 200%-át,

továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri, illetve meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át.

(2) A közgyógyellátás  iránti kérelmet a  63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 9. számú melléklet szerinti formanyomtatványon a Körjegyzőség hivatalába kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 35.§-ban előírt igazolásokat, nyilatkozatokat.

IV. FEJEZET

Szociális szolgáltatások

37. §.

Az Szt. értelmében szociális alapszolgáltatások:

• étkeztetés
• házi segítségnyújtás
• családsegítés
• gyermekjóléti szolgáltatás
• nappali ellátás

A szociális rászorultságot, annak fennállását, étkeztetés vonatkozásában a polgármester egyéb esetekben az intézményvezető vizsgálja a szolgáltatás igénybevételét megelőzően, valamint az igénybevétel során legalább kétévente.

38. §.

Az ellátások igénybevétele

1. E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások esetében, az ellátást biztosító intézménybe történő felvételt, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet étkeztetés vonatkozásában a polgármester egyéb esetekben az Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez kell benyújtani, a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM. rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon.
2. A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről a polgármester és az Alapszolgáltatási Központ vezetője, egyes esetekben annak hatáskörrel rendelkező munkatársa dönt.

1. Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.
2. Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999.
   (XI. 24.) SzCsM rendelet 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

39. §.

Étkeztetés

1. Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

1. koruk,
2. egészségi állapotuk,
3. fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
4. szenvedélybetegségük, vagy
5. hajléktalanságuk miatt.

(2) Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki jövedelmétől függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni.

(3) Az ellátás iránti kérelmet a Böhönye, Nemeskisfalud, Szenyér Községek Körjegyzőségének szenyéri kirendeltségén lehet benyújtani.

(4) Az ellátás iránti kérelemről a polgármester dönt.

(5) A térítési díjak számításának módját és mértékét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

40. §.

Házi segítségnyújtás

(1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:

a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

(3) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően – az Sztv. 68/A. § (4) bekezdése, valamint a (8) bekezdés szerinti kivétellel - vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző kezdeményezi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.

(4) A gondozási szükséglet vizsgálatát külön jogszabályban megjelölt szakértői bizottság végzi, mely kötelező erejű szakvéleményt ad a napi gondozási szükséglet mértékéről.

(5) A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.

(6) Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezető döntése alapján legfeljebb három hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható.

(7) A települési önkormányzat a megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni.

(8) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti települési szociális intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani.

(9) Az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Központ vezetője, egyes esetekben annak hatáskörrel rendelkező munkatársa dönt

(10)  A gondozásra fordított időt a gondozási napló alapján kell megállapítani.

(11) A gondozási díj számításának módját és mértékét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

41. §.

Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése az Alapszolgáltatási Központ intézményvezetőjének intézkedése alapján, az Sztv. 93. §. - 94/A. §. rendelkezéseinek megfelelően történik.

41/A. § [10]

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

1. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.
2.  Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

a)      az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen      történő haladéktalan megjelenést,
b)     a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges

azonnali intézkedések megtételét,
c)      szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.

3. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele esetén a szociális rászorultságot vizsgálni kell.
4. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult a) az egyedül élő 65 év feletti személy
   b)       az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy
   c)       a kétszemélyes háztartásban  élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy
             pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás       
             folyamatos biztosítását (a háztartásban élő kiskorú személyt nem kell figyelembe
             venni).
5. A súlyos fogyatékosságot, a pszichiátriai betegséget és az egészségi állapot miatti indokoltságot igazolni kell.
6. Amennyiben a szociális rászorultság több feltétel egyidejű fennállásán alapul, valamennyi feltételt külön igazolni kell.
7. Súlyosan fogyatékos a külön jogszabály szerinti fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy.
8. A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet

   a) az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal,

   b) az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel.

9. Ha a szakvélemény a következő felülvizsgálat (ellenőrző vizsgálat) időpontját, illetve az állapot fennállásának várható idejét tartalmazza, a jogosultság eddig az időpontig áll fenn.
10. Szenyér Község Önkormányzata a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a Marcali Kistérségi Többcélú Társulással kötött megállapodása alapján, a kistérségi szociális feladatokat ellátó Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központ útján biztosítja. 

(11)   A kistérségi jelzőrendszeres házi segítségnyújtás feladatát ellátó Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központjának térítési díjait a R. 3. számú melléklete tartalmazza.

41/B. § [11]

Támogató szolgáltatás

1. Támogató szolgáltatás által nyújtott komplex tevékenységet Szenyér község minden erre az ellátásra jogosult fogyatékos lakója igénybe veheti.
2. A szolgáltatás a fogyatékos személyek lakókörnyezetében történő ellátását, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítését, életvitelük önállóságának megőrzését, valamint a lakáson belüli speciális segítségnyújtást biztosítja.
3. Szenyér Község Önkormányzata a támogató szolgáltatást a Marcali Kistérségi Többcélú Társulással kötött megállapodása alapján, a kistérségi szociális feladatokat ellátó Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központ útján biztosítja. Annak igénybevételét és módját, a központ ide vonatkozó, működését szabályzó dokumentumai tartalmazzák.
4. A kistérségi támogató szolgáltatás feladatát ellátó Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központjának térítési díjait a R. 3. számú melléklete tartalmazza.

42. §.

Családsegítés

(1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

(2) A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást.

(3) A (2) bekezdés szerint kapott jelzés alapján a családsegítést nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés (4) bekezdésben megjelölt céljáról, tartalmáról.

(4) A családsegítés keretében biztosítani kell

a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,

b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,

c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,

d) közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését,

e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,

f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.

(5) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek - a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha

a) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és

b) a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók.

  

43. §.

Gyermekjóléti szolgáltatás

1. A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség mielőbbi megszüntetése, a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése.

 (3) A gyermekjóléti szolgálat

a.) folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét,

b.) meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést,

c.) elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét,

d.) segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását,

f.) felkérésre környezettanulmányt készít,

g.) kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését,

h.) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit,

i.) biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket,

j.) részt vesz a külön jogszabályban meghatározott Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában,

  

44. §.

A családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentesen vehető igénybe.

45. §.

Gyermekek napközbeni ellátása

(1) Az önkormányzat vállalja a gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását. Étkeztetést kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőség szerint a szülő munkarendjéhez igazodik.

A gyermekek napközbeni ellátásával összefüggésben, a gyermekintézményekben biztosított étkeztetés intézményi térítési díját a 2./ számú melléklet tartalmazza.[12]

(2) A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani,

a.) akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége,

b.) akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban részesül,

c.) akinek a szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni.

(3) A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető - a gyermekek életkorának megfelelően - családi napköziben, házi gyermekfelügyelet keretében, nyári napközis otthonban vagy napközis táborban, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény hatálya alá tartozó óvodában, iskolai napköziben.

(4) A gyermekek napközbeni ellátásának minősül az iskolai napközis ellátásban nem részesülő, különösen a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett tíz év feletti gyermekek számára nyújtott nappali felügyelet, foglalkoztatás - sport- és egyéb klubfoglalkozás, illetve játszótér, játéktár, játszóház keretében - és az étkeztetés biztosítása is, feltéve, ha a működtető rendelkezik az ehhez szükséges - a külön jogszabályban meghatározott - személyi és tárgyi feltételekkel.

(5) A bölcsődei ellátást a Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központtal kötött szerződés révén Marcali város intézménye biztosítja, míg az otthontalanná vált szülő és gyermek részére elhelyezést a Magyar Vöröskereszt Somogy Megyei Szervezetével kötött megállapodás alapján a szervezet a fenntartásában lévő Családok Átmeneti Otthona (Nagyatád, József A. u. 1.) biztosítja.

46. §.

Nappali ellátás

(1) Az ellátás szabályozása a Sztv. 65/F. §. rendelkezéseinek megfelelően történik.

(2) Térítési díj az étkezésért állapítható meg e rendeletben foglaltak alapján. A személyi térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy annak összege nem haladhatja meg az igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 30 %-át. A személyi térítési díj összegét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(3) az idősek klubjában a nappali tartózkodásért térítési díj nem kerül megállapításra.

(4) Az ellátás iránti kérelmet az Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez lehet benyújtani.

(5) Az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Központ vezetője dönt.

V. FEJEZET

A fizetendő személyi térítési díj, és annak csökkentésének, elengedésének esetei, módjai

47. §.

(1) Ha az Sztv. másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért személyi térítési díjat kell fizetni.

(2) A személyi  térítési díjat:

a.) az ellátást igénybe vevő jogosult,

b.) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,

c.) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,

d.) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,

e.) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy),

köteles megfizetni (az a)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett).

(3) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat,

a) aki jövedelemmel nem rendelkezik,

b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében, akinek a családja jövedelemmel Sztv.
(119/C. §) nem rendelkezik, és bentlakásos ellátás esetében az Sztv. 119. § (2) bekezdése szerinti jelzálog alapjául szolgáló vagyona nincs.

(4) A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha az ellátott, illetve étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a családja jövedelme:

a) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díjfizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni,

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.

48. §.

(1) A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál

a) a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét,

b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a családban egy főre jutó jövedelmet [13],

c) kiskorú igénybe vevő esetén - a b) pont szerinti kivétellel - a vele közös háztartásban élő szülők egy főre jutó rendszeres havi jövedelmét kell figyelembe venni.

(2) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti jövedelemének

a) 30%-át étkeztetés,

b) 25%-át házi segítségnyújtás,

c) 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak a rászorulónak.

d) 20%-át a kiskorú részére nyújtott támogató szolgáltatás,

e) 2%-át jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében.[14]

(3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját a képviselő-testület, évenként állapíthatja meg. Az intézményi térítési díjakat e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(4) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

49. §.

A személyi térítési díjak megfizetése

(1) A személyi térítési díjat havonta kell megfizetni.

(2) A befizetett és a ténylegesen fizetendő személyi térítési díj különbözetét a következő befizetés alkalmával a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.27.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése szerint korrigálni kell.

A személyi térítési díj befizetését az Alapszolgáltatási Központ pénztárába kell havonként, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig befizetni.

(3) A szolgáltatások, illetve ellátások igénybe vételének szüneteltetését az alábbiak szerint kell bejelenteni az intézményvezetőnek:         

- alapszolgáltatás esetében a szüneteltetés első napját megelőző két munkanappal korábban írásban vagy szóban kell a bejeleni.

50. §.

Az intézményvezető és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás

(1) Az intézményvezető az intézményi ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Sztv. 94/B. és 94/D. §-ában foglaltakon túl az alábbiakra is:

a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára,

b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára,

c) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára,

d) az ellátás megkezdésének időpontjára.

e) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira,

 f) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre,

g) a döntések elleni jogorvoslat módjára.[15]

51. §.

Az intézményi jogviszony megszűnése

  

(1) Az intézményi ellátás megszűnik az Sztv. 100. §. és 101.§-ában foglalt esetekben és módon. 

(2)  Az alapellátás megszűnik, ha az igénylő:

a.)     a térítési díjat 3. hónapon keresztül nem fizeti ki, kivéve, ha ingyenes ellátásban kell részesíteni,

b.)    a szolgáltatást 1. hónapon keresztül nem veszi igénybe,

c.)    elhalálozik,

 d.)    kéri az ellátás megszüntetését.

(3) Az alapellátás megszüntetése az intézményvezető hatásköre. Az ellátás megszűnéséről az intézményvezető írásban értesíti az ellátásban részesülőt.

(4) Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület évente egy/két alkalommal állapítja meg.

(5) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Sztv. 114-119. §-ában foglaltak az irányadók.

 52. §.

Az intézményi házirend

  

Az intézmények házirendjét a Társulási Tanács hagyja jóvá.

VI. FEJEZET 

  

53. §.

  Záró rendelkezések

E rendelet 2008. december 1-én lép hatályba, rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, egyidejűleg hatályát veszti Szenyér Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 1/2004. (I. 20.); 6/2004. (VI. 28.); 6/2005. (XII. 12.) számú rendeletekkel módosított 8/2003. (X. 31.) számú, a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló rendelete.     

Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Böhönye, 2008. november 24.

                     Bogdán Imre                                                        Ács Attila

                      polgármester                                                          körjegyző

Egységes szerkezetbe foglalva 2013.11.04.

                                                                                         Hoffmanné dr. Németh Ildikó

                                                                                                         Jegyző

1. számú melléklet [16]

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díja

(Az intézményi térítési díj esetében figyelembe kell venni az Sztv. 116. §-át, továbbá az Sztv.
115. § (2) bekezdését, mely szerint a térítési díjat konkrét összegben kell megállapítani))

INTÉZMÉNYI TÉRÍTÉSI DÍJAK KISZÁMÍTÁSÁNAK MÓDJA

	ÉTKEZTETÉS SZÁLLÍTÁSSAL	HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS	NAPPALI ELLÁTÁS
Önköltség:	(2008) 456.000
Normatíva /nap	(2009)  I: 363 II. 322 III: 255
Működési napok száma:	251 nap
Ellátotti létszám	3 fő
Intézményi térítési díj	I: 243 Ft/fő/nap II: 284 Ft/fő/nap III: 351 Ft/fő/nap

ÉTKEZTETÉS

Kiszámítás:

Összkiadás: 456.000 : 3= 152.000 Ft : 251 nap = 606  Ft / nap önköltség

Ellátotti létszám: 3 /fő

Normatíva:

I:  91 050 Ft: 251 nap= 363 Ft / fő / nap

II: 80 700 Ft: 251 nap= 322 Ft / fő / nap

         III: 64 000 Ft: 251 nap= 255 Ft / fő / nap

INTÉZMÉNYI TÉRÍTÉSI DÍJ:

                    I:   606 – 363 =  243 Ft / fő / nap

                    II:  606 – 322 =  284 Ft / fő / nap

                    III: 606 – 255 =  351 Ft / fő / nap

2. számú melléklet [17]

Szenyér Községi Önkormányzat

Képviselő-testületének

5/2008. (XI. 24.)

számú rendeletéhez

A gyermekintézményben biztosított étkeztetés intézményi térítési díja

Nyersanyag felhasználás        8.694.125 = 234 Ft / nap (nettó érték)

Élelmezési napok száma            37.146

Rezsi költség                          9.787.696 = 263 Ft / nap (nettó érték)

Élelmezési napok száma            37.146

2009. október 1-től tervezett térítési díjak                               Térítés díjak            Változás

                                                                                                              /Ft/

Fogyasztók     Nyersanyag     ÁFA 25%       Összesen                   új           régi                 

Óvoda T                     36                    9                 45           TEU   305        291              + 4,8 %

Óvoda E                   168                  42               210           TE      255         245              + 4,1 %

Óvoda U                    40                  10                 50

Összesen:           238                  47               305

Iskola T                      36                    9                 45           TEU   340        323              + 5,3 %

Iskola E                    196                  49               245            TE     290         276              + 5,1 %

Iskola U                      40                  10                 50            EU     295        276              + 6,9 %

Összesen:           272                  68               340            E       245         235              + 4,3 %

                Nyersanyag + Rezsi

Felnőtt E              238 + 194          108               540                                    521              + 3,6 %

3. számú melléklet [18]

Szenyér Községi Önkormányzat

Képviselő-testületének

5/2008. (X1. 24.)

számú rendeletéhez

A Marcali Kistérségi Többcélú Társulással kötött megállapodása alapján, a kistérségi szociális feladatokat ellátó Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központ térítési díjai:

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

Elbírálási szempont	Havi díj Ft/hó
Szociálisan rászorult személy	térítésmentes
Szociálisan nem rászorult személy	3.500.-Ft

Támogató szolgáltatás

Szociálisan rászorult személy	Ellátás díja
Személyi segítés óradíja	60.-Ft
Speciális szállítás szolgáltatási km díja	Ø.-Ft

Szociálisan nem rászorult személy
Személyi segítés óradíja	400.-Ft
Speciális szállítási szolgáltatás km díja	60.-Ft

Szerkesztés...