Szenyér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2013. (IV. 26.) önkormányzati rendelete
Szenyér Község Önkormányzatát megillető tulajdonosi jogok gyakorlása és a tulajdonában álló vagyonnal való gazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2013. 05. 01- 2024. 02. 16Szenyér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2013. (IV. 26.) önkormányzati rendelete
Szenyér Község Önkormányzatát megillető tulajdonosi jogok gyakorlása és a tulajdonában álló vagyonnal való gazdálkodás szabályairól
Szenyér Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (a) pontja, továbbá az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott feladatának, a tulajdona tekintetében a tulajdonost megillető jogok gyakorlása érdekében a tulajdonában álló vagyonának megőrzése, védelme, a vagyonnal való felelős gazdálkodás követelményeinek biztosítása érdekében, továbbá a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI tv. (továbbiakban: Nvtv. tv) 18. § (11) a következőkben foglaltak szerinti rendeletet alkotja.
Rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed
a) a rendelet alapján tulajdonosi jogokat gyakorló, vagy a Szenyér Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló vagyonnal való gazdálkodási feladatokat ellátó személyekre, szervekre, szervezetekre, gazdasági társaságokra és
b) a rendeletben foglaltak szerint az a) pontban meghatározott személyekkel, szervekkel, szervezetekkel, gazdasági társaságokkal jogviszonyba, vagy jogviszonynak nem minősülő egyéb kapcsolatba kerülő személyekre, szervekre, szervezetekre, gazdasági társaságokra.
(2) A (3) bekezdésben foglaltak kivételével az e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni bármely, az Önkormányzatot, mint tulajdonost megillető jog gyakorlása és terhelő kötelezettség teljesítése során, különös tekintettel az Önkormányzat vagyonának hasznosítására, és a vagyon tulajdonjogának átruházására.
(3) A rendeletben foglaltakat az Önkormányzat tulajdonát képező lakások hasznosítására, azok tulajdonjogának átruházására csak abban az esetben és annyiban kell alkalmazni, amennyiben az Önkormányzatnak a tulajdonát képező lakások bérletéről, tulajdonjoguk átruházásáról szóló rendelete másképp nem rendelkezik.
(4) E rendelet hatálya nem terjed ki az Önkormányzat közbeszerzéseire és beszerzési eljárásaira.
(5) E rendelet hatálya Szenyér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete fenntartásában működő költségvetési szervek költségvetési gazdálkodását csak az e rendeletben szabályozott kérdések tekintetében érinti.
(6) A közterület-használat engedélyezésére és a közterületek használatba adására, valamint a közutak és azok tartozékait szolgáló területek használatára, valamint a közterületeken a hirdető berendezések elhelyezésére, temető használatára külön önkormányzati rendeleteket kell alkalmazni.
(7) A rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzat tulajdonában és az állam vagyonkezelésében levő vagyontárgyakra. E vagyontárgyakra a rájuk vonatkozó külön törvényi előírásokat kell alkalmazni.
2. § E rendelet alkalmazásában
a) kizárólagos jog: a jogszabály alapján egy vagy csak korlátozott számú szervezet (személy) jogosultsága meghatározott közérdekű tevékenység folytatására, illetőleg cselekmény végzésére, összhangban a közbeszerzésekről szóló jogszabályi rendelkezéssel és az Európai Közösséget létrehozó szerződésekkel, azzal, hogy kizárólagos jog kedvezményezettje csak olyan jogképes szervezet lehet, amelyet közérdekű feladat ellátására alapítottak, vagy ilyen tevékenységet lát el, és amely felett az Önkormányzat közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, vagy működését többségi részben az Önkormányzat finanszírozza.
b) önkormányzati gazdasági társaság: olyan jogi személyiséggel rendelkező üzleti célú vagy nonprofit gazdasági társaság, amely felett az Önkormányzat a közbeszerzésekről szóló jogszabály alapján meghatározó befolyást képes gyakorolni.
c) üzemeltetés: a vagyonelem (különösen az ingatlanok) őrzése, karbantartása, gondozása, állagmegóvása, épületgépészeti berendezések karbantartása, közüzemi szolgáltatókkal való kapcsolattartás, szerződéskötés, továbbszámlázás, portaszolgálat, gondnoksági feladatok ellátása, kármentesítés.
d) vagyongazdálkodás: közszolgáltatási, megbízási vagy vállalkozási jellegű vagyongazdálkodási szerződés keretében az önkormányzati vagyon érték- és állagmegóvását szolgáló üzemeltetése, őrzése, zöldterületek és zöldfelületek gondozásával, értéknövelő beruházás, felújítás előkészítéséhez és megvalósításához kapcsolódó feladatok ellátása, bevételt jelentő hasznosítás, és értékesítés.
Az Önkormányzat vagyona, a vagyon nyilvántartása, a vagyongazdálkodás tervezése, a tulajdonosi jogok gyakorlásának általános szabályai
1. Az Önkormányzat vagyona, a vagyon nyilvántartása, a vagyongazdálkodás tervezése
3. § (1) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló forgalomképtelen ingatlan vagyont az 1. melléklet, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont a 2. melléklet, a korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a 3. melléklet, az üzleti vagyont a 4. melléklet tartalmazza.
4. § (1) Az Önkormányzat a törzsvagyonát az üzleti vagyonától elkülönítetten, a helyi önkormányzatok vagyonának nyilvántartására vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben meghatározott módon tartja nyilván, és készíti el a vagyonáról a jogszabályok által meghatározott kimutatásokat.
(2) Az önkormányzat vagyonának minősítését a feladatai változását követően, illetve átfogóan önkormányzati ciklusonként legalább egyszer vizsgálja felül. Egy adott vagyontárgy átminősítésére, ha arra gazdálkodási célból szükség van, az igény felmerülésekor is sor kerülhet. Átminősítés a rendelet melléklete módosításával történik.
5. § A Képviselő-testület az Önkormányzat vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben és a nemzeti vagyontörvény 7. § (2) bekezdésében rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet fogad el.
2. Tulajdonosi jogok gyakorlásának általános szabályai
6. § (1) A Képviselő-testület gyakorolja az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jogokat azon tulajdonosi jogkörökben, amelyeknek a gyakorlását magasabb szintű jogszabály a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe utal.
(2) Azon tulajdonosi jogköröknél, amelyek átruházhatók, az átruházást, azaz a jogkör gyakorlóját e rendelet illetve az önkormányzat hatályos rendeletei jelölik ki.
(3) A Képviselő-testület dönt
a) a nettó 250.000.- forint forgalmi értéket meghaladó vagyonelem, vagy vagyonösszesség – a továbbiakban együtt: vagyon - tulajdonjogának átruházásáról, és bármilyen jogcímen történő hasznosításáról, vagyonkezelésbe adásáról és haszonélvezeti jog alapításáról;
b) vagyon forgalmi értékétől függetlenül a vagyon bármely jogcímen történő hasznosításáról, vagyonkezelésbe adásáról, és haszonélvezeti jog alapításáról, ha az ezekből származó bevétel éves szinten a nettó 250.0000.- forintot meghaladja;
c) abban az esetben, ha vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi joggyakorlás az Önkormányzat számára nettó 1 millió forintot meghaladó mértékű pénzügyi kötelezettséget keletkeztet.
(4) A Polgármester dönt
a) a nettó 250.000.- forint, vagy nyilvántartási értéket meg nem haladó vagyon tulajdonjogának átruházásáról, és bármely jogcímen történő hasznosításáról;
b) vagyon forgalmi, illetve nyilvántartási értékétől függetlenül a vagyon bármely jogcímen történő hasznosításáról, ha a hasznosításból származó bevétel éves szinten a nettó 250.000.- forintot nem haladja meg,
c) abban az esetben, ha vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi joggyakorlás az Önkormányzat számára nettó 250.000.- forintot meg nem haladó mértékű pénzügyi kötelezettséget keletkeztet.
(5) A Képviselő-testület a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatáskörök kivételével, egyedi határozatával bármely, az Önkormányzatot, mint tulajdonost megillető jog gyakorlását, bármely terjedelemben és időtartamra átruházhatja a Képviselő-testület bizottságára, vagy a polgármesterre.
(6) Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik a Képviselő-testületet azon jogát, hogy bármely, az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jog gyakorlására vonatkozó hatáskört egyedi határozatával magához vonjon, és azt egyedi határozatával gyakorolja.
Az Önkormányzat tulajdonát képező vagyon átruházásának a szabályai
3. A tulajdonjog átruházás általános szabályai
7. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező vagyon tulajdonjoga csak természetes személyre, vagy a nemzeti vagyontörvény 3. § (1) bekezdés 1. pontjában felsorolt, átlátható szervezetre ruházható át.
(2) Az Önkormányzat tulajdonát képező ingatlan tulajdonjogának értékesítése esetén a nemzeti vagyontörvény 14. § (2) bekezdése alapján a Magyar Államot, az ott meghatározottak szerint elővásárlási jog illeti meg.
8. § (1) Törvényben meghatározott forgalmi értékhatár felett az Önkormányzat tulajdonát képező vagyon tulajdonjogát átruházni csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás, ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
9. § (1) A nettó 250.000.- forint forgalmi, illetve nyilvántartási értéket meg nem haladó önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása tárgyában döntés a vagyonra vonatkozó 90 napnál nem régebbi adó és értékbizonyítvány, vagy forgalmi értéket megállapító szakvélemény alapján, az abban meghatározott forgalmi érték alapul vételével hozható.
(2) A nettó 250.000.- forint forgalmi, illetve nyilvántartási értéket meg haladó önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása tárgyában döntés a vagyonra vonatkozó 90 napnál nem régebbi forgalmi értéket megállapító szakvélemény alapján, az abban meghatározott forgalmi érték alapul vételével hozható
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában 90 napnál nem régebbi szakvéleménynek minősül a tulajdonjog átruházásról szóló döntés napjához képest 90 napnál régebbi, a döntés napjától számított 30 napon belül aktualizált szakvélemény is.
4. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tulajdonjogának átruházása
10. § (1) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tulajdonjogának átruházására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a vagyon már nem szolgálja közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakról a kötelező önkormányzati feladat ellátója vagy hatáskör gyakorlója nyilatkozik, a vagyon értékétől függően a Polgármester, vagy a képviselő- testület számára a vagyon tulajdonjogának átruházására tett javaslatában, illetve előterjesztésében.
(3) Az (1) bekezdésben tett javaslat alapján az 6. §-ban meghatározott szabályok szerint hatáskörrel rendelkező szerv dönt a vagyon tulajdonjogának az átruházásáról.
(4) A Képviselő-testület a (3) bekezdés szerinti döntéseit minősített többséggel hozza meg.
5. A tulajdonjog átruházás csere útján
11. § Az Önkormányzat tulajdonát csere útján értékegyeztetéssel lehet átruházni a tulajdonjog átruházásra vonatkozó, a rendelet 7-9 §-aiban meghatározott általános szabályok megfelelő alkalmazásával. A csere útján történő tulajdonjog átruházásra vonatkozó döntés meghozatalára hatáskörrel rendelkező személy vagy szerv megállapításánál a csere tárgyainak forgalmi értékét külön – külön kell figyelembe venni. A döntési hatáskört a nagyobb forgalmi értékű cseretárgy forgalmi értéke alapján kell megállapítani.
6. A tulajdonjog átruházása ingyenesen vagy a forgalmi értéknél alacsonyabb értéken
12. § (1) Az Önkormányzat vagyonának a tulajdonjogát ingyenesen az Nvtv 13. § (3)–(7) bekezdésében foglaltak szerint, és az ott meghatározott feltételekkel lehet átruházni.
(2) A 8. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatárt el nem érő vagyon tulajdonjogát átruházni a forgalmi értéknél lényegesen alacsonyabb értéken csak az átruházás összes körülményeire tekintettel megállapított, az alábbi, különösen indokolt esetekben lehet:
a) amennyiben a Magyar Állam, másik helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, helyi önkormányzati alapfeladatot ellátó személy vagy szervezet, alapítvány, társadalmi szervezet részére, vagy
b) üzleti alapon már nem hasznosítható helyiség esetén Szenyér község közigazgatási területén található társasház részére történik a vagyonügylet, vagy
c) a vagyonügylet községgazdálkodási, intézménygazdálkodási közérdeket, közcélokat, önkormányzati támogatási feladatokat szolgál,
d) egyéb, az a)-c) pontokban fel nem sorolt, az adott ügy összes körülményeire tekintettel megállapított, különösen indokolt esetben.
(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti tulajdonjog átruházásáról a Képviselő-testület dönt.
7. Tulajdonjog megszerzése az Önkormányzat által
13. § Vagyon tulajdonjogának az Önkormányzat részéről történő megszerzésére e rendelet 7-12. §-aiban foglaltak az irányadóak.
8. Az Önkormányzat tulajdonát képező értékpapírokkal való rendelkezés szabályai
14. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező tőzsdén jegyzett és tőzsdén nem jegyzett értékpapírok – a továbbiakban együtt: értékpapírok – tulajdonjogának átruházása esetén az átruházás lebonyolításában közreműködő gazdasági szervezetet versenyeztetés útján kell kiválasztani.
(2) A (1) bekezdés szerinti versenyeztetés feltételeiről, az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának szempontjairól és az eljárás eredménye alapján kiválasztott gazdasági szervezettel megkötésre kerülő szerződés tartalmáról a 6. § (3) bekezdésében meghatározott értékhatárok szerinti szervek döntenek.
Az Önkormányzat részvétele gazdasági társaságban
9. Az Önkormányzat által alapítható gazdasági társaságok
15. § (1) Az Önkormányzat az Nvtv 10. § (2) bekezdésében foglalt korlátozássokkal végezhet vállalkozási tevékenységet, és vehet részt gazdálkodó szervezetben.
(2) Az Önkormányzat kizárólag az Nvtv. 9. (1) bekezdésében meghatározottaknak megfelelő alapíthat gazdasági társaságot, és csak az abban foglaltaknak megfelelő gazdasági társaságban szerezhet részesedést.
10. Az Önkormányzat tulajdonosi jogainak gyakorlása gazdasági társaságokban
16. § (1) Az e szakaszban foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a részben, vagy egészben önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságoknak az Önkormányzatot megillető tulajdonrészének átruházására.
(2) A Képviselő-testület dönt
a) gazdasági társaság alapításáról és megszüntetéséről,
b) gazdasági társaságban történő tulajdonszerzésről,
c) a 100%-ban az Önkormányzat közvetlen tulajdonában lévő gazdasági társaság, illetve annak közvetlen 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek, felügyelő bizottsága tagjainak kinevezéséről és felmentéséről, valamint díjazásuk megállapításáról,
d) a 100%-ban az Önkormányzat közvetlen tulajdonában lévő gazdasági társaság könyvvizsgálójának kinevezéséről és felmentéséről, valamint díjazása megállapításáról,
e) a 100%-ban az Önkormányzat közvetlen tulajdonában álló gazdasági társaság egyszemélyes gazdasági társasága létrehozásának, megszüntetésének, átalakulásának előzetes jóváhagyásáról.
(3) A Polgármester gyakorolja a (2) bekezdésben megjelölt, az Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok vezető tisztségviselője tekintetében az egyszemélyes gazdasági társaság taggyűlését, illetve az alapítóját megillető munkáltatói jogokat.
Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyon kezelésére, hasznosítására, a vagyonra vonatkozó haszonélvezeti jog gyakorlására vonatkozó szabályok
11. Az Önkormányzat tulajdonát képező vagyon kezelését, hasznosítását ellátó, a vagyonra vonatkozó használatát gyakorló szervek és szervezetek
17. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező vagyon kezelését, hasznosítását ellátó, az önkormányzati vagyonra vonatkozó használatát gyakorló szervek és szervezetek:
a) a Képviselő-testület Közös Önkormányzati Hivatala;
b) az Önkormányzat intézménye, költségvetési szerve,
c) a vagyon kezelését vagyonkezelési szerződés alapján ellátó személy vagy szervezet,
d) önkormányzat társulása,
e) a vagyonra vonatkozó használati jogot alapító szerződés alapján gyakorló személy vagy szervezet,
f) a vagyon hasznosítását vagyonhasznosításra vonatkozó szerződés alapján ellátó személy vagy szervezet.
(2) Az Önkormányzat a Közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével látja el az Önkormányzat tulajdonában álló vagyonnak a kezelésével, hasznosításával kapcsolatos feladatokat.
(3) Azt az Önkormányzat tulajdonában álló vagyont, amely közvetlenül önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, az Önkormányzat intézménye, költségvetési szerve közfeladata ellátása körében ingyenes vagyonkezelőként használja.
(4) Az Önkormányzat tulajdonát képező üzleti vagyon kezelését, illetve hasznosítását az (1) bekezdés c), e) és f) pontjaiban meghatározott személy vagy szervezet láthatja el.
Vagyonkezelői jog létesítése, megszerzése
18. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat közfeladatának átadásához kapcsolódóan az önkormányzat tulajdonában, az önkormányzati fenntartású intézmények kezelésében lévő korlátozottan forgalomképes vagyonára vagyonkezelői jogot létesíthet.
(2) A vagyonkezelői jog pályázati eljárás nélkül, ingyenesen – ellenérték nélkül –, vagyonkezelői szerződéssel engedhető át az Nvtv-ben meghatározott szervek részére.
Vagyonkezelői jog gyakorlásának szabályai
19. § (1) A vagyonkezelőt megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei – ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettséget is – azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, továbbá nem terhelheti meg, biztosítékul nem adhatja, valamint a vagyonkezelői jogot nem ruházhatja át.
(2) A vagyonkezelő köteles a kezelésbe átvett vagyont fokozott gondossággal kezelni, a vagyon védelmét biztosítani.
(3) A vagyonkezelő köteles a kezelésbe átvett vagyon
a) biztosítására,
b) közterheinek, üzemeltetési költségeinek viselésére,
c) rendeltetésszerű használatára, jó gazda módjára történő megőrzésére,
d) az általában elvárható gondossággal történő gazdálkodás szabályai szerinti használatára és gyarapítására,
e) állagmegóvásával, fenntartásával, üzemeltetésével, felújításával, karbantartásával, amortizálódásukat követően pótlásával, cseréjével kapcsolatos feladatok ellátására,
f) visszaadására a szerződés megszűnésekor.
(4) A vagyonkezelői jog átadásáról szóló vagyonkezelői szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a vagyonkezelésbe adó és a vagyonkezelő nevét, székhelyét, statisztikai azonosítóját, a képviseletre jogosult nevét és beosztását,
b) a vagyonkezelésbe adott ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait,
c) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelöléssel,
d) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és ellátható egyéb tevékenységeket, valamint
e) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket, és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit,
f) a vagyonkezelő részére átadandó közfeladat ellátásának vállalását a vagyonkezelő részéről,
g) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
h) az önkormányzat költségvetését megillető – a vagyonkezelésbe adott vagyon kezeléséből származó – befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,
i) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket,
j) a teljesítés biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat,
k) a vagyonkezelési szerződés időtartamát,
l) a közfeladat ellátásának határozott vagy határozatlan időtartamát,
m) a tulajdonos ellenőrzési jogosultságát, az ellenőrzés gyakoriságát,
n) a vagyonkezelői szerződés megszűnésének eseteit.
Vagyonkezelés ellenőrzése
20. § (1) A vagyonkezelői szerződés teljesítésének ellenőrzésére a Képviselő-testület jogosult.
(2) Az évente a vagyonhasznosításról készített beszámolóban ki kell térni a vagyonkezelési szerződések teljesülésére.
(3) A vagyonkezelő köteles a tulajdonos felhívására a vagyonnal kapcsolatos adatokat szolgáltatni, az ellenőrzéshez szükséges iratokba betekintést adni az ellenőrzésre jogosultak részére.
12. Az Önkormányzat tulajdonát képező vagyon kezelése vagyonkezelési szerződés és vagyongazdálkodási szerződés
21. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező vagyonra vagyonkezelési szerződés a nemzeti vagyontörvény 12. § (1) bekezdésében meghatározott személyekkel köthető, a vagyonkezelői jog kizárólag általuk gyakorolható.
(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a vagyonkezelőt - a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló készítés kötelezettséget is beleértve - a (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a kötelezettségei.
(3) A vagyonkezelő az általa kezelt önkormányzati tulajdonú vagyont
a) nem idegenítheti el,
b) használati joggal, szolgalommal, vagy más dologi joggal nem terhelheti meg,
c) biztosítékul nem adhatja,
d) a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át.
(4) Az Önkormányzat a vagyonával való gazdálkodás körében a vagyonkezelési szerződésen kívül egyéb olyan közszolgáltatási, megbízási, továbbá vállalkozási jellegű szerződéseket köthet (továbbiakban együttesen: vagyongazdálkodási szerződés), amelyek célja az önkormányzati vagyonelemek érték-, és állagmegóvását szolgáló műszaki karbantartással, őrzéssel, üzemeltetésével, az önkormányzati zöldterületek és zöldfelültek gondozásával, továbbá a közterületek köztisztasági és települési környezet tisztaságának biztosításával kapcsolatos feladatok ellátása.
(5) Vagyongazdálkodási szerződés közbeszerzési eljárás mellőzésével kizárólag e rendelet szerinti kizárólagos joggal rendelkező szervezettel, az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos közszolgáltatás vagy közfeladat ellátása, illetve megszervezése érdekében köthető.
(6) Az (5) bekezdésben foglalt kizárólagos jog alapján kötendő vagyongazdálkodási szerződés megkötéséről a Képviselő-testület dönt.
13. Az Önkormányzat intézménye, költségvetési szerve használatában lévő vagyon használatának, hasznosításának szabályai
22. § (1) Az Önkormányzat intézménye, költségvetési szerve a használatában lévő vagyont térítésmentesen vagyonkezelőként vagy használati jogosultként ingyenesen használhatja, ideértve az intézmény, illetve költségvetési szerve ellátott önkormányzati feladat ellátásához átmenetileg nem szükséges vagyonnak a (2) bekezdésben meghatározott korlátokkal történő hasznosítását is.
(2) Az intézmény, illetve a költségvetési szerv által ellátott önkormányzati feladat ellátásához átmenetileg nem szükséges vagyont, vagy az arra alkalmas vagyont a tevékenységi idején kívül az intézmény, illetve a költségvetési szerv bérbe adhatja, használatba adhatja, a vagyon tulajdonjogát nem érintő más egyéb módon hasznosíthatja. Az átmeneti hasznosítás időtartama nem haladhatja meg a 12 hónapot.
(3) A 12 hónapot meghaladó időtartamú, vagy a 12 hónap leteltét követő ismételt hasznosításról a polgármester dönt.
14. Az Önkormányzat tulajdonát képező vagyonra vonatkozó haszonélvezeti jog gyakorlása haszonélvezeti jogot alapító szerződés alapján
23. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező vagyonra haszonélvezeti jogot alapító szerződés az Nvtv. 12. § (2) bekezdésében meghatározott személyekkel köthető, a haszonélvezeti jog kizárólag általuk gyakorolható.
(2) Az Önkormányzat tulajdonát képező vagyonra vonatkozó haszonélvezeti jog alapítására és megszűnésére vonatkozóan az Nvtv. 12. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
15. Az Önkormányzat tulajdonát képező vagyon hasznosítása hasznosítási szerződés alapján
24 §
Tulajdonosi nyilatkozatok polgári peres és polgári nemperes, hagyatéki eljárásban, hatósági eljárásban, perbeli és peren kívüli egyezség kötése, egyéb nem nevesített tulajdonosi nyilatkozatok
17. Nyilatkozat polgári peres és polgári nemperes eljárásban
25. § (1) Az Önkormányzat bíróság előtt folyó jogvitáiban az Önkormányzat tulajdonosi nyilatkozatainak tartalmáról
a) amennyiben a pertárgy értéke nem határozható meg, úgy a nettó 250.000.- forintot nem haladja meg, a Polgármester,
b) amennyiben a pertárgy értéke a nettó 250.000.- ezer forintot meghaladja, a Képviselő-testület jogosult dönteni.
(2) A nyilatkozat megtételére rendelkezésre álló idő rövidségére, vagy más egyéb kényszerítő körülményre az Önkormányzat képviseletében a Polgármester jogosult az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot megtenni. Ebben az esetben a Polgármester köteles az (1) bek. b) pontja hatálya alá eső nyilatkozat esetén a Képviselő-testületet a nyilatkozat megtételéről, annak tartalmának ismertetésével tájékoztatni.
18. Egyezség kötése peres eljárásában, bíróság előtti jogvita rendezése peren kívüli egyezséggel
26. § (1) A peres eljárásban történő perbeli egyezség kötésére, és a bíróság előtti jogvitának peren kívüli egyezséggel történő lezárására a 25. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés hatály alá nem tartozó, jogvitát lezáró egyezség megkötésére a 25. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
19. Tulajdonosi nyilatkozatok hatósági eljárásokban, egyéb, nem nevesített tulajdonosi nyilatkozatok
27. § (1) A 25. § (1) bekezdése hatály alá nem tartozó, hatósági eljárásokban (például tulajdonosi hozzájárulás építési vagy használatbavételi engedély kiadásához) az Önkormányzat tulajdonosi nyilatkozatainak tartalmáról a Polgármester dönt.
(2) Az e rendeletben nem nevesített, az Önkormányzat tulajdonosi nyilatkozatainak tartalmáról a Polgármester dönt.
(3) Amennyiben a Polgármester úgy ítéli meg, hogy az (1)-(2) bekezdések alapján általa tett nyilatkozat jelentős mértékben érinti az Önkormányzatot, vagy az adott ügy jellegére tekintettel azt szükségesnek tartja, az (1)–(2) bekezdés szerinti nyilatkozat kiadásáról utólagosan tájékoztatja a Képviselő-testület illetékes bizottságát, vagy a Képviselő-testületet.
20. Követelés elengedése
28. § (2) Ilyennek minősül különösen, amikor a követelés nem minősül behajthatatlannak, de valamennyi körülmény figyelembevételével megállapítható, hogy az érvényesítése aránytalanul hosszú időt venne igénybe, vagy aránytalan nehézséggel, illetve aránytalanul nagy költséggel járna, továbbá ha a követelés érvényesítésének sikertelensége egyéb okból valószínűsíthető. Önkormányzati követelésekről a következő esetekben lehet lemondani: csődegyezségi megállapodásban; bírói egyezség keretében; más települési önkormányzattal szembeni, együttműködési megállapodáson alapuló követelés esetében, ha annak érvényesítése a megállapodáson alapuló feladat ellátást és a kötelezett önkormányzat gazdálkodását veszélyezteti; a községben működő gazdálkodó szervezet tartozása esetében, alaposan mérlegelve a gazdálkodó szervezet működésének a település gazdasági életében kifejtett közvetlen és közvetett településpolitikai hatásait, (pl.: foglalkoztatottságra, helyi adóbevételekre, községfejlesztési célokra, stratégiai fejlesztési lehetőségekre, stb.) feltéve, hogy a követelésről lemondás nem ellentétes a vonatkozó magyar és uniós előírásokkal.
(3) A követelésről történő lemondás elbírálása során mérlegelni kell, hogy a követelés érvényesítése a kötelezett életvitelét bizonyítottan és számottevően ellehetetlenítené-e, előfordulhat–e, hogy a követelés érvényesítése során különösen kiskorú gyermekek fedél, lakás nélkül maradnának, s a kötelezett tartási kötelezettsége körébe tartozó hozzátartozói tartását nem tudná biztosítani.
(4) Az (1) bekezdés szerinti követelés elengedéséről a Képviselő-testület dönt.
(5) A követelés elengedésére jogosult eljárása során alaposan mérlegeli a kötelezett (adós) pénzügyi helyzetét. Valamennyi esetben az adósság jellegével és az adós helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot kötelesek beszerezni.
(Így különösen: jövedelemigazolások, az üggyel kapcsolatos szerződések, számlák, pénzügyi mérlegek, más hatóságok, szervek határozatai, ítéletei, döntései, tulajdoni lapok, együtt élő személyek megállapítása, ellátásra szoruló közös háztartásban élő hozzátartozók megállapítása, stb.)
Mezőgazdasági területek bérlete, ingó vagyon árveréssel értékesítése
21. Mezőgazdasági területek
Haszonbérbe adás
29. § (1) Az önkormányzat a tulajdonában álló mezőgazdasági művelésre alkalmas területeit a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény, valamint a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló 16/2002. (II. 18.) számú Kormányrendelet előírásainak figyelembe vételével haszonbérlettel hasznosítja.
(2) A mezőgazdasági művelési ingatlanok irányadó bérleti díját a Képviselő-testület évente határozattal állapítja meg.
(3) A haszonbérleti szerződések hatálya minimum 1 év maximum 3 évre szól.
(4) A haszonbérleti szerződések gazdálkodási évhez kacsolódnak, hatályuk adott év október első napjától kezdődik, és a befejező év szeptember 30. napjáig tart.
(5) A Képviselő-testület kedvezményeket biztosíthat a mezőgazdasági művelésű ingatlanok hasznosítására (pl. termelésbe vonás), melyeket külön határozat formájában állapít meg.
(6) Nem köthető a bérlővel új haszonbérleti szerződés, amíg az előző évi használati díj tartozását nem egyenlíti ki. Amennyiben a bérlő a második fizetési felszólításra sem egyenlíti ki tartozását, akkor a haszonbérelt területre más bérlővel új szerződés köthető.
(7) Az előző bérlőnek kérelmére további haszonbérleti jog biztosítható, amennyiben az önkormányzattal szemben semmilyen tartozása nem áll fenn.
(8) A haszonbérleti szerződések megkötésére, aláírásra a polgármester, ellenjegyzésére a jegyző jogosult.
Speciális szabályok az ingó vagyon értékesítésére és használatára
22. Ingó árverés
30. § (1) Árveréssel értékesíthető az Önkormányzat tulajdonában álló ingó vagyontárgy abban az esetben, ha a vagyontárgy a közfeladat ellátására feleslegessé vált, de használható, és ha a cél kizárólag a lehető legmagasabb vételár elérése, s más szempontot a kiíró nem helyez előtérbe.
(2) Az árverést nyilvánosan meg kell hirdetni a Hivatal hirdetőtábláján, illetve a kiíró által megjelölt helyen.
(3) Az árverési hirdetményt a Hivatal hirdetőtábláján és a községi hirdetőtáblákon az árverés napját megelőző legalább 15 nappal előbb ki kell függeszteni.
(4) A hirdetmény tartalmi elemei különösen a következők: az árverezni kívánt vagyon legfontosabb adatai, kikiáltási ára, az árverés helye, ideje, az árverési biztosíték letételének helye, ideje, módja; az árverésen a licitálás a kikiáltási ár milyen mértékű emelésével történik, illetve a kiíró által fontosnak tartott feltételeket.
(5) Amennyiben az árverési felhívásra ajánlat érkezik, árverésre kerül sor az ajánlattevők vagy meghatalmazottja, és a Hivatala köztisztviselőjének, valamint egy Képviselő- testületi tag jelenlétében.
(6) Az árverést a Hivatal köztisztviselője vezeti le.
(7) Az árverésről jegyzőkönyv készül, amit az árverés minden résztvevője köteles aláírni.
(8) Az árveréssel az önkormányzati vagyon tulajdonjogát az szerzi meg, aki a legmagasabb vételárat ajánlja meg.
23. Fa értékesítése
31. § A közterület vagy Önkormányzat ingatlanok karbantartása vagy kezelése során keletkezett felhasználható fa tűzifaként állapotától, illetve állagától függően fajtánként elkülönített faként vagy vegyes faként értékesíthető, vagy átmeneti segélyként illetve természetbeni lakásfenntartási támogatásként szociális tűzifaként juttatható. A fa kiszállításának költségei a vevőt terhelik. A fa értékesítése vagy szociális juttatására a fa készletbe vételét követően kerülhet sor. A fa értékesítése értékhatárra tekintet nélkül a polgármester hatásköre. Fa átmeneti segélyként, vagy lakásfenntartási támogatásként természetbeni juttatása a szociális rendeletben foglaltak szerint a polgármester hatásköre.
ix. Fejezet
Záró és vegyes rendelkezések
24. Hatályba lépés
31. §
.
25. Hatályát vesztő rendelet
32. § A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti 8/1993 (XI.25.) számú önkormányzati rendelete.
1. számú melléklet az 5/2013. (IV. 26.) önkormányzati rendelethez
Megnevezés |
Fekvése, címe |
Rendeltetése (művelési ága) |
Helyrajzi szám |
---|---|---|---|
Belterületi árok |
belterület |
Árok |
8 |
Árok |
belterület |
Árok |
10 |
Petőfi Sándor utca |
belterület |
Petőfi Sándor utca |
39 |
Önkormányzati közút |
belterület |
Önkormányzati közút |
63 |
Belterületi út |
belterület |
közút |
109 |
Árok |
belterület |
Árok |
151 |
Sétány |
belterület |
Sétány |
163 |
Simon utca |
belterület |
Simon utca |
222 |
Árok |
belterület |
Árok |
238 |
Belterületi út |
belterület |
közút |
262 |
Belterületi út |
belterület |
közút |
295 |
Belterületi út |
belterület |
közút |
299 |
Kossuth utca |
belterület |
Kossuth utca |
317 |
Belterületi út |
belterület |
közút |
318 |
Belterületi út |
belterület |
közút |
319 |
Badacsony utca |
belterület |
Badacsony utca |
343 |
Badacsony utca |
belterület |
Badacsony utca |
356 |
Zártkerti út |
zártkert |
Zártkerti út |
532 |
Zártkerti út |
zártkert |
Zártkerti út |
544 |
Zártkerti út |
zártkert |
Zártkerti út |
587 |
Badacsony – hegyi út |
zártkert |
Badacsony – hegyi út |
588 |
Zártkerti út |
zártkert |
Zártkerti út |
626 |
Zártkerti út |
zártkert |
Zártkerti út |
663 |
Zártkerti út |
zártkert |
Zártkerti út |
697 |
Zártkerti út |
zártkert |
Zártkerti út |
713 |
Zártkerti út |
zártkert |
Zártkerti út |
731 |
Külterület árok |
külterület |
Árok |
02 |
Külterületi út |
külterület |
Külterületi út |
06 |
Külterületi út |
külterület |
Külterületi út |
011 |
Külterület árok |
külterület |
Árok |
019 |
Külterület árok |
külterület |
Árok |
024 |
Külterületi út |
külterület |
Külterületi út |
026 |
Külterületi út |
külterület |
Külterületi út |
029 |
Külterületi út |
külterület |
Külterületi út |
031 |
Külterületi út |
külterület |
Külterületi út |
033 |
Külterületi út |
külterület |
Külterületi út |
035 |
Külterületi út |
külterület |
Külterületi út |
037 |
Külterületi út |
külterület |
Külterületi út |
040/11 |
Sári csatorna |
külterület |
Sári csatorna |
042 |
Külterületi árok |
külterület |
Árok |
045/2 |
Külterületi árok |
külterület |
Árok |
051 |
Külterületi út |
külterület |
Külterületi út |
054 |
Külterületi árok |
külterület |
Árok |
055 |
Külterületi út |
külterület |
Külterületi út |
057 |
Külterületi út |
külterület |
Külterületi út |
060 |
Külterületi út |
külterület |
Külterületi út |
061 |
Külterület árok |
külterület |
Árok |
062 |
Külterületi út |
külterület |
Külterületi út |
066 |
Külterületi út |
külterület |
Külterületi út |
068/2 |
Külterületi út |
külterület |
Külterületi út |
071 |
Külterület árok |
külterület |
Árok |
073 |
Külterületi út |
külterület |
Külterületi út |
079/1 |
Külterületi út |
külterület |
Külterületi út |
079/2 |
Külterületi út |
külterület |
Külterületi út |
081 |
Külterületi út |
külterület |
Külterületi út |
083 |
Külterületi út |
külterület |
Külterületi út |
084 |
Külterületi út |
külterület |
Külterületi út |
087 |
Külterületi út |
külterület |
Külterületi út |
089 |
Külterületi út |
külterület |
Külterületi út |
091 |
Külterületi út |
külterület |
Külterületi út |
096 |
Külterület árok |
külterület |
Árok |
098 |
Külterület árok |
külterület |
Árok |
0100 |
Külterületi út |
külterület |
Külterületi út |
0101 |
Külterületi út |
külterület |
Külterületi út |
0102 |
Külterületi út |
külterület |
Külterületi út |
0104 |
Külterületi út |
külterület |
Külterületi út |
0106 |
2. számú melléklet az 5/2013. (IV. 26.) önkormányzati rendelethez
Megnevezés |
Fekvése, címe |
Rendeltetése (művelési ága) |
Helyrajzi szám |
---|---|---|---|
- |
3. számú melléklet az 5/2013. (IV. 26.) önkormányzati rendelethez
Megnevezés |
Fekvése, címe |
Rendeltetése (művelési ága) |
Helyrajzi szám |
---|---|---|---|
Harangláb |
belterület |
Harangláb |
173 |
Temető |
belterület |
Temető |
233/2 |
Általános iskola |
belterület |
Általános iskola |
300 |
Polgármesteri Hivatal |
belterület |
Polgármesteri Hivatal |
315 |
4. számú melléklet az 5/2013. (IV. 26.) önkormányzati rendelethez
Megnevezés |
Fekvése, címe |
Rendeltetése (művelési ága) |
Helyrajzi szám |
---|---|---|---|
Pál kert |
külterület |
Pál kert |
1 |
Belterületi beépítetlen terület |
belterület |
Beépítetlen terület |
9 |
Petőfi utcai terület |
belterület |
Petőfi utcai terület |
11 |
Belterület kert |
belterület |
Kert |
16 |
Belterület kert |
belterület |
Kert |
18 |
Petőfi utca 16. lakóház |
belterület |
Petőfi utca 16. lakóház |
30 |
Telek |
belterület |
Telek |
36 |
Telek |
belterület |
Telek |
55 |
Lakóház |
belterület |
Lakóház |
56 |
Lakóház |
belterület |
Lakóház |
57 |
Beépítetlen terület |
belterület |
Beépítetlen terület |
102/2 |
Beépítetlen terület |
belterület |
Beépítetlen terület |
106/2 |
Beépítetlen terület |
belterület |
Beépítetlen terület |
107 |
Belterület kert |
belterület |
Kert |
108 |
Belterület kert |
belterület |
Kert |
111 |
Belterület kert |
belterület |
Kert |
113 |
Beépítetlen terület |
belterület |
Beépítetlen terület |
115 |
Belterület kert |
belterület |
Kert |
116 |
Belterület kert |
belterület |
Kert |
118 |
Belterület kert |
belterület |
Kert |
119 |
Belterület kert |
belterület |
Kert |
121 |
Belterület kert |
belterület |
Kert |
122 |
Felvásárló telep |
belterület |
Felvásárló telep |
150/2 |
Beépítetlen terület |
belterület |
Beépítetlen terület |
152 |
Beépítetlen terület |
belterület |
Beépítetlen terület |
164 |
Belterület kert |
belterület |
Kert |
174 |
Beépítetlen terület |
belterület |
Beépítetlen terület |
227/2 |
Beépítetlen terület |
belterület |
Beépítetlen terület |
229/2 |
Beépítetlen terület |
belterület |
Beépítetlen terület |
241 |
Beépítetlen terület |
belterület |
Beépítetlen terület |
254 |
Polgármesteri Hivatal mobil garázs |
belterület |
Mobil garázs |
315 |
Beépítetlen terület |
belterület |
Beépítetlen terület |
316 |
Badacsony utcai romház |
belterület |
Badacsony utcai romház |
358 |
Zártkerti szántó |
zártkert |
Szántó |
529 |
Zártkerti szántó |
zártkert |
Szántó |
582 |
Zártkerti szántó |
zártkert |
Szántó |
586 |
Zártkerti gyep |
zártkert |
Gyep |
606 |
Zártkerti kert |
zártkert |
Kert |
613 |
Zártkerti gyep |
zártkert |
Gyep |
614 |
Zártkerti gyep |
zártkert |
Gyep |
615 |
Zártkerti gyümölcsös |
zártkert |
Gyümölcsös |
616 |
Zártkerti szőlő |
zártkert |
Szőlő |
617 |
Zártkerti gyep |
zártkert |
Gyep |
618 |
Zártkerti szántó |
zártkert |
Szántó |
628 |
Zártkerti szántó |
zártkert |
Szántó |
641 |
Zártkerti szántó |
zártkert |
Szántó |
652 |
Zártkerti szántó |
zártkert |
Szántó |
681 |
Zártkerti szántó |
zártkert |
Szántó |
690 |
Zártkerti kert |
zártkert |
Kert |
702 |
Zártkerti kert |
zártkert |
Kert |
737 |
Zártkerti szántó |
zártkert |
Szántó |
740 |
Zártkerti szántó |
zártkert |
Szántó |
742 |
Zártkerti szántó |
zártkert |
Szántó |
744 |
Külterület gyep |
külterület |
Gyep |
065/13 |
Külterület szántó |
külterület |
Szántó |
077/2 |
Külterületi terület |
külterület |
Külterületi terület |
095 |