Kaposújlak Község Önkormányzat Képviselő-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 48.§ alapján a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII.15.) Kormányrendelet rendelkezéseit figyelembe véve az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja.

I.

A rendelet célja és hatálya

1. §

A helyi hulladékgazdálkodási terv célja a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben megállapított célok elérése és az alapvető hulladékgazdálkodási elvek helyi szinten való érvényesítése.

2. §

A rendelet hatálya Kaposújlak közigazgatási területére terjed ki.

II.

3.§

A helyi hulladékgazdálkodási tervet e rendelet melléklete tartalmazza.

4.§

Ez a rendelet a kihirdetés napján, 2004. szeptember 24-én lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről az SZMSZ szerinti, helyben szokásos módon a körjegyző gondoskodik.

A képviselő-testület ülésének időpontja:

Kaposújlak, 2004. szeptember 23.

Tanits Tibor                                                                                       Rózsás Gyula

            mb. korjegyző                                                                                   polgármester

Kihirdetve:

Kaposújlak, 2004. szeptember 24.

Tanits Tibor

mb. körjegyző

1. melléklet

Melléklet a Kaposújlak Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2004. (IX.24.) sz. rendeletéhez

Kaposújlak község

Helyi Hulladékgazdálkodási Terve

2004 – 2008

Kaposvári Városgazdálkodási Rt. szolgáltatási terület

3. körzet

Egyeztetési anyag

2004. szeptember

2000. évi XLIII. Tv. és a

126/2003. (VIII.15.) Korm. rendeletek

alapján

készítette:

Kaposvári Városgazdálkodási Rt.

megbízásából a

Hazai Térségfejlesztő Rt.

A Helyi Hulladékgazdálkodási Terv készítői:

Hazai Térségfejlesztő Rt.

1093 Budapest, Lónyay u. 22.

                             Vezető tervező:                     Dr. Veres Lajos

                             Témavezető:                         Kovács László

                             Tervező:                               Street Gábor

                             Tervező asszisztens:              Szőke Norbert

                             Szakértő:                              Zsargó Szilvia

                                                                          (Pillars Kft.)

Készült a Kaposvári Városgazdálkodási Rt. közreműködésével.

Elnök-igazgató: Püspök Rudolf

Koordinátor: Petes Tamás

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék. 3

Bevezetés. 6

1. A tervezési terület általános bemutatása. 8

2. A tervezési területen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusai, mennyisége és eredete  10

2.1. A keletkező nem veszélyes hulladékok. 10

2.2. A keletkező kiemelten kezelendő hulladékok típusa, mennyisége és keletkezési helye. 11

2.3. A felhalmozott hulladékok. 12

2.4. A területre beszállított és a területről kiszállított hulladékok. 12

2.5. A területi éves hulladékmérleg bemutatása. 14

3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények. 15

3.1. A hulladékgazdálkodási törvényben, valamint a végrehajtási jogszabályaiban meghatározott területi, helyi, egyedi műszaki követelmények, belső műszaki leírások rövid leírása. 15

3.1.1. Települési szilárd hulladéklerakó. 15

3.1.2. Hulladékgyűjtő sziget 15

3.1.3. Hulladékgyűjtő udvar 15

3.1.4. Települési folyékony hulladékok és iszapok kezelése. 15

4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések. 18

4.1. Kiemelt hulladékáramokra vonatkozó kezelési, begyűjtési, elkülönítési megoldások. 18

4.1.1. Hulladékolajok. 18

4.1.2. Akkumulátorok és szárazelemek. 18

4.1.3. Elektromos és elektronikai hulladékok. 19

4.1.4. Kiselejtezett gépjárművek. 19

4.1.5. Egészségügyi hulladékok. 19

4.1.6. Állati eredetű hulladékok. 19

4.1.7. Egyéb hulladék. 20

4.1.8. Inert hulladék. 21

4.1.9. Gumi 21

4.1.10. Biológiai úton lebomló szerves hulladék. 21

4.2. Szelektív hulladékgyűjtési módok. 22

4.2.1. Gyűjtőszigetek helyett ingatlanonkénti gyűjtés. 22

4.2.2. Szárazelemgyűjtő tartályok. 22

4.2.3. Lomtalanítás. 22

4.2.4. Egyéb gyűjtési akciók. 22

4.2.5. Visszavételi lehetőségek. 23

4.3. Kiemelt hulladékáramokra vonatkozó kezelési, begyűjtési, elkülönítési megoldások. 23

5. A hulladékok kezelésére alkalmas kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások  24

5.1. A hulladékokra vonatkozó kezelési tevékenységek és jellemzők ismertetése. 24

5.1.1. A hulladékgyűjtő-szállító rendszer bemutatása. 24

5.1.2. A felhalmozott hulladékok tárolási telephelyeinek, üzemeltetőjének megnevezése, tárolási technológiája, kapacitásának és kihasználtságának bemutatása. 25

5.1.3. A területen folytatott hulladékkezelési (hasznosítási, ártalmatlanítási) tevékenység bemutatása  27

5.1.4. Fejlesztést vagy felszámolást, illetve rekultiválást igénylő kezelő telepek, illetve lerakóhelyek meghatározása. 27

5.1.5. Komposztáló(k) ismertetése. 27

5.1.6. A másodnyersanyag visszanyerés és az újrahasznosítás aránya tervezési területen. 27

5.1.7. A területen keletkező biológiailag lebomló szerves települési hulladékok mennyisége (aránya) és ebből a lerakásra kerülő mennyiség (arány) 27

5.1.8. A területen keletkező települési folyékony hulladékok és szennyvíziszapok mennyisége, begyűjtése  28

5.1.9. A települési folyékony hulladékok és szennyvíziszapok elhelyezése. 28

6. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása. 29

6.1. Hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései, valamint a tervidőszak végére várhatóan keletkező hulladékok összetételi és mennyiségi prognózisa. 29

6.2. Hulladékhasznosítási célkitűzések a tervezési területen. 30

6.2.1. Települési szilárd hulladékok hasznosítási céljai 31

6.2.2. Szennyvíziszapok hasznosítási célkitűzései 31

6.2.3. Veszélyes hulladékok hasznosítási arányának javítására vonatkozó célkitűzések. 31

6.2.4. Építési és bontási hulladékok hasznosítási célkitűzései 32

6.2.5. Csomagolási hulladékok begyűjtési és hasznosítási arányai 32

6.3. Hulladékhasznosító és -ártalmatlanító kapacitások kialakításának prioritásai és célkitűzései 32

6.4. Az illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló, kezelő és lerakótelepek megfelelő üzemmódra fejlesztése, illetve rekultiválása, kármentesítési feladatok elvégzése, felszámolása. 34

7. A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program.. 35

7.1. A hulladékok kezelésének racionalizálását elősegítő intézkedések meghatározása külön ágazatok szerinti hulladéktípusok alapján. 37

7.1.1. A hulladékkeletkezés csökkentésének eléréséhez szükséges beavatkozások lehetőségei, feladatai 37

7.1.2. A hulladékhasznosítás célkitűzésének elérését szolgáló intézkedések meghatározása. 38

7.1.3. A környezetvédelmileg megfelelő és gazdaságilag megvalósítható, a hulladékártalmatlanítási célkitűzéseket biztosító szükséges fejlesztések meghatározása. 39

7.1.4. A környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai 40

7.2. A tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje és határideje. 41

7.3. A megvalósításhoz szükséges eszközök, megfelelő előkezelő, ártalmatlanító és hasznosító eljárások, berendezések és létesítmények meghatározása. 41

7.3.1. Hatékony és racionális hulladékgyűjtési szállítási rendszerek kialakítási terve. 41

7.3.2. Hasznosító rendszerek terve és összehangolása a területfejlesztési és a területrendezési tervekkel, valamint a településrendezési tervekkel és szabályzatokkal 42

7.3.3. Ártalmatlanító telepek (technológiai, kapacitási és földrajzi telepítési) terve és összehangolása a területfejlesztési (regionális, megyei, kistérségi) tervekkel 42

8. A hulladékgazdálkodási tervben foglaltak megvalósításához becsült költségek a tervezési időszakra vonatkozólag  43

8.1.1. A hulladékkeletkezés csökkentésének eléréséhez szükséges beavatkozások tervezett költségei 43

8.1.2. A hulladékhasznosítás célkitűzésének elérését szolgáló intézkedések tervezett költségei 44

8.1.3. A környezetvédelmileg megfelelő és gazdaságilag megvalósítható, a hulladékártalmatlanítási célkitűzéseket biztosító szükséges fejlesztések tervezett költségei 45

8.1.4. A környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának tervezett költségei 46

9. A hulladékgazdálkodási tervben foglaltak megvalósításához becsült költségek fedezésére tervezett források  47

Bevezetés

A víz, a levegő és a talaj természetes öntisztulása során hosszú időn át „feldolgozta” az odakerült hulladékot anélkül, hogy a közvetlenül vagy a különböző kölcsönhatások során keletkező bomlás- vagy szintézistermékeik a növényekre, az állatokra, és rajtuk keresztül közvetve vagy közvetlenül az emberre károsan hatottak volna. Az elmúlt évtizedekben bekövetkezett városodási, városiasodási változások, továbbá a műszaki-tudományos fejlődés hatására felfokozódott termelési-fogyasztási tevékenység következtében az ember és környezete közötti harmonikus kapcsolat megbomlott.

Az ember – főként pazarló anyagfelhasználása miatt – az indokoltnál nagyobb ütemben sajátítja ki a természeti erőforrásokat.

Az emberi tevékenység – a megváltozott szükségletek kielégítése érdekében – egyre nagyobb mértékben alakítja át a természetből kitermelt anyagokat, a természetes anyagoktól eltérő összetételű termékeket állít elő. A természetidegen anyagok termelésével, ill. elhasználódásával létrejött hulladék egyre nagyobb mennyiségben és térben koncentráltan kerül ki az ökoszisztémákba. Pl. a papír és főleg a természetidegen (műanyag) göngyölegek elterjedése – bár a fajlagos tömegcsökkenés előnyökkel jár – gyakorlatilag megszüntette a korábbi többutas fém-, üveg- és fagöngyölegeknek azokat az előnyeit, amelyek azok tartósságából, tisztíthatóságából, többszöri felhasználhatóságából stb. származtak.

Mindezeknek a változásoknak a következtében a hulladék vagy nem alkalmas arra, hogy bekapcsolódjék a természetes körfolyamatokba, vagy ha bekapcsolódik, akkor zavarokat okozhat olyan mértékben, hogy hatását a természetes körfolyamatok már nem képesek ellensúlyozni, károsítja a természet elemeit. Továbbá a hulladék közvetlenül, ill. közvetve a természet elemein keresztül veszélyezteti magát az embert is.

A hulladék egyrészt szennyezi valamelyik környezeti elemet (vizet, levegőt, talajt), ezáltal nagy népességet érint, és a hatása sok esetben időben elhúzódó. Másrészt a hulladék egyes alkotórészei beépülnek a növényi és állati szervezetekbe, és a táplálkozási láncon keresztül végső soron az embert is károsítja. A települési és egyes termelési hulladékok fertőző mikroorganizmusai különböző fertőző betegségek okozói lehetnek.

Az eltávolított hulladék új természeti erőforrásokkal helyettesítendő, és a hulladékban megtestesített anyag, energia és emberi munka elvesztésével a természeti erőforrások igénybevétele is indokolatlanul felgyorsul.

A gazdaságba belépő anyag mennyisége semmit sem mond annak végső sorsáról, és arról, hogy miként járul hozzá az emberek jólétéhez. Sokat árul el azonban, hogy milyen károsodás éri a környezetet a termelésében és fogyasztásában.

A hulladékgazdálkodásnak kulcsszerepe van a környezet minőségének, a természeti értékek megóvásának védelmében és a jól szervezett hulladékgazdálkodás eredményesen szolgálhatja a gazdasági célkitűzéseket is.

A magyarországi hulladékgazdálkodás egyik legfőbb hiányossága, hogy bár a gazdálkodók kötelezve vannak rá, nem rögzítik a begyűjtött hulladék mennyiségét, szerkezetére, összetételére nem végeznek méréseket. Az esetlegesen rögzített adatokat pedig központilag nem kezelik, sőt a rendelkezésre álló adatok sem mindig összemérhetőek, hiszen a mérések nem mindig ugyanazzal az eljárással készültek. Ez alapján nagyon nehéz megbecsülni az egyes települések, körzetek hulladékmennyiségét, illetve minőségét. Az erre alapuló számítások ilyenformán nem is lehetnek pontosak, csak irányadó becslések.

Magyarországon az első környezetvédelmi törvény 1976-ban született, de hatása a törvény keretjellege miatt korlátozott volt. A környezetvédelem társadalmi üggyé válása hazánkban az 1980-as évek második évére tehető. Több éves szakmai vita után a Magyar Országgyűlés 1995-ben fogadta el a környezetvédelmének általános szabályairól szóló új törvényt (1995. évi LIII. törvény), mely a már meglévő hazai tervezési rendszerek (területrendezés, területfejlesztés, településrendezés, településfejlesztés, stb.) mellet egy új típusú tervezés alapjainak a megteremtését irányozza elő. A Nemzeti Környezetvédelmi Program kidolgozásának részletes előírásait a törvény rögzíti. Ennek alapján az Országgyűlés 83/1997. (IX. 26.) határozata rendelkezett az 1997-2002 közötti időszakra szóló első Nemzeti Környezetvédelmi Programról (továbbiakban NKP-I), és tudomásul vette a megvalósításának általános tervét. A végrehajtás éves intézkedéseit kormányhatározatok hagyták jóvá.

A 2003–2008 közötti időszakra szóló második Nemzeti Környezetvédelmi Program (továbbiakban NKP-II) kidolgozásának alappillérét az NKP-I végrehajtása során felhalmozott tapasztalatok alkotják. Az NKP-I alapvető feladatát teljesítette: kijelölte a magyar környezetpolitika célkitűzéseit és cselekvési irányait, valamint felvázolt egy beavatkozási tervrendszert.

Az NKP-II kidolgozása a legfontosabb hazai és nemzetközi környezetpolitikai alapelvek figyelembevételével történt. Ezen alapelvek három csoportot képeznek:

• A környezetvédelemben mára már hagyományosnak tekintett alapelvek (pl. az elővigyázatosság, a megelőzés, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékoztatás, a nyilvánosság és a szennyező fizet elve).
• A fejlett országok környezeti tevékenysége alapján számunkra példaértékűnek tekinthető további alapelvek (a megosztott felelősség; az átláthatóság biztosítása a tervezés, döntéshozás, finanszírozás, megvalósítás és ellenőrzés során; kiszámíthatóság a szabályozásban és a finanszírozásban; számonkérhetőség, világos célok, mérhető teljesítmények; partnerség, szubszidiaritás, addicionalitás, többszörös hasznú intézkedések).
• A legátfogóbb elvek sorába a fenntartható fejlődés alapelvei tartoznak. Ezek részletes kifejtését a Fenntartható Fejlődés Nemzeti Stratégiája tartalmazza majd, amely 2004 végére készül el, figyelemmel a közelmúltban lezárult johannesburgi „Föld Csúcs” eredményeire. Az alapelveket azonban lehetőség szerint már az NKP-II végrehajtásának első éveiben is érvényesíteni kell, ezzel is elősegítve a fenntartható fejlődés irányába történő átmenet társadalmi, gazdasági és környezeti feltételeinek kialakítását.

A 2000. évi hulladékgazdálkodási törvény előírta az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) elkészítését.

2003. augusztus 15-én született meg a 126/2003. Korm. rendelet „A hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményéről”, amely többek között kimondja, hogy a 2008 végéig hatályos OHT alapján a regionális részeket készítő környezetvédelmi felügyelőségeknek 2003. szeptember közepéig, a településeknek és a rendelet hatálya alá tartozó településeknek és a jelentős mennyiségű hulladékot termelő cégeknek 2004. augusztus elejéig el kell elkészíteniük saját helyi illetve egyedi hulladékgazdálkodási  terveiket.

2004-ben a térség települései úgy döntöttek, hogy elkészíttetik saját helyi illetve egyedi hulladékgazdálkodási terveiket.

Jelen hulladékgazdálkodási terv kiindulási/bázis adatait, ahol ez nem került külön megnevezésre, az önkormányzat, a KVG Rt., valamint a DRV Rt. biztosította.

A tervezés során rendelkezésre állt:

• Somogy Megye Környezetvédelmi Programja (2001.)
• Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Program – tervezet (2004.)

A tervezési terület általános bemutatása

A Somogy megyei község Kaposvártól 3 km-re nyugatra a 61. számú főút, illetve a budapest-gyékényesi vasútvonal két oldalán a Kapos folyó völgyében fekszik. Területének nagysága 892 ha (ebből belterület 67 ha, külterület 825 ha).

Helyi rendeletek

A település környezetvédelemmel kapcsolatos rendeletei:

• Környezetvédelmi (önálló) rendelet: –.
• Köztisztasági (önálló) rendelet: –.
• Települési szilárd hulladékgazdálkodási (önálló) rendelet: 4/2003. (IV.17.).
• Települési folyékony hulladékgazdálkodási (önálló) rendelet: 15/2004.  (VI.16.).

A település rendelkezik rendezési tervvel: 8/2001 (XII.21.).

A település környezetvédelmi programja tervezés alatt áll.

A rendeleteket szükséges felülvizsgálni, hiszen a Hgt. törvényben megfogalmazott pontokat már be kellett volna építeni a rendeletekbe, illetve önálló rendeletet létrehozni az érintett témákban: köztisztaság, környezetvédelem.

Meg kell határozni a köztisztasággal ellátott terület határait, a közszolgáltató megnevezését, a közszolgáltató által végzett szolgáltatásokat, azok szabályozását, a közszolgáltató illetve az ingatlantulajdonosok kötelességeiről, szabályozni kell a települési szilárd hulladék kezelését (gyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását), valamint a köztisztasági közszolgáltatást.

Amennyiben készül ilyen rendelet a továbbiakban, véleményezés céljából a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség számára meg kell küldeni véleményezésre.

További feladatot jelent, hogy az Országos Hulladékgazdálkodási Terv rövid és hosszú távú stratégiájának és céljainak megfelelően a jelenleg készülő Helyi Hulladékgazdálkodási Tervet 2 évente felül kell vizsgálni közösen a tervezővel, és véleményeztetni kell a szükséges hatóságokkal (első sorban a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőséggel).

Kommunikáció

A kommunikáció az önkormányzat számára igen fontos feladatokat támaszt, hiszen a különféle csatornákon keresztül el kell érni mindazon szereplőket (lakosság, vállalkozások, intézmények, gyártók, forgalmazók, ellenőrző szervek), akik részt vesznek a korszerű hulladékgazdálkodási rendszerben. Ezért különösen nagy hangsúlyt kell fektetni a lehetséges csatornák feltárására.

Az önkormányzat átfogó kommunikációs stratégiával nem rendelkezik. A lakosságot hirdetőtábla és  kötelezések útján tájékoztatják. A Hivatal és a Faluház előtt 2 db kihelyezett faliújság/hirdetőfelület karbantartását, frissítését a hivatalsegéd heti rendszerességgel végzi.

Az önkormányzati hírek, információk terjesztésére nem jelenik meg saját önkormányzati lap.

A településen megjelenő kiadvány az Újlaki Újság, melyet a lakosság postaládájába ingyen kap havi rendszerességgel, A/4-es formátumban.

A településen helyi rádió és televízió nem működik.

A településnek van honlapja: www.kaposujlak.hu , mely az utóbbi időben nem volt frissítve.

Lakossági fórumot évente 1-2 alkalommal, az Önkormányzati Hivatal épületében tartanak.

A településen környezetvédelemmel, környezeti neveléssel kapcsolatba hozható helyi civil szerveződés nem működik.

Természetvédelem

A település területén Nemzeti Park nem húzódik. A település területén Természetvédelmi Terület nem húzódik. A településen nincs olyan terület, mely jelenleg még nem áll természetvédelem alatt, de az Önkormányzat javasolja a védettségét. A településen védett állatok vagy növények nem honosak.

Kapcsolat más településekkel

A település tagja a Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulásnak. Továbbá kapcsolódott a Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Programhoz, amelyben a csatlakozó települések célul tűzték ki a hulladékgazdálkodási problémák korszerű, és közösen történő megoldását.

A tervezési területen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusai, mennyisége és eredete

A keletkező nem veszélyes hulladékok

Az alábbi táblázat a településen vegyesen gyűjtött hulladékok összes mennyiségét tartalmazza, de nem tartalmazza a szelektív gyűjtés által elkülönített és külön kezelt nem veszélyes hulladékokat. Ezek mennyiségét későbbi táblázatban szerepeltetjük.

*          csak az önkormányzatok üzemeltetésében lévő (felelősségi körébe tartozó) gazdasági szervezeteknél keletkező hulladékra vonatkozik.

**becslés

1. táblázat

A keletkező nem veszélyes hulladékok típusa és éves mennyisége (2003.)

A Kaposvári Városgazdálkodási Rt. hulladékanalízise alapján megállapításra került a begyűjtött lakossági szilárd hulladék összetétele. A kisebb településeken inkább a komposztálható hulladék aránya magasabb, míg a nagyobb településeken inkább a csomagolóanyagoké. Mivel minden egyes településre nem végezték el az analízist, így a térségi adatokkal becsülhető a helyi összetételt.

1. ábra

A lakossági hulladék összetétele a térségben (2001.)

Forrás: KVG. Rt. számítás

A keletkező kiemelten kezelendő hulladékok típusa, mennyisége és keletkezési helye

A településen az önkormányzati intézményekben veszélyes hulladék az orvosi rendelőben keletkezik.

* becslés

2. táblázat

A önkormányzat felelősségi körébe tartozó keletkezett, kiemelten kezelendő

hulladékok típusa és összesített mennyisége (2003.)

* becslés

3. táblázat

A önkormányzat felelősségi körébe tartozó keletkezett csomagolási

hulladékok típusa és összesített mennyisége (2003.)

A nem önkormányzati szervezeteknél, vállalkozásoknál keletkezett veszélyes hulladék adatait az illetékes Környezetvédelmi Felügyelőséghez bejelentési kötelezettségük értelmében önkéntes bevallás útján adják meg, elszállításukról maguk gondoskodnak a szükséges engedélyekkel rendelkező szállító, ártalmatlanító cégek bevonásával.

Az önkormányzat felelősségi körébe tartozik a közterületek, belterületi utak tisztántartása is, amelyet közhasznú munkásokkal (2 fő) egyes helyeken naponta, a többi helyen hetente végeznek el. A közterületeken hetente kb. 10 kg hulladék keletkezik, valamint tavasztól őszig zöldhulladék változó mennyiségben a legszennyezettebb területek a buszvárók. A közterületi gyűjtőedényzeteket hetente 1-2 alkalommal, igény szerint ürítik. A rendelkezésre álló eszközállomány megfelelő, fejlesztést nem terveznek ezen a téren.

A felhalmozott hulladékok

Az Önkormányzatnak nincs tudomása illegális hulladéklerakásról, a település területén felhalmozott olyan hulladékról, amely végleges elhelyezése még nem megoldott, és amelyek kezelését a településen az önkormányzatnak (is) tervezni kell.

Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a területen felhalmozott, kiemelten kezelendő hulladékáramok mennyiségéről nem állnak rendelkezésre adatok.

Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a területen felhalmozott csomagolási hulladékok mennyiségéről nem állnak rendelkezésre adatok.

A területre beszállított és a területről kiszállított hulladékok

A településre az önkormányzat tudomása szerint semmilyen hulladékot sem szállítanak be. A település határát az alábbi mennyiségű hulladékok lépik át:

*          csak az önkormányzatok üzemeltetésében lévő (felelősségi körébe tartozó) gazdasági szervezeteknél keletkező hulladékra vonatkozik.

**becslés

4. táblázat

A településre beszállított és onnan kiszállított

nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük (2003.)

Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramokat és mennyiségüket mutatja be az alábbi táblázat:

5. táblázat

A településre beszállított és onnan kiszállított,

kiemelten kezelendő hulladékok és éves mennyiségük (2003.)

6. táblázat

A településre beszállított és onnan kiszállított,

csomagolási hulladékok és éves mennyiségük (2003.)

A területi éves hulladékmérleg bemutatása

A település hulladékmérlege tartalmazza mindazon hulladékok összes mennyiségét, amelyek a területen keletkező hulladékok éves mennyiségéből, és a területre beszállított és onnan kiszállított éves mennyiségekből kerültek kiszámításra.

A „Hasznosítás” oszlopban az anyagában történő hasznosítás került részletezésre, az „Égetés” oszlopban csak azok termikus hasznosítások, amelyet energia nyerés céljából végeztek. Az olyan esetleges égetést, amely nem párosul energiahasznosítással, valamint az egyéb technológiai kezeléseket az „Egyéb kezelt” oszlopban tüntetjük fel.

*becslés

7. táblázat

A nem veszélyes hulladékok éves mennyisége,

hulladékmérlege és a kezelési arányok (2003.)

A térségben keletkezett hulladék alapvetően deponálásra, hasznosításra csak minimális hányada kerül. Égetés vagy egyéb hulladékkezelés a településen nincs.

A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények

A hulladékgazdálkodási törvényben, valamint a végrehajtási jogszabályaiban meghatározott területi, helyi, egyedi műszaki követelmények, belső műszaki leírások rövid leírása.

Települési szilárd hulladéklerakó

A településen nem működik szilárd hulladéklerakó.

A településen bezárt szilárd hulladéklerakó nem található.

A hulladékgyűjtő udvar és a gyűjtősziget a közszolgáltatás részeként üzemeltethető.

Hulladékgyűjtő sziget

A településen 3 db gyűjtősziget került kihelyezésre, egy a Faluháznál, egy az Önkormányzati Hivatalnál, egy pedig a Dózsa u. végén. Mindhárom hulladékgyűjtő sziget a papír, a műanyag és az üveg farakciók elkülönített gyűjtésére szolgál.

• A hulladékgyűjtő sziget:

• szabványos vagy erre a célra gyártott speciális edényzettel kell ellátni, minimálisan három hasznosítható hulladék-összetevő elkülönített begyűjtését kell lehetővé tenni
• elhelyezése történhet közterületen, lakóövezetben, kereskedelmi egységek közelében úgy, hogy alkalmas legyen a gyalogosan történő megközelítésre
• kihelyezett edényzet zárható, bedobó nyílással ellátott, a gyűjtőjárműhöz illesztett rendszerű legyen;
• a kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a gyűjtőedényzet célgéppel történő ürítése biztosítható legyen.
• a begyűjtött hulladékot a gyűjtősziget üzemeltetőjének a gyűjtősziget edényzetéből rendszeresen kell ürítenie, vagy az edényzetet kell cserélnie, és a begyűjtött hulladékot a további kezelést végző telephelyre kell szállítani, valamint nyilvántartásba kell venni.
• a hulladékgyűjtő sziget edényzetének rendszeres tisztításáról, karbantartásáról és szükség szerinti gyakorisággal történő cseréjéről a gyűjtősziget üzemeltetőjének kell gondoskodnia.

Hulladékgyűjtő udvar

A településen hulladékudvar nem került telepítésre.

Települési folyékony hulladékok és iszapok kezelése

A településen még nem épült ki a szennyvízelvezető hálózat. Ennek hiányában ingatlanokon szikkasztással működő, illetve zárt rendszerű szennyvíztároló használatos. Tervbe van véve a gravitációs szennyvízhálózat kiépítése 3 községet érintően (Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposfő) Fogadó: Kaposvár.

• A települési folyékony hulladékok kezelésével kapcsolatban a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet, az 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet tartalmaz alapvető iránymutatásokat.
• Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező települési folyékony hulladékot műszakilag megfelelő (zárt) tartályban köteles gyűjteni, azt a begyűjtésre jogosult hulladékkezelőnek átadni. Az illetékes vízügyi hatóság határozza meg, hogy a települési folyékony hulladék elhelyezésére melyik szennyvíztisztító telep vehető igénybe.
• Az önkormányzat köteles közszolgáltatást biztosítani a települési folyékony hulladék begyűjtésére, a közszolgáltatót helyi rendeletben megnevezni. Az önkormányzat felelőssége a kiválasztás során vizsgálni azt, hogy a szükséges engedélyekkel rendelkezik-e a szolgáltató, és csak azt választhatja, amelyik az összes jogszabályi feltételnek megfelel. A hulladékszállítási tevékenység engedélyköteles tevékenység, mely tevékenységet a környezetvédelmi előírások betartása mellett a hulladék sajátosságait figyelembe vevő speciális szállítójárművel lehet végezni. A tevékenység végzése megfelelő szaktudást és felszereltséget igényel. A szállítást végző felelőssége, hogy a birtokában lévő hulladékot engedéllyel rendelkező kezelőnek adja át további kezelésre.

• A 174/2003. (X. 28.) Kormányrendelet az egyedi szennyvízkezelés nemzeti megvalósítási programjáról szól (a továbbiakban: „B” program).
• A program azt a környezetvédelmi szempontból kívánatos gyakorlatot kívánja elősegíteni, hogy az „A” program^[1] keretében nem csatornázott területeken élők szennyvizeinek, illetőleg települési folyékony hulladékjuknak kezelését is megfelelő műszaki színvonalú berendezésekben, létesítményekben végezzék és ezek létesítéséhez külső forrásokat vehessenek igénybe. A program 2015-2020-ig megvalósuló fejlesztésekre vonatkozik, és alapvetően a követezőekben felsorolt szennyvíztisztítást szolgáló létesítményeket, építményeket határozza meg:

Egyedi szennyvízkezelés:

Az egyedi szennyvízkezelésre lehatárolt területeken olyan egyedi szennyvízkezelési létesítmények (építmények) alkalmazása, amelyek 1-25 lakosegyenértéknek (főnek) megfelelő települési szennyvíz tisztítását és/vagy végső elhelyezését, illetve átmeneti gyűjtését, tárolását szolgálják. Ezek a környezetvédelmi és vízgazdálkodási szempontoktól, illetve a beépítési szokásoktól függően lehetnek: az egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmények, az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések és az egyedi zárt szennyvíztárolók.

Egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény:

Olyan létesítmény (építmény), amely a környezeti elemek terhelését csökkentve a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére-tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással egyenértékű környezetvédelmet és életminőséget biztosít. Az egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény a szennyezőanyagok lebontását energia bevitel nélkül végzi. Technológiai elemei: az oldómedence, a kavics/homokszűrő(k), amelyek összességében lehetővé teszik – a földtani közegbe történő végső kibocsátás esetén - a növényzet és a talaj élővilága számára a tisztított szennyvizek maradék tápanyagtartalmának hasznosítását, vagy a felszíni vizekben történő ártalommentes elhelyezést.

Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés:

Olyan létesítmény (építmény), amely a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére-tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással egyenértékű környezetvédelmi megoldást biztosít. A szennyezőanyagok lebontását energia bevitel segítségével végző egyedi szennyvíztisztító kisberendezésnek biztosítania kell a szennyvizek szennyezőanyag tartalmának külön jogszabályban előírt mértékű eltávolítását, akár felszíni víz, akár a földtani közeg a befogadó.

Egyedi zárt szennyvíztároló:

Olyan létesítmény (építmény), amely egy vagy több, zártan és vízzáróan kialakított medencéből áll; a szennyvizek ártalommentes gyűjtésére és a szennyvízből keletkező települési folyékony hulladék időszakos tárolására szolgál; az ebben gyűjtött települési folyékony hulladék ártalommentes elhelyezése a rendszeres elszállítás, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó külön jogszabályok (értsd: Hgt.) szerint további kezelés után biztosított.

A „B” programban megfogalmazott támogatási rendszer igénybevételének követelménye, hogy a települési önkormányzatnak legyen Települési Szennyvízkezelési Programja, amely arra épül, hogy a nem csatornázott településrészeken megszervezi és üzemelteti a szakszerű egyedi szennyvízkezelési közszolgáltatást. Ezt a lakosság a helyi programnak megfelelően - az egyedi kislétesítmények alkalmazása esetén - jegyzői engedélyezés alapján veszi igénybe.

A területen folyó, települési folyékony hulladék kezelésére kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyt az alábbi táblázat tartalmazza.

A nem veszélyeshulladék-lerakóban, a biológiai, kémiai, illetve hőkezeléssel tartós (legalább 6 hónapig tartó) tárolással vagy más kezeléssel nyert olyan szennyvíztisztításból származó hulladék és csatornaiszap helyezhető el, amelyben a fekál coli és a fekál streptococcus szám ml-ben mért mennyisége a kezelés során az eredeti érték 10%-a alá csökkent.

A jogszabályokban meghatározottaktól eltérő, a hulladékkezeléssel kapcsolatos speciális területi, helyi vagy egyedi műszaki követelmények nincsenek.

Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések

Ebben a fejezetben az általános kötelezettségektől eltérő, azon hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések kerülnek részletezésre, amelyek elkülönített gyűjtését az önkormányzat célul tűzte ki, valamint gyűjtését a közeljövőben megoldhatónak látja.

Kiemelt hulladékáramokra vonatkozó kezelési, begyűjtési, elkülönítési megoldások

Hulladékolajok

• A 4/2001. (II.23.) KöM rendelet tartalmazza a hulladékolajok kezelésével kapcsolatos szabályokat.
• Hulladékolajnak minősül bármelyik, az eredeti rendeltetési céljára már nem használható, hulladékká vált ásványolaj alapú kenőolaj, illetve ipari olaj, továbbá a motorolajok, illetve sebességváltó-olajok, valamint a turbinaolajok és a hidraulikaolajok is. A hulladékolajok gyűjtése, tárolása, hasznosítása és ártalmatlanítása – az e rendeletben foglalt eltérésekkel – a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről, kezeléséről szóló külön jogszabály rendelkezései szerint végezhető.
• Az a természetes személy, gazdálkodó szervezet, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe (a továbbiakban: birtokos), aki a tevékenysége során keletkező hulladékolaj hasznosítását vagy ártalmatlanítását a jogszabályokban előírt feltételeknek megfelelően nem tudja elvégezni, köteles a hulladékolajat a kezelési tevékenységek végzésére jogosult gazdálkodó szervezetnek átadni.
• A munkahelyi és az üzemi gyűjtés, tárolás, begyűjtés és szállítás során a hulladékolaj birtokosa hulladékolaját nem keverheti össze más veszélyes hulladékokkal.
• Elsőbbséget kell biztosítani a hulladékolajok regenerálással történő hasznosításának, feltéve, hogy ezt a műszaki és gazdasági körülmények lehetővé teszik. Ha a hulladékolajokat nincs lehetőség hasznosítani, akkor égetéssel történő ártalmatlanításukat kell megvalósítani.
• Energiahordozónak kell tekinteni azokat a hulladékolajokat, amelyek nem tartalmaznak 50 ppm-nél nagyobb koncentrációban PCB-t, illetve PCT-t, továbbá olyan veszélyes szennyező anyagokat, amelyek az égetés során veszélyeztetnék a környezetet.
• Ha a hulladékolajakat energiahordozóként hasznosítják – önmagukban vagy termékkel keverve (együttes égetés)–, akkor égetésük során a mindenkor hatályos, a hulladékok égetésére vonatkozó levegőtisztaság-védelmi jogszabály előírásait kell megtartani.

Akkumulátorok és szárazelemek

• 9/2001. (IV.9.) KöM rendelet az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályairól
• Elem, illetve akkumulátor: elektromos áramforrás, mely kémiai energiát közvetlenül elektromos energiává alakít át, és egy vagy több elsődleges (nem újratölthető) vagy másodlagos (újratölthető) részegységből (cellából) áll
• Tilos a hulladékká vált elemek és akkumulátorok más hulladékba történő keverése.
• Az elemek és akkumulátorok tulajdonosai, birtokosai kötelesek az általuk használt hulladékká vált elemek, akkumulátorok elkülönített gyűjtését megoldani, továbbá a hasznosítást vagy ártalmatlanítást biztosítani közvetlenül vagy jogosultság hiányában a visszagyűjtést végzőnek vagy a kezelésre engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek történő átadással.
• A gyűjtőhelyeken, a visszagyűjtést végző fogyasztói forgalomba hozatali helyeken visszagyűjtött hulladék elemek és akkumulátorok begyűjtéséről, hasznosításáról, illetve ártalmatlanításáról a gyártó köteles a Hgtv. 3. §-ának megfelelően gondoskodni.
• A hulladékká vált savas ólomakkumulátorok, illetve nagy kapacitású lúgos akkumulátorok visszagyűjtése érdekében a fogyasztói forgalomba hozatali hely - külön megállapodás esetén - a tevékenység helyszínén a gyártó által biztosított akkumulátorsavnak ellenálló - nagy kapacitású lúgos akkumulátorok visszagyűjtése esetén lúgálló - megfelelő gyűjtőedényt, gyűjtőkonténert köteles elhelyezni, amelynek fedele csak a gyűjtést végző által nyitható fel.
• Az elemeket és akkumulátorokat az elkülönített gyűjtésre vonatkozóan a jogszabályban előírt jelöléssel kell ellátni.

Elektromos és elektronikai hulladékok

• A magyar törvényhozás jelen terv kidolgozásakor tárgyalja és egyezteti a bevont szervezetekkel az elektromos és elektronikai berendezések hulladékairól szóló Európai Parlament és Tanács 2003. január 27-i 2002/95/EK és 2002/96/EK irányelvével harmonizáló KvVM rendeletet.

Kiselejtezett gépjárművek

• 2006-ig biztosítani kell minden kiselejtezett járműre a bontásból származó alkatrészek újrahasználatát és a maradékok hasznosítását együttesen 85 tömeg%-ban.

Egészségügyi hulladékok

A településen található állandó orvos.

• 1/2002. (I.11.) EüM rendelet az egészségügyi intézetekben keletkező hulladékok kezeléséről szól.
• Egészségügyi hulladék: az egészségügyi ellátásban keletkező humán biológiai anyagok, veszélyes hulladékok és a települési hulladéknak megfelelő hulladékok
• A humángyógyszerek és csomagolásuk hulladékainak kezelésére – a hulladékok jegyzékében foglalt besorolástól függetlenül – a veszélyes hulladékokra vonatkozóan külön jogszabályban előírtak az irányadók.
• Az éles eszközöket szilárd falú, szúrásálló edényzetben, más hulladékot folyadékzáró, mechanikai sérülésnek ellenálló, megtelés után lezárt és már ki nem nyitható eszközökben kell gyűjteni.
• A gyűjtőeszközöket a sárga (fertőzésveszély) színkóddal és a nemzetközi bioveszély jellel kell ellátni.
• Fertőző hulladék szállításánál a veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályok szerint kell eljárni.
• Az egészségügyi intézménynek, ha saját ártalmatlanító berendezéssel nem rendelkezik, a fertőző hulladék folyamatos elszállítására és ártalmatlanítására - erre a tevékenységre engedéllyel rendelkező hulladékkezelővel szerződést kell kötnie.
• Hulladékgazdálkodási felelőst kell kijelölni az egészségügyi intézmények közül

Állati eredetű hulladékok

• Az állati hulladékokkal kapcsolatos intézkedéseket a 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet szabályozza.
• A rendelet az állati hulladékokat veszélyességétől függően három osztályba sorolja be. Az egyes osztályba sorolt hulladékokra különböző kezelési eljárásokat határoz meg.
• Az 1. osztályba sorolt állati hulladékot külön jogszabály szerint égetőműben történő égetéssel, vagy - az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás (a továbbiakban: állomás) által engedélyezett kezelő és feldolgozó üzemben történt - hőkezelést követően, külön jogszabály szerint égetéssel vagy együttégetéssel kell ártalmatlanítani. Az elhullott, 50 kg-nál nem nagyobb össztömegű, kedvtelésből tartott állatokat, valamint a három hetesnél fiatalabb szopósbárány, kecskegida és borjú hulláját az állati hulladék birtokosa saját telkén a szomszéd telek határvonalától 1,5 m-re elföldelheti, vagy a kedvtelésből tartott állatok kegyeleti temetőjében is eltemetheti a tulajdonos.
• A 2. osztályba besorolt állati hulladékok kezelését az állategészségügyi állomás által engedélyezett kezelő és feldolgozó üzemek végezhetik el, a keletkező fehérjetartamú hulladékot szerves trágyaként vagy talajjavítóként a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet felhasználni, illetve a keletkező hulladékot biogáz vagy komposztáló telepen lehet felhasználni.
• A 3. osztályba sorolt állati hulladékok ártalmatlaníthatóak égetőműben, továbbá hasznosíthatóak kezelő és feldolgozó üzemben.
• A keletkezett állati hulladékot 24 órán belül össze kell gyűjteni és el kell szállítani állati hulladékgyűjtő helyre, vagy gyűjtő-átrakó telepre, vagy kezelő és feldolgozó üzembe, komposztáló telepre, vagy egyéb engedélyezett létesítménybe.
• A jelenleg még működtetett hulladéktemetőket (dögkutak) felül kell vizsgálni, állati hulladék – a felülvizsgálatot követően és a szakhatóságok által meghatározott módon – 2005. december 31-ig helyezhető el állati hulladéktemetőben.
• 2006. január 1. után elföldelni csak az elhullott, 50 kg-nál nem nagyobb össztömegű kedvtelésből tartott állatokat, az elhullott baromfit, a 3 hetesnél fiatalabb malacot, szopósbárányt, kecskegidát, borjút, évente legfeljebb 50 kg össztömegig, továbbá azon állati hulladékot lehet, melynek szállítása jelentős köz- vagy állat-egészségügyi kockázattal jár.
• Új állati hulladéktemető létesítése nem engedélyezhető. A felhagyott állati hulladéktemető területén 30 évig mezőgazdasági művelést nem szabad folytatni. Ezt a tilalmat a rendelet alapján az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetnie a földrészlet tulajdonosának.

Egyéb hulladék

• 5/2001. (II.23. ) KöM rendelet a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek és az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól
• A PCB-t tartalmazó transzformátorok működtetése csak addig folytatható, amíg a bennük levő PCB eleget tesz a dielektromos követelményekre vonatkozó szabványoknak, illetve előírásoknak, feltéve, hogy e transzformátorok jól működnek és nem szivárognak.
• Tilos az új transzformátorokat PCB-vel, illetve PCB-t tartalmazó folyadékkal feltölteni, továbbá a használatban levőket utánatölteni vagy újratölteni.
• A hulladékká vált PCB, továbbá a PCB-t tartalmazó hulladékok üzemi gyűjtésére, valamint kezelésükre feljogosított gazdálkodó szervezeteknek történő átadására a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló rendelet előírásait kell alkalmazni.
• Tilos a PCB más anyagtól történő elkülönítése további felhasználás céljából. A hulladékká vált berendezések megtisztítását és az eltávolított PCB-k ártalmatlanítását legkésőbb 2010. december 31-ig kell végezni.
• A PCB-t tartalmazó berendezések birtokosainak a 6. § szerinti nyilvántartás alapján a berendezések számáról, illetve a bennük levő PCB mennyiségéről és anyagi minőségéről, a berendezések megtisztítását végző, illetve a kezelésre jogosult gazdálkodó szervezeteknek a birtokukban levő hulladékká vált PCB-t tartalmazó és ártalmatlanításra átvett berendezések számáról, eredetéről, a PCB anyagi minőségéről, a PCB tartalmáról, továbbá ha van a birtokukban az elkülönített PCB anyagi minőségéről, mennyiségéről és eredetéről az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek bejelentést kell tenniük.
• A rendelet hatálya alá tartozó valamennyi, PCB-vel kapcsolatos tevékenység során maradéktalanul be kell tartani az egyéb jogszabályok tűzvédelmi, a munkavállalók egészségét, biztonságát nem veszélyeztető munkavégzésre vonatkozó szabályait és a tevékenységekkel kapcsolatos bejelentési kötelezettségre vonatkozó előírásait.

Inert hulladék

• Az építési törmelék hasznosítási arányát 2008-ig 50%-ra kell emelni.

Gumi

• A gumiabroncs lerakása 2006-tól nem lehetséges, hasznosítását mielőbb meg kell oldani. A termékdíjas bevételekből kialakított gyűjtőrendszer kapacitása elégséges.

Biológiai úton lebomló szerves hulladék

• A 2000. évi Hg. Törvény értelmében a települési hulladéklerakókban ártalmatlanított, biológiai úton lebomló szervesanyag tartalmat az 1995-ben képződött mennyiséghez képest 2004. július 1. napjáig 75%-ra, 2007. július 1. napjáig 50%-ra, 2014. július 1. napjáig 35%-ra kell csökkenteni.
• Elsősorban a települési hulladékban megjelenő biohulladék, valamint a papír lerakását kell fokozatosan csökkenteni.
• 2008-ig ki kell építeni a 10000 főnél nagyobb településeknél az üzemi méretű komposztáló telepeket.
• A biohulladék-kezelő telepen intézkedéseket kell tenni az alábbi káros és esetlegesen veszélyeztető hatások csökkentése érdekében:

• poremisszió,
• a szél által elhordott anyagok,
• zaj és közlekedés,
• rágcsálók, madarak, kártékony rovarok,
• káros gázok képződése,
• azon biohulladék-kezelő telepeknek, amelyek lakóházak közelében helyezkednek el, olyan intézkedéseket kell foganatosítaniuk, amelyek csökkentik a szaghatást;
• A szaganyagok elleni, műszaki berendezésekkel történő kezelések hatékonyságát a CEN által javasolt dinamikus olfaktometriás módszerrel (MSZ-13-108-85) kell értékelni.

• A komposztáló telep minimális helyszükséglete a kezelni kívánt hulladék mennyiségének és a kezelési módszer megválasztásának függvénye. A komposztáló telep mindhárom területi egységénél - előkezelő tér, komposztáló tér, utókezelő tér -, biztosítani kell a szilárd burkolatú terület kialakítását, és a csurgalékvíz megfelelő elvezetését.
• Az előkezelő térre történik a szerves hulladékok beszállítása, valamint a komposztálás kezdetéig itt történik az előtárolás is. Az előkezelő téren valósul meg a fás jellegű zöldhulladékok aprítása, valamint a különböző biohulladékok keverése, homogenizálása. a bekevert, homogenizált hulladékokat (általában) rakodógép segítségével innen szállítják át a komposztáló térre.
• A komposztáló téren történik a biohulladékok tényleges kezelése, az érlelés. A hulladékokat technológiától függően különböző méretű prizmákba rakják, illetve komposztáló berendezésekbe helyezik. Az érés során biztosítani kell a folyamatban résztvevő mikroorganizmusok életműködéshez szükséges optimális feltételeket (hőmérséklet, nedvességtartalom, oxigén stb.). A különböző nyitott és zárt rendszerek ezeket a feltételeket a legkülönbözőbb módszerekkel biztosítják, ami a komposztáló tér területigényében is jól tükröződik.
• Az intenzív érés befejeztével a komposztot az utókezelő térre szállítják. Az utókezelő téren a komposzt érettségi fokától függően különböző ideig tart az utóérlelés, majd ezt követően az utókezelés. A komposztot rostálják, illetve a további felhasználástól függően frakcionálják, esetleg zsákolják.
• A biohulladék, aprított zöldhulladék, illetve egyéb szerves hulladékok (kivéve, pl. szennyvíziszapok) térfogattömege: 0,6 t/m³. A komposztáló-prizmák méretezését legpontosabban a hulladékok térfogata alapján lehet elvégezni.
• Házilag is komposztálható szerves hulladékok:

• Nyers zöldség és gyümölcsmaradékok, elvirágzott növények,
• kaszálék, aprított nyesedék, lehullott lomb (kivéve a nem komposztálhatók között felsoroltak)
• ételmaradékok (a felső rétegben jól elkeverve), kávézacc, kiforrázott tealevelek,
• fehérítetlen papírfilterek, tojáshéj (meszes talajon csak kis mennyiségben), papír tojástartó, papírzsebkendő, könnyen foszló papír törlőkendő,
• állati trágyák, kutyaürülék.
• A dió-, a tölgy-, az akác-, a vadgesztenye-levél és a napraforgószár lassan (1,5-2 év alatt) bomlik le, ezért külön komposztálandók.

• Nem komposztálható – a minőség végett komposztálásra nem javasolt – szerves hulladékok:

• Fertőzött növényi maradványok (elégetendők!),
• kemény viaszos levelek (fenyő, magyal),
• indás vagy futónövények szára, burgonyaszár, egész kenyér,
• papír (kivéve a fent említetteket),
• gyomok.

Szelektív hulladékgyűjtési módok

Gyűjtőszigetek helyett ingatlanonkénti gyűjtés

A településen nem helyeztek ki még gyűjtőszigetet, hiszen a kommunális szolgáltatóval kötött szerződés értelmében a településen ingatlanonként szelektív hulladékgyűjtés valósul meg. A lakosság saját ingatlanán gyűjti a papírt, műanyagot, valamint az üveget, amelyet évente 2 alkalommal szervezett gyűjtés során a szolgáltató elszállít – a számára optimális túrajáratba illesztve:

8. táblázat

Szelektív gyűjtési időpontok a tervezés évében (2004.)

Szárazelemgyűjtő tartályok

A településen szárazelemgyűjtő tartályok nem helyen kerültek kihelyezésre, ám 1 db tervbe van véve az Önkormányzati Hivatal épületéhez.

Lomtalanítás

Lomtalanítást az önkormányzattal kötött szerződés értelmében a Kaposvári Városgazdálkodási Rt. évente egy alkalommal, tavasszal bonyolít le, amelyet a lakosság körében legalább 2 héttel előre meghirdet. A a lom begyűjtése és elszállítása tömörítős célgéppel történik. A nagyobb darabokat szükség szerint nyitott platós tehergépjárműre helyezik és azzal szállítják el. A  KVG Rt. évente 0,18 tonna vegyes hulladékot gyűjt be a lakosságtól. Ebből kiválogatják a hasznosítható hulladékot, majd lehetőség szerint értékesítik. A többi lom pedig deponálásra kerül.

Egyéb gyűjtési akciók

A térségre jellemző az iskolai papírgyűjtés, amelyet a szolgáltatóval közösen az adott iskola szervez meg a gyermekek lelkes közreműködésével.

Visszavételi lehetőségek

A tervezési területen hulladékgyűjtő udvar nem található, a településhez legközelebbi hulladékudvar a KVG Rt. üzemeltetésében Kaposváron található a Cseri út 16. sz. alatt, ahol térítésmentesen leadhatja a lakosság a következő hulladékfajtákat: műanyag palackok, szárazelemek, akkumulátorok, fáradt olaj, étkezési zsiradék, festékmaradvány, növényvédő szerek, lejárt szavatosságú gyógyszerek. A kartonpapírt az aktuális piaci áron veszik át.

Kiemelt hulladékáramokra vonatkozó kezelési, begyűjtési, elkülönítési megoldások

9. táblázat

A települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjtött,

kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük (2003.)

Az állati eredetű hulladékok a Komplex Hulladéklerakón található lezárt dögkútba /Hetes külterület/ kerülnek, szállításuk így Kaposfőre történik.

10. táblázat

A települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjtött,

csomagolási hulladékok és éves mennyiségük (2003.)

A hulladékok kezelésére alkalmas kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások

A hulladékokra vonatkozó kezelési tevékenységek és jellemzők ismertetése

A településen válogató és/vagy hasznosító szervezet nem található.

A hulladékgyűjtő-szállító rendszer bemutatása

A településen a lakossági szilárd hulladék szállítását a KVG Rt. heti egy alkalommal szerdai napon végzi. A hulladékgyűjtő edényzet típusa: 120 literes,  műanyag.

A település minden része be van kapcsolva a szervezett hulladékgyűjtésbe. A lakossági hulladék Vario céljárművel az 12 km távolságra lévőa Kaposmérői komplex hulladéklerakóhoz tartozó, Hetes külterületén található lerakóba kerül elszállításra.

11. táblázat

A hulladékgyűjtő-szállító rendszer bemutatása (2003.)

A területen folyó, hulladékkezelésre előírt engedélyek megnevezését, valamint főbb adatait az alábbi táblázat részletezi:

12. táblázat

Hulladékkezelésre előírt engedélyek

A felhalmozott hulladékok tárolási telephelyeinek, üzemeltetőjének megnevezése, tárolási technológiája, kapacitásának és kihasználtságának bemutatása

A területen nem került hulladék felhalmozásra.

A települési szilárd hulladékot a KVG Rt. a Kaposmérőn található hulladéklerakóban szállítja, amelynek főbb műszaki adatai a következők:

Tulajdonos neve, címe: Kaposmérő Községi Önkormányzat; 7521.Kaposmérő, Hunyadi János u. 13.

Üzemeltető neve, címe : Kaposvári Városgazdálkodási Rt.; 7400 Kaposvár, Cseri út 16.

Telephely : Kaposmérő és Hetes községek külterületén, Kaposmérő település Baglyas nevű területétől NY-ra a Hetes 062/1 Hr számú külterületi ingatlanon helyezkedik el.

Lerakó területe: 66.105 m2

Létesítés időpontja: 1995 szeptember

Nyitva tartás: hétköznap 6 órától18 óráig

A lerakó jogilag és műszakilag szabályos hulladéklerakó és ártalmatlanító telep, minden szükséges engedéllyel rendelkezik. Környezetvédelmi felülvizsgálat 2002-ben készült róla.

A telephely elhelyezkedése és megközelíthetősége: A komplex kommunális hulladéklerakó és ártalmatlanító telep Kaposmérő településtől É-ra helyezkedik el. A telepet a község központjától az önkormányzat kezelésében lévő, helyi burkolt úton lehet megközelíteni. (Kaposmérő községbe több irányból országos közúton lehet tovább közlekedni) Az önkormányzati, telepre bevezető útburkolat szélessége 4,00 m és a burkolat állapota kívánni valókat hagy maga után. A mintegy 2000 m hosszú út után érkezünk a komplex lerakóra, ahol a bejárat előtt aszfaltozott térburkolat segíti a közlekedést.

A komplex hulladéklerakó és ártalmatlanító telep komplex, regionális hulladék lerakóként működik. Kaposmérő községen kívül — 10-15 km-es körzetből — még 14 db településről (Bánya, Bárdudvarnok, Csombárd, Hetes, Juta, Kaposfő, Kaposmérő, Kaposújlak, Kisasszond, Kiskorpád, Lipótfa, Mezőcsokonya, Nagybajom, Somogysárd, Újvárfalva) történik a szervezett hulladékgyűjtéssel összegyűjtött szilárd és folyékony hulladék, valamint az elhullott állattetemek szervezett beszállítása.

Szilárd lerakó: -telítettsége:               kb. 15 000 m3

                         -szabad kapacitása:    kb. 78 000 m3

Ez 20 éves további gondtalan működést feltételez.

Folyékony lerakó telítettsége:

            A folyékonyhulladék lerakó telepen tervezett és a terveknek megfelelően megvalósított kazetták teljes térfogata 26 089 m3. Ezzel szemben a beszállított szippantott szennyvíz 81 335m3, a befogadó térfogat több mint háromszorosa. A folyékonyhulladék lerakó kazetták jelenleg rendelkezésre álló szabad térfogata: 14 746 m3, mely kubatúra – ha csak a puszta számokat nézzük, legalább ugyanannyi időtartamra elegendő, amennyi ideig a vizsgált telepünk már működött, és ez több mint 7 év.

Mind a szilárd, mind a folyékonyhulladék lerakó kazetták döngölt agyagszigetelés rendelkeznek. Csurgalékvíz elvezetés az agyagszigetelésen, kútgyűrűből készült gyűjtőzsompba van vezetve.

A komplex hulladéklerakó kerítéssel körül kerített, a bejárást kétszárnyú nagykapu biztosítja. A nyitvatartási időn túl a kaput zárva tartják, a telep 24 órás őrzéséről nem gondoskodnak. A kapuhoz sorompót nem építettek

A telep területén térvilágítás, a bevezető úton közvilágítás nincs kiépítve.

A távközlési kapcsolatot mobiltelefonnal biztosítják

A lerakó területén 3 db talajvízfigyelő kút létesült.

A dolgozók ellátására lakókonténert telepítettek. A komplex telepen foglalkoztatott személyek száma: 2 fő és a telepvezető, aki csak időnként tartózkodik a lerakón.

A komplex lerakóra veszélyes hulladékokat vagy veszélyes hulladéknak minősülő hulladékot tilos beszállítani, melynek realizálását a gyűjtéssel szavatolják

A szilárdhulladék depóniákra beszállítható hulladékok:

• háztartási hulladék
• egyéb szilárd hulladék
• kerti hulladék (a gyűjtés területi jellemzői miatt nem jelentős)
• tiszta zöldhulladék (a gyűjtés területi jellemzői miatt szinte egyáltalán nincs)
• föld
• építési törmelék

A lerakó területén minden félévben egyszer rovar- és rágcsáló irtást végeznek.

A területen folytatott hulladékkezelési (hasznosítási, ártalmatlanítási) tevékenység bemutatása

A településen használatban lévő szilárd hulladéklerakó nem található.

A településen használatban lévő folyékony hulladéklerakó nem található.

A településen hulladékhasznosítási tevékenység nem folyik.

A településen dögkút/állati temető nem található.

Fejlesztést vagy felszámolást, illetve rekultiválást igénylő kezelő telepek, illetve lerakóhelyek meghatározása

A településen bezárt szilárd hulladéklerakó nem található.

A településen bezárt folyékony hulladéklerakó nem található.

A településen illegális lerakóról az önkormányzatnak nincs tudomása.

Komposztáló(k) ismertetése

A településen és a környező településeken komposztáló nem található.

A másodnyersanyag visszanyerés és az újrahasznosítás aránya tervezési területen

Az ingatlanonkénti szelektíven begyűjtött hulladékot a kommunális szolgáltató az 5. pontban ismertetett cégekkel kötött szerződés alapján gondoskodik azok hasznosításáról. Az átadott hulladék másodnyersanyag visszanyerés és az újrahasznosítás aránya 40-60 %.

A területen keletkező biológiailag lebomló szerves települési hulladékok mennyisége (aránya) és ebből a lerakásra kerülő mennyiség (arány)

A településen keletkező biológiailag lebomló szerves települési hulladékokra vonatkozóan pontos adat nem áll rendelkezésre, arányát a kommunális szolgáltató által a szolgáltatási területéről begyűjtött hulladék analízise alapján számított aránnyal, azaz 32 %-kal becsülhető.  Ennek pedig 98 %-a lerakásra kerül. A hasznosított hulladék tulajdonképpen aprított zöldhulladék és a központi lerakó rekultivációs műveleteinél kerül felhasználásra.

A területen keletkező települési folyékony hulladékok és szennyvíziszapok mennyisége, begyűjtése

A településen még nem épült ki a szennyvízhálózat, azonban tervezik egy gravitációs szennyvízhálózat kiépítését 3 községet érintően /Kaposmérő, Kaposújlak, Kaposfő/, melynek fogadója Kaposvár lenne.

Azoknál a lakásoknál, ahol nincs szennyvízelvezetés, a szennyvízelhelyezés szikkasztással működő illetve zárt szennyvíztárolókban történik. A szippantott szennyvíz a Kaposmérői Komplex Hulladéklerakóra, (Hetes külterület hrsz: 062/1) a KVG Rt. alvállalkozója, Fülöp Tibor által kerül elszállításra.

Szennyvízelvezető hálózat hiányában kb. 200 ingatlanon van szikkasztással működő és 40 ingatlanon van zárt szennyvíztároló.

2003-ban 23976 t folyékony hulladék, és 4,80 t szennyvíz iszap keletkezett.

A települési folyékony hulladékok és szennyvíziszapok elhelyezése

A településen használatban lévő folyékony hulladéklerakó/hulladékleresztő gödör nem található.

Illegális szennyvízleürítésről az Önkormányzatnak nincsen tudomása.

A tervezési területen szennyvíziszap-hasznosítás semmilyen arányban sem valósul meg. A keletkezett iszap 100 %-a lerakásra kerül.

*becslés

13. táblázat

A települési folyékony hulladékok és szennyvíziszapok elhelyezési módja,

elhelyezett mennyisége

Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása

Hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései, valamint a tervidőszak végére várhatóan keletkező hulladékok összetételi és mennyiségi prognózisa

A keletkező hulladék mennyisége csökkenthető, az ezzel foglalkozó elv a hulladék-megelőzés. A megelőzés módszereit a gazdaságosabb termelési technológiák bevezetésében is, de sokkal inkább a mindennapi életben kereshetjük. Nagy hangsúlyt kell fektetni a környezettudatos gondolkodás, vásárlás szemléletének elterjesztésére, amely hosszabb távon kevesebb csomagolóanyag-hulladék képződéséhez vezethet. Hasonlóképpen kell megtanítani a lakosságot, az intézményeket, vállalkozásokat a szelektív hulladékgyűjtésben való részvételre. Ehhez elengedhetetlen, hogy megfelelő infrastruktúra kerüljön kiépítésre és felkutassák a másodnyersanyagként felvevő helyeket, termelőket.

A hulladékok mennyiségének várható változását az OHT 2008-ra az alábbiak szerint prognosztizálja:

• Települési szilárd hulladékok:                                                                         +2 %,
• Települési folyékony hulladék:                                                                      -10 %,
• Kommunális szennyvíziszap (csatornázottság növekedése miatt):             +250 %,
• Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok:                                  +2 %,
• Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok:                       -20 %,
• Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok:                                 -20 %,

A területre jellemző népességfogyást, elvándorlást és egyéb helyi viszonyokat figyelembe véve az alábbiak szerint módosulnak a várható változások, amelyek alapján a 14. táblázat értékei kerültek meghatározásra:

• Települési szilárd hulladékok:                                                                      +1,5 %,
• Települési folyékony hulladék:                                                                        -8 %,
• Kommunális szennyvíziszap (csatornázottság növekedése miatt):               +50 %,
• Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok:                                  +2 %,
• Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok:                       -15 %,
• Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok:                                 -15 %,

14. táblázat

A képződő nem veszélyes hulladékok mennyiségének várható alakulása

A kiemelten kezelendő hulladékáramok és a csomagolási hulladékok várható mennyiségét a jelenlegi adatok hiányában nagyon nehézkes és esetleg félrevezető volna megbecsülni. Az elterjedő adatszolgáltatási gyakorlatnak köszönhetően az elkövetkezendőkben rendelkezésre álló adatokból lehet majd megbecsülni az értékeket.

A Hgt. 56.§-ában rögzített, a hulladékokra vonatkozó országos csökkentési célkitűzéseket alapként és a rendelkezésre álló időt, valamint a helyi adottságokat figyelembe véve az alábbi csökkentési célokat és határidőket határoztuk meg:

*          csak az önkormányzatok üzemeltetésében lévő (felelősségi körébe tartozó) gazdasági szervezeteknél keletkező hulladékra vonatkozik.

15. táblázat

A csökkentési célok összefoglalása

Hulladékhasznosítási célkitűzések a tervezési területen

A mennyiségi adatokat úgy képeztük, hogy a településen jelenleg begyűjtött hulladék jellemző összetétel-arányoknak megfelelő mennyiségek alábbi %-ait vettük.

16. táblázat

A hasznosítási célok a tervidőszak végéig (2008.)

Települési szilárd hulladékok hasznosítási céljai

A legfőbb cél, hogy a települési szilárd hulladéknak csak azon részei kerüljenek lerakásra, amelyek nem hasznosíthatók. Elméleti számítások alapján mintegy 30-40 %-a hasznosítható lenne a jelenleg lerakott hulladéknak, amelyhez elengedhetetlen az egyes hulladékok elkülönített gyűjtése. Az emberi tényezőt figyelembe véve sajnos a fent említett arány valószínűleg sosem érhető el, de a területen elérhető legmagasabb arányt „ki kell hozni” a rendszerből.

A hulladékszállító-szolgáltatóval kötött jelenleg érvényben lévő szerződés értelmében a szelektív gyűjtés ingatlanonként történik. Tehát a lakosság saját ingatlanján gyűjti a papírt, a műanyagot, az üveget, zöld hulladékot, amelyet a szolgáltató a szerződés értelmében évi 1-2 alkalommal elszállít. A szállítás költségeit a település önkormányzat állja.

A legkritikusabb hasznosítási arány a komposztálható, szerves hulladéknál mutatkozik. Számos ingatlanon saját komposztálás folyik ládákban, „trágyadombon”, de ez még mindig olyannyira elenyésző, hogy szinte alig mutatható ki a hasznosított arányban. Fontos szerepet játszik a marketing, hogy bemutassa szükségességét, elterjessze a komposztálási technikákat, rávegye a lakosságot a közreműködésre.

A térségben 2007-ben létesítésre kerülő komposztáló telep majd hozzájárul a komposztálás nagyobb méretű megvalósításához, de ehhez sűrűbb zöld-gyűjtő járatokat kell szervezni.

Ahhoz, hogy a kitűzött hasznosítási arányok teljesüljenek, a gyűjtési gyakoriságot növelni, ehhez a szerződést módosítani kell. Továbbá jelentős marketinget kell lebonyolítani a lakosság felhívása, tájékoztatása érdekében, illetve oktatási programokat beindítani a gyermekek környezettudatos nevelésére.

A gazdálkodó szervezeteknek a keletkező csomagolási, veszélyes, nem veszélyes hulladékok csökkentésére vonatkozó intézkedéseiket a saját egyedi hulladékgazdálkodási terveikben kell kifejteni és rögzíteni.

Szennyvíziszapok hasznosítási célkitűzései

Amennyiben a fent említett komposztáló telep megépül, a térségben keletkező szennyvíziszap nem lerakásra, hanem a lehető legnagyobb arányban komposztálásra kerül (a technológia ismeretének hiányában ez az arány ma még nem megmondható), továbbítva a mezőgazdaság számára.

Veszélyes hulladékok hasznosítási arányának javítására vonatkozó célkitűzések

A kommunális szolgáltatóval kötött szerződés bővülni fog, hiszen 2005-től beindul a veszélyes hulladékok gyűjtése speciális, osztott teres céljárművel. A települések között meghatározott gyűjtő túraútvonalon, az önkormányzatokkal előre egyeztetett és a lakosság körében időben meghirdetett időpontban és helyen várja a céljármű a lakosság által addig összegyűjtött és odavitt kiemelten kezelendő hulladékot. A szolgáltatást jelenlegi elképzelések szerint az önkormányzat fizeti. Az ilyen speciális túrák nyomán begyűjtésre kerülnek a következő hulladékfajták: szárazelemek, akkumulátorok, fáradt olaj, étkezési zsiradék, festékmaradvány, növényvédő szerek, lejárt szavatosságú gyógyszerek. Ha azt vesszük figyelembe, hogy a települési szilárd hulladékok mintegy 1 %-a veszélyes hulladék, ennek 8-10%-a tűnik reálisnak, hogy begyűjtésre kerüljön – a lakosság „aktív” részvételével.

Akkumulátorok és szárazelemek

Elsősorban a lakosságnál keletkező veszélyes hulladék begyűjtésére, a forgalmazó helyeken a csere és visszavételi kötelezettségnek megfelelően, a tervezés időszakában készülő jogszabályban előírt formában kell a begyűjtőhelyeket és a begyűjtő rendszert kialakítani.

Elektromos és elektronikai hulladékok

Az országban jelenleg alakulóban vannak elektronikus hulladékot gyűjtő feldolgozó és hasznosító rendszerek, szerveződések, amelyekhez célszerű csatlakozni. A kezelésről szóló rendelet a tervezés időszakában egyeztetés illetve elfogadás alatt van.

Egészségügyi hulladékok

Az egészségügyi intézmények mellett biztosítani kell a magánrendelőkben és a háziorvosi ellátás során képződő egészségügyi hulladék rendszeres begyűjtését és kezelését is. A gyógyszertáraknak pedig biztosítani kell a feleslegessé vált, vagy lejárt szavatosságú gyógyszerek visszavételét.

Állati eredetű hulladékok

Amennyiben rendszeresen képződik mezőgazdasági vagy élelmiszeripari hulladék az Önkormányzat felelősségi körében, olyan szolgáltatóval kell szerződnie, amely rendelkezik a szükséges engedélyekkel a gyűjtés, szállítás, ártalmatlanítás terén. Ebben a régióban jelenleg ezt a szolgáltatást csakis az ATV Rt. tudja biztosítani.

Építési és bontási hulladékok hasznosítási célkitűzései

A térségben javasolt egy építési-bontási hulladékkezelő-, feldolgozó telepet létesíteni, hogy az építkezési iparnak továbbadva hasznosításra kerülhessen.

Csomagolási hulladékok begyűjtési és hasznosítási arányai

A fent említettek alapján a térségben csak papír, műanyag és üveg csomagolóanyagok gyűjtését szervezik meg, amelyet a kommunális szolgáltató bonyolít le az önkormányzattal kötött szerződés alapján. A kitűzött hasznosítási arányok ez esetben is csak akkor érhetők el, ha a gyűjtési járatok gyakoriságát megnöveljük, illetve a lakosságot erőteljesebb tájékoztatási rendszerbe vonjuk be.

A lakosság körében keletkező csomagolóanyag hulladékok hulladékgyűjtő udvarokban és szigeteken történő visszagyűjtését meg kell oldani.

A hulladékgyűjtő szigeteken és udvarokban összegyűlt csomagolóanyag hulladékokat típusuk szerint válogatva, a különböző hasznosítási módoknak megfelelően kell kezelni, továbbadni.

Hulladékhasznosító és -ártalmatlanító kapacitások kialakításának prioritásai és célkitűzései

A kapacitásigények a mindenkori alkalmazott technológiától függően, a későbbiekben kerülnek meghatározásra.

*          csak az önkormányzatok üzemeltetésében lévő (felelősségi körébe tartozó) gazdasági szervezeteknél keletkező hulladékra vonatkozik.

17. táblázat

Célkitűzések a nem veszélyes hulladékáramok hasznosítása és ártalmatlanítása terén

18. táblázat

Célkitűzések a nem veszélyes hulladékáramok hasznosítása és ártalmatlanítása terén

19. táblázat

Célkitűzések a csomagolási hulladékhasznosítás és -ártalmatlanítás terén          

Az illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló, kezelő és lerakótelepek megfelelő üzemmódra fejlesztése, illetve rekultiválása, kármentesítési feladatok elvégzése, felszámolása

Az ártalmatlanítás területén biztosítani kell, hogy csak nem hasznosítható hulladék kerüljön lerakásra, és a nem megfelelően kialakított lerakók legkésőbb 2005-2009-ig felújításra, bezárásra, felszámolásra, ill. rekultiválásra kerüljenek. A tervezési időszak végére tehát már nem üzemelhet a környezetvédelmi követelményeknek nem megfelelő lerakó.

Az környezetvédelmi előírások alapján 2005. évig bezárólag fel kell számolni az engedély nélküli, illegális (vad), használaton kívüli vagy nem rendszeresen használt lerakókat. Az illegális lerakókat folyamatosan fel kell számolni, párhuzamosan megfelelő intézkedésekkel gondoskodni kell az illegális elhelyezés megakadályozásáról.

A területen található dögkutakat legkésőbb 2005. végéig meg kell szüntetni, felszámolásukról intézkedni szükséges, valamint meg kell kötni az állai hulladék gyűjtési és szállítási engedéllyel rendelkező országos szolgáltatóval a szerződést.

A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program

A korszerű hulladékhasznosítást egy komplex körfolyamatként is fölfoghatjuk (ld. 2. ábra), fő vázát a nyersanyagkitermelés–feldolgozás–gyártás–fogyasztás–gyűjtés–szállítás–válogatás adja, amely után  ismét jó esetben a nyersanyagkitermelés–feldolgozás-hoz érkezünk. A mellékszálon valósul meg a lekerakás. Ha a forgalomban lévő mennyiségekkel arányosítanánk a nyilak vastagságét, akkor a jelenlegi rendszert és eredményeket leképezve a külső íven kilencszer vastagabbak volnának, mint a belső íven. A sikeres korszerű hulladékgazdálkodási rendszer célja, hogy a keletkező hulladékok 30-40 %-a „megforduljon” a belső íven, tehermentesítve ezzel a véges kapacitású lerakókat.

2. ábra

Hulladékhasznosítás általános körfolyamata

Forrás: Dr. Árvai J., 1993.

A tervezést sok helyen nehezítette, hogy nem állt rendelkezésre megfelelő és elegendő adat. A szolgáltatót, valamint a vállalkozásokat egyre szélesebb körben kötelezik a hulladék keletkezésével és kezelésével kapcsolatos nyilvántartásra és adatszolgáltatásra. A jövőben ezt az adathiányt pótolni fogják az elkövetkezendő időszakban „bevallott” adatok, amelyek jelen terv 2 év múlva történő felülvizsgálatakor beépülnek és a tervezési adatokat frissítik, aktualizálják, pontosítják.

Az adatok összehasonlítási lehetősét fogja biztosítani, hogy az elkövetkezendő években a tervezési területen közös a kommunális szolgáltató, aki az adatokat is szolgáltatja.

A biológiailag lebomló anyaghányad lerakási tilalmára vonatkozó előírások ellenőrzési módszere jelenleg még nem került kidolgozásra.

Az önkormányzatoknak széles körű lehetősége van arra, hogy a meglévő oktatási, közszolgálati intézmények révén az érintettekkel (lakosság), a hulladékgazdálkodással kapcsolatos szemléletformáló, tájékoztató információkat megismertesse. A legnagyobb hangsúlyt a gyermekek tudatformálására, környezeti nevelésére kell fordítani. Ehhez célszerű egy térségi összefogásban megvalósuló, a tervezési időszakra vonatkozó programot kidolgozni, majd levezetni. Valószínűleg külső szakértők bevonása is szükséges. A program költségeit többféle forrásból elő lehet teremteni. Jól irányzott megkeresésekkel hely és multi vállalkozások, valamint a lakosság hozzájárulhatnak a program sikeréhez. 

A kommunális szolgáltató nyitott a programok kidolgozására, megvalósítására, amennyiben a megfelelő forrásokat az önkormányzatok, lakosság, vállalkozások biztosítják, ekkor szakmai felelősi és koordináló feladatokat is elvállalja.

Felül kell vizsgálni a hatályos helyi rendeleteket, s amennyiben nincs önálló rendelet a szilárd, folyékony hulladékról vagy a köztisztaságról, úgy meg kell alkotni, a Környezetvédelmi Felügyelőségnek véleményezésre megküldeni, majd a testületnek jóvá kell hagyni. Jelen hulladékgazdálkodási tervben megfogalmazott „újításokat” be kell vezetni a megfelelő rendelkezésekbe, hogy az érintettek ezáltal kötelezve is legyenek a programban való részvételben – remélhetőleg hozzájárulva a program sikeréhez.

A KVG Rt. szolgáltatási területén lévő települések által, Kaposvár gesztorságával körvonalazódó Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Program regionális szinten törekszik a helyi hulladékgazdálkodási problémákat, feladatokat összefogni, s együttesen kezelni, megoldást kidolgozni, fejlesztésekre a forrást előteremteni. Térségi koncepció készül, hova milyen infrastrukturális beruházást eszközöljenek a korszerű, regionális hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése és sikeres üzemeltetése érdekében. Településeken belül még nem került pontosításra, hogy az esetleges gyűjtőszigetet, hulladékudvart, hova telepítsék, de a darabszámában mind a szolgáltató, a környező települések, mind a helyi Önkormányzat megállapodtak.

A hulladékok kezelésének racionalizálását elősegítő intézkedések meghatározása külön ágazatok szerinti hulladéktípusok alapján

A hulladékkeletkezés csökkentésének eléréséhez szükséges beavatkozások lehetőségei, feladatai

20. táblázat

A hulladékkeletkezés csökkentését szolgáló intézkedések

A hulladékhasznosítás célkitűzésének elérését szolgáló intézkedések meghatározása

21. táblázat

A hulladékhasznosítás célkitűzésének elérését szolgáló intézkedések

A környezetvédelmileg megfelelő és gazdaságilag megvalósítható, a hulladékártalmatlanítási célkitűzéseket biztosító szükséges fejlesztések meghatározása

22. táblázat

A környezetvédelmileg megfelelő és gazdaságilag megvalósítható,

hulladékártalmatlanítási célkitűzéseket biztosító szükséges fejlesztések

A környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai

Fel kell mérni az illegális, vadlerakó helyeket is, és azok rekultiválásáról, illetve tájba illesztéséről gondoskodni szükséges. Az illegális (vadlerakások) felszámolását 2005. végéig el kell végezni. Amennyiben bizonyos helyeken újra képződik, lehetőség szerint fel kell kutatni a felhalmozódás eredetét, felelősét, ellene eljárást indítani, majd a felszámolást azonnal végrehajta(t)ni.

Az illegális, vagy műszakilag nem megfelelő szennyvíz leürítő helyek, és dögtemetők környezetvédelmi felülvizsgálatát szintén el kell végezni, a bezárásról gondoskodni szükséges.

A műszakilag nem megfelelően kialakított települési hulladéklerakók bezárásáról legkésőbb 2009-ig kell gondoskodni.

A műszakilag nem megfelelő hulladéklerakókon – a környezetvédelmi felülvizsgálat eredményeit figyelembe véve – a tervidőszak végéig az alábbi intézkedéseket kell megtenni:

< >Hulladéklerakó szigetelése, a csapadékvíz bejutásának megakadályozására,Gázkezelési, ellenőrzési rendszer kialakítása,A működésből származó zavaró hatások mérséklése,Üzemeltetési terv készítése,Kiegészítő műszaki létesítmények elhelyezése,Őrzés-védelem megoldása,Hulladék beszállítási-átvételi szabályok rögzítése,Ellenőrzési, mérési és megfigyelési rendszer kialakítása.Rekultivációs tervezés,Tájba illesztés tervezése,Rekultivációt megelőző környezeti állapotfelmérés, felülvizsgálat,Környezetvédelmi felülvizsgálati elvégzése,Rekultiváció, tájba illesztés megvalósítása,Monitoring hálózati kiépítése,Utógondozás.

Cél

Cselekvési program

Idő-zítés

Érintettek

köre

Felelős

Felhalmozott hulladékok, illegális lerakók, dögkutak felkutatása

Felhalmozott hulladékok, illegális lerakók, dögkutak felkutatása a területen, folyamatos „őrjárat”, tájékoztatás

2004-2008.

Önkormányzat,

Civil szervezetek,

Lakosság, vállalkozások,

Környezetvédelmi Felügyelőség

Önkor-mányzat

Felhalmozott hulladékok, illegális lerakók, dögkutak felszámolása, rekultiválása

Felkutatott felhalmozott hulladékok, illegális lerakók, dögkutak felszámolásáról, rekultivációjáról tanulmány készítése, kivitelezés

(később keletkező illegális lerakások felszámolása azonnal szükséges)

2005.

Önkormányzat,

Civil szervezetek,

Lakosság, vállalkozások,

Környezetvédelmi Felügyelőség

Önkor-mányzat

23. táblázat

A környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő,

lerakótelepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai

A tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje és határideje

24. táblázat

A fejlesztések, beruházások ütemezése, megkezdésének prioritási rendje és határideje

Természetesen azon fejlesztések, amelyek nem ezen településen valósulnak meg – bár a település érintett, hiszen kibocsátott hulladékát a beruházásra kerülő létesítmények fogadják majd –, jelen hulladéktervben „tájékoztató jellegűek”, és tervezésükről, kivitelezésükről az alábbi pontokban bemutatásra kerülő tervezett Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Program gondoskodik.

A megvalósításhoz szükséges eszközök, megfelelő előkezelő, ártalmatlanító és hasznosító eljárások, berendezések és létesítmények meghatározása

Hatékony és racionális hulladékgyűjtési szállítási rendszerek kialakítási terve

A hatékony és racionális hulladékgyűjtés szállítási rendszerének kialakítása a szolgáltató elemi érdeke. A települések bejárását úgy alakítja ki, hogy minél kisebb szállítási teljesítményt produkáljon, azaz minél rövidebb útvonalon járja be az ingatlanokat és a településeket. Ehhez korszerű útvonaltervezésre van szükség.

A kiemelten kezelendő hulladékok gyűjtése esetében a speciális jármű egy napon az egy körzetbe eső településeket igyekszik az optimális útvonalon bejárni, előre rögzített és meghirdetett időpontban (időintervallumban) és helyen átvenni a hulladékot.

Hasznosító rendszerek terve és összehangolása a területfejlesztési és a területrendezési tervekkel, valamint a településrendezési tervekkel és szabályzatokkal

A térségben létesítésre kerülő hasznosító telepek a területfejlesztési tervekkel, településrendezési tervekkel és építési szabályzatokkal összhangban vannak.

Ártalmatlanító telepek (technológiai, kapacitási és földrajzi telepítési) terve és összehangolása a területfejlesztési (regionális, megyei, kistérségi) tervekkel

A Megyei területfejlesztési koncepció célul tűzte ki:

< >a megyei növekvő hulladékmennyiség európai szintű kezelését, szelektív hulladékgyűjtést, kezelést és hulladék újrahasznosítást;a környezet potenciálisan veszélyeztető hulladéklerakók megszüntetését, bezárását, megfelelő műszaki védelemmel rendelkező térségi hulladéklerakó létesítését;hulladékkezelő és feldolgozó háttéripar megteremtését.Meglévő és környezetvédelmi működési engedéllyel rendelkező hulladéklerakók továbbüzemeltetése az engedélyekben rögzített időpontokig vagy a rendelkezésre álló lerakó térfogat megteléséig és a környezetvédelmi felülvizsgálatok intézkedési terveiben rögzített beruházások elvégzése;Meglévő és környezetvédelmi működési engedélyezési eljárás alatt álló hulladéklerakók továbbüzemeltetése az engedélyekben rögzített időpontokig vagy a rendelkezésre álló lerakó térfogat megteléséig és a környezetvédelmi felülvizsgálatok intézkedési terveiben rögzített beruházások elvégzése;Átrakó állomás létesítése: Csököly, Dombóvár, Harkány és SzabadszállásHulladék-válogató üzem létesítése: Kaposvár, PaksKomposztáló telep létesítése: Csököly, Dombóvár, Harkány, Hőgyész, Kaposvár, Paks és SzabadszállásInert hulladék kezelő létesítése: Kaposvár, PaksRegionális hulladéklerakó létesítése: Kaposvár, PaksA térségben településenként keletkezett települési szilárdhulladékok teljes körű és szelektív szervezett gyűjtési rendszerének kialakítása, az ehhez szükséges felvilágosító munka és PR tevékenység elvégzése, a kiszolgáló gyűjtő, szállító és kezelő rendszer kiépítése hulladékudvarok, gyűjtőszigetek kialakításával, átrakó állomások létesítésével, a szükséges eszközpark, (gyűjtőedényzet, szállítójárművek) megteremtésével.Hét (7 db) meglévő szigeteletlen hulladéklerakó bezárása, meglévő hulladéklerakók rekultivációja a hulladéklerakók bezárása és utógondozása.A hulladékgazdálkodási tervben foglaltak megvalósításához becsült költségek a tervezési időszakra vonatkozólag

A hulladékkeletkezés csökkentésének eléréséhez szükséges beavatkozások tervezett költségei

* A KVG Rt. szolgáltatási területén várható fejlesztések alapján a településre vonatkozó lélekszámarányos becsült adat

25. táblázat

A hulladékkeletkezés csökkentését szolgáló intézkedések tervezett költségei (2004-2008.)

A hulladékhasznosítás célkitűzésének elérését szolgáló intézkedések tervezett költségei

* A KVG Rt. szolgáltatási területén várható fejlesztések alapján a településre vonatkozó lélekszámarányos becsült adat

26. táblázat

A hulladékhasznosítás célkitűzésének elérését szolgáló intézkedések tervezett költségei (2004-2008.)

A környezetvédelmileg megfelelő és gazdaságilag megvalósítható, a hulladékártalmatlanítási célkitűzéseket biztosító szükséges fejlesztések tervezett költségei

* A KVG Rt. szolgáltatási területén várható fejlesztések alapján a településre vonatkozó lélekszámarányos becsült adat

27. táblázat

A környezetvédelmileg megfelelő és gazdaságilag megvalósítható,

hulladékártalmatlanítási célkitűzéseket biztosító szükséges fejlesztések tervezett költségei (2004-2008.)

A környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának tervezett költségei

* A KVG Rt. szolgáltatási területén várható fejlesztések alapján a településre vonatkozó lélekszámarányos becsült adat

28. táblázat

A környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő,

lerakótelepek rekultiválásának, felszámolásának tervezett költségei (2004-2008.)

A hulladékgazdálkodási tervben foglaltak megvalósításához becsült költségek fedezésére tervezett források

*          A készülő Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Programhoz társult településekkel közösen megpályázandó forrás jelen településre vonatkozó lélekszámarányos értéke

29. táblázat

Forrástérkép (2004-2008.)