Kaposújlak község képviselő testületének 4/2006 (IV.3..) önkormányzati rendelete
Kaposújlak Község Önkormányzata
Hatályos: 2006. 04. 03- 2014. 02. 16
Kaposújlak község képviselő testületének 4/2006 (IV.3..) önkormányzati rendelete
Kaposújlak Község Önkormányzata
2006.04.03.
4/2006. (IV.3.) rendelete
az egyes helyi szociális ellátási formák szabályozásáról szóló 8/2004. (IV. 30.) rendelet módosításáról
Kaposújlak Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló többször módosított
1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt) 37/D. § (5) bekezdésében, 43/B § (3) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében 62. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az egyes helyi szociális ellátási formák szabályozásáról szóló 5/2004. (IV.15.) rendeletnek (továbbiakban: R) módosítására az alábbi rendeletet alkotja:
1. § (1) A R. 10. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A rendszeres szociális segély jogosulti körnek meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára és a hajléktalan személyek részére történő rendszeres szociális segély megállapítására az önkormányzat az Szt. rendelkezéseit alkalmazza. (2) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként a Szociális Alapszolgáltatási Központtal köteles együttműködni.”
( 2) A R. 11. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„Az aktív korú rendszeres szociális segélyezettek foglakoztatása, továbbá együttműködés eljárási szabályai
(1) Az önkormányzat az aktív korú, nem foglalkoztatott személyek munkaerőpiaci helyzetének javítása érdekében foglalkoztatást szervez, melynek keretében különösen a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult személyek foglalkoztatását kell biztosítani. A foglalkoztatási kötelezettség közmunka, közhasznú munka vagy közcélú munka biztosításával teljesíthető.
(2) Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás időtartama legalább 30 munkanap, kivéve, ha az aktív korú nem foglalkoztatott személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják.
(3) A közfeladat keretében végezhető közcélú munkák köre különösen:
a ) környezetvédelmi, kommunális munka
b) az önkormányzat hivatalánál és intézményeinél végezhető szakipari tevékenység
(4) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy foglalkoztatásának megszervezését az önkormányzat látja el.
(5) A kérelmező, illetve a segélyben részesülő a számára felajánlott megfelelő munkát legkésőbb három munkanapon belül köteles megkezdeni.
(6) Akadályoztatása esetén a nem neki felróható akadályról, egészségügyi okokra hivatkozva, hét munkanapon belül az orvos által kiállított igazolást benyújtja a Körjegyzőségen.
(7) Egyéb előre nem látható okok miatti akadályoztatás igazolása a segélyben részesülő személy nyilatkozatával történik, melynek valóságtartalmát a körjegyző vizsgálhatja.
(8) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő naptól számított öt munkanapon belül köteles a munkaügyi központtal a kapcsolatot felvenni.
(9) Az együttműködési kötelezettség előírásáról, valamint az együttműködési kötelezettség megszegésének és súlyos megszegésének következményeiről a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban rendelkezni kell. Meg kell nevezni az együttműködésre kijelölt intézményt, az első jelentkezési határidőt és a jelentkezés elmulasztásának következményeit.
(10) A nem foglalkoztatott személy az együttműködési kötelezettség keretében köteles teljesíteni a beilleszkedést segítő programban foglaltakat.
(11) A nem foglalkoztatott személy beilleszkedését segítő program a következőkre terjed ki:
a.) Szociális Alapszolgáltatási Központtal való kapcsolattartásra
b.) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére,
c.) a felajánlott és számára – az Szt. szerinti – megfelelő munkalehetőség elfogadására d.) a munkaügyi központnál álláskeresőként történő nyilvántartásba vételre és az elhelyezkedés érdekében a munkaügyi központtal való együttműködésre.
(12) A Szociális Alapszolgáltatási Központ a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködés keretében:
a.) figyelemmel kíséri a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozatban megjelölt határidő betartását és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a nem foglalkoztatott személy a jogerős határozat alapján – az szervnél történő megjelenésekor – nyilvántartásba veszi,
b.)
tájékoztatja a nem foglalkoztatott személyt az Szt. 37/D § (3) bekezdés
e szerinti beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a beilleszkedést segítő programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,c.) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a nem foglalkoztatott személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést elősegítő programot és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,
d.) folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel és legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,
e.) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a nem foglalkoztatott személy bevonásával – módosítja a programot.
(13) A Szociális Alapszolgáltatási Központ köteles:
a.) jelezni a körjegyzőnek, ha a nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,
b.) e rendelet 12§ e) pontja szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatni a körjegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról.”
( 3) A R. 13. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„Az együttműködési kötelezettség megszegése és súlyos megszegése
(1) Együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha az érintett személy:
a) az 11. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott tevékenység ellátását nem vállalja, vagy nem teljesíti, illetve a felajánlásra nem jelenik meg,
b) a kirendeltség által felajánlott megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, illetve a felajánlásra nem jelenik meg,
c) az együttműködési felhívásra, valamint a munkavégzésre meg nem jelent személy az akadályoztatásáról, a távolmaradásának okáról szóló igazolást a felhívás kézhezvételétől, illetve a munkakezdésre megjelölt naptól számított 3 napon belül nem mutatja be.
d) a segélyezett az együttműködésre kijelölt kirendeltséggel az első jelentkezésként megjelölt időpontig nem veszi fel a kapcsolatot
e) a támogatásra való jogosultság vizsgálatakor, valamint a jogosultság évenkénti felülvizsgálatakor megállapításra kerül, hogy a kérelmező az együttműködési kötelezettségnek nem tesz eleget
f) a segélyben részesülő a foglalkoztatása esetén az alkalmi munkavállalói könyvet a tárgyhónapot követő hónap első munkanapján nem mutatja be.
(2) Együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének minősül, ha az érintett személy:
a) az önkormányzat vagy a munkaügyi kirendeltség által felajánlott megfelelő munkalehetőséget elfogadja, de a nyilatkozatban meghatározott időpontban és helyen a munkavégzést nem kezdi meg, vagy a munkáltató a foglalkoztatást rendkívüli felmondással megszünteti,
b) a munkaviszonya a személyében rejlő ok miatt, önhibájából szűnik meg,
c.) a képzést önhibából nem fejezi be.”
( 4) A R. 13. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„Az együttműködési kötelezettség megszegésének és súlyos megszegésének következményei
(1) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét megszegi, akkor a segély összegét 6 hónapig 75 %-os mértékben kell folyósítani.
(2) Az együttműködési kötelezettség súlyos vagy két éven belül történő ismételt megszegése esetén a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni.”
A R. 18. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„Helyi lakásfenntartási támogatás
(1) Az önkormányzat az arra szociálisan rászorult személyeknek helyi lakásfenntartási támogatást nyújt önálló ellátásként.
(2) A helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 200%-át nem haladja meg feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás összjövedelmének 30%-át eléri, vagy meghaladja.
(3) A (2) bekezdés szerinti elismert havi költséget az Szt-ben meghatározott módon kell kiszámítani az alábbiak figyelembe vételével: a) az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség:
aa.) albérletben élők, továbbá a 65 év feletti egyedül élő nyugellátásban részesülők esetében 800,-Ft,
ab.) egyéb esetben az Szt-ben meghatározott összeg, b) az elismert lakásnagyság, a normatív támogatás esetében elismert lakásnagysággal azonos.
(4) A helyi lakásfenntartási támogatás elismert egy hónapra jutó összege a lakásfenntartás havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata. A TM kiszámítására az Szt. 38. § (7) bekezdésében meghatározottak az irányadók.
(5) Az önállóan megállapított havi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege nem lehet kevesebb 2.500,-Ft-nál. A támogatás összegét 100,-Ft-ra kerekítve kell meghatározni.
(6) Azon személy esetében, akinek előre fizetős gáz –vagy áramfogyasztást mérő készüléke van lakásfenntartási támogatást vagy annak egy részét természetben, a készülék működését lehetővé tévő formában kell nyújtani.”
3. § (1) A R. 25. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) A jogosultság szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, egyedül élő esetén annak 150%-a.”
(2) A R. 25. §-a a (4)-(5) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre.
(5) A Szociális Alapszolgáltatási Központ az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését havi rendszerességgel ellenőrzi. Az ellenőrzés során együttműködik a házi orvossal is, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól. Amennyiben az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ezt a körjegyzőnek jelzi.”
4. § A R. 41. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A körjegyző annak a személynek is állapíthat meg közgyógyellátást, akinél az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén 200%-át nem haladja meg, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át nem haladja meg.”
5. § A R. 42. §-a a (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Szociális étkeztetésre jogosult, akinél az egy főre számított családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át, egyedül élő esetén 150%-át nem haladja meg. Továbbá étkezésben részesíti azt az igénylőt, illetve az által eltartotta is, aki kora egészségi állapota miatt nem képes az étkeztetéséről más módon gondoskodni.”
6. § (1) A rendelet – (2) bekezdésében foglaltak kivételével – a kihirdetés napján lép hatályba. A rendelet hatálybalépéssel egyidejűleg az egyes helyi szociális ellátási formák szabályozásáról szóló 5/2005.(VI.15.) rendelettel módosított 5/2004.(IV.15.) rendelet 1. § (6) bekezdése, 8. §-a, a kihirdetés napján, a 12. §-a, 14. §-a, 19. §-a, 20. §-a, 21. §-a, 22. §-a, 23. §-a, 24. §-a 2006. július 1. napján, a 16. §-a, 17. §-a, , 41. § (3)-(5) bekezdése 2007. január 1. napján hatályát veszti.
(2) A rendelet 1. §-a, 4. §-a 2006. július 1. napján lép hatályba.
(3) A rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.
Kaposújlak, 2006. március 30.
Dr. Kimmel József Rózsás Gyula
Kihirdetve: 2006. április 3.
Dr. Kimmel József
körjegyző