1. § (1) A rendelet hatálya Kaposújlak község közigazgatási területére terjed ki.

(2) Az OTÉK előírásait az e rendeletben, valamint az ennek mellékletét képező szabályozási tervekben (2.2. Külterület szabályozási terv (1. sz. melléklet) és 2.3. Belterület szabályozási terv (2. sz. melléklet)) foglaltakkal együtt kell alkalmazni.

(3) A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei:

• a) a külterületi és a belterületi határvonal
• b) a szabályozási vonalak
• c) az övezeti és építési övezeti határok, jelek
• d) az övezeti és építési övezeti előírások
• e) a beépíthető sáv határa
• f) a védetté nyilvánított természeti és művi értékek
• g) a sajátos jogintézmények
• h) az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei
• i) a beültetési kötelezettség.

(4) A kötelező erejű szabályozási elemek csak a rendezési terv módosításával, a jogszabályokban előírt egyeztetések lefolytatásával változtathatók, képviselőtestületi jóváhagyással. Az egyéb, irányadó elemek változtatása – a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával – hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.

(5) A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a történeti fejlődés során kialakult településstruktúrát, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek nem alakítható ki. A már beépült telek megosztása nem engedélyezhető, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek beépítettsége az adott területen érvényes szabályozási előírások által megengedett mértéket meghaladja.

(6) Az épületeket és építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezeti-, a táji-, a természeti- és az építészeti értékvédelmi követelményeknek, valamint az illeszkedés szabályainak. A beépítésre szánt területen csarnok-jellegű épület építése a településkép és a tájkarakter védelme érdekben – látványtervvel igazoltan – tájba illesztve, illetve növényzettel takartan végezhető.

(7) A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezés során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.

(8) A beépítésre szánt területen különálló terepszint alatti építmény (pince) csak a lakóterületen létesíthető, a többi területfelhasználási egység területén terepszint alatti építmény csak épület alatt helyezhető el oly módon, hogy nem korlátozhatja a szomszédos ingatlanok beépítését. A terepszint alatti építmény legfeljebb egy szint mély (-3,5 m járószint) lehet.

2. § (1) ¹ A település igazgatási területének

• a) beépítésre szánt területei:

3. § (1) A falusias lakóterületekre (Lf) vonatkozóan az OTÉK 14. § előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

• a) az építménymagasság az OTÉK 14. § (1) bekezdése szerinti helyett a szabályozási terven jelölt és e rendelet 3. § (2) bekezdésében szereplő érték lehet
• b) az OTÉK 14. § (2) bekezdésében felsorolt építmények közül nem helyezhető el üzemanyagtöltő állomás.

(2) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

4. § (1) A kertvárosias lakóterületekre (Lke) vonatkozóan az OTÉK 13. § előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

• a) az építménymagasság az OTÉK 13. § (1) bekezdése szerinti helyett a szabályozási terven jelölt és e rendelet 4. § (2) bekezdésében szereplő érték lehet
• b) az OTÉK 13. § (2) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el.

(2) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

5. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területre (Gksz) vonatkozóan az OTÉK 19. § előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el az OTÉK 19. § (3) bekezdés szerinti létesítmények.

(2) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási tervek is tartalmazzák az alábbiak szerint:

6. § (1) A település területén különleges területek a temető és a kegyeleti park (Kü-T) területe, a sportpálya (Kü-S) területe, az idegenforgalmi fogadóhelyek (Kü-I1), (Kü-I2), (Kü-I3) területei, a repülőtér (Kü-R) területe, a honvédelmi (Kü-H) terület, a mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (Kü-M) és a szennyvíztisztító telep (Kü-Sz) területe.

(2) A Kü-T építési övezeti jelű temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeléséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek helyezhetők el.

(3) A Kü-S építési övezeti jelű sportpálya területén sportolásra szolgáló és a sporttal kapcsolatos építmények, valamint azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(4) A Kü-I1 építési övezeti jelű idegenforgalmi-fogadóhely – Somssich kastély és környéke – területén kereskedelmi szállásférőhelyek, sport és szabadidős létesítmények, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató és egyéb közösségi szórakoztató-kulturális épületek, valamint azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el. Az ingatlanon meglévő lakóépületek felújíthatók, korszerűsíthetők, de nem bővíthetők, illetve új lakóépületek nem építhetők.

7. § (1) A beépítésre nem szánt területeken a HÉSZ övezeti előírásaiban meghatározottnál kisebb telket – a közlekedési, közmű-elhelyezési és hírközlési terület, valamint közhasználatú zöldterület, véderdő, illetve a közlekedési közmű-elhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület kivételével – kialakítani nem szabad.

(2) A beépítésre nem szánt területeken lévő olyan ingatlanokon, melyeken e rendelet előírásai alapján építeni nem lehet, de a tulajdoni lap szerint meglévő lakó- és gazdasági épületek vannak, az épületek adottságként kezelendők; felújíthatók, korszerűsíthetők, a lakóépületek bővítése – ahol ezzel a lehetőséggel még nem éltek – legfeljebb nettó 25 m²-rel, egy alkalommal lehetséges.

8. § (1) A közlekedési és közműterületekre (Köu) vonatkozóan az OTÉK 26. § előírásait kell alkalmazni.

(2) A belterületi közlekedési- és közmű területen – a védőtávolságokra is figyelemmel – a közmű és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat – lehetőleg felszín alatt – elhelyezhető legyen.

(3) A közlekedési területen belüli bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység csak az illetékes közlekedési hatóság és a közlekedési létesítmény kezelőjének hozzájárulásával és előírásai szerint történhet.

(4) Az országos utak külterületi szakasza menti védőtávolságon belül bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység csak a közlekedési létesítmény kezelőjének hozzájárulásával és előírásai szerint történhet. A 61. sz. főút és a 610. sz. főút külterületi szakaszán a védőtávolság az úttengelytől mért 100-100m, a 66142 j. bekötőút mentén a védőtávolság az úttengelytől mért 50-50 m.

(5) A terület közútjainak tervezési osztályba sorolása:

9. § (1) A zöldterületre (Z) vonatkozóan az OTÉK 27. § előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy nem helyezhetők el a 27. § (4) bekezdés b) és c) pontja szerinti épületek.

(2) A zöldterületek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.

(3) A zöldterületen közlekedési-, közmű és hírközlési hálózatok, létesítmények és berendezések – gyalogos és kerékpárutak, illetve közvilágítás kivételével – valamint hirdetőtáblák nem helyezhetők el.

(4) A területen a zölddel való fedettség minimum 70% kell legyen, melyet többszintesen (gyep, cserje, fa) kell kialakítani, úgy, hogy a fával való fedettség minimum 40% legyen. A parképítést tájépítész szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján kell elvégezni.

10. § (1) Az erdőterületekre (Ev, Eg, Et) vonatkozóan az OTÉK 28. § előírásait, e rendelet 7. § előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni.

(2) A meglevő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, kivéve a termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság engedélye alapján történhet a más művelési ágra való átminősítés.

(3) Az erdő művelési ág létrejöttéig a területen csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható.

(4) A vízjárta terület övezete által érintett erdőterületen épület nem helyezhető el; egyebekben a vonatkozó jogszabályok^2,3 előírásait is alkalmazni kell.

(5) A település közigazgatási területén az erdőterületek az alábbi övezetekre tagozódnak:

11. § (1) A mezőgazdasági területekre az OTÉK vonatkozó előírásait, e rendelet 7. § előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az OTÉK 29. § (3) és (4) bekezdés előírásai helyett jelen rendelet előírásait kell alkalmazni.

(2) A település közigazgatási területén a mezőgazdasági területek az alábbi övezetekre tagozódnak:

12. § (1) Az általános mezőgazdasági területen (Má):

• a) 0,5 ha-nál kisebb és 50 m-nél keskenyebb telket – a 7. § (1) bekezdésben leírtak kivételével – kialakítani nem szabad.
• b) szántó művelési ágú területen 1 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető. 1 ha és azt meghaladó telekméret esetén tanya és farmgazdaság is kialakítható, ahol a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető. A beépített alapterület a telek 3 %-át illetve az 1000 m²-t nem haladhatja meg
• c) gyep művelési ágú területen 0,8 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető. 0,8 ha és azt meghaladó telekméret esetén tanya és farmgazdaság is kialakítható, ahol hagyományos, almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető. A beépített alapterület a telek 3 %-át illetve az 1000 m²-t nem haladhatja meg
• d) szőlő és gyümölcs művelési ágú területen 0,6 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető. 0,6 ha és azt meghaladó telekméret esetén tanya és farmgazdaság is kialakítható, ahol a szőlő és gyümölcstermelést és feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető. A beépített alapterület a telek 1,5 %-át illetve az 500 m²-t nem haladhatja meg.

(2) Az általános mezőgazdasági területen a lakásfunkció a megengedett beépítettség 50%-át nem haladhatja meg. A létesíthető lakóépületek építménymagassága legfeljebb 4,5 m, az üzemi illetve gazdasági épület és építmény építménymagassága az alkalmazott üzemtechnológia függvényében nagyobb is lehet, de 7,5m-nél magasabb építmények elhelyezése csak a tájba illesztett módon, látványtervvel igazoltan történhet.

(3) Az általános mezőgazdasági területen

• a) a tájba illeszkedő, hagyományos tömegű a helyi építészeti hagyományokhoz igazodó, természetes anyaghasználatú és színvilágú épületeket lehet elhelyezni szabadon álló beépítési móddal
• b) a csarnokszerkezetű épületeken semleges vagy természetes föld színeket kell alkalmazni.

(4) Állattartó épületet a felszíni vízfolyásoktól és tavaktól legkevesebb 100 m távolságra lehet elhelyezni.

(5) Az Má-1 övezeti jelű – természetvédelmi övezet által érintett – általános mezőgazdasági területen az (1)-(4) bekezdésben leírtakon túl az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:

• a) birtokközpont nem alakítható ki.
• b) új építmény kizárólag a természetvédelmi célokkal összhangban, vagy azok érdekében, a természeti értékek veszélyeztetése, károsítása nélkül helyezhető el.
• c) a közmű- és hírközlési vezetékeket és járulékos építményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldásokkal – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni.
• d) a közlekedési infrastruktúra-hálózatok a természetes élőhelyek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldásokkal létesíthetők.
• e) reklámcélú hirdető építmény nem helyezhető el.
• f) a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak megtartandók, művelési ág váltása csak intenzívebb művelésűből a természetszerű irányába történhet.
• g) a művelési ág váltás, illetve más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet és tájhasználat illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű-, hírközlési- és közlekedési hálózatok és létesítmények építése érdekében történhet
• h) a vízfolyások medervonalát és a mellette levő kísérő természetes növényzetet meg kell őrizni
• i) a vízjárta terület övezete által érintett területen épület nem helyezhető el; egyebekben a vonatkozó jogszabályok^2,3előírásait is alkalmazni kell.

13. § (1) A kertes mezőgazdasági területeken (Mk) e rendelet 11. § előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni.

(2) Az Mk-s övezeti jelű kertes mezőgazdasági területen (szőlőhegy) 1200 m²-nél kisebb és 12m-nél keskenyebb, az Mk-b övezeti jelű területen (belterületi kert) 720 m²-nél kisebb és 8 méternél keskenyebb telket – a 7. § (1) bekezdésben leírtak kivételével – kialakítani nem szabad.

(3) Az Mk-s övezeti jelű kertes mezőgazdasági területen (szőlőhegy) az (1) és (2) bekezdésben leírtakon túl az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:

• a) 1200 m²-nél kisebb telken épület nem helyezhető el
• b) 1200m² és az annál nagyobb telken a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági épület (présház és pince) építhető. A beépített alapterület a telek 3%-át, illetve a 60m² -t nem haladhatja meg
• c) lakóépület nem létesíthető.
• d) a tájba illeszkedő, hagyományos tömegű, anyaghasználatú és színezésű épületek helyezhetők el szabadonálló beépítési móddal. Az épületek építménymagassága legfeljebb 3,5 m lehet; a legnagyobb homlokzatmagasság nem haladhatja meg az 5m-t
• e) a tető hajlásszöge 35-45º közötti, az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, nád és zsupszalma lehet.
• f) a közmű- és hírközlési vezetékeket és járulékos építményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldásokkal – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni.
• g) a művelési ág váltása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében lehetséges.
• h) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait kiemelten kell érvényesíteni.
• i) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével történhet.
• j) reklámcélú hirdető építmény nem helyezhető el.

(4) Az Mk-b övezeti jelű kertes mezőgazdasági területen (belterületi kert) az (1) és (2) bekezdésben leírtakon túl az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:

14. § (1) Az igazgatási területen levő vízgazdálkodási területekre (V) vonatkozóan az OTÉK 30. §, valamint a vonatkozó jogszabályok^2,3 előírásait kell alkalmazni.

(2) Külterületen a természetes és természetközeli állapotú vízfolyás, vizes élőhelyek partvonalától számított 50-50 m-en belül, tavak partjától 100 m-en belül új építmény vízgazdálkodási, halászati és horgászati hasznosítást szolgáló létesítmények kivételével nem helyezhető el.

(3) A vízfolyások jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében

• a) az állami tulajdonú vízfolyások és tavak esetében 6-6 m,
• b) a nem állami tulajdonú vízfolyások és tavak esetében 3-3 m

szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.

(4) A természetes vízfolyások természetközeli állapotát meg kell őrizni, a vízépítési munkáknál a természetkímélő megoldásokat kell alkalmazni. Mederfeltöltés nem alkalmazható, szükséges esetben a meder burkolását természetközeli módon kell megoldani.

15. § A természetközeli területekre – vizes élőhely (nádas, mocsár) (Tk) – vonatkozóan az OTÉK 30/A § előírásait kell alkalmazni.

16. § (1) A különleges beépítésre nem szánt egyéb területekre – sport és szabadidős rekreációs (Kk-S) terület és horgásztavas turisztikai központ (Kk-Ho) terület – vonatkozóan az OTÉK 30/B. § előírásait kell alkalmazni.

(2) A sport és szabadidős rekreációs területen (Kk-S) szabadtéri sport és szabadidős létesítmények, a látogatók számára szolgáló szociális és vendéglátó épület, valamint azok kiszolgáló létesítményei létesíthetők szabadonálló beépítési móddal, maximum 3 m építménymagassággal, maximum 2 % beépítettséggel. (A beépítettség számításakor a tervezett tó területét is figyelembe lehet venni.)

(3) A Györkevölgyi horgásztavas turisztikai központ (Kk-Ho) területén vendégház, kemping, egyenként maximum 15 m² alapterületű horgásztanyák, viziállások, sport és kulturális létesítmények, állatsimogató, valamint azok kiszolgáló létesítményei létesíthetők szabadonálló beépítési móddal, maximum 4,5 m építménymagassággal, maximum 2 %-os beépítettséggel. (A beépítettség számításakor a horgásztó területét is figyelembe lehet venni.)

(4) A különleges beépítésre nem szánt egyéb területeken

17. § (1) Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési- és közműterületek, és a zöldterületek (közterületek), valamint – a hatályos jogszabályok^5,6 keretein belül – a turisztikai rendeltetésű erdőterületek a közhasználatra szolgáló területek.

(2) A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja. A rendeltetéstől eltérő használathoz a terület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

(3) A közterületen elhelyezhető:

18. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia-ellátás, földgázellátás), valamint az elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. (Ettől eltérő esetben – ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja – a közművek és biztonsági övezetük helyigényét a Földhivatalnál szolgalmi, vezeték jog bejegyzésével kell fenntartani, az arra vonatkozó előírások betartásával.)

(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.

(3) Új út építésénél a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről gondoskodni kell.

(4) Út rekonstrukciónál a meglévő közművek szükséges egyidejű felújítását és a még hiányzó közmű kiépítését meg kell oldani.

(5) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.

(6) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében, az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani, továbbá a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali, 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.

(7) A településen a közművek nyomvonalát érintő területen tereprendezési és feltárási munkát csak az érintett közmű üzemeltetők hozzájárulásával, szükség esetén felügyeletével szabad végezni.

(8) A településen építés, vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha:

• a) belterületi, és a külterületi beépítésre szánt területen rendelkezésre áll, illetve biztosított a villamosenergia és a vezetékes ivóvíz ellátás, valamint a jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek, továbbá az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett;
• b) beépítésre nem szánt területen az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia ellátás biztosított, valamint a jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek, továbbá az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett.

(9) A településen vizimunka végzéséhez, vizilétesítmények megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez, továbbá azok használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, valamint minden vízhasználathoz – a vonatkozó jogszabály⁷ szerinti – vízjogi engedély szükséges.

19. § (1) Új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál dn 100-asnál kisebb keresztmetszetű vezetéket építeni nem szabad, csak műanyag alapanyagú csővezetéket szabad építeni és a hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítására körvezetékként kell kivitelezni, a biztonságos tüzivíz ellátás érdekében. Az ágazati előírások szerinti távolságban föld feletti tűzcsapokat kell elhelyezni.

(2) A település szennyvízcsatornázását követően kialakításra kerülő új fejlesztési területeken új ivóvízhálózatot csak a szennyvízcsatorna hálózattal egyidejűleg lehet építeni.

(3) Helyi vízbeszerzést szolgáló fúrt kutak hidrogeológiai védőidomán belül az arra vonatkozó ágazati előírásokat⁸ be kell tartani. Amíg a rendeletben rögzített előírások alapján a hidrogeológiai védőidom nem kerül kijelölésre, azt megelőzően a 100 m-nél nagyobb talpmélységű fúrt kutaknál 10 m-es, a 100 m-nél kisebb talpmélységű fúrt kutaknál 100 m-es védőidomot, mint belső védőidomot kell kijelölni, s az arra vonatkozó előírásokat kell figyelembe venni.

(4) Mindenféle házi-kút létesítésére engedélyt kell kérni. (Amennyiben a tervezett kút házi vízszükséglet kielégítése céljából készül és a tervezett vízhasználat nem haladja meg az 500 m³/év mennyiséget, valamint a talajvíz réteget, illetve az első vízadó réteget csapolja meg, akkor az Önkormányzat jegyzője engedélyezi a kút létesítését. Minden egyéb esetben az illetékes vízügyi felügyelőség az engedélyező hatóság.)

(5) Ha a mértékadó külső tűzivíz igény a közhálózatról nem biztosítható, akkor helyi tüzivíz tározó létesítése szükséges. Építési engedélyt kapni csak a megfelelő tüzivíz ellátás biztosítása esetén lehet.

20. § (1) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell építeni.

(2) A szennyvizek közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg sem engedélyezhető.

(3) Nyílt árokra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötés, valamint felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetés szigorúan tilos, előfordulása esetén azt azonnal meg kell szüntetni.

(4) A csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követő az érintett ingatlanoknak egy éven belül csatlakozni kell a közcsatornára. Kivételt tenni csak azoknál a már beépített ingatlanoknál lehet, amelyeken a szennyvizek gyűjtése-tárolása a közcsatorna hálózat kivitelezését megelőzően, vízzárósági próbával igazoltan vízzáróan kivitelezett műtárgyba történik és a szennyvizek elszállíttatása számlával folyamatosan igazolható.

(5) A beépítésre szánt területen – a kastély környéki különleges területek kivételével – új beépítést, építési engedély köteles beruházást megvalósítani csak akkor lehet, ha a telkeken létesítendő építményekből a szennyvíz veszélymentesen, a környezet károsítása nélkül kivezethetők. A közcsatorna hálózat kivitelezését megelőzően víz-zárósági próbával igazoltan vízzáró műtárgyba kell a szennyvizeket összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállíttatni.

(6) A beépítésre nem szánt területen, valamint a kastély környéki különleges területeken elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha:

21. § (1) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, stb.) egyéb célra hasznosítani, a medret érintő bármilyen korrekciót csinálni, új vízfelületet létesíteni csak vízjogi létesítési engedély alapján, az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság engedélyével szabad.

(2) Az állami karbantartású vízfolyások, vízfelületek (tavak, tározók) mentén min 6-6, egyéb patakok, vízfolyások, árkok, csatornák, tavak, tározók part éleitől min 3-3 m-es sávot a karbantartás számára szabadon kell hagyni.

(3) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű (akár zárt, akár nyílt) árkos vízelvezetést kell kiépíteni. Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.

(4) A csapadékvíz (akár nyílt árokrendszerrel, akár zárt csapadékcsatornával összegyűjtve) élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

(5) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás, telekosztás esetén. A beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(6) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel és vízzáró burkolattal kell kivitelezni. Ezekről a parkoló felületekről és a szénhidrogén-szennyezésnek kitett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a közcsatornába (akár nyílt, akár zárt a vízelvezető rendszer). Szilárd burkolat nélkül, vagy gyephézagos burkolattal ilyen méretű parkoló létesítése tilos.

(7) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.

(8) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsibehajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják. Az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az víz-visszaduzzasztást ne okozzon, a vízszállítás akadálymentes legyen. Egy telekre csak és kizárólag egy áteresz létesíthető (gépkocsi és gyalogos beközlekedést is figyelembe véve). Az áteresz szélessége telkenként nem lehet 3,5 m-nél nagyobb. A nyílt árok feneke és min 50 cm magasságig az oldala – a szint-, a medertartás és a karbantarthatóság érdekében – burkolható.

(9) Nyílt árkos felszíni vízelvezetésű területen nem lehet az árkot telkenként 3,5 m-nél hosszabb szakaszon lefedni, illetve zárt csatornás elvezetéssé alakítani, sem parkolási, sem közlekedés-fejlesztési cél érdekében.

22. § (1) Az árvízi vésztározó területén (a vízjárta területen) vízgazdálkodási célú építményen kívül egyéb építmény nem helyezhető el.

(2) Árvízvédelmet nyújtó védvonal mentett oldalán 10 m-es sávot szabadon kell hagyni, árvízvédelmi, karbantartási célra.

(3) A gáttest csak tájépítészeti terv alapján, a tájba illesztett módon építhető.

(4) A vésztározó területén áthaladó, meglevő és tervezett közműveket felúszás elleni védelemmel kell ellátni.

23. § (1) Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.

(2) Házi gáznyomásszabályozó az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára, zártsorú beépítés esetén falba süllyesztéssel szerelhető.

(3) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

24. § (1) Beépítésre szánt terület új fejlesztési területein, valamint a kastély környéki különleges területeken új közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamosenergia ellátási hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(2) Beépítésre szánt terület már beépített területein – a kastély környéki különleges területek kivételével – ahol a villamosenergia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamosenergia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(3) Beépítésre nem szánt területen egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia- és vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(4) Ingatlanokra új villamosenergia-bekötést már csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

(5) Az épület utcai homlokzatán technológiai létesítmény (pl. klímaberendezés, szellőző, stb) látható módon nem helyezhető el.

25. § (1) Beépítésre szánt terület új fejlesztési területein, valamint a kastély környéki különleges területeken új vezetékes hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(2) Beépítésre szánt terület már beépített területein – a kastély környéki különleges területek kivételével – ahol a meglevő gyenge- és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(3) Új elektronikus hírközlési hálózatokat, beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia-elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(4) A nyilvános távbeszélő állomást a nagyobb közforgalmú épületek közterületi frontján kell elhelyezni.

(5) Vezeték nélküli szolgáltatás antennáinak telepítése tilos az ökológiai hálózat részét képező ökológiai folyosón és az árvízi vésztározó területén.

(6) Beépítésre szánt területen, valamint a kertes mezőgazdasági területen antennát önálló tartószerkezetre telepíteni nem szabad (csak meglevő építményre telepíthető).

(7) Egyéb területeken a környezetbe illesztés feltételeivel a vezeték nélküli szolgáltatás antennái elhelyezhetők.

26. § (1) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények – a szelektív hulladékgyűjtők kivételével – közterületen – a szállítás napja kivételével – nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

(2) Az állati tetemeket feldolgozóhelyre kell szállítani.

(3) A település közigazgatási területén térségi hulladéklerakó-hely nem létesíthető.

27. § (1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy

28. § (1) Az ökológiai folyosó terület övezete által érintett területeket, a helyi jelentőségű természetvédelmi területet, valamint a helyi jelentőségű védett természeti emlékeket a 3. sz. melléklet és a szabályozási tervek tartalmazzák.

(2) Az ökológiai hálózathoz tartozó ökológiai folyosó övezetén belül meglévő növényborítottság és fedettség hosszútávon is biztosítandó, csak honos és őshonos növények telepíthetők, a területeken a vonatkozó jogszabály¹⁶ előírásait kell alkalmazni.

(3) A helyi természeti érték csak balesetveszély elhárítás okából vágható ki – az elsőfokú természetvédelmi hatóság által kiadott fakivágási engedély alapján – ha azt a természeti érték egészségi állapota szükségessé teszi. A kivágást követő egy éven belül a helyi jelentőségű védett természeti érték helyén a természeti emlék azonos fafajjal és fajtával pótlandó.

(4) Táj- és településkép-védelmi okokból

29. § (1) A védelem alatt álló művi értékek a szabályozási terven jelöltek, tételes felsorolásukat a 4. sz. melléklet tartalmazza.

(2) A helyi védelem alá helyezést, illetve megszüntetését bármely természetes személy, vagy jogi személy, jogi személyiséggel rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti. A döntéshez okleveles építészmérnök által készített szakvélemény és értékvizsgálat szükséges.

(3) A helyi védettséget az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(4) A helyi védett művi értéken csak olyan építési munka végezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, utcaképi szerepét, tömegét, nyílásrendjét, homlokzati tagozatait, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét.

(5) A védett épületet hagyományos építészeti tömegében, tetőformájában kell megtartani, érintetlenül hagyva az anyaghasználatot, a nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve a homlokzati tagozatokat.

(6) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát.

(7) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti tetőformája, homlokzati kialakítása, utcaképi megjelenése ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje. A tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

(8) Az épület részértéke az új épületbe visszaépítendő.

(9) A helyi védett épületen hirdetés, reklám nem helyezhető el, csak az épületben működő cég felirata, legfeljebb 0,5 m² méretben.

(10) A helyi védett épületen parabolaantenna, parapet-konvektor, klímaberendezés és közművezeték – közterületről látható módon nem – nem helyezhető el.

(11) A helyi védett művi érték teljes lebontása csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával, a védelem megszüntetése után történhet meg.

(12) A bontásra kerülő művi érték felmérési és foto-dokumentációjának elkészíttetéséről és a levéltárban történő elhelyezéséről gondoskodni kell.

(13) A helyi védett művi érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelessége.

(14) A régészeti lelőhelyeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 4. sz. melléklet tartalmazza.

(15) A régészeti lelőhelyekre vonatkozóan a hatályos jogszabály¹⁷ előírásait be kell tartani.

(16) A földmunkákkal járó fejlesztésekkel, beruházásokkal az örökségvédelmi hatóság által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni kivéve, ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg. A beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A megelőző ásatásra vonatkozóan a beruházónak a területileg illetékes múzeummal kell szerződést kötnie a vonatkozó jogszabály¹⁷ alapján.

(17) Amennyiben a település közigazgatási területén belül bárhol – építés vagy művelés kapcsán – régészeti emlék, illetve lelet kerül elő, kötelesek a vonatkozó jogszabály¹⁷ szerint eljárni. A tevékenységet fel kell függeszteni, és a helyszín vagy lelet őrzése mellett értesíteni a jegyzőt, aki az illetékes múzeum és örökségvédelmi hatóság szakmai bevonásáról köteles gondoskodni. A múzeum 24 órán belül köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról, ha szükséges, haladéktalanul meg kell kezdenie a mentő feltárást.

(18) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén minden, az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz – művelési ág váltáshoz – telekalakításhoz, építkezéshez, földmunkához az illetékes örökségvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges.

30. § (1) Beültetési kötelezettség – telken belüli kötelező védőfásítás – terheli környezetvédelmi, valamint táj- és településképi okokból az ingatlanok egy részét a szabályozási tervek szerinti helyeken.

(2) Az igazgatási területen építési korlátozás áll fenn

• a) az országos közutak külterületi szakasza mentén – a szabályozási terveken jelölt védőterületeken belül – épületek, építmények csak az illetékes üzemeltetők és hatóságok hozzájárulásával, külön jogszabályban előírt feltételek szerint helyezhetők el
• b) a közmű vezetékek és létesítmények – szabályozási terveken jelölt – védőtávolsága a vonatkozó jogszabályok szerint biztosítandó.

31. § (1) E rendelet előírásait a hatályba lépést követően induló ügyekben kell alkalmazni.

(2) E rendelet 2011. november 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Kaposújlak Község Képviselőtestületének 8/2001. (XII. 21.) sz. rendelete a „Kaposújlak helyi építési szabályzatá”-ról.