Kaposújlak Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

5/2004. (IV.15.) önkormányzati rendelete

az egyes helyi szociális ellátási formák szabályozásáról

(Egységes szerkezetben a módosításáról szóló 5/2005. (VI.15.), 4/2006. (IV.3.), 3/2007. (II.20.), 6/2007. (VI.1.), 17/2007. (XII.14.), 2/2008. (II.20.), 10/2008. (XII.15.), 3/2009. (IV.15.), 9/2009. (XII.18.), 8/2011. (IX.23.), 13/2011. (XII.15.), 4/2012. (II.3.), 2/2013. (II.15.),  10/2013. (XII.02.) önkormányzati rendeletekkel.)

Kaposújlak Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.§.(1) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 1.§-ának (2) bekezdésében, 32. §-ának (5) bekezdésében, 38. §-ának (2) bekezdésében, 47. §-ának (1) bekezdésében, 50.§-ának (2) bekezdésében és a 138.§-ában kapott felhatalmazás /továbbiakban: Szt./ alapján az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja:

I. rész

1. FEJEZET

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya kiterjed:

(1) Kaposújlak Önkormányzat közigazgatási területén élő lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, az állandó tartózkodásra jogosító személyigazolvánnyal rendelkező bevándoroltakra, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre.

(2) Az Szt.6.§-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.

(3) A Tv. 7 §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.

(4) a Tv. 32/B §-ának (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka és 41. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ápolási díj tekintetében az Európai Gazdasági Térség állampolgárára és - a Tv-ben meghatározott feltételek mellett- a harmadik államból származó hozzátartozójára.

(5) a személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében az önkormányzat tulajdonában álló és az általa fenntartott szociális intézményre és az általa nyújtott ellátásokra.

(6) [1]

Eljárási rendelkezések

2. §

(1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelmeket, a körjegyzőségi hivatalban –a továbbiakban hivatal - lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni.

(2) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást.

(3)[2] A szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás keretében fenntartott intézmény (Szociális Szolgáltató Központ) útján történik. Az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a Központ Vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét a „A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről” szóló 9/1999. (XI.24.) SZCSM rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be.

(5) A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.

3. §

A jogosultsági feltételek közül

(1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni.

A kérelemnek tartalmaznia kell az Szt. 18. § a-h.) pontjában szereplő adatokat.

(2)[3] A jogosultság megállapításakor

• a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
• a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.

Jövedelem igazolható:

• havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást,
• munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást,
• a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot,
• vállalkozó esetében az illetékes APEH igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról.

 A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

• a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
• a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt.

(3) Ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető. 

(4) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

4. §

(1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, külön kérelem esetén postai vagy számlára történő átutalással történik.

(2) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja.

5. §

A hivatal a rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, a lakásfenntartási támogatás, az ápolási díj, a szociális kölcsön, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítására irányuló kérelem elbírálásához környezettanulmányt készít.

6. §

(1)[4] Az átmeneti segély, temetési segély egészben, vagy részletben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

(2) A készpénzben megállapított átmeneti segélyt a jogosult a hivatal pénztárában veheti át.

(3) [5]

(4)[6]

7. §[7]

A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező külön határozattal kötelezhető, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006. (III.27.) Kormányrendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozik.

8. § [8]

9. §.

(1)[9] A polgármester által hozott határozatok ellen a kézhezvételétől számított 15 napon belül a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni.

(2)[10] A fellebbezést a polgármester az iratok csatolásával a képviselő-testület következő ülése elé terjeszti, kivéve, ha a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 103. §-a alapján a határozatot hozó saját határkörében határozatát módosítja vagy visszavonja.

(3)[11] A képviselő-testület a szociális ellátások igénylése során az elektronikus ügyintézés lehetőség kizárja.

II. FEJEZET

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Rendszeres szociális segély

10. §

(1)[12] A rendszeres szociális segély jogosulti körnek meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára és a hajléktalan személyek részére történő rendszeres szociális segély megállapítására az önkormányzat az Szt. rendelkezéseit alkalmazza.

(2)[13],[14],[15] A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korú nem foglalkoztatott személy, a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként a Szociális Alapszolgáltatási Központtal köteles együttműködni.

(3)[16] A rendszeres szociális segély törvényi feltételeit a helyi önkormányzat az Szt. 37/A. §-37/H. §-aiban foglaltak szerint változatlanul alkalmazza.

11. §[17],[18]

Az aktív korú rendszeres szociális segélyezettek együttműködési eljárási szabályai

(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködésre köteles.

Az együttműködési kötelezettség kiterjed

• az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vételre,
• beilleszkedést segítő programról való írásbeli megállapodás megkötésére,
• a programban foglaltak teljesítésére.

(2) Az együttműködésre kijelölt szerv: Szociális Alapszolgáltatási Központ.

(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy köteles:

- a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vétel céljából megjelenni, az egészségkárosodott jogcímen rendszeres szociális segélyben részesülő személyt kivéve

- együttműködni az együttműködésre kijelölt szervvel a beilleszkedést segítő program elkészítésében,

- a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a megállapodást megkötni,

- a folyamatos kapcsolattartásra az együttműködésre kijelölt szervnél, és a megállapodásban foglalt időközönként - legalább 3 havonta - az együttműködésre kijelölt szervnél megjelenni.

(4) A Szociális Alapszolgáltatási Központ a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködés keretében:

a) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján - a szervnél történő megjelenésekor - nyilvántartásba veszi,

b) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt az Szt. 37/D. § (2) bekezdése szerinti beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,

c) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,

d) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges - a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával - módosítja a programot.

f) jelzi a körjegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

g) a (4) bekezdés e) pontja szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatja a körjegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,

h) az előírt határidők (15 nap, 60 nap) be nem tartása, megjelenés elmulasztása esetén írásban felszólítja a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyt a mulasztás okának igazolására,

i) vizsgálja, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az előírt képzésen, programban való részvételi kötelezettségének eleget tesz-e,

 j) elbírálja a benyújtott igazolási kérelmeket,

k) az igazolási kérelem elutasítását követő 5 napon belül a mulasztásról értesíti a körjegyzőt.

(5) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy beilleszkedését segítő program a következőkre terjed ki:

1. a rendszeres szociális segélyben részesülő személy saját erőforrásainak feltárására irányuló egyéni programok,
2. mentálhigiénés életmódot formáló programok,
3. munkavégzésre felkészítő és integráló programok,
4. csoportos önsegítő és képességfejlesztő programok,
5. álláskeresési technikák, jogi és pszichológiai tanácsadás, csoportos foglalkoztatás,
6. képzés, átképzés különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésének érdekében,
7. más ellátásba juttatás.

(6) Az Szt. 37/C. § (4) bekezdése alapján a rendszeres szociális segélyre jogosult személy a települési önkormányzattal kötött megállapodásban vállalhatja az Szt. 35. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítését. A megállapodás megkötésére a polgármester jogosult.

(7) A R. 11. § (4) bekezdés h) pontjában meghatározott határidők elmulasztását a rendszeres szociális segélyre jogosult személy 5 munkanapon belül köteles hitelt érdemlően igazolni.

(8) Az igazolási kérelmet a Szociális Alapszolgáltatási Központ Vezetője bírálja el.

12. §[19]

13. §[20],[21]

Az együttműködési kötelezettség megszegése

(1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül:

• aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő elmulasztása,
• megjelenési kötelezettség elmulasztása,
• képzésen való részvétel elmulasztása,
• előírt programban való részvétel elmulasztása.

(2) Az együttműködési kötelezettség megszegésének észlelését a Szociális Alapszolgáltatási Központ Vezetője 3 munkanapon belül írásban jelzi a körjegyzőnek, aki az együttműködési kötelezettség jogkövetkezményeiről írásban tájékoztatja a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korú nem foglalkoztatott személyt.

13/A. §[22],[23]

Az együttműködési kötelezettség megszegésének következményei

Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan és az együttműködésre kijelölt szervnél két éven belül ismételten megszegi, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultságot meg kell szüntetni.

14. § [24]

Időskorúak járadéka 

15. §

Kaposújlak Község Képviselő-testülete az Szt.32/B-32/E. §-aiban foglaltak szerint az időskorúak járadékára vonatkozó rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.

16. § [25]

17.§[26]

18. §[27],[28]

Helyi lakásfenntartási támogatás

(1) Az önkormányzat a helyi lakásfenntartási támogatást a Szt-ben meghatározott normatív lakásfenntartási támogatás (a továbbiakban együtt: normatív lakásfenntartási támogatás) kiegészítéseként nyújtja.

(2) A helyi lakásfenntartási támogatás, a normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra  jutó, kerekített összegét az alábbi módon és feltételek szerint egészíti ki:

a.) az albérletben élő, a lakás célú hitelintézeti kölcsönt törlesztő, valamint a kizárólag 65 év feletti személyekből álló háztartás esetén, amennyiben a normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelem

aa.) a nyugdíjminimum 100 %-át nem haladja meg, a kiegészítés összege a normatív lakásfenntartási támogatás összegének 20 %-a,

ab.) a nyugdíjminimum 150 %-át nem haladja meg, a kiegészítés összege a normatív lakásfenntartási támogatás összegének 15 %-a.

b.) kizárólag szociális, nyugdíj- vagy nyugdíjszerű, munkanélküli, továbbá családtámogatási ellátásokból élő háztartások esetén, amennyiben a normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelem

ba.) a nyugdíjminimum 100 %-át nem haladja meg, a kiegészítés összege a normatív lakásfenntartási támogatás összegének 15 %-a,

bb.) a nyugdíjminimum 150 %-át nem haladja meg, a kiegészítés összege a normatív lakásfenntartási támogatás összegének 10 %-a.

c.) az a.) - b.) pontba nem tartozó háztartások esetén, amennyiben a normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó nettó jövedelem a nyugdíjminimum 150 %-át nem haladja meg, a kiegészítés összege a normatív lakásfenntartási támogatás összegének 10 %-a.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott helyi kiegészítő lakásfenntartási támogatás összegét 100,-Ft-ra kerekítve kell megállapítani.

(4) A helyi kiegészítő lakásfenntartási támogatást a normatív lakásfenntartási támogatás megállapításával azonos időtartamra kell megállapítani.

(5) A helyi kiegészítő lakásfenntartási támogatás és a normatív lakásfenntartási támogatás együttes, egy hónapra jutó összege nem haladhatja meg a 14.000,-Ft-ot.

(6) A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni ellátásként kell megállapítani.

18/A. §[29]

(1) A lakásfenntartási támogatást azon kérelmezőnél, akinek valamely szolgáltató felé díjhátraléka áll fenn, a támogatás elsősorban az eladósodás mérséklésére fordítható. Szolgáltató hiányában a megállapított támogatás összegét a jogosult kezeihez kell kifizetni.

(2) Amennyiben a kérelmező életkörülményei azt indokolják, a megállapított támogatás folyósítása a Családsegítő Központ Családgondozója útján is történhet.

(3) Azon személy esetében, akinek előrefizetős áramfogyasztást mérő készüléke van, a lakásfenntartási támogatás egészét, vagy annak egy részét, természetben, a készülék működését lehetővé tevő formában kell nyújtani.

(4) Ha a családban – a támogatás folyósításának időtartama alatt – az egy főre jutó havi nettó jövedelem illetve más a jogosultságot és a támogatás összegét érintő lényeges változás következik be azt az ellátást igénybe vevőnek a változást követő 15 napon belül be kell jelentenie.

(5) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez a szociális ellátások igényléséről, megállapításáról és folyósításáról szóló jogszabályban[30] meghatározottakon túl csatolni kell:

a.) albérletben élők esetében a bérleti szerződést,

b.) pénzintézeti hiteltartozás esetén a kölcsönszerződést és az utolsó befizetés bizonylatát,

c.) a szolgáltató megállapítása valamint a támogatás utalása érdekében a lakáscélú kiadások számláit, a fogyasztói szám feltüntetésével,

d.) közüzemi számlák másolatát,

e.) nyilatkozatot, hogy kérelmezőnek nincs két hónapot meghaladó tartozása a közüzemi szolgáltatók felé.

19. § [31]

20. §[32]

21. §[33]

22.§[34]

23. §[35]

24. §[36]

Ápolási díj

25. § [37]

(1) Kaposújlak Önkormányzat Képviselő-testülete ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi.

(2)[38] A jogosultság szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, egyedül élő esetén annak 150%-a..

(3)[39] Az ápolási díjra való jogosultság fennállásának, illetve annak folyósításának az önkormányzat az Szt. 41-44. §-aiban foglaltak szerint változatlanul alkalmazza.

(4)[40] Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre.

(5) A Szociális Alapszolgáltatási Központ az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését havi rendszerességgel ellenőrzi. Az ellenőrzés során együttműködik a házi orvossal is, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól. Amennyiben az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ezt a körjegyzőnek jelzi.

26. §[41]

Az ápolási díj megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

Átmeneti segély

27. §

Kaposújlak Önkormányzat Képviselő-testülete a létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő nagykorú személyek részére átmeneti segélyt nyújthat.

28. §

Átmeneti segélyben lehet részesíteni kérelemre azt a személyt:

a) akinek a nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150 %-át nem haladja meg,

b) akinek a mozgás, látás, hallás károsodása miatt az OEP által nem támogatott gyógyászati segédeszköz szükséglete meghaladja az 100.000 forintot, feltéve, ha a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát nem haladja meg.

29. §

(1) Az átmeneti segély - rászorultsághoz igazodva, - alkalmankénti legmagasabb összege 10.000,-Ft-ig terjedhet.

(2) Egy naptári éven belül ugyanazon személy, illetve család legfeljebb két alkalommal részesülhet átmeneti segélyben.

(3) A hivatal igazgatási ügyintézője a segélyt igénylő szociális helyzetéről tájékozódik. Ennek keretében:

a.) becsatolja az igénylő és családja rendszeres jövedeleméről szóló igazolásokat és egyéb jövedelmi viszonyaira vonatkozó nyilatkozatokat

b.) szükség esetén környezettanulmányt kell készíteni.

(4) Az átmeneti segély vissza nem térítendő támogatás vagy kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható.

(5) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben /pl.: elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, betegség, baleset stb./ hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható átmeneti segély az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-ig terjedő összegben.

(6) Sürgős szükség esetén, - ha az igénylő életkörülményei indokolják, az azonnali segítséget - a segély bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján kiutalható.

30. §

A képviselő-testület az Szt. 45.§-ában biztosított hatáskörének gyakorlását – kivéve az /5/ bekezdésben foglaltakat - a polgármesterre ruházza.

Szociális célú tűzifa juttatás

30/A. §[42]

30/B. §[43]

30/C. §[44]

30/D. §[45]

30/E. §[46]

(1)     Szociális célú tűzifa juttatásra jogosult az a kérelmező, akinek háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 250 %-át nem haladja meg, vagyona a háztartás tagjai egyikének sincs és a tűzifa beszerzéséről más módon gondoskodni nem tud.

(2)     Tűzifa juttatás egy háztartásban csak egy személynek állapítható meg, legfeljebb 5 m³ mennyiségig, kizárólag természetbeni ellátás formájában.

(3)     Kihűlés és fagyhalál veszélyének észlelése esetén, a Szociális Alapszolgáltatási Központ javaslata alapján a tűzifa juttatás iránti eljárás hivatalból is indítható.

(4)     Az elbírálás során előnyt élvez az:

a.) aki aktív korú ellátásra jogosult,

b.) aki lakásfenntartási támogatásra jogosult,

c.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket nevelő család,

d.) aki részére a tűzifa biztosítását a kihűlés és fagyhalál veszélyének észlelése miatt a Szociális Alapszolgáltatási Központ javasolta.

30/F. §[47]

(1)     A tűzifa iránti kérelmeket 2014. január 31-ig lehet benyújtani azzal, hogy a tűzifa vásárlás céljából benyújtott és még el nem bírált rendkívüli szociális segély iránti kérelmeket tűzifa iránti kérelemnek kell tekintetni. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(2)     Tűzifa csak a helyi önkormányzatok szociális célú tűzifavásárlásához kapcsolódó kiegészítő támogatásról szóló 57/2013. (X. 4.) BM rendeletben meghatározott mennyiség erejéig nyújtható.

(3)     A tűzifa iránti kérelmek elbírálásáról – a Szociális Alapszolgáltatási Központtal történő egyeztetést követően – a Polgármester dönt.

(4)     A tűzifa beszerzéséről és szállításáról az önkormányzat gondoskodik.

Temetési segély

31. §

(1) Kaposújlak Önkormányzat Képviselő-testülete temetési segélyt nyújthat annak, aki az önkormányzat közigazgatási területén állandó bejelentett lakcímmel rendelkezik, és a meghalt személy eltemettetéséről saját költségén gondoskodott

a) annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy

b) tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt személynek jövedelmi viszonyaira tekintet nélkül e rendelet 1. számú mellékletében megállapított összegű temetési segély adható.

(3) Ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának létfenntartását veszélyezteti, a temetési segély összege elérheti a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek teljes összegét.

(4) Temetési segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.

(5) A képviselő-testület a (2) bekezdésben foglalt hatáskörének gyakorlását a polgármesterre ruházza, a (3) bekezdésben foglaltakat a képviselő-testület látja el.

A (2) és (3) bekezdésben meghatározott temetési segély kifizetéséről a körjegyző házipénztárból gondoskodik

32. §

(1)[48] A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani a körjegyzőség szociális ügyintézőjénél.

(2) A kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell:

1. -halotti anyakönyvi kivonatot,
2. -a temetés költségeiről a segélyt kérő nevére kiállított számlák eredeti példányát.

33. §

A temetési segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja. 

Szociális kölcsön

34. §

Kaposújlak Önkormányzat Képviselő-testülete kamatmentes szociális kölcsönben részesítheti évente egy alkalommal legfeljebb a mindenkori öregségi nyugdíj minimum háromszorosának megfelelő összeg erejéig azt a rászoruló személyt,

a.) akinek a családjában az egy főre jutó nettó jövedelem az öregségi nyugdíj minimum mindenkori összegét eléri, de annak kétszeresét nem haladja meg.

b.) rendelkezik olyan jövedelemforrással, amely garanciát jelent a kölcsön visszafizetésére.

35. §

Nem részesíthető kölcsönben, aki a feltételeknek egyébként megfelelő személy, ha:

· önhibájából került nehéz anyagi helyzetbe,

· korábban igénybe vett kölcsönét nem, vagy késedelmesen fizette vissza.

36. §

(1) A kölcsönt, ha annak összege az öregségi nyugdíj minimumot nem haladja meg három hónap, ha az öregségi nyugdíj minimum kétszeresét nem haladja meg hat hónap, ha az öregségi nyugdíj minimum háromszorosát nem haladja meg kilenc hónap alatt kell visszafizetni, az előre meghatározott részletekben, havonta.

(2) Az első részletet a kölcsön felvételét követő hónap 15. napjáig kell visszafizetni.

(3) A kölcsön folyósításáról szóló határozatban rögzíteni kell a kölcsön folyósítás célját, összegét, a visszafizetés feltételeit és a kölcsön késedelmes megfizetése esetén a behajtás módját.

Óvodások és iskolások tanévkezdési támogatása

37. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed a településen állandó lakcímmel rendelkező óvodásokra, alsó- közép-, és felsőfokú intézményekben tanulmányokat folytatókra.

(2) A támogatások összegét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) A képviselő-testület által meghatározott támogatások összegét a törvényes képviselő, illetve a nagykorú tanulók részére kell kifizetni, ha a képviselő-testület másként nem rendelkezik.

(4) A megállapított támogatások kifizetéséről. a Körjegyzőség Pénzügyi Csoportja gondoskodik a házipénztárból.

Házasulók és újszülöttek támogatása

38.§

(1) A rendelet hatálya kiterjed:

a.) arra a házasulandóra, aki a településen állandó bejelentett lakással rendelkezik, és első ízben köt házasságot,

b.) azokra az újszülöttekre, akiknek a szülei a településen állandó bejelentett lakcímmel rendelkeznek.

(2) A támogatások mértékét a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(3) A támogatások kifizetéséről a körjegyző a házipénztárból gondoskodik.

(4) A házasulók és újszülöttek támogatása iránti kérelmet a születés és a házasságkötés bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani a polgármesteri hivatal szociális ügyintézőjénél. 

(5) A képviselő-testület a 38. §-ban biztosított hatáskörének gyakorlását a polgármesterre ruházza.

III. FEJEZET

Természetben nyújtott szociális ellátások

39.§

(1) A rászorulóknak - egyedi elbírálás során - pénzbeli támogatás helyett természetbeni ellátás nyújtható.

(2) A pénzbeli ellátás helyett nyújtott természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, tankönyv, tüzelőanyag ellátás, közüzemi díjak, köztartozások, valamint a gyermekek térítési díjának kifizetése lehet.

(3) A települési önkormányzat polgármestere a természetbeni szociális ellátások körében - a (2) bekezdésben említetteken túl - a rászorult személy részére egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság meglétét bizonyító igazolványt állít ki az Szt.47.§-a alapján.

(4) Nem jogosult a (3) bekezdésben szabályozott ellátásban az, akinek tulajdonában vagy vele egy háztartásban élő családtagja tulajdonában - kivéve a kiskorút - a lakhatását szolgáló ingatlanon kívül, olyan egyéb ingatlana van (nyaraló, hétvégi ház, szántó, erdő) amelyből bevétele származhat.

Köztemetés

40. §

A képviselő-testület az Szt. 48.§-ában megállapított hatáskörének gyakorlását a polgármesterre ruházza.

Közgyógyellátás

41.§

(1)[49] A körjegyző annak a személynek is állapíthat meg közgyógyellátást, akinél az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén 200%-át nem haladja meg, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át nem haladja meg.

(2) A méltányossági alapon kiállított közgyógyellátási igazolványok után az önkormányzat az Szt-ben meghatározott térítési díjat fizet.

(3) [50]

(4)[51]

(5)[52]

42.§[53]

A közgyógyellátás iránti  iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 9. számú melléklet szerinti formanyomtatványon a körjegyzőségen kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 35.§-ban előírt igazolásokat, nyilatkozatokat.

II. rész

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

43. §[54]

(1)[55],[56] Kaposújlak Önkormányzat Képviselő-testület a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatásokat intézményfenntartó társulás útján működtetett Szociális Alapszolgáltatási Központ keretében biztosítja.

(2) Személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások:

1. étkezés
2. házi segítségnyújtás
3. családsegítés
4. nappali ellátás (idősek klubja)
5. [57],[58]

(3)[59] Kaposújlak Önkormányzat Képviselő-testület a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatásokat intézményfenntartó társulás útján működtetett Szociális Alapszolgáltatási Központ keretében biztosítja.

(4) Nappali ellátás kertében működő idősek klubja elsősorban a saját otthonukban élők részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az lapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. az idősek klubjába felvehető az a 18. életévet betöltött személy is, aki önmaga ellátásra részben képes és egészségi állapotára figyelemmel szociális és mentális támogatásra szorul.

(5)[60] Az étkezés, a házi segítségnyújtás és a nappali ellátás iránti kérelmet a 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendelet 1. számú mellékletében szereplő nyomtatványon kell benyújtani. A kérelmet környezettanulmány alapján a Szociális Alapszolgáltatási Központ vezetője bírálja el.

(6)[61] A kérelmezőt a Szociális Alapszolgáltatási Központ vezetője 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendelet 6. számú melléklete alapján kiállított formanyomtatványon értesíti az ellátás biztosításáról.

(7) [62],[63],[64],[65]  Étkezés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodni kell, akik önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(8)[66],[67] A szociális étkezés igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult, akinek önellátó képessége olyan mértékben csökkent, hogy önállóan étkezéséről gondoskodni nem tud

a) 62 életévét betöltötte, vagy

b) korhatárra tekintet nélkül, akiknek

ba) egészségi állapota, vagy

bb) fogyatékossága, vagy

bc) pszichiátriai betegsége, vagy

bd) szenvedélybetegsége, vagy

be) hajléktalansága

indokolja.

(9) A szociális rászorultság igazolására a következő iratokat illetve nyilatkozatokat lehet elfogadni:

a) a (8) bekezdés ba) és bd) pontokban meghatározott esetekben háziorvosi, szakorvosi igazolást,

b) a (8) bekezdés bb) pontban meghatározott esetben fogyatékossági támogatást, vakok személyi járadékát, illetve magasabb összegű családi pótlékot megállapító, folyósítását igazoló határozatot, szakvéleményt, illetve iratot,

c) a (8) bekezdés bc) pontban meghatározott esetben pszichiáter vagy neurológus szakorvosi szakvéleményt,

d) (8) bekezdés be) pontban meghatározott esetben a lakcím igazolására személyi igazolványt, illetve lakcímet igazoló hatósági igazolványt, amely szerint az igénylő bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, illetve akinek bejelentett lakóhelye hajléktalan szállás.

43/A. §[68]^, [69]^,[70]

Az intézményi jogviszony megszűnése

44. §.

  

(1) Az alapellátás megszűnik, ha az igénylő:

a) a térítési díjat 2 hónapon keresztül nem fizeti ki,

b) a szolgáltatást 1 hónapon keresztül nem veszi igénybe,

c) elhalálozik,

d) kéri az ellátás megszüntetését.   

(2) Az alapellátás megszüntetése az intézményvezető hatásköre. Az ellátás megszűnéséről az intézményvezető írásban értesíti az ellátásban részesülőt.

Térítési díjak

45. §.

(1) [71]

(2) A fenntartó önkormányzatok intézményei által megállapított személyi térítési díjakhoz nyújtott kedvezmények mértékét a rendelet 6. számú melléklete tartalmazza.

(3) Kérelemre, a kérelmező szociális helyzetét figyelembe véve a képviselő-testület egyedi elbírálással 100 %-os díjkedvezményt állapíthat meg.

(4) [72]

III. rész

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

46. §.

(1) Ez a rendelet 2004. év április hó 15. napján lép hatályba, kihirdetésről a körjegyző gondoskodik, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyek elbírálásánál is alkalmazni kell, ezzel egyidejűleg hatályát veszti 4/1997. (IV.11.) Önk. számú rendelete az egyes helyi szociális ellátási formák szabályozásáról, valamint 5/1998.(VIII.28.) Önk. számú rendelete a szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterheinek enyhítését és lakhatási körülményeinek javítását célzó szociális támogatások feltételeiről, formáiról és az adósságkezelés rendjéről.

(2) E rendelet lakásfenntartási támogatásra vonatkozó rendelkezéseit a módosító rendelkezés  hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, illetve a lakásfenntartási támogatás iránt a törvény hatálybalépése és az önkormányzati rendelet módosítása közötti időszakban benyújtott kérelmekről.

(3) A rendelet 1. §. (3) -(4) bek. Magyarország Európai Uniós csatlakozását követően lép hatályba

A képviselő-testület ülésének napja:

Kaposújlak, 2004. április 8.

                        Matula András sk.                                                           Rózsás Gyula

                              körjegyző                                                                  polgármester

Kihirdetve: 2004. április 15.

                           Matula András sk.

                              körjegyző

1. sz. melléklet

Temetési segély összege:   10.000,-Ft

2. sz. melléklet

Iskolások tanévkezdési támogatása

A támogatás összege

Óvodások	2.500,-Ft
Általános iskolások	3.500,-Ft
Középiskolások	4.500,-Ft
Egyetemisták, főiskolások	6.000,-Ft

3. sz. melléklet

Házasulók és újszülöttek támogatása

a.) első házasságot kötő személyek részére a támogatás mértéke: 8.000,-Ft

b.) [73]Újszülött gyermek után járó támogatás mértéke: 15.000,- Ft

4. sz. melléklet[74]

5. számú melléket[75]

6. számú melléklet[76],[77],[78],[79],[80]

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjai:

a.) Szociális étkezés és házi segítségnyújtás együttes igénybevétele esetén:   420,- Ft/nap

b.) Szociális étkezés és időskorúak nappali ellátásának együttes

igénybevétele esetén:                                                                                        420,- Ft/nap

c.) Házi segítségnyújtás ellátásának igénybevétele esetén:                               101,-  Ft/óra*

d.) Időskorúak nappali ellátásának igénybevétele esetén:                                 96,- Ft/nap*

           

 * a megállapított díjat az önkormányzat költségvetésében átvállalja

A díjak az ÁFA-t tartalmazzák