Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 10. 12Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Kaposújlak Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény. (a továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) d) pontja szerinti feladatkörében eljárva szervezeti és működési rendjére (a továbbiakban SZMSZ) a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § [Általános rendelkezés]
A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban megfogalmazott feladat - és hatáskörét, a szervezeti és működési előírásokat jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
2. § [Általános rendelkezés]
(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kaposújlak Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 7522 Kaposújlak, Kossuth Lajos utca 10.
(3) Az Önkormányzat hivatala: Kaposmérői Közös Önkormányzati Hivatal (székhely: 7521 Kaposmérő, Hunyadi u. 13.)
(4) A Képviselő-testület és a Polgármester bélyegzőjén a Magyar Köztársaság címere használható.
3. § [Általános rendelkezés]
Kitüntetések, díjak alapításáról, adományozásáról az 6/2001.(IV.17.) önkormányzati rendelet szabályozza.
4. § [Általános rendelkezés]
Kaposújlak hivatalos honlapja: www.kaposujlak.hu
A helyi önkormányzás általános szabályai
5. § [Az önkormányzati jogok]
(1) A helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkező lakosok közösségét illetik meg. A választópolgárok a képviselő-testületbe választott képviselőjük útján és helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják ezen jogaikat.
(2) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.
(3) A képviselő-testület a feladat és hatáskörébe tartozó helyi közügyekben szabadon dönt. A törvény keretei között önállóan szabályozza, egyedi ügyekben szabadon igazgatja a feladat és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.
6. § [Az önkormányzati jogok]
(1) A helyi önkormányzat - saját felelősségére - vállalkozói tevékenységet folytathat.
(2) A képviselő-testületet a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom és gazdaságszervező munkában együttműködhet más önkormányzatokkal. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata.
Települési önkormányzat - Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete
7. § [Az önkormányzat jogállása és szervei]
(1) Az önkormányzat jogállását az Alaptörvény és az Mötv. határozza meg.
(2) A képviselő-testület hatásköréből az Mötv. 42. § szerinti hatáskörök nem ruházhatóak át.
(3) A polgármesterre átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. számú melléklete.
(4) Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének szervei:
a) Polgármester,
b) Ügyrendi Bizottság,
(5) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait SZMSZ 2. számú melléklete tartalmazza.
(6) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását SZMSZ 3. számú melléklete tartalmazza.
8. § [A képviselő-testület ülései]
(1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli képviselő-testületi ülést tart.
(2) A rendes ülésekre a képviselő-testület munkatervének megfelelően kerül sor.
(3) A képviselő-testület az önkormányzat székhelyén tartja üléseit, de az ülés a polgármester döntése alapján, más helyszínen is megtartható, a nyilvánosság biztosítása mellett.
9. § [Nemzetiségi Önkormányzat]
Kaposújlak községben nem került megválasztásra Nemzetiségi Önkormányzat.
10. § [Alakuló ülés]
(1) A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül – az általános szabályok szerint – a polgármester hívja össze és vezeti.
(2) A képviselő-testület alakuló ülésén résztvevőket a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatja a polgármester- és a képviselőválasztás eredményéről és a választási eljárás törvényességéről.
(3) A polgármester, a képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok az alakuló ülésen, illetve – időközi választás esetén – a megválasztásukat követő első képviselő-testületi ülésen ünnepélyes esküt tesznek.
(4) Az alakuló ülésről távollévő képviselő, ill. nem képviselő bizottsági tag az esküt azon a testületi ülésen teszi le, amelyen először részt vesz.
(5) A polgármester és az önkormányzati képviselők, valamint külsős tagok esküjét az Mötv. 1. sz. melléklete tartalmazza.
(6) A képviselő-testület az alakuló ülésén vagy az azt követő ülésén a polgármester előterjesztése alapján – más napirendek mellett - tárgyal az alábbi napirendekről:
a) SZMSZ felülvizsgálata vagy új SZMSZ elfogadása
b) a képviselő-testület bizottsági rendszeréről, a bizottságok felállításáról, a bizottsági tagok megválasztásáról,
c) az alpolgármester megválasztásáról,
d) a polgármester illetményéről és költségtérítéséről,
e) az alpolgármester tiszteletdíjáról és költségtérítéséről,
f) a bizottságok elnökeinek, tagjainak tiszteletdíjáról.
11. § [Rendkívüli ülés]
(1) A polgármester sürgős esetben rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés időpontja nem szerepel a képviselő-testület éves munkatervében.
(2) Rendkívüli ülésre „Egyebek” napirendi pont felvételére nincs lehetőség.
(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó polgármesteri meghívóban meg kell jelölni az ülés tervezett napirendjét (napirendjeit), valamint mellékelni kell az előterjesztéseket és a határozati javaslatokat. Az ülés napirendjének módosítására, új napirend felvételére rendkívüli ülésen nincs lehetőség.
(4) Rendkívüli ülés esetén az írásos meghívót és az előterjesztéseket legkésőbb 24 órával az ülés előtt kézbesíteni kell az önkormányzati képviselőknek. Rendkívül sürgős esetben lehetőség van a képviselők telefonos összehívására is, az ülés papíralapú anyagának kiküldése nélkül.
(5) A rendkívüli ülésen a képviselő-testület a meghívóban szereplő napirendeket tárgyalja.
(6) Rendeletet alkotni vagy módosítani a rendkívüli ülésen csak olyan témában lehet, amelyet a témában érintett bizottság tárgyalt.
(7) A rendkívüli képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és a tárgyalandó napirendi pontokról a falu lakóit a közös hivatal földszinti hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel értesíteni kell (rendkívüli ülés előtt legalább 24 órával).
(8) Az Mötv. 44. §-a alapján kötelező az ülést összehívni rendkívüli ülést legkésőbb a kezdeményezéstől számított tizenöt napon belül a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.
12. § [Rendes ülés]
(1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármesterek együttes akadályoztatása esetén pedig az korelnök hívja össze és vezeti.
(2) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és a napirendi pontokról az önkormányzati képviselőket a meghívó megküldésével kell értesíteni (rendes ülés előtt legalább 5 nappal).
(3) A képviselő-testületi ülésre szóló meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét, idejét, kezdési időpontját,
b) a javasolt napirendi pontokat,
c) a napirendek tárgyának és előterjesztőjének megjelölését,
d) az ülést összehívó nevét és a dátumot.
(4) A meghívóhoz mellékelni kell a döntéshozást segítő anyagokat, kapcsolódó tájékoztatásokat, előterjesztést (ha az adott kérdésben a képviselő-testület döntése szükséges, illetve ez esetben a határozati javaslatot).
(5) A képviselő-testület ülésére – a képviselőkön kívül – tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a jegyzőt,
b) azokat, akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi,
c) azokat, akiknek a meghívását a polgármester az egyes napirendi pontok tárgyalásánál indokoltnak tartja.
d) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,
e) kaposújlaki székhelyű társadalmi szervezetek vezetőit tanácskozási jog illeti meg olyan napirendek tárgyalásakor, amely napirendek az alapszabályuk szerinti tevékenységi körüket érintik.
(6) A kaposújlaki székhelyű társadalmi szervezetek vezetőit tanácskozási jog illeti meg azon bizottsági üléseken tárgyalt napirendek tárgyalásakor, amely napirendek az alapszabályuk szerinti tevékenységi körüket érintik.
(7) A rendes képviselő-testület ülések időpontjáról, helyéről és a tárgyalandó napirendi pontokról a lakókat a közös hivatal földszinti hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel értesíteni kell (rendes ülés előtt 5 nappal).
(8) A Képviselő-testület tagjai közül jegyzőkönyv-hitelesítőt választ.
13. § [Határozatképesség, szavazati arány]
(1) Az Mötv. 47. § (1) bekezdése alapján a képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele, azaz legalább 4 önkormányzati képviselő jelen van.
(2) Ha a fentiekben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen, a levezető elnök az ülést nem nyitja meg, vagy ha ülés közben áll be a határozatképtelenség, az ülést bezárja, a nem tárgyalt napirendet/napirendeket vagy rendkívüli ülésen vagy a következő rendes ülésen tárgyalja a képviselő-testület.
(3) A minősített többséghez Kaposújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületében 3 fő igen szavazata szükséges. Egyszerű többséghez az Mötv. 47. § (2) bekezdése értelmében a jelenlévők többségének igen szavazata szükséges.
(4) Az indítvány, amely a szavazás során nem kapta meg a szükséges többséget, elutasított javaslatnak számít. Az elutasított javaslatról a képviselő-testület bármikor újra szavazhat, vagy a következő ülésén újra napirendre veheti azt.
(5) A minősített szavazattöbbséget igénylő kérdések jegyzéke:
a) Mötv. 42. § 1., 2., 5., 6., 7. és 16 pontjában foglalt ügyek (Mötv. 50. §.):
1. rendeletalkotás;
2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;
5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
16. a helyi önkormányzati vagyon tulajdonjogának a 108. § szerinti ingyenes átruházására vagy nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átvételére vonatkozó döntés;
b) a képviselő-testület feloszlatása,
c) a képviselő-testületi hatáskör gyakorlásának átruházásához,
d) helyi népszavazás kiírása,
e) önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek adományozása,
f) hitelfelvételhez,
g) bizottsági tagok és az elnök megválasztása, visszahívása,
h) terület- és településfejlesztést érintő döntések,
i) a polgármesterrel, az alpolgármesterrel szembeni fegyelmi döntéshez.
14. § [Nyilvános és zárt ülések]
(1) A testületi ülések nyilvánosak. A nyilvános ülésen a részvételi lehetőség nem korlátozható, feltételhez nem köthető. A képviselő-testület nyilvános ülésein megjelenő polgárok a részükre kijelölt helyen, a terem végében található széksorokon foglalhatnak helyet.
(2) A zárt ülésről a hivatali hanganyagon kívül semmilyen külön felvétel nem készíthető.
(3) Zárt ülésen kizárólag az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsorolt személyek vehetnek részt.
(4) A képviselő-testület
a) zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdése alapján,
b) az ülésvezető minősített többséggel zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) c pontja esetén.
(5) Az Mötv. 46. § (2) a) b) pontja esetében a zárt ülést el kell rendelnie az ülésvezetőnek, az Mötv. 46. § (2) c) pontja esetében az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület dönt.
(6) Zárt ülés tartását indítványozhatja:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) bármely önkormányzati képviselő,
d) a jegyző,
e) az érintett személy.
(7) A zárt ülésre ajánlott napirend anyagai titoktartási kötelezettség alá esnek. A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a napirend tárgyalása során tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében is. A zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell a közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.
(8) A zárt ülés jegyzőkönyvébe – a polgármesteren és a jegyzőn kívül – csak a képviselő-testület tagjai, és a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos jogi képviselője tekinthet be.
(9) Zárt ülés tartható az alábbi esetekben (Mötv. 46. §) :
a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;
b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;
c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
15. § [Az ülések menete]
(1) A képviselő-testületi ülést a polgármester megnyitja, vezeti, berekeszti vagy bezárja. A polgármester a jelenléti ív alapján megállapítja a jelenlévő önkormányzati képviselők számát, a testület határozatképességét, ismerteti az ülésről távollévők nevét. A polgármester az ülés ideje alatt folyamatosan ellenőrzi a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét.
(2) A határozatképesség megállapítása után a polgármester megnyitja az ülést. Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot, amelyhez a polgármester és a képviselők módosító indítványokat tehetnek.
(3) A napirenddel kapcsolatos módosító indítványokról és a teljes napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. Amennyiben a módosító indítvány új napirendi pont felvételére vonatkozik, úgy a napirendre tűzéshez minősített többség szükséges.
(4) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetére a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a képviselő-testület összehívásának, vezetésének a módjáról.
(5) A polgármester napirendről napirendre vezeti a vitát, majd szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat. A polgármester a jelentkezések sorrendjében megadja a szót, s ülésvezetési jogkörén belül bármikor megtagadhatja, illetve megvonhatja a szót. A polgármester figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt napirendtől.
(6) A polgármester az ülésvezetési jogkörén belül, szükség esetén tárgyalási szünetet rendelhet el, ill. a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja vagy berekesztheti.
(7) Az ülés vezetője a napirendi pont tárgyalásakor ismerteti az esetleges bizottsági határozatot, majd megnyitja a napirend vitáját. Az ülésvezető saját hatáskörében dönt a vita lezárásáról. Az ülésvezető, ha egyéb ok nem merül fel, a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez nincs további hozzászóló, vagy a képviselő-testület egyszerű többséggel a vita lezárása mellett dönt. A vita lezárását ügyrendi javaslatként bármely képviselő kezdeményezheti. A szavazás után az ülés vezetője kimondja a határozatot.
(8) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet, amelyet szóban meg kell indokolni. Amennyiben az előterjesztő kéri a napirendről történő levételt, arról szavazni nem kell, egyébként a képviselő-testület az indítványról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(9) Amennyiben az ülés során határozatképes létszám alá csökken a képviselők száma, az ülést be kell rekeszteni. A döntéssel le nem zárt napirendi ponttal kapcsolatos határozathozatalra – hacsak a határozatképesség korábban vissza nem áll – a következő testületi ülésen kerülhet sor.
(10) Az önkormányzati döntéseknek két formája van: a rendelet és a határozat (Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a)-b) pontja; Mötv. 48. § (1) bek., Köf.5055/2012/8.), tehát a képviselő-testület más elnevezésű, típusú döntést (pl. tájékoztató) rendeletében nem határozhat meg, jogszerűen nem hozhat.
(11) Amennyiben a képviselő egy naptári éven belül a Képviselő-testület ülésén
a) 5 alkalommal nem vesz részt, úgy egy havi tiszteletdíja megvonásra kerül,
b) az a) pontban leírtakon túl a képviselő minden további 2 alkalommal történő távolmaradása után ismételten egy havi tiszteletdíja megvonásra kerül.
(12) A (11) bekezdésben foglaltakon túlmenően megvonásra kerül a képviselő egy havi tiszteletdíja, amennyiben az éves munkaterv szerinti képviselő-testületi ülésekről két alkalommal hiányzik.
(13) Amennyiben a képviselő-testületi ülés a képviselői távolmaradások következtében előálló határozatképtelenség miatt nem kerül megtartásra, úgy a távolmaradás ebben az esetben is hiányzásnak minősül.
16. § [A felszólalás szabályai]
(1) A hozzászólási szándékot a kézfeltartással, az ülésvezetőnél kell jelezni. A felszólalásra az ülés vezetője adja meg a szót, a jelentkezés sorrendjében.
(2) Egy napirendnél egy képviselő több alkalommal, összesen maximum 5 perc terjedelemben szólalhat fel. A jegyző a vitában soron kívül, több alkalommal is felszólalhat.
(3) A képviselő-testület hozzájárulhat a nem meghívott, de jelenlévő szakértő vagy egyéb személy hozzászólásához. A tanácskozási jog megadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(4) Ügyrendi kérdésben a képviselő bármikor szót kérhet. Ügyrendi javaslatnak minősül a képviselő-testület ülésének vezetésével, az ülés rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Az ügyrendi, technikai szavazásokról nem születik alakszerű határozat. Amennyiben az ülés vezetője megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, a képviselőtől megvonja a szót. Ebben az esetben vitának helye nincs.
17. § [Kizárás és szankció]
(1) A képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárást az Mötv. 49. §-a szabályozza: A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a képviselő-testület döntéshozatala saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására irányul.
(3) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában meghatározza a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit.
(4) Amennyiben a képviselő a személyes érintettségre – mert az eldöntendő ügy a képviselőt, vagy közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti - vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a személyes érintettséghez kapcsolódó szavazás megkezdéséig, akkor a polgármester a mulasztó képviselő következő 1 havi tiszteletdíját megvonhatja.
(5) Az SZMSZ-ben meghatározottak alapján az Mötv-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható. (Mötv. 33. §)
18. § [Az ülés rendje, méltósága]
(1) Az ülés vezetője gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról és a tanácskozás méltóságának megőrzéséről.
(2) Az önkormányzat és a képviselőtársak méltóságát, tekintélyét súlyosan sértő képviselőt, ill. aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, vagy az ülés tagjait sértő kifejezésekkel illeti, a polgármester az ülésen szóban figyelmeztetheti.
(3) Ha nem képviselő-testületi tag a rendbontó, az ülésvezető kétszeri figyelmeztetés után kiutasíthatja az ülésteremből.
(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni nem lehet.
(5) A képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés i) pontja alapján köteles az ülést megelőző napon a polgármesternél előzetesen elektronikus levélben vagy személyesen telefonon bejelenteni, amennyiben a képviselő-testületi ülésen nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik.
(6) A nyilvános ülésen résztvevő hallgatóság nem rendelkezik tanácskozási joggal, az ülés ideje alatt köteles minden, az ülést zavaró vagy befolyásoló megnyilvánulástól tartózkodni.
(7) A képviselő-testület ülésén megjelent hallgatóságra vonatkozóan fontos szabályozni, hogy ha a megjelentek hozzá kívánnak szólni az üléshez, azt milyen formában, illetőleg milyen időtartamban tehetik meg. A hozzászólás jogának megadását célszerű a polgármesterre ruházni. pl.: A Képviselő-testület egyedi döntéssel – egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül – hozzászólási jogot adhat a Képviselő-testület ülésén megjelent személynek, mely hozzászólás időtartamát legfeljebb 5 percben határozhat meg.
19. § [A napirendek előterjesztésének rendje]
(1) A képviselő-testülethez az előterjesztések határozati javaslatokkal, rendelettervezetekkel együtt, a 15. § (3) bekezdésben foglalt kivétellel csak írásban nyújthatók be. Az előterjesztéseket a polgármesterhez kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület rendes ülését megelőző 6. napon kell a polgármesterhez benyújtani. Az előterjesztést a polgármester továbbítja a jegyzőnek, aki jogszerűségi észrevételt tehet, és gondoskodik valamennyi anyag kiküldéséről a képviselők számára.
(2) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(3) Szóbeli előterjesztést a polgármester minősített többséggel történő napirendi pont módosítással veteti fel a napirendek közé.
(4) A Képviselő-testület döntéséhez írásos előterjesztés szükséges az alábbi esetekben:
a) rendeletmódosítás,
b) hitelfelvétel és kötvénykibocsátás,
c) önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek adományozása.
(5) Az SZMSZ 15. § (3) bekezdés szerinti új napirendi pont felvételét követően a napirendi pont tárgyában döntés akkor születhet, ha a döntéshez nem kell írásos előterjesztés.
(6) Az írásbeli előterjesztés tartalmazza:
a) az előterjesztés tárgyát, az előterjesztőt,
b) az előzményeket, a tényállást, a szakmai véleményt,
c) a határozati javaslatot vagy rendelettervezetet,
d) a releváns jogi háttérre való hivatkozást,
e) a szükség szerinti mellékleteket.
(7) Előterjesztést tehetnek:
a) a polgármester,
b) az önkormányzati képviselők,
c) a jegyző,
d) a képviselő-testület bizottságai,
e) a bizottsági tagok,
(8) Az Mötv. 42. §-ában meghatározott – át nem ruházható hatásköröket érintő – előterjesztések a bizottságok állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek.
20. § [Módosító javaslat]
(1) Módosító javaslatot az adott napirendi pont tárgyalásakor, a szavazási szakaszig szóban is be lehet terjeszteni. Módosító javaslatnak csak az tekinthető, amely az előterjesztésben megjelölt tárgyra és az eredetileg előterjesztett határozati javaslat módosítására irányul.
(2) Amennyiben a módosító javaslatot a napirend előterjesztője teszi, vagy a más által tett módosító javaslatot az előterjesztő szóban befogadja, a képviselő-testület már csak a módosított határozati javaslat elfogadásáról dönt. Amennyiben a módosító javaslatot az előterjesztő nem fogadta be, a képviselő-testület külön dönt a módosító javaslatról, majd a módosított határozati javaslatról.
(3) Amennyiben a döntést minősített többséggel fogadhatja el a képviselő-testület, úgy a módosító javaslatról is kizárólag minősített többséggel dönthet.
21. § [Nyílt szavazás]
(1) Az önkormányzati képviselők csak személyesen szavazhatnak.
(2) A szavazás jellege nyílt vagy titkos lehet. A nyílt szavazás esetén név szerinti szavazás is elrendelhető.
(3) A képviselő-testületi ülésen a nyílt szavazás kézfeltartással történik, az ülésvezető köteles a szavazatokat megszámlálni.
(4) A nyílt szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz, illetve egyéb hiba esetén – elrendeli a szavazás megismétlését és a korábbi szavazás megsemmisítését.
22. § [Titkos szavazás]
(1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben. A szavazás titkosságáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) A titkos szavazás történhet szavazólappal, urna igénybevételével. A titkos szavazás módját az ülésvezető határozza meg.
(3) Az urnás titkos szavazás lebonyolítása az Ügyrendi-, és Jogi Bizottság jelenlévő képviselő tagjainak feladata. Amennyiben a bizottságnak valamely képviselő tagja nincs jelen, úgy a képviselő-testület határozattal, az adott alkalomra kiegészíti a szavazatszámláló bizottságot, úgy hogy az legalább 3 tagú legyen.
(4) A szavazatszámláló bizottság a szavazatok összeszámlálása után megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát. A szavazás eredményéről és a szavazásról külön jegyzőkönyv készül. A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyv vezetője írja alá.
(5) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke számol be a képviselő-testületnek.
(6) Az urnás titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a szavazás helyét és napját, kezdő és befejező időpontját,
b) a szavazás lebonyolításában részt vett szavazatszámláló bizottsági tagok nevét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket,
d) a szavazás során tett megállapításokat és a hozott határozatokat,
e) a szavazás eredményét.
23. § [Név szerinti szavazás]
(1) Az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben név szerinti szavazást kell elrendelni.
(2) Név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát a polgármester, távollétében az őt a bizottságban helyettesítő korelnök képviselő olvassa fel.
(3) A képviselők az „igen” „nem”, illetve a „tartózkodás” szavak érthető kimondásával szavaznak. Az elnök vagy az őt helyettesítő képviselő a szavazást a képviselők névsorán feltünteti, a szavazatokat külön-külön összeszámolja, és kihirdeti a szavazás eredményét. A szavazási névsor a jegyzőkönyv része.
(4) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha a jogszabály titkos szavazást ír elő, valamint, ha a képviselő-testület előzőleg döntött a titkos szavazás alkalmazásáról.
24. § [Polgármesteri beszámoló, döntés, jelentés a lejárt határidejű határozatokról, felvilágosítás-kérés]
(1) A képviselő-testület rendes ülésein a polgármester írásos beszámoló keretében tájékoztatja a képviselő-testületet az előző rendes ülés óta történt fontosabb polgármesteri tevékenységekről (polgármesteri beszámoló).
(2) A polgármester írásos kimutatást készít a korábbi üléseken elfogadott határozatokról, és ebben beszámol azok végrehajtásának alakulásáról. A kimutatásban szerepelnie kell a határozat számának és címének, valamint a végrehajtásról, teljesülésről szóló tájékoztatásnak. Amennyiben az adott határozattal kapcsolatosan már beszámoltak, az adott határozatnak a végrehajtásáról szóló tájékoztatás után a következő képviselő-testületi üléseken már nem kell szerepelnie a kimutatásban.
(3) A települési képviselő az ülésen a polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet.
25. § [A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve]
(1) A képviselő-testület üléséről az Mötv. 52. §-a alapján jegyzőkönyvet kell készíteni. A rendes ülésről video felvétel készül.
(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.
(3) A jegyzőkönyv egy példányát, annak aláírása után – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével – a lakosság számára betekintésre a Kaposmérői Közös Önkormányzati Hivatal hivatali helyiségében, valamint a www.kaposujlak.hu honlapon hozzáférhetővé kell tenni.
(4) Az ülésen készült felvételt időkorlátra való tekintet nélkül meg kell őrizni.
Munkaterv
26. § [A gazdasági program és a munkaterv]
(1) A képviselő-testület – a naptári évtől eltérő – éves munkaterv szerint dolgozik. Az éves munkaterv minden év március 15-étől a következő év március 15-éig szól. Az éves munkatervet a polgármester minden év decemberében köteles beterjeszteni a képviselő-testület elé.
(2) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) a képviselő-testület által előre meghatározott éves feladatokat,
b) a jogszabály által kötelezően előírt napirendeket,
c) a képviselő-testületi ülések várható ütemezését,
d) az előre tervezett napirendek címét, az előterjesztő nevét,
e) a közmeghallgatás időpontját.
A képviselő-testületi tagok jogállása
27. § [A képviselő-testületi tagok jogállása]
(1) Az önkormányzati képviselő jogállását az Alaptörvény, az Ötv., az Mötv. és a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény rendelkezései határozzák meg.
(2) Az önkormányzati képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.
(3) A települési képviselő megbízatása a választással jön létre, jogait a képviselői eskü letételétől gyakorolhatja, feladatait társadalmi megbízatásként látja el.
(4) A képviselő-testület tagjait és a bizottságok nem képviselő tagjait tiszteletdíj illeti meg. A képviselő-testület tagjait, valamint a bizottságok tagjait és elnökeit megillető tiszteletdíjat a települési önkormányzati képviselők költségtérítéséről, tiszteletdíjáról és az egyéb juttatásokról szóló 18/2014. (XI.12.) önkormányzati rendelet állapítja meg.
28. § [A képviselő-testületi tagok jogállása]
Az önkormányzati képviselő köteles:
a) felkészülten részt venni a képviselő-testület munkájában,
b) amennyiben bizottsági tag, felkészülten részt venni a bizottság munkájában,
c) rendszeresen kapcsolatot tartani a választókkal,
d) éves munkájáról a közmeghallgatást követő ülésen beszámolni (Mötv. 32. § (2) bek. k.) pont, SZMSZ 40§ (2).)
e) lehetőséget adni a választópolgároknak, hogy telefonon időpontot egyeztessenek egyéni fogadóóra megtartásának kérdésében;
f) testületi vagy bizottsági ülésről történő távolmaradását írásban elektronikus formában vagy személyesen telefonon minden esetben előzetesen a polgármesternek bejelenteni;
g) a képviselői minőségében megszerzett vagy tudomására jutott nem nyilvános információt megőrizni;
h) vagyonnyilatkozatot készíteni és azt határidőre leadni;
i) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenti;
j) a tárgyalt napirenddel kapcsolatos érintettségét jelezni.
29. § [A képviselő-testületi tagok jogállása]
A képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatáskörök jegyzéke (Mötv. 42. §):
1. a rendeletalkotás;
2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;
3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;
4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása;
5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;
9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;
10. a bíróságok ülnökeinek megválasztása;
11. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;
12. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;
13. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;
14. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;
15. területszervezési kezdeményezés;
16. a helyi önkormányzati vagyon tulajdonjogának a 108. § szerinti ingyenes átruházására vagy nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átvételére vonatkozó döntés;
17. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.
A képviselő-testület bizottságai
30. § [A bizottságok típusai, feladatai]
(1) A képviselő-testület feladatainak hatékonyabb, eredményesebb ellátása érdekében, illetve a jogszabályi előírásoknak megfelelően állandó bizottságot hoz, és ideiglenes bizottságokat hozhat létre. A képviselő-testület bizottsága előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó, vagy külön rendeletében meghatározott, átruházott hatáskörben, önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel rendelkező, egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.
(2) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.
(3) A bizottságok nem képviselő-testületi tagja/tagjai megválasztásukat követően a képviselő-testület előtt kötelesek esküt tenni. A bizottság teljes jogkörű tagjává az eskü letételét követően válnak.
(4) A képviselő-testület meghatározott időre és célfeladat ellátására ideiglenes (ad hoc) bizottságot hozhat létre, amely bizottság a feladat teljesülésével automatikusan megszűnik. A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg. Az ad-hoc bizottságban végzett munkáért külön díjazás nem jár. Az ad-hoc bizottságra egyebekben a bizottságokra vonatkozó szabályok irányadók.
(5) Az állandó bizottság elnöke és tagjai a települési önkormányzati képviselők költségtérítéséről, tiszteletdíjáról és az egyéb juttatásokról szóló 18/2014. (XI.12.) önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint jogosultak díjazásra.
(6) Az állandó bizottság általános feladatai:
a) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
b) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben,
c) véleményezi a bizottság feladatkörét érintő előterjesztéseket,
d) a bizottság feladatainak tárgyában előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek,
e) közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében.
31. § [A bizottság elnevezése és szervezete]
(1) A képviselő-testület állandó bizottságának elnevezés, rövidített neve, létszáma: Ügyrendi Bizottság (SZB) (3 fő)
(2) A Képviselő-testület határozza meg bizottsági rendszerét, a bizottságok feladatait, összetételét és választja meg bizottságok tagjait. A bizottsági tagok, a bizottsági elnök megválasztásához és visszahívásához minősített többség szükséges.
(3) A bizottság elnökét, valamint képviselő és nem képviselő (külsős) tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg. Egy képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.
(4) A képviselő-testület Ügyrendi Bizottság elnökének és tagjainak névsorát az SZMSZ 3. számú melléklete tartalmazza.
32. § [A bizottságok működése]
(1) A bizottság ülését az elnök, illetve az elnök felkérésére vagy az elnök akadályoztatása esetén a bizottság valamelyik önkormányzati képviselő tagja hívja össze és vezeti.
(2) Több bizottság feladatkörét érintő ügy esetén együttes bizottsági ülés tartható. Együttes ülésen a bizottságok határozatképességének a megállapítása és a szavazás bizottságonként, külön-külön történik. Ebben az esetben egy közös bizottsági jegyzőkönyv készül.
(3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester, a jegyző.
(4) A bizottsági ülés helyét, idejét és napirendjét tartalmazó meghívót a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján az ülés előtti 3 nappal – rendkívüli ülés esetén 24 órával az ülés előtt – ki kell függeszteni. A bizottsági ülésre a meghívót és az előterjesztéseket minden bizottsági tag és minden tanácskozási joggal rendelkező meghívott részére a fenti időben meg kell küldeni.
(5) Az elnök köteles a bizottságot az indítványban megjelölt határidőn belülre összehívni:
a) a képviselő-testület határozatára,
b) a polgármester indítványára,
c) a bizottság két tagjának indítványára,
d) más bizottság elnökének indítványára.
(6) A bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az elnök felkérése szerinti egy, az aktuális ülésen jelen lévő tagja írja alá
33. § [Bizottság feladatai]
Vagyonnyilatkozatokkal és képviselői összeférhetetlenséggel kapcsolatos tevékenysége:
a) A polgármester és a települési képviselők összeférhetetlenségi eljárásával és a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatok elvégzése. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatok elvégzéséhez a Közös Hivatal technikai, támogató tevékenységet nyújt.
b) Nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és a települési képviselők vagyonnyilatkozatait a 2000. évi XCVI. törvény és az SZMSZ rendelkezései alapján. Ennek keretében:
ba) Átadás-átvételi elismervény ellenében veszi át a vagyonnyilatkozatokat, nyilvántartást vezet a vagyonnyilatkozatokról.
bb) Az Önkormányzati választásokat követően valamennyi képviselőnek az alakuló üléstől számított 30 napon belül visszaadja a vagyonnyilatkozatát.
bc) Biztosítja a települési képviselő vagyonnyilatkozatának nyilvánosságát. Ennek keretében a polgármester és a képviselők nyilvános vagyonnyilatkozatát a Közös Hivatal páncélszekrényében helyezi el.
bd) A nyilvános vagyonnyilatkozatokba történő betekintés lebonyolításához a szükséges technikai segítséget az Ügyrendi Bizottság elnöke és egy tagja együttesen nyújtja.
be) Az azonosító adatokba és a hozzátartozók vagyonnyilatkozatába az érdeklődők nem tekinthetnek bele.
bf) Az azonosító adatokba, valamint a hozzátartozói nyilatkozatokba csak a bizottság tekinthet be, ellenőrzés céljából. Az azonosító adatokat és a hozzátartozói nyilatkozatokat tartalmazó zárt borítékokat a páncélszekrényében tárolják. A lezárt páncélszekrényt az Ügyrendi Bizottság elnökének és bármely tagjának együttes jelenlétében lehet kinyitni és bezárni.
c) Felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatot az adatvédelmi szabályoknak megfelelően kezeljék és őrizzék.
A képviselő-testület tisztségviselői
34. § [A képviselő-testület tisztségviselői]
A helyi önkormányzat tisztségviselői: a polgármester és a képviselő-testület által választott alpolgármester (1 fő), valamint a jegyző.
35. § [A polgármester]
(1) A polgármester a választópolgárok által közvetlenül megválasztott tisztségviselő, az önkormányzat képviselő-testületének elnöke.
(2) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(3) A polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 1. melléklete tartalmazza.
(4) A polgármester illetményét a képviselő-testület a jogszabály keretei között határozza meg. A polgármester egyéb munkáltatói jogokkal kapcsolatos kéréseit az alpolgármester engedélyezi.
(5) A polgármester amennyiben a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. A polgármesteri kezdeményezés a döntés végrehajtására nézve halasztó hatályú. A polgármesteri vétó után a testület csak minősített többséggel dönthet a kifogásolt ügyben (Mötv. 68. § (1), 70. § (1) bek.).
(6) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan – az SZMSZ-ben meghatározott - a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati alábbi ügyekben [Mötv. 68. § (3) bekezdés]:
a) pályázattal kapcsolatos egyeztetések és rendkívüli döntések,
b) szerződések előkészítése és kapcsolódó egyeztetések,
c) önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos döntés,
d) kivitelezésről döntés.
(7) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester - az SZMSZ-ben meghatározott a 28/A. §-ban meghatározott ügyek kivételével (Mötv. 42. §-a) - döntést hozhat az alábbi ügyekben:
a) pályázattal kapcsolatos egyeztetések és döntések,
b) pályázat beadása,
c) szerződések előkészítése és kapcsolódó döntések,
d) önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos döntések,
e) hitelfelvétel előkészítése,
f) kivitelezésről döntés.
(8) A polgármester a (7) szakasz szerinti döntéséről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja [Mötv. 68. § (2) bekezdése].
36. § [A polgármester feladatai]
(1) A polgármester megbízatásának létrejöttére az Mötv. 63. §-a, megszűnésére az Mötv. 69. §-a, illetményének megállapítására az Mötv. 71. §-a az irányadó.
(2) A polgármester feladatait az Mötv., különösen annak 65–68. §-ai tartalmazzák.Tartós – 14 naptári napot meghaladó – szabadság esetén a polgármester előre köteles tájékoztatni a Képviselő-testületet.
(3) A polgármester:
a) ellátja az Mötv. 67. § (1) bekezdése szerinti feladatokat,
b) gyakorolja az Mötv. 68. § (1) bekezdése szerinti jogosítványát,
c) segíti a Képviselő-testület tagjainak testületi, illetve bizottsági munkáját,
d) gyakorolja az Mötv. 65. §-a szerinti képviseleti jogosultságát,
e) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel;
f) fogadóórát tart;
g) nyilatkozik a sajtónak;
h) az Mötv. 81. § (4) bekezdése alapján utasításban határozza meg azon polgármesteri hivatali köztisztviselői, alkalmazotti kört, akik kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez és jutalmazásához egyetértése szükséges.
(4) A polgármester javaslatot tesz:
a) a Képviselő-testületnek a helyi építési szabályzatok, településszerkezeti tervek elfogadására és annak érvényesülését figyelemmel kíséri,
b) köztemető létesítésére, bővítésére, fenntartására, lezárására, megszüntetésére, kiürítésére, valamint újra használatba vételére,
c) a Képviselő-testületnek az építési korlátozási, kártalanítási ügyekben,
d) illetve véleményt ad a közbiztonsági szervek munkájának segítésével kapcsolatos ügyekben,
e) a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó és nem az egyéb munkáltatói jogkörbe eső személyi határozatokra,
f) az óvodák működési körzetére.
(5) A polgármester:
a) előkészíti és végrehajtja a fejlesztésekhez kapcsolódó pályázatokat, terveket,
b) gondoskodik a helyi jelentőségű épített környezet és természeti értékek megőrzéséről, erre javaslatot tesz a Képviselő-testületnek,
c) előterjeszti a kitüntetési javaslatokat a bizottság, illetve és tanácsnokok javaslata alapján,
d) értékeli az egészségügyi és szociális intézményvezetők, valamint intézményegység-vezetők éves munkáját a bizottság véleménye alapján, erről tájékoztatja a Képviselő-testületet, valamint javaslatot tesz a szükséges intézkedések megtételére,
e) gazdasági társaságokban, vállalatokban az Önkormányzat tulajdonosi jogainak gyakorlásához szükséges Képviselő-testületi előterjesztéseihez előzetes állásfoglalást ad,
f) valamennyi ügyben döntést hozhat az Mötv. 68. § (2) és (3) bekezdései szerinti esetekben.
(6) A polgármesteri feladat- és hatásköröket az SZMSZ. 1. számú melléklete tartalmazza.
37. § [Az alpolgármester]
(1) A képviselő-testület saját tagjai közül 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester kinevezésére az Mötv. 74–75. §-ának, megbízatása megszűnésére az Mötv. 76. §-ának, illetményére az Mötv. 80. §-ának szabályai az irányadók.
(3) Az alpolgármester feladatainak ellátására az Mötv. 74. § (2) bekezdése az irányadó.
(4) Az alpolgármester a polgármester általános helyettese. A feladatmegosztás – az általános helyettesítést kivéve – önálló hatáskört nem keletkeztet, egyedi hatósági ügyekben az alpolgármester utasítást nem adhat.
(5) Az alpolgármesterre is a polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak.
(6) Az általános helyetteseként megválasztott alpolgármester a polgármester akadályoztatása esetén az Mötv. 67. § rendelkezései szerint látja el feladatait.
(7) Az alpolgármesterek feladatai:
a) segíti és koordinálja az önkormányzati képviselők és a bizottságok munkáját;
b) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait;
c) részt vesz az önkormányzati társulási üléseken;
d) lakossággal történő folyamatos kapcsolattartás.
38. § [A jegyző, aljegyző]
(1) A polgármester az Mötv. 82. § alapján nevezi ki a jegyzőt.
(2) A jegyző az Mötv. 81. §-ának megfelelően vezeti a polgármesteri hivatalt.
(3) A jegyző a képviselő-testület és a bizottságok működése, döntése kapcsán az esetleges jogszabálysértő gyakorlatot köteles jelezni. Jelzési kötelezettségének az ülésen szóban, vagy az ülés után írásban is eleget tehet.
(4) A következő munkakörben kiadmányozhatnak a Kaposmérői Közös Önkormányzati Hivatal munkaköre szerinti feladatokban a hivatal dolgozói: adó, szociális ügyek, hatósági eljárás és építési ügyi, továbbá birtokvédelmi feladatok.
(5) A házasságkötéssel kapcsolatos anyakönyvvezetői feladatok ellátása a vonatkozó helyi rendelet szerint hivatali időn túl is munkaköri feladatként és külön jegyzői utasítás nélkül végzendő.
(6) Aljegyző a Kaposmérői Közös Önkormányzati Hivatalhoz nem kerül kinevezésre.
Az önkormányzat gazdálkodása és vagyona
39. § [Az önkormányzat gazdálkodása és vagyona]
(1) A képviselő-testület által jóváhagyott előirányzatok terhére a polgármester jogosult kötelezettséget vállalni, illetve rendelkezni 1,5 millió Ft összeghatárig a Vagyonrendelet és a Közbeszerzési szabályzat valamint a magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseinek betartásával.
(2) A képviselő-testület az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 23. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az éves költségvetéséről rendeletet alkot.
(3) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll.
(4) Az önkormányzat vagyontárgyainak nyilvántartását, elidegenítésének, megterhelésének, vállalkozásba vitelének, illetve más célú hasznosításának lehetőségeit külön rendelet tartalmazza.
(5) A zárszámadással kapcsolatban az Áht. 91. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
Lakossággal való kapcsolattartás, tájékoztatás
40. § [Közmeghallgatás]
(1) A polgármester évente legalább egyszer – a munkatervében meghatározott időpontban, általában október hónapban – az Mötv 54. §-a szerinti közmeghallgatást tart. A közmeghallgatásra a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadóak.
(2) A Képviselő-testület tagjai kötelesek kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal – a polgármester közmeghallgatását követően, nyilvános ülésen - tájékoztatást nyújtanak képviselői tevékenységükről. (Mötv. 32. § (2) bek. k.) pont)
(3) A közmeghallgatás időpontját és helyét széles körben meg kell hirdetni. Az önkormányzat a közmeghallgatásról a település polgárait 15 nappal a közmeghallgatás előtt a helyben szokásos módon értesíti.
(4) A közmeghallgatás kiírására és lebonyolítására a képviselő-testületi ülés összehívásával és vezetésével kapcsolatos szabályok az irányadóak. A Képviselő-testület a közmeghallgatáson lehetővé teszi az állampolgároknak, a társadalmi szervezeteknek, hogy közvetlenül terjesszék elő közérdekű javaslataikat, kérdéseiket, valamint közérdekű kezdeményezéseiket.
(5) A lakosság meghatározó körét vagy egészét érintő, kiemelkedően fontos ügyekben, a képviselő-testületi döntések meghozatala előtt a Képviselő-testület közmeghallgatást tart, amelyen a döntés által érintettek megjelenhetnek és legfeljebb 5 perces felszólalással a döntéshozók előtt közvetlenül kifejthetik álláspontjukat az előterjesztésről.
41. § [Lakossági fórumok]
A lakosság kezdeményezésére, a polgármester kezdeményezésére vagy a képviselők többségének javaslatára lakossági fórumot kell tartani, különösen a lakosságot érintő, fontosabb döntések előkészítésekor.
42. § [A kihirdetés helyben szokásos módja]
(1) A rendeletek és hirdetmények helyben szokásos módon történő kihirdetése az önkormányzat épület hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik.
(2) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzat honlapja (www.kaposujlak.hu).
Átmeneti és záró rendelkezések
43. § [Mellékletek, függelékek]
Az SZMSZ mellékletei:
1. sz. melléklet A Képviselő-testület által a polgármesterre ruházott hatáskörök
2. sz. melléklet Kaposmérő Község Önkormányzatának kötelező és önként vállalt feladatai
3. sz. melléklet A Kaposmérő Községi Önkormányzat címrendje
4. sz. melléklet A Képviselő-testület tagjai
5. sz. melléklet A Képviselő-testület bizottságai
44. §1
45. § [Hatályba lépés]
Ez a rendelet 2024. október 11-én 18 óra 10 perckor lép hatályba.
1. melléklet a 7/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelethez
1. A polgármester önálló, valamint átruházott általános feladat- és hatásköre:
1.1. javaslatot tesz a Képviselő-testület munkatervére.
1.2. szükség esetén a területért felelős bizottság összehívását indítványozza.
1.3. gyakorolja az Mötv. 67. §-a szerinti jogköröket.
1.4. lefolytatja a településképi eljárásokat és dönt azok ügyében, kivéve amelyben az Önkormányzat kérelmezőként, vagy saját tulajdonú ingatlan által érintett.
1.5. jóváhagyja a jegyző által készített pénzügyi-gazdálkodási szabályzatokat, amelyek alapján az Önkormányzat gazdálkodik.
1.6. dönt az ingyenes, anyagi kötelezettségvállalással nem járó együttműködési megállapodások aláírásáról.
1.7. gyakorolja az Mötv. 68. § (1) bekezdése szerinti jogkörét.
1.8. ellátja a polgármester részére meghatározott önkormányzati, hatósági feladatokat.
1.9. dönt a köztemetési ügyekben és intézkedik a köztemetés költségeinek hagyatéki teherként történő bejelentéséről, kötelezi az eltemettetésre kötelezett személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére, illetve azt méltányosságból elengedi.
1.10. megbízást ad az Önkormányzat jogi és szakértői képviseletére, továbbá utasítja a jogi képviseletet az önkormányzati álláspont megfelelő képviseletére.
1.11. az önkormányzat érdekének védelmében jogosult a perindításra, amelyről a következő testületi ülésen beszámol.
1.12. dönt az Önkormányzat jogait vagy kötelezettségeit érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötéséről 1 millió forintot meg nem haladó összegig.
1.13. gondoskodik a képviselő-testületi határozatok, illetve költségvetési rendelet végrehajtásáról, az ehhez kapcsolódó szükséges szerződéseket aláírja.
1.14. dönt a közterület használatáról szóló külön helyi rendeletben foglaltak alapján hatáskörébe utalt ügyekben a közterület-használat engedélyezéséről, valamint a hozzájárulás iránti kérelmekről, valamint a rendeletben foglalt szankciókról.
1.15. dönt a Képviselő-testület utólagos jóváhagyása mellett azon pályázatok beadásáról, amelyek esetében nem szükséges önerő biztosítása.
1.16. tájékoztatja a Képviselő-testületet, ha év közben az Országgyűlés, a Kormány, illetve valamely költségvetési fejezet, vagy elkülönített állami pénzalap a helyi önkormányzat számára pótelőirányzatot biztosít (éves költségvetési rendelet).
1.17. a helyi önkormányzati költségvetés saját hatáskörben végrehajtott előirányzat módosításról a jegyző előkészítésében a polgármester a Képviselő-testületet utólagosan tájékoztatja.
1.18. a külön helyi rendeletben foglaltak alapján dönt az üzletek és vendéglátóipari egységek alkalmi rendezvény tartása céljából történő éjszakai nyitvatartásának engedélyezéséről.
2. Az önkormányzati vagyongazdálkodás körében dönt:
2.1. az önkormányzati bérlakások bérbeadásáról, ezen lakásokra megköti a bérleti szerződést és hozzájárul az ezekbe történő befogadáshoz.
2.2. bármely vagyontárgy tulajdonjogának, illetve vagyoni értékű jognak az Önkormányzat részére történő ingyenes megszerzéséről, továbbá bármely vagyontárgy, vagyoni értékű jog az Önkormányzat által történő kedvezményes megszerzéséről, amennyiben az Önkormányzat által a vagyontárgy, vagyoni értékű jog megszerzéséért fizetendő összeg nem haladja meg az 1millió forintot.
2.3. bármely vagyontárgy tulajdonjogának, illetve vagyoni értékű jognak az Önkormányzat részére történő ingyenes megszerzéséről a piaci áron az Önkormányzat tulajdonába kerülő bármely ingóság, szolgáltatás, illetve vagyoni értékű jog megszerzéséről 1 millió Ft értékhatárig.
2.4. az Önkormányzat üzleti vagyonába tartozó vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok elidegenítéséről, megterheléséről 1 millió forint értékhatárig.
2.5. az önkormányzati vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok határozatlan időre, vagy legfeljebb 3 évre, piaci áron történő bérbe adásáról, használatba adásáról, egyéb hasznosításáról 1 millió forint/év szerződéses értékhatárig.
2.6. ingatlanok, ingatlanrészek, vagyoni értékű jogok ingyenes vagy kedvezményes használatba adásáról, egyéb hasznosításáról 3 hónapnál rövidebb időszakra vonatkozó jogviszonyok esetében.
2.7. ingók ingyenes vagy kedvezményes használatba adásáról.
2.8. a bérleti díj beszámításáról 1 millió forint értékhatárig, szerződésenként.
2.9. az önkormányzati tulajdonban lévő ingóságok selejtezéséről, tételenként (mennyiségi egységként).
2.10. az 1 millió forint érték feletti vételi és elővásárlási jog gyakorlására, illetve az arról történő lemondásra irányuló testületi döntés indítványozásáról, 1 millió forint érték alatt ugyanezen tárgykörökben önállóan dönt.
3. Az önkormányzati költségvetéssel kapcsolatban dönt:
3.1. a mindenkor hatályos költségvetésről szóló rendeletben meghatározott személyek, szervezetek a költségvetési rendeletben meghatározott összeggel történő támogatásáról, a támogatási szerződés megkötéséről, illetve az alapítványok kivételével kérelem alapján dönt a támogatásokról és a támogatási szerződésekről azokban az esetekben is, mikor a költségvetésről szóló rendelet nem nevesíti külön a támogatottat.
3.2. a feladattal nem terhelt tartalékból történő átcsoportosításról 1,5 millió Ft összeg erejéig saját hatáskörben.
3.3. az önkormányzat által nyújtott államháztartáson kívüli forrásátadások szerződés szerinti felhasználásának ellenőrzéséről, valamint a felhasználásról szóló beszámolók.
4. Átruházott tulajdonosi jogkörében:
4.1. kiadja a tulajdonosi hozzájárulást önkormányzati tulajdonú ingatlan bővítése és átalakítása esetén, ha az építési munkálatok az ingatlan értékének 20%-át nem haladják meg,
4.2. tulajdonosi jognyilatkozatokat ad az Önkormányzat vagyonával kapcsolatosan (elővásárlási jog gyakorlása, telekmegosztás, telekösszevonás, telekhatár rendezés, építési ügyekben tulajdonosi hozzájárulás, építési engedélyezési eljárás, elidegenítési és terhelési tilalmak törlése, valamint a további megterheléshez való hozzájárulás megadása).
4.3. tulajdonosi és közútkezelői hozzájárulást ad az önkormányzati tulajdonban lévő, közterületeken épülő közművek nyomvonalához.
4.4. nyilvántartja a közutakat.
4.5. lezárja a közutat vagy forgalmát korlátozza (eltereli) a közúton folyó munka, a közút állagának védelme, a közúti forgalom biztonsága miatt.
4.6. dönt a közúti jelzések elhelyezéséről, fenntartásáról, eltávolításáról, szabályozza a helyi utak forgalmát.
4.7. kapcsolatot tart a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel a településen átvezető állami kezelésű közutak közlekedésrendjének szabályozásával és állagmegóvásával, fejlesztésével kapcsolatban.
4.8. dönt a közterületi vízvételi helyek és a közterületi tűzcsapok megszüntetéséről, áthelyezéséről.
4.9. dönt a szomszéd települések rendezési tervei kapcsán a véleményezésre megküldött dokumentációkról.
5. A beszerzési és közbeszerzési eljárások tekintetében dönt:
5.1. a közbeszerzési tervben szereplő közbeszerzési eljárás megindításáról, a felhívás vagy a dokumentáció módosításáról, az eljárást megindító felhívás visszavonásáról, a részvétei jelentkezési, illetve az ajánlattételi határidő meghosszabbításáról.
5.2. az ajánlattételre felkérendő gazdasági szereplőkről, amennyiben a Kbt. lehetőséget biztosít annak ajánlatkérő általi meghatározására.
5.3. az eljárást megindító dokumentumok (felhívás, közbeszerzési dokumentumok) tartalmáról és azok elfogadásáról.
5.4. a részvételre jelentkezések/ajánlatok érvényességéről.
5.5. nemzeti eljárásrendben lefolytatott eljárás esetén a Bíráló Bizottság szakmai javaslata alapján az eljárás (illetve adott esetben a részvételi szakasz) lezárásáról és eredményéről.
5.6. nemzeti eljárásrendben lefolytatott eljárás esetén az írásbeli összegezés módosításáról a Bíráló Bizottság szakmai javaslata alapján.
5.7. a közbeszerzési szerződések Kbt. 141. § (6) bekezdésében foglaltak szerinti nem lényeges módosításáról.
5.8. tárgyalásos eljárás esetén a tárgyalás megszervezéséről, a tárgyaláson az ajánlatkérő részéről megjelenő tárgyaló bizottság összeállításáról.
5.9. a Közbeszerzési Döntőbizottsági, illetőleg bírósági eljárásban az Ajánlatkérő jogi képviseletéről az adott eljárásban.
5.10. a közbeszerzési eljárás folytatásáról a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó szakvéleménye és javaslata alapján, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás eredményeként megsemmisíti az eljárást lezáró ajánlatkérői döntést.
5.11. gyakorolja a Kbt. az ajánlatkérő számára biztosított valamennyi jogot és kötelezettséget, melyet a Képviselő-testület nem utalt más Bizottság hatáskörébe.
5.12. az in-house megállapodás és indokolt esetben annak módosításának tartalmáról.
6. Az önkormányzati fenntartású intézmények és a gazdasági társaságok tekintetében:
6.1. dönt az Önkormányzat, valamint az Önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaság szabályzatainak elfogadásáról, azok módosításáról.
6.2. jogszabályi keretek között dönt az óvodai beiratkozások időpontjáról.
6.3. dönt az egészségügyi és szociális alapellátással kapcsolatos ügyekről (különösen szerződések előkészítése és megkötése, működési engedélyek ellenőrzése, rendelők működőképességének biztosítása).
6.4. dönt az önkormányzati költségvetési szervek szakmai dokumentumainak, szabályzatainak – különös tekintettel a szervezeti és működési szabályzat, házirend, szakmai program, munkaterv, éves beszámoló – jóváhagyásáról.
6.5. az intézményvezetők javaslatára dönt az óvodák és bölcsőde nyári nyitvatartási rendjéről.
2. melléklet a 7/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelethez
1. KÖTELEZŐ FELADATOK
Az Mötv 13. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:
1.1. településfejlesztés, településrendezés;
1.2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);
1.3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;
1.4. törvényben meghatározott kivételekkel az egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
1.5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);
1.6. óvodai ellátás;
1.7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
1.8. gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;
1.9. szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg;
1.10. lakás- és helyiséggazdálkodás;
1.11. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;
1.12. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
1.13. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
1.14. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
1.15. a kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;
1.16. sport, ifjúsági ügyek;
1.17. nemzetiségi ügyek;
1.18. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;
1.19. helyi közösségi közlekedés biztosítása;
1.20. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül;
1.21. önkormányzati vagyongazdálkodási és vagyonhasznosítási ügyekben az önkormányzat a jognyilatkozatait a polgármester útján teszi meg,
1.22. A forgalomképes vagyonba tartozó vagyontárgy elidegenítéséről és hasznosításáról amennyiben az elidegenítésre szánt vagyontárgy vagy vagyoni értékű jog forgalmi értéke, hasznosítás esetén 5 millió Ft-ot nem éri el, a polgármester dönt.
1.23. Kivételesen – vagyongazdálkodási rendelet szerint -, ellenszolgáltatás nélkül lehet szolgalmi jogot alapítani olyan közművezeték lefektetése céljából, amelynek során a szolgáltató kötelező önkormányzati feladatot valósít meg, valamint közművek csatlakozó vezetékének kialakítására (egyedi bekötések). Az ezzel összefüggő tulajdonosi és közútkezelői hozzájárulás megadásáról a polgármester dönt.
1.24. Vagyonrendelet szerinti meghatározott körben az önkormányzati tulajdonrésszel működő gazdasági társasággal kapcsolatos tulajdonosi kérdésekben a polgármester dönt.
1.25. A követelésről vagy annak érvényesítéséről való lemondásról 50 000 Ft alatt a polgármester dönt.
1.26. A mezőgazdasági célra is alkalmas önkormányzati ingatlan haszonbérbe adásáról a polgármester dönt.
1.27. Az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogokat a vagyonrendelet szerint a polgármester gyakorolja.
1.28. Települési támogatásokat állapíthat meg a vonatkozó Ör. szabályai szerint. Rendkívüli települési támogatást állapíthat meg 50.000 Ft összegig.
2. ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATOK
A 2011. ÉVI CLXXXIX. TÖRVÉNY 111. § (2) bekezdése szerint a helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait.
Az önkormányzat önként vállalt feladatai:
2.1. a közösségi tér biztosítása, valamint a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport társadalmi szervezetek, egyesületek, alapítványok egyéb szervezetek támogatása az éves költségvetési rendeletben meghatározottak szerint,
2.2. a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás keretében Alapszolgáltatási Központ működtetése,
2.3. a köztisztaság és a településtisztaság érdekében a szemétszállításról való gondoskodás, a helyi közutak, közterületek, parkok fenntartásáról való gondoskodás,
2.4. a csapadékvíz elvezetésének az egész település területére történő kiterjesztése,
2.5. a lakásgazdálkodás keretében az önkormányzati bérlakás állomány hasznosításáról, kezeléséről történő gondoskodás,
2.6. településfejlesztés tekintetében a község idegenforgalmi fejlesztését szolgáló programok, tervek kidolgozása: településfejlesztési koncepció kezdeményezése,
2.7. településrendezés tekintetében a helyi rendezési terv, építési szabályzat, fejlesztési elképzelésekhez igazodó módosítása,
2.8. A közbiztonság megteremtése érdekében Térfigyelő-rendszer fenntartása, működtetése
2.9. Testvérvárosi kapcsolatok kialakítása és ápolása
2.10. Egyéb feladatkörében Kitüntetések adományozása, Önkormányzati lapkiadás
2.11. Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíj pályázat alapján támogatás nyújtása
Az Önkormányzat vállalja, hogy a fejlesztési elképzelések keretén belül, prioritásként szereplő projektek megvalósításával elősegíti a további munkahelyteremtés feltételeinek megvalósítását és javítását.
A településfejlesztési politika, az adó politika központi jogszabályokkal és a helyi rendeletekkel összhangban történő alakításával, ezen elképzelések, célkitűzések megvalósításával hozzájárul a rendelkezésre álló anyagi eszközök biztosításával az élhetőbb település további fejlődéséhez.
Célunk a közösségi élet, a civil szervezetekkel való együttműködés területén, hogy a kulturális, szabadidős, turisztikai rendezvények továbbra is vonzóak és látogathatóak legyenek az ideérkező vendégek és a helybeli lakosság számára.
3. melléklet a 7/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelethez
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
013320 |
Köztemető-fenntartás és a működtetés |
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
013360 |
Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások |
016010 |
Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek |
016020 |
Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek |
041232 |
Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás |
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
045120 |
Út, autópálya építése |
047120 |
Piac üzemeltetése |
051030 |
Nem veszélyes (települési) hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése,szállítása,átrakása |
052080 |
Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése |
061020 |
Lakóépület építése |
064010 |
Közvilágítás |
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
074031 |
Család és nővédelmi egészségügyi gondozás |
081030 |
Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése |
082044 |
Könyvtári szolgáltatások |
082092 |
Közművelődés-hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
013370 |
Informatikai fejlesztések. szolgáltatások |
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
011220 |
Adó-, vám- és jövedéki igazgatás |
4. melléklet a 7/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelethez
1. Vajda Jenő polgármester
2. Gál Balázs alpolgármester
3. Bácsainé Balogh Andrea képviselő
4. Gál Bence képviselő
5. Vajda Márton képviselő
5. melléklet a 7/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelethez
1. Bácsainé Balogh Andrea bizottsági elnök
2. Gál Bence bizottsági tag
3. Vajda Márton bizottsági tag
A 44. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.