1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Somogydöröcske Község Önkormányzata (Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 7284 Somogydöröcske, Keleti u. 80.

(3) Az Önkormányzat működési területének megnevezése: Somogydöröcske közigazgatási területe.

2. § (1) Somogydöröcske jelképei a címer, zászló, lobogó és a pecsét.

(2) Somogydöröcske címere: Álló, háromszögű pajzs, vízszintes ezüst hullámpólyával vágott mezejének alsó, zöld mezejében lebegő arany horgony. A hullámpólya feletti, vörössel és feketével hasított mező elülső, vörös mezejében lebegő balharánt fordított ezüst fejsze: a hátsó, fekete mezőben lebegő jobbra fordult, emberarcú növekvő ezüst félhold, jobbról lebegő, hatágú ezüst csillagtól kísérve. A címerpajzsot kétoldalról egy-egy szárán alul összekötött arany búzakalász csokor övezi. A pajzs felett lebegő, íves arany szalagon feketével nagybetűs SOMOGYDÖRÖCSKE településnév.

(3) Somogydöröcske lobogója: Álló téglalap alakú, 2 : 1 arányú fehér textil, aljában arany, felette zöld vízszintes pólyával. Egy pólyaszélesség a lobogó hosszának 1/10 része. A színes címer a feliratos szalaggal a lobogó hosszanti szimmetriatengelyén, annak felülmért 1/3 osztás vonalán helyezkedik el. A lobogó kétoldalas.

(4) Somogydöröcske zászlaja: A lobogó 90^o-al történő elforgatásával jön létre. A feliratos szalag nélküli színes címer szimmetriatengelye a zászló hosszának rúdtól mért 1/3 osztásvonalával esik egybe. A zászló kétoldalas.

(5) Somogydöröcske község pecsétje: Kör alakú pecsétlap, szélén peremmel. A pecsétmező közepén Somogydöröcske címerének kontúrrajza. A címert nagybetűs körirat övezi SOMOGYDÖRÖCSKE KÖZSÉG PECSÉTJE. A szavak közt 1-1 díszpont.

(6) Somogydöröcske jelképeiről és azok használatának rendjéről külön önkormányzati rendelet szól.

3. § (1) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, továbbá a társulás látják el.

(2) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a képviselő-testület bizottságára, társulására, a polgármesterre és a jegyzőre ruházhatja át. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. A bizottságra átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. melléklete, a társulásra átruházott hatásköröket az SZMSZ 2. melléklete, a polgármesterre átruházott hatásköröket az SZMSZ 3. melléklete, a jegyzőre átruházott hatásköröket az SZMSZ 4. melléklete tartalmazza.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott szervek a képviselő-testülettől átruházott hatáskörben járnak el, úgy a hatáskör gyakorlására a képviselő-testület utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja.

4. § (1) A helyi önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat, azaz közvetlenül részt vehet vállalkozásokban, emellett a helyi önkormányzati politika eszközeivel és konkrét formáival segíti a vállalkozásokat.

(2) Amennyiben az önkormányzat közvetlenül akar részt venni vállalkozásban, előzetesen – szakértő bevonásával – közgazdasági elemzést kell végeztetnie, a napirend csak ezzel együtt tárgyalható.

(3) A képviselő-testület feladatainak eredményes megoldása érdekében együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél, a megyei tervek, koncepció kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos kapcsolattartás a polgármester illetve a jegyző feladata.

5. § (1) Az önkormányzat – a Mötv. 13. §-ban meghatározott közfeladatain túlmenően – az alábbi szabadon választott közfeladatot látja el: civil szféra anyagi támogatása.

(2) Az önkormányzat abban az esetben választhatja szabadon valamely közfeladat ellátását, ha:

• a) ellátása nem sérti más település érdekeit,
• b) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat és hatáskörébe,
• c) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását,
• d) ellátásához szükséges feltételek fennállnak.

(3) Helyi közügy önálló megoldásának önkéntes vállalása előtt a polgármester minden esetben előkészítő eljárást folytat le. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat beterjesztésében be kell mutatni a megvalósításukhoz szükséges költségvetési forrásokat is.

(4) A szabadon vállalt feladatok pénzügyi kihatásait a helyhatósági választásokat követő év költségvetési rendeletében be kell mutatni.

(5) Az önkormányzat – külön rendeletben szabályozottak szerint – támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét és együttműködik ezen közösségekkel.

6. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést, ezen kívül alakuló és rendkívüli testületi ülést tart (tarthat).

(2) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén, a Képviselő-testület ülését a Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság (VÖB) elnöke hívja össze és vezeti.

(3) A képviselő-testület ülését össze kell hívni:

• a) az ülésterv szerint,
• b) a képviselők egynegyedének indítványára,
• c) bizottság indítványára,
• d) a Somogy Megyei Kormányhivatal Vezetőjének (Kormányhivatal) kezdeményezésére.

(4) Az üléstervtől eltérő ülésre vonatkozó – a (3) bekezdés b) – c) szerinti - indítványt a polgármesternél kell benyújtani, ebben meg kell jelölni a rendkívüli ülés napirendjét és előadóját.

(5) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze halaszthatatlan döntést /-eket/ igénylő napirend /-ek/ tárgyalása érdekében.

(6) Az alakuló és a rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 3 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával előbb ki kell kézbesíteni a meghívottaknak. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját, a napirendi pontokat és azok előadóit.

(7) A (3) bekezdés b), c) és d) pontjában meghatározott esetben az ülést tizenöt napon belüli időpontra kell összehívni.

7. § (1) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

• a) a jegyzőt,
• b) akiket a napirend érint,
• c) a napirendi pontok előadóit.

(2) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni továbbá: akiket a polgármester indokoltnak tart.

(3) A képviselő-testület üléseinek időpontjáról a lakosságot, a meghívónak az önkormányzat hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel kell értesíteni.

8. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

9. § (1) A polgármester – az alakuló ülést követő hat hónapon belül – gazdasági-cselekvési programot terjeszt a képviselő-testület elé, amely a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének céljait, feladatait tartalmazza a képviselő-testület megbízatásának időtartamára.

(2) A képviselő-testület az éves üléstervét, a tárgyévet megelőző év decemberi ülésén fogadja el.

(3) Az ülésterv tervezetét a jegyző állítja össze, majd a polgármester terjeszti elfogadásra a képviselő-testület elé.

(4) Az ülésterv tartalmazza a tárgyévre vonatkozó ülések tervezett időpontjait, napirendjeit, a napirendi pontok előadóit.

10. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, míg zárt ülés elrendelésére a polgármester, a képviselő és a jegyző tehet javaslatot, melyről a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(2) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá – meghívása esetén – az érintett és a szakértő vesz részt.

(3) A képviselő-testület ülése akkor határozatképes, ha a megválasztott képviselők több, mint fele jelen van (3 fő).

(4) A képviselő-testület ülésein – tevékenységi körükben – tanácskozási jog illeti meg a községben székhellyel rendelkező önszerveződő közösségek képviselőit. Az önszerveződő közösségek képviselői a képviselő-testületi ülések időpontjáról – a képviselő-testületi tagok részére kiküldött meghívó kiküldésével egyidejűleg - írásbeli értesítést kapnak.

11. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester és amennyiben ő is akadályoztatva van, a VÖB elnöke vezeti.

(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

• a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze,
• b) megállapítja az ülés határozatképességét,
• c) előterjeszti az ülés napirendjét, majd az megszavaztatja,
• d) napirend előtt tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásáról, az előző testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről,
• e) lehetőséget biztosít a kérdések, interpellációk felvetésére,
• f) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
• g) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat és kihirdeti a határozatokat,
• h) berekeszti az ülést.

(3) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

12. § A napirendi pontok tárgyalása előtt a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben interpellációt terjeszthetnek elő, vagy kérdést intézhetnek a képviselők.

13. § (1) A kérdés, önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű írásos felvetés.

(2) A kérdést, az ülést megelőző nap 12.00 óráig kell benyújtani a polgármesterhez.

(3) A kérdésre a megkérdezett elsősorban a képviselő-testület ülésén köteles választ adni. A válaszadás maximális időtartama 3 perc, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt, ha a kérdező nem fogadja el a választ.

14. § (1) Az interpelláció önkormányzati ügyekben történő írásos felvilágosítás kérése.

(2) Az interpellációt, az ülést megelőző nap 12.00 óráig kell írásban benyújtani a polgármesterhez, aki gondoskodik annak nyilvántartásba vételéről. Az interpellációnak tartalmaznia kell:

• a) az interpelláló nevét,
• b) az interpelláció címét és szövegét,
• c) az interpelláló sajátkezű aláírását.

(3) Az interpellációra elsősorban a képviselő-testület ülésén kell választ adni. Ebben az esetben az interpelláló képviselőt legfeljebb 3 perces szóbeli kiegészítés és további 2 perces viszontválasz joga illeti meg. Ha az interpellált az ülésen nem ad választ, ezt írásban 15 napon belül kell megtennie. Az írásban adott válasz elfogadásáról a következő ülésen kell az interpellálónak, illetve a képviselő-testületnek nyilatkoznia.

(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról mindenesetben először az interpelláló képviselő nyilatkozik, majd vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel a testület dönt az elfogadásról.

15. § (1) Előterjesztésnek minősül az üléstervbe felvett, a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága, vagy a polgármester által előzetesen javasolt beszámoló és tájékoztató, rendelet- és határozat tervezet.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) Az írásbeli előterjesztés két részből áll:

• a) az első részben a tárgyat kell pontosan meghatározni, ismertetni az előzményeket, testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményeit, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előterjesztők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, amelyek lehetővé teszik az értékelést, és a döntést indokolják;
• b) a második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők, részhatáridők megjelölésével.

(4) Az önkormányzati képviselő – figyelemmel az (1)–(3) bekezdésben foglaltakra - a képviselő-testület ülésén is kezdeményezheti határozat meghozatalát.

(5) A képviselő-testület nem határozza meg azon előterjesztések körét, amelyeket kizárólag a VÖB nyújthat be.

(6) A VÖB állásfoglalásával kell benyújtani azon előterjesztéseket, amelyek bizottsági véleményezését jogszabály kifejezetten előírja (pl.: költségvetési rendelet).

16. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

• a) az előadó – a kérdések és a vita előtt – az előterjesztéshez szóbeli kiegészítést tehet,
• b) a bizottsági elnök vagy megbízottja előterjesztik a napirenddel kapcsolatos bizottsági állásfoglalást, módosító javaslataikat,
• c) a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők az előadóhoz kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó köteles rövid választ adni,
• d) a kérdésekre adott válaszok után kerül sor a hozzászólásokra, a jelentkezés sorrendjében.

(2) A bizottsági elnökök és a hozzászólók legfeljebb:

• a) rendeletalkotásnál 10 percben,
• b) egyéb napirendi pontnál 5 percben,
• c) második hozzászólás esetén 3 percben kaphatnak szót.

(3) Az időkeret túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának további korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(4) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a határozati javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(5) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a bizottsági, majd az ülésen tett képviselői módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület, majd végül a javaslatokkal, módosításokkal kiegészített határozati javaslat egészéről.

17. § (1) A Mötv. 50. §-ban foglaltakon túlmenően minősített többség (a megválasztott települési képviselők több mint felének a szavazata) szükséges:

• a) döntés helyi népszavazás, népi kezdeményezés tárgyában,
• b) a polgármester elleni kereset benyújtásához,
• c) más megyéhez való csatolás kezdeményezéséhez,
• d) önkormányzati kitüntetés és elismerő címek adományozásához,
• e) a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntéshez,
• f) korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítése, elcserélése, bérbeadása, más önkormányzat részére történő átadása, ingyenes és határidő nélküli használatba adása, megterhelése, gazdasági társaságba, vállalkozásba vagy alapítványba történő bevitele, hitel vagy kötvény fedezetéül történő felhasználása ügyében,
• g) költségvetési kötelezettséget érintő határozatok elfogadásához.

(2) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületet 5 napon belül ismételten össze kell hívni.

18. § (1) A képviselő-testület döntéseit (rendelet, határozat) nyílt szavazással hozza. A szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) A zárt ülésen hozott határozatot a képviselő-testület következő nyilvános ülésén – az önkormányzati hatósági ügyben, fegyelmi eljárás megindítása és fegyelmi büntetés kiszabása ügyében hozott határozatok kivételével – ismertetni kell.

(3) A javaslat akkor tekintendő elfogadottnak, ha a tárgyköre szerinti szükséges számú szavazatot megkapta. Egyszerű szótöbbséget igénylő döntés esetén a jelenlévők több, mint felének igen szavazata; minősített többséget igénylő döntés esetén a megválasztott képviselők több, mint felének igen szavazata szükséges.

(4) Az ülésvezető megállapítja a szavazás eredményét. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.

(5) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a képviselő-testület döntéshozatala saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására irányul.

(7) A képviselő-testület azon tagjától, aki az (5) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, egy havi tiszteletdíjának 5%-a megvonásra kerül.

19. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni:

• a) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlásához,
• b) a képviselő-testület bizottságának kezdeményezésére,
• c) három képviselő javaslatára, amennyiben az erre irányuló írásbeli kezdeményezést, az ülés napját megelőző munkanapon 12.00 óráig a polgármesternek benyújtották,
• d) polgármester javaslatára;
• e) a képviselők egynegyedének indítványára.

(2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben.

(3) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét és a jelenlevő képviselők nevük felolvasásakor hangosan, szóban szavaznak a határozati javaslatról.

(4) Név szerinti szavazás esetén az ülésről készült jegyzőkönyvnek – a szavazás számszerű eredményén kívül – tartalmaznia kell, hogy a jelenlévő képviselők hogyan szavaztak, azaz személy szerint igennel vagy nemmel szavaztak-e, illetőleg tartózkodtak-e a szavazástól.

(5) Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni.

20. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A titkos szavazás lebonyolítására ad hoc bizottságot kell létrehozni.

(2) A titkos szavazás úgy történik, hogy az eldöntendő kérdést (választás esetén a javasolt személyeket ABC sorrendben) a szavazólapra fel kell írni.

(3) Titkos szavazás során a szavazástól tartózkodni nem lehet. Érvényesen szavazni a kérdés vagy a név/-ek/ alatti „igen”, „nem” és „tartózkodom” szó mellett elhelyezett kockában, golyóstollal írt, két egymást metsző vonallal lehet. Érvénytelen a szavazat, ha a képviselő a szavazólapon nem jelölte meg, hogy „igen”-nel, vagy „nem”-mel kíván-e szavazni, vagy esetleg attól tartózkodni kíván, továbbá, ha több választ jelölt be.

(4) Érvénytelen a szavazólap:

• a) ha nem a hivatalos szavazólapon történt a szavazás,
• b) ha nincs lebélyegezve,
• c) ha kitöltése ceruzával történt.

(5) A titkos szavazás lebonyolításáról és eredményéről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

21. § (1) A képviselő-testület határozatait évenként kezdődő és folyamatos sorszámmal, továbbá évszámmal kell ellátni a következők szerint: „ ............/20.......(........) sz. kt. határozat.”

(2) A hatályos testületi határozatokról a jegyző naprakész nyilvántartást köteles vezetni.

(3) A képviselő-testület által a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23-24. §-a szerint meghozott normatív határozat kihirdetése az önkormányzat hirdetőtábláján az aláírt határozat teljes szövegének kifüggesztésével történik.

21/A. § (1) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester - a Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével - döntést hozhat minden olyan ügyben, ahol a döntéshozatal késedelme jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral vagy a személyiségi jogok jelentős sérelmével járna. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

(2) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben, ahol a döntéshozatal késedelme jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral vagy a személyiségi jogok sérelmével járna.

22. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

• a) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,
• b) rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülettel szemben méltatlan magatartást tanúsít,
• c) tartós rendzavarás, állandó lárma, a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következményeként a polgármester, ha ismételt figyelmeztetései sem járnak eredménnyel, felfüggesztheti az ülést.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

23. § (1) A képviselő-testület üléséről – a zárt ülésről külön – jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészíttetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

• a) a testületi ülés helyét;
• b) időpontját;
• c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;
• d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;
• e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;
• f) az előterjesztéseket;
• g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;
• h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;
• i) a döntéshozatalban résztvevők számát;
• j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;
• k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;
• l) a szavazás számszerű eredményét;
• m) a hozott döntéseket,
• n) az ülés folyamán történt fontosabb eseményeket.

(2a) A képviselő kérésére szó szerint kell rögzíteni hozzászólását, véleményét, nyilatkozatát.

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

• a) a jelenléti ívet,
• b) a meghívót,
• c) az írásos előterjesztéseket,
• d) a végleges rendeleteket,
• e) az aláírt szerződéseket,
• f) a képviselő-testületi tag kérésére írásban is benyújtott hozzászólását, interpellációját,
• g) az érintett nyilatkozatát, ha személyi ügyének nyilvános tárgyalásához nem járul hozzá,
• h) a jegyző törvényességi észrevételét,
• i) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet.

(4) A választópolgárok a zárt ülés kivételével betekinthetnek a képviselő-testületi ülés előterjesztéseibe és annak jegyzőkönyvébe.

24. § (1) A képviselő-testület az Alaptörvény 32. cikkében kapott felhatalmazás alapján, a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére továbbá törvény felhatalmazása alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

• a) a települési képviselők,
• b) a bizottság,
• c) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,
• d) a választópolgárok, népi kezdeményezés útján.

(3) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki a jegyző bevonásával a kezdeményezést és a rendelet-tervezetet benyújtja a képviselő-testületnek.

(4) Az önkormányzati képviselő - a (3) bekezdésben meghatározottak szerint - a képviselő-testület ülésén is kezdeményezheti rendelet megalkotását.

25. § (1) Az önkormányzati rendeletet az önkormányzat hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.

(2) Az önkormányzati rendeleteket, évente kezdődő és kihirdetésük sorrendjében folyamatos sorszámmal, továbbá évszámmal kell ellátni a következők szerint: „Somogydöröcske Község Önkormányzat Képviselő-testületének ............/20.......(........) önkormányzati rendelete a …………….………………………………………ról.”

26. § (1) A képviselőt a Mötv. 32. §-ban foglaltakon túlmenően a képviselőt további jogok illetik meg, illetőleg kötelezettségek terhelik.

(2) A képviselő főbb jogai:

• a) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,
• b) sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyekben kezdeményezheti a Törökkoppányi Közös Önkormányzati Hivatal intézkedését, a hivatal érintett dolgozója erre 3 munkanapon belül köteles érdemi választ adni,
• c) bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet,
• d) saját interpellációja kivizsgálásában részt vehet,
• e) a képviselő-testület az alpolgármesternek, települési képviselőnek, a bizottság elnökének, tagjainak – a törvény keretei között – rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg.

(3) A képviselő főbb kötelezettségei:

• a) köteles írásban vagy szóban bejelenteni a polgármesternek, ha képviselő-testületi vagy bizottsági ülésen való részvételében akadályoztatva van,
• b) olyan magatartás tanúsítása, mely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
• c) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, különböző vizsgálatokban,
• d) a tudomására jutó állami, szolgálati titok megőrzése,
• e) kapcsolattartás választópolgáraival, a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,
• f) személyes érintettség bejelentése,
• g) a jogszabályban előírt vagyonnyilatkozat megtétele az előírt határidőn belül,
• h) köteles a köztartozásmentes adózói adatbázisba az előírt határidőn belül és módon bejelentkezni.

27. § (1) A képviselő-testület üléseiről igazoltan csak legkésőbb az ülés napján 12 óráig szóban vagy írásban a polgármesternek történő bejelentés alapján lehet távol maradni. Igazolt távollétnek számít, ha a képviselő több napon át igazolt betegsége, munkahelyi elfoglaltsága vagy hivatalos kiküldetése miatt nem tud részt venni az ülésen.

(2) A képviselő legkésőbb az ülés megkezdésekor köteles a polgármesternek bejelenteni, ha az ülés közben ideiglenesen vagy véglegesen eltávozik. Igazolatlan hiányzásnak számít, ha a képviselő-testületi ülés közben indokolás és a polgármesternek történő előzetes bejelentés nélkül véglegesen távozik az ülésről.

(3) Ha a képviselő igazolatlanul vagy előzetes bejelentés nélkül nem vesz részt a képviselő-testületi vagy bizottsági ülésen, akkor az alábbiak szerint meghatározott módon és mértékben a havi tiszteletdíja csökkentésre kerül:

• a) képviselő-testületi ülésről való igazolatlan vagy előzetes bejelentés nélkül történő hiányzás esetén a képviselő következő havi tiszteletdíját 20 %-kal kell csökkenteni;
• b) bizottsági ülésről való igazolatlan vagy előzetes bejelentés nélkül történő hiányzás esetén a képviselő következő havi tiszteletdíját 10 %-kal kell csökkenteni;
• c) ha a képviselő az adott hónapban a képviselő-testületi és a bizottsági ülésről is igazolatlanul vagy előzetes bejelentés nélkül hiányzik, az a) és b) pont alkalmazása helyett a következő két havi tiszteletdíját kell 20 %-kal csökkenteni;
• d) ismételt kötelezettség elmulasztása esetén a csökkentés újra megállapítható.

(4) Ha a képviselő hat hónapon belül a testületi vagy bizottsági ülések több, mint a feléről igazolatlanul vagy előzetes bejelentés nélkül hiányzik, a következő hat hónapra járó tiszteletdíját 25 %-kal kell csökkenteni.

(5) A (4) bekezdésben foglaltak ellenőrzése az üléseken készült jelenléti ívek, illetve az ülésekről készült jegyzőkönyvek alapján történik, melyben fel kell tüntetni a képviselő érkezésének és távozásának pontos idejét.

27/A. § Az önkormányzati képviselő az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni. Amennyiben jogszabályban meghatározottak szerint nem lehetséges az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony harminc napon belül történő megszüntetése, akkor az önkormányzati képviselő által tett és a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatának a Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság elnökének történő átadását az összeférhetetlenség megszüntetésének kell tekinteni.

28. § (1) A képviselő-testület tagjai sorából 1 elnökből és 2 tagból álló önkormányzati bizottságot választ, amelynek feladata a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása és ellenőrzése, továbbá a köztartozásmentes adózói adatbázisba való bejelentkezések nyilvántartása, valamint a Mötv. 37. § (1) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatok ellátása. A bizottságnak nem lehet tagja a polgármester és az alpolgármester. A bizottság elnevezése: Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó és Összeférhetetlenséget Vizsgáló Bizottság (VÖB).

(2) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ad hoc bizottságot hozhat létre. Az ad hoc bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(3) A települési képviselő egyidejűleg több bizottság tagjának is megválasztható. A bizottságok elnökeire a polgármester, míg tagjaira a polgármester és a bizottságok elnökei tehetnek javaslatot.

(4) A bizottság ülésein – tevékenységi körükben – tanácskozási jog illeti meg a községben székhellyel rendelkező önszerveződő közösségek képviselőit. Az önszerveződő közösségek képviselői a bizottsági ülések időpontjáról – a bizottsági tagok részére kiküldött meghívó kiküldésével egyidejűleg - írásbeli értesítést kapnak.

29. § (1) A bizottság ülését az elnök, annak akadályoztatása esetén az elnök-helyettes hívja össze és vezeti.

(2) A bizottsági tag, az ülésről való távolmaradását, a bizottság elnökének kell bejelentenie. Ha az összehívott bizottsági ülés a meghirdetett időpontban határozatképtelen, a bizottsági elnök 10 perces várakozás után az ülést elnapolhatja.

(3) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(4) A bizottság zárt ülésére vonatkozóan az SZMSZ 10. § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.

30. § (1) A bizottsági ülésről jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza az ülés helyét, idejét, a napirendet, a megjelentek nevét, a hozott döntést.

(2) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyző írja alá.

31. § (1) A polgármester foglalkoztatási jogviszonyban, főállásban látja el feladatait.

(2) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

• a) segíti a képviselők munkáját,
• b) Amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben - a képviselő-testület önfeloszlatásáról szóló, valamint a Mötv. 70. § (1) bekezdésében meghatározott ügyben hozott döntése kivételével - egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.
• c) képviseli az önkormányzatot,
• d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
• e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését.

(3) A polgármester illetményére, költségtérítésére, egyéb juttatására vonatkozó javaslatot az alpolgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

32. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára – saját tagjai közül – egy fő, társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, akik tiszteletdíjára vonatkozóan a polgármester tesz javaslatot.

(2) Az alpolgármesterre, a polgármesterre vonatkozó szabályok az irányadóak.

(3) Az alpolgármester a képviselő-testület, illetve a polgármester esetenkénti megbízása alapján képviseli az önkormányzatot.

(4) A polgármester helyettesítését az alpolgármester látja el. Az alpolgármester a polgármestert távolléte vagy akadályoztatása esetén teljes jogkörrel helyettesíti. A polgármester távollétének vagy akadályoztatásának megszűnését követően az alpolgármester köteles a polgármesternek beszámolni a helyettesítés ideje alatt megtett intézkedéseiről.

33. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Bonnya, Kára, Miklósi, Somogyacsa, Somogydöröcske, Szorosad és Törökkoppány községek képviselő-testületei közös önkormányzati hivatalt működtetnek. A közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése: Törökkoppányi Közös Önkormányzati Hivatal (Közös Hivatal); székhelye: 7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66.

(2) A feladatok ellátására kötött megállapodás jelen SZMSZ 5. mellékletét képezi.

33/A. § (1) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt.

(2) A jegyző

• a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;
• b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében;
• c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
• d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;
• e) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;
• f) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;
• g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
• h) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;
• i) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;
• j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.
• k) rögzíti a talált dolgok nyilvántartásába a talált idegen dologgal kapcsolatos a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti adatokat, valamint a talált idegen dolog tulajdonosnak történő átadást követően törli azokat.

(3) A polgármester - pályázat alapján határozatlan időre - nevezi ki a jegyzőt.

(4) A közös önkormányzati hivatal jegyzője:

• a) valamennyi érintett településen ellátja a jegyző feladatait;
• b) kinevezéséhez, felmentéséhez az érintett települések polgármestereinek lakosságszám-arányos, többségi döntése szükséges. Eltérő megállapodás hiányában az egyéb munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.

(5) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatok ellátásáról a Közös Hivatal legmagasabb besorolási osztályban és fizetési fokozatban lévő köztisztviselője gondoskodik.

34. § A képviselő-testület részvételével működő társulások felsorolását az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza.

35. § (1) A helyi népszavazásra a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvényben, valamint külön önkormányzati rendeletben meghatározottak az irányadók.

(2) A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számáról a képviselő-testület 8/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelete rendelkezik.

36. § (1) A képviselő-testület évente, legalább egyszer közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, napirendi pontjairól a lakosságot az önkormányzat hirdetőtábláján kell tájékoztatni, a közmeghallgatást megelőzően legalább 8 nappal.

(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek elkészítésére és tartalmára az SZMSZ 23. §-ában foglalt előírások vonatkoznak.

(4) A közmeghallgatás az a fórum, amely a lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálja.

36/A. § A helyi társadalmi, gazdasági, kulturális viszonyok figyelembe vételéve a képviselő-testület valamely településrész sajátos érdekeinek képviseletére településrészi önkormányzat (részönkormányzat) létrehozását nem tartja indokoltnak.

37. § (1) Az önkormányzat vagyonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket, szabályokat, az Somogydöröcske Község Önkormányzata vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2012.(IV.20.) rendelet (VR) tartalmazza, melyben a képviselő-testület megállapítja többek között:

• a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,
• b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyontárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni e vagyontárgyakkal való rendelkezés során,
• c) a vagyontárgyak elidegenítésére, megterhelésére és vállalkozásba való bevitelére vonatkozó

szabályokat.

(2) Az önkormányzat - vagyonának növelése valamint helyi közszolgáltatás ellátása érdekében - részt vehet gazdasági vállalkozásokban. E részvétel formájára és módjaira a VR-ben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

38. § (1) A képviselő-testület a település önkormányzatának mindenkori éves költségvetését helyi rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait a mindenkor hatályos államháztartási törvény, míg a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az éves állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet elfogadása egy fordulóban történik.

(3) A képviselő-testület megtárgyalja a költségvetési rendelet-tervezetét.

(4) A költségvetési tervezet tartalmazza:

• a) bevételi forrásokat,
• b) a működési, fenntartási előirányzatokat (önálló költségvetési szervenként),
• c) a felújítási előirányzatokat célonként,
• d) a fejlesztési feladatokat feladatonként,
• e) az általános és a céltartalékot.

39. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatait a Közös Hivatal látja el. E körben feladatai:

• a) a központi jogszabályokban előírt módon és határidőben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a MÁK Somogy megyei Igazgatósága részére,
• b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit,
• c) "leigényli" a címzett és céltámogatásokat,
• d) biztosítja az önkormányzat könyvvitelének szabályszerű vezetését,
• e) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,
• f) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát és csatolja az éves költségvetési beszámolóhoz,
• g) gondoskodik az önkormányzat tartozásainak kiegyenlítéséről,
• h) megtervezi és jóváhagyatja az önkormányzat által ellátott kormányzati funkciók jegyzékét. (az ellátott kormányzati funkciók felsorolását az SZMSZ 6. melléklete tartalmazza.)

(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények az alapító okiratukban foglaltaknak megfelelően gazdálkodnak, az éves költségvetési rendeletben meghatározott szabályok szerint. Az intézmények részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület módosíthatja.

40. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) A képviselő-testület gazdálkodásának ellenőrzését, belső ellenőr megbízása útján látja el.

41. § (1) A SZMSZ-ben nem szabályozott kérdésekben a Mötv. rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 5/2015.(V.28.) önkormányzati rendelet hatályát veszíti.

(3) E rendelet 2019. október 25-én 10 óra 30 perckor lép hatályba.