Nemesdéd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló – többször módosított – 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.)
1.§-ának (2) bekezdésében, 10.§ (1) bekezdésében, 25.§ (3) bekezdés b) pontjában, 26.§-ában, 32.§ (1), (3) bekezdésében, 35.§ (2) bekezdésében, 37.§ (1) bekezdés d) pontjában, 37/A.§ (3) bekezdésében, 38.§-ának (9) bekezdésében, 43/B.§ (1) és (3) bekezdésében, 45.§ (1), (3) bekezdésében, 46.§ (1) bekezdésében, 47.§ (2), (5) bekezdésében, 48.§ (4) bekezdésében, 50.§-ának (3) bekezdésében, 55/C.§ (4) bekezdésében, 60.§ (3) bekezdésében, 62.§ (2) bekezdésében, 92.§ (1) bekezdésében, a 115.§ (3) bekezdésében, a 132.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló LXV. törvény 8.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

A szociális igazgatás és a szociális ellátás általános szabályai 

1. Általános rendelkezések

A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

A rendelet hatálya

    1.  §

(1) A rendelet hatályára vonatkozóan az Szt. 3.§-a az irányadó.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a rendelet hatálya kiterjed Nemesdéd önkormányzat által szervezett és nyújtott ellátásokra. 

Eljárási rendelkezések

 2.   §

(1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket a körjegyzőségen lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni.

(2) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása mikrotérségi társulás keretében fenntartott intézmény (Böhönye, Nemeskisfalud, Szenyér, Tapsony, Nemesdéd, Nemesdéd, Nemesdéd, Nemesvid és Somogysimonyi Községi Önkormányzatok Szociális Alapellátási Intézményfenntartó Társulás – továbbiakban: Szociális Alapellátási Intézményfenntartó Társulás) útján történik, az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a Társulás Vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(3) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét formanyomtatványon nyújthatja be.

3. §

(1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

(2) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

       - az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. § a) c) g) h) pontjában szereplő adatait,

       - az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(3) A jogosultság megállapításakor figyelembe vehető jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10.§ (2)-(3) bekezdése az irányadó.

(4) A jövedelem számításakor figyelmen kívül hagyandó jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10.§ (4) bekezdése az irányadó.

(5) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(6) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Körjegyzőség nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.

4. §

(1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik. A házipénztárból történő kifizetés a döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

(2) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja.

5. §

(1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Körjegyzőség már bármely ügyben – a kérelem benyújtását megelőző egy hónapon belül –vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető. 

6. §

(1) A rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

(2) A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 68.§-a szerint védelembe vett gyermek él.

7. §

A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

8. §

A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

II. Fejezet

Szociális ellátások

 Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

9. §

(1)Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselő-testülete az Szt-ben, valamint e rendeletében meghatározott feltételek szerint

a.lakásfenntartási támogatást,

b.méltányossági ápolási díjat (18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását végző személy kérelmére)

c.átmeneti segélyt,

d.temetési segélyt

állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).

(2) A fenti ellátások esetén a jogosultság fennállását - ha a jogszabály eltérően nem
rendelkezik - az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal ismételten vizsgálni kell.

Aktív korúak ellátása

Bérpótló juttatás egyéb feltételei

10. §

1. A bérpótló juttatást kérelmező, illetve az ellátásra jogosult személy köteles a lakókörnyezete rendezettségét biztosítani. A lakókörnyezet rendezettségére vonatkozóan az Szt. 35. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók. 

2. A bérpótló juttatást kérelmező, valamint az ellátásra jogosult az (1) bekezdésben előírt kötelezettségét megszegi, ha:

1. az épület állaga veszélyezteti az emberi életet és testi épséget,
2. a lakóház környezetében jelentős mennyiségű hulladékot halmoz fel,
3. a lakóház környezetében csekély mennyiségű, de emberi egészségre ártalmas veszélyes hulladékot halmoz fel,
4. az udvarban, kertben található tárgyak rendben tartását elmulasztja,
5. a kerítéssel határos területen, járdán hulladékot tárol,
6. az épület, járda hó- és jégmentesítési kötelezettségét elmulasztja,
7. egészségügyi kártevők elszaporodásának meggátolását elmulasztja,
8. az udvar és a ház előtt  lévő közterület (árok) rendszeres kaszálását nem végzi el.

3. A kérelem benyújtója, az ellátásra jogosult az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölését tartalmazó felhívástól számított 15 napon belül köteles eleget tenni az
   (1) bekezdésben előírt kötelezettségnek.

4. Amennyiben a kérelem benyújtója, az ellátásra jogosult a felszólítás ellenére nem tesz eleget az (1) bekezdésben előírtaknak, úgy az aktív korúak ellátását meg kell szüntetni.

Rendszeres szociális segély

11. §

(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyek körének meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára és a hajléktalan személyek részére történő rendszeres szociális segély megállapítására az
Szt. 37-37/C. §-ban foglaltak irányadók.

(2) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátása megállapításának, folyósításának feltételeként Nemesdéd község önkormányzata által kijelölt Szociális Alapellátási Intézményfenntartó Társulás családgondozójával köteles együttműködni.

Az együttműködés eljárási szabályai

12. §

(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködésre köteles.

      Az együttműködési kötelezettség kiterjed

• az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vételre
• beilleszkedést segítő programról való írásbeli megállapodás megkötésére
• a programban foglaltak teljesítésére

(2) Az együttműködésre kijelölt szerv: Szociális Alapellátási Intézményfenntartó Társulás.

(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy köteles:

- a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül megjelenni az együttműködésre kijelölt szervnél, nyilvántartásba vétel céljából (kivéve az RSZS-re egészségkárosodott jogcímen jogosultak),

- együttműködni az együttműködésre kijelölt szervvel a beilleszkedést segítő program elkészítésében

- a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a beilleszkedést segítő programban való részvételről szóló írásos megállapodást megkötni

- köteles a folyamatos kapcsolattartásra az együttműködésre kijelölt szervnél, és a megállapodásban foglalt időközönként az együttműködésre kijelölt szervnél megjelenni (legalább 3 havonta)

(4) A Szociális Alapellátási Intézményfenntartó Társulás családgondozója a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködés keretében:

a) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján - a szervnél történő megjelenésekor - nyilvántartásba veszi,

b) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,

c) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,

d) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges - a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával - módosítja a programot.

f) jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

g) a (4 ) bekezdés e) pontja szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,

h) az előírt határidők (15 nap) be nem tartása, megjelenés elmulasztása esetén írásban felszólítja a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyt a mulasztás okának igazolására,

i) vizsgálja, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az előírt képzésen, programban való részvételi kötelezettségének eleget tesz-e,

 j) elbírálja a benyújtott igazolási kérelmeket

k) az igazolási kérelem elutasítását követő 3 napon belül a mulasztásról értesíti a jegyzőt.

Az együttműködési kötelezettség megszegése

 13. §

Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül:

• aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő elmulasztása,(pl. megállapodás megkötésére előírt határidő elmulasztása)
• megjelenési kötelezettség elmulasztása,
• képzésen való részvétel elmulasztása.

Az együttműködési kötelezettség megszegésének következményei

14. §

(1) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan az együttműködésre kijelölt szervnél két éven belül ismételten megszegi, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultságot meg kell szüntetni.

Lakásfenntartási támogatás

15. §

(1) Az önkormányzat az Szt-ben és e rendeletben meghatározott jogosultaknak normatív lakásfenntartási támogatást és helyi lakásfenntartási támogatást nyújt.

(2) A lakásfenntartási támogatásra jogosultak körére az Szt. 38.§ (1)-(2) bekezdésében, valamint 39.§-ban foglaltak az irányadók.

(3) Normatív lakásfenntartási támogatás esetén a lakásfenntartás elismert havi költségére, az elismert lakásnagyságra, valamint a lakásfenntartási támogatás havi összegére az Szt. 38.§ (3)-(8) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(4) A lakásfenntartási támogatás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

Helyi lakásfenntartási támogatás

16. §

(1) Nemesdéd önkormányzat Képviselő-testülete helyi lakásfenntartási támogatásban részesíti azt a személyt, akinek háztartásában az 1 főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 200%-át és a lakásfenntartás havi költségének a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított aránya a jövedelem 30%-át elérő költséghányad.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az alábbi kiadások teljes költségét kell figyelembe venni:

• lakbér vagy albérleti díj
  
• lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete
  
• csatornahasználati díj
• szemétszállítás költsége
• villanyáram költsége
• víz-és gázfogyasztás díja
• tüzelőanyag költsége.      

(3) A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege 2500 Ft. 

17. §

(1) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a 63/2006.(III.27.) Korm. rendeletben meghatározott nyilatkozatot, a jövedelmi és vagyoni igazolásokat, s a lakásfenntartási költségek igazolásául szolgáló számlákat, albérletben élő esetén a bérleti szerződést, pénzintézeti hiteltartozás esetén a kölcsönszerződést és az utolsó befizetés bizonylatát, a lakás nagyságának hitelt érdemlő módon történő igazolását.

(2) A kérelmezőt a havi rendszerességgel járó lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

(3) Megszűnik a támogatás:

         - a megállapított idő elteltével,

         - a támogatásra okot adó körülmények megváltozásával.

(4) A lakásfenntartási támogatás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

Ápolási díj

18. §

(1) A képviselő-testület ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén 150%-át.

(2) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az Szt. 43.§-ában és a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 25.§-ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt.

(3) Az ápolási díj havi összegére vonatkozóan az Szt. 44. §-ában előírt összeg az irányadó.

(4) E rendelet alapján adható ápolási díj megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület gyakorolja.

Ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése

 19. §

(1) Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre.

(2) A házi segítségnyújtást végző intézmény Szociális Alapellátási Intézményfenntartó Társulás az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését havi rendszerességgel ellenőrzi. Az ellenőrzés során együttműködik a háziorvossal is, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól. Amennyiben az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ezt a jegyzőnek jelzik.

Átmeneti segély

20. §

(1) Az átmeneti segélyre jogosultak körére az Szt. 45.§ (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(2) Átmeneti segélyben kell részesíteni kérelemre azt a személyt:

a.) akinek 1 főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg.

b.) egyedülálló esetén az 1 főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.

(3) Az átmeneti segély - rászorultsághoz igazodva, legalább 10.000 Ft, maximum 50.000 Ft.

(4) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben /pl.: elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, betegség, baleset, stb./ hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható. Ebben az esetben az átmeneti segély összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően. Egyedi mérlegelés alapján a segély mértéke 100.000 Ft-ot nem haladhatja meg.

21. §

(1) Az átmeneti segély megállapítása előtt indokolt esetben környezettanulmányt kell készíteni. Indokolt esetnek minősül, ha a rendkívüli méltánylást igénylő eset megítélése során a kérelmező lakhatási körülményeinek részletes ismerete szükséges. 

(2) Sürgős szükség esetén, - ha az igénylő életkörülményei indokolják az azonnali segítséget - a segély bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján kiutalható.

(3) Az átmeneti segély iránti kérelmet a körjegyzőségen lehet benyújtani. 

(4) Az átmeneti segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület gyakorolja.

Temetési segély

22. §

(1) Nemesdéd önkormányzat Képviselő-testülete temetési segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott

           - annak ellenére, hogy arra nem volt köteles,

           - vagytartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és  akinek a családjában a saját és vele közös háztartásban élő személyek figyelembe vételével számított családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150 %-át nem haladja meg, és aki nem részesül a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV tv. alapján temetési hozzájárulásban. 

(2) A temetési segély összegére vonatkozóan szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 46.§ (3) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(3) A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10 %-ánál, és elérheti annak 100%-át, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege: 200.000 Ft.

23. §

(1) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani a körjegyzőségen. 

 (2) A kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a temetés költségeiről- a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát, amennyiben nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kéri a temetési segélyt, valamint a kérelmező és a vele közös háztartásban élők utolsó havi jövedelemigazolásait.

(3) A temetési segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

Természetben nyújtott szociális ellátások

Közgyógyellátás

24. §

(1) Méltányosságból kérelemre, egyedi elbírálás alapján, annak a személynek is megállapítható a közgyógyellátásra való jogosultsága, aki szociálisan rászorult, és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, akinél az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, egyedül élő esetén 200%-át,  továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át. *

(2) A közgyógyellátás iránti  iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 9. számú melléklet szerinti formanyomtatványon a polgármesteri hivatalban/körjegyzőségen kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a 63/2006.(III.27.) Korm.rendelet 35.§-ban előírt igazolásokat, iratokat.

Adósságkezelési szolgáltatás

25. §

1. Az adósságkezelési szolgáltatás a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást segítő ellátás. A Nemesdéd önkormányzat képviselő-testülete adósságkezelési szolgáltatásban részesíti:
   1. akinek az adóssága meghaladja az 50.000 Ft-ot és akinek az Szt. 55. § (2) bekezdésében meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább 6 havi vagy közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták
   2. akinek az egy fõre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén 200%-át,
   3. aki a településen elismert lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik, feltéve, hogy vállalja az adósság és a megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését és az adósságkezelési tanácsadásban való részvételt.

2. Az adósságkezelés időtartamára, az adósság típusaira, valamint az adósságcsökkentési támogatásra a Szt. rendelkezéseit kell alkalmazni.
   

3. Az adósságkezelési szolgáltatás szempontjából a településen elismert lakásnagyság és minőség: 80 m2, komfortos.
   

4. Az adósságkezelési tanácsadást Szociális Alapellátási Intézményfenntartó Társulás végzi az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személyek részre.
   

5. Az adósságcsökkentési támogatásról a képviselő-testület dönt. 
   

III. Fejezet

 Szociális szolgáltatások

Az egyes szociális szolgáltatások szabályai

26. §

(1) A szociális szolgáltatások körére vonatkozóan az Szt. 57. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

(2) Az alapszolgáltatások tekintetében az Szt.59/A.§ alapján a szociális rászorultságot jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, valamint támogató szolgáltatás esetében vizsgálni kell.

(3) Az egyes szociális alapszolgáltatások térítésmentes biztosítására vonatkozóan az Szt. 115/A.§-ban foglaltak az irányadóak.

(4) Az ingyenes ellátásban részesülőkre vonatkozóan az igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 114.§ (3) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

Az ellátások igénybevétele

27. §

(1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet a intézményvezetőhöz kell benyújtani, a 9/1999. (XI. 24.) SZCSM. rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon.

(2) A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről polgármester / Szociális Alapellátási Intézményfenntartó Társulás intézményvezetője dönt.

(3) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.

(4) Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999.
(XI. 24.) SZCSM rendelet 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

Étkeztetés

28. §

(1) Az étkeztetés jogosultsági feltételeire vonatkozóan az Szt. 62. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(2) Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki jövedelmétől függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni.

(3) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti települési önkormányzathoz lehet benyújtani.

(4) Az ellátás iránti kérelemről a polgármester dönt.

Házi segítségnyújtás

29. §

(1) A házi segítségnyújtásra vonatkozóan az Szt. 63.§-ban foglaltak az irányadók.

(2) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező a szociális intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani.

(3) Az ellátás iránti kérelemről Szociális Alapellátási Intézményfenntartó Társulás intézményvezetője dönt.

(4) A gondozásra fordított időt a gondozás napló alapján kell megállapítani.

(5) Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése a Szociális Alapellátási Intézményfenntartó Társulás intézményvezetője intézkedése alapján az Szt. 93-94/A. § rendelkezéseinek megfelelően történik.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

30. §

(1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevételére, a jogosultság igazolására vonatkozóan az Szt. 65.§-ban foglaltak az irányadók.

(2) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező szociális intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani.

(3) Az ellátás iránti kérelemről Szociális Alapellátási Intézményfenntartó Társulás intézményvezetője dönt.

Családsegítés

31. §

(1) A családsegítésre vonatkozóan az Szt. 64.§-ban foglaltak az irányadók.

(2) A családsegítés keretében a képviselő-testület az Szt-ben meghatározott ellátásokat biztosítja.

(3) A családsegítést a képviselő-testület Szociális Alapellátási Intézményfenntartó Társulás biztosítja.

Közösségi ellátások

32. §

A közösségi ellátás szabályozására a Szt. 65/A. §-ban foglaltak az irányadók.

Támogató szolgáltatás

34. §

(1) A támogató szolgáltatás igénybevételére, a jogosultság igazolására vonatkozóan az Szt. 65/C.§-ban foglaltak az irányadók.

(2) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező a szociális intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani.

(3) Az ellátás iránti kérelemről Szociális Alapellátási Intézményfenntartó Társulás intézményvezetője dönt.

(4) A támogató szolgáltatás térítési díjára vonatkozóan a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. r. 14/A.§-ban foglaltak az irányadók.

Térítési díj

33. §

(1) Az intézményi térítési díjak megállapítására vonatkozóan a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. r. 2-7.§-ban foglaltak az irányadóak.

(2) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Szt. 114-119/B. §-ában foglaltak az irányadók.

(3) Az intézményi térítési díjat Szociális Alapellátási Intézményfenntartó Társulás gesztor önkormányzatának képviselő-testülete (Böhönye) határozza meg a térítési díjakról szóló helyi rendeletében.

A személyi térítési díjak megfizetése

34. §

(1) A személyi térítési díj megfizetésére vonatkozóan az Szt. 114-119/B. §-ában, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.

A fizetendő személyi térítési díj csökkentésének, elengedésének esetei, módjai

35. §

(1) Térítési díjkedvezményt, illetve mentességet az ellátást biztosító intézmény vezetőjétől kell kérni.

Intézményi jogviszony

36. §

Az intézményi jogviszony keletkezésére vonatkozóan az Szt. 94-94/D.§-ban foglaltak az irányadók.

Az intézményvezető és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás

37. §

A megállapodásban foglaltak szabályozására vonatkozóan az Szt. 94/C. §-ában foglaltak az irányadók.

Az intézményi jogviszony megszűnése

38. §

(1) Az intézményi ellátás megszűnésére az Szt. 100-101.§-ában foglaltak az irányadók.

Záró rendelkezések

39. §

(1) E rendelet 2011. május 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépése után indult ügyekben, illetve a jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A kihirdetésről a jegyző gondoskodik - a helyben szokásos módon.

(3) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 5/2010 (IX.23) önkormányzati rendelet.