Nemesdéd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló – többször módosított – 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.)
1.§-ának (2) bekezdésében, 10.§ (1) bekezdésében, 25.§ (3) bekezdés b) pontjában, 26.§-ában, 32.§ (1), (3) bekezdésében, 35.§ (2) bekezdésében, 37.§ (1) bekezdés d) pontjában, 37/A.§ (3) bekezdésében, 38.§-ának (9) bekezdésében, 43/B.§ (1) és (3) bekezdésében, 45.§ (1), (3) bekezdésében, 46.§ (1) bekezdésében, 47.§ (2), (5) bekezdésében, 48.§ (4) bekezdésében, 50.§-ának (3) bekezdésében, 55/C.§ (4) bekezdésében, 60.§ (3) bekezdésében, 62.§ (2) bekezdésében, 92.§ (1) bekezdésében, a 115.§ (3) bekezdésében, a 132.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló LXV. törvény 8.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

A szociális igazgatás és a szociális ellátás általános szabályai 

1. Általános rendelkezések

A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

A rendelet hatálya

    1.  §

(1) A rendelet hatályára vonatkozóan az Szt. 3.§-a az irányadó.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a rendelet hatálya kiterjed Nemesdéd önkormányzat által szervezett és nyújtott ellátásokra. 

Eljárási rendelkezések

 2.   §

(1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket a körjegyzőségen lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni.

(2) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása mikrotérségi társulás keretében fenntartott intézmény (Böhönye, Nemeskisfalud, Szenyér, Tapsony, Nemesdéd, Nemesdéd, Nemesdéd, Nemesvid és Somogysimonyi Községi Önkormányzatok Szociális Alapellátási Intézményfenntartó Társulás – továbbiakban: Szociális Alapellátási Intézményfenntartó Társulás) útján történik, az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a Társulás Vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(3) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét formanyomtatványon nyújthatja be.

3. §

(1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

(2) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

       - az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. § a) c) g) h) pontjában szereplő adatait,

       - az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(3) A jogosultság megállapításakor figyelembe vehető jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10.§ (2)-(3) bekezdése az irányadó.

(4) A jövedelem számításakor figyelmen kívül hagyandó jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10.§ (4) bekezdése az irányadó.

(5) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(6) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Körjegyzőség nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.

4. §

(1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik. A házipénztárból történő kifizetés a döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

(2) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja.

5. §

(1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Körjegyzőség már bármely ügyben – a kérelem benyújtását megelőző egy hónapon belül –vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető. 

6. §

(1) A rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

(2) A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 68.§-a szerint védelembe vett gyermek él.

7. §

A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

8. §

A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az aktív korú nem foglalkoztatottak együttműködési kötelezettsége szabályai

9. §

Az aktív korú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként a Somogy Megyei Kormányhivatal Marcali Járási Hivatala Marcali Járási Munkaügyi Kirendeltségével és a Böhönyei Szociális  Alapszolgáltatási Központtal köteles együttműködni.

Az aktív korú rendszeres szociális segélyezettek foglalkoztatása, továbbá az együttműködés eljárási szabályai

10. §

(1) Az önkormányzat az aktív korú, nem foglalkoztatott személyek munkaerőpiaci helyzetének javítása érdekében foglalkoztatást szervez, melynek keretében különösen a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult személyek foglalkoztatását kell lehetőség szerint biztosítani. A foglalkoztatási kötelezettség közfoglalkoztatás biztosításával teljesíthető.

2) Az aktív korúak ellátására jogosult személyeknek a közfoglalkoztatásban történő részvételt akadályozó vagy kizáró családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel az alábbi élethelyzetek vehetők figyelembe:

- egészségkárosodás 40% (orvosi szakvélemény alapján)

            - terhesség (orvosi szakvélemény alapján)

            - pszichiátriai kezelés (orvosi szakvélemény alapján)

            - hozzátartozó ápolása ( Ptk szerinti hozzátartozó ) 

(3) Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás időtartama legalább 30 munkanap, kivéve, ha az aktív korú nem foglalkoztatott személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják.

(4) Az önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatás keretében végezhető közcélú munkák köre különösen:

a ) környezetvédelmi, kommunális munka (pl: hulladék gyűjtése, kaszálás, parlagfű irtása, ároktisztítás).

b) az önkormányzat hivatalánál és intézményeinél végezhető szakipari tevékenység (építőipari, fémmegmunkálási, stb. szakmunkák).

c.) mezőgazdasági , kertészeti tevékenység,

d.) szociális alapellátási szolgáltatási feladatok,

 e) intézményi kisegítő tevékenység végzése . 

(5) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy foglalkoztatásának megszervezését a település polgármester látja el.

(6) A kérelmező, illetve a segélyben részesülő a számára felajánlott megfelelő munkát legkésőbb három munkanapon belül köteles megkezdeni.

(7) Akadályoztatása esetén a nem neki felróható akadályról, egészségügyi okokra hivatkozva, hét munkanapon belül az orvos által kiállított igazolást benyújtja írásban, vagy személyesen a Hivatalba.

(8) Egyéb előre nem látható okok miatti akadályoztatás igazolása a segélyben részesülő személy nyilatkozatával történik, melynek valóságtartalmát a Hivatal Jegyzője vizsgálhatja. Az egészségügyi alkalmasságról a háziorvos vagy szükség esetén a szakorvos által kiállított igazolást kell benyújtani.

 (9) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő naptól számított öt munkanapon belül köteles a marcali járási munkaügyi kirendeltséggel a kapcsolatot felvenni.

(10) Az együttműködési kötelezettség előírásáról, valamint az együttműködési kötelezettség megszegésének és súlyos megszegésének következményeiről a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban rendelkezni kell. Meg kell nevezni az együttműködésre kijelölt intézményt, az első jelentkezési határidőt és a jelentkezés elmulasztásának következményeit. 

(11) A nem foglalkoztatott személy az együttműködési kötelezettség keretében köteles teljesíteni a beilleszkedést segítő programban foglaltakat.

(12) A nem foglalkoztatott személy beilleszkedését segítő program a következőkre terjed ki:

     a.) Somogy Megyei Kormányhivatal Marcali Járási Hivatala Marcali Járási Munkaügyi Kirendeltségével és a Böhönyei Szociális Alapszolgáltatási Központtal való kapcsolattartásra,

b.) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére,

c.)  munkalehetőség elfogadására

d.) a járási munkaügyi kirendeltségnél (kirendeltségnél) álláskeresőként történő nyilvántartásba vételre és az elhelyezkedés érdekében a munkaügyi kirendeltséggel  való együttműködésre.

(13) Az Alapszolgáltatási Központ a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködés keretében:

1. figyelemmel kíséri a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozatban megjelölt határidő betartását és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a nem foglalkoztatott személyt a jogerős határozat alapján – a szervnél történő megjelenésekor – nyilvántartásba veszi,
2.  tájékoztatja a nem foglalkoztatott személyt a rá vonatkozó programok elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,
3. a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a nem foglalkoztatott személy  bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést elősegítő programot és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,
4. folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel és legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,
5. legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a nem foglalkoztatott személy bevonásával – módosítja a programot.

(14) Az Alapszolgáltatási Központ köteles:

1. jelezni a jegyzőnek, ha a nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,
2. e rendelet szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatni a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról.

10/A. §

(1) Amennyiben az önkormányzat a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülőt közfoglalkoztatás keretében nem tudja foglalkoztatni, a támogatásra való jogosultság érdekében legalább 30 munkanap közérdekű önkéntes munkát biztosít a támogatásban részesülőnek.

(2) Közérdekű önkéntes munkát az önkormányzatnál és intézményeiben, a feladatellátásuk körében lehet biztosítani.

(3) A Közös Hivatal nyilvántartja az önkormányzatnál és az intézményeiben biztosított közérdekű önkéntes tevékenység keretében ellátható munkaköröket.

(4) A Közös Hivatal a benyújtott kérelmek alapján nyilvántartja a közérdekű önkéntes tevékenység ellátására jelentkező foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülőket.

(5) A Közös Hivatal tájékoztatja a közérdekű önkéntes tevékenységre jelentkezőket az önkéntes munkalehetőségekről.

(6) A Közös Hivatal a (3)-(4) bekezdés szerinti nyilvántartások alapján kapcsolatot tart, közvetít a kérelmezők és az intézmények között.

(7) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő az írásbeli kérelme alapján a közérdekű önkéntes tevékenység ellátására írásbeli önkéntes szerződést köt a fogadó szervezettel.

(8) A szerződésnek tartalmaznia kell a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 6. §-ában foglaltakat.

11. §

Az együttműködési kötelezettség megszegése

(1) Együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha az érintett személy:

a.) e rendeletben meghatározott tevékenység ellátását nem vállalja, vagy nem teljesíti, illetve a felajánlásra nem jelenik meg,

b.) a marcali járási munkaügyi kirendeltség által felajánlott munkalehetőséget nem fogadja el, illetve a felajánlásra nem jelenik meg,

c.) az együttműködési felhívásra, valamint a munkavégzésre meg nem jelent személy az akadályoztatásáról, a távolmaradásának okáról szóló igazolást a felhívás kézhezvételétől, illetve a munkakezdésre megjelölt naptól számított 3 napon belül nem mutatja be,

d.) a segélyezett az együttműködésre kijelölt kirendeltséggel az első jelentkezésként megjelölt időpontig nem veszi fel a kapcsolatot,

e.) a támogatásra való jogosultság vizsgálatakor, valamint a jogosultság évenkénti felülvizsgálatakor megállapításra kerül, hogy a kérelmező az együttműködési kötelezettségnek nem tesz eleget.

12. §.

Az együttműködési kötelezettség súlyos megszegése

(1) Együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének minősül, ha az érintett személy:

a.) az önkormányzat vagy a kirendeltség által felajánlott munkalehetőséget elfogadja, de a nyilatkozatban meghatározott időpontban és helyen a munkavégzést nem kezdi meg, vagy a munkáltató a foglalkoztatást rendkívüli felmondással megszünteti,

b.) a munkaviszonya a személyében rejlő ok miatt, önhibájából szűnik meg,

c.) a képzést önhibából nem fejezi be.

13. §

Az együttműködési kötelezettség megszegésének és súlyos megszegésének következményei

(1) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét megszegi, akkor a segély összegét 4 hónapig 75 %-os mértékben kell folyósítani.

(2) Az együttműködési kötelezettség súlyos vagy két éven belül történő ismételt megszegése esetén a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni. A megszüntetést követően a rendszeres szociális segély iránti igényét a kérelmező 6 hónap múlva nyújthatja be ismételten.

14. §

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély megállapításának egyéb feltételei

Az önkormányzat az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételeként előírja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségét biztosítsa. Ennek során a kérelmezőnek vagy jogosultnak kötelezettsége, hogy a tulajdonában vagy használatában álló és életvitelszerűen lakott lakást vagy házat és annak udvarát, kertjét, a kerítéssel kívül határos területet, a járdát folyamatosan tisztán tartja, valamint az ingatlan állagának fenntartásáról gondoskodik, biztosítja az ingatlan rendeltetésszerű használhatóságát. Gondoskodik arról, hogy lakókörnyezete kertje udvara lakása, háza, tiszta és higiénikus legyen. Ha a jegyző azt állapítja meg, hogy az e §-ban előírt feltételek nem teljesülnek úgy az e §-ban  megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a jegyzőnek – az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével – fel kell szólítania.

Lakásfenntartási támogatás

15. §

(1) Az önkormányzat az Szt-ben és e rendeletben meghatározott jogosultaknak normatív lakásfenntartási támogatást és helyi lakásfenntartási támogatást nyújt.

(2) A lakásfenntartási támogatásra jogosultak körére az Szt. 38.§ (1)-(2) bekezdésében, valamint 39.§-ban foglaltak az irányadók.

(3) Normatív lakásfenntartási támogatás esetén a lakásfenntartás elismert havi költségére, az elismert lakásnagyságra, valamint a lakásfenntartási támogatás havi összegére az Szt. 38.§ (3)-(8) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(4) A lakásfenntartási támogatás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

16. §

(1) Nemesdéd .Képviselő-testülete helyi lakásfenntartási támogatásban részesíti azt a személyt, akinek háztartásában az egy fogyasztási egységre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 250%-át.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az alábbi kiadások teljes költségét kell figyelembe venni:

• lakbér vagy albérleti díj
• lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete
• csatornahasználati díj
• szemétszállítás költsége
  
• villanyáram költsége
• víz-és gázfogyasztás díja
• tüzelőanyag költsége.

(3) A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó (100 forintra kerekített) összege 2500 Ft.

(4) A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet Nemesdéd-Varászló-Vése Községi Önkormányzatok Körjegyzőségen lehet benyújtani minden évben - két alkalommal – március 31.-ig és szeptember 30.-ig.

17. §

1. A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a 63/2006.(III.27.) Korm. rendeletben meghatározott nyilatkozatot, a jövedelmi és vagyoni igazolásokat, s a lakásfenntartási költségek igazolásául szolgáló számlákat, albérletben élő esetén a bérleti szerződést, pénzintézeti hiteltartozás esetén a kölcsönszerződést és az utolsó befizetés bizonylatát, a lakás nagyságának hitelt érdemlő módon történő igazolását.

2. A kérelmezőt a havi rendszerességgel járó lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.
   

3. Megszűnik a támogatás:
   1.  a megállapított idő elteltével,
   2. a támogatásra okot adó körülmények megváltozásával.

4. A lakásfenntartási támogatás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.
   

Ápolási díj

18. §

(1) A képviselő-testület ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén 150%-át.

(2) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az Szt. 43.§-ában és a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 25.§-ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt.

(3) Az ápolási díj havi összegére vonatkozóan az Szt. 44. §-ában előírt összeg az irányadó.

(4) E rendelet alapján adható ápolási díj megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület gyakorolja.

Ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése

 19. §

(1) Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre.

(2) A házi segítségnyújtást végző intézmény Szociális Alapellátási Intézményfenntartó Társulás az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését havi rendszerességgel ellenőrzi. Az ellenőrzés során együttműködik a háziorvossal is, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól. Amennyiben az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ezt a jegyzőnek jelzik.

Önkormányzati segély  

20. §

(1) Nemesdéd Község Képviselő-testülete önkormányzati segélyben részesítheti a Szt. tv. 45. § (4) bekezdésében és 45. § (6) bekezdésben meghatározott személyeket.

(2) Az önkormányzati segély iránti kérelmet, illetve az eljárás megindítására vonatkozó kezdeményezést a Nagyszakácsi Közös Önkormányzati Hivatal Nemesdédi Kirendeltségén lehet benyújtani.

(3) Az önkormányzati segély megállapítása előtt indokolt esetben környezettanulmányt kell készíteni. Indokolt esetnek minősül, ha a rendkívüli méltánylást igénylő eset megítélése során a kérelmező lakás és egyéb körülményeinek részletes ismerete szükséges.

(2) Sürgős szükség esetén - ha az igénylő életkörülményei indokolják az azonnali segítséget - a segély, bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján is megállapítható.

20/A. §

(1) Ha az önkormányzati segély megállapítására azért kerül sor, mert a gyermeket nevelő szülő a család anyagi helyzete, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt, illetve más okból segítségre szorul, az önkormányzati segély akkor állapítható meg, ha az egy főre jutó jövedelem egyedülálló, és gyermekét egyedül nevelő szülőnél az öregségi nyugdíjminimum 150 %-a.

(2) A gyermeknevelést elősegítő önkormányzati segély egyszeri mértéke nem lehet kevesebb mint 3.000 Ft, de a 10.000 Ft-ot nem haladhatja meg, éves mértéke nem lehet több a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200%-ánál. A gyermeknevelés céljából juttatott önkormányzati segély szociális kölcsön formában nem juttatható.

20/B. §

1) A gyermek nevelését nem szolgáló önkormányzati segélyben részesülhet az a rászorult, akinek a családjában az egy főre jutó a havi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 130%-át.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt önkormányzati segély - rászorultsághoz igazodva - legalább 1.000 Ft, maximum 10.000 Ft lehet. 

(3) Az (1) és (2) bekezdésben megállapított átmeneti segély pénzben és természetben is nyújtható, azonban nem nyújtható kölcsön formájában. A gyermek nevelését segítő önkormányzati segéllyel kapcsolatos hatásköröket a polgármester gyakorolja.

20/C. §

 (1) A képviselő-testület önkormányzati segélyt rendkívüli méltánylást érdemlő esetben évente legfeljebb egy alkalommal a segélyben részesített egy főre számított jövedelmére való tekintet nélkül is megállapíthat. Ebben az esetben az önkormányzati segély összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően. Az egyedi mérlegelés során a speciális élethelyzetet (betegség, elemi kár, stb.) kell a döntést hozónak mérlegelnie. Egyedi mérlegelés alapján a segély mértéke az 150.000 Ft-ot nem haladhatja meg. A döntés előkészítése során környezettanulmányt kell minden esetben készíteni.

(2) Az egyedi mérlegelés alapján a (1) bekezdés szerint megállapított segély szociális kölcsön formájában is megállapítható. A kölcsön visszafizetésére 12 hónapnál hosszabb időt megállapítani nem lehet. 

(3) A visszafizetés határidejét és a részleteket úgy kell megállapítani, hogy az a visszafizetésre kötelezett és vele együtt élő családja létfenntartását ne veszélyeztesse.

20/D. §

(1) Önkormányzati segélyt nyújt a képviselő-testület annak a temetésre kötelezett személynek illetve annak a temettetést végzőnek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodik.

(2) Az önkormányzati segély mértéke nem lehet kevesebb, mint a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-a.  Az önkormányzati segély mértéke a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségét nem haladhatja meg. A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségét 200.000 Ft.

(3) A temetés költségeihez történő hozzájárulást biztosító önkormányzati segély a temetést végző egy főre jutó jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül is megállapíthatja, ha az eljárás során bizonyítást nyer, hogy a temetési költségek viselése a temetés költségeinek kifizetését is figyelembe véve a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti.

21. §

(1) Ha a temetési célú önkormányzati segélyben részesülő család egy főre jutó havi átlagos jövedelme meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj 150-%-át, akkor az önkormányzati segély visszatérítendő kamatmentes kölcsön formájában is juttatható.

(2) A temetési költséghez való hozzájárulás megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

22. §

(1) A temetési költségekhez történő hozzájárulásra vonatkozó kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 15 napon belül lehet benyújtani a Nagyszakácsi Közös Önkormányzati Hivatal Nemesdédi Kirendeltségén. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(2) A kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a temetés költségeiről- a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát, a kérelmező és a vele közös háztartásban élők utolsó havi jövedelemigazolásait.  

Mentesülés a köztemetés költségeinek megtérítése alól

23. §

(1) Ha az eltemettetésre kötelezett helyett az önkormányzat gondoskodik az elhunyt személy eltemettetéséről az  eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól  akkor mentesül:

- ha az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegétek nem haladja meg; egyedülálló esetén az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg és- vagyonnal nem rendelkezik és a hagyaték csak hagyatéki teherből áll.

(2) A megtérítési kötelezettség alóli mentesítésre vonatkozó hatáskört a polgármester gyakorolja.

Bursa Hungarica támogatás

23/A. §

(1) A képviselő-testület a felsőoktatási tanulmányokat kezdeni kívánó fiatalok, valamint a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos, államilag finanszírozott első alapképzésben, vagy első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben résztvevők számára a Bursa Hungarica felsőoktatási önkormányzati ösztöndíj pályázat keretében támogatást biztosít.

(2)Az ösztöndíj támogatás feltétele a hallgatói jogviszony igazolása.

(3)Az ösztöndíj támogatás annak a hallgatónak adható, aki az önkormányzat illetékességi területén állandó lakóhellyel rendelkezik. Amennyiben a támogatott az önkormányzat illetékességi területéről elköltözik, úgy a támogatás az elköltözést követő tanulmányi félévtől megszűnik.

(4)Az ösztöndíj támogatás annak adható, akinek a családjában az egy főre jutó nettó jövedelem összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot nem haladja meg.

(5) Az ösztöndíj támogatás legkisebb összege havi 1.000 Ft-nál nem lehet kevesebb, de az 5.000 Ft-ot nem haladhatja meg.

(6) A képviselő-testület az ösztöndíj támogatás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a polgármesterre ruházza át.

Szociális célú tűzifajuttatás

23/B. §

(1) Szociális célú tűzifajuttatásra jogosult az a kérelmező, akinek háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 200 %-át nem haladja meg, vagyona a háztartás tagjai egyikének sincs és a tűzifa beszerzéséről más módon gondoskodni nem tud.

(2) Tűzifajuttatás egy háztartásban csak egy személynek állapítható meg, legfeljebb 5 m³ mennyiségig, kizárólag természetbeni ellátás formájában.

(3) Kihűlés és fagyhalál veszélyének észlelése esetén, a falugondnok javaslata alapján a tűzifajuttatás iránti eljárás hivatalból is indítható.

(4) Az elbírálás során előnyt élvez az:

a.) aki részére a tűzifa biztosítását a kihűlés és fagyhalál veszélyének észlelése miatt a falugondnok javasolta,

b.) aki az adott év október 1-jét követően a tűzifa megvásárlásához rendkívüli szociális segélyben nem részesült.

23/C. §

A támogatás feltételei

(1) Az önkormányzat vissza nem térítendő természetbeni támogatást, tűzifát biztosít annak a személynek, aki

a) Aktív korúak ellátására, vagy

b) Időskorúak járadékára, vagy

c) Lakásfenntartási támogatásra jogosult, vagy

d) Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, vagy

e) Közgyógyellátásra, vagy

f) Időskorúak járadékára jogosult, vagy

g) Három vagy annál több gyermeket nevel, vagy

h) Ápolási díjra jogosult, vagy

i ) 65 éven felüli egyedül élő nyugdíjas.

23/D. §

(1) A tűzifa iránti kérelmeket folyó év december 31. napjáig lehet benyújtani azzal, hogy a tűzifa vásárlás céljából benyújtott és még el nem bírált rendkívüli szociális segély iránti kérelmeket tűzifa juttatás megállapítása iránti kérelemnek kell tekintetni. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(2) Tűzifa juttatás csak a helyi önkormányzatok szociális célú tűzifavásárlásához kapcsolódó kiegészítő támogatásról szóló, hatályos ágazati rendeletben meghatározott mennyiség erejéig nyújtható.

(3) A tűzifa iránti kérelmek elbírálásáról a polgármester határozattal dönt.

(4) A tűzifa beszerzéséről és szállításáról az önkormányzat gondoskodik.

Természetben nyújtott szociális ellátások

Közgyógyellátás

24. §

(1) Méltányosságból kérelemre, egyedi elbírálás alapján, annak a személynek is megállapítható a közgyógyellátásra való jogosultsága, aki szociálisan rászorult, és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, akinél az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, egyedül élő esetén 200%-át,  továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át. *

(2) A közgyógyellátás iránti  iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 9. számú melléklet szerinti formanyomtatványon a polgármesteri hivatalban/körjegyzőségen kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a 63/2006.(III.27.) Korm.rendelet 35.§-ban előírt igazolásokat, iratokat.

Adósságkezelési szolgáltatás

25. §

1. Az adósságkezelési szolgáltatás a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást segítő ellátás. A Nemesdéd önkormányzat képviselő-testülete adósságkezelési szolgáltatásban részesíti:
   1. akinek az adóssága meghaladja az 50.000 Ft-ot és akinek az Szt. 55. § (2) bekezdésében meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább 6 havi vagy közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták
   2. akinek az egy fõre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén 200%-át,
   3. aki a településen elismert lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik, feltéve, hogy vállalja az adósság és a megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését és az adósságkezelési tanácsadásban való részvételt.

2. Az adósságkezelés időtartamára, az adósság típusaira, valamint az adósságcsökkentési támogatásra a Szt. rendelkezéseit kell alkalmazni.
   

3. Az adósságkezelési szolgáltatás szempontjából a településen elismert lakásnagyság és minőség: 80 m2, komfortos.
   

4. Az adósságkezelési tanácsadást Szociális Alapellátási Intézményfenntartó Társulás végzi az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személyek részre.
   

5. Az adósságcsökkentési támogatásról a képviselő-testület dönt. 
   

III. FEJEZET

Szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások

26. §

(1)Az Szt. értelmében szociális alapszolgáltatások:

• étkeztetés

(2) Az alábbi szociális ellátásokat az Önkormányzat a Böhönye és Környéke Önkormányzatai Társulása által fenntartott Böhönyei Szociális Alapszolgáltató Központon keresztül biztosítja:

• családsegítés
• gyermekjóléti szolgáltatás
• idősek nappali ellátás

(3) Az alábbi szociális ellátásokat az önkormányzat a Marcali Többcélú Kistérségi Társulás útján biztosítja

•  jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
•  bölcsődei ellátás, 
•  támogató szolgálat

(4) A (2) bekezdésben szereplő ellátások esetén az Önkormányzat társulási megállapodásában az Szt. 92. § (1) bekezdés b.) pontja alapján a társult önkormányzatok rögzítette, hogy a rendeleti szabályozás megalkotására a Böhönyei Községi Önkormányzat jogosult. A Szt. 92. § (1) bekezdés b.) pontján alapuló szociális rendeletalkotás a Szt. 92. § (2) bekezdésben szereplő szabályozási tárgykörökre terjed ki, a társulás által fenntartott intézmény által biztosított és a társulási megállapodásban meghatározott szolgáltatásokra. Az önkormányzat társulási megállapodása szerint a gyermekjóléti szolgáltatások a gyermekétkeztetés feladatkörben a Böhönye és Környéke Önkormányzatai Társulási megállapodása és a Gyvt. 29. § (3) bekezdése alapján a társulás által közösen ellátott és a társulás által fenntartott intézmény tekintetében az önkormányzati rendeletet Böhönye Községi Önkormányzat alkotja meg, a rendeletalkotás során annak szabályozási tárgyköre kiterjed a Gyvt. 29. § (2) bekezdésben szabályozott tárgykörökre, a társulás által ellátott feladatok vonatkozásában.

(5) A (3) bekezdésben foglalt ellátásokra vonatkozó rendeleti szabályozás Marcali Városi Önkormányzat vonatkozó rendeleteiben található.

Az ellátások igénybevétele

27. §

(1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások esetében, az ellátást biztosító intézménybe történő felvételt, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet az Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez kell benyújtani, a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM. rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon. A gyermekek szülei törvényes  képviselői az étkezetési igényt az oktatási intézmény szervezeti szabályzat szerinti rendben nyújtják be,az oktatási  intézményben .

(2) A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről Alapszolgáltatási Központ vezetője dönt.

(3) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása.     Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.

a.) Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999.
(XI. 24.) SzCsM rendelet 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

b.) Étkeztetés és házi segítségnyújtás csak jövedelemvizsgálat alapján nyújtható. Térítésmentesen kell biztosítani: népkonyhán történő étkeztetés, családsegítés, ellátásokat.

Étkeztetés

28. §

(1)Az étkeztetés keretében azoknak a 18 éven felüli rászorultaknak, legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk illetve eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen:

1. jövedelmi, vagyoni helyzetük
2. koruk
3. egészségi állapotuk
4. fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
5.  szenvedélybetegségük, vagy
6. hajléktalanságuk miatt.

(2) Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki jövedelmétől függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni.

(3) Az ellátás iránti kérelmet a polgármesterhez lehet benyújtani.

(4) Az ellátás iránti kérelemről a polgármester határozattal dönt.

(5) A térítési díjak számításának módját és mértékét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

Házi segítségnyújtás

29. §

(1) Az ellátás iránti kérelmet kérelmező lakóhelye szerinti települési önkormányzathoz vagy a Szociális Alapszolgáltató Központ vezetőjéhez lehet benyújtani.

(2) Az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Központ vezetője, vagy annak SZMSZ-ében meghatározott esetekben hatáskörrel rendelkező munkatársa dönt.

(3)A gondozásra fordított időt a gondozási napló alapján kell megállapítani.

 (4) Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése az Alapszolgáltatási Központ intézményvezetőjének intézkedése alapján, az Sztv. 93. §. - 94/A. §. rendelkezéseinek megfelelően történik.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

30. §

(1) Nemesdéd Község Önkormányzata a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a Marcali Kistérségi Többcélú Társulással kötött megállapodása alapján, a kistérségi szociális feladatokat ellátó Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központ útján biztosítja. 

(2) A kistérségi jelzőrendszeres házi segítségnyújtás feladatát ellátó Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központjának térítési díjait Marcali Város Önkormányzata állapítja meg. 

Családsegítés

31. §

(1) A Szt. 64. §-ában szabályozott szolgáltatást az Önkormányzat a Böhönye és Környéke önkormányzati Társulása által fenntartott Szociális Alapszolgáltató Központ útján biztosítja.

 Közösségi ellátások

32. §

A közösségi ellátás szabályozására a Szt. 65/A. §-ban foglaltak az irányadók.

Támogató szolgáltatás

33. §

1. A támogató szolgáltatás igénybevételére, a jogosultság igazolására vonatkozóan az
2. Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező a szociális intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani.
3. Az ellátás iránti kérelemről Szociális Alapellátási Intézményfenntartó Társulás intézményvezetője dönt.
4. A támogató szolgáltatás térítési díjára vonatkozóan a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. r. 14/A.§-ban foglaltak az irányadók.

Idősek nappali ellátása

34. §

(1) Az idősek klubjában a nappali tartózkodásért térítési díj nem kerül megállapításra.

(2) Az ellátás iránti kérelmet az Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez lehet benyújtani.

(3) Az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Központ vezetője dönt.

Gyermekjóléti szolgáltatás

35. §

(1) A Gyvt. 40. §-ába foglalt ellátást szolgáltatást az Önkormányzat a Böhönye és Környéke önkormányzati Társulása által fenntartott Szociális Alapszolgáltató Intézmény útján biztosítja.

(2) A családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentesen vehető igénybe.

Gyermekek napközbeni ellátása

36. §

(1) A gyermekek napközbeni ellátását az önkormányzat a Nemesdédi Óvoda valamint az állami fenntartású Véssey Mihály Általános Iskola napközi otthonos ellátásával, biztosítja.

(5) A bölcsődei ellátást a Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központtal kötött szerződés révén Marcali város intézménye biztosítja, míg az otthontalanná vált szülő és gyermek részére elhelyezést a Magyar Vöröskereszt Somogy Megyei Szervezetével kötött megállapodás alapján a szervezet a fenntartásában lévő Családok Átmeneti Otthona (Nagyatád, József A. u. 1.) biztosítja.

A fizetendő személyi térítési díj, és annak csökkentésének, elengedésének esetei, módjai

37. §

(1) Ha az Szt. másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért személyi térítési díjat kell fizetni.

(2) A személyi térítési díjat a hatályos jogi szabályok alapján (Szt. 115-119. §-ai) a Szociális Alapszolgáltatási Központ vezetője illetve gyermekétkeztetés személyi térítési díját a Nemesdédi Óvoda vezetője állapítja meg.

37/A. §

(1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját Böhönye képviselő-testülete évenként maximum kétszer állapíthatja meg.

(2) Minden évben a konkrét személyi térítési díj mértékének megállapításánál az igénybevevő jövedelmétől függően normatív személyi térítési díjkedvezményben részesül. Az intézményvezető a személyi térítési díjat az ellátott  jövedelmétől függő kedvezmény érvényesítésével állapítja meg.

37/B. §

A személyi térítési díjak megfizetése

(1) A személyi térítési díjat havonta kell megfizetni.

(2) A befizetett és a ténylegesen fizetendő személyi térítési díj különbözetét a következő befizetés alkalmával a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.27.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése szerint korrigálni kell.

A személyi térítési díj befizetését az önkormányzat pénztárába az Alapszolgáltatási Központ pénztárába kell havonként, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig befizetni.

(3) A szolgáltatások, illetve ellátások igénybe vételének szüneteltetését az alábbiak szerint kell bejelenteni az intézményvezetőnek:         

- alapszolgáltatás esetében a szüneteltetés első napját megelőző két munkanappal korábban írásban vagy szóban kell bejeleni.

37/C. §

Az intézményvezető és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás

(1) Az intézményvezető az intézményi ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel. Ennek rendeleti szabályozását Marcali város és Böhönye község Képviselő-testületei biztosítják.

38. §

Az intézményi jogviszony megszűnése

(1) Az intézményi ellátás megszűnik az Szt. 100. §. és 101. §-ában foglalt esetekben és módon. 

Záró rendelkezések

39. §

(1) E rendelet 2011. május 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépése után indult ügyekben, illetve a jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A kihirdetésről a jegyző gondoskodik - a helyben szokásos módon.

(3) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 5/2010 (IX.23) önkormányzati rendelet.