Nemesdéd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló – többször módosított – 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.)
1.§-ának (2) bekezdésében, 10.§ (1) bekezdésében, 25.§ (3) bekezdés b) pontjában, 26.§-ában, 32.§ (1), (3) bekezdésében, 35.§ (2) bekezdésében, 37.§ (1) bekezdés d) pontjában, 37/A.§ (3) bekezdésében, 38.§-ának (9) bekezdésében, 43/B.§ (1) és (3) bekezdésében, 45.§ (1), (3) bekezdésében, 46.§ (1) bekezdésében, 47.§ (2), (5) bekezdésében, 48.§ (4) bekezdésében, 50.§-ának (3) bekezdésében, 55/C.§ (4) bekezdésében, 60.§ (3) bekezdésében, 62.§ (2) bekezdésében, 92.§ (1) bekezdésében, a 115.§ (3) bekezdésében, a 132.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló LXV. törvény 8.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

A szociális igazgatás és a szociális ellátás általános szabályai 

1. Általános rendelkezések

A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

A rendelet hatálya

1.  §^[1]

(1) A rendelet tárgyi hatálya az alábbi ellátásokra terjed ki:

a.) Pénzbeli és természetbeni települési támogatások:^[2]

                             aa) települési lakásfenntartási támogatás,

     ab) méltányossági ápolási díj,

     ac) települési segély,

                             ad) rendkívüli települési támogatás

        ae) Bursa Hungarica támogatást,

        af) méltányossági közgyógyellátás,

        ag) adósságkezelési szolgáltatás,

                    ah) köztemetés,

1. Szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások

    ba) étkeztetés

    bb) házi segítségnyújtás

    bc) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

    bd) családsegítés

    be) közösségi ellátások

    bf) támogató szolgálat

    bg) idősek nappali ellátása 

    bh) gyermekek ellátásával kapcsolatban gyermekjóléti szolgáltatás

    bi) bölcsődei ellátás

    bj) gyermeke átmeneti elhelyezése

(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a rendelet hatálya kiterjed Nemesdéd önkormányzat által szervezett és nyújtott ellátásokra. 

(3) A Bursa Hungarica, támogatást Nemesdéd községben állandó bejelentett lakcímmel rendelkező személyekre terjed ki.

(4) A rendelet 1. § (1) bekezdés b. pontjának, bb); bd); bd); bf); bg) pontjaiban felsorolt ellátások a Böhönyei Szociális Alapszolgáltatási Központ feladatellátása révén valósulnak meg, a bc); be); bf); pontjaiban foglalt ellátást a Marcali Többcélú Önkormányzati Társulás biztosítja a Marcali SZESZK intézményen keresztül. A bj) pontban foglalt ellátás a Vöröskereszt szervezettel kötött együttműködési megállapodás alapján biztosított.

Eljárási rendelkezések

 2.   §

(1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket a körjegyzőségen lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni.

(2) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása mikrotérségi társulás keretében fenntartott intézmény (Böhönye, Nemeskisfalud, Szenyér, Tapsony, Nemesdéd, Nemesdéd, Nemesdéd, Nemesvid és Somogysimonyi Községi Önkormányzatok Szociális Alapellátási Intézményfenntartó Társulás – továbbiakban: Szociális Alapellátási Intézményfenntartó Társulás) útján történik, az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a Társulás Vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(3) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét formanyomtatványon nyújthatja be.

3. §

(1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

(2) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

       - az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. § a) c) g) h) pontjában szereplő adatait,

       - az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(3) A jogosultság megállapításakor figyelembe vehető jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10.§ (2)-(3) bekezdése az irányadó.

(4) A jövedelem számításakor figyelmen kívül hagyandó jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10.§ (4) bekezdése az irányadó.

(5) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(6) Nincs szükség igazolásra, azon adatok tekintetében, amelyek a Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.^[3]

4. §

(1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik. A házipénztárból történő kifizetés a döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

(2) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja.

5. §

(1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Körjegyzőség már bármely ügyben – a kérelem benyújtását megelőző egy hónapon belül –vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető. 

6. §

(1) A lakásfenntartási támogatás, a települési segély, a rendkívüli települési támogatás, az önkormányzat egyéb pénzbeli juttatásai egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

7. §

A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

8. §

A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

II. FEJEZET^[4]

Települési támogatások

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli települési támogatások

9.§ - 13. §

14. §

Aktív korúak ellátásához kapcsolódó rendelkezés

(1) Az aktív korúak ellátására az a személy jogosult, aki gondoskodik

a) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartásáról,

b) az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosításáról.

(2) Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a jegyző tájékoztatja a járási hivatalt a kötelezettség megszegéséről.

(3) Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a járási hivatal felszólítása ellenére sem tesz eleget, a jegyző e tényről tájékoztatja a járási hivatalt.

Települési lakásfenntartási támogatás

15. §

(1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott önkormányzati hozzájárulás. Az önkormányzat a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő-részletéhez illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt a rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak.

(2) A lakásfenntartási támogatást a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

16. §

(1) Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(2) A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(3) Ha a háztartás

a) (4) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (4) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(4) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(5) A lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét - az energiaárak várható alakulására figyelemmel - az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.

(6) A lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(7) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy a szolgáltatás időtartama alatt lakásfenntartási támogatásra jogosult. Az e jogcímen lakásfenntartási támogatásban részesülő személy egyidejűleg lakásfenntartási támogatásra nem jogosult. A támogatás összegének kiszámítására a lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Azon személy esetében, akinél előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék működik, a lakásfenntartási támogatást vagy annak meghatározott részét természetben, a készülék működtetését lehetővé tévő formában kell nyújtani.

(8) A lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(9) A (8) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(10) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet 21 napon belül kell elbírálni.

(11) A lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani.

(12) A lakásfenntartási támogatás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület a jegyzőre ruházza át.

17. §

(1) A testület az ellátás feltételeként előírja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségét biztosítsa. A kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakást vagy házat és annak udvarát, kertjét, a kerítéssel kívül határos területét, járdát tisztán tartása, az ingatlan állagát és rendeltetésszerű használhatóságát, valamint higiénikus állapotát biztosítsa, az állattartás tárgyi feltételeit teremtse meg, a trágyakezelést szakszerűen lássa el, a tartott ebeit zárt kerítés vagy kennel segítségével tartsa.

A megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a jegyzőnek - az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével - fel kell szólítania. Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.

(2) Amennyiben a lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a jegyző a (1) bekezdés szerinti okból elutasítja, vagy a megállapított lakásfenntartási támogatást megszünteti, ugyanazon lakásra vonatkozóan a döntés jogerőre emelkedésétől számított négy hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be normatív lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet.

(3) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

Méltányossági lakásfenntartási támogatás

17/A. §

(1) Nemesdéd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete méltányossági lakásfenntartási támogatásban részesíti azt a személyt, akinek háztartásában az 1 főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 250%-át és a lakásfenntartás havi költségének a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított aránya a jövedelem 30%-át elérő költséghányad.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az alábbi kiadások teljes költségét kell figyelembe venni:

• lakbér vagy albérleti díj
• lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete
• csatornahasználati díj
• szemétszállítás költsége
• villanyáram költsége
• víz-és gázfogyasztás díja
  
• tüzelőanyag költsége.           

 (3) A méltányossági lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege 2500 Ft. 

Ápolási díj

18. §

(1) A képviselő-testület ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén 150%-át.

(2) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az Szt. 43.§-ában és a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 25.§-ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt.

(3) Az ápolási díj havi összegére vonatkozóan az Szt. 44. §-ában előírt összeg az irányadó.

(4) E rendelet alapján adható ápolási díj megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

Ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése

 19. §

(1) Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre.

(2) A házi segítségnyújtást végző intézmény Szociális Alapellátási Intézményfenntartó Társulás az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését havi rendszerességgel ellenőrzi. Az ellenőrzés során együttműködik a háziorvossal is, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól. Amennyiben az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ezt a jegyzőnek jelzik.

Települési segély

20. §

(1) Nemesdéd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Szt. 45. § (1) bekezdésben hivatkozott esetekre figyelemmel, a településen élő személyeket, kérelemre települési segélyben részesíti.

(2) A települési támogatás iránti kérelmet, illetve az eljárás megindítására vonatkozó kezdeményezést a Nagyszakácsi Közös Önkormányzati Hivatal Nemesdédi Kirendeltségén lehet benyújtani.

(3) A települési segély megállapítása előtt indokolt esetben környezettanulmányt kell készíteni. Indokolt esetnek minősül, ha a rendkívüli méltánylást igénylő eset megítélése során a kérelmező lakás és egyéb körülményeinek részletes ismerete szükséges.

(4) Sürgős szükség esetén - ha az igénylő életkörülményei indokolják az azonnali segítséget – a támogatás, bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján is megállapítható.

20/A. §

(1) Települési segélyben részesülhet az a rászorult, akinek a családjában az egy főre jutó a havi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 130%-át.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt települési segély- rászorultsághoz igazodva - legalább 1.000 Ft, maximum 10.000 Ft lehet. 

(3) Az (1) és (2) bekezdésben megállapított támogatás pénzben és természetben is nyújtható, azonban nem nyújtható kölcsön formájában.

(4) Ha a települési segély megállapítására azért kerül sor, mert a gyermeket nevelő szülő a család anyagi helyzete, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt, illetve más okból segítségre szorul, a segély akkor állapítható meg, ha az egy főre jutó jövedelem egyedülálló, és gyermekét egyedül nevelő szülőnél az öregségi nyugdíjminimum 160 %-a.

(5) A települési támogatás éves mértéke nem lehet több a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200%-ánál. A gyermeknevelés céljából juttatott települési támogatás szociális kölcsön formájában nem juttatható.

(6) A települési segély folyósításával kapcsolatos hatásköröket a polgármester gyakorolja. 

20/B. §

(1) Települési támogatás rendkívüli méltánylást érdemlő esetben évente legfeljebb egy alkalommal a segélyben részesített egy főre számított jövedelmére való tekintet nélkül is megállapíthat. Ebben az esetben a települési segély összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően. Az egyedi mérlegelés során a speciális élethelyzetet (betegség, elemi kár, stb.) kell a döntést hozónak mérlegelnie. Egyedi mérlegelés alapján a támogatás mértéke az 150.000 Ft-ot nem haladhatja meg. A döntés előkészítése során környezettanulmányt kell minden esetben készíteni.

(2) Az egyedi mérlegelés alapján a (1) bekezdés szerint megállapított segély szociális kölcsön formájában is megállapítható. A kölcsön visszafizetésére 12 hónapnál hosszabb időt megállapítani nem lehet. A kölcsön folyósításának feltétele a visszafizetés garanciáit tartalmazó kölcsönszerződés megkötése.

(3) A visszafizetés határidejét és a részleteket úgy kell megállapítani, hogy az a visszafizetésre kötelezett és vele együtt élő családja létfenntartását ne veszélyeztesse.

(4) A szociális kölcsön folyósítását a képviselő-testület egyik képviselőjének megalapozott, támogató nyilatkozatának is meg kell erősítenie, illetve a visszafizetést követően a felhasználás tényéről szóló feljegyzését is az ügy lezárásához csatolni kell.

 21. §

(1) Települési segélyt nyújt az önkormányzat annak a temetésre kötelezett személynek illetve annak a temettetést végzőnek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodik.

(2) A  támogatás mértéke nem lehet kevesebb, mint a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-a, maximuma pedig elérheti annak 100 %-át. A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségét a képviselő-testület 200.000 Ft-ban határozza meg.

(3) A temetés költségeihez történő hozzájárulást biztosító települési segély a temetést végző egy főre jutó jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül is megállapíthatja, ha az eljárás során bizonyítást nyer, hogy a temetési költségek viselése, a temetés költségeinek kifizetését is figyelembe véve, a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti.

22. §

(1) Ha a temetési célú települési segélyben részesülő családjában egy főre jutó havi átlagos jövedelem meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj 150-%-át, akkor az önkormányzati segély visszatérítendő kamatmentes kölcsön formájában is juttatható. Az erre a célra kifizetett kölcsön a temetési kiadások valós, számlával igazolt mértékét nem haladhatja meg. A kölcsön folyósításának feltétele a visszafizetés garanciáit tartalmazó kölcsönszerződés megkötése.

23. §

Rendkívüli települési támogatás

(1) Nemesdéd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Szt. 45. § (4) bekezdése alapján rendkívüli települési támogatásban részesíti azt a személyt, aki időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Elsősorban azokat a személyeket részesíti az önkormányzat ilyen jellegű támogatásban, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – így különösen betegséghez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, stb. – miatt anyagi segítségre szorulnak.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a rendkívüli települési támogatás az egy főre számított jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható.

(3) A rendkívüli települési támogatás mértéke az 100.000 Ft-ot nem haladhatja meg.

Bursa Hungarica támogatás

23/A. §

(1) A képviselő-testület a felsőoktatási tanulmányokat kezdeni kívánó fiatalok, valamint a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos, államilag finanszírozott első alapképzésben, vagy első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben résztvevők számára a Bursa Hungarica felsőoktatási önkormányzati ösztöndíj pályázat keretében támogatást biztosít.

(2)Az ösztöndíj támogatás feltétele a hallgatói jogviszony igazolása.

(3)Az ösztöndíj támogatás annak a hallgatónak adható, aki az önkormányzat illetékességi területén állandó lakóhellyel rendelkezik. Amennyiben a támogatott az önkormányzat illetékességi területéről elköltözik, úgy a támogatás az elköltözést követő tanulmányi félévtől megszűnik.

(4)Az ösztöndíj támogatás annak adható, akinek a családjában az egy főre jutó nettó jövedelem összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot nem haladja meg.

(5) Az ösztöndíj támogatás legkisebb összege havi 1.000 Ft-nál nem lehet kevesebb, de az 5.000 Ft-ot nem haladhatja meg.

(6) A képviselő-testület az ösztöndíj támogatás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a polgármesterre ruházza át.

Szociális célú tűzifajuttatás^[5]

23/B. § - 23/D. §

23/E. §

Köztemetés

(1) Nemesdéd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Szt. 48. §-ban foglaltak szerint rendelkezik a köztemetés elrendeléséről.

Mentesülés a köztemetés költségeinek megtérítése alól

23/F. §

(1) Ha az eltemettetésre kötelezett helyett az önkormányzat gondoskodik az elhunyt személy eltemettetéséről az  eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól  akkor mentesül:

- ha az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 120 %-át nem haladja meg; egyedülálló esetén az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, vagyonnal nem rendelkezik és a hagyaték csak hagyatéki teherből áll.

(2) A megtérítési kötelezettség alóli mentesítésre vonatkozó hatáskört a polgármester gyakorolja.

Természetben nyújtott szociális ellátások

Közgyógyellátás

24. §

(1) Méltányosságból kérelemre, egyedi elbírálás alapján, annak a személynek is megállapítható a közgyógyellátásra való jogosultsága, aki szociálisan rászorult, és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, akinél az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, egyedül élő esetén 200%-át,  továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át. *

(2) A közgyógyellátás iránti  iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 9. számú melléklet szerinti formanyomtatványon a polgármesteri hivatalban/körjegyzőségen kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a 63/2006.(III.27.) Korm.rendelet 35.§-ban előírt igazolásokat, iratokat.

Adósságkezelési szolgáltatás

25. §

1. Az adósságkezelési szolgáltatás a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást segítő ellátás. A Nemesdéd önkormányzat képviselő-testülete adósságkezelési szolgáltatásban részesíti:
   1. akinek az adóssága meghaladja az 50.000 Ft-ot és akinek az Szt. 55. § (2) bekezdésében meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább 6 havi vagy közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták
   2. akinek az egy fõre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén 200%-át,
   3. aki a településen elismert lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik, feltéve, hogy vállalja az adósság és a megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését és az adósságkezelési tanácsadásban való részvételt.

2. Az adósságkezelés időtartamára, az adósság típusaira, valamint az adósságcsökkentési támogatásra a Szt. rendelkezéseit kell alkalmazni.
   

3. Az adósságkezelési szolgáltatás szempontjából a településen elismert lakásnagyság és minőség: 80 m2, komfortos.
   

4. Az adósságkezelési tanácsadást Szociális Alapellátási Intézményfenntartó Társulás végzi az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személyek részre.
   

5. Az adósságcsökkentési támogatásról a képviselő-testület dönt. 
   

III. Fejezet

 Szociális szolgáltatások

Az egyes szociális szolgáltatások szabályai

26. §

(1) A szociális szolgáltatások körére vonatkozóan az Szt. 57. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

(2) Az alapszolgáltatások tekintetében az Szt.59/A.§ alapján a szociális rászorultságot jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, valamint támogató szolgáltatás esetében vizsgálni kell.

(3) Az egyes szociális alapszolgáltatások térítésmentes biztosítására vonatkozóan az Szt. 115/A.§-ban foglaltak az irányadóak.

(4) Az ingyenes ellátásban részesülőkre vonatkozóan az igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 114.§ (3) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

Az ellátások igénybevétele

27. §

(1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet a intézményvezetőhöz kell benyújtani, a 9/1999. (XI. 24.) SZCSM. rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon.

(2) A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről polgármester / Szociális Alapellátási Intézményfenntartó Társulás intézményvezetője dönt.

(3) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.

(4) Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999.
(XI. 24.) SZCSM rendelet 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

Étkeztetés

28. §

(1) Az étkeztetés jogosultsági feltételeire vonatkozóan az Szt. 62. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(2) Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki jövedelmétől függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni.

(3) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti települési önkormányzathoz lehet benyújtani.

(4) Az ellátás iránti kérelemről a polgármester dönt.

Házi segítségnyújtás

29. §

(1) A házi segítségnyújtásra vonatkozóan az Szt. 63.§-ban foglaltak az irányadók.

(2) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező a szociális intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani.

(3) Az ellátás iránti kérelemről Szociális Alapellátási Intézményfenntartó Társulás intézményvezetője dönt.

(4) A gondozásra fordított időt a gondozás napló alapján kell megállapítani.

(5) Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése a Szociális Alapellátási Intézményfenntartó Társulás intézményvezetője intézkedése alapján az Szt. 93-94/A. § rendelkezéseinek megfelelően történik.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

30. §

(1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevételére, a jogosultság igazolására vonatkozóan az Szt. 65.§-ban foglaltak az irányadók.

(2) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező szociális intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani.

(3) Az ellátás iránti kérelemről Szociális Alapellátási Intézményfenntartó Társulás intézményvezetője dönt.

Családsegítés

31. §

(1) A családsegítésre vonatkozóan az Szt. 64.§-ban foglaltak az irányadók.

(2) A családsegítés keretében a képviselő-testület az Szt-ben meghatározott ellátásokat biztosítja.

(3) A családsegítést a képviselő-testület Szociális Alapellátási Intézményfenntartó Társulás biztosítja.

Közösségi ellátások

32. §

A közösségi ellátás szabályozására a Szt. 65/A. §-ban foglaltak az irányadók.

Támogató szolgáltatás

34. §

(1) A támogató szolgáltatás igénybevételére, a jogosultság igazolására vonatkozóan az Szt. 65/C.§-ban foglaltak az irányadók.

(2) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező a szociális intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani.

(3) Az ellátás iránti kérelemről Szociális Alapellátási Intézményfenntartó Társulás intézményvezetője dönt.

(4) A támogató szolgáltatás térítési díjára vonatkozóan a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. r. 14/A.§-ban foglaltak az irányadók.

Térítési díj

33. §

(1) Az intézményi térítési díjak megállapítására vonatkozóan a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. r. 2-7.§-ban foglaltak az irányadóak.

(2) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Szt. 114-119/B. §-ában foglaltak az irányadók.

(3) Az intézményi térítési díjat Szociális Alapellátási Intézményfenntartó Társulás gesztor önkormányzatának képviselő-testülete (Böhönye) határozza meg a térítési díjakról szóló helyi rendeletében.

A személyi térítési díjak megfizetése

34. §

(1) A személyi térítési díj megfizetésére vonatkozóan az Szt. 114-119/B. §-ában, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.

A fizetendő személyi térítési díj csökkentésének, elengedésének esetei, módjai

35. §

(1) Térítési díjkedvezményt, illetve mentességet az ellátást biztosító intézmény vezetőjétől kell kérni.

Intézményi jogviszony

36. §

Az intézményi jogviszony keletkezésére vonatkozóan az Szt. 94-94/D.§-ban foglaltak az irányadók.

Az intézményvezető és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás

37. §

A megállapodásban foglaltak szabályozására vonatkozóan az Szt. 94/C. §-ában foglaltak az irányadók.

Az intézményi jogviszony megszűnése

38. §

(1) Az intézményi ellátás megszűnésére az Szt. 100-101.§-ában foglaltak az irányadók.

Záró rendelkezések

39. §

(1) E rendelet 2011. május 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépése után indult ügyekben, illetve a jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A kihirdetésről a jegyző gondoskodik - a helyben szokásos módon.

(3) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 5/2010 (IX.23) önkormányzati rendelet.