Szabás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2015.(II.25.) önkormányzati rendelete
a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról
Hatályos: 2016. 04. 19- 2021. 09. 02
Szabás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2015.(II.25.)
Szabás Község Önkormányzata Képviselő-testületének önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról
2016.04.19.
módosítva és egységesítve
Szabás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország
Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 14. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (2) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 47. §. (2) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés g) pontjában, 134/E. §-ában kapott felhatalmazás, alapján a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról a következőket rendeli el:
I. Fejezet
1. § A rendelet célja, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) és a végrehajtására kiadott jogszabályok alapján szabályozza a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátásokat, az önkormányzat által nyújtandó támogatásokat.
2. § E rendelet hatálya kiterjed Szabás Község Önkormányzata közigazgatási területén állandó lakóhellyel vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkező, az Szt. 3. § (l)-(2) bekezdéseiben, 3. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott természetes személyekre.
3. § E rendelet alkalmazásában:
a. idős személy, idős házaspár: aki a kérelem benyújtásának időpontjában 62. életévét betöltötte, házastársak esetén mindkét fél.
b. nyugdíjas házaspár: a házastársak mindegyike a kérelem benyújtásának időpontjában nyugdíjszerű ellátásban részesül.
c. fiatal felnőtt: az a nagykorú személy, aki a 24. évét nem töltötte be.
d. várandós anya szociális válsághelyzete: olyan családi, környezeti, társadalmi helyzet vagy ezek következtében kialakult állapot, amely a várandós anya testi vagy lelki megrendülését, társadalmi ellehetetlenülését okozza, és ez által veszélyezteti a gyermek egészséges megszületését.
e. Nem minősül életvitelszerű együttlakásnak, ha egy lakáson belül több család vagy személy él külön háztartásban gazdasági érdekközösség nélkül.
3. Eljárási rendelkezések
1. E rendeletben meghatározott ellátások iránti kérelmet - a rendelet függelékében meghatározott formanyomtatványokon - Kutasi Közös Önkormányzati Hivatal Szabási Kirendeltségén (továbbiakban: Kirendeltség) lehet benyújtani.
2. Az önkormányzat e rendelet
12. § (l)-(2) bekezdéseiben meghatározott jogosultsági feltételek fennállása esetén, a kérelemben megjelölt indokok alapján jogosult a rendkívüli települési támogatást pénzbeli vagy természetbeni ellátás formájában nyújtani.
1. [1]Ezen rendeletben szabályozott rendkívüli települési támogatások közül a
14. § és
15. § iránti kérelmek elbírálása, az ellátások megszüntetése, továbbá köztemetés elrendelése a Polgármester átruházott hatáskörébe tartozik.
Ezen rendeletben szabályozott egyéb támogatásokról és ellátásokról a Szociális Bizottság (továbbiakban: Bizottság) dönt átruházott hatáskörben.
2. A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó és e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátásokat a Polgármester és a Bizottság egyszerűsített határozattal állapíthatja meg, ha a kérelemnek teljes egészében helyt ad és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél. Az egyszerűsített határozatból mellőzhető az indokolás és a jogorvoslatról szóló tájékoztatás.
3. A Képviselő-testület a másodfokú eljárásban a
12. § (l)-(2) bekezdéseiben foglalt szabályoktól a kérelmező javára eltérhet, ha a kérelem elutasításának az indoka kizárólag a rendeletben meghatározott jövedelmi értékhatár túllépése. A Képviselő-testület a 12. § (1)-(2) bekezdései alapján a rendkívüli települési támogatást abban az esetben állapíthatja meg, ha a jövedelem legfeljebb a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 20 %-ával haladja meg az e rendelet szerinti értékhatárt.
1. Az egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátások iránti kérelem tartalmi elemeit e rendelet függelékeiben meghatározott kérelem formanyomtatványok tartalmazzák.
2. Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátás iránti kérelemnek részét képezi a kérelmező és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó személyek jövedelmi helyzetére vonatkozó jövedelemnyilatkozat, melynek mellékletét képezi a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata.
3. A települési támogatás, rendkívüli települési támogatás, a tüzelőanyag támogatás iránti kérelem formanyomtatványnak részét képezi a vagyonnyilatkozat, melyben kérelmezőnek nyilatkoznia kell a saját és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó személyek vagyoni helyzetére vonatkozóan.
4. Nem állapítható meg - a
14. § kivételével - e rendeletben szabályozott szociális ellátás annak a személynek, aki az
Szt. 4. § b) pontjában meghatározott vagyonnal rendelkezik. Nem minősül vagyonnak a kérelmező és vele közös háztartásban élő családtagja részben vagy egészben tulajdonában lévő, kizárólag lakhatás céljára szolgáló ingatlan,
a. amelyen kérelmező, házastársa, élettársa szülőjének haszonélvezeti, özvegyi joga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, feltéve, hogy az ingatlant kizárólag a haszonélvezeti jog jogosultja saját lakhatása céljára használja,
b. melyet kérelmező a családi konfliktusok rendezése idejére elhagyni kényszerült.
5. Az e rendeletben szabályozott ellátások egymástól függetlenül megállapíthatóak.
6. A 13. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a (2)-(3) bekezdésben foglaltakon túl a szakorvos által kiállított -igazolást a terhesség fennállásáról.
7. A
15. § (1) bekezdésében meghatározott rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a (2)-(3) bekezdésben foglaltakon túl a temetés költségeiről a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére kiállított számla eredeti példányát, továbbá az elhunyt személy - kivéve, ha a haláleset Szabás község közigazgatási területén történt - halotti anyakönyvi kivonatát fénymásolatban.
1. Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátás iránti kérelem elbírálása előtt környezettanulmányt kell készíteni a kérelmező és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók szociális helyzetéről. A környezettanulmány a készítés napjától számított hat hónapig érvényes.
2. Kivételesen, sürgős esetben a környezettanulmány elkészítése mellőzhető, amennyiben a rendelkezésre álló adatokból megállapítható a jogosultság.
3. Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményei már bánnely más pénzbeli és természetbeni szociális ellátás iránti ügyben vizsgálatra kerültek, s nem feltételezhető azokban lényeges változás.
4. Amennyiben az elvégzett környezettanulmány alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat az eljáró hatóság vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására.
1. Az
Szt.-ben vagy e rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy a jogszabályok megsértésével nyújtott szociális ellátás megszüntetésére, visszafizetés elrendelésére az
Szt. 17. § (l)-(3) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
2. Nem tekinthető rosszhiszeműnek az ellátást jogosulatlanul igénybe vevő, ha körülményei változását, amelyek az ellátás megszüntetésére vezettek, 15 napon belül bejelentette az ellátást megállapító hatóságnál.
3. A megtérítés összegét a Polgármester méltányosságból elengedheti annak a megtérítésre kötelezett személynek, akinél az egy főre jutó havi nettó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegét nem haladja meg.
4. A megtérítés összegét a Polgármester méltányosságból felére csökkentheti annál a megtérítésre kötelezett személynél, akinél az egy főre jutó havi nettó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 120 %-át nem haladja meg.
1. Az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokra vonatkozóan a különös eljárási rendelkezések az adott ellátásnál kerülnek meghatározásra.
2. A Polgármester és a Bizottság döntése ellen Szabás Község Önkormányzata Képviselő-testületéhez lehet a fellebbezést benyújtani.
3. E rendelet eltérő rendelkezései hiányában a vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
II. Fejezet
PÉNZBELI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK
1. Települési támogatás
1. Települési támogatás keretében lakásfenntartási támogatás nyújtható a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez.
2. A villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a szemétszállítási díj megfizetéséhez lakásfenntartási támogatás nyújtható annak a személynek, akinek a háztartásában havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.
3. A lakásfenntartási támogatás megállapítása iránti kérelem benyújtója illetve az ellátás jogosultja a támogatás feltételeként köteles az általa lakott
a. családi házat, sorházban lévő lakást rendeltetésszerűen használni, tisztántartásáról gondoskodni, a hozzá tartozó udvarát, kertjét gondozni az alábbiak szerint:
aa) az ingatlan udvarán egy darab hulladéktároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata, ürítésének biztosítása a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatóval (továbbiakban: Közszolgáltató) kötött szerződés alapján,
ab) a lakáshoz tartozó udvar, kert rendben tartása, rendeltetésszerű használata, művelése, a fű szükségszerinti nyírása, kaszálása, parlagfű irtása, az ingatlanon található zöldhulladék és lom eltávolítása,
ac) az ingatlana előtti járdaszakasz tisztántartása,
ad) az ingatlana előtti járdaszakasz hó és síkosság mentesítése.
4. A lakásfenntartási támogatás megállapítására irányuló kérelem benyújtását követő 10 napon belül, továbbá a jogosultság fennállása időtartama alatt a Kirendeltség helyszíni szemle során győződik meg az (3) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítéséről.
5. Ha a lakókörnyezet a (6) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, a jegyző 10 napos határidő kitűzésével felhívja a kérelmezőt, illetve az ellátás jogosultját az elvégzendő feladatok konkrét megjelölésével a kifogásolt hiányosságok felszámolására, melynek teljesítését helyszíni szemle keretén belül ellenőrzi.
6. A kérelmező, illetve a jogosult köteles a (3) bekezdés szerinti állapotokat a jogosultság megállapítását követően is fenntartani.
7. Ha a kérelmező a lakókörnyezet vizsgálatához nem járul hozzá, részére lakásfenntartási támogatás nem állapítható meg, kérelmét el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.
8. A lakásfenntartási támogatás legkisebb összege havi 2000 Ft, legmagasabb összege pedig havi 6000 Ft.
9. A lakásfenntartási támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától számított egy évre kell megállapítani.
10. A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. A lakásfenntartási támogatást elsősorban a szolgáltatónak kell megfizetni.
11. A lakásfenntartási támogatást meg kell szüntetni:
a. a (3) bekezdésben szabályozott esetben, a lakókörnyezet-vizsgálat elrendelése hónapjának utolsó napjával,
b. a támogatásra jogosult kérelmére, a kérelem benyújtása hónapjának utolsó napjával,
c. a kérelmező a lakást részben, vagy egészben nem lakás céljára használja, vagy a lakás használatát másnak, átengedi, vagy a lakásban nem él életvitelszerűen, a változás bekövetkezése hónapjának utolsó napjával,
d. amennyiben a támogatásra jogosult személy a jogosultsági feltételeiben bekövetkezett változást a bekövetkezés napjától számított 15 napon belül nem jelenti be a Kirendeltségnek, a változás bekövetkezése hónapjának utolsó napjával,
e. a kérelmező halála esetén, a haláleset bekövetkezése hónapjának utolsó napjával.
12. Amennyiben a lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a (3) bekezdés szerinti okból el kell utasítani, vagy a megállapított lakásfenntartási támogatást a (11) bekezdés szerinti okokból meg kell szünteti, ugyanazon lakásra vonatkozóan a döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be normatív lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet.
13. Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
1. Települési támogatás keretében gyógyszertámogatás nyújtható a háziorvos által igazoltan krónikus betegségben szenvedő, közgyógyellátásban nem részesülő személynek, ha a gyógyszerfogyasztás havi költsége létfenntartását veszélyezteti.
2. A kérelmező létfenntartását a gyógyszerfogyasztás akkor veszélyezteti, ha az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének
a. család esetében 200 %-át,
b. egyedülálló, gyermekét vagy gyermekeit egyedül nevelő, unokáját vagy unokáit egyedül nevelő törvényes képviselő esetében 300 %-át,
nem haladja meg és a havi rendszeres gyógyszerfogyasztás költsége az egy főre jutó jövedelem 10 %-át eléri. A gyógyszerfogyasztás alkalmankénti költségét a háziorvos által kiadott igazolás alapján a gyógyszertár állapítja meg.
3. A gyógyszertámogatást 6 hónapra kell megállapítani, vagy az orvosi igazoláson szereplő időpontig, ha utóbbi kevesebb, mint 6 hónap. A gyógyszertámogatás havi legmagasabb összege 6000 Ft.
4. A gyógyszertámogatást elsősorban természetbeni ellátásként kell biztosítani. Az önkormányzat a megállapított támogatási összeget közvetlenül a gyógyszertárnak utalja.
2. Rendkívüli települési támogatás
1. Rendkívüli települési támogatás nyújtható annak a szociálisan rászoruló, létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tudó
a) családnak, ahol az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át,
b. egyedülállónak, akinek a havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,
c. idős házaspárnak, nyugdíjas házaspárnak, gyermekét vagy gyermekeit egyedül nevelő, unokáját vagy unokáit egyedül nevelő törvényes képviselőnek, ahol az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át,
d. egyedülálló idős személynek, akinek a havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át
nem haladja meg.
2. Kivételesen rendkívüli települési támogatásra jogosult az (1) bekezdésben meghatározott az a rászoruló is, akinél az egy főre jutó havi nettó jövedelem a reá irányadó jövedelmi értékhatárt legfeljebb 10 %-kal meghaladja, feltéve, hogy kérelmező vagy a vele életvitelszerűen közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a háziorvos igazolása alapján önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szorul.
3. Rendkívüli települési támogatásban ugyanaz a létfenntartási gondokkal küzdő család vagy egyedül élő egy naptári évben legfeljebb félévenként egy alkalommal részesülhet, melynek összege egy alkalommal a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot nem haladhatja meg, de legalább annak 10 %-át el kell érnie.
4. A rendkívüli települési támogatás kamatmentes kölcsön formájában is megállapítható. A kamatmentes kölcsönt - a közös háztartásban élük közül - csak az egyik családtag kérheti. Újabb kérelem esetén a közös háztartásban élő családtag közül a másik személyt is úgy kell tekinteni, mint aki már kölcsönben részesült.
5. A kamatmentes kölcsön összege:
a) közös háztartásbanélők esetén maximum 50.000,- Ft.
b.) egyedülálló esetén az 30.000,- Ft-ot nem haladhatja meg.
6. Nem állapítható meg kamatmentes kölcsön annak, aki
a. a kölcsön visszafizetési kötelezettségét önhibájából nem teljesítette,
b. a megállapításra jogosult szerv úgy ítéli meg, hogy a kölcsön visszafizetésére nem képes.
7. A kamatmentes kölcsön havi részletekben történő visszafizetésére egy évig terjedő időpont határozható meg. A kölcsön visszafizetésének kezdő időpontja a folyósítást követő hónap 10-e.
13. § (1) [2] Rendkívüli települési támogatás nyújtható továbbá
a. a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása érdekében a terhessége 34. hetétől, a gyermek fogadása elősegítésére,
b. az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítésére,
c. a gyermek nevelésbe vételének megszüntetését követően, családjához való visszahelyezése esetén a gyermek lakhatási körülményeinek javítása érdekében,
ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 130 %-át nem haladja meg.
2. A támogatás összege alkalmanként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének az (1) bekezdés a)-b) pontjai esetében 50%-át, az (1) bekezdés c) pontja esetében pedig a 80 %-át.
3. [3]Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kérelem esetén, a kérelemhez csatolni kell a védőnő által kiállított igazolást a terhesség idejéről.
14. § Rendkívüli települési támogatás keretében az elemi kárt szenvedett ingatlanban életvitelszerűen élő
a. tulajdonos, haszonélvező, használó - ide nem értve a lakás bérlőjét - részére a lakóingatlanban és az abban lévő mindennapi életvitelhez szükséges berendezési tárgyakban,
b. bérlő részére a lakásban lévő mindennapi életvitelhez szükséges berendezési tárgyakban
keletkezett károk enyhítésére támogatás állapítható meg, melynek összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tízszeresét. A kérelem elbírálásakor a kérelmező jövedelmi, vagyon viszonyait, valamint a korábban részére nyújtott segélyek számát nem kell vizsgálni.
15. § (1) Rendkívüli települési támogatás keretében elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás nyújtható annak, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, függetlenül attól, hogy az elhunyt személy tartására köteles volt-e vagy sem, és a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti._____
2. A hozzájárulás összege, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének
a. 150 %-át nem haladja meg, 20000 Ft.
b. 150 %-át meghaladja, de 500 %-át nem haladja meg, 15000 Ft.
3. Az egy főre jutó jövedelemről a kérelmezőnek elegendő nyilatkoznia.
4. A hozzájárulás a temetés időpontjától számított 90 napon belül kérelmezhető.
3. Iskolakezdési támogatás
(1) A Bizottság iskolakezdési támogatást nyújt a törvényes képviselő – nagykorú gyermek esetén a nagykorú gyermek - kérelme alapján:
a. a gyermekét egyedül nevelő szülő, vagy a gyermeket egyedül nevelő szülő családjában élő nagykorú gyermek;
b. a három- vagy több gyermeket nevelő családban a szülő, vagy a három- vagy több gyermeket nevelő családban élő nagykorú gyermek;
c. a tartósan beteg gyermeket nevelő családban a szülő, a tartósan beteg gyermeket nevelő családban élő nagykorú gyermek részére, amennyiben a család az alábbi feltételeknek megfelel.
A gyermek nappali tagozatos (általános, közép- és szakiskolás) tanuló, a kérelem vizsgálatának időpontjában a támogatott gyermek és a család Szabás községben bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és életvitelszerűen ott tartózkodik. Az életvitelszerű ott tartózkodás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a tanuló kollégiumi elhelyezését.
(2) A kérelem benyújtási határideje a tárgyév szeptember 30. napja. A határidő elmulasztása jogvesztő.
(3) A kérelemhez csatolni kell:
- a tanulói jogviszony igazolását;
- a gyermek tartós betegségéről, illetőleg a gyermeket egyedül nevelő , vagy többgyermekes szülő esetén a Magyar Államkincstár igazolását a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról.
(4) A támogatás összege tanulónként minimum 3.000,- forint.
(1) A Bizottság a 15/A. §-ban meghatározott feltételekkel iskolakezdési támogatást nyújthat a nevelési évet kezdő óvodás gyermekek részére is, amennyiben a szükséges forrás az önkormányzat költségvetésében rendelkezésre áll, vagy kiegészítő forrás a támogatás megállapításához év közben biztosítható.
4. Betegápolási támogatás
(1) A Bizottság betegápolási támogatást nyújthat a nagykorú hozzátartozó [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont] részére, ha a megállapítás időpontjában
a. 18 évesnél idősebb, tartós betegsége miatt legalább napi 4 órás ápolást, gondozást igénylő hozzátartozójáról gondoskodik,
b. nem részesül az
Szt. szerinti valamennyi rendszeres pénzellátásban,
c. mind az ápolást végző hozzátartozó, mind az ápolást, gondozást igénylő Szabás községben lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és életvitelszerűen ott él.
d. az ápoló jövedelme nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszeresét.
(2) Tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.
(3) A betegápolási támogatásra való jogosultság megállapítását megelőzően az ápolás szükségességét és az ápolt körülményeit vizsgálni kell.
(4) A gondozási szükségletet a házi segítségnyújtásnál rendszeresített értékelő lap alkalmazásával a háziorvos jogosult igazolni.
(5) Nem állapítható meg a betegápolási támogatás a hozzátartozó részére az
Szt. 42. §.
(1) bekezdésébenmeghatározott feltételek fennállása esetén, kivéve, ha a hozzátartozó keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja.
(6) A támogatás folyósítása alatt az önkormányzat bizottságának megbízásából a közös hivatal szabási kirendeltség dolgozója – továbbiakban: hivatal -, vagy a Rinyamenti Kistérség Szociális Központja házi segítségnyújtást végző házi gondozója vizsgálhatja a hozzátartozó ápolási kötelezettsége teljesítését.
(7) Az ápolási kötelezettségét a hozzátartozó abban az esetben teljesíti, ha
a. az ápolt személyt a tartózkodási helyén naponta gondozza,
b. gondoskodik az egészségügyi ellátások igénybevételéről (a beteget egészségügyi intézménybe kíséri, szállítja, az orvost kihívja, a gyógyszereit kiváltja, az alapvető ápolási feladatokat elvégzi, stb)
c. gondoskodik az ápolt élelmezéséről, tisztálkodásáról,
d. az ápolt személy tartózkodási helyéül szolgáló lakást és az ápolt ruházatát rendben tartja,
e. gondoskodik az ápolt személy köznevelési, szociális intézménybe, rehabilitációs foglalkoztatásra történő eljutásáról,
f. lehetővé teszi az ápolás körülményeinek ellenőrzését a hivatal, illetve a házi gondozó részére.
(8) A betegápolási támogatás havi összege az öregségi nyugdíj minimum 80 %-a.
(9 ) A betegápolási támogatást az ápolás szükséges időtartamára, de legfeljebb egy évre lehet megállapítani. Az ápolás szükséges időtartamát a gondozási szükséglet megállapításával egyidejűleg az orvosi igazolja.
(10) A betegápolási támogatást meg kell szüntetni, ha
a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,
b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,
c) az ápolt személy meghal,
d)az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,
e) az
(5) bekezdésben megjelölt kizáró körülmény következik be,
f)azt az ápolást végző személy kérte.
(11) Amennyiben az ápoló a
(10) bekezdésben meghatározottak miatt a támogatásra már nem jogosult,
a. a támogatást kizáró rendszeres pénzellátásra való jogosultság megállapításának követő hónap első napjától,
b. az ápolás nem megfelelő teljesítése miatt, az ennek tényét megállapító jegyzőkönyvben rögzített időponttól,
c. az ápolt halálát követő hónap utolsó napjától,
d. a tartózkodási jog megszűnését követő hónap első napjától,
e. az (5) bekezdésben megjelölt kizáró körülmény bekövetkezését követő hónap első napjától,
f. az ápolást végző kérelmét követő hónaptól kell az ápolási támogatás folyósítását megszüntetni.
(12) Amennyiben a támogatás nem egész hónapra jár, részösszegű támogatást a havi támogatás harmincad része és a jogosult naptári napok szorzata alapján kell kiszámítani.
5. Köztemetés
16. § A köztemetés költségeinek megtérítése alól az eltemettetésre köteles személy - kivéve, aki a temetést szerződésben vállalta, vagy akit arra az elhunyt végrendelete kötelez - mentesíthető, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetében 150 %-át nem haladja meg, feltéve, hogy kérelmező és családja lakásán felül további, az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt összeghatárt meghaladó vagyonnal nem rendelkezik.
6. Szociális szolgáltatások
[Tv. 56. - 65. §]
17. § (1) [7] A községi önkormányzat a Tv. Szerint az alábbi szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:
a. étkeztetés,
b. házi segítségnyújtás,
c. falugondnoki szolgáltatás.
2.
a. az (1) bekezdés a)-b) pontban meghatározott alapszolgáltatásokról a Nagyatád székhelyű Rinyamenti Szociális Szolgáltató Központ társulásban történő részvétellel,
b. a falugondnoki szolgáltatásról saját maga gondoskodik.
3. A szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes, az ellátás az igénylők kérelmére történik.
1. Az ellátás iránti kérelmet a 10. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti ellátásra vonatkozóan aa Nagyatád székhelyű Rinyamenti Szociális Szolgáltató Központ vezetőjéhez, a
10. §. (1) bekezdés d) pontja szerinti ellátásra vonatkozóan a polgármesterhez kell benyújtani.
2. A szolgáltatással kapcsolatosan felmerült panaszt a 9. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti szolgáltatás tekintetében aa Nagyatád székhelyű Rinyamenti Szociális Szolgáltató Központ vezetőjéhez, a 9. § (1) bekezdés d) pontja tekintetében a polgármesterhez kell benyújtani.
3. A személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatásokért térítési díjat kell fizetni, kivéve a családsegítést és a falugondnoki szolgáltatást.
4. A fizetendő térítési díjak mértékét Nagyatád Város Önkormányzatának rendelete tartalmazza.
5. A falugondnoki szolgáltatás működését a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.
1. Szabás Község Önkormányzata Képviselő-testületének a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló
6/2011.(X.30.) önkormányzati rendelete alapján a 2015. március 1-jét megelőzően megállapított normatív lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatás, méltányos közgyógyellátás esetében a 2015. február 28. napján hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
2. A 2015. január 1-jét megelőzően megállapított lakásfenntartási támogatásban részesülő személy nem kérelmezheti a
10. § szerinti ellátást.
1. Ez a rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.