Kisbajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2021. (VII. 20.) önkormányzati rendelete
A pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról
Hatályos: 2021. 07. 25- 2022. 05. 19Kisbajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2021. (VII. 20.) önkormányzati rendelete
A pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról
Kisbajom Község Önkormányzatának Képviselő–testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1.§ (2) bekezdésében, a 9.§ tekintetében; a 10.§ (1) bekezdésében, a 3.§ (6)-(7) bekezdés tekintetében; a 26.§-ban; a 32.§ (1) bekezdés b) pontjában, a 3.§ (6) bekezdés tekintetében; a 32.§ (3) bekezdésében; a 45.§ (1) és (3) bekezdésében; a 48.§ (4) bekezdése, a 10.§ tekintetében; a 132.§ (4) bekezdés g) pontjaiban; a 134/E.§-ában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 8. pontjában biztosított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed Kisbajom Község Önkormányzat közigazgatási területén élő lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező, az Szt. 3. §-ban megjelölt személyekre az Szt. 4. § alkalmazásával.
Eljárási rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) életvitelszerű tartózkodás: az a tényleges, életvitelszerű tartózkodás céljára szolgáló lakóingatlan:
aa) ahonnan az életét szervezi (pl. rendszeresen innen indul munkába vagy oktatási intézménybe, illetve ide tér haza);
ab) ahol az életviteléhez szükséges tevékenységeket (pl. étkezés, főzés, mosás stb.) leginkább folytatja;
ac) amely családi élete színhelyéül szolgál;
ad) amelyre vonatkozóan közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe;
ae) amely elsődleges levelezési címként jelenik meg a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál.
b) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen:
ba) a családban a létfenntartást biztosító kereső személy, illetve személyek kereső tevékenysége megszűnik;
bb) a család életkörülményei jelentősen megváltoznak – pl. elemi kár, tűzeset következik be, vagy egyszerre több haláleset;
bc) a családban olyan igazolhatóan jelentős, hirtelen és váratlan kiadás keletkezik, amely a család havi jövedelméhez képest a havi megélhetését veszélyezteti – pl. csőtörés miatti jelentős mértékű vízelfolyás - .
c) Az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy, vagy család:
ca) a családban a létfenntartást biztosító kereső személy, illetve személyek kereső tevékenységet hosszabb ideje nem tud – illetve nem tudnak - végezni pl. betegség vagy a képességeinek, képzettségének megfelelő munkahely hiányában;
cb) a családban a létfenntartást biztosító kereső személy tartósan beteg vagy fogyatékos lesz.
3. § (1) Az eljárási rendelkezéseket – e rendeletben foglaltakon túl – az Szt. 5. § - 16. §-a szabályozza.
(2) A képviselő-testület az alábbi szociális ellátásokat szabályozza:
a) pénzbeli ellátások;
aa) szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások - települési támogatás
ab) tanévkezdési települési támogatás
b) természetben nyújtott szociális ellátások;
c) szociális szolgáltatások.
(3) E rendeletben szabályozott települési támogatást a helyi önkormányzat képviselő-testülete és átruházott hatáskörében a polgármester állapítja meg.
(4) A rendelet 2. § a) pontjában meghatározott „életvitelszerű tartózkodás”-t igazolni lehet az adott ingatlanra vonatkozóan kérelmező nevére szóló közüzemi számlákkal, helyszíni szemle lefolytatásával, szomszédok tanúként való meghallgatásával.
(5) Az 5. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott települési támogatást a házipénztárból kell kifizetni a kérelem benyújtását követő 3 napon belül.
(6) A szociális ellátás iránti eljárás kérelemre vagy hivatalból indul. A kérelemre indult eljárás esetén a kérelmet a Kutasi Közös Önkormányzati Hivatal Kisbajomi Kirendeltségén kell benyújtani az erre rendszeresített és a rendelet 1. és 2. számú mellékletét képező formanyomtatványokon. A kérelemhez csatolni vagy a nyomtatványon szükség szerint igazolni kell a jövedelemre, munkaviszonyra, vagyoni helyzetre, tanulói jogviszonyra, egészségi állapotra, a munkaképesség megváltozására, a közmű kiadásokra, az együtt élő családtagok személyi adataira, családi állapotra, valamint az ellátás érdemi elbírálásához szükséges egyéb adatokra vonatkozó nyilatkozatokat és igazolásokat. A kérelmeket a benyújtásuktól számított 15 napon belül el kell bírálni.
(7) Kérelmező a kérelem benyújtásakor köteles saját maga, családja, illetve a háztartás tagjainak jövedelmi viszonyairól igazolást csatolni. Ha az igazolandó jövedelem más szerv által történő okirati igazolásra nincs mód vagy a jövedelem nem mérhető, akkor erre vonatkozóan az okirat pótlására köteles az érintett büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni.
(8) Hivatalból - az Szt.45. § (5) bekezdésében meghatározottak - kezdeményezhetnek eljárást, különösen:
a) a háziorvos,
b) a védőnő,
c) az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse,
d) az óvodavezető,
e) a gyermekvédelmi rendszer szervezete,
f) gyermekjóléti szolgálat,
g) családsegítő szolgálat,
h) a polgármester,
i) a képviselő-testület,
j) települési képviselő.
A hivatalból indult eljárást írásban kell benyújtani és a kérelem lényegén kívül egy rövid indoklást kell tartalmaznia.
Jogosulatlanul igénybevett ellátás megtérítése és az adatkezelés
4. § (1) A jogosulatlanul igénybevett ellátás megtérítésével, valamint az adatkezeléssel kapcsolatban az Szt. 17. § (1) – (3) bekezdésében és 17. § (5) bekezdésében, az Szt. 18. §-ban, az Szt. 19. § (1) és 19. § (1/b) bekezdésében, 19. § (2) bekezdésében, 19. § (4) bekezdésében, az Szt. 22. § (1) bekezdésében, Szt.23. § (1) bekezdésében és Szt. 24. §-ban foglalt rendelkezések az irányadóak.
(2) A hatáskör gyakorlója az Szt. 17. § (5) bekezdés szerinti méltányosságot az alábbi feltételek szerint engedélyezheti:
a) részletfizetés esetén, ha a kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg,
b) csökkentés esetén, ha a kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg,
c) elengedés esetén, ha a kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg.
Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások
Települési támogatás
5. § A települési támogatás formái:
a) rendkívüli (alkalmankénti) települési támogatás;
aa) rendkívüli tartozásrendezési települési támogatás
ab) rendkívüli települési tűzifa támogatás
ac) rendkívüli természetbeni támogatás
b) gyógyszerköltség települési támogatása;
c) tanévkezdési települési támogatás;
d) rendkívüli élethelyzetre, krízishelyzetre tekintettel nyújtott vissza nem térítendő támogatás és pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő visszatérítendő kamatmentes szociális kölcsön;
e) havi rendszerességgel nyújtott lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás.
Rendkívüli települési támogatás
6. § (1) A képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személy részére rendkívüli települési támogatást állapíthat meg.
(2) Rendkívüli települési támogatásban – kivéve a temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított települési támogatást - az a személy részesíthető, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg:
a) családban élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át;
b) egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.
(3) A települési támogatás pénzbeli vagy természetbeni juttatásként is adható.
(4) A települési támogatás pénzbeli folyósítása esetén utólagos elszámolási kötelezettség írható elő.
(5) A rendkívüli települési támogatás mértéke – a temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított települési támogatás kivételével – esetenként és személyenként nem lehet kevesebb 2.000 Ft-nál és nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének hatszorosát.
(6) A temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított települési támogatásban az elhunyt hozzátartozója abban az esetben részesíthető, ha az elhunyt eltemettetéséről gondoskodó hozzátartozó Kisbajom település lakója és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tízszeresét.
(7) A temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított települési támogatás összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének minimum 20 %-a, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.
(8) A képviselő-testület a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségét 200.000 Ft-ban állapítja meg.
(9) A temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított települési támogatás 20 %-án, 40.000 Ft-on felüli része, kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható abban az esetben, ha a támogatás összegét a kérelmező képes visszafizetni.
Rendkívüli tartozásrendezési települési támogatás
7. § (1) A Polgármester rendkívüli tartozásrendezési települési támogatást nyújthat a községben állandó bejelentett lakóhelyén életvitelszerűen tartózkodó azon szociálisan rászorult kérelmező részére, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszeresét és a kérelmező a tartozását, felmerülő rendkívüli kiadását – pl. elszámoláskori villanyszámla, életveszélyessé vált lakókörnyezet állagmegóvása, stb – egy összegben megfizetni nem képes.
(2) A támogatás legmagasabb összege 150.000 Ft/alkalom.
(3) A támogatás a polgármester döntése szerint természetben – a tartozás kiegyenlítésével – is megállapítható.
Rendkívüli települési tűzifa támogatás
8. § (1) A Képviselő-testület vissza nem térítendő támogatásként maximum 3 m³ tűzifa árának megfelelő összegű támogatást nyújthat rendkívüli települési tűzifa támogatásként annak a községben állandó bejelentett lakóhelyén életvitelszerűen tartózkodó kérelmező részére, aki a szociális célú tűzifavásárláshoz kapcsolódó kiegészítő támogatásról szóló jogszabály szerint meghatározott feltételeknek nem felel meg, amennyiben helyzete alapján rászorult és családjában egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét.
(2) A támogatás a Képviselő-testület döntése szerint természetben is megállapítható, amennyiben az önkormányzat e célra tűzifát vásárol, az így vásárolt tűzifa mennyiség – keret – erejéig.
Rendkívüli pénzbeli és természetbeni támogatás
9. § (1) A Polgármester a településen lakóhellyel rendelkező család vagy egyén részére évente kétszeri alkalommal tartósélelmiszer vagy higiéniai csomag támogatást nyújthat a szociálisan rászorult személynek önhibáján kívül adódó átmeneti nehézségének enyhítésére, amennyiben a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tízszeresét. Az egy főre jutó jövedelemről a kedvezményezett büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik.
(2) A támogatás legmagasabb összege 25.000 Ft/alkalom.
(3) A támogatás a polgármester döntése szerint pénzbeli, vagy természetbeni támogatás formájában is megállapítható.
Gyógyszerköltség települési támogatása
10. § A képviselő-testület évente két alkalommal 10.000 Ft összegű vényköteles gyógyszer költségéhez települési támogatást nyújthat a községben állandó bejelentett lakóhelyén életvitelszerűen tartózkodó kérelmező részére, amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, a havi gyógyszerköltsége eléri vagy meghaladja az öregségi nyugdíj minimum 30 %-át és a kérelmező az Szt. alapján érvényes közgyógyellátással nem rendelkezik.
Rendkívüli élethelyzetre tekintettel nyújtott települési támogatás
11. § (1) A Polgármester a rendkívüli élethelyzetben, a krízishelyzetben lévő család vagy egyén részére sürgős esetben vissza nem térítendő települési támogatást és kamatmentes szociális kölcsön formájában visszatérítendő települési támogatás nyújthat a szociálisan rászorult személynek, önhibáján kívül adódó átmeneti nehézségének enyhítésére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet, krízishelyzet különösen:
a) a családot ért elemi kár;
b) szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása;
c) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásnak, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése;
d) a gyermek hátrányos helyzete miatt a család anyagi segítségre szorul;
e) a családban történt haláleset és a család nem képes az elhunyt eltemettetéséről gondoskodni;
f) ha a családban egyidejűleg három vagy több gyermek születik;
g) előre nem tervezett váratlan kiadás, amennyiben az indokolt és méltányolható;
h) a gyermek és fiatal felnőtt iskoláztatásával, a gyermek óvodai nevelésével, iskolai előkészítésével kapcsolatos egyszeri nagyobb összegű kiadások fedezése, illetve a védőnői szolgálat vagy egészségügyi intézmény által javasolt szolgáltatások, vagy ellátások igénybevétele.
(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatás:
a) vissza nem térítendő támogatás formájában akkor adható, ha a (2) bekezdésben meghatározott rendkívüli élethelyzet bekövetkezésekor a kérelmező rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik és a támogatás visszafizetésére a támogatás megállapítását követő egy éven belül nem képes;
b) kamatmentes szociális kölcsön formájában különösen akkor adható, amikor a kérelmező a rendszeresen jelentkező havi kiadásai mellett felmerült rendkívüli kiadását saját erőből nem tudja fedezni, de rendszeres jövedelemmel rendelkezik és a támogatás visszafizetésére képes.
(4) A (2) bekezdésre tekintettel, mind vissza nem térítendő, mind szociális kölcsön megállapítható.
(5) Az (1) bekezdés szerinti támogatást - a háztartásban élük közül - csak az egyik családtag kérheti. Újabb kérelem esetén a háztartásban élő családtagok közül a másik személyt is úgy kell tekinteni, mint aki már kölcsönben részesült.
(6) A vissza nem térítendő támogatás és a kamatmentes kölcsön összege:
a) közös háztartásban élők esetén maximum 150.000 Ft,
b) egyedülálló esetén maximum 75.000 Ft,
c) a (2) bekezdés e) pontjára tekintettel a legolcsóbb temetési költség összegének erejéig - 150.000 Ft-ig – nyújtható.
(7) Nem állapítható meg kamatmentes szociális kölcsön annak, aki
a) a kölcsön visszafizetési kötelezettségét önhibájából nem teljesítette;
b) a megállapításra jogosult szerv úgy ítéli meg, hogy a kölcsön visszafizetésére nem képes.
(8) A kamatmentes kölcsön havi részletekben történő visszafizetésére egy évig terjedő időpont határozható meg. A kölcsön visszafizetésének kezdő időpontja a folyósítást követő hónap 10-e.
(9) A kamatmentes kölcsön visszafizetésének feltételeit egyedi elbírálás alapján a megállapításra jogosult szerv határozza meg, melyet külön szerződésbe kell foglalni.
(10) A kamatmentes kölcsönt ugyanazon kérelmezőnek a visszafizetéstől számított egy év elteltével lehet újra megállapítani.
Tanévkezdési települési támogatás
12. § (1) A képviselő-testület az óvoda, az általános, középiskolai, valamint a felsőfokú iskola tanévkezdésekor a családokat terhelő kiadások csökkentése érdekében rendkívüli települési támogatást nyújthat azon gyermekes családok részére, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum négyszeresét és a család a gyermek jogosultságát iskolalátogatási igazolással igazolja.
(2) A támogatás legmagasabb összege gyermekenként 30.000 Ft lehet.
(3) A tanévkezdési támogatás megállapítható kérelemre, hivatalból vagy az oktatási intézmény kezdeményezésére.
Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatás
13. § (1) A polgármester a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez havi települési támogatást nyújthat.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott lakhatáshoz kapcsolódó és támogatható rendszeres kiadások elsősorban az alábbiak:
a) villanyszámla,
b) gázszámla,
c) közüzemi víz, szennyvíz szolgáltatás számlája,
d) szennyvízberuházáshoz kapcsolódó lakás előtakarékossági szerződés részlete, hátraléka,
e) hulladékgazdálkodás közszolgáltatási számlája,
f) közműfejlesztési hozzájárulás megfizetése.
(3) Lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.
(4) A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatást a háztartásban, illetve az egy lakcímen élők közül csak az egyik családtag kérheti.
(5) A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás havi összege a támogatható lakhatási kiadás, de maximum 5.000 Ft/ hó.
(6) A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatást egy évre kell megállapítani. A támogatást elsősorban természetbeni juttatásként kell megállapítani a kérelmező közüzemi számla – villanyszámla, vízdíj stb. – kiegyenlítésére.
(7) A kérelmezőt a lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás a kérelem benyújtását követő hónap első napjától illeti meg.
(8) A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(9) A (6) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
(10) A lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot is.
Természetben nyújtott szociális ellátások - Köztemetés [Szt. 48. §]
14. § A Képviselő-testület az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén (pl. ha egyedülálló, rokkant, kórházi ápolásra szorul az eltemettetésre köteles személy, vagy nincs más eltemettetésre köteles személy) mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt az alábbiak szerint:
a) részletfizetést engedélyezhet, ha a kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg,
b) csökkentheti, ha a kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg,
c) elengedheti, ha a kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg.
Szociális szolgáltatások [Szt. 56.-65. §]
15. § (1) A községi önkormányzat a Szt. szerint az alábbi szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:
a) étkeztetés,
b) házi segítségnyújtás,
c) családsegítés,
d) falugondnoki szolgálat.
(2) A Községi Önkormányzat
a) az (1) bekezdés a)-b) pontban meghatározott alapszolgáltatásokról a Nagyatád Központú Rinyamenti Szociális Alapszolgáltató Társulásban történő részvétellel gondoskodik,
b) a családsegítést a Kutas Központú Család- és Gyermekjóléti Szolgálat keretében biztosítja,
c) a falugondnoki szolgáltatásról saját maga gondoskodik.
(3) A szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes, az ellátás az igénylők kérelmére történik.
16. § (1) Az ellátás iránti kérelmet a 15. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti ellátásra vonatkozóan a Nagyatád központú Rinyamenti Szociális Alapszolgáltató Társulás, Szociális és Gyermekjóléti Szolgálata vezetőjéhez, a 15. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapszolgáltatásra a Kutas Központú Család- és Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjéhez, a 15. §. (1) bekezdés d) pontja szerinti ellátásra vonatkozóan a polgármesterhez kell benyújtani.
(2) A szolgáltatással kapcsolatosan felmerült panaszt a 15. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti szolgáltatás tekintetében a Nagyatád központú Rinyamenti Szociális Alapszolgáltató Társulás, Szociális és Gyermekjóléti Szolgálata vezetőjéhez , a 15. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapszolgáltatás vonatkozásában a Kutas Központú Család- és Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjéhez,a 15. § (1) bekezdés d) pontja tekintetében a polgármesterhez kell benyújtani.
(3) A személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatásokért térítési díjat kell fizetni, kivéve a családsegítést, és a gyermekjóléti szolgáltatást és a falugondnoki szolgálat szolgáltatásait.
(4) A fizetendő térítési díjak mértékét Nagyatád Önkormányzatának térítési díjakra vonatkozó rendelete tartalmazza.
(5) A falugondnoki szolgáltatás működését a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.
Záró rendelkezések
17. § (1) Ez a rendelet 2021. július 25-én lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépése után indult ügyekben, illetve a jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kisbajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2016. (VII.5.) és 4/2015. (IV.13.) önkormányzati rendelettel módosított 2/2015. (III.7.) rendelete.